Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-19 / 229. szám, szerda

A laoszi helyzet komoly kiéleződése aggodalomra és nyugtalanságra ad okot A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata a laoszi helyzetről MOSZKVA (TASZSZ) - A SZOV­JETUNIÓ KÜLÜGYMINISZTÉRIU­MA NYILATKOZATOT ADOTT KI A LAOSZI HELYZETRŐL. A NYI­i LATKOZATBAN TÖBBEK KÖZÖTT EZT OLVASSUK: A szovjet kormány mint az Indo­kínáről tárgyaló genfi értekezlet egyik elnöklő résztvevője, minden­kor következetesen követelte a Viet­namra, Laoszra és Kambodzsára vo­natkozó genfi egyezmények szigorú betartását. A szovjet kormány kö­vetkezetes politikája abból eredt, hogy nagy érdeke a világbéke és biztonság megszilárdítása, hogy igyekszik megakadályozni veszélyes feszültség tűzfészkének kialakulá­sát a világ bármely részén, tehát Indokínában is. A szovjet kormány ezzel kapcso­latban felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben kiélesedett a laoszi helyzet. A Kínai Népköztár­saság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányával egyetemben azt javasolta, tegyenek halaszthatat­lan intézkedéseket a genfi egyezmé­nyek betartására a nevezett ország­ban, és kezdje meg újra tevékeny­ségét a laoszi nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság. Ugyanez az álláspontja az indiai kormánynak is, melynek képviselői a vietnami, lao­szi és kambodzsai nemzetközi bizott­ságokban elnökölnek. Ugyanez az ál­láspontja a Lengyel Népköztársaság kormányának is, mely az említett bizottságok egyik tagja. A világköz­vélemény legszélesebb körei támo­gatták a nemzetközi bizottság tevé­kenységének újbóli megkezdésére tett javaslatokat, úgyszintén a laoszi lakosság összes rétegei is, melyek a genfi és a viengcsangi egyezmények szigorú betartásában látják Laosz békés és független fejlődésének zá­logát. Laoszban most fegyveres össze­csapásokra kerül sor a királyi csa­patok és a Patet Lao volt harci alakulatai között. A polgárháború ko­moly veszélye fenyegeti Laoszt, mely veszélyes következményeivel Indokí­ERHARD TÖRÖKORSZÁGBAN Isztambul (ČTK) Erhard bonni gaz­daságügyi miniszter ötnapos hivata­los látogatásra Törökországba uta­zott. Különféle gazdasági problémák­ról fog tárgyalni a török kormány tagjaival, lényegében azonban arról van szó, hogy Nyugat-Németország további segítséget nyújt a török gazdaságnak. Erhard törökországi és görögországi látogatásának az a célja, hogy a bonni kormány az Észak­atlanti Szövetség délkeleti szárnyán is kiterjessze a nyugatnémet impe­rializmus befolyását. Törökország például már két katonai támaszpont­ját bocsátotta rendelkezésre a nyu­gatnémet légierők kiképzésére. Nyu­gat-Németország az első helyen sze­repel Törökország külkereskedelmé­ben, ezenkívül 750 millió márka köl­csönt folyosított a török gazdaság stabilizálására. na és Délkelet-Ázsia békéjére is kihatna. Az események alakulásáért Faul Szananikone úr, jelenlegi kor­mánya felelős, mert az ország mai helyzetének fő oka az, hogy a kor­mány megszegi az 1954-ben kötött genfi egyezményeket és az 1956 — 57. években kötött viengcsangi egyez­ményeket, melyek konkrét intézk ­déseket rendeltek el a laoszi hely­zet politikai elsimítására. Mihelyt a Szananikone-kormány 1958 augusztusában átvette a ha­talmat, a genfi egyezményekkel el­lentétben nagyszabású megtorló és Üldöző kampányt szervezett a Patet Lao nemzeti felszabadító mozgalom volt résztvevői ellen. Szananikone kormánya katonai megfigyelőket küld a SEATO tanács­ülésére és hadgyakorlataira és a szóban forgó agresszív tömb többi ak­cióira, és nyíltan figyelmen kívül hagyja Laosz kötelezettségét, hogy nem vesz részt katonai csoportosu­lásokban és tömbökben, valamint a laoszi kormány kötelezettségét, hogy a béke és a semlegesség politikáját folytatja majd a nemzetközi kapcso­latokban. A Szananikone-kormány a vieng­csangi egyezményeket is megszegi, melyeknek célja békés eszközökkel biztosítani az ország egységét és po­litikai helyzetének elsimítását. A Szananikone-kormány szervezett provokációi Patet Lao volt harcosai­nak két zászlóalja ellen nem érték el céljukat, a nép növekvő felhábo­rodását és spontán akcióit váltották ki a kormány ellen. A laoszi hírek rámutatnak arra, hogy a lakosság elégedetlensége még jobban fokozó­dott, amikor a Szananikone-kormány a viengcsangi egyezményekkel és az egyezmények alapjín hozott törvé­nyekkel ellentétben házifogságba, majd börtönbe zárta a hazafias front vezetőit, többek között vezérét Szou­phanouvong herceget. E laoszi hazafikat szigorú büntetés fenyegeti. E helyzetben alaptalanoknak tart­juk a Szananikone-kormány kísér­leteit, hogy a laoszi néptömegek fel­háborodását az ország nemzeti ér­dekeinek ellentmondó kormánypoliti­ka miatt a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztár­saság laoszi belügyekbe való bizo­nyos „beavatkozása" következményé­nek minősítsék. Az említett tények világosan igazolják, hogy nem a Vietnami Demokratikus Köztársaság vagy a Kínai Népköztársaság, ha­nem az USA szállít fegyvert, hadi­anyagot és idegen katonai személy­zetet Laoszba. Sok amerikai tanács­adó beosztása a királyi hadseregbe és a laoszi államapparátusba világo­san igazolja, ki avatkozik be tulaj­donképpen Laosz belügyeibe. A szovjet kormány komolyan aggó­dik a laoszi események további ala­kulása miatt. A jelenlegi laoszi helyzet gondos tanulmányozása után továbbra is az a nézete, hogy rendes helyzet hely­reállítása érdekeinek elsősorban az felelne meg, ha a laoszi kormány a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottsággal karöltve újból teljesíteni kezdené a genfi és viengcsangi egyezményeket. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban reményét fejezi ki, hogy az Indokínáról tárgyaló genfi értekezlet két elnökének a laoszi helyzet rendezésére teendő intézkedésekről folytatott jelenlegi tárgyalásai pozitív eredménnyel vég­ződnek. A laoszi hazafias front központi bizottsága az amerikai agresszió beszüntetését követeli Vieng Csang (ČTK) — A laoszi hazafias front központi bizottsá­ga augusztus 9-én levelet inté­zett az Indokínáról tárgyalt 1954. évi genfi értekezlet elnökeihez. A laoszi hazafias front központi bizottsága a levelekben határozottan ellenzi, hogy a laoszi kérdést az ENSZ elé terjesszék és felszólítja az Indokínáról tárgyalt genfi érte­kezlet elnökeit, haladéktalanul gon­doskodjanak a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság tevékenysé­gének újbóli megkezdéséről és ez­zel biztosítsák az összes genfi ren­delkezések a laoszi királyi kormány és a Pathet Lao erői között Vieng­csangban kötött egyezmények kö­vetkezetes teljesítését, valamint a laoszi polgárháború befejezését, Szouphanovoung hercegnek és a ha­zafias front többi vezetőinek sza­badon bocsátását. A vietnami hazafias front köz­ponti bizottsága négy pontban fog­lalta össze álláspontját: 1 A laoszi feszültség fő forrása ' • az amerikai imperialisták be­avatkozása. A laoszi nép követeli az Az indiai alsóház vitája Keraláról Delhi (ČTK) - Az indiai alsóházban augusztus 17-én megkezdték a két­napos vitát arról a kormányjavaslat ról, hogy a parlament hagyja jóvá a keralai kormány lemondatásáről, és a keralai törvényhozó gyűlés fel­oszlatásáról hozott döntést. A kormány nevében G. B. Pant miniszter terjesztette elő a javasla­tot. Behatóan elemezve a központi kormány és a keralai kormány kap­csolatait, azt állította, hogy a köz­ponti kormány kezdettől fogva meg­őrizte engedékeny álláspontját. Ma­gyarázata szerint azonban a keralai kormány tevékenysége következté­ben szakadás következett be az ot­tani lakosság soraiban, ami végül lehetetlenné tette a közigazgatás alkotmányos irányítását. A központi kormány beavatkozásának megindok­lására fő érvül azt hozta fel, hogy a keralai kormány nem akart bele­egyezni idő előtti választások kitű­zésébe és nem kért segítséget a központi kormánytól. Pant részlete­sen bírálta a keralai kormány egyes akcióit, mint pl. a politikai bűnösök­nek adott amnesztiát és ama dön­tését, nem engedi meg, hogy a rendőrség aktívan beavatkozzék a munkaviszályokba, ami nézete sze­rint egy osztálynak, a munkásság­nak kedvez. Dange, India Kommunista Pártjá­nak titkára ezután terjedelmes be­szédében rámutatott a Kongresszusi Párt tagjainak zavarára, melyet a központi kormány keralai beavatko­zása váltott ki. Dange megállapítot­ta, hogy nemcsak a keralai kor­mány, hanem az alkotmány, a de­mokrácia, valamint az alkotmány érvényesítésében a pártatlanság elve is áldozatul esett a beavatkozásnak. Pradzsa Kripalani, a szocialista párt ismert jobboldali vezetője ezután a Kongresszusi Párt jobboldali tagjai­nak helyeslő tapsai közepette durván támadta India Kommunista Pártját és a keralai kormányt. Maszani képviselőnek a Swatantra nevű új jobboldali párt vezérének beszéde sem különbözött lényege­sen Kripalani beszédétől. Egyesülés­re szólította fel az összes indiai kommunistaellenes erőket. Maszani szerint foglalkozni kell azzal a kér­déssel, megengedjék-e a kommunis­táknak, hogy élvezhessék a demok­ratikus alkotmány előnyeit. Khadilkar független képviselő ki­jelentette, hogy a keralai beavatko­zás a törvényszegők javát szolgálta. Kbadilkar élesen bírálta az alkot­mánnyal űzött visszaélést és kije­lentette: senki sem állíthatja tiszta lelkiismerettel, hogy a központi kor­mány beavatkozása összhangban állt az alkotmány szellemével. amerikai katonai tanácsadók és egyéb katonai személyzet azonnali kivonását és a Laoszba özönlő ame­rikai fegyverszállítás haladéktalan megszüntetését. 2 Szanantköfle miniszterelnök » királyi kormánya megsértette a nemzeti egységet, megszegte a genfi és viengcsang egyezményeket. Akcióinak komoly következményei­ért reá hárul a felelősség. O A laoszi hazafias front mindig kész volt együttműködni a ki­rályi kormánnyal a békés, semleges, demokratikus és egységes, virágzó Laosz építésén. A Szananikone­kormány azonban elárulta a genfi és viengcsangi egyezményeket és polgárháborút robbantott ki. A laoszi nép kénytelen volt önvédelemhez folyamodni. A királyi kormány kö­teles szabadon bocsátani Szouphano­voung herceget és a laoszi hazafias front többi bebörtönzött képviselő­jét, megszüntetni a polgárháborút és betartani a genfi és viengcsangi egyezményeket. 4 A laoszi nemzetközi felügyelő • és ellenőrző bizottság újból kezdje meg tevékenységét. A laoszi nép és a hazafias front határozottan elítél minden beavatkozást, mely sérti hazája szuverenitását. Ha va­lamelyik ország fegyveres erőivel Laoszba beavatkozna, ezt a laoszi nép hazája ellen irányuló agresszió­nak fogja tekinteni és mindvégig küzdeni fog hazája megvédéséért. Befejeződet a mostUai nemzetközi filmfesztivál Az „Embersors" nyerte el a fő díjat A CSEHSZLOVÁK FILM SIKERE Moszkva (ČTK) — A Kreml-színházban tartott díszgyülésen kihirdették a moszkvai nemzetközi filmfesztivál eredményét. szovjet társadalmi szervezetek díjai­val távoztak a fesztiválról. Az ezüst díjakon kínai, japán és francia filmesek osztozkodnak. A rövidfilmek közül nagy elisme­résben részesítették a vietnami Bak­hing-Hai csatorna építése, a bélga Az erdő urai és A hírnévre vágyó ponty című kínai filmet, mely a raj­zolt filmek csoportjában elnyerte az aranydíjat. A fesztivál fő díjával Szergej Bon­darcsuk Embersors című filmjét tün­tették ki. Aranydíjat kapott Kurt Hoffmann nyugatnémet réndező Cso­dagyerekek című filmje. A második díjat Jifí Sequens csehszlovák rén­dező Menekülés az árnyékből című filmje és Farid pakisztáni rendező „A hajnalnak fel kell virradnia" című filmje -kapta. További filmesek és színészek egész sora dicsérő okmányokkal és a Mihajlov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere a fesztivál vé­gén mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a moszkvai fesztivál a világ légnagyobb fesztiváljai közé tartozik. A világ 48 országának 281 filmje szerepelt műsorán. A fesztivál pá­lyázatain 88 filmet mutattak be. Mi­hajlov kijelentette, hogy a fesztivál teljesítette jelszavát: „A filmművé­szet emberiességéért, a népek béké­jéért és barátságáért" és hozzájárult a nemzetközi kapcsolatok fejleszté­séhez és a népek jobb kölcsönös megértéséhez. A záróünnepségen A. M. Brousil, a csehszlovák Színművészeti Akadé­mia rektora, Pellegrini olasz rendező és Uszihara japán filmrendező is fel­szólalt. Belgium Kommunista Pártja a szénbányák megmentésére szólítja fel a dolgozókat Brüsszel (ČTK) — Belgium Kom­munista Pártja KB politikai irodá­ja hétfőn felhívással fordult a belga dolgozókhoz, hogy küzdjenek a belga szénbányák megmentéséért, melyeket a belga kormány az Európai Szén- és Acélunióval megállapodva be akar zárni. „Ha megmentjük a veszélyez­tett bányákat, megvédjük más dol­gozók bérének színvonalát és lét­biztonságát, mert a szénipartól függő ágakban is a munkanélküliség veszé­lye fenyeget" — mondja a határozat. A politikai iroda továbbá felhívja a figyelmet, hogy a 34 bánya terve­zett bezárása a szénfejtésnek évi 5 millió 464 ezer tonnával történő csökkentését és további 27 ezer bá­nyász elbocsátását jelentené. A határozat hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt a következő három követelményt kell teljesíteni: 1. A bányavállalatok bezárásának megtiltása. 2. Különleges pótlék kifizetése a munkanélküli segélyhez. 3. A munkanélküli segély felemelé­se heti 700 frankra, ami megfelel egy textilipari munkás minimális bé­rének. A határozat továbbá bírálja a kor­mány elhatározását, hogy több mint 2 milliárd belga frankkal akarja nö­velni a katonai kiadásokat akkor, amikor a világpolitika döntő határkő I előtt áll. Árvíz Ausztriában Ä Duna hétméteres árhulláma e napokban vonul el Dél-Szlovákia ha­tárai mellett. Mindenki, aki látja a hömpölygő, egész erdörészeket ma­gával sodró szürke áradatot, fogal­mat alkothat magának arról, milyen istenítélet lehetett két napig Auszt­riának egyes részeiben. De Európa többi, különösen nyugati tájairól egész nyáron át jelentenek hasonló vízözönöket, amelyek számos ember­életet és hatalmas anyagi értékeket semmisítettek meg. A hozzáértők azt mondják, hogy július első felében a Napon hatalmas kitörések játszódtak le, legalább is ezt jelezték a legkorszerűbb szovjet műszerek. Amíg a szokatlan, meleg és nedves időjárás Nyugaton jelen­tős károkat okoz, ugyanakkor, külö­nösen Közép- és Kelet-Európában ál­talában jótékonyan hat a vegetáció­ra: augusztus közepén a természet olyan üdezöld és buja, mint máskor május elején. A hatalmas ausztriai esőzéseknek és a Duna ilyen évszakban teljesen szokatlan áradásának van azonban politikai oldala is. Ausztriában az utóbbi évek konjuktúrájának hatásá­ra tovább folytatták a béke éveiben, már Hitler uralma alatt megkezdett és a háború alatt hatalmas méreteket öltött rabló erdőgazdálkodást. Az ir­tások, mint tudjuk, sokkal kevesebb csapadékot kötnek le, sőt gyakran lehetővé teszik a talaj elmosását is és elkarsztosítják a vidéket. Ugyan­akkor számtalan figyelmeztetés elle­j nére Ausztriában évek óta bűnös A Felső-Ausztriát sújtó példátlan árvíz hidakat rombolt össze s egész lakónegyedeket kellett kiüríteni. Egyes helyeken oly hirtelen jött az áradás, hogy — amint képünkön látható — még a száradni kiakasztott fehérneműt sem tudták összeszedni. (Foto ČTK — Keystone) módon elhanyagolják a vad hegyi pa­takok keresztgátakkal való szabá­lyozását, ami azután óriási víztöme­gek hirtelen lezúdulását és természe­tesen pusztító árvizeket okoz. A Volksstimme keserűen jegyzi meg vasárnapi számában, hogy az új oszt­rák Bundeswehr nagyszámú alakula­tait kellett bevetni a veszélyeztetett területeken, holott sokkal hatásosabb lett volna, ha a semleges Ausztriában felesleges milliárdos katonai kiadá­sok helyett megfelelő összeget folyó­sítottak volna az újraerdősítésre és a vízszabályozásra. Ügy látszik, számolnunk kell eny­hébb telekkel és nedvesebb nyarak­kal huzamosabb időn át. Ezért ná­lunk is fontos az árvízvédelem előbb említett két módja, míg a Dunánál a védgátépítés mellett főleg a kot­rás, amit az utóbbi években eléggé elhanyagoltunk. A Duna mentén lakó idősebb emberek mondják, , mennyi­vel mélyebben jártak gyerekkorukban a hajók", aminek okát abban kell ke­resni, hogy több gondot fordítottak a Duna állandó kotrására, különösen a Bratislava —Komárom szakaszon, ahol az alpesi kőhordalék elsősorban le­üllepszik. A védőgát önmagában, bár­mennyire magasra is húzzák, nem elégséges, mert nem véd meg a ta­lajvíz ellen. És hogy a talajvíz mi­lyen károkat okoz évről évre, arról a bősi és más dunamenti községek szövetkezetesei beszélhetnek. Elrettentő példák a töltések foly­tonos emelésére és a kotrás elmu­lasztására a nagy kinai folyók, ame­lyeknek szintje az alsó folyásban ma­gasan a táj fölött húzódik. A kotrás mellett az óriási méretű árvízkataszt­rófákat Kínában ma úgy igyekeznek megelőzni, hogy a folyók középső és felső folyásán számos víztároló gátat építenek, áfrielyek természete­sen elektromos energiát is szolgál­tatnak. Emellett az óriási kiterjedésű kopár lőszvidéken nagyméretű fásí­tást hajtanak végre és csak ezen in­tézkedések együttes hatásától remé­lik a máris elviselhető korlátok kö­zé szorított kínai árvízveszedelmek teljes megszüntetését. Mint látjuk, az embernek számol­nia kell még egy emberöltő lefolyása alatt is a természetadta körülmé­nyek megváltozásával és fel kell ven­nie a harcot ellenük. Hogy ez a harc eredményes lehessen, annak elsősor­ban társadalmi feltételei vannak. E feltételek birtokában nálunk és Kínában, de mindenütt, ahol már szocializmust építenek, a siker re­ményével vehetjük fel a küzdelmet még a legpusztítóbb, de előrelátható természeti csapások ellen is. Sz. t. SZÖ 3 * 1959. augusztus 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom