Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-12 / 222. szám, szerda

HANDLOVÁ - A JÓ PÉLDA A žilinai Energetikai Áramelosztó Vállalat dolgozói e napokban fejezték be két felsőárvai község — N'ovot és Beňadovo villamosvezetékének épí­tését. Képünkön: Štefan Triebel, a falu egyik lakosa jó munkájukért kö­szönetet mond a párnicai villanyszerelő szövetkezet négy tagú kollektí­vájának. - František Kocian ČTK Budapesten gépipari filmfesztiválra készülnek AZ AJTu erősen becsapódott. A fo­lyosón a hatalmas aktacsomót cipelő hivatalnok észrevehetően összerez­zent: megint dühös a „főnök". És az utóbbi időben szinte naponta az Óvatosan tovább lépdelt, aztán mé9 inkább meghökkent, amikor látta, hogy a főmérnök bekopogtat az előbb oly szilajúl bevágódott ajtón és má­ris belép a „rettegett" igazgatói szo­bába. Az egész bányavezetőség előtt is­meretes, hogy az igazgató és a fő­mérnök között valami nincs rendben. Nézeteik eltérőek, a bánya feladatai­nak teljesítéséről alkotott fogalmaik különböznek. Ez gyakran heves vitá­ra ad okot. A főmérnöknek terve van: rendbehozni és jól kiépíteni az aknákat és tárnákat, egyszóval jó munkafeltételeket teremteni; az igazgató pedig egyetlen követelmé­nyét hangoztatja: teljesíteni a ter­vet! Ez egyelőre azonban nem sike­rül! A belépő kezdi: — Meggondoltad már igazgató elv­társ? - teszi fel a kérdést már ki tudja hányadszor. — Semmit sem gondoltam meg! Maradok a régi nézetem mellett. En­gem a tervteljesítéséért vonnak fe­lelősségre és... - de nem tudja befejezni, mert a főmérnök közbe­szól : — És teljesítettük már, vagy van egyáltalán erre kilátás? — kérdi kissé elnyújtottan, szinte gúnyosan. — Nem, de ha előkészítő mun­kákba fogunk, még rosszabb lenne a helyzet — hangzik a már ismert „kifogás". — Jó, hát majd holnap meglát­juk — mondja elmenőben a főmér­nök, majd még hozzáteszi: de szó­lók a pártszervezet elnökének is! EZ A JELENET s hozzá hasonlóak mintegy négy-öt évvel ezelőtt ját­szódott le a Handlovai Nagybánya igazgatósági épületében. Ahogy ki­vehető, a bánya igazgatója, s olda­lán még több vezető, nem akart beleegyezni abba, hogy ideiglenesen nagyobb gondot, több munkaerőt for­dítsanak az előkészítő munkálatokra, ami nélkül pedig a főmérnök előre­látó véleménye alapján, tartós javu­lást a bányában nem lehet kihar­colni. Azonban nem sok idő maradt a halogatásra, mert az üzemi pártszer­vezet, "'a"'"bSnyá'5Zök és mesterek szakvéleménye alapján bírálólag lé­pett fel, összeegyeztetve a néze­teket és arányosan engedve a köve­telményeknek nagyobb ütemben megkezdődtek az előkészítő munká­latok. Az újságolvasó, ha figyelemmel císéri szénbányáink tevékenységét, srők szabadítják fel, a szovjet had­iereg hatalmas győzelmeinek követ­ceztében meghiúsult és kénytelen 'olt átengedni a teret azon reális énynek. hogy a Csehszlovák Köztár­saság felszabadítása Keletről törté­ük. Golian alezredessel az illegális Izlovák Nemzeti Tanács is kapcsolat­>a lépett, amely azután Bratislavában 944. június 29-én tartott ülésén a ervezett szlovákiai katonai fordulat arancsnokaként fogadta őt. AZ 1943-44. ÉVEK HATÁRÁN: zlovákiába egyre több menekült ér­;zik a német fogolytáborokból. Ezek ivarészt szovjet emberek, akik egerősítették a már meglévő par­záncsapatokat és új csoportokat tesítettek. A szovjet menekülteken vül más hitleristák által megszál­lt államok polgárai is érkeztek Üovákiába. Ezek közül a legnagyobb ;oportot a franciák képezték, akik irócon paraizáncsapatot létesítet­k. 1941 TAVASZÁN: a kelet-szlová­ai szalánci hegységben székelő ;apajev-partizáncsapathoz csatla­iztak a humennéi járásbeli Puga­ev-, a Vranov vidéki Ostyepkov- és §s csoportok. Ezek a csoportok jgtámadták a katonai egységeket, ígrongálták a vasútvonalakat, el­sztították a fasiszták távbeszélő­távíróösszeköttetését. Livovská ita térségében a bardejovi járás­n Rokosszovszki partizáncsoportja iködött, amely Lengyelországból t. A csoport a hazai fasisztaelle­s harcosokkal bővült. tlÁJUS-JÜNlUS: Klement Gottwald ievbe érkezik, ahol az ukrajnai •tizánmozqalom vezérkara állomá­:ik. Itt N. Sz. Hruscsowal, az rán kormánv akkori képviselőjével az első ukrán front katonai ta­nának tagjával megtárgyalja a hszlovák területen kibontakozott •tizánmozgalom megsegítésének •dését. kz ukrán kormány egyetért azzal, jy a partizánparancsnokok számá­iskolát szervezzenek a szlovákok azonnal rájön: ez tehát a titka an­nak, hogy Handlován a múlt évtől kezdve rendszeresen és elég maga­san túlteljesítik a fejtési tervet. Igen, az alapvető, előmozdító ez volt, de figyeljük csak még, hogy ehhez Dobiás Károly elvtársnak, az üzemi pártszervezet jelenlegi elnökének szavai szerint mi járult még hoz­zá: Azonkívül, hogy a vezetők meg­egyeztek, nagy gondot fordítottunk a munkafegyelem megjavítására. Ne­héz dolgunk volt. A bányászok kö­rében elharapózott a fcgyelmezett­lenség. Nem volt alapja a szocialista munkaversenynek sem. Szerencsére mindenütt akadtak becsületes elvtár­sak, akik a legjobb bányászokat ma­guk köré tömörítve példamutatással nevelték a többieket. A nevelőmun­kával egyébként is az alapszerveze­teket bíztuk meg, melyek az előbb emiitett elvtársakbői álltak. Ma már gyümölcsöző munkaverseny fejlődött ki nemcsak a bányák, hanem a mun­kacsoport. sőt az egyének között is. Persze, ha még jobb lenne, azt is kibírnánk, mert az értékeléssel néha baj van. Nem rendszeres. A MUNKAFEGYELEM tehát meg­javult. Otthonra lelt a handlovai bá­nyák mélyén az igazi szocialista versengés szelleme. De vajon a mű­szaki haladás mennyire lépett a si­keres tervteljesítés szolgálatába. Ezt Kobela Józseftől, a volt főmérnöktől (jelenleg igazgatóhelyettes) tudjuk meg. A tervteljesítés feltételeit nemcsak a jó előkészületekben láttam, hanem az egyes részlegvezetőségek össze­vonásában, a gépek, a mind fejlet­tebb gépek alkalmazásában is. Erre pedig az előbb említett munkálatok nélkül nem lett volna mód. De most már sikeresen alkalmazzuk a szén­kombájnok különféle fajtáit, bar nem­egyszer módosítanunk kellett rajtuk, mivel itt a szénréteg rendkívül tö­mör, és a kombájnok csak port s apró szenet fejtettek. — Hogyan gondoskodtak a bányá­szok szakképzettségének fokozásá­ról? — Kezdetben, az új gépek beveze­tésekor ezzel is baj volt, de aztán tervszerű iskoláztatást vezettünk be s ezt követően minden úgy ment mint a karikacsapás. — Mit tart a bánya legnagyobb eredményének ? . — Azt, hogy a felszabadulás óta tavaly sikerült teljesítenünk a tervet. Másodszor pedig, hogy az idei első félévet is jóval túlteljesítettük jú­nius végénél csaknem fél hónappal előbb. A HARMADIK igen fontos tényező pedig, ami a tervteljesítést Hand­és csehek soraiból, akiket azután a partizánmozgalom szovjet szervezői­vel együtt Szlovákiába és Csehor­szágba irányítanak. JÚLIUS 26.: az Alacsony-Tátrá­ban Liptovská Osada mellett leszállt a partizánmozgalom szervezőinek el­ső 11 tagú ejtőernyős csoportja, amelynek élén Velicsko szovjet tiszt áll. Ä csoport Túrócra költözött, ahol egy hónap leforgása alatt 2 ezer jól felfegyverzett harcost számláló ha­talmas partizándandárrá vált. AUGUSZTUS ELEJÉN: egv 22 tagú ejtőernyős csoport Jegorov kapitány­nak, a Szovjetunió hősének vezeté­sével az Alacsony-Tátrában száll le. Ez a csoport, amely később a Ga­ram-menti hegyekben és Gömörben működött, rövidesen 600 főre emel­kedett. AUGUSZTUS 8.: A partizánok Ke­let-Szlovákiában Kysak vasúti cso­mópont közelében levegőbe röpítet­tek egy hidat. AUGUSZTUS 10.: Turanec tábornok katonai expedíciót szervez a Közép­Szlovákiában harcoló partizánok el­len. „A hegyek tisztogatása" azonban megmutatta, hogy a Iudák kormány a népellenes harcában nem támasz­kodhat a hadseregre. AUGUSZTUS 12.; A Tiso-kormány kihirdeti a statáriumot a partizánok ellen. AUGUSZTUS KÖZEPÉN: a kelet­szlovákiai első hadosztály katonái fegyverekkel látják el a Csapaiev­dandárt. Közép-Szlovákiában is meg­állapodás jön létre a katonák és par­tizánok között, hogy a katonák a kaszárnyákban kapott fegvvereket átadják a partizánoknak. Ebben az időben a partizánok támadást intéz­nek a margecanyi vasútállomás el­len és kiszabadítják az elfogott szovjet katonákat. Az úgynevezett katonai központ Golian alezredessel az élén minden­képpen arra törekszik, hogy a par­tizánok csökkentsék akcióikat, mert ezek az akciók állítólag meghiúsít­hatnák a katonai fordulat tervét. lován újabban igazán kedvezően be­folyásolta, az az új bérrendszer beve­zetésére tett alapos előkészületek, valamint az új bérpolitika életbelép­tetése volt. Június közepétől már az új bérek fejében dolgoztak a hand­lovai bányászok s ahogy a sikerek igazolják, sokkal eredményesebben, mint azelőtt. Átlagosan 19,3 százalékkal lettek magasabbak a bérek június 15-től. A legmagasabb béremelésben a kar­bantartók és a közlekedés dolgozói részesültek. Persze a bérek ilyen arányú növe­kedését nem fedezhették volna a ré­gi béralapból, s ezért kérték a bér­alap bővítését., ám korántsem in­gyen. Januárban Handlován már harmadszor javasoltak, illetve vállal­tak normaszilárdítást, s ez összevet­ve több mint 50 ezer tonnával több szenet jelentett. A legutóbbi adatok alapján a Handlovai Nagybá­nyában a dolgozók havi átlagkere­sete meghaladta a 2001 koronát. A bérátszervezéssel kapcsolatosan fogyatékosságok csak az iskolázta­tások terén mutatkoztak. Egyesek felelőtlenül nem látogatják a tan­folyamokat, annak ellenére, hogy elő­legezték nekik a magasabb bérosz­tályt. Remélhetőleg hamarosan meg­gondolják, mit kell tenniök! Végeredményben azonban leszö­gezhetjük azt a tényt, hogy az új bérrendszer a Handlovai Nagybá­nyában sokat segített a szénfejtés gyorsabbá, olcsóbbá és könnyebbé 1 tételében. Növekedett a munkakedv s ezzel párhuzamosan a munkater­melékenység is. TERMESZETESEN amit elmondtunk a handlovaiak sikeres tervteljesíté­sének „titkairól", csak nagyvonalak­ban tartalmazzák azt a nagy igye­kezetet, melyet a bányászok a cél érdekében kifejtettek. Ezernyi kicsi mozzanata van még annak az útsza­kasznak, mely a handlovaiakat eddig elvezette. Terveik még merészebbek. Tudják, a tartalékokért nem is kell a bánya fenekére menni. Talpra kell állítani a CSISZ-t, a szakszervezetet, javítani és tökéletesíteni a műszaki beren­dezésen és nevelni az embereket. VÉGEZETÜL pedig vajon nincs-e mindebben a handlovai bányák fel­szabadulásutáni történetében valami tanulságos, átvehető más szénbányák számára? Hiszen Pótoron és Nová­kyn is az a hiba, az a legnagyobb baj, ami Handlován volt pár évvel ezelőtt: a munkafeltételek és a mun­kafegyelem nagyon lemaradt a köve­telmények mögött. Vajon Handlová nem mutat-e eme problémák meg­oldására járható utat? Szabó Géza A katonai központ e célból még jú­niusban összeköttetésbe lép a par­tizánok parancsnokaival. A partizá­nok fegyver iránti kérését azzal uta­sítja vissza, hogv a fegyvereket a katonai raktárakban készítették elö a partizánok számára, s majd ide­jekorán kiadják. Golian augusztus 13-án a martini kaszárnyában sze­mélyesen beszélt Velicsko partizán parancsnokkal. Golian azzal a felté­tellel ígért fegyvert, hogy a par­tizánok legalább egy időre tartóz­kodnak az akcióktól. Velicsko egyet­értett azzal, hogy a katonai központ egy héten belül parancsot ad a had­seregnek aktív beavatkozásra. Golian nem tartotta be ígéretét, fegyvert nem adott, a hadsereg beavatkozását elodázta és így a partizánok újabb akciókba fogtak. AUGUSZTUS 18.: „A szlovák sza­badságért" nevű titkos leadóállomás, amelyet a CSKP moszkvai vezetősé­ge szervezett, jelenti: „A szlovák partizánmozgalom a világ nagy sza­badságharcának része. A szlovák nemzet a partizánháború kirobbantá­sával felszabadító harcának végső stádiumába lépett." AUGUSZTUS 21.: Velicsko parti­zándandára a Kántorvölgyből a Mar­tin melletti Sklabiná községbe érke­zik és törzskarát itt helyezi el. A törzskar épülete fölött a Csehszlo­vák Köztársaság és a Szovjetunió zászlói lengenek. A törzskarhoz ér­kezik Karol Bacílek. AUGUSZTUS 23.: Tiso katonai se­gítséget kér Hitlertől a partizánok ellen és ezt a kérést a szlovák fa­siszta kormány nevében 1944. au­gusztus 25-én megismétli. Bár ab­ban az időben még nem hozták nyil­vánosságra Tiso kérését, az erről szóló hír. valamint a hitleri egysé­geknek Szlovákia határain való összpontosításáról szóló jelentés el­jutott a partizánokhoz, akik megtor­ló intézkedéseket foganatosítottak: A martini helyőrségben jelentkez­nie kellett volna a Dolný Kubín-i századnak. Ez a század megtagadta Nincs talán még egy olyan gazda­sági ágazat, amelyre annyira a roha­! mos, sőt a legutóbbi időben ugrás­szerű fejlődés volna jellemző, mint s gépiparra. Minden gazdasági tevé­kenységre gyakorolt döntő befolyása lépten-nyomon megnyilvánul a kü­lönböző gazdasági s politikai rend­szerű országok életében, további fej­lődésük távlatainak, sőt mi több, po­litikai orientációjának is irányát ad­ja. A Szovjetunió vezette szocialista tábor országai különös gondossággal építik, gyarapítják, tökéletesítik gép­iparukat, a gazdasági újratermelés és a bővített újratermelés alapvető for­rását, nemzeteik biztonságának, egy­re növekvő jólétének s a jövő nem­zedékek osztályellentétek nélküli, tökéletes harmóniájú társadalmának egyik legfontosabb alapkövét. A gépipar sokoldalú fejlesztésének egyik nélkülözhetetlen mozgató ereje a? értékes tapasztalatok, az új ismeretek vi­lágviszonylatú kölcsönös cseréje, s ezzel a műszaki haladás ütemének meggyorsí­tása. A budapesti Gépipari Tudományos Egyesület, mely a Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek szövetségének tagja, nem mindennapi kezdeményezéssel foglalkozott ezzel a kérdéssel és Buda­pesten ez év október 4-től 17-ig „nem­zetközi gépipari tudományos és műszaki filmfesztivált" rendez, amelynek célja a gépipar haladásának szemléltetésére s egyben a nemzetek műszaki kultúrájának, békés gazdasági együttműködésének hat­az engedelmességet és Sklabiná köz­ségben 110 főnyi létszámmal, teljes felszereléssel a partizánok közé állt. AUGUSZTUS 23-RÖL 24-RE VIR­RADÓ ÉJJEL: a partizánok eltorla­szolták az alagutat Streönó és Kra­ľovany mellett. AUGUSZTUS 24.: A partizánok el­torlaszolták a Handlová —Horná Štubňa vasútvonalon épített alagutat. A fe'sögarami községek nemzeti bizottságai ezen a napon és a követ­kező napokon mozgósították az ön­kénteseket. AUGUSZTUS 25 —26-ÁN: A partizá­nok eltorlaszolták a diviaky— Banská Bystrica-i vasútvonal alagútját. A harmaneci elkülönítő állomás ka­tonái németeket tartóztatnak le. A partizánok a lakosság lelkes él­jenzése mellett vonulnak be Martin­ba. Az SZLKP martini járási veze­tősége „nemzetőrség" címen felfegy­verzett munkásmiliciát szervez Mar­tinban, Vrútkyn és Sučanyban. A partizánok a munkásmiliciák se­gítségével felszámolják a túróci fa­siszta elemeket. Vrútkyn felszámol­ták a német tábori csendőrök hely­őrségét. A martini kaszárnyában a parancsnokság és a partizánok kö­zött megállapodás jön létre, amely szerint a helyőrség csatlakozik a fel­kelőkhöz. A martini téren fegyvere­ket osztogatnak az önkénteseknek. A breznói katonai helyőrség legény­sége is elhatározta, hogy a partizá­nokhoz csatlakozik. A podbrezovai vasmüvek felfegyverzett munkásai megszállták az üzemet és kikerget­ték a németeket. AUGUSZTUS 27.: A partizánok be­vonulnak Ružomberokba és kiszaba­dítják a politikai foglyokat. A hely­őrségi parancsnok kénytelen egyet­érteni azzal, hogy Ružomberokot megtisztítják a németektől. AZ AUGUSZTUS 28-ra virradó éj­jel: A partizánoknak Martinban sike­rül foglyul e.iteniök egy német kato­nai missziót, amely SS-katonák kísé­retében tért vissza Romániából. Mi­vel a martini kaszárnya udvarán el­hatós propagálására alkalmas filmek be­mutatása. Ezért a fesztivál sikere érdeké­ben együttműködésre hívja fel 63 ország tudományos akadémiáját, tudományos egyesületeit, intézményeit és társaságait, filmgyárait, gépipari üzemeit stb. A fesz­tiválra 35 milliméteres rendes és 16 mm-es keskenyfilmek küldhetők, melyek a következő tárgykörökkel foglalkoznak: vállalatszervezés, technológia, iparágaza­tok. Ezenkívül gépipari tudományos fil­mek, gépszerkesztést szemléltető műszaki oktatófilmek, üzemi balesetek megakadá­lyozását propagáló filmek stb, kerülnek bemutatásra. A fesztiválon bemutatott fil­meket nemzetközi bíráló bizottság ítéli meg, s a legjobb alkotásokat díjakkal és nagydíjakkal tünteti ki. A fesztiválra benevezésről a Gép­ipari Tudományos Egyesület feszti­vál-bizottsága, Budapest V., Szabad­ság tér 17. ad közelebbi tájékozta­tást. Egyéni és kollektív érdeklődők részvételüket, útlevelek iránti igé­nyeiket, stb., az egyes országok fő utazási irodáiban jelentik be. Ké­nyelmes elszállásről, kellemes szóra­koztatásról, kulturális programokról Budapesten az IBUSZ gondoskodik. Hazánkban meleg, baráti érdeklő­déssel nézünk a műszaki kultúra e világviszonylatban is kimagasló, ritka rendezvénye elé, melynek sikeres le­folyásához sok szerencsét kívánunk. km lenállást kíséreltek meg, lelőtték őket. A következő éjjel a partizánok a feisőnyitra vidékén, a prievidzai járásban megszálltak minden ipari építményt, valamint a trebjankai lő­szerraktárt Novákv mellett. Ezután a járás székhelyére vonultak. A no­vákyi vegyigyár és szénbánya dolgo­zói egy emberként fogtak fegyvert. A handlovai bányászok megalakítot­ták a „handlovai századot". Az SZLKP novákyi zsidótáborban létesí­tett illegális szervezet közreműködé­sével kiszabadítottak 1500 foglyot és a fegyverképes férfiakat beosztották. AUGUSZTUS 28.: Ružomberokon tartották meg a három (a ružombero­ki, Lipt. Mikuláš-i és poprádi) járási nemzeti bizottság tanácskozását, amelyen úgy döntöttek, hogy kihir­detik a felkelést. Poprádon a járási nemzeti bizottság egy szakasz parti­zánnal felnyitotta a fegyverraktárt. A hnúštai nemzeti bizottság kido­boltatta a felkelést. Tisovecen, Ri­mavská Banán, Likieren és másutt kitűzték a vörös lobogókat. Az ute­káči üveggyári munkások az üzemi sziréna hanqjával foqadták a felke­lést. AUGUSZTUS 29-ÉN DÉLUTÁN: A német megszállók előrehatoltak Žilina irányában. A bratislavai rádió este 19,05 órakor jelentette, hogy a kormány a német hadsereget hívta sefiítséqül Szlovákiába a partizánok ellen. Žilina mellett megkezdődtek az első harcok a megszállók ellen. Szlo­vákia népe a partizánokkal és a had­sereggel egvütt szembeszállt velük. AZ AUGUSZTUS 30-RA virradó éj­jel: a Jegorov-dandár partizánjai az Alacsony-Tátrából Banská Bystricára vonultak. A szlovák katonákkal együtt a felfegyverzett németek el­len folytatott utcai harcok után meg­szállták a várost. AUGUSZTUS 30.: Tizenegy órakor délelőtt jelentkezik a Banská Bystri­ca Szabad Szlovák Rádió a feikelés szoloálatában az új Csehszlovák Köztársaságért. A partizánok áital ellenőrzött területen a nemzeti bi­zottságok átvettek a hatalmat. tJ.1 S7Ö 5 * 1959. augusztus 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom