Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-15 / 225. szám, szombat

tana tros iV

a ]agyon szép volt. Megható. Ezt mondta mindenki, aki csütörtök délután jelen volt a BratislavaOjváros Körzeti Nemzeti Bizottsága dísztermében. A díszterem nemcsak jó barátokkal, munkatársakkal, hanem más érdeklődőkkel volt tele. Sokan bizony kíváncsiak is, milyen lehet - mint mondják - az olyan „keresztelő", melyet pap nélkül és templomon kívül tartanak meg. Aki eddig nem hitt abban, hogy az újszülöttek üdvözlése szocialista társadalmunk tagjaivá való fogadása szebb, méltóságteljesebb és emberibb, rhint a misztikummal, és csalókafénnyel teli hűvös templomcsarnokokban tartott egyházi keresztelő, az a nemzeti bizottságok dísztermeiben tartott, újszülöttek üdvözlésén saját szemével győződhet meg ennek igazáról. De a szívével is. A csütörtöki fogadtatáson jelenlévők közül nem egynek elszorult a szíve a meghatottságtól. Csak a szemeket kelleti nézni, az ember láthatta, mint fénylik fel bennük az örömérzet. Ezt nem is annyira a „szertartás" idézte eló, hanem annak a ténynek mélyen ható átérzése, hogy a szocializmust építő társadalom az embert már születésétől kezdve nagy szeretettel és gondossággal veszik körül, s a szülőkkel együtt felelősséget vállal a fiatal életért. Nem is olyan régen, mikor még nem voltunk magunk urai, amikor az urak, az élősködő tőkések zsákmányoltak ki bennünket, anyáink es apáink rettegtek az élettől, bennünket gyermekeket, hogy féltettek. Féltettek a bizonytalanságtól! S ezt az élettől való félelemérzetet, a bizonytalanság érzését még a templomi keresztelő sem szüntethette meg. Hogyan is tompíthatta volna el ezt a félelmetes érzést, amikor az anyaszentegyház képviselője nemhogy vigaszt adott volna az embernek, ha1 ÚJ szó A műit évhez viszonyítva növelték az állattenyésztési termelést A hrušovi szövetkezet májusban megkapta a „Kiváló munkáért" című magas kitüntetést. A szövetkezet valamennyi tagja megígérte cz alkalomból, hogy még jobban tognak dolgozni, még nagyobb eredményeket érnek el. Rudolf Plačko, a szövetkezet elnöke kijelentette: — Még ez idén teljesítjük, sőt egyes I szakaszokon túlszárnyaljuk a második ötéves terv feladatait. A hrušovi szövetkezetesek ezek után munkához láttak, s előreláthatólag az eredmények meglesznek minden szakaszon. Járásunkban a mezőgazdasági üzemek vállalták, hogy a második ötéves terv feladatait még ez Idén teljesítik. E vállalás alapján sertéshúsból ebben az évben 1 hektárra számítva 123 kg-ot kell termelniök. Lássuk, hogyan teljesítik felA boldog szülők és az újszülöttek kezni fogunk a Bratislava - Ojváros Körzeti Nemzeti Bizottságának dísztermére, az ott lezajlott ünnepi eseményre ... A padlót puha piros szőnyeg borítja, a falon olajfestmények, elöl, az asztalon rózsacsokor és művészi kötésű emlékkönyv, melybe a boldog szülők bejegyzik nevüket. Az első sorban a mély puha karosszékekben az anya ül, karján a gyermekkel, mögötte az apa, ismerősök és más érdeklődők. A terem hátsó sarkában orgona, mellette két fiatal lány Mozart, Smetana altatódalát játssza. A csecsemők, mintha csak átéreznék életük első nagy napjának ünnepi pillanatait, csendesek, nem kell őket csitítgatni. A boldog szülök: Beňus József, a Csemadok dolgozója, felesége, a Szabad Földműves szerkesztője, lányuk Diana; a Havadé j-család (az apa a szlovákiai szerzői jogvédő szövetsége dolgozója) láAz anya bejegyzi nevét az emlékkönyvbe (O. Pajzl felvételei) r.em azzal bíztatta, hogy vállalja a tűré.st és szenvedést, viselje megnyugvással az életterhet, mert a mennyek országában csak így kapja meg méltó jutalmát. Tl/fennyire más a mi életünk, ^ 1 mennyire emberibb, emberbetsülö és embertisztelő. Sokáig emlényuk Miroslava; a Margócs-család (az apa a városi pártbizottság dolgozója), s lányuk Lubica. Az újszülöttek üdvözlését a nemzeti bizottság mellett működő polgári ügyek testülete rendezte. Az asztalfőn Karol KrejSt, tanácstag, Rugrilová és Krajčovičová elvtársnök, a polgári ügyek testületéhek tagjai A felszabadulás kapuja E hó 13-án, csütörtökön este a bratislavai Szlovák Filharmónia nagy hangversenytermében Ludvik Svoboda hadseregtábornok, a Szovjetunióban alakult I. csehszlovák hadtest volt parancsnoka, tartotta meg előadását telt ház előtt „A duklai hadművelet — a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának kapuja" címen. Ludvik Svoboda hadseregtábornok felvázolta Csehszlovákia feldarabolásának, a második világháború, a Szovjetunió megtámadásának igazi okait. Helyesen indokolta, hogy a kárpáti-duklai hadműveletekről nem lehet elszigetelten beszélni, ismertetni kell a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egységek keletkezésének, valamint a szovjet hadsereg oldalán folytatott harcok történetét. A felvázolt egyes, eddig ismeretlen részletek plasztikusan mutatták meg, hogy milyen nagy nehézségeket kellett leküzdeni, menynyi áldozatot kellett hoznia a szovjet népnek, amíg a csehszlovák kötelékek elérték Duklát, átlépték a határt és felszabadították ezt a vérrel áztatott területet. Innen sikerült a dicső szovjet hadsereg vezetésével további területeket, majd az egész 6 évig leigázott országot felszabadítani. Az előadó nemcsak a harcokról beszélt, katonai szempontból, hanem bemutatta a CSKP moszkvai vezetőségének nagymérvű támogatását és a londoni emigráns kormány reakciós célkitűzéseit, cselszövéseit, Beneš köztársasági elnök képmutató és kártevő működését. A londoni burzsoá emigrációnak semmiképpen sem volt ínyére, hogy éppen a Szovjetunióban alakultak, meg a csehszlovák egységek, amelyek a háború után alapját képezték az új népi csehszlovák hadseregnek. Svoboda hadseregtábornok sok olyan felette érdekes és ismeretlen mozzanatot mondott el, melyek még jobban megvilágítják a közös harcokban kovácsolt csehszlovák-szovjet barátságot. (Tudósítónktól) állnak. Oldalt piroskendős pionírok virágcsokrokat tartanak a kezükben. Amikor Rugrilová elvtársnő a testület nevében bemutatja a kis Dianát, Miroslavát és Lubicát, halkan szól Smetana zenéje. Majd Krejčí elvtárs szól a szülőkhöz: „Boldog vagyok, hogy a nemzeti bizottság nevében szívből gratulálok gyermekeikhez, népi demokratikus köztársasagunk új polgáraihoz..." S arról beszél, hogy pártunk és kormányunk, egész társadalmunk, hazánk minden lakosának biztosítja a boldog életet. Államunk minden gyermekről messzemenően gondoskodik... és így tovább. Megható ezt hallgatni azzal a tudattal, hogy mindez így van a valóságban is... Ezután az egyik pionírlányka Vojtech Mihalík államdíjas költő Bölcsődalát szavalja el. A szülök beírják nevüket az emlékkönyvbe s a piroskendős pionírok virágcsokrokat nyújtanak át a meghatott anyáknak. Az újszülöttek, Diana, Miroslava és Lubica üdvözlésére jött ismerősök és ismeretlenek is körülállják a szülőket és gratulálnak, virágcsokrokkal kedveskednek. J/éget ért az újszülöttek üdvöz' lése. De az emberek még maradnak, beszélgetnek, gyönyörködnek a csecsemők, hazánk új polgárainak kedves arcában. S ekkor, akaratlanul is felidéződnek bennünk a nemzeti bizottság tanácsa tagjának szavai, melyeket beszéde végén mondott: Sok sikert kívánunk gyermekeinknek és maguknak, kedves szülők ... Ezt kívánjuk mi is. Petrőczi Bálint ajánlásalkat a körtvélyesl szövetkezetesek. Tavaly az első félévben 60 kg sertéshús jutott egy-egy hektárra, s ez idén hektáronként 82 kg sertéshúst termeltek már. Járásunk szövetkezetei közül a hrušoviak érték el a legjobb eredményt. A szövetkezetben lényegesen emelkedett a marhahús termelése. Az első félévben 23 kg marhahússal termeltek és adtak be többet, mint tavaly ugyanezen idő alatt. Az év végéig még több mint 80 kg marhahúst akarnak beadni egy-egy hektárra számítva. A szövetkezetesek a növénytermelésben is szép eredményeket érnek el. Tavaly szemeskukoricából 46 mázsa, cukorrépából 400 mázsa átlagos hektárhozamot értek el. Az idén előreláthatólag még magasabbak lesznek a hektárhozamok. Krajcsovics Ferdinánd. Galánta. Csemadok-aktíva Bajmócon A Csemadok nyitrai kerületi titkársága augusztus 7-én és 8-án Bajmócon aktívát rendezett az ateista nevelés kérdéseiről. R tudományos világnézetnek, a magyar dolgozók közötti intenzívebb terjesztésének kérdéseit tárgyalták meg. Jelen voltak a Csemadok kerületi elnökségének tagjai, valamint a járási funkcionáriusok. A hatásos és tanulságos előadásokat Dráfy József és Szlovák Imre tartották. Az előadások a vallás keletkezéséről, fejlődéséről és a mai társadalmunkban betöltött funkciójáról szóltak. A vitában felszólalók főképp az ateista nevelés formáiról, valamint az ifjúság ateista nevelésének fontosságáról beszéltek. Tóth elvtárs, a központi kiküldött javaslatára az aktiván részt vett elvtársak abban állapodtak meg, hogy járási mértékben is fognak hasonló aktívákat rendezni, hogy ezzel is hozzájáruljanak a kulturális forradalom - betetőzéséhez. Várnay Tibor, a Csemadok nyitra kerületi titkárságának dolgozója. Amiért népünk 15 év előtt harcolt - ma valóság Két hét múlva ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját. Milyen eredményeket értünk el e 15 év alatt? A felszabadulás óta eltelt időszakban községünk lakosainak életszínvonala alapvetően emelkedett. Amíg 20 év alatt — az első kapitalista Csehszlovák Köztársaság és a 6 évi magyar megszállás alatt őrsújfalun alig ló ház épült, addig 14 év alatt, a népi demokratikus Csehszlovákiában a falu dolgozói 105 szép házat építettek fel, ezenkívül egy áruházat, számos kutat, köves utat a középutcában. A kocsmát kultúrházzá alakították át, ahol van mozi is. A járási nemzeti bizottság nyugdíjas otthont Üj magyar tannyelvű középiskola épült Csiffáron Csiffáron befejezték az új magyar tannyelvű középiskola építését. Az egyemeletes modern épületet augusztus 15-én adják át rendeltetésének. Az Iskola építésénél dicséretre méltó munkát végeztek a hetedik és nyolcadik osztályos diákok. Puszta János, Csiffár. létesített a faluban. Az új Komárom — Bratislava betonút nagyon megszépíti községünk képét. A vasúton kívül rendszeres autóbuszjárat is megkönnyíti a közlekedést. Amiről népünk 15 évvel ezelőtt álmodott — ma valóság. A világ fontos híreiről tudomást szerezhetünk rádió útján, melyekből vagy 400 akad a faluban. Községünkben 15 televíziós készülék van már. Komáromba bejáró dolgozóinknak 80 százaléka saját motorkerékpáron teszi meg az utat naponta munkahelyére. Gocník —Kocsisné, őrsújfaltf KiváSó termés A pinci szövetkezetben ez idén rekordtermés volt. Volt olyan dűlő — 30—4Í hektáros —, ahol 30 mázsa árpa is termett hektáronként A szövetkezet ez idé» 50 vagon terméssel számol. Két cséplőgép csépel a szövetkezetben. A napi teljesítmény egy-egy cséplőgépre 130—160 mázsa. A szövetkezet már teljesítette gabonabeadását. Az aratás és cséplés után sem szünetel a munka. Mindjárt a betakarítás után megjelentek az ekék, hántják a tarlót 5 és fél hektár őszi repcét már elvetettek. Sáfi Árpád, Udvard. w////////////////////////////////^^^^ cs tossi mm... GYERMEKKOROM ÓTA emlékezetemben élnek azok a napok, amikor első ízben mentem a határba, a vállamon éppoly nagy kapát vittem, mint a felnőttek. Oly büszkén lépkedtem a határi úton, akár egy katonatiszt karddal a kezében százada előtt. Örültem, hogy most már engem is a felnőttek sorába sorolhatnak, annak ellenére, hogy alig múltam tizennégy esztendős, de a kapa már azt jelentette, hogy én is dolgozom, segítek apámnak, olyan munkát végezhetek, mint a szomszédék Józsija, aki már akkor kiszolgált katona volt. Persze, arra nem is gondoltam, hogy este egészen másképpen vélekedem majd a felnőtté érésem eme napjáról, meri reggel még nem hittem volna, hogy a kapa, az egész napi görnyedSs minden porcikámban nyilaló fájdalmakat idéz majd elő. Mondom, büszkén lépegettem, s ha valakivel találkoztunk, talán öt centivel még magasabb tettem, úgy kihúztam magam s feszítve mentem kapámmal a vállamon. S ha már a felnőtt emberek közé soroltam magam, igyekeztem viselkedésemben is a nagyokhoz hasonlítani. A határi úton két oldalt zöldellő búzák, árpák váltakoztak. Olykor megálltam, s apámra szegezve tekintetem megkérdeztem: — Ez a búzavetés kié, s a másik? Apám türelmesen felelgetett, de én még tovább kérdezgettem: — Hogyan van az, hogy ez a két szomszédos búza annyira különbözik egymástól. Erre is magyarázatot kaptam. Nézd, fiam, kétféle gazda van. Az egyik jól dolgozik, szakszerűen műveli a földet, a másik hanyag, mindennel elkésik. Azt a csenevész búzát december eleje táján vetették, a másikat még október derekán tették a földbe... Akkor is és még néhány évig sokszor gondoltam arra, hogy vajon igazat mondotte apám, vagy csak azt akarta, hogy tovább ne firtassam a dolgot, ne kérdezgessek, miért jobb egyik földön a gabona, a kukorica, mint a másikon, bár a talaj minősége egyforma... KÉSŐBB AZTÁN, amikor már igazán a felnőtt emberek sorába kerültem, szántottam, a vetőgépet is el tudtam vezetni, jöttem rá arra, hogy valóban nincs rossz föld, csak rossz gazda van, aki el tudja rontani a legjobban termő földet is, s a jó vetőmagból is rossz termést arat. Arra is emlékszem, egy évben már február i-e táján vetettük az árpát. Egyesek ki is nevették a gazdát, mondván, tönkreteszi az árpádat a tél, még túl korai volt a magot a földbe tenni. És micsoda árpa nőtt ezen a földön! Mások, akik csak március elején vetették el az árpát, alig csépeltek holdjaikról hét mázsát, gazdámnak • tizenhárom mázsát atfott holdja. Hát bizony így van ez. A föld minőiig busásan fizet a reá fordított fáradságért, csak tudni kell a módját a munkának, ismerni a földművelés csínjátbínját. De hát nem is kell annyira a múltba kalandozni, hiszen a jelenből is számos példát említhetünk annak bizonyítására, hogy mindig az a föld adja a legjobb termést, amelybe idejében elvetik a magot. Persze, az idejében elvetésén még sok minden mást kell érteni. Mert mondjuk most, a repcevetés idején, ha csupán azt vennénk tekintetbe, hogy minél hamarabb elvessük a magot, s arra viszont nem gondolnánk, milyen földbe tesszük, jól trágyázott-e a talaj, elvégeztük-e a vetés alá idejében a szántást, megadtuk-e a földnek a szántás utáni pihenőt. Ügy bizony. Ahhoz, hogy a jövőben is legalább olyan repcetermést takaríthassunk be, mint az idén, meg kell teremtenünk az alapokat. Azt mondtam, legalább annyit, mint az idén. Igaz, a mostani nyáron rekordtermést takarított be repcéből a dolgozó parasztság. Sok olyan szövetkezetet találhatunk, amelyben repcéből 24—26 métermázsa volt a hektárhozam, sőt akad olyan is, amelyikben 30—31 mázsáról beszélhetnek. S ez nagy haladás az elmúlt évekkel szemben, amikor, tudjuk, 16—18 mázsás hektárhozamról adhattunk csak számot. Mégis joggal kérdezhetjük: — Jó gazdae az olyan, aki nem törekszik minden évben többre? Többet akar mindenki, jobban akarunk élni. Ehhez bizony az kell, hogy a mezőgazdaság is többet termeljen. Erre kötelez bennünket új hazát építő szocialista társadalmunk, erre kötelezik a szövetkezeteket azok a merész felajánlások, melyek az utóbbi napokban a preroviak felhívása nyomán a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében láttak napvilágot. Jó példa ezrével található arra. hogyan lehet jó termést repcéből betakarítani. Csehországban a Havlíčkov Brod-i járásban a podebabochi szövetkezetesek egy hektár földről harmincnyolc mázsa repcét takarítottak be. A szakemberek megállapították, hogy ez esetben világrekordról van szó, hiszen a mezőgazdasági szakvilágirodalomban, s egyéb szaklapokban még nem találtak ehhez hasonló terméseredményekről feljegyzéseket. Hogy érték el ezt az eredményt? Elsősorban is a repcét az agrotechnikai határidő előtt, tehát augusztus huszadika előtt, jól trágyázott, kiválóan elkészített magágyba vetették, s persze betakarításnál is a minimumra csökkentették a veszteségeket. SZÖVETKEZETEINK, annak tudatában, hogy a jövőben még nagyobb feladatok várnak rájuk, alaposan készülnek a repcevetésre. A nyitrai kerületben a múlt hét közepe táján már négyszáz hektár jól megtrágyázott földet készítettek elő a vetéshez, s lehet, hogy ma már több szövetkezet mondhatja: — Az első lépéseket megtettük a jövő esztendei gazdag termés megalapozására, határidő előtt elvetettük a repcét. M£RY FERENC ÜJ SZÖ 4 * 195

9' au-flusztus .11