Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-19 / 229. szám, szerda

H4Z fij szó Jó kezekben az irányítás \!RO_DALOMRO L - KÖNWEKRÖ A rastislavicei szövetkezetesek pártunk Központi Bizottsága határozatának megtárgyalásakor megállapították, hogy eddigi előrehaladásuk nem felel meg az adott lehetőségeknek. Becsületes gazdálkodók szemével pillantottak be az első félév gazdasáyi mérlegébe és meggyőződtek a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztési lehetőségeiről. ÜJ FELVÉTELEK — BÁTOR TERVEK A község valamennyi dolgozó parasztja az ősszel már közösen fog gazdálkodni. A földalap ekkor 51,8 százalékkal emelkedik. A növénytermelést jövőre 14,8 százalékkal, az állattenyésztési termelést 19,01 százalékkal akarják növelni. A TARTALÉKOK ÉS A TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA. Á mezőgazdasági termelés növelése érdekében takarmányféléket a szántóterületnek 28.3 százalékán termelnek majd. Eddig 20,3 százalékán termeltek takarmár.yféléket. 15 hektár földterületen két halastavat létesítenek, ezenkívül csatornázási munkálatokat Is végeznek. Ez idén 23 hektáron vetnek keverékeket, jövőre 30 hektáron. Jelentősen növelik a kukorica vetésterületét, Brigádmunkán a kassai főiskolások A kassai Ján Nálepka kapitány főiskolásdiákotthon nyáron át közel 300 főiskolásnak ad éjjelente szállást, akik brigádon vannak a város különböző területein. Az építkezésnél, valamint más helyeken is derekasan kiveszik részüket a munkából. Délutánonként sportversenyeket rendeznek egymás között a csoportok, főképp röplabdában. A brigádosok több mint 60 százaléka már teljesítette a VIT-jelvény megszerzéséhez szükséges feltételeket és elvárható, hogy a legközelebbi időben a többiek is megszerzik. A napi munkát este hat órakor értékelik, vacsora után pedig kultúrmunka következik. A hónap végén brigádfesztivál lesz Kassán. A kohászok, valamint az építészek csoportja, fáradságot nem Ismerve, lelkesen próbálnak és készítik elő a kultúrműsort. Molnár János, Boly. Teljesítettük a kitűzött feladatokat Á nyári kiképző időszak letelte után laktanyánkban megtartották a kiértékelést. Egységünk katonái jól megállták helyüket. Századunknál mind teljesítették harci feladatukat. A legjobb szakasz Fialka főhadnagy elvtársé volt, ahol két raj vizsgázott kitűnőre. Parancsnokok Petlus és Tihelka tizedesek. Ezért a jó eredményért meg is lettek jutalmazva. A gyakorlatok elvégzése után a határvidéki EFSZ-ek segítségére siettek, hogy teljesíthessék a kormánynak az aratási és cséplési munkákra vonatkozó határozatát. Katonáink Itt is szép eredményeket értek el. Az egyes szakaszok versenyben állnak egymással. Az aratás után a komló betakarításában fogunk segíteni. Gróf Tivadar, tizedes. mégpedig, az idei 3 hektárról jövőre 14 hektárra. Megállapították, hogy a 10 hektárra szolgáló öntöző-berendezést a szövetkezetben nem használják ki eléggé. Eddig csak 5 hektár zöldséget öntöztek. Jövőre ezzel az öntöző-berendezéssel 7 hektár zöldséget öntöznek majd, ezenkívül 25 hektár cukorrépát, 25 hektár lucernát és 34 hektár vörösherét. NAGYOBB GONDOT FORDÍTANAK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSRE IS 1960-ban 7276 kg hússal termelnek többet. Az idei évhez viszonyítva jövőre 22,28 százalékkal növelik a tejhozamot, ami 95 867 liter tejet jelent. Ily módon elérik, hogy egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva 675 liter tejet termelnek. A sertéshús termelése is növekedik, hektáronként 124 kg-ra. A rastislavicei szövetkezet azért tűzhette ki e merész gazdasági terveket, mert a mezőgazdasági termelés fokozásának élén kommunisták állnak. Stiglinc Lajos, a surányl JNB dolgozója. Érdekes versenyfelhívás A losonci járási művelődés-ház érdekes versenyfelhívást intézett a szövetkezeti tagokhoz. Ingyenjegyeket ajánlott fel az augusztus 21-i losonci esztrád-estre. Tíz ingyenjegyet adnak ama szövetkezet legjobb tagjai számára, amely augusztus 15ig befejezi a gabona betakarítását. Ahol augusztus 10-19-ike között naponta legalább 100 mázsa átlagot érnek el a tagok a cséplésnél, ingyenjegyet kap a legjobb cséplési munkacsoport. A beadási kötelezettségnek augusztus 15-ig való teljesítéséért 5 ingyenjegy jár. Ezenkívül biztosítják a legjobb szövetkezeti tagoknak az előadás színhelyére való, valamint a hazautazását is ingyen. Sólyom László, Losonp*

1 Készülünk a nagy ünnepre E napokban néphadseregünk egységeinek tagjai is nagyban készülődnek a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának megünneplésére. Benn a kaszárnyában nagy a takarítás, tisztítás és díszítés, a repülőtéren pedig folynak az előkészületek a repülőnapra, mely ez alkalomból lesz megtartva. Ezenkívül e nagy ünnep előtt a katonáknak különféle előadásokat tartanak, melyek jobban megismertetik őket a felkelés történetével. Igy például az elmúlt napokban katonáink Modrovich elvtárssal, a „Tri duby" könyv írójával és Ziliak elvtárssal, a könyv egyik hősével tartottak beszélgetést. Gottlieber Ferenc, hadnagy iiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiii HIHI MII m AZ ASSZONY VAR Szőke József Az asszony vár című könyvének közel valamennyi elbeszélésén — közvetve vagy közvetlenül — mint valami vörös fonál, a háború sötét réme és pusztító vihara vonul végig. Az elbeszéléseknek ez a közös nevezője, a mondanivalónak ez a kötőanyaga és a könyvben szereplő emberi sorsok alakítója. A háború itt nem szűnik meg a békekötéssel, hanem tovább dúl az emberek szívében, lelkében, otthonában. Szörnyű sebek, sérelmek, gyászos emlékek tárulnak fel a történetek nyomán, mintha a szerző fel akarná rázni az embereket, és bizonyítani akarná, hogy nem elég a békekötés, hanem minden becsületes embernek kötelessége, hogy képességeivel, tudásával a béke biztosításáért, a tartós béke megteremtéséért harcoljon. Szőke könyve azzal, hogy a háború folytonosságáról ad hírt, tudatosítja bennünk, hogy a háború nemcsak emberek millióit és az anyagi javak felmérhetetlen értékeit pusztítja el, hanem azok az emberek is, akik élve maradnak, súlyos sebekkel kerülnek ki ebből a pokolból, amelynek szülője a kizsákmányoló társadalmi rendszer. Amilyen irtózat és megvetés él a szerzőben a kizsákmányolókkal szemben, ugyanolyan részvét, aggodalom és együttérzés jut mondanivalójában kifejezésre a szenvedők, a kizsákmányoltak iránt. A kötet egyik legmegrázóbb történetét a címadó elbeszélés tartalmazza. Ügy tetszik. Szőke itt minden élettapasztalatát összesűrítette, hogy hírt adjon azoknak a millióknak sorsáról, akik verejtékes munkával szolgálták a kizsákmányolókat, nekik azonban ez sem volt elég, még többet akartak, az életükre, szívük utolsó dobbanására is igényt tartottak. Az elbeszélés fő hőse Szabó Gábor, — a nemzeti bizottság elnöke egy faluban — vallomásszerűen mondja el szenvedéseit, serdülő korától kezdve egészen a felszabadulásig. A máig. Szavai nyomán felvonulnak előttünk a keserves gyermekkor, a szolgaság, a robot keserves esztendői, majd a boldog háaisság ^vei következnek, amelyeket a Horthy-világ kegyetlensége szétrombol. Szőke nagy érdeme, hogy fiatal íróink közül az elsó, aki valósághoz híven feltárja az olvasó előtt a Horthy-fasizmus rémtetteit. Az első, aki a mélybe nyúl, megmutatja, hogy a Horthy-fasiszták micsoda táborokat tartottak fenn azok számára, akik lázadozni mertek rendelkezéseik ellen. Szabó Gábor a szolga, a béres fia, aki csak halványan sejti, mit jelent a dolgozó ember számára a Szovjetunió, nem akar bevonulni katonának, át akar szökni a határon, a fasiszta pribékek azonban elfogják, egy táborba szállítják, ahol társaival egylitt olyan bánásmódban részeslil, hogy a tetvészkedés, az egyedüli komoly tevékenykedés menti meg az őrUlettőI. Por, piszok, tetű és embertelen megaláztatás jut neki és tábortársainak osztályrészUI. Ismételjük, por, piszok és tetű: a gyilkos fegyvereken kívül ez a fasizmus igazi munkaszerszáma, amivel testet-Ielket rombol és bomlaszt. Ez a tábor a háborúnak a mélypontja, rosszabb a halálnál, a megsemmisülésnél. Amikor Szabó Gábor kikerül az orosz frontra, fogságba jut és dolgozni kezd, érzi, hogy újra emberré válik. Igen szép és megindító az elbeszélésnek az a része, amikor hosszú évek után újra kasza kerül Szabó Gábor kezébe. Ekkor már gondolkozni kezd újra, honvágya támad, az otthonára, asszonyára és hazájára gondol. Érdemes Itt a könyvből néhány sort idézni: „A haza több mint teritett asztal: mesés ház, hol mindent meglelhet az ember. Nincs rossz és nincs jó haza. A fiaitól függ, hogy milyenné simítják az arcát! A haza a nép múltja, jelene és jövője egy pillanatba sűrűsödve és a pillanatok apró töredékének végtelen sora egymás mellé rakva, egybe dagasztva az idő forró műhelyében. A haza sejtjeink nedve, idegünk szála, életünk ize, illata. Cserélni, venni vagy eladni sosem lehet, s míg a nép marad, él, lélegzik, gyarapszik. Csak építeni, szépiteni, teremteni, vagy hazárdul eljátszani, lerombolni lehet. De rombolás után ismét jö az építés, mert ez a nép élete. A nép véres verítéke, lelke tartja össze, mert minden egyed, miközben teremt, oda láncolja magát ezernyi szállal, kötelékkel. Csak a lelketlen parazita élhet a haza éltető nedve nélkül!" Igen szép szlovák harcostársával való barátságának a leírása is. A felszabadulásért, a közös célért való harc igazi testvéri és elvtársi kapcsolatot teremt köztük. Košelka Janko halála a duklai harcokban megrendítő.. Hadd idézzük itt újra a szerzőt: „Amikor ezernyi áldozat árán jíttörtUnk Duklánál, és először léptünk a haza földjére, (írtunk. Könnyes arccal, fedetlen fővel csókoltuk a földet, amely szült, nevelt és életet adott lelkünknek. Sírtunk, és körülöttünk himnuszt zengtek a hegyek, a mozdulatlan fák, a fölénk feszülő ég. A föld, amelyre léptünk, úgy fogadott, úgy húzott magához, mint drága anyánk. Mert nem minden föld egyforma. Van, amelyik eltaszít, van, amelyik sohasem bocsát ki öléből. Csak Janko nem volt köztünk ..." E fájdalmas felszabaduláshoz kapcsolódik aztán Szabó Gábor hazatérése. Otthon szép fiatal szerelmetes asszonya helyén egy béna a fasiszták által agyonkínzott, agyongyötört asszonyt talál, akit évekig gondoz és ápol, hogy megmentse az életnek, de persze eredménytelenül ... Ilyen volt Szabó Gábor felszabadulása sok keserves kínlódás és harc után. Éveknek kell elmúlnia, hogy elfeledje a Horthyfasizmus Itt hagyott nyomalt és megtalálja az új élethez vezető utat. Szándékosan foglalkoztunk ezzel az elbeszéléssel olyan részletesen, mert ez a kötet magva. Szőke József ama írók közé tartozik, akik nehezen találják meg súlyos mondanivalójuk számára az igazi hangot. Az elbeszéléseken érezni, hogy kísérletezik, keres, kutat megfelelő forma, kifejezés után és néha bizony észlelni, hogy botladozik még ... Igy például a Borotva című elbeszélésében a napló formát választja. Itt ugyanazt a hangot pendíti meg, mint a könyv címadó elbeszélésében. Meghitt, vallomásszerű hang. A 77. oldalon például ezeket írja naplójában Szabó János. „Én még álmomban sem tudtam szépet álmodni." Felejthetetlen mondat. Az elbeszélést kitűnő részletek jellemzik. De az egész még sem sikerült, nem tipikus, nem eléggé hiteles. Érdemes felfigyelni, hogy a fő hőst itt Szabó Jánosnak, az előbbi elbeszélésben a főhőst Szabó Gábornak hívják. A csizma című írásában a gyereket ugyancsak Szabó Jánosnak hívják. Csupa Szabó, de ezen nem lehet csodálkozni. Szőke József egyfajta anyaggal foglalkozik, a dolgozó ember életével, fájdalmával, és egyfajta segítő szándék vtezeti tollát. De ez a szándék nem jut mindig kellőképpen érvényre. Igy például a Farsangi tragédia és Nyög a föld című írásai kissé nyers anyagnak hatnak. Viszont a jól sikerült, kifogástalan elbeszélések közé tartozik a Temetésen és A nyúl meg a farka című hangulatos írások. Azt hisszük, az utóbbiról nem is kell írnunk, Szlovákia-szerte ismerik és az irodalmat kedvelő olvasók már eleget mulattak rajta. Viszont a Temetésen című írás, amely egy kulák-család mentalitásával foglalkozik, hiteles jellemábrázolásában éppen olyan színvonalon áll, mint A nyúl, meg a farka. Mindkét írást derűs humor és mély, erőteljes szatirikus hang jellemzi. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, de az a benyomásunk, hogy Szőkének ez az igazi hangja. Legjobb írásaiban ismételten fel-felbukkan ez a hang és oly elevenül vetíti elénk a közelmúlt eseményeit, hogy minden reményünk megvan arra, új írásaiban elkerüli az eddigi buktatókat. Szabó Béla Vannak-e csodák? A vallás lényegében a szellemekbe vetett hit. Az isten szellem, az angyalok is szellemek, szellemek az ördögök, a lelkek is szellemi lényegűek, a szentek, a boldoggá avatottak is szellemek. A vallás azt tanítja, hogy ezek a szellemek beavatkozhatnak az emberi életbe, és a természet törvényeinek ellentmondó dolgokat művelhetnek. Ezért minden vallás hisz a csodákban, arra tanítja hívőit, hogy higygyenek a csodákról híresztelt mondáknak. Persze, minden vallás azt állítja, hogy az ő csodái az igaziak, mivel mindegyik vallásfelekezet csak a maga tanítását tartja igaznak. Meglepő azonban, hogy e csodás események hasonló tartalmúak. Krisztusról mesélik, hogy száraz lábbal kelt át a tengeren és nem sülylyedt el. Buddháról is az a hír járja, hogy kétszer járt a vízen és nem merült el. Krisztusról mesélik, hogy két kenyérrel és öt hallal két esetben — nőkön és gyermekeken kívül - sok ezer férfit lakatott jól. A sátán megkísértette Krisztust és a világ minden kincsét felajánlotta neki, ha hódol neki. Ez logikai szempontból úgy fest, mintha a cseléd kézenfogná urát és felajánlaná neki ura birtokát, ha leborul előtte. De Buddhát is megkísértette Máru ördög, Amikor Jézus született, angyalok énakeltek a mennyben, de angyalok énekeltek a mennyben, akkor is, amikor Krisna és Buddha született. Pásztorok stb. jöttek hódolni Jézusnak, Krisnának és Buddhának is. Krisztus lecsillapította a tengeri vihart. Viszont Palesztinában nincs tenger és a Genezáreti-tó, melyen a vihar bekövetkezhetett, kisebb a Fertő-tónál. Semmi esetre sem lehetett szó olyan viharról, mely hulM Iámverésével még a legkisebb hajót is veszélyeztethette volna. Buddháról is elterjedt az a monda, hogy a sziklák hódolni jöttek hozzá. A keresztények szemében ez persze pogány hitrege. Pedig, ha papjaik elkezdik magyarázni, hogy Krisztus tavasszal, amikor a fügefa még nem is virágzott, gyümölcsöt akart tépni róla, de mivel nqm talált, büntetésből megátkozta,- hogy kiszáradt, — ezt nagyon hitelesnek és érthetőnek találják. Persze, azért, mert „egyházunk minden egyház közül a legigazabb". iért lapozgattunk a vallások tanításaiban? Az Oj Szó szerkesztősége névtelen levelet kapott, melyben egy vallásos ember magyarázza, hogyan lehet felismerni az „igaz hitet". Szerinte ugyanis az az igaz hit, mely igazi csodákat mutat fel. Már az említettekből is látjuk, hogy baj van azokkal az „igazi" csodákkal. De a névtelen levélíró tovább folytatja: „Kétségtelenül a katolikus hit az igazi, mert ismerjük a Lourdes-i csodákat, Hynek prágai egyetemi tamlrt, a konnersreuthi Neumann Teréz csodáit, szent Januáriusz „véres csodáját", a tiszteletreméltó Electa apáca holttestét, mely — bár nem balzsamozták be - 1663 óta teljes épségben megmaradt a prágai Hradčanyban. Régebben nyilvános helyen őrizték, most pedig az állam rejtegeti, stb..." Menjünk tehát szépen sorjában: 1. LOURDES. Soubirous lourdesi molnár bigott vallásos szellemben nevelt Bernadette lánya több társával együtt 1858-ban egy barlang körül futkározott és egyszeribén kijelentette, hogy gyönyörű asszonyt látott a barlangban, hófehér köntösben, kék övvel. A többi gyermek semmit sem látott, de e látomás — mely Bernadette serdülőkori hisztériájára vall — „csoda", Lourdes pedig gyümölcsöző csodaüzlet lett! Persze csodák nem történtek és soha sem fognak történni. A szuggesszció az idegrendszert nagyban befolyásolja, és azok, akik felgyógyulásukba vetett hittel érkeznek Lourdesba, rövid ideig szubjektív megkönnyebbülést érezhetnek. A tájékozatlan hívők hite szerint ott napirenden vannak a „csodák". De maguk az egyházi források megcáfolják ezt. A csodaváros hatósága 1903-ban, amikor a lourdesi „csodák" negyvenedik évfordulóját ünnepelték, kijelentette, hogy a negyven év alatt 3 817 000 hívő látogatott el Lourdesba, de csak 3353-an gyógyultak meg, tehát minden 1138 beteg közül egy. Ez egyáltalán nem elképesztő. De vajon tényleg csodák történtek? E nagystílű csaló üzlet igazgatósága mankókkal aggatta körül a barlsng környékét. Persze nem a „csodálatos módon" felépült betegek hagyták ott mankóikat, mert aki mankóval jött Lourdesba, annak viszszafelé is szüksége volt rá. A mankókat reklámcélból vásárolták és akasztották ki. Ha megtörtént volna, hogy Lourdesban kinő egy rokkant ellőtt lába vagy keze, ha csodálatos módon visszatért volna látása, ha egy béna teljesen felépült volna — az egész világ tudomást szerzett volna az esetről. A klerikálisoknak több propaganda-eszközük van arra, hogy az ilyen „csodát" világgá kürtöljék. A lourdesi csodákról globálisan és névtelenül beszélnek. A világ sohasem tudja meg a „csodálatos módon" meggyógyultak címét, mivel egyetlen beteg sem tért haza teljesen kigyógyulva. Különben jellemző a lourdesi csodálatos gyógyulásokra, hogy Bernadette Soubirous, akit a szűzanya megjelenésével tüntetett ki, harmincöt éves korában a nervesi kolostorban tüdőbajban halt meg. Miért nem segítettek rajta a lourdesi csodák? Anatole Francé francia író egyik barátjával szintén felkereste a „csodák" helyét. Amikor a barátja rámutatott a barlang fölött lógó mankókra, Anatole Francé megjegyezte: „Azt hiszem, egy faláb sokkal meggyőzőbb volna." így van ez az egész lourdesi csalással. Ha csodák történnének itt, és kimondottan beteg ember teljesen felépülve távoznék Lourdesből, amit kétségtelenül elfogulatlan orvosoknak korszerű kórmegállapítő módszerekkel kellene megállapítaniok, ha az úgynevezett felgyógyultak továbbra is felügyelet alatt állanának, nyilvánosan közölnék esetüket, mint más szentek közismert „csodáit", akkor beszélhetnénk csodáról. Ez azonban nincs és nem is fog bekövetkezni, mivel soha sem voltak csodák, tehát Lourdesban sem. És csak balga ember dőlhet be az egyház urai jámbor csalásának, 2. DR. HYNEK, sem egyetemi tanár. sem doktor nem volt, hanem csak fogász, aki nálunk el nem ismert doktorátussal tért haza Amerikából, és Prágában a Tyl-téren nyitott rendelőt, mint „American Dentist", amint a háza tetején elhelyezett nagy cégtábla hirdette. Nem tudjuk, hogy értett-e a fogakhoz, de fanatikus katolikus volt és járt kivizsgálni Neumann Teréz esetét. Ez a ma már 60 éves nő állítólag nem eszik és sztigmái vannak, azaz Krisztus sebei jelennek meg testén. Ám senki sem látta rajta e sebeket. Vért könnyezik, de húszéves kora óta nem menstruált, és ezért következik be az úgynevezett „pótvérzés". Kimondott csalás, hogy nem eszik. Környezete sohasem engedte meg, hogy igazi tudósok felügyelete alá helyezzék. Papi környezete mondhat, amit akar. Csehül vagy szlovákul tudó olvasóknak javasoljuk dr. Ivan Horvaj „O zázracích" (A csodákról) című könyvét, melyben tudományos szempontból foglalkozik az esettel és Hynek fogtechnikussal is. 3. SZENT JANUÁRIUSZ VÉRE további csalás. A 305-ben lefejezett szent vérét tartalmazó üvegcse ez, amint állítják. Jámbor hiszékenység kell ahhoz, hogy valaki elhiggye, a kivégzés után valaki üvegcsével a kezében felfoghatja a kivégzett vérét. Ez a csalás 1300 évvel későbbi időből származik, amikor szent Januáriusz vére megjelent az üvegcsében és bizonyos alkalmakkor „felforr", ha gyertyával közelednek az üvegcséhez. Épp olyan csalás ez, mint a többi. Dr. Horvaj az említett könyvben további részleteket hoz fel e jól sikerült csalás leleplezésére. 4. SZENT ELECTA HOLTTESTE máig is Prágában van és bebalzsamozatlan. Teste kiszáradt - tr ugyanis a mumifikálás más módja. Nem szent, az egyház még nem merte „testének poratlansága" miatt szentté nyilvánítani. A barnabita apácák prágai rendházának elöljárója volt. Testét a szent Benedektemplomban őrzik, ahol ma is megtekinthető. Az apácák a szentnek vélt fejedelemasszony testét rácsok mögött tartották, és amikör a híveknek mutogatták, hátul madzagot rángattak, mely áldásra emelte a múmia kezét. Ez az igazság. Természetesen nem felel meg a valóságnak, hogy a „rendszer nem engedi őt mutogatni". Cok a vallási csalás. Csehszlo^ vákiában a prágai Lorettóban követték el a legnagyobb csa(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1959' au-flusztus .11