Új Szó, 1959. október (12. évfolyam, 272-301.szám)

1959-10-21 / 292. szám, szerda

á CSKP Köznonti BÍ7otkáf*A 1959. szeptember 23-24-i ülésének h^tározrta 1 ^Bwaui ü# BmV a «£§ mimiHimfiiMimmiimiiimimmimmmimiMumiumiiiimiimiiiiiMiimmi S a í* fc^al aU a csehszlovák gépipar és kohászat1961-1965. évi fejlesztéséről A CSKP XI. kongresszusa az elért eredmények alapján kitűzte hazánk szocialista építése befejezésének me­rész programját. Népünk politikai- és munkakezdeményezésének széleskörű kibontakozása döntő módon hozzájá­. rult az ipari termelés és a munkater­melékenység növekedésének gyors üteméhez és lehetővé tette, hogy a XI. pártkongresszus irányvonalának megfelelően hatékony intézkedése­ket tegyünk döntő fordulat elérésé­re a mezőgazdasági termelésben, va­lamint népünk élet- és kulturális színvonalának további emelésére. A CSKP Központi Bizottsága nagy­ra értékeli a dolgozók aktivitását, mely az ipari és mezőgazdasági szo­cialista munkaverseny, a szocialista munka brigádjai mozgalmának töme­ges kibontakozásában és abban nyil­vánul meg, hogy a dolgozók nagyobb mértékben vesznek részt a gazdaság és az állam igazgatásában és irányí­tásában. A CSKP Központi Bizottsága meg­tárgyalta a harmadik ötéves terv irányelveit, melyek népünk nagy programját képezik a szocialista épí­tés befejezésében. Ezzel hozzájáru­lunk a kapitalizmussal folytatott eredményes gazdasági versenyhez. A XI. pártkongresszus határozatá­nak értelmében a gépipar továbbra is a népgazdaság fejlesztésének fő láncszeme marad. A gépipar, mely ma hatszor annyit termel, mint 1937-ben, 1945-óta va­lamennyi iparág közül a legerőtelje­sebben fejlődött, és iparunk vezető ága lett azért, hogy biztosítsa a ter­melőeszközök termelésének elsődle­ges növekedését. Gépiparunk fejlett kohászati iparra támaszkodva maximális mértékben hozzájárult a nehézipar hatalmas alapjának felépítéséhez. Ez volt az ország szocialista iparosításának leg­nehezebb feladata. A fejlett gépipar jelentős mértékben hozzájárult a szocialista országok nemzetközi gaz­dasági együttműködésének fejlesz­téséhez. Traktorok és gépek szállítá­sával segít a falu szocialista átala­kításában. Közszükségleti cikkek szállításával jelentős mértékben ki­veszi részét a dolgozók élet- és kul­turális színvonalának emeléséből. Biztosítja hazánk védőerejét. A szocialista iparosítás éveiben a kohászati ipar termelése is gyorsan fejlődött. Csak a legutóbbi tíz év alatt két és félszeresére növekedett az acélgyártás. . A kohászati ipar jelentős mérték­ben hozzájárult a népgazdaság gyors fejlődéséhez és lehetővé tette, hogy a Csehszlovák Köztársaság az egy lakösra jutó termelésben a világ ve­zető országai közé kerüljön. Különösen jelentős testvéri segít­séget nyújtott a Szovjetunió gép- és kohászati iparunk fejlesztésében. A jelentős gép- és berendezés meg­rendelések és a Szovjetunió haté­kony műszaki segítsége lehetővé tet­te a csehszlovák gépipar általános fejlesztését, új termelési ágak lé­tesítését és egyes magas műszaki színvonalú termékek termelésének elsajátítását. A Szovjetunió önzetlen segítsége a vasércszállitás terén döntő jelen­tőséggel bír kohászati iparunk gyors fejlesztése szempontjából. Am az elért sikerek ellenére nem kerülhetik el figyelmünket a még mindig megnyilvánuló fogyatékossá­gok. A gépipar egyes döntő fontosságú termékekben még mindig nem biz­tosltja a népgazdaság szükségleteit. Számos, nálunk gyártott gép és be­rendezés színvonala alacsony és nem segíti elő a munkatermelékenység íiyors emelését a többi ágakban és a gépiparban, csökkenti az egész nép­gazdaság hatékonyságát. _ Kis mértékben használjuk ki a tu­domány- és a technika ismereteit. Hosszadalmas az új termékek gyár­tásának meghonosítása. Műszaki színvonaluk pedig sokszor még mi­előtt a termékek a fogyasztóhoz jut­nának, elavul. Nem teljesítjük a mű­szaki fejlesztés terveit. A gépipari technológia alacsony színvonalú. Hosszadalmas az új, haladó techno­lógiai módszerek gyakorlati alkalma­zása. A gépipari üzemekben még mindig nagy kapacitástartalékok rejlenek a termelési területek, a gépek és a be­rendezések kihasználásában. Komoly fogyatékosságok mutatkoznak a ter­mékek minőségében. E fogyatékos­ságok oka főként a technológiai fe­gyelem megszegése és a meg nem felelő ellenőrzés. Ä szállítók ala­csonyfokú felkészültsége nem felel meg a népgazdaság egyre növekvő követelményeinek. A munka irányításának és szerve­zésének alacsony színvonala a fej­lesztés koncepciójának nem kielégí­tő kidolgozásában, a népgazdaság szükségleteinek kielégítéséért való kisfokú felelősségben és a káderkér­désről való kismérvű gondoskodásban mutatkozik meg. Az üzemek, válla­latok, termelési, gazdasági egységek és ágak együttműködése nem felel meg a közös feladatok biztosítása szükségleteinek, aminek következté­ben sl problémák megoldása elhúzó­dik. A kohászati ipar emellett nem biz­tosítja a népgazdaság szükségleteit különösen a választék gazdagsága, a szállítások minősége és idejében való teljesítése terén. Nevezetesen az acélművek és hengerdék tervé­nek egyenlőtlen teljesítése okoz ne­hézségeket a kohászati termékekkel való ellátás terén nemcsak a gép­iparban és az építőiparban, hanem a népgazdaság valamennyi ágában. A kohászati ipar műszaki-gazdasá­gi színvonala elmaradásának fő okai a termelés elégtelen műszaki színvo­nalában, annak a feladatnak lebecsü­lésében rejlenek, hogy a termelést a kohászati munkafolyamatok kor­szerűsítésével, komplex gépesítésé­vel és automatizálásával tegyék ha­tékonyabbá, valamint a meglevő ter­melési berendezések rossz kihaszná­lásában, a beruházási építés nem teljesítésében és az új berendezések hosszadalmas, nem komplex üzembe helyezésében rejlenek. Az irányítás színvonala még mindig elmaradt a termelés követelményei mögött. A technológiai fegyelem megszegése és az operatív tervezés alacsony színvonala még mindig jelentős gaz­dasági nehézségeket okoz. A CSKP Központi Bizottsága a gép­ipar és a kohászat eddigi fejlődésé­nek tüzetes elemzése alapján az em­lített ágak feladatainak biztosítása érdekében a következő határozatot hozza: A gépipar terén: 1. A gépipari minisztériumok ke­retében 1957-hez viszonyítva 1965-ig legalább 160 százalékkal növeljük a termelést annak érdekében, hogy biztosítsuk a népgazdaság aránylagos fejlesztésének a harmadik ötéves terv irányelveiben meghatározott szükségleteit, a tervezett beruházási építkezést, továbbfejlesszük a gaz­dasági együttműködést és növeljük a tartós személyi szükségleti cikkek részarányát a piaci alapokban. Vegyiipari, kohászati ipari, energia­ipari, építőanyagipari berendezések, építészeti, és útépítő gépek, mező­gazdasági gépek, mozdonyok, fém­feldolgozó gépek, számológépek, könnyű- és élelmiszeripari berende­zések termelésének lényeges növelé­sével javítsuk a gépipari termelés összetételét. E termékek termelésének fejlesz­tésével összefüggésben biztosítsuk a kiegészítő ágak, úgymint az erős­áramú elektrotechnika, mérő- és szabályozó készülékek, elektronké­szülékek, armatúrák. görgőcsap­ágyak, szerszámok, légtechnikai és szállítóberendezések, szivattyúk, öntvények és kovácsolt áru termelé­sének aránylagos fejlesztését. 2. A szocializmus anyagi-műszaki alapjának építése feltételezi a nép­gazdaság összes ágainak további nagyarányú fejlesztését. A tervezett beruházási építkezés megköveteli, hogy 1958-hoz képest legalább 118 százalékkal növeljük a beruházási célokra szolgáló gépek és berende­zések szállítását és gondoskodjunk az új kapacitások magasszlnvonalú üzemijehelyezésének idejében törté­nő, komplex megvalósításáról. Figyelmünk főként az energetikai alap, a kohászati ipar. a vegyiipar, az építőanyagipar gyors fejlődését és a hazai nyersanyagalap komplex kihasználását biztosító kapacitásokra irányuljon. Az egyes ágakon belül biztosítsuk a teljes gépesítés széles­körű bevezetését — különösen a szén- és ércbányákban, kohászati üzemrészlegekben, _ az építőiparban és a mezőgazdasági termelésben, va­lamint a termelési folyamatok auto­matizálásának kibővítését mindenek­előtt az energiaiparban, a kohászat­ban, a vegyi- és élelmiszeriparban, valamint a közlekedésben. A har­madik ötéves terv irányelveiben meghatározott központosított építke­zés terén határozzuk meg a beruhá­zási építkezés megvalósításának szállítási módját. 3. Rendkívül nagy politikai jelen­tőségű feladat, hogy kellő mennyisé­gű, jó minőségű gépi eszközzel lás­suk el mezőg^daságunkat. Különösen a mezőgazdasági mun­kák komplex gépesítése _a fontos, melynek hivatása, hogy döntő mér­tékben elősegítse a szocialista mező­gazdasági üzemek gazdasági meg­szilárdulását és biztosítsa a XI. kongresszuson kitűzött és a CSKP KB márciusi és júniusi ülésén ki­dolgozott feladatok teljesítését. A mezőgazdaság teljes gépesítésé­nek célja a folyamatos termelés biz­tosítása, a fizikailag fárasztó munka kiküszöbölése és a haladó nagyüzemi termelési technológia széleskörű alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése. Ezért a mezőgazdasági gépek és traktorok termelése terén a gépipar­ban olyan intézkedéseket kell ten­nünk, hogy a harmadik ötéves terv éveiben 96 ezer traktort, 110 ezer vontatott kocsit, 20 ezer rakodógé­pet, 30 ezer istállótrágya teregetőt, 15 ezer cséplőgépet, 10 900 gabona­kombájnt, 10 ezer répakombájnt, a szükséges kukorica-, burgonyabeta­karítási gépeket, talajjavítást gépi eszközöket és sok egyéb mezőgazda­sági gépet juttassunk mezőgazdasá­gunknak. 4. A gépiparnak maximális mérték­ben hozzá kell járulnia a Szovjet­unióval és a szocialista rendszer többi országával folytatott gazdasági •együttműködés bővítéséhez. A gé­pek nagy részaránya az általános csehszlovák kivitelben nagymérték­ben felelőssé teszi a gépipart az egész népgazdaság fejlődéséért. Ez megköveteli, hogy rendkívül nagy gondot fordítsunk a gépkivitel ösz­szetételére, hogy az a lehető leg­jobban megfeleljen a kibontakozó nemzetközi együttműködés szükség­leteinek. A gépek- és berendezések kivite­lében tervezett feladatok teljesítése érdekében 1958-hoz képest 1965-ig legalább 136 százalékkal kell emel­nünk a gépszállításokat. Ennek ér­dekében különösen: a) törekednünk kell a kölcsönös szállítások idejében való műszaki tisztázására és biztosítanunk kell a gép- és berendezésszállítások össz­hangját a szocialista tábor egves or­szágainak építési terveivel. Követke­zetesen teljesítsük a kooperációról kötött nemzetközi, egyezményekből eredő kötelezettségeinket, nevezete­sen komplex cementgyárak, cukor­gyárak és vegyiipari üzemek építé­sében; b) biztosítsuk a vasérckombinátok építéséhez, valamint a színes fémek fej­lesztéséhez és feldolgozásához szük­séges gépek és berendezések szállí­tását a Szovjetuniónak; c) teremtsük meg a gazdaságilag elmaradott országokkal ápolt gazda­sági kapcsolataink fejlesztésének feltételeit; d) a kivitel bővítésével szenteljünk figyelmet komplex szerviz-központok építésének; e) a tervezési előkészületek, az építési módok, a termelés és a sze­relés szokásos határidejének lerövi­dítésével fokozzuk szállítói felké­szültségünket. 5. A szlovákiai gépipari termelés 1957-hez képest 1965-ig való 260 szá­zalékos növelésével lényegesen já­ruljunk hozzá hazánk egyes terüle­tei gazdasági- és kulturális színvo­nalának fokozatos kiegyenlítéséhez. Szlovákia gépipari termelésének gyors fejlesztésével párhuzamosan biztosítsuk a határvidék, nevezetesen Karlovy Vary, Plzeň, České Budéjo­vice kerületek kiszemelt járásai ter­melésének lényeges bővítését. 6. A társadalmi munkatermelé­kenység gyors növekedése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy első­sorban új. nagy teljesítőképességű, a tudomány és technika legújabb is­mereteinek kihasználásán alapuló haladó műszaki-gazdasági mutatók (teljesítményegységben, termelőké­pességben, súlyban és a berendezés arányaiban, az üzemeltetés gazdasá­gosságában és megbízhatóságában) szerint szerkesztett és nagyfokúan automatizált gépek és berendezések szállításaival. . kielégítsük az egyes népgazdasági ágak és a külkereske­delem szükségleteit. E célból nevezetesen ä követke­zőket kell biztosítanunk: Az energetikai berendezések terén — a 150 MW teljesítőképességű el­ső atomerőmű berendezéseinek fej­lesztését, 200 MW-ig terjedő, nagy teljesítőképességű, teljesen automa­tizált, magas paraméterű elektromos áramfejlesztő tömbök, köztük hidro­génhűtésű elektromos generátorok gyártását; óránkénti 230, 330 és 640 teljesítményű túlnyomásos kazánok fejlesztését, 50 MW-ig terjedő tel­jesítőképességű gázturbinák fejlesz­tését és újfajta vízturbinák ter­melésének bevezetését; továbbá na­gyon magas feszültségű és teljesí­tőképességű kvarc- és germánium irányító berendezés megoldását. A bányaberendezések terén — a teljesen gépesített földalatti' és fel­színi fejtési berendezések, úgy mint több sodronyos mélybányai aknafel­vonók, maximális teljesítőképességű szénelőkészítők és mosók, nagytel­jesítóképességű, új, hatalmas gépek, új, óránkénti 1000 tonnát meghaladó teljesítőképességű felszíni szalagszál­lító berendezések és hidromechani­kus fejtési berendezések, köztük hidraulikus szállító- és előkészítőbe­rendezések termelésének fejleszté­sét. A kohászati berendezések terén lényegesen nagyobb hengerlő sebes­ségű, a félkészárúk őnműködő heví­tésével ellátott, a lehető legmaga­sabb fokú automatizálás és gépesí­tés mellett is minimális eltéréssel működő hengerdei berendezések fej­lesztését és termélését; ezekkel az intézkedésekkel egymillió tonna hengereltáru kitermeléséhez szüksé­ges berendezés súlyának legalább 30 százalékos csökkentését a vil­lanyáramfogyasztás lényeges csök­kentése mellett; 1963-ig főként kikészítő gépsor fejlesztését és termelését az 1500 mm szélességű fémlemezek hengerlésére szolgáló hengersorhoz szükséges egyéb be­rendezések fejlesztését és gyártását. Az öntödék fejlesztése érdekében teljesen automatizált, óránként 40 köbméter teljesítőképességet megha­ladó tipizált homokelőkészítők, félig önműködő öntészeti formák, önté­szeti formákat és magokat előál­lító gépsorok, 25 kg-ig terjedő ön­tészeti magokat gyártó, négyszerte nagyobb termelőképességű önműkö­dő gépsorok gyártását. Rendkívül nagy figyelmet szentel­jünk mind az elektromos, mind a hevített, teljesen automatizált hő­rendszerű ipari kemencék fejleszté­sének. A hevített kemencéknél mi­nimálisan 50 százalékkal csökkentsük a sajátos fűtőanyagfogyasztást a ma üzemben álló kemencék többségének fogyasztásához képest. A vegyiipari berendezések terén — a termelési folyamatok folytonossá­gát, a teljesítmények hatékony nö­velése és a funkciós hatékonyság mellett a maximális gépesítést és au­tomatizálást lehetővé tevő új be­rendezések termelésének további fej­lesztését. Rendkívül nagy teljesítő­képességű, gépesített és automatizált gumiipari, műanyaggyártó és feldol­gozó, műfonalgyártó és műkaucsuk­gyártó berendezések termelésének fejlesztését. Szenteljünk figyelmet új, haté­konyságuk kétszeres fokozása mel­lett 50 százalékkal csökkentett sú­lyú lepárló, elnyelető és kivonó berendezések, a levegő cseppfolyósítá­sára és megosztására szolgáló, órán­kénti 10 ezer köbméter teljesítőké­pességű, vegyi- és kohászati folya­matokra szolgáló új berendezések, a karburáit hidrogéngázak cseppfo­lyósítására és a cseppfolyósított szénhidrogének megosztására szol­gáló óránkénti 15 ezer köbméter tel­jesítőképességű, 40—50 százalékkal kisebb villanyáramfogyasztású be­rendezések termelésének fejleszté­sét. Saját szerkesztésű berendezése­ket szénből és kőolajból nyert vi­lágítógáz termelésére, folyamatosan működő centrifugákat és 50 négyzet­méter szűrési területre kiterjedő nagyságú nagynyomású szűrőket. Legalább 80 százalékos hatékonyság­gal működő kőolajfeldolgozó csőke­mencékhez viszonyítva kétszeres el­párologtató képességű, óránkénti 50 tonna teljesítőképességű párologta­tót és termoplasztikus anyagot fel­dolgozó berendezést. Á légtechnikai berendezések terén: gazdaságosan működő portalanító és szűrőberendezések, nevezetesen a hamu, a por és más káros kigőzöl­gések, főként kéndioxid felfogására szolgáló elektrokiválasztók termelé­sének fejlesztését energetikai köz­pontok, kohászati üzemek, cement­gyárak, vagyiipari _ üzemek, alumí­niumgyárak, stb. számára. A közlekedési eszközök, terén '—' a sínenjáró járművek ágában 700-tól 2000 lóerőig terjedő teljesítőképes­ségű hidraulikus és elektromos át­tételű mozdonyok egész sorának gyártását a vasúti fővonalak számá­ra; 1964-ig fokozatosan 4250 kW-ot meghaladó teljesítőképességű egyen- és váltóáramú új villanymoz­donyok gyártását. Az országúti Jár­műveknél 1961 ľig 5 tonna teherbíró­képességű, több .fajta, üzemanyagra beállított motorú új teherautók gyár­tását. „ A szállítási berendezésed terén '— hidraulikus szén-, salak- és hamu­szállító berendezést, fém- és acél­anyag raktározásához szükséges szál­lító- és kezelőberendezést., továbbá az öntödékben, hengerdékben vég­zett szállltómunkálatok Gépesítésére szolgáló berendezést, a gépesített és automatizált termelésű gépsorok munkaműveletei közben használandó szállító- és emelő-berendezést. Az építőanyaggyártó gépek és be­rendezések terén legkésőbb 1963-ig cementgyári korszerűsítő berendezé­sek, nevezetesen cementmárgagyártó berendezések gyártását, ami lehetővé tenné egy kg márgára eső hőfogyasz­tásnak Í200 kcal-ra való csökken­tését. Egyidejűleg a cementmárga száraz módon való előállításának megoldását, a hőfogyasztásnak egy kg márga után körülbelül 800 kcal­ra való csökkentését és gazdaságo­sabban őrlő- és zúzó berendezés­fajták termelésének biztosítását. Az építőipari és útépítő gépek te­rén az egyes építőipari és útkarban­tartási munkálatok teljes gépesítésé­hez szükséges géprendszerek be­fejezését; betonkeverékek gyártásához és szállításához szükséges komplex gép­rendszerek, önkiüritő kőzetszállltó teherkocsik, nagy raksúlyú ömlesz­tett cementet szállító ciszternák, óránkénti 40 köbméter teljesítőké­pességű, építkezési típusú, önműkö­dő betonkeverőgépek termelésének gyors megkezdését; az építkezések típustervei alapján előgyártott épületelemek, főként könnyű anyagból készült, mindkét oldalán kész felületű, nagy épületré­szek termeléséhez szükséges gépek és berendezések rendszeres termelé­sének gyors bevezetését; új lakáselemek és egyéb épületré­szek (ablakpanelek, gerendák, stb.) termelését, megfelelő és hozzáfér­hető anyag felhasználásával; kocsiütak és vasúti töltések kar­bantartásához szolgáló qépek, neve­zetesen kőhányók és tömedékelőgé­pek, több rotoros földgyaluk terme­lésének bevezetését távolsági or­szágutak építésére. A mezőgazdasági gépek és trak­torok szakaszán a mezőgazdasági termelés egyes munkáinak teljes gé­pesítésére szolgáló fő gépek rend­szerének befejezését; a , mezőgazdasági géprendszer alapján legalább 20Ó új géptípus, el­sősorban cukorrépa-kombájn, rako­dó, teregető gép, az állattenyésztés gépesítéséhez szolgáló gépek gyártá­sának bevezetését; továbbá körülbe­lül 50 géptípus korszerűsítését, mi­vel eddigi szerkezetük már nenrfe­lel meg a teljes gépesítés követel­ményeinek. Ekékről, vetőgépekről, trágyázóberendezésekről van szó. Fo­kozott figyelmet szenteljünk általá­nos motoros alvázak fejlesztésének mezőgazdasági használatra és legké­sőbb 1962-ben vezessük be 40-45 lóerős motorú magánjáró motoros alváz gyártását; továbbá folytassuk a 45 lóerő teljesítőképességet meg­haladó traktorok fejlesztését, hogy az erdészetben és az építészetben is alkalmazhatók legyenek. Az élelmiszeripari berendezések terén — folyamatosan és lényegesen nagyobb munkatermelékenységgel működő új gé­pek és berendezések gyártását, olyanokét, amelyek lehetővé teszik teljesen gépesí­tett és automatizált egységek, különösen cukorgyári, húsfeldolgozó, gabona- és tej­feldolgozó, italgyártó ipari berendezések kialakítását, továbbá egyes csomagoló automatatípusókat; lényegesen csökken­tett villanyáramfogyasztású és egy tel­jesltményegységre eső kevesebb anyagú új hűtőberendezések gyártásának fejlesz­tését. A közszükségleti Ipari gépek és be­rendezések terén — főként hulladékfá­ból és pótanyagból készült műfonálfeldoi­gozó berendezések termelését; 1964-ig fokozatosan vezessük be főként csökkentett technológiai folyamatú és ön­működő szabályozású gyapotszövögépek, a vegyi fonalakat és szigetelőket közvet­lenül szövő és vastag fonalak gyártására szolgáló, percenként 250 fordulatot végző önműködő gyapotszövődei orsók gyártását, melyek a műfonalakat is fel tudják dol­gozni; továbbá percenkénti 400 fordulat teljesítőképességű pneumatikus, vetélővál­tású, automatikus szövődéi csónakmentes orsók gyártását; gondoskodjunk ä szövésmentes textil­anyagokat termelő gépek megszerkeszté­séről vegyi módszerek alkalmazásával; biztosítsuk önműködő szövőszékek gyár­tását a gyapjúipar számára. Fejlesszük tovább a bőriparban az automatizálás fo­kozatos bevezetését lehetővé tevő új bőr­megmunkáló géptípusok gyártását'; biztosítsuk legkésőbb 1962-ig fafonalas és faforgácsos deszkák gyártására szol­gáló termelőszalagok gyártását és auto­mata gépsorok szerkesztésének megoldá­sát a ragasztott falemezek és tömegcik­kek, úgymint ablakok, ajtók gyártására. A szerszámgépek terén — legalább 45 százalékra növeljük az automatizált gé­pek. termelésének részarányát, ebből a programirányítású gépek részarányát 25 százalékra, a speciális gépek részarányát pedig a termelés általános terjedelmé­nek 10 százalékára emeljük; vezessük, be a programiránjritású au­tomata- és félautomata esztergapadok, revolver-esztergapadok, marógépek és vízszintes fúrógépek gyártását, egyszer­(Folytatás a í. oldalon) ÍJJ SZŐ 3 * 1959. október 2Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom