Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-02 / 243. szám, szerda

M. A. Solohov elkíséri N. Sz. Hruscsovot az USA-ba A szovjet-amerikai kapcsolatok javulása az egész világnak előnyére válik N. Sz. Hruscsov beszéde a rosztovi területen a Vesenszkája kozák településen tartott gyűlésen 1959. augusztus 30-án Moszkva (TASZSZ) Drága elvtársak, barátaim! Összejöttünk ma a Vesenszkája állomáson, ahová földim, nagy barátom, a kiváló szovjet író, Mihail Alekszandrovics Solohov meghívására jöttem. Eleget tettem e meghívásnak és elhatároztam, hogy megtekintem az önök álloftiását Krímről jövet, ahol szabadságomat töltöttem. Szeretném forró köszönetemet kifejezni Mihail Alekszandrovicsnak a meghívásért és önöknek a szívélyes fogadtatásőrt (viharos taps). Nagyon örülök, hogy eljöttem önökhöz, hogy megismerhettem közelebbről az önök életét és beszélgethetek önökkel (taps). Először is engedjék meg, hogy tolmácsoljam önöknek a párt Központ; Bizottsága Elnökségének és a Minisztertanácsnak üdvözleteit, újabb sikereket kívánjak munkájukban és boldogságot életükben (viharos, hosszan tartó taps). Ä HÉTÉVES TERV FELADATAIT SIKERESEN TELJESÍTJÜK Á szovjetország sikeresen teljesíti a hétéves terv feladatait. Elvtársak, nemcsak a sajtóból, de saját tapasztalataikból is tudják, hogy hazánk belső helyzete jó, hogy a nép napról napra újabb sikereket ér el és biztos léptekkel halad előre. Pártunk XXI..kongresszusa és a Központi Bizottság júliusi plenáris ülése után szorgalmas munka folyik a kongresszus határozatainak teljesítéséért annak érdekében, hogy hatalmas népi mozgalom terjedjen ei a városokban és falvakon a hétéves terv határidő előtti teljesítéséért. A hétéves tervnek az ŠZKP XXI. kongresszusa által jóváhagyott feladatait sikeresen teljesítik és túlszárnyalják. Az ipari termelés tervét 1959 első hét hónapja alatt 105 százalékra teljesítették. Az ipari termelés a tavalyi év ugyanezen időszakával szemben 12 százalékkal növekedett, a beruházások terjedelme pedig 10 százalékkal emelkedett. A vaskohászatban és a színesfém kohászatban végzett építő és szerelőmunkák terjedelme 21 százalékkal növekedett, a kőolaj- és gáziparban 26 százalékkal, a vegyiiparban 74 százalékkal, a gépiparban 23 százalékkal a könnyű- és élelmiszeriparban 38 százalékkal. 16 százalékkal több lakóterületet adtak át, mint a múlt év hét hónapja alatt. A munkatermelékenység az iparban 8 százalékkal, az építőiparban 9 százalékkal fokozódott. Túlszárnyalták az ipari termelés önköltségcsökkentésének feladatait. Ez arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió népei helyesen értelmezték a XXI. kongresszus határozatait és minden erőfeszítést megtesznek teljesítésük érdekében, mert e határozatok teljesítésétől függ hazánk hatalmának további növekedése, a nép életszínvonalának, kultúrájának és jólétének fokozódása. A technikai haladás terén a XXI. kongresszus határozatai alapján és a Központi Bizottság júniusi plenáris ülésén kidolgozott intézkedések következetesen megvalósulnak és jő eredményeket hoznak. Hős munkásosztályunk, a tudományos és műszaki értelmiség pompás káderei szilárdan készek határidő előtt teljesíteni a hétéves tervet, amely a szocializmus és kapitalizmus közötti békés verseny fő szakaszát képezi, gazdasági fő feladatunk megoldásának azt a szakaszát - hogy utóiérjük és megelőzzük az Amerikai Egyesült Államokat és a többi legfejlettebb tőkés országokat az egy lakosra eső termelésben. Mezőgazdasági dolgozóink éppúgy, mint egész népünk jól fogtak a hétéves tervhez. Túlszárnyalták a tavaszi vetési tervet. Az országban összesen mintegy 140 millió hektárt vetettek be tavaszi növényekkel, ebből 22 millió hektárt kukoricával. Valamenvnyi mezőgazdasági növény egész vetésterülete (a télieké és tavasziaké), amelyről 1959-ben termést takarítottak be, 196 millió hektárt tesz ki és csaknem 40 millió hektárral haladja meg az 1953-ban bevetett területet. Sikeresen fejlődik a közös állattenyésztési termelés is. Á mezőgazdaság színvonala az utóbbi időben országszerte emelkedett, tehát az önök rosztovi körzetében is. Az önök körzetének kolhozai és szovhozai bizonyos sikereket értek el. Ha azonban meg akarjuk mondani az igazat, vannak bizonyos igényeink veletek szemben is, drága doni kozák elvtársak. Még lényegesebben kell fokozni a mezőgazdaság színvonalát. Ez feltélenül szükséges elsősorban azért, mert az önök övezetében nem ritks vendég az aszály. A szárazsággal szemben csupán magas agrotechnikai kultúrával lehet harcolni. Ehhez meg kell javítani a vetőmagtermesztést, a legmegfelelőbb határidőkben kell elvégezni a vetést, gondoskodni kell a vetésterületről, be kell vezetni a kukoricát a tavaszi vetésbe, idejében kell learatni a termést s jő! kell megművelni a földet, hogy megtartsa a nedvességet. Az önök feltételei között az első feladat harcoini a talajnedvesség megőrzéséért és harcolni a földek elgyomosodása ellen. Szükségesnek tartom megmondani azt is, drága kozákok, hogy még mindig kevés itt a gyümölcsös. Természetesen szeretik az almát és a szülőt, nem is beszélve a borról, de gyümölcsösük mégis kevés. A kenyérhez, húshoz és vajhoz jó, ha van több gyümölcs és szőlő. Minél több kertjük és szőlőjük lesz, annál több élelmiszert fognak termelni, annál jobb és gazdagabb lesz az élet és ez a fő cél, amelyre pártunk és egész népünk törekvése irányul. M, SOLOHOV MÜVEINEK NAGYSÁGA' A kommunizmus felépítéséért folyo országos harcban nagy és fontos szerepet játszik a szovjet népi értelmiség s annak egy csoportja - a szovjet írók. íróink legjobb müveikkel hozzájárulnak a nép egységének megszilárdításához, segítik a szovjet embereket a kommunizmus szellemében nevelni. Ennek tündöklő példája Mihail Alekszandrovics Solohovnak, nagy szovjet írónknak az alkotó munkája (viharos taps). Mihail Alekszandrovicsot jól ismerik hazánkban s a határokon túl is. Kiváló művei bejárták az egész világot, megjelennek a világ valamenvnyi részében és olvassák őket. Solohov könyvei csak a Szovjetunióban 60 nyelven jelentek meg csaknem 30 millió példányban. Hazánkban ma már nehezen találunk olyan családot, amelynél nem volnának meg Solohov művei, amely ne olvasná szeretettel és lelkesen e könyveket, amelyek az embereknek örömet okoznak. Pártunk és az egész szovjet nép mérhetetlenül tiszteli Mihail Alekszandrovics Solohovot, mint a toll kiváló mesterét, aki nagy tehetségét, a kommunizmus felépítése nagy müvének szentelte (hosszan tartó taps), Mihail Alekszandrovics műveiben a szovjet társadalom történelmének fontos és döntő szakaszairól beszél. Feleleveníti a polgárháború korszakát, a falu életében, a kollektivizálás éfciében beállott forradalmi törést, a nép hősiességét a Nagy Honvédő Háborúban. Solohov művei segítik az embereket abban, hogy helyesen megértsék ama nagy tettek történelmi jelentőségét, amelyeket népünk drága kommunista pártjának vezetésével végzett. Solohov mélységesen pártos és népi alkotása teljes meggyőző erővel mutatja, hogy hazánk útja nehéz, bonyolult volt, de hogy ez az egyedüli helyes út az egész nép boldog jövőjéhez. (Viharos taps). Ezen a lenini úton a kommunista párt vezette és vezeti népünket. És Mihail Solohov műveiben nagyszerű kommunistákkal találkozunk, olyan vezetőkkel és szervezőkkel, akik szorosan egybeforrtak a nép életével. Solohov mindenkinél jobban tud rámutatni a kommunista párt szerepére, amely a népet harcra vezette az új élet felépítéséért és az új ember neveléséért. Tökéletesen feltárja a magántulajdon csökevényeit leküzdő ember kialakulásának és növekedésének folyamátát. Solohov alkotása mélységesen hümánus, a dolgozó ember iránti forró szeretet hatja át. Ez a forradalmi és szocialista humanizmus, olyan humanizmus, amely abból indul ki, hogy a nép boldogságát az ellenség ellen vívott harcban kell kiküzdeni. A háború alatt Solohov elbszélést Irt „A gyűlölet iskolája" címmel, amelyben nagyon találóan mutatott rá a szocialista humanizmusnak erre az eszméjére, megmutatta, hogy az ellenséget nem győzhetjük le, ha nem tanuljuk meg szívünk mélyéből gyűlölni. Solohov egész alkotása a dolgozók érdekeit fejezi ki, akik az anyagi és szellemi javakat és értékeket teremtik a földön. Pompás könyveit a dolgozó ember iránti óriási tisztelettel és őszinte szeretettel írta. írásai mindazok ellen irányulnak, akik meg akarják zavarni a békés építő munkát és új nyomorúság örvényébe akarják dönteni a népeket. Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt és szentel az irodalom és művészet fejlődésének s az írót tevékeny és hűséges segítőtársának tartja a dolgozók kommunista nevelésében. Most, amikor, a kommunizmus kibontakozó építésének időszakába léptünk, a művészetnek ez a szerepe különösképpen megnövekedik. A kommunizmust az ember az emberi boldogság nevében építi. A kommunizmusba az embereknek a magántulajdon szokásaitól, az egoizmustől, önzéstől és mindattól mentesen kell belépniök, ami az embereket gátolja abban, hogy kommunista .módon éljenek. A szovjet irodalom számára nemcsak az a fontos, hogy rámutasson az emberek munkájára és hősiességére, hanem meg kell mutatnia a kommunizmus győzelméért folyó harcban születő hősiesség eszmei forrásait is. Az utóbbi időben a sajtóban sok szó esik Valentyina Gaganova hazafias példamutatásáról, aki átment a lemaradó brigádba, hogy azt az élenjáró brigádok színvonalára emelje. Mi késztette őt erre, mi ösztönözte e nemes cselekedetre? A régi vagyonosok lélektana szempontjából ez nem érthető meg: hisz a fiatal munkásnő nehezebb termelési szakaszra ment át annak ellenére, hogy jól tudta, munkájáért kezdetben kevesebb díjazást kap. Ez a társadalmi kötelesség tökéletesen tudatának pompás példája. Az ilyen nemes tettekben szemléletesen és kifejezésteljesen nyilvánul meg a szovjet ember szellemi arculata. Művészetünknek tökéletesen és igazhűen kell ábrázolnia a hőstettek születését, meg kell mutatnia kortársaink szellemi világát, érzéseiket, gondolataikat és törekvéseiket. Mihail Solohov alkotásai ezen a téren is nagyszerű példák. Mihail Alekszandrovics Solohov az írók II. kongresszusán kijelentette, hogy a szovjet művész pártossága ügyünk helyességéről való mélységes meggyőződésében rejlik. „Minden író szívének szava szerint ír és szívünk a párté, népünké, amelyet művészetünkkel szolgálunk." Solohov alkotásának szerves pártossága és egybeforrottsága a nép életével műveinek nagy erősségét képezi. (Viharos taps.) A pártpozíciókon álló író pártossága szervesen meggyőződéséből és szívéből fakad. A párt érdekei és az ilyen írók gondolkodása azonos. Amennyibon az író munkája és gondolkodása terén a nép érdekeihez igazodik, a nép körében él, helyesen ábrázolja a társadalom életét. Egyes emberek azt mondják, hogy ha valaki a párt pozíciói alapján ír, ez az írót megfosztja egyéniségétől és sablonosságra vezeti. Ez valóban megtörténhet, ha az író nem abból a mélységes meggyőződésből indul ki, hogy igazsághüen kell ábrázolni a nép életét. Ha az író a néppel együtt él, életét, a kommunista párt vezetése alatt folytatott harcát ábrázolja, akkor az író életének és alkotásának a pártosság a lényege és értelme. (Taps.) És mire hívja fel a párt az Írott szó művészeit? Arra szólítja őket, hogy még behatóbban, teljesebben és sokoldalúbban tanulmányozzák és magyarázzák a szovjet nép életét és harcát, a kommunista társadalom építése nevében végzett titáni munkáját. A nép és a párt a szocializmusban — egyetlen és elválaszthatatlan egészet képez. Mihail Solohov egész alkotásával példát mutat az önmaga iránti nagy igényességben, saját munkájáért érzett nagy felelősségben. Nem tudja elviselni a könnyelmű munkát, a felületességet. Ezen a téren a nagy orosz írók kiváló hagyományainak nyomdokain halad. Az utóbbi években Mihail Alekszandrovics több sikeres külföldi utat tett. Mindenütt a legnagyobb szovjet íróként, a szovjet kultúra képviselőjeként üdvözölték. Tudják, hogy a legközelebbi időben Eisenhower elnök meghívására az USA-ba megyek, és örülök, hogy erre az utamra meghívhatom Mihail Alekszandrovicsot. (Viharos taps.) Ügy vélem, hogy számára is hasznos lesz, ha közlebbről megismerkedik a mai Amerika életével. GYŐZ A BÉKÉS VERSENY GONDOLATA Elvtársak! Napjainkban minden embert kivétel nélkül érdekel és aggaszt a világbéke biztosításának kérdése. E kérdést jogosan tartják a legfőbb nemzetközi problénjának. És mi a mai nemzetközi helyzet? Hogyan értékeljük mi ? Ügy véljük, hogy a nemzetközi helyzet, ha fő kritériuma — .a világbéke, megőrzéseszempontjából értékeljük, nem is olyan rossz, sőt inkább jó. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a katonai tömbök még mindig fennállanak, hogy vannak még emberek, akik megkísérlik e katonai tömbök erősítését és bővítését. És mit jelent ez a valóságban? Ez a katonai költségek fokozását, e tömbök tagállamai fegyverzetének felhalmozását és tökéletesítését jelenti. A mai hallatlan lázas fegyverkezés idején fennáll az a komoly veszély, hogy egyik vagy másik ország államférfiainak akár egy kis hibája is új háború kirobbanásához vezethet. Ezért nem érezhetjük magunkat biztonságban, ébereknek kell lennünk és olyan fontos intézkedéseket kell foganatosítanunk, amelyek biztosítják hazánk biztonságát. A szovjet kormány nagy erőfeszítést fejtett ki a nemzetközi feszültség enyhítésére. Az utóbbi években fegyveres erőink létszámát 2 millió 140 ezer fővel csökkentettük, megszüntettük más államok területén levő katonai támaszpontjainkat. Azt hittük, hogy a többi állam is követni fog bennünket. Reményeink sajnos nem teljesültek. Számos nyugati ország kormányai ezzel szemben, kijelentették, hogy továbbra is folytatják a lázas fegyverkezést, a katonai támaszpontok kibővítésének és a katonai tömbök megszilárdításának politikáját. Más szavakkal a „hidegháború" hívei a Szovjetuniót körülvették katonai támaszpontjaikkal. Mindeme negatív momentumok ellenére a nemzetközi helyzetet nem tartjuk rossznak. Miért? Nincs talán ebben ellentét? Nincs. Bár a megrögzött militaristák még nyilvánvalóan nem mondtak le végérvényesen arról, hogy „szerencsét próbáljanak", megkíséreljék a szocialista országok elleni háborús kalandot - tény az, hogy az ilyen kalandok híveinek száma évről évre kevesebb. Sőt már számos megrögzött imperialista is rádöbben, hogy a katonai fellépés a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen most túlságosan kockázatos és veszedelmes. Ez olyan bot, amelynek két vége van. A megrögzött imperialisták közül sokan beismerik, hogy ha háborút robbantanának ki, abban saját maguk pusztulnának el. Miért jutnak ilyen következtetésre? Azért, mert növekszik a szocialista tábor ereje. A szocialista országok gyors ütemben fejlesztik gazdaságukat és kultúrájukat s emelik a nép életszínvonalát. A különböző társadalmi rendszerű államok békés versenyének gondolata egyre több hívőre talál a világ valamennyi országában. Az egész világ közvéleménye figyelmének középpontjában most a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború felszámolásának kérdése áll. Ezért keltett oly élénk és széleskörű visszhangot a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői kölcsönös látogatásának híre. A SZOVJET-AMERIKAI KAPCSOLATOK ÉS JELENTŐSÉGÜK Eisenhower elnökkel megállapodtunk a kölcsönös látogatásban. Amerikai utazásom már küszöbön áll. Szeptember 15-én érkezem oda. Később az USA elnöke látogat a Szovjetunióba. A Szovjetunió kölcsönös kapcsolatai az USA-val és a többi kapitalista országgal némileg javultak. Ez év februárjában országunkat H. Macmillan angol miniszterelnök kereste fel. Szovjetunióbeli látogatása és a két országot érdeklő különböző kérdésekről folytatott eszmecsere után a szovjet-angol kapcsolatok szemmelláthatólag javultak. Nagy-Britanniával mindkét félre előnyös kereskedelmi szerződést kötöttünk. És most ezen szerződés szerint sikeresen folyik a kereskedelmi megrendelések realizálása. A többi kapitalista országgal — Franciaországgal, Olaszországgal és Nyugat-Németországgal - a kereskedelem szintén javult és az elmúlt évekhez viszonyítva fokozódott. Gyorsan fejlődnek országunk kapcsolatai a külföldi államokkal a kultúra, tudomány és művészet terén. Megkezdődtek a különböző küldöttségek kölcsönös látogatásai. Emelkedett a más országokbői és az USA-ból érkezett jelentős tényezők látogatásának száma is. Olyan neves amerikai politikai tényezők jöttek hozzánk, mint A. Stewenson, A. Harriman, Eaton nagyiparos, a kormányzók csoportja és sokan mások. A szovjet kormány tagjai viszont az USA-ba látogattak. Ott volt A. Mikojan és az amerikai szovjet kiállítás megnyitására F. R. Kozlov utazott oda. A szovjet és amerikai államférfiak rendkívül nyílt és hasznos megbeszéléseket folytattak. Mindebből világosan kitűnik, hogy e megbeszélések kedvező eredményekkel járnak. A közelmúltban R. Nixon, az USA alelnöke jött a Szovjetunióba a moszkvai amerikai kiállítás megnyitására. Nixon úrnak megadtunk minden lehetőséget, hogy megismerkedjék országunkkal és népével. Sajnos, nagyon kevés idő állt rendelkezésére. A mi országunk pedig annyira kiterjedt, hogy néhány nap alatt lehetetlen megismerkedni vele. Nixon úrral elég alapos beszélgetéseket folytattunk. Sok szovjet emberrel találkozott, fel lehet tehát tételezni, hogy most jobban megért bennünket és népünket. Nixon úr a Szovjetunióról elhangzott nyilatkozataiban sajnos még mindig helytelen álláspontra helyezkedik. Az ÚSA-ba visszatérve például kijelentette, hogy a szovjet nép az USA-ellenes propaganda ellenére barátilag viseltetik Amerikával szemben. Ilyen megállapításra jutott Nixon állítólag szovjetunióbeli látogatása után. Az amerikaiakat ilyen állításokkal nyilván arról akarják meggyőzni, hogy a Szovjetunió kormánya az USA-val szembeni kapcsolataiban más irányvonalat követ, mint amilyen a szovjet emberek nézeteinek megfelelne. Az az állítás, hogy a Szovjetunióban propagandát folytatnának az Amerikai Egyesült Államok ellen, teljesen helytelen. Ezt most állítom és megmondom amerikai látogatasom során is. A Szovjetunióban sohasem folytattunk propagandát az USA ellen. Csupán a militaristák, a fegyvercsörtetők, a tábornokok és a monopolisták ellen folytattunk és folytatunk propagandát, akik a hidegháború mellett kardoskodnak. A Szovjetunióban ezek ellen szólaltak fel a lapok, az államférfiak, minden szovjet ember. Azonban a Szovjetunióban senki sem szállt szembe az USA-val, mint állammal, vagy az amerikai néppel. Ilyen propaganda nálunk nem volt, nincs és nem is lesz. (Taps.) Ellenkezőleg, mindig azt állítottuk és most is azt mondjuk, hogy az amerikai nép ugyanúgy, mint a szovjet nép és mint minden nemzet, a békét óhajtja. A militaristáknak, a „hidegháború" és az „erőpolitika" híveinek nézeteit az USA-ban sem a munkásosztály, sem a farmerek, sem a kereskedők és az értelmiség széles rétegei nem osztják. Azonban ők maguk félnek minden friss szellőtől, amely elosztaná a nemzetközi feszültséget, attól félnek, hogy csökkenni fog a fegyverkezés és hogy ezzel egyúttal az előnyös megrendelések száma is csökken a fegyverek gyártására. Vajon ez a félelem nem nyilvánult-e már meg a részvények árfolyamának csökkenésében a tőzsdén, amikor napvilágot látott a szovjet kormányfő és D. Eisenhower, az USA elnöke közötti kölcsönös látogatásról szőlő hír? Nixon úr nagyon téved a szovjet kormányról és a szovjet népről alkotott nézeteiben. Nem ismeri népünket. Népünk Nixon úr szovjetunióbeli látogatása során barátságosan és tisztelettel viseltetett iránta, mint olyan ország képviselője iránt, amellyel a Szovjetunió jó kapcsolatokat akar fenntartani. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy országunkban (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 407 * 1959- szeptember 2.