Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-30 / 271. szám, szerda

Vita Ny. Sz. Hruscsov sajtóértekezletén szeptember 27-én a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban (Folytatás 5 4. oldalról) közölni fogja a sajtó, olvassa el az újságokban. (Nevetés a teremben.) KÉRDÉS: Mely kérdéseket tartja ön a legérettebbeknek a nagyhatal­mak kormányfői értekezletén való megtárgyalásra? NY. SZ. HRUSCSOV: Mindazon kér­dések, amelyek kiélezik a nemzetkö­zi kapcsolatokat és gátolják az Ame­rikai Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal való kapcsolataik normalizálását megérdemlik, hogy megtárgyalják a kormányfői értekez­leten. Meg kell őket oldani, ki kell küszöbölni az országok közötti kap­csolatok normalizálásának akadályait, hogy felmelegedjék a nemzetközi lég­kör, hogy az országok közötti kap­csolatok kedvezőbb feltételek között fejlődjenek, hogy egyre javuljanak és barátsággá fejlődjenek. KÉRDÉS: ön a Nemzeti Sajtóklub­ban tartott beszédében azt mondot­ta, hogy a kapitalizmus, amely hala­dóbb a feudalizmusnál, a feudaliz­mus helyére lépett s ugyanezen ok­ból idővel a kapitalizmust felváltja a szocializmus. Az ön nézete szerint mi következik a kommunizmus után? (Nevetés a teremben.) NY. SZ. HRUSCSOV: Mi a Szovjet­unióban a szocializmus felépítése után megkezdtük a kommunizmus építését, a kommunizmus építésének első szakaszában élünk. Más szocia­lista országok ilyen, vagy amolyan mértékben befejezik a szocializmus építését. Mi úgyszólván még meg sem kóstoltuk, hogyan ízlik a kom­munista kalács, amelyet az embe­reknek és a társadalomnak a kom­munista rendszer ad. És itt önök kö­zött akadt egy ember, aki azt akarja, hogy új kalácsot adjon nekik. (Ne­vetés a teremben.) Minek keressünk új kalácsot, ha úgy véljük, hogy a legízletesebb a kommunista kalács. Jó étvággyal fogjuk enni és meg­osztjuk mindazokkal, akik e kalács­ból harapni akarnak. (Derültség a teremben.) KÉRDÉS: Elnök úr, véleménye sze­rint a csúcsértekezlet máris bizto­sítva van? Mikor és hol javasolja e találkozó megtartását? NY. SZ. HRUSCSOV: Ezt csak az igazgató mondhatná alkalmazottai­nak: Már minden készen van, csak alá kell írnom a parancsot és minden az akaratom szerint történik. A kormányfői találkozó azonban megköveteli a rajta részt vevő vala­mennyi kormányfő beleegyezését. Ezért nem mondhatom, hogy már minden készen áll ahhoz, hogy e ta­lálkozót megtartsuk. Erről még meg kell egyeznünk. Véleményem szerint a kormányfői értekezlet egybehívá­sához szükséges feltételek már meg­értek. Én személyesen egyetértek a találkozó bármilyen színhelyével, ahol a kormányfők többségének a legkényelmesebb lesz, ott ülünk ösz­sze. Számunkra e kérdés nem játszik szerepet — nincs értelme ezt elvi kérdéssé tenni. A kormányfői érte­kezlet számára jó hely volna pl. Genf. KÉRDÉS: Eisenhower elnökkel foly­tatott megbeszélései után nagyobbak lettek az egész világ állandó béké­jének reményei? NY. SZ. HRUSCSOV: Sohasem vesz­tettem el a békébe vetett reménye­met, mindig hittem, hogy megőriz­zük a békét, ha az emberek töré­kedni fognak a béke biztosítására. Eisenhower úrral, az Egyesült Álla­mok elnökével való találkozásom után reményeim még jobban megszilárdul­tak, mert a vele folytatott megbeszé­lések alkalmával kiéreztem, hogy neki is szívén fekszik a béke biztosí­tása, éppúgy, mint nekünk. KÉRDÉS: Továbbra is úgy véleke­dik ön, hogy a német kérdés meg­oldásának egyedüli útja a Kelet-, va­lamint Nyugat-Németországgal való békeszerződés megkötése? NY. SZ. HRUSCSOV: Az éjt nappal követi, a háború után békének kell következnie. Ezért kell aláírni a bé­keszerződést. Kivel? Mindkét német állammal, mert egységes Németor­szág nem létezik. Más kiút nincs, legalább is én nem látom. Ha tudnak más kiutat, mondják meg nekem. Ogy vélem, hogy önök sem találnak más megoldást. KÉRDÉS: Az ön megérkezése előtt és az Amerikai Egyesült Államokban való tartózkodása folyamán itt egye­sek azt mondották, leckét kell adni önnek, fel kell vonultatni ön előtt az amerikai erőt, meg kell mutatni az amerikai életmódot, meg kell győzni önt a kapitalizmus előnyeiről. Hogyan érzi magát e nehéz leckék után, Nyikita Szergejevics? NY. SZ. HRUSCSOV: Leckét adni — a nagy Szovjetunió képviselőjével szemben az ilyen kifejezés alkalma­zása nem megfelelő. Aki erre gon­dolt, nem okos ember. Ami az én meggyőződésemet illeti és azt, me­lyik rendszer jobb, gondolom, hogy e gyűlés nem megfelelő hely az ilyen vitára. Senkire sem kénysze­rítjük rá rendszerünket és az Egye­sült Államokban való tartózkodásom folyamán még jobban megerősödött bennem az a meggyőződésem, hogy minden közül, amit az ember létre­hozhat, a legeslegjobb a szocialista társadalom, a kommunista rendszer, ahol az ember tényleg barátja és testvére az embernek. Hogyan érzem magam körutam után? Röviden mondva, adja isten, hogy önök is így érezzék magukat! (Élénkség a teremben, taps.) KÉRDÉS: Megengedi-e a Szovjet­unió, hogy területén külföldi meg­figyelők legyenek attól a pillanattól, amikor megkezdődik a javasolt le­szerelés? Szabad mozgást engedé­lyeznek-e nekik az országban a le­szerelés folyamán és megengedik-e nekik, hogy ott maradjanak a lesze­relés végleges befejezése után is? NY. SZ. HRUSCSOV: Olvassák el figyelmesen leszerelési javaslatain­kat, amelyeket megmagyaráztam az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésén mondott beszédemben. Ogy vélem, hogy ezt az álláspontot ott eléggé részletesen megvilágítottam. Ha akarják, megismétlem. Határo­zottan arra gondolunk, hogy mihelyt megkezdődik a leszerelés, a lesze­relés minden egyes szakaszának az ellenőrzés megfelelő szakasza fog megfelelni, ami más államok képvi­selőinek jelenlétét és azon tervek­nek ellenőrzését jelenti, amelyek az egyezmény alapján eme ellenőrzés alá tartoznak. Így lesz ez a leszere­lés egész ideje alatt, annak teljes befejezéséig. Ha már a leszerelés teljesen befejeződött, akkor az ellen­őrző-szerveknek természetesen hely­ben kell maradniuk, hogy minden ál­lam szigorúan betartsa a leszerelés­ről szóló szerződést. Ha javaslatainkat elfogadják és megvalósul az általános leszerelés, elesik a katonai titok megőrzésének kérdése, akkor azután mindenki me­het, ahová akar, kivéve talán azt a helyet, amelyhez az utat csak a há2 asszbnya mutathatja meg. (Nevetés a teremben.) KÉRDÉS: Mivel indokolta Eisen­hower elnök oroszországi útjának a jövő tavaszra való elhalasztását? NY. SZ. HRUSCSOV: Elárulom ön­nek ezt a titkot, jóllehet nem kér­deztem meg az elnököt, megengedi-e. De megígérte, hogy most meghallgat engem, úgy hogy tudni fogja, mit mondok. Ezért bátorkodom elmonda­ni, hogyan volt. Tegnap az elnök szíveskedett meg­hívni a farmjára, megismertetett bájos unokáival s én úgyszólván köz­vetlen kapcsolatban állottam velük, holmi „konferenciát" tartottunk. Megkérdeztem tőlük, akarják-e nagy­apjukat elkísérni s ha igen, mikor szeretnék őt a Szovjetunióba kísérni. Ezen a „konferencián" az elnök unokáival egyhangúlag arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy min­denképp el kell jönniök Moszkvába. Felmerült a kérdés, melyik időpont a legalkalmasabb az ilyen látogatás­ra. Beismerem, magam mondottam, hogy nézetem szerint a legjobb idő az elnök és főleg unokái számára a nyár, vagy a tavasz, amikor minden virágzik, minden Illatozik, amikor nem fújnak zord őszi vagy téli sze­lek. Azután az elnökkel a legudva­riasabban véleményt cseréltünk e kérdésről, s ugyanerre a következ­tetésre jutottunk. Ezért ne keresse­nek kákán csomót és értsék meg, hogy ezek a kérdések egyszerűen és emberien oldódnak meg. (Nevetés.) Elmondtam tehát önöknek, hogyan történt ez. Ha az elnök úr úgy véli, hogy mint partner túlléptem hatás­körömet és lelepleztem tárgyalásaink titkát, elnézését kérem. (Derültség a teremben.) Ogy vélem, hogy elhatározásunk­kal egyetértenek unokáim is. Ha te­hát az unokáinkról beszélünk, az unokák egyetértenek azzal, hogy az USA elnökének látogatása a Szovjet­unióban tavasszal vagy nyáron való­suljon meg s ezzel egyetértenek a nagyapák is. (Nevetés a teremben.) KÉRDÉS: Mit gondol Ön most az USÁ-ról, az amerikai népről, a békés együttélés és együttműködés lehető­ségéről a Szovjetunió és az USA kö­zött? NY. SZ. HRUSCSOV: Maga az élet mutatja meg valamennyi nemzetnek, hogy a különböző társadami rendszerű államoknak békében és barátságban kell egymás mellett élniök és nor­mális kapcsolatokat kell kifejlesz­teniük. Ezen az állásponton voltam mindig s ennek helyességéről most még jobban meggyőződtem. KÉRDÉS: Ha megvalósul a lesze­relés, hány ember válik önöknél sza­baddá, hogy bekapcsolódjék a békés népgazdaság munkájába? (Derült élénkség a teremben.) NY. SZ. HRUSCSOV: Ogy vélem, ez már nem is újságírói, hanem ti­pikusan női kotnyelesség. (Nevetés a teremben.) Megmondom önöknek egýenesen, hogy ha kiharcoljuk a leszerelést, amit remélünk, akkor hazatér otthonába minden katona, tábornok, tiszt, tengernagy és repü­lő, akik most a hadseregben vannak. KÉRDÉS: Amikor Eisenhower el­nök biztosítékot kért öntől, hogy a nyugatiak jogait Nyugat-Berlinben továbbra is tiszteletben tartsák, mit válaszolt Ön? NY. SZ. HRUSCSOV: Eisenhower elnökkel számos kérdésről folytat­tunk véleménycserét s úgy vélem, nem szükséges mindenről nyilváno­san beszámolni. Már sokat beszél­tünk. Még összejövünk és beszélni fogunk és azután önöknek megint azt mondjuk el, amit szükségesnek tartunk elmondani. Önök nagyon kí­váncsiak! Legyenek türelemmel. Ha eljön az ideje, mindent elmondunk önöknek. KÉRDÉS: Azokat közülünk, akik a Szovjetunióban mint Nixon úr kísérői jártunk, meglepett,a fiatal emberek nagy száma a szovjet templomokban. Ha növekszik az érdeklődés a vallás iránt, milyen álláspontra helyezkedik az egyházakkal szemben? NY. SZ. HRUSCSOV: Először is e kérdéssel éppen megerősítik azt a többször hangoztatott kijelenté­sünket, hogy nálunk teljes a vallás­szabadság. Másodszor: templomba járnak pusztán kíváncsiságból is. A kíváncsiság általában az ifjúság jellemzője. Beszéltem pl. az elnök­kel arról, hogy közvetlenül a háború után hogyan jött egyszer hozzám Tolbuchin marsall, akivel sok időt töltöttem a sztálingrádi fronton. Meghívtam őt ebédre. Gyermekeim akkor még kicsik voltak. Amikor Tolbuchin marsall megérkezett, mind­nyájan öszegyűltek, kíváncsian nézegették s azután ezt mondották magukban: most láttunk egý élő marsallt. Ugyanígy a gyermekek, a fiatalok, akik hallják, amint az idősebb em­berek a vallásról, a szentekről és istenről beszélnek, saját szemükkel akarják látni, mi történik a temp­lomban, kíváncsiak erre. De ha min­den fiatalember vagy fiatal lány csak egyszer megy a templomba, a temp­lom kapuit sohasem kellene bezárni, állandóan nyikorogni fognak, amint az emberek ki- és bejárnak. Vagy most eljöttem önökhöz én, a kommunista. Hány ember jött ki az utcára, hogy lásson egy élő kommu­nistát. Képzeljék el, hogy a Szovjet­unióba jön egy neves kapitalista. Hány ember akarja majd látni, úgy­szólván megtapogatni szarvait, ha ugyan vannak neki. (Nevetés a te­remben.) Sok ember jön össze, eb­ben nincs semmi csodálatos. Uraim, még sok a kérdés, szívesen válaszolnék rájuk, de az idő könyör­telen. Hamarosan beszélnem kell a televízióban. Ezért engedjék meg, hogy befejezésül a legőszintébben megköszönjem figyelmüket és sok sikert kívánjak önöknek. Kérem önö­ket, ne kíméljenek fáradságot az or­szágaink közötti jó kapcsolatok biz­tosítására, hogy országaink között barátság és béke uralkodjék, hogy béke legyen az egész világon. (Taps.) Viszontlátásra! Köszönöm a figyel­müket! (Hosszan tartó taps.) Hruscsov elvtárs látogatásának világvisszhangja Eisenhower elnök sajtóértekezlete Washington (ČTK) — Eisenhower elnök hétfőn sajtóértekezleten tájé­koztatta az újságírókat Hruscsov elvtárssal folytatott tárgyalásáról és válaszolt az újságírók kérdéseire. Eisenhower hangsúlyozta, hogy a Hruscsovval folytatott megbeszélé­seken haladás történt. Nem azért hívta meg a szovjet miniszterelnö­köt az Egyesült Államokba — mond­ta —, hogy lényegbe vágó tanács­kozásokat folytassanak, mert ez az Egyesült Államok szövetségeseinek jelenléte nélkül nem lehetséges. Az eszmecserék mindazonáltal hozzájá­rulhatnak a jég bizonyos felolvadá­sához. Az elnök továbbá hangoztat­ta: a szovjet miniszterelnökkel foly­tatott megbeszélései számos akadályt kiküszöböltek a csúcsértekezlet út­jából. Amikor megkérdezték, hogy véleménye szerint mikor kerülhet sor a kormányfői találkozóra, Eisen­hower azzal tért ki a válasz elől, hogy kijelentette, nem találgathat. Eisenhower aránylag bővebben fog­lalkozott a berlini kérdéssel és el­ismerte, hogy a berlini helyzet ren­dellenes, tehát megoldást követel. Utalt arra, hogy a megoldás hosz­szadalmas lehet, de mégsem ha­lasztható a végtelenségig. Mint is­meretes, a szovjet kormány 18 hó­napi határidőt javasolt a berlini helyzet megoldásának slvi kérdé­seiről megkezdendő tárgyalásra, ám a nyugati hatalmak még mindig nem hajlandók beleegyezni a tárgyalás bárminő időbeli korlátozásába. Eisenhower elismeréssel nyilatko­zott Hruscsov személyéről és kije­lentette, hogy „Hruscsov dinamikus, rendkívüli egyéniség". Nehru a két kormányfő tárgyalásáról Delhi (ČTK) - Nehru indiai mi­niszterelnök Si Indiai Nemzeti Kong­resszus Párt országos bizottságának hétfői ülésén mondott beszédében reményét fejezti ki, hogy Eisenho­wer és Hruscsov tárgyalása jó ered­ményekkel végződött. Macmillan üdvözlő levele London (ČTK) — Macmillan an­gol miniszterelnök hétfőn magánle­velet intézett Hruscsovhoz és Eisen­howerhez és elégedettségét fejezi ki a két államférfi tárgyalásának le­folyása és eredménye fölött. Hrus­csovnak a következőket írja: Ter­mészetes érdeklődéssel figyeltem amerikai útját. Nem tudok szót ta­lálni annak az örömnek kifejezésé­re, mellyel Eisenhower elnökkel együtt kiadott közleményük tartal­ma töltött el. Noha még jelentős problémák állanak előttünk, úgy vé­lem, hogy megoldásuk megtalálásá­ra kifejtett közös elszántsággal ke­zelhetjük őket. Nagy megelégedés­sel gondolok önnél tett februári lá­togatásomra és remélem, hogy nem­sokára mind újra összejövünk, hogy folytassuk munkánkat a világ előtt álló számos probléma békés meg­oldásán. Eisenhower elnökhöz intézett le­velében Macmillan ezt írja: Szük­ségesnek tartom, hogy szívélyes jó­kívánataimmal keressem fel önt. A három nyugat-európai állam fő­városában tett nemrégi látogatása jelentősen hozzájárult a nyugati szövetségesek megértéséhez, s ön most Hruscsov úrral Camp David­ban folytatott megbeszéléseinek si­keres eredményével koronázta mű­vét. Noha még sok nehézség van hátra, az egész világ jelentős meg­könnyebbülést érez a nagyhatalmak általános megegyezése következté­ben, hogy folytatják a vitát és a tárgyalást. Remélem, talán nemso­kára összejövünk, hogy folytassuk munkánkat. A német szociáldemokraták örömmel fogadják a Hruscsov látogatásáról kiadott közleményt Bonn (ČTK) - A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöksége hétfői ülésén örömmel fogadta Hrus­csov amerikai látogatásának eredmé­nyeit, amivel megkezdődik a nem­zetközi enyhülésről, a leszerelésről, a német és berlini kérdésről folyta­tott tárgyalások további időszaka. A párt elnöksége hangsúlyozza, hogy a vitás világpolitikai kérdéseket csak tárgyalással, nem pedig erő­szakkal lehet megoldani. Meggyőző­dését fejezi ki, hogy a Washington­ban megkezdődött enyhülés lehető­vé teszi a vitás kérdések békés meg­oldását. Selwyn Lloyd a tárgyalás eredményeiről „Egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy az általános leszerelés kérdé­se ma a világ legfontosabb kérdé­se, — jelentette ki Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hétfői beszé­dében. Mindenekelőtt örömmel fo­gadom azt a nyilatkozatot, hogy a megoldatlan nemzetközi problémák nem erőszak alkalmazásával, ha­nem tárgyalás útján, békés eszkö­zökkel oldhatók meg", hangsúlyozta. A látogatás sajtóvisszhangja VARSÖ (ČTK) - A lengyel lapok „Siker", „Kedvező távlatok", „A meg­egyezés hídja" címekben jellemzik a látogatás eredményeit. A 14 napos amerikai látogatás Hruscsov sze­mélyes diadala, annak a politikának diadala, melyet népe nevében évek óta képvisel. Ez a békés együttélés politikája, — írja a Zycie Warsza­wy. BERLIN (ČTK) - Minden arra va". hogy a jövő történészei a háború után; idők legfontosabb eseménye­ként örökítik meg Hruscsov ameri­kai útját. Lehet, hogy a történelem 1959. szeptemberétől fogja számíta­ni a hidegháború végének kezdetét, — írja a Neues Deutschland. A Der Morgen így ír kommentárjá­ban: „Ha a nyugati sajtó Kolumbusz útjával hasonlította össze Hruscsov útját, akkor éppen az ellenkezője az igaz: Amerika fedezte fel a Szov­jetuniót, felfedezte erejét és őszin­te békevágyát. Az amerikaiak arra a meggyőződésre jutottak, hogy hasznukra lesz, ha megegyeznek a béke nagyhatalmával. SIDNEY (ČTK) - A Sidney Mor­ning Herald megjegyzi, hogy a sze­mélyes diplomácia eredményes. A tárgyalások eredménye növeli a jó­akaratú emberek reményét. A Daily Telegraph várja, hogy mielőbb meg­valósul a csúcsértekezlet, s ez a legjobb hír, amit a világ várhat. Mindkét államférfinak sikerült enyhí­teni a nemzetközi feszültséget, ­jegyzi meg a Melbourne Herald A Melbourne Age megjegyzi, hogv megnyílt a béke útja, noha minikét fél tudatosítja, hogy nehéz lesz. NEW YORK (ČTK) - Walter Lip­1 man, a New York Herald Tribúne kommentátora a keddi számban azt írja, hogy a kezdeményezés fő cél­ja a nyugati szövetség é6 a Szov­jetunió közti diplomáciai kapcsola­tok befagyott útjának felmelegíté­se. Ez sikerült és ebben rejlik a Camp Davidban folytatott tárgya­lások jelentősége és fontossága. A Washington Post hírmagyarázó­ja megjegyzi: Tanúi voltunk annak, hogyan hatott Hruscsov látogatása az Egyesült Államokra és gondolhat­juk, hogy Eisenhower szovjetunió­beli látogatása és a szovjet embe­rekkel folytatott megbeszélései is hasonlóképpen fognak hatni. A két államférfiú megbeszélései Moszkvá­ban folytatódnak. Utánuk egészen biztosan összehívják a csúcsértekez­letet. LONDON (ČTK) - Az eredmény arra vall, hogy helyes volt Hrus­csov amerikai meghívása, írja a Ti­mes vezércikkében. Némi enyhülés történt a nemzetközi légkörben. Még jobban megnyíltak a berlini kérdés táigyalásának kapui. A News Chronicle című szabad­elvű lap „Történelmi jelentőségű ta­lálkozás" című cikkében kifejti, hogy súlyos hiba lenne, ha nem fogadnák el Hruscsovnak a teljes és általá­nos leszerelésre tett javaslatát. BÉCS (ČTK) - A Wiener Zeitung című kormánylap vezércikkében ki­fejti: Hinni kell, hogy Camp Dávid most született szellemével sikerül az a nagy mű, mely eloszlatja a vi­lágon a félelmet, az aggodalmakat, a bizalmatlanságot és lehetlvé te­szi a népek békés együttélését. ÜJ SZÖ 5 * 195?- szeptember 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom