Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-09 / 250. szám, szerda

1 ÚJ szá Gondosan készüljünk fel Új cseh irodalmi és művészeti folyóirat A FÜLEK! járási pártbizottság a pártoktatás fontos küldetésének tu­datában készíti elő az 1959'60-as pártoktatási évet. Már az előző párt­oktatási év értékelése idején arra ve­zette a járási pártbizottság az alap­szervezeteket, hogy az elmúlt 10-év alatt szerzett tapasztalatok alapján készítsék elő az ez évi pártoktatást. Pártszervezeteink májusi és júniusi taggyűléseiken értékelték a múlt pártoktatási évet. Nyíltan bírálták a pártoktatás keretén belül felmerült hiányosságokat és intézkedéseket tettek az elkövetkező pártoktatási év sikeres megszervezésére. A pártszervezetek nagy súlyt fek­tettek a propagandisták helyes kivá­lasztására 4s a bevr-lt propagandistá­kat igyekeztek továbbra is megtarta­ni. Ez sikerült is, mert elérték, hogy 119 propagandistából csak 14 az új előadó. Ez a szám világosan mutatja, hogy járásunkban az elmúlt 10 év alatt sok propagandista nevelődött, akik már gazdag tapasztalatokkal és ideológiai felkészültséggel rendelkez­nek. Ez a tény magában is hozzájárul a pártoktatás színvonalának emelésé­hez. A járási pártbizottság mindig nagy súlyt helyezett a propagandisták ne­velésére, tudásuk fokozására. A pro­pagandisták ez évben is — szeptem­ber első hetében — háromnapos bentlakásos szemináriumi iskolázáson vettek részt. A három nap alatt hat időszerű előadást hallgattak, ami lé­nyegesen emeli majd a propagandis­ták ideológiai színvonalát. Az előadá­sokat a járás vezető funkcionáriusai és a legjobb lektorok tartották. Ezen­kívül a pártoktatás folyamán a terve­zett témákkal kapcsolatban a propa­gandisták részére rendszeres szemi­náriumi oktatást tartunk. Tervbe vet­tük néhány ideológiai knoferencia megszervezését is. így teremtjük meg az előfeltételét annak, hogy az alap­szervezetekben a pártoktatást a marxizmus-leninizmus tanaival jól felfegyverzett propagandisták végez­zék. Á járási pártbizottság arra vezeti az alapszervezeteket, hogy minél több pártonkívülit nyerjenek meg a párt­oktatás számára. A pártonkívüli dolgozók valóban komolyan érdeklőd­nek a pártoktatás iránt, amit az alábbi számok is igazolnak: Az 1957/'58-as pártoktatási évben 357 pártonkívüli vett részt a pártok­tatásban, 1958'59-ben már 614-en, az 1959/60-as pártoktatási évre pedig már eddig 1095 pártonkívüli jelentke­zett. A PÁRTOKTATÁS sikere érdekében a járási pártbizottság továbbra is nagy segítséget nyújt a propagandis­táknak és a pártszervezeteknek a JPB Hektorain keresztül, akik a pártokta­tás alatt a helyszínen ellenőrzik az oktatás menetét és színvonalát. így lehetőségük nyílik arra, hogy az egyes elméleti kérdések megvilágítása mel­lett tovább adhassák tapasztalataikat és a propagandistákat módszertani utasításokkal láthassák el. Az 1959/60-as pártoktatási év sike­re érdekében szükséges azonban, hogy az egyes alapszervezetek, pél­dául a füleki téglagyár üzemi szerve­zete, a vecseklői, csornai, várgedei, ajnácskői stb. falusi pártszervezetek az eddiginél sokkal nagyobb súlyt helyezzenek a pártoktatás előkészíté­sére. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártoktatás ered­ményes menetéhez nem elég kizáró­lag a propagandista felkészültsége, de az is szükséges, hogy a pártszer- ^ vezetek és -szervek rendszeresen i foglalkozzanak a pártoktatás kérdé- ^ várgedei | seivel. Erre figyelmeztet a és az ajnácskői eset, ahol a pártszer , vezet kevés gondot fordított a párt- ^ oktatásra, nem ellenőrizte rendszere- ^ sen annak menetét, színvonalát, még ^ a részvételt sem. Mi lett az ered- ^ mény? Az, hogy a pártoktatás ala- ^ csony színvonalú volt, a részvétel ^ gyenge és az előadásokat sem tar- % tották meg rendszeresen. ^ A MÜLT ÉVBEN felmerült fogya- Š tékosságok elkerülése érdekében a ^ járási pártbizottság a pártoktatás ^ idején nagy gondot fog fordítani — ^ a propagandisták nevelése és a párt- ^ oktatás irányítása mellett — az ellen- ^ őrzésre is. Az alapszervezeteket is úgy fogja irányítani, hogy azok egyik ^ legkomolyabb feladatuknak tekintsék ^ a pártoktatás rendszeres ellenőrzését ^ és a fogyatékosságok azonnali eltávo- ^ lítását. ^ Privacsek Károly, a füleki járá- § si pártbizottság dolgozója Nem takarékoskodnak a dicsérettel Szeptember első napjaiban napvi­lágot látott és asztalunkra került a Csehszlovák írószövetség új, 160 ol­dalnyi terjedelmű irodalmi és mű­vészeti folyóirata, a Plameň, magya­rul Láng. A pompás kiállítású, igé­nyes sajtóterméket szocialista éle­lünk, az Irodalom és művészet minő­ségi „ugrása" hívta életre. A leg­jobb cseh és szlovák írók, kritikusok, képzőművészek és fotoriporterek, név szerint Majerová, Glazarová, Hru­bín, Kostra, Mihálik, Mikulášek, Aš­kenázy, Hájek, Matuška, Mináč és a többiek legújabb alkotásaikkal nagy­ban megkönnyítették a szerkesztő bizottság munkáját. Ahogy Jirí Ilá­jek főszerkesztő a prágai újságírók­kal folytatott barátságos eszmecse­rén megjegyezte, szinte „esőstől hullt az áldás", és a 160 oldal már­is kevésnek bizonyult. A jövőben ugyanis hosszabb elbeszéléseket, kis­regényeket, színdarabokat is szeret­nének közölni. A cél az, hogy a leg­újabb és a legjobb írói alkotások előbb jussanak az olvasó kezébe, mint ahogy azt a könyvkiadás arány­lagos lassúsága lehetővé teszi. A szerkesztő bizottság már most megtette a szükséges lépéseket, hogy a folyóirat terjedelmét 200-220 ol­Äalra emelhessék. Az új folyóirat nemcsak az ismert nevek előtt nyitja meg hasábjait, hanem kezdő írók, köl­tők, művészek alkotásainak is helyet ad. Egyetlen ismérv: a minőség. En­nek a mércének a helyességét el­ismerve szívesen vennénk, ha cseh­szlovákiai magyar íróink és költőink műveivel is találkozhatnánk valama­lyik legközelebbi számban. Külön kiemeljük, hogy a lapot ál­landó moszkvai, berlini, varsói, buda­pesti, párizsi és római munkatársak írásai is élénkítik. Az első számban Moszkva és Párizs kulturális életé­nek legjelentősebb eseményeiről ol­vashatunk. A hazai szépirodalmi anyagon kívül a Plameň rendkívüli figyelmet szentel az irodalom, a marxista kritika, a képzőművészet, zene, tudomány és technika idősze­rű kérdéseinek. Az első számban Gustáv Bareš érdekesen elmélkedik a hit és a vallás kérdéseiről. Művé­szi rajzok, fényképek, korszerű nyomdatechnika teszik érdekessé, tarkává, vonzóvá a lapot. Ügy gondoljuk, hogy a Plameň első számának megjelenése nemcsak ü cseh és szlovák alkotóművészek és olvasók ünnepe. Az új folyóirat la­pozgatása és olvasása közben ün­nepi érzések ragadják hatalmukba a csehszlovákiai magyarokat is. Írókat, nlvasókat egyaránt. Ezért'kívánjuk, hogy a Plameň lángja világítson fényesen, és kultu­rális forradalmunk megvalósításának időszakában mutassa a példát, az utat előre SZILY IMRE Kiállítási csokor Az ötezredik látogató virágcsokorral a kezében, könyvekkel a hóna alatt ép­pen akkor lépett ki a teremből, amikor a bejárathoz értem. GruttiiáltQlsMeJii.. Q rmeg. kérte a be-, lépőket, nézzenek jól körül. Ivan Kiiment, a Rimaszombati Mező­gazdasági Szakiskola IV. éves tanulója volt az ötezredik látogató. Tuhárról való (losonci járás). A kiállítás nagyon tetszett neki, akárcsak másoknak. Ha az ember figye­li az arcokat, nézi a fiatalokat, látja, milyen nagy az érdeklődés mindenütt. Főleg a gépek körül nagy a sürgés ­a;. KépUnkön a holiči mezőgazdasági tanonciskola hallga­tói láthatók a kiállítási mű helyben. forgás. Kapcsolás, beindítás, kérdezős­ködés; kíváncsiság a fiatalok körében. Ennek csak örülhetünk. Hiszen mind­azt, amit a mezőgazdasági és erdészeti iskolák első országos kiállításán Bra­tislavában, a Kultúra és Pihenés Park­jában lát az ember, tanulók készítették, termelték, tenyésztették tanítóikkal, tanáraikkal, nevelőikkel együtt. A termeket járva betértem az egyik fülkébe. A Galántai Mezőgazdasági Ta­nonciskola . két fiatal tanulója dolgo­zott benne serényen. — Miloš Najda, Valent Špaček — mutatkoztak be. Az egyikffiú sopornai, a másik ga­lántai, mindkettő csupa életkedv. A második évfolyam tanulói. Készülnek az életre. Lejár a tanoncidö és elkerül­nek munkahelyükre, a traktorállomás­ra. így szól a szerződésük. Becsületes munkájukért jövőt biztosító alkalma­zást kapnak ezek az önmagukat és jövőt formáló fiatalok. Q Melletük a kerékgyártó-műhelyben X Anton Novák és Karol Heriban dolgoz­tak. A Holiči Mezőgazdasági Tanptitts- V kola növendékei. Őket a szövétkézelük \ küldte tanulni. A jarovcei és a Stéfa-i nikovói EFSZ rövidesen jó szakembert h kap a személyükben. Kerekek, kis sze- V kér, szerszámok, stb. bizonyítják a /, fiatalok ügyességét, rátermettségét, b A másik oldalon ügyesen válogatva, X ízlésesen elrendezve kézimunkák, hím- ; zések ragadják meg a látogatók figyel- 4 mét. Iskolások csinálták. <J Csupa érték, ami- ý ról nehéz lenne h számot adni. A í számadást bízzuk x inkább az ökonó- 0 miai részlegre. A falon a nemči- Q nanyi szövetkezet- i bői készült grafi­ron, a teremben két lány gépeken szá­mol — dolgoznak. Viera Fričová és Zdenka Šujanová, a Zlaté Moravcei Mezőgazdasági Szakiskola másod­éves hallgatói­Gyakorlati mun­kájukról érdeklő­döm. Partizánskéban az állami gazdaság igazgatóságán, a a gazdasági részle­geken, a nemčiňa­nyi szövekezetben gyakorolják a ta­nultakat, ott segí­tenek, tanulnak. Hogy mit csinál­nak? A falakon függő grafikonok elárulják munkájukat. A táblázatokon az önköltség csökkené­se és növekedése, számvetés, a szövet­kezet vezetésének helyes szervezése, könyvelési irányadók, stb. Oldalakat lehetne írni a fiatalokról, munkájukról, a gépekről, termékekről, az emberi ügyességről, találékonyság­ról. Unnu nsnk pnupt prnlítsptr n knryn­1954-ben alakították át a slatinka? s volt grófi kastélyt szülőotthonná. Ez ^ volt a kékkői járás első néhány- v ágyas szülőotthona. A szülőotthont évről évre moder­nizálják. Ma már 25 ágy és dr. Gá­bor Tibor szülészszakorvos vezeté­sével teljes egészségügyi személyzet várja a leendő anyákat. A volt kas­télyból az öröm és boldogság ottho- ^ !»a lett. Ezt olvastuk ki az ifjú ma- ^ mák: Hospodár Valéria, Koreň Zsu- (S zsanna, és a kékkői banyák egyik ^ ž legjobb bányászának felesége, Sprin- ^ \ go Anna szeméből. Megkérdeztük a ^ ^ boldog anyákat, hogyan érzik magu- ^ kat a slatinai szülőotthonban. Nem ^ ; takarékoskodnak a dicsérettel. Min- $ I azelőtt. ^ az ún. % „A málineci ember * » s igazan kevés volt. ^ vagy paraszt felesége ^ mi járásunkban ez a döntő több- ^ deniik megvan! Mennyivel más ez, mint Az elmúlt köztársaság és szlovák állam idejében is csak né- ^ hány jólszituált család asszonya ^ szülhetett intézetben. Ilyen pedig a Š kékkői járásban A bányász, — a ség — még csak nem is gondolha­tott arra, hogy intézetben szüljön Ma pedig? Járásunkban az asszonyok és leen­dő anyák számára havonta 37 elő­adást tartunk, ahol ingyenesen or­vosi segítséget, különféle gyógysze­reket stb. kapnak és ellátják őket a szükséges felvilágosításokkal, ta­nácsokkal. Štefan Novota, Pótor. Kivették részüket a munkából Szeptember 6-án ünnepelték meg Búcson, a párkányi járásban a szö­vetkezeti napot, dal- és tancünne­péllyel egybekötve. A párkányi já­rásban a Csemadok helyi csoportjai odaadóan bekapcsolódtak az EFSZ megsegítésébe a nyári csúcsmunkák idején. A lelédi Csemadok helyi cso­port 600 órát dolgozott le az aratás­nál. A kisújfalusi Csemadok tagjai 25­tagú brigádot alakítottak és ez a brigád mindig a szükség szerint vett részt a munkákban. A borsó szedésé­nél 200 órát dolgoztak az EFSZ-ben, azonkívül vasárnapi brigádokon vet­) tek részt és a gabonatisztításnál is közreműködtek. Az aratási és csép­lési munkálatoknál a Csemadok ki­csindi tagjai 150 órával segítettek. Több helyen a Csemadok-tagok az őszi munkálatokba is bekapcsolód­nak. Ezenkívül a Csemadok kisújfa­lusi helyi csoportjának tagjai elha­tározták, hogy az új kultúrotthon építésénél ezer órával vesznek részt. Várnay Tibor, Nyitra Fogadalmat tettünk Jelentős nap volt életemben 1959. § augusztus 26-ika, amikor az ipolysági § járás 29 új tanítójával együtt ünne- ^ Néhány napra Losoncon csoportosulá­sokat láthatott az ember a város kü­lönböző pontjain. Filmeztek. Az ilyen esemény nem mindennapos Losoncfn, igy hát érthető a nagy érdeklődés. Szombaton a traktorállomás udvarán forgatták a filmet. Hőse Katincsák Gyu­la, aki a Szlovák Nemzeti Felkelésben mindkét lábát elvesztette. Széles vállú, mosolygó arcú férfi, az ember azt hin­né, hogy makkegészséges emberrel áh szemben, pedig hát IS évvel ezelőtt a fasiszta hordák elleni harcban Losont környékén sebesült meg és ennek követ­kezményeképp amputálni kellett mind­két lábát. A felszabadulás után az apátfalusi textilüzemben dolgozott, mint telefonísta. Később traktoristának jelentkezett, mert hasznosítani akarta magát szocialista társadalmunkban, amelyért hősiesen küz­dött. — A málineci ember lesz a rövidfilm címe. Rudolf Ferko operatőrnek ez lesz az első kompig mifnífája. Még egészen fiatal ember, nemrég végezte el iskoláit. Rudolf Urc, a rendező ugyancsak a fia­tal nemzedékhez tartozik — mondja Po­lák István, a film gyártási vezetője, aki­vel pár percig beszélgettem. A többiek el voltak foglalva a felvételekkel, mert hiszen minden alkalmas pillanatot ki kel­lett használni, mert a borús idő bizony nem nagyon kedvezett a filmezésnek. — Kicsit elkéstünk... mondja Polák István — de azt hiszem, néhány nap múlva be tudjuk mutatni Szlovákia né­hány filmszínházában. A jövő héten a felkelés néhány emlékezetes harci terüle­tét filmezzük. Az itteni lakosság odaadó segítségét ez úton köszönjük és remél­jük, hogy a valósághoz híven sikerül megörökítenünk a Szlovák Nemzeti Fel­kelés egyik hősének életét. Lakatos László Beszélgessünk A a szépirodalomról­Az érsekújvári járási pártbizottság, va­lamint a járási nemzeti bizottság meg­értő támogatása mellett a Szlovák író­szövetség tagjai és a Szlovákiai Szép­irodalmi Könyvkiadó dolgozói ez év szep­tember 18-án ellátogatnak Érsekújvár szlovák és magyar lakosai közé, hogy elbeszélgessenek velük a művészet és mindennapi életünk szoros kapcsolatáról, arról, mennyire vetíti elénk az irodalom munkásaink, parasztjaink és dolgozó ér­telmiségünk mai életét. íróink beszámol­nak majd Érsekújvár közönségének alkotó tevékenységükről, a Szlovákiai Szépiro­•dalmi Könyvkiadó pedig tájékoztatni óhajtja a város olvasóközönségét a szlo­vákiai könyvkiadás mai helyzetéről és eredményeiről és ismerteti 1960. évi könyvkiadói tervét. A nyilvánosságnak al­kalma lesz ezt a tervet megvitatni, meg­ítélni, helyesen vannak-e kiválogatva azok a müvek, amelyeket a jövő évi könyv­piacon megvehet. Az irodalmi est 19 órakor kezdődik és egy félórás színvonalas kulturális músor vezeti be. (S.) * * » Vasárnap, szeptember 13-án dél­után 15 órai kezdettel járási Cse­madok napot rendeznek Pozsony­püspökin. A gazdag műsorban zene-, ének-, táncszámok, rövid jelenetek, népi mesemondók fellépései szere­pelnek. (d.) kukoricacsövek merednek felfelé A tanulság: — a két kövérnek font sertést hajtja a kukorica; vagyis — termelj minél több kukoricát, kövér lesz a sertés! Szinte felmérhetetlen, milyen széles az emberi találékonyság skálája, mi mindent teremt az ész. sadalmat építő igaz tanítók, leszünk. ^ Munkahelyemre, Ipolyviskre meg- $ érkezve minden a legnagyobb rendben ^ várt. A hel.ýi nemzeti bizottság min-' S sága és vezetősége nagy szeretettel 5 vesz körül. Segítségemre vannak fo- ^ gadalmam teljesítésében. ^ Jánosi Katalin, Ipolyvisk ^ Ezekben a napokban hazánkban vendégszerepel a szecsuani Állami Kí­nai Operaház együttese. V. Švorčik felvételein a kínai művészek nagy­sikerű előadásának egy-egy jelenete. ÜJ SZÖ «, * 1959. szeptember 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom