Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-01 / 242. szám, kedd

t A második világháború kitörésének 20. évíorduiója 1939. szeptember 1-én a kora haj­nali órákban, hadüzenet nélkül, mint az ókori barbár hordák, Hitler csapa­tai betörtek Lengyelországba. Ezzel látható módon is megkezdődött az a borzalmas világégés, amely a törté­nelemben mint második világháború jegyeztetett fel. Hét éven át vagy ötvenmillió em­ber volt a közvetlen áldozata ennek a kataklizmának, de közvetve érintette az emberiség háromnegyed részét, és így kétségtelenül a legnagyobb csa­pás volt, amely az emberi nemet vala­ha érte. Következményei ma, befeje­zése után 14 esztendővei még mindig érezhetők: számtalan helyen még mindig nem építették fel a romokat, amelyek a második világháború folya­mán keletkeztek, még mindig halnak meg emberek, akik sebeiket a roppant világégésben szerezték. A második világháborút számos előjel előzte meg. Keletkezésének eredeti okát már az első világháború befejezésében megtaláljuk amelynek folyamán éppen a legmohóbban hódí­tásra törő imperialista hatalmak csa­latkoztak számításaikban és vagy nem érték el azokat a célokat, amiért az első világháborút kirobbantották vagypedig még azt is elvesztették, amivel bírtak. így az első világháború befejezése az imperialista ellentéteket még csak fokozta. Hozzájárult ehhez az első szocialista államnak, a Szov­jetuniónak a keletkezése, amely a Föld egyhatod részét kivonta a tő­kés piac, az imperialista osztozkodá­si lehetőség alól. Míg tehát az első világháború fo­kozta az imperialista hatalmak egy­más közti ellentéteit, addig egý olyan tényezőt teremtett az első szocialis­ta állam megalakulásával, amelyben az imperialista hatalmak érdekei kö­zösek voltak. Ez a közös érdek, éz az együttes törekvés a Szovjetunió­nak, a szocialista államnak a meg­semmisítése, területének az imperia­lista kizsákmányolási szférába való újrabevonása volt. Ebből adódik a Szovjetunió kül­politikájának fő feladata a két világháború közötti egész időszakban. A Szovjetuniónak, hogy megerősöd­hessék, hogy megkezdhesse és hogy befejezhesse a szocializmus építését i— mindenekelőtt békére volt szük­sége. Ez a békepolitika hatotta át a szovjet külpolitikának minden csele­kedetét az 1917-től egészen 1941-ig eltelt huszonnégy esztendő alatt. Ugyanakkor a Szovjetuniónak min­dent el kellett követnie egy ellene irányuló imperialista világkoalíció kialakulásának a megakadályozására, amely egyszerre és minden oldalról, a világszerte rendelkezésre álló min­den imperialista erő mozgósításával megrohaata volna a Szovjetuniót. A Szovjetuniónak ebben a törekvésé­ben egyiíc legfőbb fegyveré az impe­rializmus lényege lenini tanainak ismerete volt. Tényleg a második világháborút bevezető események: Japán betörése Kínába, Abesszínia fasiszta leigázása, a spanyol polgárháború, Ausztria és Csehszlovákia megszállása illetve fel­darabolása még mind elsősorban az imperialista ellentétek síkján ját­szódnak le. Ideszámít Lengyelország húsz év előtti megrohanása is, mert ha vonakodva is és csak formálisan, de mégis két nap múlva, 1939. szep­tember 3-án Anglia és Franciaország megüzeni a hadat Hitler Németor­szágának. A második világháború kitörését megelőző évek külpolitikai történésé­nek tehát két kulcsa van: az egyik a fasiszta hatalmak, Németország, Olasz­ország és Japán féktelen törekvése a világ újrafelosztására, a másik a ...birtokban lévő", kiterjedt gyarma­tokkal rendelkező államoknak törek­vése a fennálló helyzet megtartására vagy, ha már engedni kell a fasiszta államok agresszivitásának a Szovjet­unió ellen történő irányítása. Angliának, Franciaországnak, az Amerikai Egyesült Államoknak ez a törekvése Í939. szeptember 3-a után is, amikor már részben hadban álltak Hitlerrel, teljes mértékben megmutatkozott. A nyugati fronton hosszú hónapokon keresztül nem tör­tént semmi. Az Egyesült Államokban pedig az izolacionisták, az elszige­telődés hívei minden elkövettek, hogy Amerika semlegességével támogassák a német és japán imperializmusnak egyelőre az ő közvetlen érdekterüle­teik ellen nem irányuló támadásait. Sőt tovább mentek, elkövettek min­dent, hogy a „félreértésből szárma­zó" néciet-francia-angol háborúból a bolsevizmus elleni szent háborút csináljanak. Hitler csapatai Nyugat- és Dél­Kelet Európát hamarosan leigázták és 1941 tavaszán készen állottak a Szovjetunió elleni betörésre. Nem változott meg a második világháború­nak a kettős jellege 1941. június 22-e, a Szovjetunió bűnös megrohanása után sem, csak más alakot nyert. Hitlernek minden erejét a keleti frontra kellett összpontosítania, és nem váltak be ismert jövendölései a Szovjetunió elleni hadjáratnak „ha­rám hét alatt" majd „három hónap alatt" való befejezésére. Jellemző hogy a Szovjetunió „szövetségesei­nek" szakértői, a legkülönbözőbb an­golszász tábornokok a háború első évében ugyanezt a nézetet' vallották. A második világháborúról vallott nyugati imperialista felfogást a leg­meztelenebbül Truman volt amerikai elnök fejezte ki, amikor cinikusan kijelentette: Ha a németek győznek, az oroszokat kell támogatnunk, ha az oroszok győznek, Hitler segítségére kell kelnünk. Ennek a hintapolitiká­nak volt azután a megnyilvánulása a második front megnyitásának két hosszú esztendőn keresztül való bű­nös halogatása, mely milliók életébe került Európában. Ennek a hintapo­litikának volt a következménye ma­gának a hadműveleteknek a vezetése is, amely kímélte Hitler gazdasági s így hadipotenciálját, viszont a há­ború utolsó szakaszában megsemmi­sített rendszeresen mindent, ami valamiképp a szovjet hadseregnek vagy a felszabaduló kelet-európai országoknak erejét növelhette volna. Végül, mikor mindez sem használt semmit, s a szovjet csapatok, ha súlyos áldozatok árán is, de győzel­mesen kergették a betolakodót Sztálingrádtól Berlinig és megsemmi­sítették, kénytelenek voltak megnyit­ni a második frontot és felszabadíta­ni, értsd a tőkés rendszer számára megmenteni, ami még menthető volt: Európa nyugati részét. De magának a második világhábo­rúnak a záróakkordja is jellegzetesen ilyen jelenség: a Hirosimára és Na­gaszakira ledobott első atombombák egyaránt jelentik a második világhá­borúnak befejezését a Csendes-óceán térségében is és — amint az ameri­kai imperializmus képviselői annyi­szor kérkedve mondották — a har­madik világháború megnyitását a Szovjetunió, a szocialista államok ellen. Azóta, a második világháború befe­jezése óta az erőviszonyok a világban lényegesen megváltoztak. A fasizmus világméretű vereségén kívül a má­soJik világháború eredménye a szocializmust építeni kezdő népi de­mokratikus államok megalakulása Európában és Ázsiában, megizmoso­dásuk olyannyira, hogy jelenleg a Föld lakosságának, gazdasági kapaci­tásának jó egyharmadát jelentik. A második világháború következménye a gyarmati és félgyarmati sorban élő államok óriási méretű és eredményes nemzeti felszabadító harca, amely alapjaiban rendítette meg az impe­rializmus pozícióit. Végül a második világháború eredménye az emberek óriási méretű politikai öntudatosodá­sa a fenyegető harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború el­leni harcban. Ezek az erők együttesen bizonyára elégségesek lesznek ahhoz, hogy megakadályozzák az emberiség léte elleni büntet elkövetését, hogy kiüs­sék a fegyvert: az atombombát, a bacílusokat, a vegyiháború eszközeit a hasznuk növelésére törő, meglévő profitjaik megtartására igyekvő vagy a múlt rendszerét, intézményeit visz­szaállítani akaró erők kezéből. Éppen a legutóbbi évek, de különösen a legutóbbi hónapok és hetek esemé­nyei reménnyel töltik el a Föld la­kosságát, hogy nem kerül már soha sor a húsz év előtt megkezdődött második világháborúnál is borzalma­sabb világkatasztrófára. Sz. L. A kínai nép új kötelezettségvállalásokkal fogadja a párt határozatait Peking (ČTK) A Kínai Népköztár­saságban a munkások, a parasztok, a demokratikus pártok és a nyilvános szervezetek képviselői gyűléseket, összejöveteleket és manifesztációkat rendeznek, amelyek résztvevői kife­jezik ama egyöntetű elhatározásukat, hogy támogatni fogják Kína Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága VIII. plenáris ülésének határozatát s kötelezettségvállalást tesznek, hogy a második ötéves terv feladatait ha­táridő előtt teljesítik. A Renmin Ribao augusztus 31-i számában közli az ansani kohászati kombinát munkásainak kötelezettség­vállalását. Az ansani kohászok köte­lezettséget vállaltak, hogy az acél­termelés évi tervét 10 nappal, és a hengerelt anyag termelésének tervét 17 nappal a határidő előtt teljesítik. A Tyien-Ming népi kommuna tag­jai Hepej hegyvidéki tartományban elhatározták, hogy minden lehetősé­get felhasználnak a legnagyobb ter­melés elérésére. A kommuna tagjai mintegy 300 kutat és több öntöző csatornát ástak. A terv szerint a kommuna hektárhozama egyötödnyi­vel magasabb lesz, mint 1952-ben volt. Közlemény a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökségének üléséről Phenjan (ČTK) - A Koreai Köz­ponti Sajtóiroda augusztus 30-án közleményt hozott nyilvánosságra a Koreai Munkapárt KB Elnökségének augusztus közepén tartott bővített üléséről. A közlemény rámutat .arra, hogy Manifesztáció Oszviencsimben VARSÖ (ČTK) - OSZVIENCSIM, A HITLERI HALÁLTÁBOROK EGYI­KE AUGUSZTUS 50-ÄN A LENGYEL TANÍTÓK MANIFESZTÄCIÓJÄNAK SZÍNHELYE VOLT A MÁSODIK VI­LÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK 20. ÉV­FORDULÓJA ALKALMÁBÓL. E MA­NIFESZTÁCIÓN SZÁMOS KÜLFÖLDI KÜLDÖTT, A FASISZTAELLENES HARCOSOK NEMZETKÖZI SZÖVET­SÉGÉNEK KÉPVISELŐI, VOLT FRAN­CIA, HOLLAND, OSZTRÁK ÉS NÉMI I FRONTHARCOSOK VETTEK RÉSZT. A manifesztáciőn W Bienkowski, a Lengyel Népköztársaság népneve­lésügyi minisztere mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Lengyelország elleni hitleri támadás évfordulóján nagy figyelmet kell szentelni a nyu­gatnémet veszedelmes jelenségeknek, ezek közé tartoznak a revansisták mind hangosabb nyilatkozatai, a lá­zas fegyverkezés és a nyugati len­gyel határok ideiglenességére vonat­kozó kijelentések. A Fasisztaellenes Harcosok Nem­zetközi Szövetségének képviselője ki­jelentette, hogy a volt frontharcosok az egész világon arra törekszenek, hogy sohase ismétlődhessen meg Oszviencsim, Treblinky, Majdánek és Buchenwald trágédiája. JESPERSEN: Dániát ismét veszély fenyegeti Koppenhága (ČTK) - A Land og Folk c. lap részletes tájékoztatást közöl azokról a gyűlésekről, amelye­ket Dánia egész területén rendez­tek a dán népnek a hitleri meg­szállók elleni aktív ellenállása meg­kezdése 16. évfordulóján Dánia Kommunista Pártjának vezetésével. A Bundeswehr hadgyakorlatai (CTK) — A második világháború kirobbantása húszéves évfordulójá­nak napjaiban a Német Szövetségi Köztársaságban Stuttgart, Tübingen, Freundenstadt és Pforzheim váro­sok térségében megkezdődtek a Bundeswehr őszi hadgyakorlatai, amelyeken húszezer katona, 5 ezer gépkocsi, 280 harckocsi és két re­pülőezred vesz részt. A hadgyakor­latokon, amelyeknek a háborús fel­tételeknek kell megfelelniük, Strauss bonni hadügyminiszter személyesen vesz részt. Az amerikai néger választók jogainak megnyirbálása New York (ČTK) — Hivatalos ame­rikai statisztikai adatokból kitűnik, hogy a múlt évben az Amerikai Egyesült Ál­lamok néger lakosságának csupán 25 szá­zaléka szerepelhetett a választók név­jegyzékében. A többi választót különbö­ző ürüggyel megfosztották szavazati- jo­gától. A legrosszabb a helyzet az USA déli államaiban, ahol 29 választási ke­rületben tavaly egyetlen négert sem vettek fel a választók névjegyzékébe. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy 1958-ban a helyzet ugyanolyan volt, mint két évvel ezelőtt, vagyis a néger lakosság előnyére nem követke­zett be semmiféle változás, ahogy ezt igyekszenek állítani az amerikai „demok­rácia" egyes hirdetői és védelmezői. Az aarhusi népgyűlésen Knud Jes­persen, Dánia Kommunista Pártjá­nak elnöke mondott beszédet. „Dá­niának — hangsúlyozta Jespersen — a leszerelés útjára kell lépnie, meg kell szabadulni a NATO fojto­gató szorításától és mindent meg kell tennie függetlenségénék és szabadságának biztosítására." „A munkásosztálynak — mondotta Jespersen beszéde befejező részé­ben — közbe kell lépnie és fel kell szólítania az egész nemzetet — egyesüljön azon veszedelem elleni harcban, amely Dániát a nyugatné­met imperializmus részéről és az ország atomfelfegyverzése folytán fenyegeti. Csehszlovák nap a da maszkuszi nemzetközi vásáron Beirut (ČTK) - A damaszkuszi VI. nemzetközi vásáron augusztus 9-én csehszlovák nap volt. A nagyvá­sár hangszórója a látogatókat nem­csak a csehszlovák pavilonról és a kiállítási tárgyakról, hanem Csehszlo­vákiáról is tájékoztatta. A nemzet­közi vásár területén csaknem egész nap cseh és szlovák zene szólt. A csehszlovák nap befejező részében dr. Rudolf Kožušnik, a Csehszlovák Köztársaság damaszkuszi főkonzulja és Miroslav Ďobeš mérnök, a cseh­szlovák pavilon igazgatója ünnepi estet rendezett, amelyen részt vet­tek az EAK szíriai területének poli­tikai és gazdasági tényezői. Bulgáriában a szövetkezeti rendszer győzelme megnyilvánul a mezőgazdasági termelés fokozásában és a szövetkezeti tagok életszínvonalának lényeges emelésé­ben (ČTK). az ülésen megtárgyalták az ipar irá­nyítási rendszerében eszközölt mó­dosításokkal, valamint a központi és helyi ipar rendszerének bevezetésé­vel összefüggő kérdéseket Kim II­Sungnak, a Koreai Munkapárt KB el­nökének javaslata szerint. Az ülésen jóváhagyták az erre vonatkozó ha­tározatokat. Megtárgyalták továbbá a népgaz­daság fejlesztésének 1960. évi tervét. A közlemény jelenti, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság 1961-ben megkezdi második ötéves tervének teljesítését, amely Korea szocialista építésében döntő korsza­kot fog jelenteni. Ho Si Minh elnök fogadta* a mongo! párt- és kormány­küldöttséget Hanoi (ČTK) - Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke augusztus 30-án fogadta a mongol párt- és kormányküldöttsé­get, amelyet Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára, a Mon­gol Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke vezet. A találkozásnál jelen volt Fam Van Dong, a VDK miniszterelnöke, valamint a Vietnami Dolgozók Pártjának, a kormánynak, a nemzetgyűlésnek és a hazafias frontnak vezető dolgozói. A Német Szövetségi Köztársaság nagy építkezési vállalatai képviselőinek egy csoportja Moszkvába érkezett. A vendé­gek tiz napot töltenek a Szovjetunióban. Ez alatt az idő alatt felkeresik a kísérleti intézeteket és építkezéseket és kicserélik tapasztalataikat a szovjet tudósokkal (ČTK). mar Amerikát Kolumbusz előtt felfedezték A Lityeraturni Zsizny legutóbbi szá­mában Furman voronyezsi professzor érdekes cikkét közölte Amerika felfede­zésének kérdéséről. Az eddig nyilvános ­ságra nem hozott olasz, spanyol és por­tugál okmányok alapos áttanulmányozása után Cukernyik szovjet történész arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai szárazföldet nem Kolumbusz Kristóf fe­dezte fel, ahogyan ezt eddig feltételez­ték, hanem régen előtte a portugál ten­gerészek. Ezt tanúsítják a leningrádi és moszkvai könyvtárak irattárainak ok­mányai. A szovjet történész arra a megálla­pításra jutott, hogy a portugál hajósok az Antillákat már Kolumbusz előtt is­merték, azonban eddig meg nem állapí­tott okokból hallgattak a szigetek fel­fedezéséről. Kolumbusznak — mikor fel­fedező útjára indult, már részletes tér­kép állt rendelkezésére és azt is tudta, hogy 42 ezer kilométeres út előtt áll. Furman professzor ezenkívül azt állítja, hogy időszámításunk előtt mintegy 1500 évvel a portugálok előtt kínaiak szállot­tak partra Peruban. Ezt bizonyítják a régészeti kutatások és ásatások Peru­ban, amelyek során az időszámításunk előtti második évezred közepéről szárma­zó kínai érméket találtak. A. » é i "v -imm • r.vTu u! i 9 * . m l * * " "3 * 8 8 § 8 * f íl 8 t f » 8 • i « f •» r« i» r *» l|M f ll(|)tg 1 8 »• 1*«* »» [ * » • » ä t : f»« ' < « S j Í T«« t í í t i JXi, JJ . s , : : ' •' i > •>< : ~ *í<­: Nagy fellendülés tapasztalható Sztálingrád lakás- és kulturális építésében. A város központjában húzódó Lenin-útvonal mentén gyors ütem­ben nőnek a gyönyörű sokemeletes épületek. A képen: lakásépítés a Lenin-útvonalon. (Foto: Sz. Kurunyin - TASZSZ) ÜJ SZÖ 4 * 195 9- szeptember 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom