Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-01 / 242. szám, kedd

Idejében jól készítsük el a jövő évi terveket Á járási és városkörzeti pártbi­zottságok aktívái után az üzemi pártszervezetek behatóan foglalkoz­nak a jövő évi terv összeállításával Igaz, a terv előkészítéséért elsősor­ban a gazdasági vezetők felelősek. Az üzemi vezetőségeknek a szakszerve­zetek üzemi bizottságaival, a dol­gozók teljes bevonásával kell előké­szíteniük a mozgósító, de reális cél­k. tűzéseket tartalmazó tervtket. Pártvonalon a pártszervezetek irá­nyítani, ellenőrizni és éttékelni, fog­ják a terv összeállításával kapcso­latos munkát. Különös gondot for­dítanak arra, hogy a tervek sehol se készüljenek adminisztratív el­járással. A BRATISLAVAI KABLO-ÜZEMBEN az egészüzemi pártbizottság foglal­kozott a terv előkészítésével, hogy a jövő évi termelési feladatokat mind az üzem, mind az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva dolgozzák fel. A terv összeállítását nagy kö­rültekintéssel végzik. A különböző munkaszakaszokon a kommunisták figyelemmel kísérik s beosztásukból kifolyólag maguk is készítik a javas­latokat, melyek a dolgozók elé kerül­nek megvitatásra. Az üzemben a minisztériumtól ka­pott irányszámokat idejében szétír­ták az egyes munkaszakaszokra. Az idei tervhez képest 1960-ban 18 szá­zalékkal nagyobbak a feladatok. A munkatermelékenységet 14,5 száza­lékkal kell növelni az önköltség 3,3 százalékos csökkentése mellett. Hogy mi jut ebből az egyes munkarészle­gekre, azzal először a bizottságok foglalkoztak, amelyekben a párt­szervezet üzemi bizottságának kép­viselői a gazdasági vezetőkkel, a leg­jobb dolgozókkal és újítókkal vesz­nek részt. Ezek a bizottságok kere­sik a fokozott feladatok teljesítésé­nek lehetőségeit. A zománcozóban új kemencékkel 3—4-szeresére emelik a teljesít­ményt. Az üzemben sok új gépet szerelnek fel. A gépesítés azonban hosszúlejáratú feladat. Gépeket be­szerelni nem lehet csak úgy máról holnapra. Ezért a második üzem­részlegen Jozef Martini vezetésével dolgozó bizottság más lehetőségekre is ügyel, mint amilyenek például a gépek jobb széthelyezése és kihasz­nálása, a szűk keresztmetszetek megállapítása stb. A legfontosabb azonban még előt­tünk! van — mondja Ing. Jozef VI­ček, az igazgató gazdasági helyet­tese. — Szeptemberben elkészül az 1960. évi tervünk javaslata. Utána a dolgozók mondanak véleményt róla és kiegészítik javaslataikkal. Azt akarjuk, hogy üzemünkben mindenki kivegye részét a terv összeállításá­ból és mikor arra kerül sor, fele­lősséget érezzen a terv teljesíté­séért. A DIMITROV VEGYIÜZEM is azok közé a bratislavai üzemek közé tar­tozik, melyekben helyesen kezdték meg a terv összeállítását. A brati­slavai IV. körzeti pártbizottság a napokban aktívát rendezett, ame­lyen az üzemi pártszervezetek elnö­kein kívül részt vettek az üzemigaz­gatók és a szakszervezeti funkcio­náriusok is. Ezen a gyűlésen elis­merő szavak hangzottak el a Dimit­rov Üzemről. Ing. Voskar a vitában beszélt a jövő évi terv előkészíté­sénél szerzett tapasztalataikról. Kár, hogy a vitában kívüle senki sem szólalt fel, pedig sokan voltak a gyűlésen. A terem kijáratánál, út­ban hazafelé már folyt a vita, azon­ban kisebb csoportokban, aminek nem volt különösebb értelme. Pedig volt miről beszélni. Nehéz­ségek ís vannak, különösen a nem­zeti bizottságok által irányított üze­mekben. Ezek — pedig közöttük olyan fontos üzem is van, mint a Magasépítkezési Vállalat — a terv lAZJJJ SZÓ előkészítésében a kezdet kezdeténél tartanak. Későn kapták az irányszá­mokat és elmaradnak a feladatok megvitatásában is. Pedig hajrával nehéz teljesíteni ezt a fontos fel­adatot, Hamarmunka a terv előkészí­tésénél megbosszulhatja magát. Ábrahám elvtárs a bratislavai IV. körzeti pártbizottság vezető titkára beszámolójában említette, hogy mennyire sürget az idő. Szeptem­ber végéig a felsőbb, szervek meg akarják kapni a dolgozókkal meg­tárgyalt terveket. SZEPTEMBER ELEJÉN taggyűlése­ket tartanak az üzemi pártszervezetek s ezeken foglalkoznak majd üzemük jövő évi tervének összeállításával. A beszámolók elkészítésével vezető gazdasági dolgozókat bíznak meg. A körzeti pártbizottság figyelmezteti az üzemi pártbizottságokat, hogy a beszámolók ne tartalmazzanak szám­halmazokat, mert ezzel nem teszik érthetőbbé a jövő évi feladatokat. A pártszervezetek taggyűlései ne váljanak termelési értekezletekké. Ha a beszámolót az üzem igazgatója tartja, ő is beszéljen a pártszerve­zet álláspontjáról és feladatáról. De ne csak a gyűléseken, hanem álta­lában végezzenek politikai munkát az üzemi igazgatók, törődjenek a termelési feladatok mellett a dolgo­zók ideológiai fejlődésével is. A párt­szervezetek a jövőben jobban kap­csolják be az üzemek vezető dol­gozóit a tömegpolitikai munkába. Jó alkalom nyílik érre a jövő évi terv­feladatok megtárgyalásánál. Drábek Viktor. Teljesítették feladatukat 99 ít Expo Plzeňben A csehszlovák pavilonnak a brüsz­szeli világkiállításon elért sikerét dolgozóink nagy örömmel és büsz­keséggel fogadták. A világsajtóban több mint ezerhatszáz cikk, riport, hír jelent meg a csehszlovák pavi­lónról s valamennyi dicsérően emlé­kezett meg mind a pavilonról, mind pedig a kiállított tárgyakról. A plzeni Kultúra és Pihenés Parkjában szep­tember 8-án nyíló „Expo 58" kiállí­táson alkalma nyílik a hazai közön­ségnek is megtekinteni a Brüsszel­ben díjat nyert vagy kitüntetett kulturális jellegű kiállítási tárgya­kat. A plzeni „Expo 58"-nak nem az a célja, hogy gépiesen lekopírozza a brüsszeli pavilont. Ez már azért sem lehetséges, mert magát a pavilont csak jövőre építik fel a prágai Fučík parkban s több kiállítási tárgyat más­hol mutattak, vagy mutatnak be. Moszkvában van jelenleg a csehszlo­vák üveg kiállításán Svolinský szí­nes-üveg ablaka, Kaplický mozaikja, Brnóban a híres Kaplan turbina és más gépipari tárgyak, Liberecben a Brüsszelben bemutatott közszükség­leti cikkeket 1 állították ki. A plzeni kiállításon összpontosított kulturális művek, a többi között Lau­dának alkotmányunk alapját ábrá­zoló híres szoborcsoportja, Trnká­nak „A gyermekek és a bábuk" bű­bájos kompozíciója, Janoušek plasz­tikája, keramikai, népművészeti, va­lamint sok más tudományos és mű­vészeti darab lehetővé teszik, hogy a látogató képet alkosson a brüsszeli pavilon kulturális légköréről, amely nagy mértékben járult hozzá Cseh­szlovákiának a világkiállításon ara­tott nagyszerű sikeréhez. Az „Expo 58" rendezői a kiállítást dokumentáris felvételekkel, plaszti­kus színes fényképekkel, modellekkel, filmekkel, érdekes technikai és sta­tisztikai adatokkal egészítették ki, hogy a közönség ízelítőt kapjon a világkiállítás legérdekesebb esemé­nyeiről, más nemzetek pavilonjairól is. Plzeňben a kiállítás október 4-ig fog tartani s mivel más kerületek is érdeklődnek iránta, több helyen is be fogják mutatni. Elsőnek Ostrava, Hradec' Králové és Bratislava jelent­keztek. - va ­Ha úgy akarjuk megszervezni a kultu­rális felvilágosító munkát, hogy az segít­séget nyújtson az alakulat feladatainak teljesítésében, közös együttműködésre van szükség. A klub parancsnoka egymagában nem tud mindennel megbirkózni. Ezért az alakulatban, melyben Kopal tiszt működik, az egész politikai csoport értekezletre jött össze. Eljött a CSISZ alakulati szervezetének elnöke is. Az ala­kulat akkor éleslövészettel egybekötött harci feladat előtt állott. A katonák gya­korlatozás közben állandó mozgásban lesznek és ezért kevés lesz az idejük. A rendkívüli események és a katonák hangulata a fárasztó feladatok teljesítése közben — mindez nem lebecsülendő. Jól­lehet a gyakorlat alatt számítunk művész­együttes vendégszereplésével és filmek vetítésével is, mégis úgy döntöttünk, hogy fel kell használnunk minden rendelkezé­sünkre álló lehetőséget. Jelentkeztek az alakulat kulturális "mun­kaaktívájának első tagjai, közöttük Hámlik elvtárs is, aki ez idén Prostéjovban elnyer­te a Wolker-díjat. Kis kulturális élcsapat létesült, amely rövid időn belül hangadó Villany Cse*icepusztán A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. év­fordulója az Ajnácskőhöz tartozó, mint­egy 24 családot számláló Csevicepuszta lakólnak életében felejthetetlen lesz. A legközelebbi napokban ugyanis ki­gyullad a településen a villany — újabb bizonyítékaként az állam egyre fokozódó gondoskodásának. A lakosság igen szé­pen kivette részét a villanybevezetés előkészítésének munkálataiból: gödröket ásott az oszlopok számára és fuvarozta az anyagot. A csevicepusztai szövetke­zetesek alig várják, hogy kigyulladjon a fény és ígéretet tettek, hogy viszon­zásul határidő előtt teljesítik a gabona­beadást. Agócs Vilmos, Ajnácskő Szorgoskezű asszonyok Valamikor az volt az általános nézet, hogy a nő maradjon a tűzhely mellett. Akadnak, akik még ma is azon a véleményen vannak: asszony kezébe kanál való. Nem így van ez nálunk, Izsán! Az asszonyok tanul­nak, a HNB mellett működő nőbí­zottság tagjai felvilágosító munkát végeznek a faluban, melynek ered­ménye máris megmutatkozik. A téli hónapokban különféle tanfolyamokat szerveztek. Ilyen volt a szlovák nyelvtanfolyam is. De ne gondoljuk, hogy csak a téli hónapokban műkö­dött a nőbizottsági Megtaláljuk asszonyainkat most is minden munkánál. Az EFSZ kertészetében is, az állattenyésztésben is becsü­lettel megállják helyüket. Zámbő Istvánné például 30 tehenet fej na­ponta, s ha szükség van segítő kézre, még a mezei munkáknál is segít. Szorgalmasan dolgoztak asszo­nyaink az aratási és cséplési mun­káknál is. Bármilyen munkáról van szó ná­lunk, az asszonyok mindenütt az elsők! Épülő kultúrházunknál is sok-sok brigádóra tanúskodik oda­adó munkájukról. Kurucz Nándorné, Izsa lett. Ámde a kidolgozott pontos tervet a harci feladatok adta helyzetben nem tud­tuk betartani és ezért ott léptünk fel, ahol éppen lehetett. Az élcsapat néha ak­kor is fellépett, amikor nem volt teljes a létszáma, mivel egyes tagjai harci fel­adatokat teljesítettek. Felléptek ebéd. vacsora közben és a szünetekben is. Ját­szottak az erdőben, ahol a színfalakat a fák és a dobogót a moha alkotta. A kulturális élcsapat a harci feltételek közt is teljesítette küldetését, és segített a feladatok teljesítésében mind a parancs­nokoknak, mind a bajtársaknak. Karol Neupauer, szakaszvezető Űj korszak született Festői szépségű helyen, az ismert Do­micai cseppkőbarlang közelében fekszik Kecső község. A falu legöregebb embere a 82 esztendős Hegedűs János így be­szél a múltról: — Keserves volt itt hajdan az élet. A jő földek mind az urak kezében vol­tak. Mi favágásból, szénégetésből éltünk. Nyáron meg az alföldre jártunk aratni. Igy kerestük meg a mindennapi bete­vőt. — Ma azonban öröm az élet — foly­tatja Hegedűs " bácsi. Megértem azt is, hogy nálunk is villany világít. Hát igen. Hegedűs bácsi megérte azt, hogy 1959. augusztus 23-án Kecső köz­ségben — ahol eddig a múltban csak mécsessel és petróleumlámpával világí­tottak — kigyúlt a villanyfény és ez­zel egyidejűleg modern helyi hangszó­rót is kaptak. A HNB elnöke megnyitó beszédében hangoztatja, hogy a járás területén a felszabaduláskor 56 községből csak hat­ban volt villany. Az említett napon Ke­cső községgel befejezést nyert a járás falvainak villamosítása és ezzel egy új korszak nyílt meg a járás történetében. Fazekas Pál, Tornaija Nem így kívánja a vasutasbecsület A vonatban utazva gyakran figyel­tem már meg dolgokat, melyeknek nem volna szabad előfordulniok. Például a sok elszórt szemét, az ablakokról letépett függönyök stb. mind arról tanúskodnak, hogy vannak még egyének, akik tudato­san rongálják az állami vagyont. Szé­gyen ez nemcsak azokra, akik elköve­tik, hanem a többi utasra is, akik ezt megtűrik. De nemcsak az utazóközönség viselte­tik közömbösen az állam vagyonával szemben, hanem a postakocsiban szolgá­latot teljesítő vasutasok sem törődnek kellőképpen az egyéni tulajdonnal. Szem­tanúja voltam 1959. augusztus 22-én a következő esetnek: A Komáromból 15 óra 40 perckor induló vonatra valame­lyik zenekar egy bőgőt adott fel. Amikor ezt az ekeli állomáson a postakocsiból levették, észrevették, hogy a húrok el­égtek s már a tok és a fa is égni kez­dett. Most kérdezzük: ki a felelős ezért? Hogyan vigyáznak a vasút alkalmazottai a gondjaikra bízott értékekre? Czita Béla, Léva ezeprerriBeR vzíimzszt Szeptember elseje. Megnyíltak az iskolák kapui, újra za­josak a tantermek, ismét megkezdődött a tanulás. A szülő útrabocsátja szemefényét, a kis elsőst; elkészíti megint az „öregdiá­kot". Az elsősnek most kezdődik az igazi élet, a munka, mert az eddigi tervnél­küli játékot felváltja a tervezett, cél­tudatos tanulás; az „öregdiák" pedig folytatja abbahagyott tanulmányait. Az iskola befogadja új és régi lakóit, megszólal a csengő, kezdődik az óra, a katedrán újra ott áll a tanító, a tanár, s vele szemben pirosarcú, csillogószemii diákok, akik tanulni, tudni akarnak. Ebben rejlik szeptember varázsa. Most is új szeptembert köszöntünk, az új szeptemberrel új iskolások ezreit, új tanítókat és tanárokat, új iskolai évet, és számtalan új iskolát. Az új iskolai év pedig szülőkben, ta­nulókban és pedagógusokban egyaránt új reményeket fakaszt, új várakozásokat tá­maszt. S hogy lezártuk munkánk egy szakaszát június végén és levontuk ab­ból a tanulságot, most erős elhatározás­sal új évet kezdünk. Ojat, és természe­tesen új módon. Az új szeptember kötelez bennünket, szülőket, tanulókat, pedagógusokat egy­aránt. Teremtsük meg a c*aláa és az iskola közötti igazi szoros kapcsolatot, o baráti együttműködést, s akkor nem lesz rossz tanuló, nem lesz bukás, osz­tályismétlés, hiányzás, gyerekeink miatti pirulás, szégyen, s nem lesz semmi olyan, ami miatt életünk nehezebbé válik. Ak­kor nem neheztelünk a figyelmeztetése­kért, nem szidjuk a pedagígusokat az utántanulási órákért. Hisz célunk egy. Embert nevelni a gye­rekből. S ehhez sok megértés kell. A tanító és tanár minden szeptember­ben új célokat tüz maga elé; a diák mindig új erővel fog neki a munkának, a tanulásnak, hogy új célokat érjen el s éppen ezért a családnak, minden szü­lőnek is félre kell dobnia a régit, s orz újért kell lelkesednie. S ha közös erővel kezdjük újra a munkát, akkor az egész tanévben meg­őrizzük szeptember ellenállhatatlan wa­rázsát. B. 3. Iskolapolitikánk fő irányelvei Ä XI. pártkongresszus iskolaügyünk továbbfejlesztésére kitűzött nagysza­bású programjának fő jellemvonása az oktatás szorosabb egybekapcsolá­sa az ipari termelőmunkával, ami ifjúságunk számára biztosítani fogja a minősített fizikai munkára való kiképzést éppúgy, mint a tanulmá­nyok • további folytatására szolgáló alapot. Ezért a XI. pártkongresszus isko­laügyünk alapelvévé tette a tanulók elméleti kiképzése mellett azok- gya­korlati foglalkoztatását az ipari ter­melésben, hangsúlyozva, hogy a diá­koknak ez az életrevalóbb, hivatás­szerűbb kiképzése, a fizikai munka, műhelybeli tevékenység bevezetése az iskola tananyagába nem mehet a humanisztikus és természettudomá­nyokban való oktatás színvonalának rovására. Ezekből legfeljebb a tanu­lóifjúságot feleslegesen terhelő rész­letességeket küszöböljük ki, melyek helyébe a tudományok legújabb megállapításainak, eredményeinek ismertetése kerül. Az ebben a szellemben tervezett reform induló lépése a kötelező és eddig 8 évre terjedő alapoktatás ide­jének felemelése 9 évre. Ez a kilencosztályos iskola nyújt­ja a 6 — 15 év közti ifjúságnak az ál­talános alapismereteket, a politech­nikai tudnivalókat, előkészíti az ipari-termelési munkában való rész­vételre, valamint a tanulmányok to­vábbfolytatására, tájékoztatást ad a pályaválasztásra stb. stb. A mostani szakiskolák — főleg ipariskolák és gazdasági iskolák — tanrendjében amúgy is szerepel az üzemi munkában való gyakorlati ok­tatás, s így ennek csak a reform szellemében való elmélyítését írja elő a kongresszusi határozat, hogy a tanulók szakmájukban tökéletes kiképzést nyerjenek a minősített fi­zikai munkára és eredményesen folytathassák tanulmányaikat szakuk főiskoláin. A párthatározat szellemének felel meg a Szlovákiában létesült 5 tizen­kétosztályos középiskola, melynek 10-12. osztályaiban a tanulók az ed­digi általános oktatáson felül heti 10—12 órát valamely üzemben dol­goznak. E munkájukkal elsajátítják a gépek, szerszámok kezelését, meg­ismerik a technológia, technika, a szervezés és gazdaságosság alapel­veit a főbb termelési ágazatokban. A most vázoltakból megállapítha­tó iskolapolitikánk azon célkitűzése, hogy a szellemi és testi munka közti alapvető különbség mindinkább el­mosódjék. E célkitűzés széleskörű megvalósí­tása érdekében kormányunk módot ad dolgozóinknak tudásuk, képzett­ségük fejlesztéséhez, kiegészítéséhez, kenyérkereseti foglalkozásuk meg­szakítása nélkül. A tanulmányok folytatásának e rendkívüli formájában részesülhet­nek dolgozóink: a) szakiskolákban (gazdasági, ipar­iskola), b) a tizenegyosztályos középisko­lák 9.—11. osztályaiban, c) a nyolcosztályos középiskolák 6.-8. osztályaiban. A tanítás rendszerint esti tanfo­lyamon történik heti megfelelő szá­mú órában, vagy otthon tanul a dol­gozó s hetenkint, esetleg kétheten­kint egyszer jelenik meg konzultá­cióra. További módja a dolgozók tovább­tanulásának az ún. távtanulás, mely­nek résztvevője konzultációra és vizsgákra csak néhányszor az évben jelenik meg. A tanfolyamon való részvétel in­gyenes és munkaviszonyaik tekinte­tében kedvezményeket biztosítanak a hallgatóknak. A tanfolyamra való felvétel tanul­mányi előfeltétele az a) és b) alattl„ iskolákon a nyolcosztályos iskola el­végzése, vagy azzal egyenértékű kép­zettség (pld. a volt polgári iskola), a c) alatti iskolában pedig a volt népiskola 5. osztályának elvégzése. További feltétel minden kategóriában kétévi gyakorlat valamely üzemben. A jelentkezőnek munkaviszonyban kell lennie. A tanulmány az a) és b) alatti is­kolákon 2 évre terjed, s ha további évet végez, az érettségivel egyenér­tékű minősítést nyer, mely főisko­lára, egyetemre jogosít. A c) alatti nyolcosztályos középis­kola 6-ik osztályába (5 osztályos volt népiskolai előtanulmányokkal) felvett dolgozó tovább folytathatja tanuld mányait a 7-ik és 8-ik osztályban, s ezzel lehetősége nyílik az előző két bekezdésben ismertetett tovább­tanulásra az a) és b) alatti iskolák­ban. Az a) alatti szakiskolákon: ipajris­kola és gazdasági iskola (ez utóbbi a volt kereskedelmi) a dolgozó fő­ként a gépészeti és elektrotechnikai szakban, 111. kereskedelmi szakmában nyer teljes értékű továbbképzést, míg a b) és c) alatti általános isko­lák a középiskolai műveltség elnye­résére nyújtanak alkalmat. (H. L.) Tizenkétéves lesz középiskolánk Az 1958-59. tanév végén öröm­mel vettük tudomásul, hogy a kö­vetkező tanévben tizenkétéves le5z középiskolánk. Ennek előkészítését iskolánk igazgatósága lelkiismerete­sen megszervezte. Iskolánk pedagógusai a nyári szün­időben, Bratislavában, kéthetes tan­folyamon vettek részt. A tanfolyam ideje alatt néhány bratislavai üzem­ben megtekintették és tanulmányoz­ták a termelés folyamatát. A kéthe­tes tanfolyam után a komáromi hajó­gyárban gyakorlati munkát végeztek, hogy elméleti tudásukat biztosabb alapokra helyezzék. A tizenkétéves középiskola tanulói­ra is nagyobb feladat vár a követke­ző tanévben. Az elméleti oktatás mellett gyakorlati munkát is fognak végezni. A 6—9. osztályok tanulói rendsze­resen műhely- és kerti munkákban vesznek részt. A műhelymunkát a jól felszerelt iskolai műhelyekben, a l kerti munkát pedig az iskola Micsu­rin-kertjében végzik majd tanulóink. A lányok ezenkívül nemkötelező ké­zimunkában is részt vehetnek. A 10-12. osztályosok hsti 6 órát dolgoznak majd a termelésben. Az elméleti oktatást itt szakemberek fogják irányítani. Már az 1959-60. tanévtől a 10. osztályban a gyakor­lati munka terén két ágazatot létesí­tünk: gépészetit és«mezőgazdaságit. A gépészeti ágazat tanulói a hajó­gyárban, szakképzett emberek irá­nyításával, bekapcsolódnak a terme­lésbe. A mezőgazdasági ágazat el­méleti oktatását iskolánk biológusai végzik. A gyakorlati részt az állami birtokokon fogják megszervezni. A tizenkétéves középisko.a tehát nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is nyújt tanulóinknak, s Igy szorosabb kapcsolatot létesít az élet és az iskola között. Ratimorszky Gyula Komárom ÜJ SZÖ 4 * 1959- szeptember 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom