Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-09 / 250. szám, szerda

V'iiôg proletár jai, egyesiil jeielc! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. szeptember 9. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 250. szám Legfontosabb az emberek körében végzett munka Szocializmust építő hazánkban az állandó változás, a fejlődés folyamatát éljük. A dolgozók szorgos országépí­tő munkája nyomán változik az élet, egyre emelkedik a nép anyagi és kul­turális színvonala. A mindennapi élet azonban nemcsak újabb és újabb eredményeket hoz. A régebbiekhez újabb problémák, gondok és szükség­letek is csatlakoznak, amelyeknek megoldása további előrehaladásunk szempontjából múlhatatlanul szüksé­ges. Ennek egyik legfontosabb feltétele az emberek körében végzett állandó nevelő- és szervezőmunka, melyet a szocialista építés befejezésének fel­adataira kell irányítanunk. E tevékeny­ségnek természetesen nagyon sok­féle konkrét megnyilvánulási formája van és nem választható el tőle semmi olyan, ami az embereket érdekli, ne­kik örömet vagy bánatot okoz, amire szükségünk van. Egyszóval minden beletartozik, ami az embereket fog­lalkoztatja, mindennapi életükkel kapcsolatban van. S itt feltétlenül szólnunk kell arról, hogy bárhol merülnek is fel problé­mák életünk bármely szakaszán, min­denütt élnek és tevékenykednek a kommunisták, s mindenütt ott vannak azok, akiket a dolgozók saját maguk közül választottak, a nemzeti bizott­ságok tagjai. A dolgozók soraiból va­lók, ott élnek közöttük, talán együtt dolgoznak, vagy egy házban, egy ut­cában laknak velük. Ismerik örömei­ket, gondjaikat, kívánságaikat és szükségleteiket. S ebben az ismeret­ben rejlik működésük hatékonyságá­nak legnagyobb ereje. A nemzeti bizottság tagjának tevé­kenysége, legyen bár helyi, járási, városi vagy kerületi bizottságról szó, semmi esetre sem akkor kezdődik, amikor átlépi a nemzeti bizottság épü­tének küszöbét, vagy helyet foglal a tanácskozó asztal mellett. Ugyanúgy, mint ahogy az egész nemzeti bizott­ságnak nem a fő működési szakasza a nemzeti bizottság irodája. A nem­zeti bizottság tevékenységének fő súlya az emberek között, a városne­gyedekben, a falvakon, a házakban végzett munka kell, hogy legyen. Széles működési terület ez. Ezért függ a munka sikere elsősorban és minde­nekelőtt az egyes tagok tevékeny­ségétől, magatartásától. Hiszen az egész nemzeti bizottság belőlük tevő­dik össze, általuk van kapcsolatban a helység, a járás, a kerület minden la­kosával. Az emberek a legkülönfélébb ügyekkel fordulnak választott képvi­selőikhez. Vannak közöttük társadalmi jelentőségűek, közérdekűek, de van­nak apró, személyi ügyek is. Ez az embereknek, a népnek a nemzeti bi­zottság iránti való bizalmának legfon­tosabb megnyilvánulási formája. Ép­pen ezért kijelenthetjük, hogy álta­lában a lakosság minden Ugye a nem­zeti bizottság tagjainak ügye is kell, hogy legyen. Távolról sem jelenti ez azt, hogy a nemzeti bizottság tagja — mondjuk — minden egyes ember „kifutója" legyen. De az feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti bizottság tagja segítsen a polgárok személyes jellegű fontos ügyeinek elintézésében is. Olyan tényezővé kell tehát vál­nia, akihez bizalommal fordul min­denki, „ha másként nem megy", ha valamely hanyagságra akarnak figyel­meztetni, vagy valamiben tanácsot akarnak kérni. És viszonzásképpen a lakosság minden bizonnyal örömmel fog segíteni, ha közös feladatok, problémák megoldásáról, társadalmi munkáról van szó. Nem túlzunk tehát, ha azt mondjuk, hogy a nemzeti bizottság tagjának választókörzetében aktív tényezőnek kell lennie. Semmi esetre sem lenne, elég például most, az őszi munkák idején, hogy ezzel mondjuk csupán a HNB titkára és elnöke törődjék a fa­luban. Dehogy is. Ennek a helyi nem­zeti bizottság minden egyes tagjának ügyévé kell válnia, úgyanúgy, mint például a prerovi felhívás nyomán a mezőgazdasági termelés alapvető nö­velésére indult verseny szervezésének és más feladatok megoldásának. A nemzeti bizottság valamennyi tag­jának felelősséget kell éreznie a köz­ség, a járás, a kerület problémáinak megoldásáért, a feladatok valóra vál­tásáért, hiszen saját falujáról, járá­sáról, kerületéről van szó, melyekben azok az emberek élnek, akik teljes bizalommal választották meg felelős funkciójába. Nem lehet tehát közöm­bös egyetlen nemzeti bizottsági tag számára sem, hogy választókörzeté­ben, a nemzeti bizottság működési körzetében hogyan dolgoznak egész társadalmunk szükségleteinek kielé­gítése érdekében és hogyan élnek itt az emberek, hogyan törődnek igé­nyeik, szükségleteik egyre jobb ki­elégítésével. A nemzeti bizottság munkájának leghathatósabb segítőtársa a széles­körű aktíva, amely állandó figyelmet szentel mindannak, amit az egyes vá­lasztókörzetekben a nemzeti bizott­ságnak meg kell oldania. Vegyünk például olyan fontos problémát, mint a lakáskérdés. Nagy feladataink van­nak ezen a téren. Sok helyen azonban még mindig kevés gondot fordítanak a lakásszövetkezetek megszervezésé­re. Ez, és más téren is felmerülő fo­gyatékosságok még fokozottabban alá­húzzák, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében egyre jobban javíta­ni kell az emberek körében végzett mindennapi munkát, melynek a lehető legszélesebbkörű aktívára kell tá­maszkodnia. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a nemzeti bizottságok tagjai a néppel való jő kapcsolatban, velük együttműködésben számos problémát gyorsan és helyben elintéztek. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti bizottság tagjai jól tájéko­zottak legyenek a feladatokról és a választókörzetükben végrehajtásra kerülő intézkedésekről. A nemzeti bizottság tagjainak te­vékenysége nagy felelősséggel, áldo­zatkészséggel jár. Példamutatásuk, elvtársi magatartásuk, felelősségérze­tük, a választókkal való jó kapcsola­tuk, a köz érdekében végzett munká­juk eredménye nagymértékben hoz­zájárul országépítő törekvéseink si­keréhez, az új szocialista ember ne­veléséhez. EL§OK A JÁRÁSBAN A királyhelmeci járásban a Szomotori Állami Gazdaságban folynak a legnagyobb munkálatok az öntözéses gazdálkodás beve­zetése céljából. Arról van itt szó, hogy 1—2 év leforgása alatt 300 hektáron kez­dik mer az öntözéses gazdálkodást. A talaj előkészítését és a csatornák ásá­sát a breelavi Agroprojekt dolgozói vég­zik. Az előkészítömunkálatok során sok nehézséggel kell megbirkózniok. A mér­nökök eleinte úgy gondolták, hogy 3­hektáros parcellákat létesítenek — majd később rájöttek, hogy ez nem vezetne célra. Most ennél jóval nagyobb parcel­lákat alakítanak ki és elárasztás helyett öntözőberendezések segítségével felületi öntözésre térnek át. Az öntözőberendezé­sek már meg is jöttek a gazdaságba. 130 hektáron hamarosan elkészülnek a mun­kálatokkal. A fő csatorna építése ugyanis már befejezéséhez közeledik. Űgy számít­ják, hogy a jövő évben ezen a 130 hek­! táron már az ember válik a természet urává — akkor nyújt csapadékot a nö­vényzetnek, amikor azt a növényzet a legjobban kívánja. Az öntözéses gazdálko­dásra való áttérés természetesen sok pénzbe kerül. Ámde busásan megtérül majd az az összeg, amit most beléhe­lyeznek a talajba. Ebben a gazdaságban már évek óta működik egy vízgazdálkodási kísérleti állomás. A kísérleti állomás dolgozói tavaly cukorrépából 520 métermázsát ér­tek el hektáronként az öntözés segítsé­gével. Kukoricából morzsolt állapotban 43 mázsa lett a hektártiozam, míg zabból elérték a 43 métermázsát. A lucernát hatszor kaszálták s még egyszer olyan mennyiségét takarítottak be, mint az olyan területről, amelyet nem öntöztek mesterségesen. Mindezekből kitűnik, hogy a jövő az i öntözéses gazdálkodásé. f. k. Új munkasikerekkel köszöntik a jubileumi bányásznapot Kitüntetik a legjobb bányaszokat és m űszaki dolgozókat • Csupán az ércbánrák dolgozóinak 15 millió koronát fizetnek ki hűségpótlék címén ® A bányaiparban 577 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért • A bér­rendszer átépítése óta Handlován 300 koronával növekedett a havi átlagkereset • A brigádosok végleg a bányászmunka mellett döntenek Az idei jubileumi 10. bányásznapot „A szocialista munkaverseny és a nyersanyagalap további fejlesztésével a szocializmus építésének befe­jezéséért, a béke megszilárdításáért" jelszó jegyében ünnepli meg néhány nap niúlva bányaiparunk dolgozóival együtt az ország egész népe. A ju­bileumi bányásznapon nemcsak az elmúlt bányászév eredményeit, ha­nem a felszabadulás óta elért sikereket is értékelni fogják. Az eddigi eredmények arra jogosítanak fel bennünket, hogy az idei bányásznapot a legörömteljesebben ünnepeljük meg és szívből köszöntsük a bányaipar dolgozóit, akik hűségesen és önfeláldozóan tesznek elegét feladataiknak, rohamosan fejlesztik hazánk nyersanyagalapját, a szocializmus és a kommunizmus építésének fontos bázisát. vai bányászok, akik legutóbb el­nyerték a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zász­Egész dolgozó társadalmunk nagy tiszteletben tartja a bányászhivatást. Pártunk és kormányunk évről évre magas érdemrendekkel és kitünte­tésekkel jutalmazza a bányaipar leg­jobb dolgozóit. Az idei bányásznapon Szlovákiá­ban 3372 bányászt és műszaki dol­gozót tüntetnek ki. A bányász­munka iránti hűségért hűségpótlé­kot fizetnek ki. Csupán az érc­bányák dolgozóit 15 millió koroná­val jutalmazzák hűségpótlék címén. Bányászaink meg is érdemlik tár­sadalmunknak ezt a nagy elismeré­sét. A pártunk által kitűzött felada­tokat becsületesen teljesítik. Bánya­iparunk minden ágazatának dolgozói törekvéseiket már a minőségi muta­tók teljesítésére irányítják. A munkások új bérrendszerének bevezetése is elősegítette a minő­ségi termelés meggyorsítását, ami egyúttal a dolgozók keresetének növelését is eredményezte. A Hand­lovai Nagybányában az új bérrend­szer bevezetésével a dolgozók át­lagos havi keresete 300 koronával növekedett. Az elmúlt bányászévben a szocialis­ta munkaverseny fejlesztésében is nagy sikereket értek el. Ehhez nagy hozzájárulást jelentett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indí­tott széleskörű versenymozgalom. Ebben a mozgalomban országos mé­retben a bányaiparnak már 577 kol­lektívája vesz részt. Szénbányászaink közül figyelem­re méltó sikert értek el a handlo­Iaját. Az év elejétől tervüket 106 százalékra, a munkatermelékenység tervét 104,8 százalékra teljesítik, s az egy tonnára eső tervezett önköltséget 9,26 koronával csök­kentették. Ma már minden egyes handlovai bá­nyász tudatában van annak, hogy ezeket a példás eredményeket annak köszönhetik, hogy 1956-tól kezdve következetesen valóra váltják a fel­sőbb pártszervek és saját pártszer­vezetük határozatait. Az ostravai-karvinai bányakör­zetben a jó munkáért és a bányász hivatáshoz való hűségért az idei bányásznapon 1008 bányászt éí technikust tüntetnek ki. E legfontosabb szénbányakörzelünk­ben igen nagy gondot fordítanak a bányászokról való gondoskodásra. Ennek is tulajdonítható, hogy sok brigádos végleg a bányászmunka mellett dönt. Igy történt ez a Cseh­szlovák Pionír-bányában is, ahol a Ján Suruvka vezetésével dolgozó 42 tagú kollektíva — volt brigádo­sok, ma már kiváló bányászok — a jó szervezőmunka révén elérték, hogy az üzem legjobb kombájnos csoportja címével dicsekedhetnek. A tervezett napi 480 tonna helyett 600—650 tonna szenet fejtenek s az egy tonnára eső fejtés önköltségét 25 koronáról 13 koronára csökken­tették. (p) Vessük el határidőre az őszieket Szlovákia valamennyi kerületében teljes ütemben folynak az őszi munkák. Az őszi repce vetésének sikeres befejezése után valamennyi őszi munka közül legjobban a siló­kukorica betakarítása folyik. A nyit­rai kerület egységes földművesszö­vetkezetei és a bratislavai kerület állami gazdaságai a bevetett terü­letnek csaknem a feléről takarítot­ták be a silókukoricát. Sikeresen folyik a betakarítás a kassai és a prešovi kerületben is, ahol a siló­kukorica betakarítását már 40 szá­zalékban elvégezték. Rosszabb a helyzet a bratislavai és a žilinai kerület szövetkezeteiben, ahol eddig a silókukoricatermésnek csupán egynegyed részét takarították be. Az elmaradás oka elsősorban a si­lókombájnok elégtelen kihasználása, amelyek közül a legutolsó héten csupán a bratislavai kerületben 97 vesztegelt kiaknázatlanul. Az ősziek alá való szántás a leg­utolsó hét folyamán ~sem javult. Szlovákiában egész héten át csupán 23 ezer hektár területet szántottak fel az ősziek alá. Ez a teljes fel­adatnak csupán 6,2 százalékát ké­pezi. Az eddigi lanyha ütem komo­lyan veszélyezteti az ősziek, főképp az árpa, a rozs és az őszi keveré­kek vetésének agrotechnikai határ­idejét. Ezért szükséges, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsai, a gép- és traktorállomások és az állami gazdaságok ne engedjék meg a további halogatást a vetés alá való szántásban, mert az időjárás válto­zására a legközelebbi napokban nincs kilátás. MOZGALMAS NAP a brnói nemzetközi nagyvásáron B&N01959 Tegnap a brnói vásártér felett öt­csillagos vörös zászló lengett an­nak jeléül, hogy szeptember 8-a a Kínai Népköztársaság nemzeti nap­ja volt. A nemzetközi nagyvásár látogatója — ha vásárjárta tapasztalt ember­ről van szó — így gondolkodik: ha finom műszereket akarok látni, a svájci cégeket nézem meg, ha jó traktorokat, akkor a csehszlovák pa­vilonba látogatok, ha pedig szép se­lyemholmiban akarok gyönyörködni, akkor elmegyek a Kínai Népköztár­saság csarnokába. Igy eljut az em­-, * ber a kínai pavilonba. Ez azonban meglepi, elámítja, csodálkozásba ejti és végül nagy örömet szerez a láto­gatónak. Az itt szerzett benyomások arra késztetik, hogy olyat írjon a vendégkönyvbe, mint az az öt láto­gató, aki ezt a szöveget írta alá: „Meglepett az önök országának óriá­si műszaki fejlődése. Örülünk azok­nak az eredményeknek, amelyeket a hősi kínai nép elért. További sok sikert kívánunk munkájukban, a szo­cializmus építésében." A vendégkönyvet lapozgatva látjuk, hogy a kínai pavilon látogatói egy­séges benyomást kaptak: mind öröm­mel veszi tudomásul, hogy „a nagy ugrás éve" nem ért véget, tovább „Z" pavilon, a nagyvásár legnagyobb csarnoka. ČTK - felvétele tart, a tavalyi sikerekhez óriási ered­mények sorakoznak. Nézzük csak: A lipcsei nagyvásáron tett látoga­táskor két évvel ezelőtt megírtuk la­punkban, milyen nagy mű lesz a Jangce folyón keresztül vezető emele­tes híd, amelynek modelljét ott lát­hattuk. Ma Brnóban mác az óriási híd nyüzsgő forgalmát csodálhatjuk a fényképeken. Nagy örömmel ír­tunk egykor az első Kínában gyár­tott traktorról. Ma négyfajta sorozat­ban gyártott traktortípust láttunk a vásáron, ami bizonyára nem minden, amit a kínai ipar ezen a téren gyárt De nézzük a műszereket, amelye­ket a svájci cégeknél akartunk meg­keresni. Automatikus analizátor — 4 perc alatt 80 müveletet hajt végre, kielemzi az acélmintából a foszfor-, a mangán- és a kvarctartalmat. Ultrahangos, fájdalommentes fogfú­rógép, ugyancsak ultrahangos fúró­gép az üveg megmunkálására. Fél­vezetők, tranzisztoros rádiók, 8-faj­ta vevőkészülék. A mérő-, orvosi és finomgépipari műszerek egész sora. Orvosi műszereket Kina ma már Angliába is exportál. És micsoda fémmegmunkálógépek! Egyre több tí­pus, egyre nagyobb teljesítmények. A selyemáruról el is feledkeznénk a rengetég gép között, ha nem emlé­keztetne rá a félautomatikus selyem­szövőgép. Itt a nagyvásáron alkalom nyílik az összehasonlításra. Az össze­hasonlítás azt mutatja, hogy a népi Kína iparának gyártmányai műszaki színvonal dolgában semmiben sem maradnak el az iparilag legfejlet­tebb országok mögött. A nagy ugrás éve tovább tart, ezekkel a gépekkel még gyorsabb;­még nagyobb előrehaladást -*,7únk K — ezt a benyomást kelti a kínai pa­vilon 3 ezer négyzetméteren a két­ezer kiállítási tárgy között megtett séta. Abban az országban, ahol 10 év előtt csak javítóműhelyek voltak, ma már hajókat, repülőgépeket, autók?*, egy év alatt 50 ezer megmunkálö­gépet, korszerű műszaki felszerelést gyártanak. A „kínai nap" délutánján számos kínai dokumentumfilm mutatta be (Folytatás a 2. oHalonj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom