Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-12 / 253. szám, szombat

Ha valaki azt a nézetet vallja, hogy az olajkutak, — már mint a föld szí­ne feletti állványuk csupán vasszerke­zetű lehet, téved. Gbely környékén mint egy óriás sün még óriásabb tüskéi, úgy merednek az égnek a háromlábú olajkutak. A három nagyon erös fenyöfaoszlop egy hatal­mas „vasszúnyogot" ölel, a tulajdon­képpeni szivattyúberendezést, mely felszínre szívja a föld folyékony ara­nyát. Az első tekintetre meglepő, hogy ezek a kutak automatikusan működnek s közelükben egy „árva lélek" sem fedezhető fel. A „vasszúnyogok" (mondjuk ezután Igy) hátán meglepő tábla olvasható: „Vigyázat, automatikus kapcsolás!" Vajon hogy működhet egy olajkút automatikusan? Mikor kapcsolja ki és be a „vasszúnyogot"? Gbelytöl nem messze egy olajkút tö­vében négy olajbányász kémlel a föld mélyébe. A nyitott szondán keresztül rejtelmes hangok és pára tör fel, majd a zaj elhalkul, de kis idő múlva újra kezdődik a földalatti dübörgés. A fel­világosítást Jurka Járt mester adja meg. — Tisztítjuk a szondát, rétegcsu­szamlás van odalent. Hol betömödik, hol meg kiürül a vezeték. —Milyen mélyen járnak? — Ez csak 250 méteres, de van mé­lyebb kutunk is. — Az mennyi lehet? — Hát nem egy kétezren felül is. Kissé csalódottan veszem tudomásul, hogy Szonda-karbantartó csoporthoz kerültem, de lényegében mindegy, mert itt van Matula Anton, ennek a részlegnek a vezetője, aki bőven adja a magyarázatokat. — A szivattyúzás úgy sem mutat sokat, itt többet lehet látni, — szól vigasztalóan a részlegvezető. Persze én nem áridom el, hogy köz­ben titokban már több olajkutat meg­szemléltem, de bizony a vasszúnyog automatikus, ütemes munkáján kívül nem láttam egyebet. Az egyik kútnál áll, a másiknál működik a „vasszú­nyog", aszerint, hogy az olajkút köz­vetlen közelében elhelyezett tartály­ba fér-e még, vagy van-e még mit szi­vattyúznia a roppant mélységből. Mert előfordul, hogy az olajréteg vagy erecske kifogy, kiapad s akkor mélyebbre vagy másutt kell fúrni. Egyébként egy ember hat-hét, esetleg több ilyen olajkutat is kezelhet, attól függően, milyen távolságra vannak egymástól. Ez az olajkút, ahol pillanatnyilag megállapodtunk, eldugult, de a műsze­rek még jeleznek nyersolajat a szon­da végében, tehát újra kell mélyíteni, tisztítani. Ez igen nehéz és körülmé­nyes munka. Mint a címképen is kive­hető, egy hatalmas lánctalpas traktor segítségével, mely drótkötelet enged és húz, csappal ellátott csőszerű tisz­títóval megy ez végbe. — Meddig tart egy ilyen tisztítás? — kérdezzük a mestert. — Ha mély a kút, bizony hosszadal­mas, napokig is vesződünk vele, míg újra olaj buggyan a szonda fenekén. — Ez a kút most milyen állapotban van? — Erős volt a nyomás lentről, fél­tömödött az agyag és még legalább 10 métert kell kipucolni. Közben szünet nélkül folyik a munka s a csapos tisztítót a háromszögben felállított oszlop tetején függő csigán szaladó drótkötél hol a mélybe, hol a felszínre bocsátja. A csőből szürkés, agyagos latyak kerül ki. — Bizony nem könnyű munka ez — mondogatják Hyia .lán, és Ďurkouič Rudolf, a csoport tagjai. — Pedig amint látom, a legtöbbet a gép csinálja. — Most, de ha újra kell építeni a ve­zetéket, vagy előbb még fúrni és beto­nozni kell a szondát, azt látná csak! Akkor mindnyájan izzadunk! S a valóban fárasztó munkát még a természet viszontagságai is nehezítik, hiszen három műszakban dolgoznak télen, nyáron egyaránt. Komoly prob­lémát jelent a távolság is, mert bizony a falutól még több mint 10 kilométer­nyire is vannak olajkutak. A gbelyi igazgatósági épületben azon­ban Volenec Miloš és Hrbal . Miroslav mérnököktől, akik pillanatnyilag az tízem vezetői, (az igazgató szabadságon van) megtudtam, hogy a nehéz körül­mények ellenére is sikeresen teljesítik a terv minden mutatóját. Ha összehason­lítjuk az üzem ta­valyi és idei mun­kaeredményeit, nagy különbséget fedezhetünk fel. Már több éve an­nak, hogy a gbelyi olajkutak teljesí­tették fejtési ter­vüket. Ez minde­nekelőtt azért volt így, mert „felülről" állapították meg a tervfeladatokat és ezek valószerűtlen követelményeket támasztottak, mivel sem a kapacitás, sem a berendezés nem adott lehetősé­get teljesítésükre. Az idei terv mérsé­keltebb és ezért tel­jesítése nagy mun­kakedvet vált ki a gbelyi olajbányászok körében. Az első félévet például az össztermelési muta­tóban 103,5 százalékra, a fúrást 118,7 százalékra teljesítették és ennek elle­nére az önköltségeket mindössze 98 százalékban merítették ki. A terv tel­jesítésére kedvezően hatott az is, hogy fokozták az olajbányászokról való gon­doskodást. Ezt az is bizonyítja, hogy például csak az idei évben a dolgozók szociális alapjából mintegy 100 ezer koronát fordítanak különféle higiéniai és kulturális berendezések létesítésének céljaira. Javulnak a kereseti lehetősé­gek is, hiszen a gbelyi olajbányászok már a múlt hónap elsejétől az új bér­rendszer szerint kapják bérüket. Nem hagyhatjuk említés nélkül a műszaki fejlődést sem, ami főleg új, tökéletes szovjet fúróberendezések formájában jelentkezik az üzemben. Tény az, hogy számos részlegben az olajkutak nagy része műszakilag elmaradott állapotban van, de a gondos ápolás, a lelkiismere­tes kezelés még lehetővé teszi üzemel­tetésüket. Befejezésül hadd említsük nüg, hogy a gbelyi olajbányászok miképpen há­lálják meg mindezt a megnövekedett gondoskodást és az egyre magasabb életszínvonalat. A bányásznap közeled­tével számos egyéni és kollektív mun­kafelajánlás alapján össziizemi kötele­zettségvállalást tettek, melynek értel­mében a bányásznapig, annak tisztele­tére 1530Jűnna naftát termelnek ki terven felül, 1460 méter fúrást végez­Hyža Ján int: Mehet! A ti sztítócsö elmerül a szondá­ban. A háttérben jól látható a „vasszúnyog", az egész szivattyúb erendezés. nek el a megállapított faladatokon kívül és az olajbányászás önköltségeit úgy csökkentik, hogy 1000 literrel kevesebb naftát és 200 literrel kevesebb olajat használnak el, mint amennyit a norma megállapít. Egy olajkút fúrási idejét legalább 43 nappal lerövidítik. Értékelve a tényt, hogy a gbelyi olaj­bányák a Hodoníni Olajbánya n. v. leg­jobb üzeme, csak elismeréssel szólha­tunk az itt dolgozó olajbányászok és vezetők munkájáról. Megérdemlik a dicsérő szót, hiszen nem mindennapi harcot folytatnak minden csepp nyers­olajért, melyben hazánk nem bővelke­dik, de melyre nagy szükségünk van. Szabó Géza Javul a párkányi szövetkezet Azért mondom, hogy javul, mert bár a gazdálkodás terén megtalálták a járható utat, de az emberek szö­vetkezethez, a közös munkához való viszonya még messze jár, mondjuk Karva, Búcs, vagy Béla szövetkezeti tagjaitól. Éveken keresztül megszok­ták a laza munkafegyelmet, hogy a ledolgozott munkaegységek számát ne a határban az elvégzett munka után, hanem bent a szövetkezet irodájában „hozzávető-legesen" állapítsák meg. Különösen nehezükre esik a jutalma­zásban beállott rend azoknak, akik — ahogyan mondani szokták — nem na­gyon szaggatták a hámfát. Ebből aztán kisebb-nagyobb zsörtölődések is tá­madnak, de a lényeg mégis az, hogy a munkákat az idén már jól elvégez­ték s a közös vagyon, a közös pénztár is gyarapodik. A párkányi szövetkezet tagjairól már az aratás alatt is dicséröleg em­lékeztünk meg, hisz egypár kivételé­vel éjjel-nappal dolgozott, hogy a ter­més mielőbb raktárba kerüljön. S most, a jövő évi tervek kidolgozá­sánál már számolnak azzal, hogy az előző évekhez mérten jövőre már ko­moly előrehaladást tudnak felmutat­ni. Különösen az állati termékek ter­melése terén várnak komoly eredmé­nyeket, mivel az idén először van bő­ven takarmányuk. Jól bevált a here, s több mint 40 hektáron termeltek silótakarmányokat. De a kukoricaszá­rat s a répafejet is besilózzák, ami szintén növeli takarmányalapjukat. L A takarmányok és kapások betaka­rítása mellett jól állnak az őszi ve­téssel is. Tíz hektárnyi repcéjük már a földben van s a hét végéig 20 hek­táron az őszi árpát is elvetik. Jó tanácsképpen még annyit a pár­kányaiknak, hogy az idén fokozott gonddal szervezzék meg a szövetke­zeti munkaiskolát, hogy elméletileg, szakmailag a tagok is fejlődjenek. Helyes volna, ha a szövetkezet tagjai közül minél többen részt vennének a pártoktatáson is, mivel a tudás, a tisztánlátás csakis javukat szolgál­hatja. (Sz. I.) A polgári ellenőrök hasznos munkát végeznek - Fél kiló cukrot, fél kiló darát, tizenöt deka turista szalámit, negyed kiló halat és tizenöt deka francia salátát kérek. Máris adom. Tehát egy fél kiló cu­kor, fél kiló dara ... ismétli félhan­gosan az eladónó a rendelést. Am amikor fizetésre kerül a sor, a szo­kástól eltérően a vevő nem veszi át az árut. Táskájából fényképes iyazolványt húz elő s udvarias han­gon megkéri az eladónőt, tegye félre a lemért dolgokat és a blokkot ellen­őrzés céljából. Közben, mintha a földből nőtt volna ki, a „vevőnk" mellett egy másik, hasonló igazol­vánnyal ellátott polgár tűnik fel s már mennek is mindannyian a cse­megeüzlet hátsó helyiségébe. Itt az­tán a két polgári ellenőr — mert róluk van szó — szép sorjában ismét leméri az árut, összehasonlítja a fel­számított árat és megállapítja: min­dent pontosan mértek. De ezzel még nem ért véget tevékenységük. Miközben kinn az üzletben vártak sorukra, végignézték a polcokat, a pultokon fekvő árucikkeket és jegy­zeteket csináltak blokkukba. Most pedig közlik az üzletvezetővel, hogy a szendvicseken, a salátákon, a túrón, a margarinon,- a halon nincs árjelző cédula, ami szabályellenes. A vezető szabadkozik: éppen írta őket, s hogy igazát bizonyítsa, mutatja a valóban akkor készített árcédulákat. Az el­lenőrök tudomásul veszik, el is hiszik jószándékát, de hiába. Az ő köteles­ségük, hogy feljegyezzék, milyen állapotban találták az üzletet, mikor bementek, s különben is délelőtt 11-kor az áraknak már kinn kell lenniök. Így aztán az ellenőrzőkönyv­be beírják azt is, amit rendben ta­láltak, azt is, amit nem találtak rendben. - Még egy kérdés, hogy állunk az egészségügyi Igazolványok­kal? - Az 538-as számú Prameň vezetője elvörösödik: — Micsoda pech, pont tegnapelőtt osztottam szét az alkalmazottak között és még nem hozták vissza. Nem tudom be­mutatni. - Az ellenőrzőkönyvbe kö­nyörtelenül belekerül: Hat alkalma­zott közül csak egynek volt egész­ségügyi igazolványa. Ezzel az ellenőrzés hivatalos ré­sze be is fejeződik. A továbbiakban a vezető és az elárusítók elmondják ügyes-bajos dolgaikat az ellenörök­nek, segítségüket kérik, legyenek szószólójuk a nemzeti bizottságban. Sok a panasz a fogyasztók részéről, mert későn szállítják a péksüte­ményt, bizonyos árucikkekből arány­talanul többet kap a központi város­rész, állandó hiány van tojásból, az üzletnek nem kielégítő a higiéniai felszerelése. Az ellenőrök amit tud­nak megmagyaráznak, a panaszokat felírják s megígérik, tolmácsolni fog­ják. Barátságos kézfogással búcsúz­nak egymástól. — íny van ez rendjén — mondja kinn az utcán Václav Vedral „civil­ben" anyagbeszerző, aki már négy éve Prága 6. nemzeti bizottságának polgári ellenőre. - Nem az a cé'l, hogy félelmet keltsünk, ellenségesen váljunk el. Elsősorban az a felada­tunk, hogy segítsünk, neveljünk. Nem akarunk mindenáron bűnbakot fogni, büntetéseket kiróni. Persze, nemegyszer erre is szükség van. Václav Vedral biztos fellépése, meg­fontolt szavai rögtön elárulják, hogy gazdag tapasztalatokkal rendelkezik mint polgári ellenőr és hogy szívvel­lélekkel tölti be ezt a kényes és sok körültekintést igénylő funkciót. ­Nemcsak polgártársainknak akarunk hasznukra lenni azzal, hogy lelep­lezzük a felelőtlenül eljáró és a kö­zösség kárára tollasodni akaró üz­leti alkalmazottakat. Ahol tudunk, segítünk, tanáccsal szolgálunk a munkájukat becsületesen végzó ke­reskedelmi dolgozóknak. De hadd mutasam be Vedral tár­sát, jobban mondva társnőjét is, aki helyeslőleg bólogat é» mindenben alátámasztja Vedral elvtárs szavait. A polgári ellenőröknek ellenőrzési körútjukra ugyanis kettesével kell járniok. Ennek két oka van. Az egyik, hogy ha egyedül lennének és valami visszaélésen csípnék az üzletvezetőt, az tanú híján letagadhatná — mint ahogy ez a gyakorlatban meg is tör­tént - a másik pedig, a polgári el­lenőrt még a gyanú árnyéka se ér­hesse, hogy visszaél funkciójával és eseleg hagyja magát megvesztegetni. Marié Havelková a Rádió és Tele­vízió üzemi kísérleti intézetének do­kumentációs osztályán dolgozik. Egy éve polgári ellenőr, a nőbizottság javaslatára sorolta őt be Prága 6. nemzeti bizottsága. Havelková házi­asszonyi mivoltánál fogva főleg az élelmiszer- és zöldség-, gyümölcs­üzletekre specializálta magát. Most is hív, menjünk be még a vokovicei, 71-es zöldségüzletbe. Itt nem a legszívélyesebb fogad­tatásban van részünk. Bár a vezetó ­korrekten mindent bemutat és meg­mutat, szállítóleveleket, számlákat, raktárat, látszik rajta, hogy a pokol­ba kíván bennünket. Hamarosan ki­derül, hogy miért. A felesége is ott dolgozik az üzletben, holott ez sza­bályellenes, mert nincs alkalmazva, A raktárban pedig egy titokzatos idegen foglalatoskodik. Az üzletveze­tő az ellpnőrök kérdéseire kitérő vá­laszokat ad. — A panaszkönyv nincs szembetűnő helyen, a raktárban nagy a rendetlenség — kifogásolják továb­bá ellenőreink — s már írják is be megfigyeléseiket az ellenőrzőkönyvbe, A vezető, amit lehet, igyekszik rög­tön helyrehozni, feltűnően gyorsan kiakasztja a panaszkönyvet, kizavar­ja az idegent a raktárból, de a fe­lelősségrevonást így sem kerüli el. Be fogják őt hívni a nemzeti bizott­ságra és a válialatához is, hogy meg­magyarázza, mit keres a felesége az üzletben. Az ellenőrzökönyvbe Irt megjegy­zéseket három másolatban Írják. Az egyik a könyvben marad ellenőrzés céljából, a következő alkalommal jö­vő állami vagy polgári ellenőrzés számára, a másik a nemzeti bizott­ságra, a harmadik a felettes szerv­hez kerül. Teljes délelőttöt vett igénybe 4 két üzletben tett látogatás. Utunkat a nemzeti bizottságon fejezzük be, ahol Simôčková elvtársnő, a keres­kedelmi osztály vezetője fogad. Őhozzá tartozik a polgári ellenőrzés. Havelková és Vedral beszámolnak, majd a kormánynak a polgári ellen­őrzésre vonatkozó új rendeletére te­relődik a beszélgetés. — Állandóan emeljük a polgári ellenörök számát és igyekszünk őket alaposan kioktatni - mondja Šimáč­ková. — Az állami ellenőrzés tagjai előadásokat tartanak számukra, be­avatják őket az ellenőrzés minden csínjába-blnjába. Meghívjuk az egyes vállalatok vezetőit is, akik külön felhívják a figyelmet, mire kell vi­gyázni, mit kell kérdezni az egyes üzletekben. A legveszélyesebbek a mészárosok, s ha az ellenőr nem ért hozzá, hogyan kell szakszerűen sze­letelni a húst, nagyon könnyen fél­revezethetik. Vannak specialistáink a cukorkaüzletekre, drogériákra is. — Nagyon hasznosak a havonként rendezett beszélgetések, amelyeken, ha módunkban van, valamennyien részt veszünk - egészíti ki Šimáč­ková szavait Václav Vedral. Elmond­juk egymásnak tapasztalatainkat, ta­nulunk egymás eseteiből és megálla­podunk a havi programban. — Fontos, hogy a munkaadó is megértéssel legyen, mert bár az ellenőrzést nem a munkaidő alatt végezzük, előfordul, hogy egyszer­másszor el kell kéredzkednünk ­jegyzi meg Havelková. — Havonta legalább 4 ellenőrzést kell a polgári ellenőröknek ellátni, de vannak akik 6, 8, 10-et is végez­nek — veszi át a szót ismét Šimáč­ková. - Ha valaki huzamosabb ideig indokolás nélkül nem teljesíti a rá­eső feladatot, kitöröljük az ellenőrök sorából. Ha az ellenőr olyan mérvű szabálytalanságot észlel, amiért pénzbírság jár, annak a nagyságát itt szabjuk meg s ha ismételten szabálytalanságon kapunk valakit, értesítjük a vállalatát, ök azután elmozdítják az illetőt, vagy más in­tézkedést tesznek. A polgári ellenőr jogai is pontosan meg vannak szabva, magyarázzák nekem. Ha ellenőrző úton van, még egy kiflit sem vásárolhat, viszont ha vásárol, nincs joga használni az igazolványt, még abban az esetben sem, ha szabálytalanságot tapasztal. Észrevételeit a panaszkönyvbe írja be. Így veszik elejét annak, hogy a polgári ellenőr kísértésbe ne essék és ne használja saját céljaira iga­zolványát. Ogy vélem, Prága 6-ban jól működ­jek a polgári ellenőrök. A nemzeti bizottság kellő figyelemmel és ala­possággal irányítja tevékenységüket és megbecsüli munkájukat. Sok he­lyütt ez a funkció csupán papíron létezik. A nemzeti bizottságoknak pedig nemcsak feladata, hanem ér­deke is, hogy a polgári ellenőrökből hasznos segítőtársakat neveljenek. Választópolgáraik megelégedésének az is egyik fokmérője, hogyan mű­ködnek az üzletek, vendéglátóipari üzemek, kisipari szövetkezetek, kom­munális vállalatok körzetükben", már­pedig a polgári ellenőrök hatásköre mindezekre a helyekre kiterjed. A polgári ellenőrzés nagymértékben járul hozzá a szocialista kereskede­lem és a szolgáitatások színvonalá­nak emeléséhez. KIS ÉVA ÜJ SZÖ 5 * 195?- szeptember 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom