Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-08 / 218. szám, szombat

A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése A félévi tervet 102,1 százalékra teljesítettük (Folytatás az 1. oldalról) A tiizelöanyagipar 733 ezer tonna barnaszenet és 531 ezer tonna lignitet termelt. A szén- és lignitjövesztés tervét együttesen nem teljesítették (99 százalék) a lignitfejtés tervének (94 százalék) nem teljesítése következtében. A szénjövesztés az 1958 1 félévéhez viszonyítva 6 százalékkal növekedett. A fejtésben dolgozó 1 munkásra kiszámított munkatermelékenység egy-egy műszak alatt 116 kgN *ial (10 százalékkal) fokozódott; minden üzemeltetett kombájnra vonatkoztatva 1959 I. félévében csaknem 28 ezer tonnát, míg a múlt év ugyanazon időszakasza alatt, csak 19 ezer tonnát fejtettek. A gépesítési eszközök kihasználása azonban ennek ellenére még mindig nem megfelelő A gépi fejtés tervét csak 63 százalékra, a kombájnosfejtést pedig csak 33 százalékra teljesítették. A fekete és színes fémek kohászatának szakaszán, az ércjövesztést beszámítva, 837 ezer tonna vasércet (4 százalékkal) többet fejtettek és emellett a tervet 99 százalékra teljesítették^ A nyersvas termelési tervét nem teljesítették (91 százalék). Gyártottak 106 000 tonna acélt (12 százalékkai többet), 83 000 tonna hengerelt anyagot (csövek nélkül), összesen (4 százalékkal többet), 42 000 tonna fémlemezt nem edzett acélból (11 százalékkai többet), 19 000 tonna acélcsövet (33 százalékkal többet mint 1958 I. félévében). A termelés növekedése az ipar többi ágazataihoz viszonyítva a leggyorsabb a színesfém-kohászatban volt. Az alumínium termelése 1958 első félévéhez viszonyítva kétszeresére emelkedett. A vegyiipar szakaszán az új technológia meghonosításával és a gépi berendezések jobb kihasználásával sikeresen teljesítették a termelési tervet, és számos termék előállítása az 1958 I. félévében gyártott mennyiséghez viszonyítva növekedett; a kénsav termelésé (11 százalékkal), a foszfortartalom műtrágyáké (41 százalékkal), a mészkarbidé (5 százalékkal), a motorolajé (17 százalékkal), az autóbenziné (2 százalékkal), és a személygépkocsik számára szükséges gumiabroncsoké (21 százalókkal). Lényegesen növekedett (72 százalékkal) a gyógyszeripar, különösen pedig az antibiotikumok termelése. Megkezdődött a mezőgazdaság számára szükséges,, új védő vegyszerek mint a Dikotex, a Foszfotion és továbbiak termelése, amelyeket azelőtt behozatal útján szereztünk be Jelentős hozzájárulás volt a színes bolyhos szövetek termelése új technológiájának meghonosítása is. A gépipar és kohóipar szakaszán a textilipari termelési berendezésék előállítása négyszeresére, a bőripar számára 1,4szeresére, az öntöde berendezések előállítása 3,7-szereséveI, vegyiipari berendezéseké 2,2-szeresével, élelmiszeripari gépek és berendezéseké 2,7-szeresével, s a kohóipari berendezéseké 18 százalékkal növekedett. Az építőanyagtermelés szakaszán — egyes alapvető fontosságú építőanyagok termelési tervének nem teljesítése mellett — a termelés a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva jelentősen növekedett. Lényeges a cementgyártás növekedése, ami a rotációs kemencék teljesítőképessége jobb kihasználásának, valamint a cementőrlő malmok teljesítménye fokozásának köszönhető. Jóllehet az építőanyagtermelés lényegesen növekedett és jobb lett a beruházási építkezések, valamint a lakosság építkezései számára szükséges építőanyag szállítása, nem elégítették ki az egyes építőanyag fajták keresletét. A cellulóze- és a papírgyártás terén 102 ezer tonna nepi fehérített farostot (8 százalékkal többet), 28 000 tonna fehérített farostot (14 százalékkal többet), viszkózás farostból pedig 24 000 tonnát (18 százalékkal többet) állítottak elő, mint 195P I. félévében. A papírgyártás általában nem növekedett az 1958 I. félévében elért színvonal fölé, bár teljesítették a valamennyi papírfajták termelésének tervét. A közszükségleti cikkek Iparában a termelés az új fajtájú termékek előállítására összpontosult, emellett a legtöbb termék termelésének tervét teljesítették és a termelés az 1958. I. félévében elért eredményekhez viszonyítva növekedett. Az élelmiszeripar ágazataiban új termelések és technológiák elsajátításával, különösen pedig további gépsorok bevezetésével például a pékségekben a kenyér és sütemény sütésénél, a húsfeldolgozó iparban, a vágóhídi termelésben stb. — magasabbra emelkedett a termelés színvonala. A termékek minősége és választéka azonban az 1958 I. félévében elért színvonalon maradt. Fokozódott különösen az olvasztott sertészsír, a kimérésre kerülő feldolgozott hús, a hústermékek, a tej, a növényi étzsiradékok és egyéb termékek termelése. A csonthús és a nyersszalonna termelése 6 százalékkal csökkent annak következtében, hogy az 1958 I. félévében elért eredményekhez viszonyítva nem teljesítették a vágósertés begyűjtési tervét. A helyi és a szövetkezeti ipar szakaszán tovább növekedett a mezőgazdasági gépek (18 százalékkal), a háztartási mosógépek (2 százalékkal), a bútor (6 százalékkal) gyártása. Az ipari jellegű munkák mennyisége 15 százalékkal, a lakosságtól iavitásokért és karbantartásokért fizetett összegekből befolyó bevételek 11 százalékkal és a lakosság megrendelései alapján eszközölt termelés 5 százalékkal növekedett az 1958 1. félévében elért eredményekhez viszonyítva. II. MEZŐGAZDASÁG, BEGYŰJTÉS, ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS 1959 I. félévében elsősorban a már meglévő földmű vessző vetkezetek tag- és földalapja bővült. 180 új EFSZ alakult, a tagalap 35 000 taggal és a földalap 153 ezer hektár mezőgazdasági földdel gyarapodott, úgyhogy az első félév végéig a szlovákiai községek 76 százalékában már megalakították az EFSZ-eket. Szlovákiában a 2 776 000 hektárt kitevő egész mezőgazdasági földterületből (ebből 1 766 000 hektár a szántóföld) június végén 72 százalék a szocialista szektoré, ebből a közösen gazdálkodó EFSZ-eké csaknem 60 százalék volt. Egyénileg 770 ezer hektár mezőgazdasági földdel rendelkező mintegy 330 ezer mezőgazdasági üzem gazdálkodott. Az egységes földmüvesszövetkezetek annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges gépesítési eszközök jobb kihasználását biztosítsák, a GTÁ-któl június végéig 3558 traktort, 2253 cséplőgépet, 2384 kévekötőgépet, 2989 vetögépet, 359 burgonyaültetö-gépet, 1501 mütrágyaszóró gépet, 1300 traktorral vontatott kocsit, valamint számos más gépet vettek. Komplex módon 329 EFSZ-t láttak el gépekkel és megszüntették a GTÄ-k 163 brigádközpontját. A GTÁ-k dolgozói közül csaknem 2300-an EFSZekben vállaltak munkát. Az EFSZ-ek összes beruházásainak terjedelme az 1958 I. félévével összehasonlítva 46 százalékkal lett nagyobb. Az EFSZ-ek 683 millió korona értékű beruházást, ebből önsegéllyel 544 millió korona értékű beruházást eszközöltek. Az EFSZek talajjavítási munkákba 33 millió koronát ruháztak be. Az EFSZ-ek ezer darabot befogadó 49 tehénistállót, 85 sertésistállót és 495 baromfitelepet helyeztek üzembe. A mezőgazdasági dolgozók a tavaszi mezei munkákat jobban és sokkal hamarább végezték el, mint 1958-ban. Az egységes földmüvesszövetkezetek az előző évekhez viszonyítva főleg a gép- és traktorállomásoktól megvett gépesítési eszközök jobb, operatívabb kihasználásával lényegesen megjavították a munkaszerve"* zést. A mezőgazdasági termények vetésterülete az 1958. évivel szemben 17 000 hektárral bővült. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek szántóföldjein, valamint rétjein a takarmányfélék betakarítása ez idén gyorsabb ütemben folyt, mint tavaly, de nem fordítottak elegendő gondot a behordására a takarmányértékek megóvása érdekében. Szlovákiában a mezőgazdaság számára 1959 I. félévében 16 százalékkal több nitrogéntartalmú, 20 százalékkal több foszfortartalmú és 18 százalékkal több káliumtartalmú műtrágyát szállítottak, mint 1958 I. félévében. Gyarapodott a mezőgazdaság szocialista szektorának gépés traktorállománya is. A mezőgazdaság számára 1430 traktort, ebből az EFSZeknek 507-et, 921 traktorosekét, 106 burgonyaültető-gépet, 467 istállótrágya-rakodógépet, 211 talajmegművelő-gépet, 117 traktorral vontatott lenbetakarító-gépet, 203 automatikus cséplőgépet, 152 gabonakombájnt, valamint más gépeket és szerszámokat szállítottak. A gép- és traktorállomások kevesebb traktorral, géppel és dolgozóval, hála a kedvező időjárásnak és jó felkészültségüknek 1,3 millió átlag hektáron végezték el a gépesített mezőgazdasági munkákat, vagyis többet, mint a múlt év ugyanazon ideje alatt. Az állattenyésztési termelés szakaszán az I. félévben nem állt be a feltételezett javulás. Szlovákiában az 1959 július 1-^1 végzett összeírás szerint a következő a gazdasági állatok állománya: darab a termelési terület 100 hektárjára számítva darab a termelési terület 100 hektárjára számítva 1958 1959 szarvasmarha 1 286 520 47,6 1 327 436 48,0 ebből tehén 640 499 23,7 645 956 23,3 sertés 2 052 652 118,6 2 079 925 117,9 ebből koca 207 560 12,0 205 023 11,6 A tehénállomány még mindig nem kielégítő. Kedvezőtlen volt a helyzet a sertések nevelése terén is, ahol a számbeli növekedés ellenére a múlt évben elért eredményekhez viszonyítva nem teljesítették a tervben előirányzott feladatokat. A választott malacok száma 35 000 kocának egyszeri búgatása által ugyan növekedett, de egyidejűleg nagyobb lett a kocák elhullásának százaléka is, és a fajállatok állománya 1,2 százalékkal kisebb lett. A vágószarvasmarha átlagos élősúlya 378 kg-ról, 375 kg-ra csökkent, és kevesebb lett a tehenek átlagos napi tejhozama is. A tojás termelése azonban 13 százalékkal növekedett. A nagy üzemi gazdálkodási mód meghonosítása az állattenyésztési termelésben, mint a szarvasmarha szabad istállózása, a sertések automatikus etetése, a tyúkok ketreces nevelése stb. egyelőre csak lassú ütemű. Az állattenyésztési termékek begyűjtése 1959. I. félévében nem volt mindig kielégítő. A begyűjtési tervét csak 96 százalékra, ebből a vágószarvasmarha begyűjtésének tervét 102 százalékra, a vágósertés begyűjtést 92 százalékra és a borjú begyűjtését 81 százalékra teljesítették. Kedvező volt a helyzet a tejbegyüjtés (a terv 102 százalékára) a tojásbegyüjtés (a terv 109 százaléka) és a zöldségbegyűjtés terén, melyből az 1938 I. félévéhez viszonyítva 41 százalékkal többet gyűjtöttek be. Az erdőgazdálkodás szakaszán ez év első felében az összes munkákat sikeresen végezték el; a teljesítmények össztcrjedelmének tervét 105 százalékra teljesítették. III. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVÖSSZEKÖTTETÉS A közlekedésben 1959 első felében a teljesítmények tovább fokozódtak és javult egyes minőségi mutatók teljesítése. A közlekedés 1959 első felében 39,4 millió tonna árut és 246,1 millió személyt szállított. Az ipari és más vállalatok saját közlekedési eszközeikkel további 35 millió tonna árut szállítottak. A Dunai Folyamhajózás teljesítménye az 1958 első feléhez mérten tonnánként 6 százalékkal és tonnakilométerenként 22 százalékkal emelkedett. Az átrakodó állomásokon a teljesítmény 16 százalékkal volt nagyobb. 1959 első félében tovább növekedett a távösszeköttetés teljesítménye. A televíziós adóállomások és az átvevőállomások egyre bővülő hálózata lehetővé tette a jobb vételt, úgyhogy 1959 június 30-án Szlovákiában már több mint 34 ezer volt a televíziós készülékek tulajdonosainak száma. (135 százalékkal több, mint 1958 első felében). Bővült a vezetékes rádió hálózata, miáltal a vezetékes rádió tulajdonosainak száma 66 ezerre (37 százalékkal) emelkedett. A rádió készülékek tulajdonosainak száma 1958 első feléhez mérten 7 százalékkal emelkedett és 1959 első felének végén több mint 631 ezret tett ki. IV. BERUHÁZÁSI ÉPÍTKEZÉS Szlovákia népgazdaságának beruházása 4 492 millió koronát tett ki, ami 212 millií koronával (5 százalékkal) több, mint 1958 első felében volt. Az állami igazgatás szervei 3307 millió korona értékű beruházást eszközöltek, ami 10 százalékkal több, mint amennyi 1958 első felében volt. Az állami igazgatás szervei a fölránye'vek szerint a beruházásokat a következő terjedelemben eszközölték: millió korona Az évi terv teljesítése %-ban Ipar 1520 47 Építészet 126 65 Meztf- és erdőgazdaság 365 48 Közlekedés és távösszeköttetés 245 48 Lakásépítkezés 486 44 Iskolaügy, kultúra és testnevelés 206 40 Egészségügy és szociális gondoskodás 53 39 A beruházások jelentős növekedése mellett nem kielégítő módon összpontosították az anyagi és pénzügyi eszközöket a fontos és befejezés elótt álló építményekre, melynek következtéken növekedett a félig kész építmények száma. A lakásépítkezésben az állami igazgatás szerveinek 4332 lakást (az évi terv 38 százalékát) adták őt, ami ezer lakással többet tesz ki, mint volt 1958 első felében. Az Építészeti Megbízotti Hivatal építkezési vállalatai a félévi terv teljesítésében 293 lakással maradtak le. A lakások építése sokáig tartott, főképpen az építkezés kezdő szakaszán, úgyhogy a lakásépítkezés átlagos ideje (13 tiónap) két hónappal volt hosszabb, mint ahogy a terv előírja. A magánépítkezés keretében a lakosság 4385 lakást épített, ami 330 lakással több, mint amennyi 1958 első felében volt. A félév végén a magánépítkezés terén csaknem 39 000 Volt az épülőfélben levő lakás. Az új tantermek égető sürgőssége ellenére, amely az iskolaügy átszervi'zésének egyik fő feltétele és a folyamatos iskolaépítés biztosítására szükséges megtett intézkedések ellenére az építkezési vállalatok nem készültek fel kellőképpen ezen igényes feladatok elvégzésére. Az iskolaépítés főképpe/i a Banská Bystriea-1 és nyitrai kerületekben nem haladt kielégítő módon. A város és faluszépítési akcióban a lakosok önsegéllyel 119 millió korona értékű munkát végeztek. A nemzeti bizottságok egeszben véve nem teljesítették azt a feladatot, hogy a sZépítési akció eszközeinek legalább 60 százaiékát az iskolák építésére használják fel. Ezt a feladatot a legjobban a Banská Bystrica-i kerületben, a iogkevésbé Bratislava városában, a bratislavai és nyitrai kerületekben teljesítették. Az építkezési vállalatok 1959 első felében saját dolgozóikkal 2633 millió korona értékű építkezési munkát végeztek. A félévi tervet 101 százalékra teljesítették és az építkezési munkák évi tervének 47 százalékát hajtották végre. Az 1958 első feléhez viszonyítva az építkezési munkák terjedelme 14 százalékkal emelkedett. Ezt az emelkedést javarészt (87 százalékban) a munkatermelékenység növelésével érték el, amely 12 százalékkal nőtt a munkabérek 4 százalékos emelése mellett. Bár a dolgozók száma az 1958 év első feléhez viszonyítva 1950-el emelkedett, a tervezett létszámhoz még csaknem ezer munkás hiányzik. Az építkezési munkák önköltségei a költségvetési értékhez viszonyítva 2,8 százalékkal alacsonyabbak voltak, azonban az önköltségek tervezett csökkentését nem érték el. Az építkezési vállalatok túllépték az építőanyag, főképp a betonacél és cement szükséglet normáit. V. ÉLETSZÍNVONAL Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a CSKP XI. kongresszusán kitűzött határozatok alapján az intézkedések egész sorát foganatosította az 1959 év első felében a lakosság életszínvonala további emelésének biztosítására. Megvalósult a további immár hetedik árleszállítás, április 1-től emelték a gyermekpótlékokat, és intézkedések történtek a szociális biztosítás terén. Ezen intézkedések összessége kifejezően nyilvánult meg a lakosság életszínvonalát jellemző mutatókban. Szlovákiában a népgazdaságban alkalmazott dolgozók száma elérte az 1653 ezret;ebből a szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül)' 1 010 000 személy dolgozik, ami 24 ezerrel több mint 1958 első felében volt. 1959 első félévének végén a népgazdaság szocialista szektorában 341 ezer (33 százalék) nő dolgozott, ami (11 ezer) 3 százalékos emelkedést képez. 1959 első felének végén Szlovákiában 53 ezer ipari és mezőgazdasági tanuló volt. Számuk 1958 első feléhez viszonyítva 13 000 személlyel (33 százalékkal) és ebből a mezőgazdaságban 6000-el, az ipari és fafeldolgozó iparban 2000-el emelkedett. Szlovákiában az első félév végén 1203 kollektíva vett részt a szocialista munkabrigád címért folyó versenyben, és ezt a címet 28 munkaegyüttes el is nyerte. A dolgozók 18 000 újítási javaslatot, vagyis 3000el többet nyújtottak be, mint 1958 első felében. Ezektől 9000-et elfogadtak és 6000-et megvalósítottak. Az újítóknak az újjítási javaslatokért jutalomként négymillió koronát fizettek ki. A feltételezett megtakarítás 120 millió koronát tesz ki. Munkábérek címén 1959 első felében 7,5 milliárd koronát fizettek ki, ami 4,2 százalékkal több, mint volt a múlt év azonos időszakában és emellett az alkalmazottak átlagos munkabére 1,8 százalékkal emelkedett. Az EFSZ-ek tagjainak pótjutalmak címén 371 millió koronát fizettek ki, ami az 1958 év első feléhez mérten 14 százalék többletet jelent. Egyes régi munkás- és alkalmazottjáradékok felemelése 1959 márciusához viszonyítva Szlovákiában 2,5 millió koronát tett ki. Ugyanakkor a gyermekpótlékok összege 19 millió koronával emelkedett. A lakosság betétállománya betétkönyveken és folyószámlákon 425 millió koronával nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 1959 első felében 10,4 milliárd koronát tett ki és a múlt év azonos időszakához viszonyítva folyó árakban 6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom tervét teljesítették. A lakosság, az állami és szövetkezeti kereskedelem keretében 5 százalékkal több élelmiszer- és 7 százalékkal több ipari cikket vásárolt és emellett az élelmiszer a kiskereskedelmi forgalom 52 százalékát képezte. A CSKP KB-nak a vásárlók kiszolgálásának javítására és meggyorsítására irányuló irányelvei teljesítése megnyilvánult az önkiszolgáló elárusítóhelyek és a gépesített automaták számának további növekedésében. Az önkiszolgáló üzletek száma 1959 első felének végén 1094, vagyis 924-el több, mint amennyi 1958 első felének végén volt. A közüzemi szolgálati vállalatok által a lakosságnak nyújtott szolgálatok 16 százalékkal növekedtek és emellett a lakosságnak nyújtott szolgálatok tervét 104 százalékra teljesítették. A lakosság részéről történő vásárlás a teljes forgalom 56 százalékát képezte. Az első félévben üzemben levő 61 mosodában összesen 3847 tonna fehérneműt mostak ki. A tisztítók és festőüzemek 1959 első felében összesen 1471 tonna ruhát és fehérneműt, ebből a lakosságnak 1253 tonna ruhát és fehérneműt tisztítottak és festettek. A tervet 103 százalékra teljesítették. A Tábor-Tŕebíč- Mikuláš verseny keretében a nemzeti bizottságok az első félévben 1261 üzemrészleget létesítettek. A szocialista kultúra kongresszusa, amely megtárgyalta a CSKP XI. kongresszusa által a tudomány, a kultúra, a művészet, az iskolaügy? és népnevelés terén kitűzött feladatokat a kultúrforradalom befejezésének időszakában, politikai és kulturális életünk jelentős eseménye volt. A hivatásos színházak 2900 előadást tartottak, amelyeken 1 200 000 személy vett részt. 954 mozgószín-v ház volt üzemben, amelyek 136 000 filmelőadást tartottak. E filmelőadásokon 20 millió néző vett részt. 87 ! film készült. 391 hangversenyt rendeztek, amelyeken 275 000 hallgató vett részt. 119 ezer személy tekintett meg 25 képzőművészeti kiállítást. 6 millió példányszámban 709 könyvet adtak ki. Egy-egy könyv átlagban 8000 példányban jelenik meg. 368 folyóirat, abból 7 napilap jelent meg az első félévben. Az 1958'59. iskolai évbem a VIII. évfolyamban 45 ezer, a XI. évfolyamban 8000 és a szakiskolák legutolsó évfolyamaiban 10 000 rendes diák volt, ebből 2000 a mezőgazdasági iskolákon. A főiskolai tanulmányokat 3100 rendes hallgató végezte el. Az első félév végén folytak le a II. Országos Spartakiádot előkészítő járási spartakiádok, amelyeken öszszesen 305 ezer tornász, ebből 34 ezer serdülő és 219 ezer diák lépett fel. Az első félévben két további kórházat adtak át rendeltetésének, mégpedig Gelnicán és Revúcán. A kórházi ágyak száma összesen 412-vel emelkedett. Fokozódott az intézeti szülések száma is. Az intézetekben született gyermekek száma a múlt év azonos időszakához viszonyítva 76,1 százalékról 81,8 százalékra növekedett. Az első félévben 46 ezer gyermek született és 19 ezer személy halt meg; az első félév végén Szlovákia lakosainak száma 3 943 000-t tett ki. A csecsemőhalandóság ismét csökkent. * * * A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésében és a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésében Szlovákiában az 1959. év első felében elért eredmények azt bizonyítják, hogy a dolgozók a CSKP vezetésével sikeresen teljesítik a CSKP XI. kongresszusán kitúaött nagy feladatokat. A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL ÚJ SZÖ 9 * 1959. augusztus 8,