Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-01 / 211. szám, szombat

Nyitott könyv a holnap ! ±!f

őÍ

árás

jtl

lágró

1 0/ w Jt A z időjárásjóslás gyökerei a más kozott ugyanazon ic Kora reggel a sűrű eső fedél alá kergette az embereket. Pedig már szállingóztak a munkába. Egyesek meg is jegyezték, hogy — a reggeli vendég nem hál meg. De bizony csak meghált és igy megázva futottam jómagam is Rappon az eresz alá. Kopogást hallva, benéztem az egyik helyiségbe. A raktárban egy ember éppen a zsákokat bélyegezte. A szövetkezet raktárnoka volt. — Készülünk a cséplésre, kell a zsák — mondta. Aztán megjött Kozlok elvtárs, a könyvelő. Megkezdődött a mindennapi" munka, ami egyszerűnek látszik a beavatatlannak. Mégis érdekes, ha vele él az ember. Ha számok formájában is, mégis akár a tükörben, ott látjuk a gazdálkodást eredményeivel, bajaival. Olyan szövetkezet a rappi, hogy az emberek a jövőt szívesen látják a jelenben, szívesen emlegetik, mi lesz holnap, holnapután. A nyomaték kedvéért hangsúlyozták, ne felejtsem el az összehasonlítást az elmúlt évvel. Ezzel is a fejlődést akarták kidomborítani. Nem fantasztikus számokkal jönnek elő, amikor a szarvasmarhaállományról esik szó, ahol már az évvégi távlati tervet is maguk mögött hagyták az első félév alatt. — Nyolcvan darabbal gyarapodott az állomány, vásároltunk, nevelünk, i— dicsekszik a könyvelő. Az állatvásárlás és nevelés, ami a rappi szövetkezetben az állatállomány jelentős feltöltéséhez vezetett, figyelemre méltó, követendő példa. Tudjuk, nem egy szövetkezet nehezen tud megbirkózni a termelési feladatokkal. Sokszor pedig önhibájából, mivel a termelési tervben feltüntetett gyarapodásra kevés gondot fordítanak. Kozlok elvtárs is szóvá tette, hogy tőlük is megkérdezték már nem egy esetben, hogyan csinálják Rappon: az állományt is jelentősen növelik, a húst is beadják s emellett mégis terven felül van az állatállomány. Magam is kíváncsi voltam rá, ismerve nem egy szövetkezet gazdasági helyzetét. Főleg az érdekelt, Bevétel 1958-ban az első félévben: Tervezett 392 000 korona, elért 445 000 korona Látjuk, egy év alatt 225 ezer koronával több bevételt hozott ugyanaz a termelési ág. Ezt a fejlődést több oldalról lehet ismertetni; a számszerű gyarapodás, a növekvő súlygyarapodás a tavalyival szemben, az önköltségcsökkenés. Ezek az összetevők adják a negyedmillió korona bevételtöbbletet, amely ez év júliusában mutatkozik, viszonyítva az elmúlt év ugyanazon időszakához. A mennyiség- és minőségbeli fejlődést elemezve a sertéstenyésztésről is szólni kell. A különbség ez idén az első félévben: 93 mázsával több sertéshúst termel a szövetkezet, mint az elmúlt év első felében. így beszélhetünk a marhahústermelésről is, ahol 69 mázsa a különbözet az idei félév javára. Van azonban az állattenyésztésben egy gyenge pont, amely Rappon nem a legjobb bizonyítvány, mégpedig a tejtermelés. * Olyan fejezet ez, amelyről maguk a vezetők is kritikusan szólnak. A helyzet az, hogy az állatgondozók kissé elkényelmesedtek. Megelégednek — ami helytelen — az 5 literes napi tejhozammal. Pedig ez kevés a rappi szövetkezetben. A bíráló szavakat, remélhető, a tehéngondozók nem engedik el a fülük mellett. Már csak azért is, hogyha az ő munkájuk után kellene megítélni a szövetkezehogy a számszerűség mellett a gyarapodás megmutatkozik-e haszon formájában is, mivel keveset mondanának az egyszerű állításokkal, ha a tényekkel nem adnának magyarázatot. Az állattenyésztésről beszélve a számszerű gyarapodás mellett konkrét példával illusztrálják a fejlődést. 1959-ben az első félévben: 570 000 korona 670 000 korona tet, a gazdálkodást, a valóság nem hagyna helyet a dicsérő szónak. Most már az istállóra sem lehet panasz, hiszen készen az új. Azt sem lehet állítani, hogy nem lenne mit etetni. A közelmúltban sem volt rossz a helyzet e téren, hiszen a rappi szövetkezet, ha kellett, másokon is segített. Minden lehetőségük megvan növelni a tejtermelést, tekintetbe véve takarmányalapjukat. A telek mellett kazlak sorakoznak: 42 vagon széna, 15 vagon lóhere, ezenkívül van 320 köbméter siló. A sarjúra is kedvez az időjárás. Érdekelt gazdálkodásuknak az a része, hogy jövőre 15 hektárral csökkentik a búzavetést, ezzel szemben 10 hektárral több kukoricát vetnek. Lényegében kisebbszerű áttolódás lesz más termelési ágakra. Megduplázzák a paradicsomtermelést is — jövőre 10 hektárra - amely amellett, hogy 475 mázsás hektárhozamot adott, hektáronként több tízezer korona bevételt is biztosított. A termőtalaj területének növelése is folyamatban van. Felszántanak 41 hektár kevéshozamú rétet. így próbálják érzékeltetni a jövőt a rappiak. Pontosan kidolgozott tervek alapján, figyelembe véve az új begyűjtési rendszer adta sokoldalú lehetőséget, amely széles teret nyit a még jobb gazdálkodásnak. (— d) Nyári riport Kassáról 'Á nyári hőség beköszöntött Kassára is. Az emberek a hőségtől elcsigázva, bágyadtan járkálnak az utcán, A város lakosai a ligetben és az utóbbi időben rendbehozott űj parkokban keresnek hűvös helyet a pihenésre. Szombat délután 'és vasárnap ezrek keresik fel a Csermely völgyét, a Bankót, a Lajos-forrást és a Hernád völgyét. Hétköznap, a munka befejeztével és vasárnap az ifjak és felnőttek egyaránt, legszívesebben a strandra mennek. Ez érthető is, mert a kassai strand fekvésénél fogva nemcsak a város lakosaira, hanem az idegenforgalomra is vonzólag hat. Az ide vezető út a város legszebb parkján, a ligeten vezet keresztül. A fürdőzők a zöld pázsiton és az ezen célt szolgáló padokon napoznak. A délelőtti órákban a napközi otthonok tanítónőinek felügyelete alatt vidám, lebarnult egészséges gyermekek fürdenek, játszanak, napoznak itt. A gyermekeknek fürdőmedencéjük és különböző játéklehetőségeket nyújtó külön játszósarkuk van. A városi higiénikus naponta ellenőrzi a strandot, vegyileg ellenőrzi a víz összetételét és tisztaságát. Falatozó, cukrászda, borbély, pedikúr és más szolgáltatások teszik kellemessé a fürdőzést. Az épülő városnak csak ez az egy strandja van. Éppen azért kicsinek bizonyul. A közel 4 ezer személyt befogadó strandon 5—6 ezer, sőt még több fürdőző szorong. Ma már semmiképpen sem helytálló az a nézet, hogy a Hernád a város ,közelében folyik, és van hova menni. Egyrészt rendészeti szempontból, másrészt az állandó folyószabályozás következtében veszélyes a szabadban való fürdés. Az épülő fedettuszoda, mely előreláthatólag a jövő év májusában lesz kész, nem fogja teljesen megoldani a strandhiányt. A sportolók között egészséges kezdeményezés indult. A fedettuszoda mellett, társadalmi munkával egy 50 méteres medencét akarnak felépíteni. A városi nemzeti bizottság évekkel ezelőtt akciós tervébe iktatta a Bárcai úton egy két medencéből álló strand megnyitását és a Hernádon egy lidó felállítását. Ügy látszik azonban, hogy ez a terv, csak terv maradt. Utunk a strandról a szóda- és limonádéelöállító-üzembe vezet. A lakosság üdítőitallal való ellátásában ezen üzemrészleg egyre nagyobb jelentőséggel bír. A termelési tervet 105 százalékra teljesítik az itt dolgozó asszonyok és leányok. Havonta félmillió üveg limonádét és 100 ezer liter szódavizet gyártanak. A termelést azonban legalább 100 százalékkal kellene növelni, hogy az igényeket jobban kielégítsék. A kassai járás falvai is egyre inkább érdeklődnek gyártmányaik iránt. - Több megértést és segítséget várunk a városi nemzeti bizottságtól, hogy megbirkózhassunk a feladatokkal — mondja Koreny elvtárs, a kommunális szolgálat üzemvezetője. A munka két műszakban folyik. A harmadik műszakot csak azért nem tudják bevezetni, mert az elavult gépek, no meg a szűk helyiség ezt nem teszik lehetővé. A termelés kezdetleges módszerrel folyik. A múlt évben vásárolt Delta gyártmányú töltőgépet, melynek kapacitása 30 ezer üveg töltése, nem tudták beállítani, mert a kiutalt új helyiséget a mai napig sem kapták meg. A gép hosszú hónapokon át, kihasználatlanul állt, s végül a konzervgyárnak adták kölcsön. Bratislavában 20 lakásépítkezési szövetkezet létesül (ČTK) - A bratislavai körzeti nemzeti bizottságok eddig különböző vállalatok és szervezetek 19 lakásépítkezési szövetkezetét tartják nyilván. Ezenkívül közvetlenül a Bratislavs-Öváros Körzeti Nemzeti Bizottságon 780 taggal egy külön lakásépítkezési szövetkezet létesül. A körzeti nemzeti bizottságoktői egyelőre 7 lakásépltkezési szövetkezet kapott tevékenységi engedélyt. A lakásépltkezési szövetkezetek létesítésében a legjobb eredményeket a Bratislava-Öváros Körzeti Nemzeti Bizottság hatáskörébe tar' tozó lakosok érték el. Itt eddig 5 rendesen és három ideiglenesen jóváhagyott szövetkezet működik. A Komenský Egyetem szövetkezete, a Pravda alkalmazottainak szövetkezete a Csehszlovák Állami Film, a Szlovák Nemzeti Színház, a Csehszlovák Rádió és Televízió közös lakásépítkezési szövetkezete, a Juraj Dimitrov Vegyiüzem, valamint a Kábelgyár alkalmazottainak szövetkezetei számára a Februári győzelem utcán és a Kertész utcán jelöltek ki lakásegységek építésére telkeket. A jövő év végéig e településeken mintegy 300 lakást építenek feU 'A nagy hőség idején a múlt hónapban 5 ezer

1 literrel emelkedett a fagylalt fogyasztása. A kassai cukrászdákban havonta 20 ezer liter fagylaltot adnak el. A kommunális szolgálat cukrászdái már a reggeli órákban el vannak látva fagylalttal. Minden cukrászdában van fagyasztógép. Üzemzavar esetén a központi fagylalt „gyárból" azonnal szállítják a kész fagylaltot. Országos viszonylatban a kassai cukrásziparnak mindig jó híre volt. Most sincs ez másképpen. Naponta 25 ezer darab, 60 fajta süteményt készítenek. Ezenfelül megrendelésre havonta ezer torta készül. A fogyasztók kedvenc süteménye, a konyakos csúcs, a csokoládékészítmények és a kassai különlegesség, a suhajda. A kassai cukrászüzem gyártmányai ismeretesek Prágában, Plzeňben és Brnóban is. Különösen a „košický med" néven ismert készítményekből egyre nagyobb mennyiséget szállítanák. A közüzemi szolgálat feladata biztosítani a lakosság állandóan fokozódó igényeinek kielégítését. Ezen törekvést a városi nemzeti bizottságnak a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell támogatnia. Mózes Sándor z időjárásjóslás gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. Az e téren tett első lépések azonban a természet és a törvényszerűségeiről való tájékozatlanság következtében igen kezdetlegesek voltak. Az ember eleinte csak az időjárás körülötte megnyilvánuló jelenségeinek megfigyelésére volt utalva és arra törekedett, hogy bizonyos időszak időjárásának jellege alapján, később pedig bizonyos szentek napjain mutatkozó időjárási jelenségek szerint ítélje meg a várható időjárást. Ennek alapján számos népi közmondás keletkezett, amelyek tulajdonképpen amolyan első időjárásjóslások voltak. Néhány ilyen jóslás hagyománya még ma is él az emberek között. Az időjárás tudományos adatokkal alátámasztott jóslásával a meteorológia, vagyis az időjárástan foglalkozik. A meteorológiában észlelhető előrehaladásra a XVII. században került sor, amikor is meteorológiai műszereket szerkesztettek, melyek segítségével megkezdték az időjárás elemei értékének mérését. Az időjárás szervezettebb és egyidejűleg nagyobb területen történő megfigyelése azonban csak a XIX. században kezdődött. Állandó meteorológiai állomások létesültek és az általuk végzett megfigyelések eredményeit berajzolták földrajzi térképekbe, aminek segítségével áttekintést nyertek arról, hogy nagyobb területen milyen az időjárás jellege. A meteorológia további fejlődéséhez hozzájárult a drótnélküli távíró, melynek segítségével gyorsan összefoglalhatták nemcsak az adott ország, hanem más országok időjárására vonatkozó jelentéseket is. Ezt az egész folyamatot meggyorsította a mennyiségtan és a fizika fejlődése, melynek segítségével megmagyarázhatjuk a természet, tehát ezzel egyidejűleg az időjárás különböző törvényszerűségeit. A

rövidebb időre, rendszerint 1—2 napra szóló időjárásprognózisokat már világszerte állítják össze annak alapján, hogy az időjárást nagyobb területen ugyanazon időpontban megfigyelik. Ezért az időjárásprognózist kidolgozó meteorológiai szolgálat alapja a megfigyelő meteorológiai állomások hálózatából áll. Ezeken az állomásokon megfigyelik és mérik a meteorológiai elemek értékét, amely elemek kölcsönös összehatás alapján jönnek létre és meghatározzák az időjárás adott jellegét. Mérik tehát a levegő hőmérsékletének, a légnyomásnak, a szélnek, a levegő nedvességének értékeit és megfigyelik az időjárás helyzetét s a felhőzetet. A megfigyeléseket pontosan meghatározott időpontokban, 1, 4, 7, 10, 13, 16, 19 és 21 órakor végzik minden országban. A meteorológiai állomások nemcsak sík területen, hanem a hegyekben is működnek. Az időjárást a szárazföldön kívül a tengereken és az óceánokon is megfigyelik a prognózisokat öszszeállító intézmények számára. Az egyes állomások megfigyelői felveszik az adatokat és gyors összekötőeszközök segítségével az adott állam időjárásjelző központjaihoz továbbítják. Az időjárásjóslással foglalkozó központok, amelyekben összpontosulnak az adatok, az átvett jelentéseket a fő központhoz közvetítik, ahol az egész államból beérkezett jelentések összefoglaló szövegét más államok meteorológiai intézeteihez továbbítják. Minden államban rendszerint több ilyen időjárásjóslással foglalkozó központ, vagyis adatgyűjtő intézmény működik. Az időjárásról szóló jelentéseket az egyes államok egyA bratislavai Központi Műszaki Könyvtár e napokban megrendezte a farkastoroki új vegyiipari kombinát dolgozói számára tervbe vett kiállítását, melynek látogatói 1800 különféle vegyiipari kiállítási tárgyat, ezenkívül műszaki irodalmat tekintettek meg. (J. Hrebíček felvétele.) más között ugyanazon időpontban szikratávírón vagy pedig rádiószikratávírón cserélik ki. Az adott ország időjárása és a szomszédos, vagy távolabb fekvő országok időjárására vonatkozó jelentéseket az említett központokban berajzolják az ún. időjárásszemléltető térképekbe. Minden meteorológiai elemet berajzolnak az előre meghatározott helyre az állomás körzetében és a helyet a térképen megjelelölik. Meteorológiai szolgálatunk olyan időjárást szemléltető térképet használ, amelyek feltüntetik az Észak-Amerika keleti partjaitól egészen az Uraiig és a Spitzbergáktól egész Észak-Afrikáig elterülő területeket. A

z időjárást szemléltető térképet a berajzolt adatokkal átadják a meteorológusnak, aki elvégzi az adatok, azaz az egész időjáráshelyzet elemzését. A meteorológus az időjárást szemléltető térkép elemzése folyamán megállapítja és berajzolja az ún. időjárásarcvonalat, vagyis a hideg és a meleg levegő érintkezésének határát. Az időjárásarcvonalakon kialakul a felhőzet és a mindenfajtájú csapadékok övezete. A meteorológus az időjárásarcvonalakon kívül berajzolja az időjárást szemléltető térképbe az izobárokat, azaz az egyenlő légnyomással bíró helyeket összekötő vonalakat. Ha a meteorológus már berajzolta az időjárási térképbe az izobárokat, helyzetképet alkothat a légnyomásalakulatokról, s a levegő áramlását meghatározó magas és alacsony légnyomásokról. A meteorológus az időjárási térkép elemzése folyamán különféle tantételeket és szabályokat alkalmaz, emellett jelentős mértékben igénybe veszi saját tapasztalatait, melyeket évek hosszú során át folytatott gyakorlatával szerzett. A föld felületéhez közel fekvő levegőrétegekben az időjárás fejlődését gyakran a magasabb rétegekben lejátszőló időjárási folyamatok is befolyásolják. A meteorológus ezért az egész időjáráshelyzet megállapítása folyamán részletesen elemzi az ún. magassági térképet. Ezekre a térképekre berajzolják a levegő hőmérsékletére, nyomására, nedvességére, valamint a szél bizonyos magasságokban vett irányára és elért gyorsaságára vonatkozó adatokat. A Föld levegőburkolatára vonatkozó adatokat a gyakorlati meteorológiai szolgálat különleges műszerek — a rádiószondák segítségével szerzi meg. Időjárásprognózis kidolgozása folyamán elsősorban az a fontos, hogy azon a területen, amelyre a prognózis vonatkozik, a levegő összetétele ugyanolyan marad-e, vagy pedig a prognózis érvényessége idején más, melegebb avagy hidegebb levegő áramlik-e a terület fölé. Az esetben, ha új levegő áramlása várható, a meteorológusnak meg kell állapítania az időjárásarcvonal érkezésének idejét, vagyis azt a választóvonalat, amely a meleg levegőt elválasztja a hűvösebbtől, valamint az ezen változást kísérő jelenségeket, azaz a felhőzetet, a csapadékot, a szeleket avagy a levegő hőmérsékletét. Figyelembe kell vennie a légnyomásalakulatokban végbemenő változásokat, mégpedig nemcsak a legközelebbi környéken, hanem a távolabb fekvő területeken is. A meteorológus legnehezebb feladata a csapadék előfordulásának előremegállapítása. A csapadék előfordulását, mind annak terjedelmét, mind mennyiségét illetőleg nagyon bonyolulttá teszi az adott terület, főleg a hegységek. A

rövid időre szóló időjárásprognózisok hazánkban mintegy 80 — 85 százalékra válnak valóra. A prognózis 100 százalékos teljesülése azért lehetetlen, mert az időjárásarcvonalak és a bennük lejátszódó folyamatok gyakran megváltoztatják előrehaladásuk gyorsaságát, amit nem lehet mindig előre megállapítani. Ezenkívül még sok más hatás gyakorol befolyást az időjárás fejlődésére. A rövid időre szóló prognózisokon kívül mostanában hosszabb időre szőlő prognózisok kidolgozásával is foglalkoznak. így pl. kidolgozzák az egy hónapra szóló időjárásprognőzisokat. Ezeket a prognózisokat azonban még csak kísérletileg alkalmazzák. A teljesülés lehetőségének százalékaránya ezeknél az időjárásprognózisoknál sokkal csekélyebb, mint a rövid időre szóló időjárásprognózisok esetében. A meteorológia fejlődése ugyanúgy, mint a többi tudományos ágazatoké, állandóan felfelé ível. Ezzel összhangban elvárható, hogy a legközelebbi évek és évtizedek folyamán jobb lesz az időjárásprognózisok kidolgozása is. Dr. Peter Forgáč, a bratislavai Hidrometeorolőfliai Intézet dolgozója ÜJ SZÖ 4 * 1959- augusztus 1.;