Új Szó, 1959. szeptember (12. évfolyam, 242-271.szám)

1959-09-27 / 268. szám, vasárnap

VIRRAD A PUSZTÁN K ülönösen, szeptember elején egyre-másra láttak napvilágot a hírek: itt is, ott is új, tetszetős iskolákban kezdték meg a tanítást. Százakra rúg a teljesen új vagy át­alakított', korszerűsített iskolák szá­ma. A tudósításokat legtöbb esetben a gyfmekeikkel törődő szülök írták, de akadtak diákok is, akik az új, szép iskolák láttára tollat fogtak s levelüket elküldték az egyes szer­kesztőségekbe azzal a megjegyzéssel: „...ha alkalmasnak találnák leközlés­re..." (E levelekből sok volt alkal­mas közlésre). A levelek, tudósítások között érkezett egyetlen mondatból álló hír is: „Bős mellett - Varjas­pusztán is iskola létesült." Később, hogy a bősi szövetkezetben jártam, a gazdasági fejlődés latolgatása mellett újból felvetődött, szóba került az iskola. Zsákcvics József, a szövetke­zet könyvelője mondta: — Varjaspusztán is van már iskola, meg tanító is ... Időm is, kedvem is volt megtekin­teni a tanyai iskolát, a könyvelőnek sem volt kifogása egy kis „kirándu­lás" ellen. Hepehupás határúton döcögtünk Varjas felé. A könyvelő azt állítja: körülbelül hat kilométerre van a fa­lutól. Gépkocsink után olyan porfelhő kerekedett, hogy szinte a napot el­takarta. A rugók nyikorogtak, a ve­zető homlokán verejték gyöngyözöit. — Inkább mennék betonúton 60 ki­lométert, mint itt hatot... A könyvelő elmosolyodik. — Még most csak hagyján, de tél­víz idején ... Bizám, ember lett lé­gyen a talpán, aki elhagyta vagy megközelítette akkor Varjast. Az ap­róságok sokszor hetekig sem me­hettek Bősre az iskolába ... Az út végefelé a fák közül szinte elénk toppan a tanya. A hatalmas istállókban csendeseti kérődzik a jó­szág, a falak mellett az őszi nap sugaraiban sütkérezve az etetők pusztítják a dohányt Távolabb a haj­dani bérlói lakás, ma ebben lakik a tanító, itt ismerkednek a betűve­téssel a kis nebulók. Nem nagy az egész épület, de mégis iskola. Most már itt helyben tanulnak a gyerekek. Bent a faluban bizony szegényesen festene ez az is­kola, de a tanyai nép jobban tudja ezt a kicsi, szegényes iskolát is ér­tékelni, mint a falubeliek a nagyot, tetszetősei. Ezek az egyszerű embe­rek, akik jóformán eddig el voltak zárva a világtól, azt látják, hogy már nem kell gyerekeiknek sárban, hideg­ben naponta 12 kilométeres utat megtenni, az iskola idejött a pusz­tára. A tanító is az ö emberük, he­lyesebben mondva a szomszédos Nagyszegpusztáról származik. Úrdemes megismerkedni ezzel a l­J 35 éves fiatal tanítóval. Érde­mes már azért is, mert minden ellen­vetés nélkül vállalta a tanyai tanító­ságot. Az egyszerűen berendezett tanítói lakásban ismerkedünk Varga Olivérrel. Meggybor is kerül az asztalra. A ta­nító mesél. Beszél gyermekkoráról, az akkori pusztai életről s arról, hogy a felszabadulás után mint munkás kezdett tanulni, majd a kellő tudás, szakképzettség megszerzése után a tanítói hivöfást vállalta. 1950-ben már Albáron tanított, majd a faluból újra visszakerült a tanyai világba. Tanítói hivatása a csótfai gazdaságba szólította. Nem félt, nem vonakodott visszamenni a tanyára, hisz maga is tanyán nevelkedett, így hát szíveien vállalta a tanítói hivatással járó ne­hézségeket. A tanyán talált igazi ott­honra, ahogyan ö mondta: — Örülök, hogy a magamfajta né­pet nevelhetem, taníthatom gyerme­keiket ... Hat évet töltött Csótfát}, a gyere­kek mellett nevelte a felnőtteket is. Felkeltette bennük a kultúra, a szép, a tudás vágyát. Színdarabokat taní­tott be, kulturális megmozdulásokat szervezett. S most, hat év után jött a hír, hogy Varjaspusztán is iskola létesül. Az iskolába tanító kellett. Jelentkező pedig nem igen akadt, mivel a dolog valahogy úgy áll, hogy a tanyai tanítók általában a faluba vágynak, a falusi meg a városba. Ma­guk a tanyaiak sem igen hittek abban, hogy tanítót kapnak. Bindics Erzsé­bet, a most létesült büfé vezetője ezzel kapcsolatban így nyilatkozik: - Nem hittük, hogy akad tanító, aki ide jönne erre az istenhátamö­götti helyre. Nem hitte ő sem, nem hitték má­sok sem, csak a falusi pártszervezet és a HNB bízott abban, hogy talán Varga Olivér ... Annak rendje es módja szerint meg is kérdezték Varga Olivért, nem jönne-e el tanítónak Varjaspusztára? Eljött. Ellőtt az övéi közé, a tanyai is­kolába, az „istenhátámögé". ahonnét télvíz ideién kimozdulni sem lehet, de szerinte egyszerű szavú, széplel­kií emberek lakják. Bindics Ignác, a tanya egyik régi lakója az iskolával kapcsolatban így nyilatkozik: - A réai világban is volt itt ta­nító egyidöben. De csak a bérlő két gyerekét tanította, a többi vagy a faluba gyalogolt, vagy nem is iárt iskolába. S ma a tanító jött hozzánk. Alánosán megváltozott ez a világ. Egy pillanatra elhallgat, keresi a szavakat, majd azt mondja: - Virrrad már a pusztán is ... /\~ülnek a varjasiak, s Varga ^ Olivér készül a nagy munkára. Varjaspusztán szintén ott kell kez­denie, ahol Csótfán kezdte, de bízik benne, hogy sikerül elérnie célját ai iskolában is, az iskolán kívül is, s a virradat után jön a napsugár - a szellem napvilága belopakodik Varjas­pusztára is. Szarka István A fasizmus és a háború elleni harc hete H azánkban mint minden évben, az idén is szeptember utolsó vasárnapjától, október első vasár­napjáig tartjuk a fasizmus és a há­ború elleni harc hetét. Felidézzük a gyászos emlékű müncheni egyez­ményt követő hitleri agressziót, melynek hazánk volt egyik első áldo­zata, a fasiszta elnyomatás nehéz éveit, a nemzeti felszabadító harcot, a szovjet és csehszlovák katonáknak a Duklai-szorosért vívott hősies küz­delmét, mely országunk felszabadí­tásának kapuja volt. A Fasisztaelle­nes Harcosok Szövetsége e napokban az üzemekben, falvakon, iskolákban, a népművelési intézményekben, a fa­sizmus elleni harcok emlékezetes helyein gyűléseket, manifesztációkat, beszélgetéseket rendez, hogy még jobban összetömörítsük erőinket a fasizmus újjáélesztésének megaka­dályozására s a háború elleni harcra. Ä világ népei az utóbbi három év­tized tapasztalatai alapján jól tud­ják, hogy a fasizmus és a háború egy tőből fakadt s hogy a fasizmus a nemzetközi imperializmus leghaszno­sabb eszköze, általa igyekszik rab­ságba dönteni a szabadságszerető né­peket, megbénítani a haladó és forradalmi erőket. A fasizmus ve­szélye ma is fennáll. Legerősebben Nyugat-Németországban nyilvánul meg, ahol maga a bonni kormány messzemenő támogatásban részesíti • a volt halálfejesek, az újkori re­1 vansisták mozgalmát. Hogyne támo­! gatná őket, amikor betiltotta a Né­i met Kommunista Pártot és további 200 demokratikus szervezetet s az antifasiszták és békevédők üldözése mellett szabad teret enged a gomba módra szaporodó fasiszta és revan­sista szervezetek tevékenységének. Ha veszélyesek is ezek a fasiszta megmozdulások, ha a háború magvát hordja magában a fasizmus és a há­ború nemzetközi erőinek aktivizálá­sa, mégis biztosak vagyunk-jövőnk, az emberiség jövőjét illetőleg. A vi­lágesemények, fejelmények mozgató ereje már nincs a reakciósok kezé­ben. Igazolja ezt Hruscsov elvtárs mostani amerikai útja is. Hruscsov elvtársnak az USÁ-ban az imperia­lista nagyhatalom „erejét" akarták bemutatni s ebben csalódniok kel­lett. Nem a háború hangja, hanem a béke erőteljes szava hangzik fel mindenütt, ahol Hruscsov elvtárs megjelenik. Az egyszerű amerikai dolgozók milliói szeretettel fogadják mindenütt a szovjet nép képviselő­jét, a béke követét. Hruscsov elvtárs amerikai útja a szocialista tábor bé­kepolitikájának fényes győzelme. Mi békét akarunk! Ezért szállunk határozottan síkra az ENSZ-ben be­terjesztett szovjet lefegyverzési ja­vaslatok mellett. Tárgyalások útján megoldani a legkényesebb világpoli­tikai kérdéseket, az emberiségnek biztosítani az áldást hozó békés éle­tet — ez a mi jelszavunk. A fasiz­mus és a háború elleni harc hetében ismételten emellett foglalunk állást. Ez a szocialista tábor győzelmes elő­rehaladásának megfékezhetetlen ere­je. (pb) Olcsó és jő épületanyag Mi a likusz? Ne tüzeljünk kukoricacsutkával Ha a bratislavai Figaro csokoládégyár­nál kiszállunk a villamosból és balra térve átmegyünk egy vasúti viadukt alatt lassan emelkedő úton, eljutunk a Zerge­hegy déli lejtője alatti Ahoj-nevű tele­pülésre. Szebbnél szebb, tarkánál-tarkább hétvégi nyaralók, üdülők épültek és épül­nek itt. Sokan állandó lakhelyül használ­ják, mások csak munka után, vagy a hét végén pihennek itt. A legtöbb ház fából készült, különféle egyéni ízlésű beton­vagy kő alépítményre felszerelve és szép teraszokkal, kertecskékkel van körülvé­ve. Hasonló képet látunk ma hazánk más részeiben, Szlovákia festői tájain, a fo­lyók, tavak mentén, a hegyek alján, ahol Ízléses üdülőközpontok, települések, ház­csoportok nőnek ki gombamódra. Modra— Harmóniában, Smolenice—Hajodnlkon, a Stará Tura-i dubnlki tő körül, a Banská Štiavnica, (töfm'éj^ Počúvadlo tónál, Szen­ceň, vagy a bratislavai Lamač peremén. Mindenütt, ahol_ a dolgozók friss levegőn, a természetben töltik szabadságukat ' Megkérdeztük',miért készítik ezeket az ízléses kis házakat fából, amikor most nagy a fahiány. Azt a választ kaptuk, hogy csak külsőleg fa, mert tényleg li­kuszból készültek. A likusz ugyanis egy újfajta műanyag, melyet fával való taka­rékoskodás akciója keretén belül J. Lis­ropad építészmérnök talált fel. Ezek a likuszból készült deszkák, illetve panelek MIT MOND A STATISZTIKA A DOLGOZÓK ÁTLAGOS ÉLETKORÁRA A/ Állami Statisztikai Hivatal adatai sze­rint 1958 végén 4582 ezer személy dolgo­zott a népgazdaság szocialista szektorában (az EFSZ-eken kívül). Míg 1955-ben a dolgozók 5,6 százalékának volt az életkora 60 év vagy még több —, 1958-ban az arányszám 5.1 százalékra csökkent. A- fér­fidolgozók átlagos kora 1955-ben a szocia­lista szektorban (az EFSZ-ek tagjait ismét nem számítjuk) 40 év volt. 1958-ig ez 1,1 évvel csökkent. A női dolgozók átlagos kora tavaly az 1955-ös szinten mozgott. A fenti adatokból láthatjuk, hogy a dolgo­zók átlagos korának csökkenése a férfiak­nál következett be. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy egyre több idősebb nő, akik azelőtt nem dolgoztak, vállal ál­lást. míg a férfimunkaerőket egyenesen az iskolákból kikerülő ifjúsággal egészítik ki. A legtöbb hatvan éven felüli munkaerő az iparban dolgozik, sorrendben utána a kereskedelem, vendéglátóipar, mezőgazda­ság, építészet, erdőgazdálkodás é3 iskola­ügy következnek. Szlovákiában a dolgozók átlagos kora alacsonyabb, mint a cseh területeken. A prešovi kerületben a legalacsonyabb, 33,4 év, Prága városában a legmagasabb, 41,1 év. LAKÁSÉPÍTKEZÉS NÁLUNK ÉS KÜLFÖLDÖN Az 1958. évi lakásépítkezés Európa leg­több országában nem haladta meg az 1957-es szinvonalat, sőt a kapitalista álla­mok egész sorában csökkenés mutatkozott. Belgiumban 1958-ban 11 százalékkal, Dá­niában 21 százalékkal, az NSZK-ban 8 szá­zalékkal, Nagy-Britanniában 9 százalékkal, Svájcban 33 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint 1957-ben. A Szovjetunióban épült a legtöbb lakás 1958-ban, 2,7 millió, ami azt jelenti, hogy ezer lakosra 12,9 lakás esett. Nálunk 1958­ban négy lakás épült ezer lakosra, a Ma­gyar Népköztársaságban 4,3, az NDK-ban 3,5 és Lengyelországban 4,5. Csehszlová­kiához hasonlóan a többi szocialista ország­ban is nagy része van a lakásépítésben a szövetkezeti és magánépltkezéseknek. ÁLLANDÓAN EMELKEDIK A KIVITEL 1959 első felében 5785 millió koronát tett ki kivitelünk, ami 607 millió koronával több, mint a tavalyi év etső felében. Kül­földi partnereink közül az első helyen a Szovjetunió áll (1877 millió), utána az NDK (635 millió), Lengyelország (412 millió), Kína (376 millió), Magyarország (313 mil­lió) következnek. A kivitel ezekbe az álla­mokba a múlt év első feléhez képest 557 millió koronával emelkedett. Nagyobb a kivitel a kapitalista országokba is, neveze­tesen Ausztriába 20,6 százalékkal, Nagy­Britanniába és Kanadába 10 százalékkal, Olaszországba 12,5 százalékkal és az USÁ­ba 16 százalékkal. A legnagyobb emelkedés a komló-, teherautó-, selyem-, személy­autó-. motorkerékpár- és cipőexportban mutatkozott. JAVUL AZ ELŐMENETEL AZ ISKOLÁKBAN Az 1958/59-es tanév végén Csehszlová­kiában az általános iskolákban összesen 2 043168 diák volt. Ebből 4,2 százalék bu­kott meg (1957/58-ban 5,2 százalék) és 0,6 százalékot valamilyen oknál fogva nem osz­tályoztak. A 6., 7. és 8. osztályokban 20,6 százalék, a 9., 10., 11. osztályokban 16,3 százalék végzett kitüntetéssel. A szakiskolákban az 1958/59-es tanév­ben 137 680 tanuló volt. 5,2 százalékuk bu­kott meg, ami 0,9 százalékkal kevesebb, mint 1957/58-ban. A diákok 11 százaléka kitüntetéssel végzett. A legtöbb diák a mezőgazdasági mesteriskolákban, az egész­ségügyi és gazdasági szakiskolákban vég­zett kitüntetéssel. 90 MILLIÓ KORONA ÖSZTÖNDÍJ A SZAKISKOLÁK TANULÓLNAK Az 1958/59-es tanévben a szakiskolák diákjai közül 27,7 százalék kapott ösztön­díjat. ami közel 90 millió koronát tett ki. Az egy főre eső átlagos havi ösztöndíj 233 korona volt. A legtöbb ösztöndíjas a mezőgazdasági és erdészeti mesteriskolák tanulói között volt, éspedig a cseh terü­leteken 86,6 százalék, Szlovákiában 93,5 százalék. Az ösztöndíjak nagysága is ezek­ben az Iskolákban a legmagasabb, 286 ko­rona a cseh területeken és 424 korona Szlovákiában. Ez azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági mesteriskolákba idősebb, már termelési gyakorlattal rendelkező diákok járnak, —va megfelenek a nehéz konstrukciós feltéte­leknek, mert rugalmasságuk és erőssé­gük megközelíti a fürészelt faanyagok tu­lajdonságát. A likusz-panleket úgy készí­tik, hogy feldarabolt kukoricacsutkákat helyeznek egy fából készült keretbe, me­lyet aztán két oldalról enyvvel ragasztott fedőlemezekkel borítanak be. Azzal, hogy a lemez belsejét kukoricacsutkákkal töl­tik ki, sok fát takarítanak meg. Azonkí­vül az ilyen üdülőháznak sok más előnye is van. Először gyorsan szerelhető, má­sodszor jó hőszigetelő. A középnagyságú ház 2 nap alatt felszerelhető — termé­szetesen ha már elkészült az alapzat — és a likusz jó hőtartó tulajdonságainál fogva a ház télen is lakható. Több típusú likuszból készült üdülőház épül. A legtágasabb, melyet láttunk, a szeba-konyhás, verandás L 58 típus. Két szobája közül az egyik 4x4 m, a másik 4x3 méter,' kdnyhájá 3x3 m. éléákaŕfiťJP-' ja- 1x3 m, egy mellékheyisége, mely für­dőszobának rendezhető be, 2x2 m, előszo­bája 2x2 m. Külső ajtaja kétszárnyú, zsalügáterekkeí. A már lakott házacskák kőzött olyan is akad, ahol a földszinten garázs épült és likusz anyagból van az emelet. E idén a DA-11 típusú szerelhető há­zacskát kezdték gyártani, melyhez ha­sonlóképpen póznaanyagból készült pa­neleket használnak. Ennek más a beosz­tása. A 75 mm-es fal 45 centiméteres téglafalat helyettesit. A kétablakos lakó­szoba tágasabb. Érdekelt bennünket, hol gyártják a li­kusz paneleket. Bratislava—Ligetfalun, a Duna jobb partján mindenki ismerte a Harsch-féle fűrésztelepet, ahol a háború előt főleg fadobozokat és egyéb fűrész­árut gyártottak. Husár és Mokráň elvtársak kalauzolnak végig a gyárban, ahol jelenleg három műszakban dolgoznak. Hatamas lemorzsolt kukoricacsutka-he­gyek vannak az udvaron. Az anyagot szárítják, s futószalagon szállítják a gyárba, majd gépekbe kerül, melyek szét­darabolják, s bizonyos nagyságra vagdos­sák a csutkákat. A munkaasztalokon a fakeretek közé rakják a csutkaanyagot, s kétoldalról fe­dőlemezekkel borítják be. A félig kész pa­neleket aztán sajtolják 130° mellett és csiszolják. A kész paneleket vagy fém­mázzal (flrnájsz), vagy ún. latex konzervá­lóanyaggal vonják be, hogy vízhatlanok és jobb ellenállőképességűek legyenek. Népgazdasági szempontból a likusz-pa­neinek sok előnye van. A famegtakarítás­ről már írtunk. A nyersanyag, a mor­zsolás utáni száraz kukoricacsutka me­nyisége — kukoricatermesztésü/ik kibőví­tésére való tekintettel — egyre növek­szik. Évente kb. 8,5 ezer tonnára tehető. A gyár métermázsánként 25 koronát fi­zet franco feladóállomás. Elég jő ár s ezért meg kellene akadályozni, hogy eltü­zeljék ezt'az anyagot. A likusz feltalá­lója bambusszal s egyéb nyersanyagokkal kísérletez. ' A likusz-panelek használhatósága sok­oldalú. Gyárthatók belőle ajtók, raktá­rak, műtermek, mezőgazdasági épületek, munkásszállások stb. Hőtartó tulajdonsága a gyakorlatban olyan, hogy egy millimé­ter Iikusz-fal megfelel kb., 1 centiméter vastag téglafalnak. g — k. Tanuljunk Pavlovi ól I. P. PAVLOV SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁRA Kisfiú koromban szünidőmet egyszer Pavlov elvei kiűzték a titokzatosságot nagynénimnél töltöttem. Ogy fogadott, a haladó szellemű tudósok és orvosok ahogy illik, ünnepi ebéddel,' melynek fő dolgozószobáiból és lehetővé tették, hogy fogása vagdalthús volt. Mivel édesanyám iskolája felfedezéseit mindmáig használ­ezt az ételt odahaza sohasem sütötte, na- hassuk mindennapi gyakorlatunkban. I. P. PAVLOV Ötven éves a füleki Kovosmalt A füleki Kovosmalt dolgozói októberben ünnepilk a gyár fenállásának 50. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból kiállítást ren­deznek az üzem gyártmányairól és fejlő­déséről. A kiállítás számot ad a gyár dol­gozóinak harcáról a kapitalista rendszer ellen, a felszabadulás óta elért sikerekről, és a jövő távlatairól. Október 11-én, szombaton az üzem ve­zetősége a pártszervezet és tömegszer^e­4 szülész a fájda­ommentes szülés •nódszereinek alkal­mazásakor felhasz­nálja a központi idegrendszer irányí­tó tevékenységére vonatkozó ismere­teit. Az alkoholelle­nes tanácsadókban működő orvosok mo­dern gyógyszerek se­gítségével az iszá­kosokban a szeszes­italok iránti ellen­szenv reakcióját váltják ki. Joblt eredményeket árünli •í a lelkibetegségek gyógyítása terén is, amelyekről — háló Pavlov tevékenységé­nek — ma már tud­tuk, hogy nem valami sorsdöntő, meg­változtathatatlan át­öröklődés következ­ményei. hanem kelet­kezésükben lényeges szerep jut az életfeltételeknek, különösen pedig a szociális feltételeknek. Kiküszö­böljük azokat a káros befolyásokat is, amelyek az emberben munka és evés közben s általában környezetében hat­nak. A szellemi tevékenység felfedezett törvényei arra oktatnak bennünket, hogy a szellemi 'munkát testi munkával kell kellőképpen egybekötni és helyesen kell pihennünk is. Pavlov életével is jó példáját mutatta annak, hogy a tudomány miként érvénye­sülhet sikeresen a gyakorlati életben. Csaknem 87 évig élt és élete utolsó pil­lanatáig csodálatosan világosan gondolko­zott és megőrizte óriási munkaképessé­gét is. Előrehaladt kora nem akadályoz­ta abban, hogy sikeresen irányítsa sok száz dolgozót foglalkoztató laboratóriu­mait és maga is szorgalmasan dolgozott a bonyolult emberi szervezet további tör­vényszerűségeinek feltárásában. Szerinte nagyfokú szellemi képességeit nem cse­kély mértékben a fizikai munkának kö­szönhette. A bányászokhoz írt gyönyörű levelében azt írta, hogy egész életében szerette a fizikai és a szellemi munkát, sőt a fizikai munkát jobban kedvelte a szelleminél. Pavlovtöl mindnyájan tanulunk. Az or­vosok a beteg szervezetének és irányító szervének - az agykéregnek alapos fi­gyelembevételével a betegségek helyes értelmezését tanulják. Az anya,-" aki rendszeresen oktatja kicsinyét, hogy az utcán átkelve állandóan veszély fenyege­ti, ezt azért teszi, hogy kiváltsa benne az útkereszteződéseken szükséges figyelmes­ség feltételes reflexét. Az apa, aki ser­dülő fiával együtt reggelenként hideg víz­zel mossa le felső testét, hogy 'meged­ződjék, ezt azért teszi, hogy a fia még évek múltán is reggel, amikor felkel a - beléje nevelt reflextől vezetve - hideg vízzel teli mosdóhoz menjen ... A kísérleti kutyától, a szovjet tudós zetek képviselőivel ünnepi gyűlést tarta- bonyolul t tudományos elmélkedéseit kő­nak. Másnap a gyár udvarán egészüzemi vetve eij u tottunk mai életünkhöz, ame­jyon ízlett, úgy, hogy úl sokat ettem be­öle, aminek követ­kezményei hamaro­;an megmutatkoztak. Elrontottam a gyom­• ómat. Röviddel ez­xtán egy iskolai ki­•ánduláson vendéglő­ién ismét vagdalt­iiísf ettem. A ven­léglős nyilvánvalóan belevagdalt az étel­le mindent „ami az :gész héten át fel­Tyülemlett" - és ért smét kihánytam az •telt. Senki sem cso­lálkozhat tehát azon, h ogy e két eset után 'MSSZÚ ideig vagdalt­húst még látni sem tudtam, akármilyen jól is volt elkészít­ve... F.z a gyerek­kori élményem jutott eszembe, amikor or­vostanhallgató ko­romban tanulmá­nyoztam 1. P. Pav­lovnak az emberi agy tevékenységéről szó­ló elméletét. Pavlov, a nagy szovjet tudós, a fizioló­gus az agy tevékenységéről szóló tanát számos kísérlet alapján építette fel. Eze­ket a kísérleteket a legtöbb esetben ku­tyákon végezte. Közismert a következő klasszikus kísérlete: csengetett és azután haladéktalanul élelmet tett a kísérleti kutya elé. Amikor ezt a kísérletet már néhányszor megismételte, a csengetés is elegendő volt ahhoz, hogy csorgott a kutya nyála, ugyanúgy, mintha falna, jóllehet az élelmet nem kapta meg. Pavlov további tanulmányok alapján és új kísérletekkel bebizonyította, hogy az érzetek emiitett társítására az agy leg­fejlettebb részében — az agykéregben ­kerül sor, és hogy' az ilyen érzetek a legtöbb élőlénynél, tehát az embernél, is előfordulnak. Megállapítást nyert ugyanis, hogy számos életfolyamat nem egyéb, mint annak a jelenségnek változata, ame­lyet Pavlov figyelt meg a kísérteti ku­tyáknál a csengetés elhangzása után. Ezt a jelenséget Pavlov „feltételes reflexnek" nevezte el. Az agytevékenység törvényszerűségei­nek megállapítása mind tudományos, mind társadalmi szempontból igen nagy jelen­tőségű volt. Pavlov volt az első, aki meg­kezdte az emberi „lélek" titkának tudo­mányos kivizsgálását, mely probléma előtt a tudósok metafizikus viták folytatásával gyáván egy helyben topogtak. Pavlov a szellemi tevékenységgel kapcsolatos kuta­tómunkát, tudományos, materialista ala­pon folytatta. Pavlovnak 1904-ben oda­ítélték a Nobel-díjat. Tanítása ezzel nem­zetközi elismerésben, értékelésben resze­siilt. gyűlés s utána kultúrműsor lesz. A füleki Kovosmalt dolgozói az évfor­lyet a szellemi tevékenység felfedezett törvényszerűségei alapján még szebbé, dúló alkalmából nagy munkaigyekezetet boldogabbá tehetünk, azzal, hogy magun­fejtenek ki. Az üzemben már tizenhét kollektíva versenyez a szocialista munka­brigád cím elnyerésért. (dv) kévá tesszük Ivan Petrovics Pavlov tudo­mányos elveit és követjük példamutatá­sát. Mudr. Milan C íl e k ÜJ SZÖ 27 * 195?- szeptember 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom