Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-01 / 211. szám, szombat

Kiküldött tudósítónk jelenti Bécsből: Függetlenséget a gyarmati országoknak Csütörtökön estére Bécsben újra esni kezdett az eső. Az emberek az utcáról fedél alá húzódtak, megritkultak az autóoszlopok, csupán a Floritsdorfi hídon nőtt a forgalom. Egymást követték az autóbuszok, személygépkocsik. A híd melletti árterületen, a Duna partján gyülekezett az ifjúság, hogy kifejezze őszinte szolidaritását a gyarmati ifjúság szabadságharcával. Sűrűn szemerkélt az eső, a pázsit vizes volt, kerülgetni kellett a tócsákat, de a fiatalok észre sem vették. Vidám nótaszóval zászlót lobogtatva jöttek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika küldöttei. A libanoniak élén egy jóhangú legény pajtása nyakában ülve arab módra előénekelt és a többiek utána harsogták a nótát. Mikor feltűnt az algériai zászló a francia fiatalokkal a többezres tömeg követte — a „Szabadságot Algériának" című dalt. Mire meggyújtották a szolidaritás tábortüzét és a gyarmati sorban szenvedő országok szónokai a mikrofonhoz léptek, az eső is elállt, Körüljártuk a többezres tömeget. Angol, francia fiatalok az angol és "francia gyarmatok fiaival, leányaival együtt követelték a függetlenséget, nemzeti szabadságot. A többezres tömegben ott voltak a bécsiek is, akik nem sajnálták a fáradtságot, nem nézték az esőt. A hídról is több százan gyönyörködtek a változatos, színvonalas kulturális műsorban, amellyel véget ért e nagyszerű tüntetés. A reakció kétségbeesett igyekezete A VII. VIT-re számos kiváló kulturális Személyiség jött el, hogy részt vegyen a világ ifjúságának e nagy találkozóján, hogy kiálljon a béke és barátság nemes eszméi mellett. De a reakció sem alszik, kétségbeesetten mozgósítja erőit Bécsben. Hazájukat elárult emigránsok dolgoznak a hatalmas kapitalista kiadóvállalat, a Pressenhaus szolgálatában és a multimilliomos osztrák újságkirály Molden, Allan Dullesnek, az amerikai titkos szolgálat vezetőjének veje adja ki a hét nyelven megjelenő Bécsi Hírlapot, amelyben meghamisítják a fesztivál eseményeit, történeteket agyainak ki a szocialista országok küldöttségeiről és cikkeket közölnek a népi demokratikus országok ellen. Csütörtökön aztán nagy sajtóértekezletet tartott a dalai láma öccse, Thubten Jigme Norbu, aki már 1953 óta az amerikai kémszolgálat ügynöke az USA-ban és Kéthly Anna, akit nem kell bemutatni olvasóinknak, oly régen gyalázza Amerika szolgálatában a népi demokratikus Magyarországot. E két szomorú figura Magyarország és a népi Kína ellen uszított, amit a sajtóértekezleten résztvevő burzsoá újságírók szenzációs tálalásban közöltek a pénteki lapokban. Ez természetes, hiszen őket is ugyanaz a gazda fizeti, mint a hazaárulásban megőszült Kéthly Annát és a New Yorkból Bécsbe rendelt dalai láma öccsét. A gyarmatosítás elleni harc iránti szolidaritás napján megtartott sajtóértekezlet kissé szimbolikus is. A harmadik, napjainkban a legveszedelmesebb, magát leplező gyarmatosító hatalom, az USA mutatta meg igazi arcát. A dalai láma öccse és Kéthly „szabadság-szólamai" mögött az a törekvés rejlik, hogy az USA hatalmába kerítsen független, szabad országokat. Hiszen ezt a célt szolgálta a magyar és a tibeti ellenforradalom is. A reakció kétségbeesetten élesztgeti a hidegháborút, amelyre a bécsi VIT az osztrák fővárosban oly nagy csapást mért. Bemutatkozik az osztrák ifjúság. Ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a fesztiválellenes erők rendeztek, hogy meggyőzzék a VIT résztvevőit, milyen nagyszerűen él a kapitalista országok ifjúsága. A fényképek és a jelszavak nem meggyőzőek, kevés a kapcsolatuk az élettel és a valósággal, az egész kiállítás semmitmondó, szürke. Az anyag elsősorban a diákifjúság életét mutatja be, melynek tandíjat kell fizetni az iskolában, a főiskolára pedig a dolgozók gyermekeinek csupán 5 százaléka jut el. Persze a kiállításon erről nincs egyetlen szó sem. De még a módosabb családok gyermekeinek élete sem közelíti meg hazánk ifjúságának tartalmas, sokoldalú, iemes célokat követő hétköznapjait. Az osztrák fiatalok csoportos kirándulásai hol vehetik fel a versenyt a mi pionír-táberainkkal, ahol százezrek üdülnek. Ifjúsági könyvkiadásunkat hogyan lehetne összevetni a szegényes, tartalmilag gyenge osztrák gyermek- és ifjúsági könyvkiadással. De tehetünk még sok más összehasonlítást is. „Az osztrák ifjúság azt akarja, törüljék el a határokat", olvastuk a kiállításon. Azok tűzték e jelszót ki, akik még Bécsben is elhatárolják magukat a világ ifjúságának 17 ezer küldöttjétől, akik a kiállításon szétosztott röplapokkal, könyvekkel gátat építenek, gyűlölködést terjesztenek az ifjúság körében. Szép és nemes a fenti jelszó, de a kiállítás rendezői éppen az ellenkezőjét csinálják. Van azonban eay másik osztrák ifjúság is. amelyik a fesztivált szervezi, rendezi és önfeláldozóan dolgozik sikeréért, amelyik szívvellélekkel harcol a fiatalok közötti határok lerombolásáért, a világ népeinek barátságáért. Az osztrák ifjúság bemutatkozott. Nem a kormány által támogatott kiállításon, hanem a fesztiválon. Több mint száz ország a fiatal és lelkes osztrák lányokat, fiúkat szívébe zárta, és azokat akiket félrevezettek, akikét a VIT elleni áskálődásra uszítottak, sajnálja és azt reméli, hogy rövidesen belátva tévedésüket csatlakoznak azokhoz, akik a békéért és barátságért harcolnak. SZŰCS BÉLA Kínában ez idén 18 millió tonna acélt gyártanak, 7 millióval többet, mint tavaly. Felvételünkön a Sicsingsani vasmíjvek dolgozói új felajánlást tesznek. Az indiai központi kormány elhatározta, hogy lemondatja Kerala állam kormányát Nixon alelnök szovjetunióbeli körútja Moszkva (ČTK) — Richard Nixon alelnök a pervouralszki üzem megtekintése után meglátogatta a Kultúrpalotát. Az üzem vezető dolgozóival elbeszélgetve megelégedését fejezte ki, hogy lehetővé tették számára az üzem tüzetes megtekintését. Elismeréssel nyilatkozott az üzemről, mint korszerű és nagyon termelékeny vállalatról. A Kultúrpalotát elhagyva rövid beszédet intézett az üzem összegyűlt munkásaihoz és alkalmazottaihoz s átadta nekik az amerikai nép üdvözletét. „Hallottam, hogy valaki angolul azt mondta: béke", — jegyezte meg Nixon. — „Tökéletlen orosz nyelvtudásommal azt szeretném válaszolni: barátaim világbékét!" Az egyik munkás a következő megjegyzéssel válaszolt erre: „Több tettet, kevesebb szót!" Az amerikai vendégek Pervouralszkból Gyektyarszkba mentek, ahol rezet fejtenek. A bánya igazgatója az amerikai vendégek tiszteletére ebédet adott, melyen az USA alelnöke pohárköszöntőt mondott, Vorosilov és Hruscsov elvtársak egészségére ürítve poharát. u ül--- 1 v Egy fiatal szovjet város, az Amúrmenti Komszomolszk V. I. Leninről elnevezett főtere. (TASZSZ felv.) Ivan Muravjov, a szverdlovszki városi tanács elnöke Eisenhower amerikai elnök egészségére ürítette poharát és kijelentette, hogy fel kell számolni az idegen területen elhelyezett amerikai támaszpontokat és baráti légkört kell teremteni, hogy a béke és kölcsönös megértés honoljon a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek kapcsolataiban. „Ügy vélem, a feszültség enyhítésének egyik útja a személyi kapcsolatok felvétele. — jelentette ki Nixon. — természetesen politikai különbségek vannak országaink között, de olyan helyzetet, kel! teremtenünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői háború nélkül elsimíthassák a vitás kérdéseket. Ezen fogunk munkálkodni". Az alelnök végül az egyik kérdezőskodöröl tréfásan megjegyezte: „Ön államférfinak született." — „Akkor ki fejtené az ércet, ha mindenki államférfi lenne ?"l— válaszolt a munkás, s megkérdezte az alelnököt, mivel magyarázza, hogy a Szovjetunió ismételt javaslatai ellenére sem egyeztek meg az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről. Nixon megismételte, hogy az USA ..megfelelő garanciák nélkül" nem egyezik bele a kísérletek beszüntetésébe, hozzáfűzte azonban, hogy hiszi: a Szovjetunió ilyen egyezményt óhajt. Válaszát azzal a kijelentéssel zárta, hogy éppen most tárgyalnak erről a problémáról. Amikor feljött a bányából, elismeréssel nyilatkozott „a pompás, korszerű bányaberendezésről". Az amerikai vendégek este visszatértek Szverdlovszkba. Nixon alelnök Thcmpson nagykövet és Rickover altengernagy amerikai tudósítók csoportjával pénteken meglátogatta a belojarszki atomerőmű építkezését, mely Szverdlovszktól több kilométerre fekszik. Nyikolaj Kugusev, az erőmű tervezőfómérnökhelyettese és Alekszej Szemjonkin építésvezető-főmérnök élénken elbeszélgettek a vendégekkel, ismertették az erőmű építését, melynek 1961-ben kell befejeződnie. A villanyerőmű már 1961ben áramot fog szolgáltatni. A szovjet mérnökök válaszoltak Nixon alelnök kérdéseire, és tájékoztatták öt arról, hogy az atomerőmű első része 200 000 kilowatt kapacitású lesz. Az építkezési terep megtekintése után, ahol magasba emelkedik a gépház épülete és épülnek az atomreaktorok alapjai, Kugusev mérnök angol nyelvű prospektusokat adott át Nixonnak és Rickovernek. A prospektusok részletesen vázolják az erőmű építkezésének munkálatait és feltüntetik alapelvéit. „Mi éppúgy, mint önök, az ilyen villanyercművek építését tartjuk az atomerö legmegfelelőbb felhasználási módjának" — jelentette ki Nixon alelnök. Beszélgetésük végén Richard Nixon sok sikert kívánt a villanyerőmű építőinek és kijelentette: „Lehet, hogy a kitűzött idő előtt sikerül befejezniük az építkezést, mivel hazájukban mindenkitől azt hallom, hogy 6, sőt 5 év alatt teljesítik a hétéves tervet. Ezért meggyőződésem, hogy 1961-ig befejezik ezt az erőművet." Berlin (ČTK) - Az IPA indiai sajtóügynökség jelentése szerint az indiai központi kormány csütörtökön elhatározta, hogy beavatkozik Kerala állam kérdésébe és lemondatja a kommunista párt vezette keralai kormányt. A keralai kormány az 1957-es általános választások után alakult meg, amikor a kommunista párt Kerala legerősebb pártja lett. A reakciós keralai ellenzék főként az utóbbi hónapokban alkotmányellenes eszközökkel törekedett a kormány megdöntésére. Az indiai központi kormány ülésén elhatározták, hogy a beavatkozást azzal indokolják meg: a keralai helyzet „uralhatatlanná" vált „és semi jele a javulásnak". Jól tájékozott delhi körökben azt várják, hogy 24 órán belül közzéteszik az indiai köztársasági elnök formális kiáltványát az indiai kormányhatalom átvételéről. * A New Age című hetilap, India Kommunista Pártjának központi lapja vezércikket közöl Adzsoj Ghos főtitkár tollából. A vezércikket az indiai kormány keralai beavatkozásáról hozott döntésről kiadott első hírek megjelenése után írta. A vezércikkben részletesen elemzi a keralai ellenzék egyesült erőinek taktikáját. A keralai ellenzék soraiban nemcsak a legutóbbi választások során vereséget szenvedett politikai pártok, hanem a szélsőséges, soviniszta, reakciós vallási szervezetek is tömörültek. A kongresszusi párt, mely Keralában szövetkezett ezekkel az erőkkel, remélte, hogy csak rövid összecsapásra kerül sor, amely a népi mozgalom India felszabadulása óta elért legnagyobb vívmányának - a keralai demokratikus kormánynak gyors felszámolását eredményezi. Abból indult ki, hogy „a kommunista veszély rémével" sikerül országszerte tömegtámogatást nyernie. Tervei azonban nem valósultak meg. A keralai nép nagy többsége nem hagyta magát belesodorni e küzdelembe, — írja Ghos. A kongresszusi párt azonban nem tudott beletörődni vereségébe, mivel ez nemcsak keralai szervezetének, hanem közvetlenül a párt .vezetőségének vereségét jelentené. Ez a háttere a központi kormány jelenlegi beavatkozásának. A Keralával kapcsolatban Indiában kitört válság nem közönséges válság, — folytatja Ghos. A parlamenti rendszer, a nemzeti mozgalom eddigi törekvése szempontjából létfontosságú kérdések forognak veszélyben, mivel maga a demokrácia is veszélyben forog. Pártunk bizalommal tekint a jövőbe. Bizalma a már elért sikereinkből ered, — írja cikke végén Ghos. Azon tudat hatja át, hogy az ügy, melyért küzdünk, a néptömegek ügye. Elszántság hatja át, hogy nem dől be a provokációknak, békés és demokratikus módszereket fog alkalmazni. Genfi tudósítás: Nyugati diplomáciai csalás Genfben Még mindig nincs haladás a külügyminiszteri értekezleten Genf, (RP.) — A négy nagyhatalom külügyminiszterei csütörtökön újabb nem hivatalos összejövetelt tartottak a francia küldöttség genfi szállásán. A gyűlésen Nyugat-Berlin kérdéséről, valamint az értekezlet további munkájának alapvető kérdéseiről támvaltak. Nem történt haladás a tárgyalásban, .mivel a három nyugati hagyhatalom képviselői az ideiglenes nyugat-berlini statútumról szóló egyezménytervezet fő pontjaiban, valamint a két német állam tárgyalásait illetően kitartottak irreális álláspontjuk mellett. A négy miniszter végül elhatározta, hogy a négy küldöttség képviselői pénteken délelőtt megkísérlik egyes kérdések közös megfogalmazásának kidolgozását. A négy miniszter délután ismét további nem formális gyűlésre jön össze Gromiko szovjet külügyminiszter szállásán. Megbízható hírforrások szerint az eszmecsere során további komoly akadály merült fel a megegyezés útján éspedig annak a magyarázatnak formájában, mellyel a nyugati hatalmak az általuk meghatározott ötéves határidőt értelmezik. A nyugati küldöttségek c kérdésben sajtójukat is nagyon durván félrevezették, mivel javaslatukat komolyan elferdített változatban bocsátották rendelkezésére. A nyugati sajtó jelentései szerint a javasolt ötéves határidő a nyugat-berlini ideiglenes statútum érvényességére vonatkozott, de az eredeti megfogalmazás a valóságban csak a most tárgyalt intézkedések újabb felülvizsgálásának további öt év elteltével való lehetőségéről beszélt. A nyugati küldöttségek ezzel a szemfényvesztéssel próbálták megkerülni az ideiglenes nyugat-berlini statútum fontos időbeni korlátozásának szükségét, anélkül, hogy becsületesen vállaltak volna valamilyen kötelezettséget. A Nyugat ily módon nemcsak a nyugat-berlini megszállási statútum további öt évre való megőrzését követeli, hanem ez ideig minden további vitát is kizár. Sőt, a későbbi tárgyalást csupán már a jelenlegi értekezleten tárgyalt intézkedésekről folytatandó vitára korlátozza. A nyugati javaslatok egyáltalán nem akarnak változtatni NyugatBerlin helyzetén. Az ötéves határidőre vonatkozó záradéknak tehát csak az volt az értelme, hogy legföljebb további öt évig halasztást adjon a megszállási statútumnak. Nyilvánvaló, hogy a Nyugat részéről nagyvonalú, körmönfont diplomáciai csalásról van szó. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, milyen közönségesen ferdítette el Berding, az amerikai küldöttség szóvivője szerdán este Gromikónak az értekezlet további munkamódszereit illetően Herterrel folytatott eszmecseréjében elfoglalt álláspontját. Berding az amerikai sajtóügynökségek tudósítóinak eredeti tudósításai szerint kijelentette, hogy Herter állítólag megállapodott Gromikóva! miszerint „szerdán, augusztus 5-én befejezik az értekezletet". Berding később helyreigazítást adott ki, mely szerint állítólag csak arról egyeztek meg, hogy „törekedni fognak augusztus 5-ig befejezni a tárgyalásokat." A valóságban azonban más volt a vita lefolyása. Herter felvetette azt a kérdést, nem szakíthatnék-e félbe ismét az értekezletet, vagy nem folytathatnák-e a miniszterhelyettesek színvonalán, anélkül, ho~v bármit is megoldanának előtte. Gromiko viszont kitartott amellett, hogy a miniszterek személyesen törekedjenek megyegyezésre, vagy hogy a kormányfőkre bízzák a további tárgyalásokat. Gromikő végül úgy fogalmazta meg álláspontját, hogy maximális erőfeszítést kell tenni arra, hogy augusztus 5-ig, amikor Herter el akar utazni az USÁ-ba, konkrét eredményeket érjenek el Genfben. Természetesen felmerül a kérdés, miért ferdíti el az amerikai küldöttség már két szembetűnő esetben a valódi tényállást? Kétségtelenül azért, mert álcázni akarja, hogy nem hajlandó megegyezni, éš helytelen illúziókat akar kelteni. A világ közvéleményét. természetesen a dolgok igazi állásáról kell tájékoztatni. A miniszterek csütörtöki megegyezését illetően, melynek alapján megbízták a négy küldöttség képviselőit, hogy kíséreljék meg az egyes kérdések közös megfogalmazásának kidolgozását, újságírókörökben úgy vélik, hogy ez lehetne az első jele a kormányfői értekezlet összehívása esetleges ajánlásának. A küldöttségekkörében azonban csak eljárási értelmet tulajdonítanak az ügynek. JIŔÍ HOCHMAN. Ü3 SZÖ 3 * augusztus 1.