Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)
1959-09-30 / 271. szám, szerda
A CSEHSZLOVÁK GÉPIPAR ÉS KOHÁSZAT FELADATAI a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervben OLDŔICH ČERNÍK elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának ülésén I. A CSKP KB mai ülésén megvitatjuk a népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves terv irányelv tervezetét, amely a szocialista országépítés befejezése konkrét programjának alapja, s amelynek megvalósítása Csehszlovákia hozzájárulását jelenti a két társadalmi világrendszer gazdasági versenyében. A termelőerők állandó fejlődése a legkorszerűbb technika alapján csak a termelés szakadatlan fejlesztésével, a gépipar és a kohászat termékei műszaki színvonalának emelésével érhető el. Ez a két ágazat jelenleg kylcsfontosságú a harmadik ötéves terv javasolt irányelveinek teljesítése szempontjából. Ezért a CSKP Központi Bizottságának politikai irodája elhatározta, hogy e két ágazat fő feladatait Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának mai ülésén megtárgyaljuk. A fejlett kohászatra támaszkodó gépiparunk maximális méretekben hozzájárult a nehézipar felépítéséhez. Ez volt az ország szocialista iparosításának legfontosabb feladata. A fejlett gépipar jelentős tényezője a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének, és nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a tőkés államoktól való függésünk a termelőeszközök behozatalában. A gépipar traktorok és más gépek szállításával segítséget nyújt a falu szocialista átépítésében. Közszükségleti cikkek termelésével jelentősen kiveszi a részét dolgozóink élet- és kulturális színvonalának emeléséből. A gépipar országunk védelmi képességének biztosítéka. Gépiparunk termelése ma már több mint hatszorosa az 1937. évi termelésnek. 1945-től kezdve az összes ipari ágazat közül a leggyorsabban fejlődött, és összhangban azzal a céllal, hogy gyorsabban növekedjék a termelőeszközök termelése, iparunk vezető ágazata lett. A gépipar gyors fejlesztésében nagy jelentőségű volt a Szovjetunió testvéri segítsége. A Szovjetunió nacjy gép- és berendezés megrendelései, hatékony tudományos és műszaki segítsége lehetővé tette a csehszlovák gépipar sokoldalú kibontakozását, új gépipari ágazatok létesítését, új, műszaki szempontból magas színvonalú gyártmányok termelését. Éppen a Szovjetunió felmérhetetlen sokoldalú, igazán testvéri segítsége járult hozzá ahhoz, hogy gépiparunk magasan túlszárnyalta a háború előtti színvonalat és nagy szerepet tölt be a szocializmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Hazánk a fejlődés új szakaszába lépett. A párt XI. kongreszusa kitűzte a szocialista építés befejezésének, társadalmunk kommunizmus irányában való továbbfejlesztésének nagy távlatát. Ugyanakkor a népgazdaság fejlesztése szakaszán meghatározta, hogy a legkorszerűbb technika, elsősorban az automatizálás, a gépesítés, a kemizálás és a villamosítás alapján, az ipar, az építészet, a közlekedés társadalmi munkatermelékenységének növelésével, a mezőgazdasági termelés belterjességének döntőjellegű fellendítésével tovább kell fejlesztenünk a termelőerőket és biztosítanunk kell a nép életszínvonalának szakadatlan emelkedését. A népgazdaság műszaki fegyvertárát jelentő gépipar döntő módon befolyásolja az összes ágazatban a műszaki színvonalat és a munkatermelékenységet. A gépipar hivatott arra, és a párt XI. kongresszusa feladatául tűzi ki, hogy népgazdaságunkat a műszaki-gazdasági szempontból legmagasabb világszínvonalat elérő termelő eszközökkel lássa el. A párt XI. kongresszusa népgazdaságunk sokoldalú szükségleteiből és lehetőségeiből kiindulva meghatározta, hogy 1965-ig mintegy 130%-kal kell növelniük a gépipari minisztériumokhoz tartozó vállalatoknak az ÍÜ57es évhez viszonyítva a termelést, s ugyanakkor tökéletesíteniük kell a gépipari termelés szerkezetét, növelni kell a sorozatgyártást és tökéletesíteni a technológiát. A további feladat annak elérése, hogy a gépipari termelés szerkezete jobban megfeleljen a nemzetközi szocialista együttműködés és a termelési programok hosszú időre szóló stabilizálása követelményeinek. Figyelmünket elsősorban a vegyiipari, energetikai és kohászati berendezések, villany- és motoros mozdonyok gyártására, a szerszámgepek, a különféle szerszámok és incvénvek mezőgazdasági, építőipari és a közszükségleti árucikkeket gyártó gépek termelésének fejlesztésére ríell összpontosítanunk. Az automatizálási törekvéseket az elektronikus berendezések, a mérő- és szabályozó szerkezetek és a számológépek termelésének lényeges fellendítésével kell biztosítanunk. A gépek és berendezések tervezése során elsősorban a teljesítmény növelését, a minőség tökéletesítését és az anyag leggazdaságosabb felhasználását kell szem előtt tartanunk. Le kell rövidítenünk a gépek és berendezések termelésbe /aló átadásának idejét. A párt XI. kongresszusa irányelveinek teljesítésében bizonyos kedvező eredményeket értünk el. A dolgozók magasfokú kezdeményezése és az ipar, valamint az építeszet irányítása, tervezése és pénzügyi ellátása tökéletesítésében 1 tett intézkedéseink érdeméből a gépiparban meggyorsult a termelés növelésének irama. A gépipar egyes ágazatai az eddiginél jobban kielégítik a népgazdaság követelményeit. A gépipari termelés szerkezetének tökéletesítésében, a termelési programok hosszú időre szóló állandósításában megtettük az első lépéseket. 1965-ig az 1958-as évhez viszonyítva majdnem meghatszorozódik a vegyiipari berendezések termelése, a kohászati berendezéseké 3.3-szeresen, az építészeti, anyagokat gyártó berendezéseké ötszörösen, a mozdonyok gyártása majdnem 4.5-szeresen, az energetikai berendezéseké 2.5-szövösen, a mezőgazdasági gépek termelése 2.6-szorosan, a gyengefeszültségű elektrotechnika termelése (a rádiótechnika nélkül) majdnem háromszorosan lesz nagyobb. Felmértük a döntő ágazatok gép- és berendezésszükségletét. A szocialista országokba irányuló szállítások 73 százalékát alátámasztják a hosszú időre szóló egyezmények, amelyek közül, a termelési program állandósítása szempontjából a legnagyobb jelentősége a Szovjetunióval kötött egyezménynek van. Bizonyos előrehaladást értünk el abban is, hogy figyelmünket a döntő ágazatok számára készülő berendezések műszaki színvonalára összpontosítottuk. Jó eredményeket érünk el például egyes szerszámgépek, gőz- és víziturbinák, egyes vegyiip^ri és közlekedési berendezések gyártásában. A gépipar fejlesztési ütemének meggyorsítása lehetővé teszi, hogy már 1965-ben a termelés 161 százalékkal lesz nagyobb az 1957-es év termelési szintjénél, vagyis 51 százalékkal nagyobb, mint ahogy a XI. kongresszus irányelvei meghagyják. A gépipari termelés növelése lehetővé teszi egész népgazdaságunkban, főleg az iparban a magasabb feladatok kitűzését. Helytelen volna azonban, ha a népgazdaságnak a XI. kongresszus utáni kedvező fejlődése és a gépipari minisztériumok aránylag jó tervteljesítése következtében szem elöl tévesztenénk azt a tényt, hogy a XI. kongresszus által kitűzött számos feladat teljesítésében még nem értük el a kívánatos eredményeket. A XI. kongresszuson bírált számos fogyatékosság mindmáig fennáll, és gazdasági szerveink nem foglalkoznak eléggé erélyesen megoldásukkal. Gépiparunk mindmáig nem elégíti ki népgazdaságunk szükségleteit néhány, az összes ágazat helyes fejlődése szempontjából döntő jelentőségű szervünkkel. Az egyes gépipari szakaszok termelésének fejlődése még nem fedezi teljes egészében a vegyiipari és energetikai berendezésekkel, stb. kapcsolatos követelményeket. A legkomolyabb fogyatékosság az, hogy a gépiparban n<jm folytatnak konkrét módon, nap nap után felelősségteljes harcot a gyártott termények lehető legmagasabb műszaki színvonalának eléréséért, a gépipari termelés magas műszaki és technológiai színvonaláért. Számos gép és berendezés műszaki színvonala alacsony és kevéssé járul hozzá a többi ágazatban, valamint magában a gépiparban w a munkatermelékenység gyorsabb iramú növeléséhez, sőt csökkenti népgazdaságunk hatékonyságát. Kevéssé használják fel a -udomány és a technika ismereteit, az új termékeket hosszadalmasan Vezetik be a termelésbe, és műszaki szín,vonaluk gyakran már akkor sem kielégítő, mielőtt a fogyasztóhoz kerülne. A gépipar nem készült fel eléggé a komplex gépesítés és a termelési folyamatok komplex automatizálása bonyolult feladatainak megoldására sem. Komoly fogyatékosságok tapasztalhatók a termékek minőségében, amit elsősorban a technológiai fegyelem megszegése és az ellenőrzés alacsony színvonala okoz. Nem kielégítően teljesítik a CSKP KB és a köztársaság kormányának téziseit a műszaki fejlesztésről. A gépipari technológia nem éri el a megkívánt színvonalat, hosszadalmasan vezeti be a gyakorlatba az új, haladó technológiai módszereket. A gépipari üzemekben még mindig nagy tartalékok vannak a termelési térfogat, a gépek és a berendezések kihasználásában. A gépipar a termékek leszállítását illetően nem tud még eleget tenni a népgazdaság egyre növekvő követelményeinek. A harmadik ötéves tervben nagyon igényes feladatok hárulnak a gépiparra. Ezeket a feladatokat csupán a párt, a gazdasági, a szakszervezeti és az ifjúsági szervek, valamint szervezetek összpontosított igyekezetével lehet teljesíteni. Rá kívánok mutatni néhány feladatra, amely a jelenlegi helyzet szempontjából döntő fontosságú a gépipar továbbfejlesztése teII. A csehszlovák gépipar fő feladatai a harmadik ötéves tervben A csehszlovák gépipar elsőrendű feladata ellátni a népgazdaság valamennyi ágazatát a legmaga-i<ibl) műszaki színvonalú gépekkel és berendezésekkel. A népgazdaság legfontosabb ágazatai műszaki fejlesztésének fő irányát és ezen ágazatok új gépipari technikával való ellátásának konkrét feladatait a harmadik ötéves terv irányelv-tervezete határozza meg, s cz benne foglaltatik a határozati javaslatban is. A népgazdaság komplex gépesítésének és automatizálásának programját most dolgozzák ki, majd széles aktíva elé terjesztik és megvitatja a CSKP Kö'.ponti Bizottsága. Ezért engedjék meg, hogy most elsősorban azon termékek műszaki színvonala emelésének kérdéseivel foglalkozzam, amelyekkel a gépipar a népgazdaságot ellátja, ezenkívül a termelés gépesítésének, automatizálásának és szakosításanak néhány problémájával, a gépipari termelés szerkezetének kérdésével és a termelési színvonal sokoldalú növelésének belső kérdéseivel. 1. Elsősorban a gépipari termékek műszaki színvonatának kérdéséről. Elvtársak, a gépek tökéletességétől, műszaki színvonalától, gyors leszállításuktól közvetlenül függ valamennyi ágazat fejlesztése, a társadalmi munkatermelékenység növekedése. Az új termelési technikának átütő módon meg kell változtatni a termelési feltételeket, lényegesen növelni kell a termelést, lényegesen ki kel) kíiszöbölnie a fárasztó munkát, munkaeromeg takarítással és önköltség csökkentéssel kell járnia. Šimúnek elvtárs hangsúlyozta, hogy az űj technika a harmadik ötéves terv központi kérdése, a munkatermelékenység gyors növelésének fo forrása. S itt döntő szerep hárul a gépiparra! A gépipar dolgozói sok sikert értek el a termékek műszaki színvonalának emeléséhen. A gyártmányok jelentós része azonban ennek ellenére mind ez ideig elmarad a világszínvonal mögött. A magasszínvonalú termékek mellett sok olyan gyártmányunk van, amelyek elmaradnak a világszínvonal mögött, mégpedig a? alapvető ágazatok fejlődését döntő módon befolyásod gyártmányok is, mint például hengerdei, vegyiipari berendezések, építészeti és mezőgazdasági gépek, automatizált berendezések, stb. Ennek oka elsősorban az, hogy sok vezető dolgozó még mindig nem értékeli a műszaki fejlesztés jelentőségét és belenyugszik az avult berendezések gyártásába. Többnyire kisebb feladatok megoldására törekednek és nem szervezik meg eléggé a dolgo/ók kezdeményezését a döntő problémák megoldása, a műszaki haladás meggyorsítása érdekében. Erről tanúskodik az is, hogy nagyon hosszadalmasan vezetik be a termelésbe a legújabb, legkorszerűbb gyártmányokat. Ig.y például a Nehézgépipari és az Általános Gépipari Minisztérium által 1957ben Brnóban a III. kiállításon bemutatott! 450 újdonságnak majdnem egyötöde 1958 végéig nem került el a termelésbe. Hasonló a helyzet néhány, a brüsszeli világkiállításon bemutatott gyártmány esetében is. Nem kevésbé káros a népgazdaság szempontjából az, ha a gépipar világszínvonalú gépet és berendezést gyárt, amelyet azonban nem használnak ki kellőképpen. Egyes felelős dolgozók ilyen eljárása vajon nincs-e ellentétben azzal_ a követelménnyel, hogy mindenütt, minden munkahelyen sarkáig tárjuk ki az ajtókat az új technika bevezetése és teljes felhasználása érdekében'.' Ebben az esetben teljes tnértéKben érvényes az az elv, hogy az új technika iránti közömbösséget felelőtlenségnek kell minősíteni. Hangsúlyoznunk kell, hogy a termelési gazdasági egységek teljes mértékben felelősek gyártmányaink magas műszakigazdasági színvonaláért és a CSKP KB, valamint a kormány műszaki lejlesztesével foglalkozó téziseiből kiindulva céltudatos technikai politikát kelt követniük A legrövidebb Idon belül le kell számolni azzal az eddigi helyzettel, hogy az új technikát jelentós mértékben csak ösztönösen vezetik be. Minden egyes üzemben világosan látni kell a termekek világszínvonala elérésének módját, azt, hogy miképpen kell hozzájárulniok közös feladatunk teljesítéséhez, a legfejlettebb tőkés országok utoléréséhez és megelőzéséhez. A gépipari üzemek dolgozói számáru a kapitalista világgal folytatott gazdasági versengés a mindennapi gyakorlattal közvetlenül egybefonódó rendkívül konkrét í-ladat. Ezért az üzemek műszaki fejleszt őse kell, hogy minden gyárban a széles tömegek ügye legyen. A tömegek részvételével kell minden vállalatban és kutatóintézetben kidolgozni és megtárgyalni a műszaki fejlesztés merész, haladó terveit és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeknek célja a gyártmányok, s egész termelési szakaszok legmagasabb műszaki-gazdasági színvonalának az elérése. A f<> figyelmet ugyanakkor azokra a legfontosabb termékekre és termelési szakaszokra kell összpontosítani, amelyek döntő jelentőségűek a beruházási építkezés feladatai, üzemeink korszerűsítése és átépítése és kivitelünk szempontjából. A legutóbbi tapasztalatok, különösen az 1960. évi terv előkészületei azt bizonyítják, megvannak a feltételeink ahhoz, hogy alapvető fordulatot érjünk el a műszaki fejlődésben és jelentós mértékben növeljük népgazdaságunk hatékonyságát, '•.gyes üzemeinkben, mint. pl. a plzehi Lenin Müvekben és a ČKD Praha-üzemben mozgalom bontakozódott ki, amelynek célja a legmagasabb műszaki színvonal, a legmagasabb műszaki-gazdasági mutatók elérése. Az ilyen kezdeményezést a gazdasági szervek, a párt és a szakszervezeti szervezetek teljes támogatásával sokoldalúan fejlesztenünk kell és a leggyorsabban el kell terjesztenünk minden üzemben, hogy így széles fronton átütő sikert érjünk el. Amikor aláhúzzuk a CSKP KB és a kormány műszaki fejlesztéssel kapcsolatos téziseinek egyik fő elvét, a termelési gazdasági egységek szerepét, ez nem jelenti azt, hogv az irányító gazdasági szervekre nem hárul feladat. Ellenkezőleg, elvárjuk és megkívánjuk tőlük, hogy megszervezzék a műszaki fejlesztés alapvető koncepcióit, győzelemre juttassák a műszaki haladást ott is, ahol az üzemekben kevés a megértés, avagy más akadályok merülnek fel. Az eddiginél sokkal szorgosabban kell összegyüjteniök, értékelniük és kihasználniok üzemeink és a külföldi üzemek tapasztalatait, tökéletesíteniük a szocialista országok közötti tudományos-műszaki együttműködést. A vezető gazdasági szervektől elsősorban azt várjuk, hogy intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek segítésével a kutató és tervező munkahelyeken a figyelmet a legmagasabb technikai világszínvonal gyors elsajátítására összpontosítsák. 2. EÍvtársak. az összes ágazat számára a harmadik ötéves tervben készülő gépeknek és berendezéseknek maximális mértékben hozzá kell járulniok a komplex gépesítés és automatizálás gyors fejlesztéséhez, mivel ez a népgazdaság műszaki fejlesztésének fó iránya. Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a gépesítés és az automatizálás ..a munkatermelékenység oly méretű növelésének kulcsát jelenti, amilyen a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztéséhez szükséges." A komplex gépesítés és automatizálás bevezetésének jelenlegi színvonala nincs összhangban fejlett termelésünk lehetőségeivel és szükségleteivel, lényegesebben nem befolyásolja a társadalmi munkatermelékenység növekedését és a termelés hatékonyságát. A gépesítés és az automatizálás jelentőségéről sokat beszélnek, de mind ez ideig keveset tettek szélesxörü alkalmazásukért. Ez is egyik oka annak, hogy ma meg kell állapítanunk, gépiparunk objektíve kedvező feltételei ellenére sem készült fel arra, hogy fedezze népgazdaságunk szükségleteit a gépesítő és automatizáló eszközök terén. A gépesítő és automatizáló eszközök termelésének jelentős szétforgácsolódása következtében célszerűtlenül erőt pocsékolunk azonos feladatok teljesítésére, míg más, az automatizálás szempontjából fontos feladatot egyáltalában nem teljesítünk. A legkomolyabb az, hogy nincs egy átfogó koncepció, amely felölelné a gépipari termelés iránti követelményeket. Ezt a helyzetet gyorsan meg kell változtatnunk. Ez a feladat az eg.yes gépipari minisztériumokra és a műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozó állami bizottságra hárul. Erőinket összpontosítva egy gazdaságilag indokolt koncepció alapjan fel kell osztanunk a feladatokat a gépipar és a többi minisztérium, valamint az egyes gépipari vállalatok között. A népgazdaság komplex gépesítési és automatizálási programjának teljesítéséért elsősorban a gépipar felel. Különösen arról van szó, hogy a gépipar sokoldalúan felkészüljön ezen feladat teljesítésére, gondoskodjék olyan berendezések termelésének bővítéséről, amelyek lehetővé teszik a gépesítés befejezését, elsősorban a komplex gépesítest a szén- és ércbányákban, a kohászati üzemekben, az építészetben és a mezőgazdasági termelésben; továbbá gondoskodjék a termelési folyamatok szelesköru automatizálását, főleg az energetikában, a kohászatban és a vegyiiparban, a gépiparban, az élelmiszeriparban és a közlekedésben, lehetővé tevő megfelelő gépek, berendezések és szerkezetek termelésének fejlesztéséről. Ennek érdekében megfelelő méretekben és összetételben újfajtájú mérő-, ellenőrző- és laboratóriumi eszközöket, az ipari elektronikát szolgáló berendezéseket, az elektrovákuumos technikát szolgáló eszközöket, félvezetőket kell tervezni és gyártani. Sokkal bátrabban kell megoldanunk az elektronika kérdését, különleges figyelmet fordítva az alkatrészek kérdésére, mivel erre rendkívül fontos szerep hárul a komplex gépesítés és automatizálás kifejlesztésében. Szükség van arra, hogy a kutatóintézetek és az üzemek gyorsabban megoldják a miniatűr rádiótechnikai alkatrészek, a magasabb műszaki paraméteres félvezetők, a rendkívül megbízható elektroncsövek, stb. gyártásának kérdését, úgy hogy a/, ilyen berendezések és szerkezetek kisebbek legyenek, csökkenjen súlyuk és megbízhatóbbakká váljanak. A gépiparnak határozottabban hozzá kell látnia a tömeges és az ismételt termelésnél az automatizált munkarésilegek létrehozásához. Ilyen lehetőségek nyílnak a gépkocsiipar alkatrészeinek gyártásában, az elektrotechnikában* a közszükségleti árucikkek, a golyóscsapágyak termelésében, az elektronikában, stb. Ilyen automatizált üzemrészlegek a gyakorlatban majd megmutatják, hogyan oldjuk meg az automatizálás bonyolult problémáit és szervezési kérdéseit, hogy így az egész népgazdaságban alkalmazni tudjuk ezt a módszert. Magában a gépiparban is sokkal határozottabban kell megteremteni a gépesítés és automatizálás fejlesztésének feltételeit. Határozottan küzdenünk kell egyes dolgozók helytelen nézetei ellen, akik kételkednek a gépipari komplex gépesítés és automatizálás kiterjedtebb programjának reális voltában és mind ez ideig nem fogtak hozzá, hogy ilyen rendkívül fontos gazdasági és politikai jelentőségű feladatot megvalósítsunk. Egyes szakaszokon ehhez azonnal hozzá kell látnunk. 3. Foglalkozzunk most a tömeges sorozatgyártás elterjesztésének kérdésével, amely az automatizálás alkalmazásának egyik alapvető feltétele. A gépipar különböző üzemei jelentős mértékben szétforgácsoltán és így nem gazdaságosan gyártják az alkatrészek tömegét. Hasonló a helyzet a normalizált alkatrészek és az összekötő anyag termelésében, amelyet, a gyakorlatban valamennyi gazdasági egység gyárt, mégpedig 3 —10-SZPI" drágábban, mintha a termelést szakosított üzemekben összpontosítanák. A célszerű összpontosítás segítse • gével létrehoznánk a tömeges soro • zatgyártás feltételeit, ami lehetővé teszi a legmagasabb technika és gazdaságosság érvényesítését a termelésben. A gépipar számos szakaszán azonnal hozzá lehet látni a termelés szakosításához. Ez vonatkozik például a gépkocsiiparra, a traktorok, a naftamotorok, a szerszámgépek, a rádióalkatrészek, stb. gyártására. Ennek segítségével nagy eredménypket érünk el. Az irányítás jelenlegi megszervezése megteremti ennek minden feltételét. A szakosítás kétségtelen előnyei és ezzel kapcsolatban a célszerű együttműködés előnyei ellenére a minisztériumok és a vállalatok felelős dolgozói ezzel ellentétben járnak el. Felhozok egy példát. Bevezetjük villany és a Diesel-villanymozdonyok gyártását. Itt alkalom adódik arra, hogy az egyes alkatrészek gyártását célszerűen egységesítsék és közpon(Folytatás a 7. oldalon) ÜJ SZÖ 6 * 19r,í ) szeptember 50.