Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-02 / 212. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. augusztus 2. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 212. szám Több figyelmet a lakásépítésre Nem vonható kétségbe, hogy a CSKP KB márciusi plenáris ülése óta eltelt 4 hónap alatt már sok jő eredményt értünk el a lakásépítés terén. A pártszervek és szervezetek megtárgyalták, a dolgozók sok száz gyűlés, beszélgetés keretében megismerték a Központi Bizottság határozatát. Nemcsak általánosságban értettek egyet a lakásépítési programmal, hanem sok konkrét javaslatot tettek és megjegyzéseikkel különféle lehetőségeket tártak fel a lakásépítés tervének teljesítésére, sőt túlteljesítésére. A szak- és CSISZ-szervezetek is foglalkoztak • párt lakásépítési programjával. örvendetes, hogy mennyire érdeklődik az ifjúság a lakásépítés iránt és érdeklődését a munkában való részvétellel is alátámasztja. A prágai, Hradec Králové-i stb. CSISZ-tagok saját építkezésüknek nyilvánítanak számos lakásépítkezést. Az építőanyaggyártó-üzemekben reményteljesen terjed a CSISZtagok mozgalma 200 millió téglaegység terven felüli kitermeléséért. Természetesen a legnagyobb feladatok a nemzeti bizottságokra hárulnak. ők a felelősek a lakásépítési tervek pontos időbeli harmonogramok alapján való kidolgozásáért. Őket terheli a felelősség legnagyobb része a tervek teljesítéséért, minél több helyi nyersanyag szerzéséért, stb. Ámde elmondhatjuk, hogy ezen a téren is már sok jó. eredményt könyvelhetünk el. Pártunk Központi Bizottságának márciusi határozatából kitűnik, hogy az 1970-ig felépítendő 1 millió 200 ezer lakás egyharmad részét a lakosság önsegélyével kell felépíteni. Ügy tűnik, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok figyelmen kívül hagyják ezt az irányelvet, amit az is bizonyít, hogy igyekeznek felemeltetni a kerületi és járási lakásépítésre kiutalt pénz és anyagi eszközök összegét és mennyiségét, megkísérlik csökkenteni az önsegéllyel végzett munkák részarányát és a gyakorlatban az egész építkezést az állami építőszervjzetek nyakába varrni, s ugyanakkor a szövetkezetek és vállalatok lakásépítését „terven felüli eredményként" akarják kimutatni. Az ilyen törekvés nem válik a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták becsületére. Lehet-e alkudozni a párttal arról, hogy adja fel az önsegéllyel végzett építésre vonatkozó irányelveit? Hisz az országos vitában népünk teljes mértékben támogatta e javaslatokat. Bizonyára azok is dicsérőleg nyilatkoztak róluk, akik ma kibúvót keresnek teljesítésük elől. A párt nem hiába foglalta határozatába a lakásépítés önsegéllyel végzett formájának kibontakoztatását. A lakások kitűzött számát csak az önsegéllyel folyó építkezés egyharmadnyi részarányával tudjuk felépíteni. A párt azért határozott így, mert tudta, hogy dolgozóink nagymértékben hozzá tudnak járulni a lakásprobléma megoldásához. Ezt a vitában maguk a dolgozók megerősítették. Pártunk ennek alapján szabta meg a lakások számát és felépítésük határidejét. Ha tehát valaki spekulálni akar az önsegélyakciók részarányának csökkentésével, veszélyezteti az egész lakásépítési programot. Rendszerint olyan kifogásokkal élnek, hogy valamely kerületben vagy járásban nem tudtak kellő érdekelt egyént szerezni a szövetkezeti lakásépítésre, nem igen hajlandók a vállalatok saját eszközeikből építeni lakásokat, nehézségek mutatkoznak a helyi nyersanyag körül. Pedig az igazi okok nem ezekben az „objektív" akadályokban, hanem máshol vannak. Az igazi okokról sokat elárul a lakásépítő szövetkezetek alakulásának és a vállalati lakásépítés fejlődésének eddigi képe. A Pénzügyminisztérium adatai szerint június 15-ig 90 lakásszövetkezet létesült 3508 taggal és jelenleg 24 előkészítő bizottság fejt ki tevékenységet. E szövetkezetek az idén kb. 1700 lakás építését kezdik meg. Ha ezt összehasonlítjuk azzal a feladattal, hogy a szövetkezeteknek és vállalatoknak az idén és jövőre 21 ezer lakást kell felépíteniük, túl lassúnak bizonyul a szövetkezetek alapításának üteme. A probléma elsősorban az elégtelen propagáló és szervezőmunkában gyökerezik. Enélkül hiába várnánk, hogy majd „felkeltődik a dolgozók érdeklődése." Hogyan fejthettek ki hatásos felvilágosító munkát azok a nemzeti bizottságok, amelyeknek sem plénumai, sem tanácsai nem foglalkoztak alaposan e kérdéssel és a Központi Bizottság határozatainak teljesítését túlnyomó részt az építésügyi osztályokra bízták? Az önsegéllyel végzett lakásépítés másik formája, a vállalati építkezés sem bontakozódik ki kellő ütemben. Ennek fő oka is abban van, hogy a vállalatok vezetőségei lebecsülik a feladatot és nemigen okoznak vele gondot maguknak. Pedig a vállalatok és üzemek dolgozóitól követelhetjük a legtöbb megértést. A problémák oka itt sem a hiányzó érdeklődés, hanem inkább a habozás, és a lakásépítésben nyújtandó konkrét segítség elodázása. Építőmunkásaink felajánlották, hogy az idén több mint 2 ezer lakást adnak át rendeltetésének terven felül. Kezdeményezésük sejteti, hogy a párt tervét, azt, hogy minden családnak megfelelő lakást adjunk, 1970-nél hamarább is teljesíthetjük. De csak akkor tudjuk ezt valóra váltani, ha a többi dolgozó is oly mértékben csatlakozik az építők kezdeményezéséhez, ahogyan ezt a párt elvárja. A márciusi párthatározatok visszhangja és a dolgozók érdeklődése ez irányban nagy reményekre jogosít fel bennünket. Egyes kerületek tapasztalatai igazolják, hogy a párthatározatok visszhangja és a dolgozók érdeklődése kitartó és következetes felvilágosító munka eredményeképpen a lakásépítésben, a nagy művünkben való tömeges konkrét részvételben nyilvánulhat meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15* évfordulója tiszteletére A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére napról napra növekszik Szlovákia élelmiszerüzemei dolgozói kollektív és egyéni kötelezettségvállalásainak száma, amelyekben a harmadik negyedévi terv túlteljesítését, a minőség megjavítását ígérik. Ezekben az üzemekben már 170 kollektíva 1200 dolgozóval küzd a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A húsfeldolgozó- és fagyasztó-üzemek dolgozói elsőkként jelentkeztek kötelezettségvállalással. Ebben ígérik, hogy a harmadik negyedévben 3 millió koronával növelik a termelést és másfélmillió koronával csökkentik a termelési költségeket A terven felüli termelésből félmillió korona terven felüli nyereséggel bővítik a bevételt Ezt az eredményt főleg a minőség javításával érik el. A kassai Üzemben Chovar alviács csoportja már el is nyerte a szocialista munkabrigád címét. A kilenctagú csoport csakis első osztályú aranyvédjegyes árut oyárt. A CÍFERIEK SZAVA A Cíferi Baromfifeldolgozó Üzem dolqozői kötelezettségvállalásukat a baromfihús termelésének növelésére irányították. Elhatározták. hogy a harmadik negyedévben 300 000 korona értékű terven felüli árut gyártanak és 10 300 koronával növelik 8 nyereséget. Ezenkívül még '550 000 tojást és 20 tonna baromfit vásárolnak fel terven felül. Az önköltségen 31 0D0 koronát takarítanak meg, főleg a baromfi feldolgozásánál az új technológia bevezetésével. A 15. évforduló tiszteletére a többi élelmiszerüzem is kötelezettségvállalást tett főleg a cukorgyárakban, dohánygyárakban ás a halfeldolgozó-üzemekben. MUNKATÁRSUNK JELENT

I ^^ IPOLY MENTEN IS gazdag volt az arafás Az ipolysági járásban már csak napok kérdése az aratás befejezése, s gabonabeadási kötelezettségüket előreláthatólag augusztus 15-ig teljesítik. A kékkői járás délebb fekvő községeiben, illetve szövetkezeteiben is befejeződött, vagy már csak napok kérdése az aratás befejezése. Lehet, hogy mire e sorok az olvasókhoz kerülnek, már egyes helyeken eltérőek lesznek a számadatok, de a lényeg változatlan, az, hogy az Ipoly menti nép a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen megbirkózott az aratással, idejében, veszteség nélkül betakarította a termést. Örülni fog az elnök, ha hazatér Még az aratás kezdetén katonai gyakorlatra hívták be az ipolyszécsénykei szövetkezet elnökét, idehaza helyébe a szövetkezet traktorosainak irányítója, Koncz György lépett. Az elnök neki is, a tagságnak is lelkére kötötte: vigyázzanak ám a közös vagyonra, tönkre ne menjen a termés. A szécsénykeiek most azt üzenik elnöküknek; „Egy szem gabonát sem engedtünk elveszni." Áz aratást befejezték és most már a cséplőgépeké a szó. A szécsénykei szövetkezeteseknek 158 hektárról kellett learatniok a termést. Ebből 17 hektárt kaszával, a többit két aratógéppel vágták le. Koncz György szavai szerint, ha nagyon akarták volna, a szóban forgó 17 hektárt is le tudták volna géppel aratni, de ők jobbnak látták, ha nem küldik e területre a gépet. Mivel ezen a területen alávetést alkalmaztak, nem akarták, hogy a gép összegyúrja a felázott talajt. Az aratógépeknek így 140 hektár aratnivalő jutott, s ebből Deák Imre, a szövetkezet nagyszerű fiatal traktorosa 104 hektárt aratott le. A napi átlagos teljesítménye 7 hektár volt. Megfizethetetlen az, hogy miénk a gép Koncz György és a szövetkezet tagjai is ezt mondták, amikor a gépek munkája került szóba. Nagy előny az a szövetkezeteknek, hogy eléggé jutányos áron megvehették a traktorállomástől a legszükségesebb erő- és munkagépeket. Az idei aratás is tovább eltartott volna, ha nincs saját gépe a szövetkezetnek, de így a munkát úgy szervezték, ahogy az a szövetkezetnek a legjobban megfelelt, akkor állították munkába a gépeket, amikor szükség volt rájuk. Különösen az idén volt nagy szükség arra, hogy minden alkalmas óra, perc alaposan ki legyen használva, mert az időjárás a szécsénykei határral sem tett kivételt. 6 mázsával túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat Az elnökhelyettes és a számok is azt bizonygatják; nem volt még ilyen termés a szécsénykei határban. A sokévi átlag 18 — 20 mázsa között mozgott. A gyakorlat igazolta, hogy a tervezésnél is a reális lehetőségekből indultak ki. S most, hogy már közel 100 hektárról ki is csépelték a magot, örömmel állapították meg és üzenik a katonáskodó elnöküknek, hogy a tervezett hektárhozamokat 5 — 6 mázsával túllépik. Megállt a DT—54-es, Négy-öt nap múlva a szécsénykeiek befejezik a cséplést is, de július 30-án délelőtt a DT 54-es traktoruk is megállt egy pillanatra. Bedübörgött a szövetkezet udvarára s a traktoros jelentette: kész a tarlóhántás. Tarlótakarmányokat még az esős napok előtt vetettek s ma már szépen zöldül a csalamádé. A herével alávetett árpaföldön is gazdagnak ígérkezik a herekaszálás. Egyszóval Szécsénykén bőven lesz takarmány s ez elsődleges fontossággal bír a szövetkezet további fejlődése során. Féltek az aratástól Az idén arattak először teljesen önállóan a szécsénykeiek. Ahogyan Konz György is mondotta, kezdetben féltek az aratástól, de a traktorosok és gépek jó munkája harrtarosan visszaadta az önbizalmukat. A tagság szorgalma szinte nem ismert határokat. Nem volt szükségük idegen segítségre, s az Ipoly mentén mégis az elsők között végeztek az aratással. A verseny lelkesít, serkent ^em kell most olyan versenyre gondolni, amelynek csak az előkészítése hónapokig tart, legkevesebb 10-15 pontban foglaltatik össze annak összes kritériuma, s a végén előfordul, hogy esetenként, akik a versenyt szervezték, a szépen megírt, fellengős nagystílű szavakon kívül egyebet nem tudnak felmutatni. A szécsénykeiek versenye kint a földeken született meg amikor látták, hogy minden erejük latbavetésére szükség van, ha idejében, veszteség nélkül akarják betakarítani a termést. S ez a verseny erős, életerős volt. Magával ragadta a traktorosokat, a kaszásokat, a marokszedő, csomózó asszonyokat, s ma is él, buzdít, lelkesít a két cséplőcsoportban. Egyik csoport sem hagyja korábban abba a munkát, mint a másik, de még csak alig pitymallik, máris kint vannak a gépeknél. Ilyen embereken, mint a szécsénykeiek, még az időjárás sem foghatott ki. Tiszteséggel megállták a próbát, megmentették a jó termést, ezt üzenik az elnöküknek és az egész országnak. A léi kői járásban is teljes erőbedobással dolgoznak A nagycsalomiai szövetkezetesek határában nincs már lábon aratni való. E kis szövetkezet becsülettel megállta he'yét az aratásban. Ma már javában csépelnek s örülnek a jó termésnek. Az aratógépüket pedig elküldték Palajtára, hogy segítsen az ottani szövetkezeteseknek. E kis falucskában azonban még szép számmal vannak, illetve voltak egyénileg gazdálkodók, akik az idén még utoljára arattak a nadrágszíjparcellákon. ősztől kezdve már ők is csatlakoznak a közöshöz. őrömmel adhatunk hírt arról, hogy ők is befejezték az aratást s most hordanak, sőt a cséplést

p is megkezdték. Jő termést arattak a szövetkezetesek, de az egyénileg gazdálkodóké is jó, persze nem szövetkezeti szemmel nézve. Igazi, gazdag aratásuk, olyan, ami a mai követelményeknek megfelel, majd csak jövőre lesz Nagycsalomia valamennyi parasztjának. Déli tizebkettökor Július 30-án furcsa kép fogadott a zsélyi szövetkezet udvarán. Egész csoport napbarnított arcú ember nevetgélt, élcelődött az iroda előtt. Távolabb aratógépek álltak szépen sorban, mintha kiállításra sorakoztatták volna fel őket. Meglepett a dolog s még jobban az, hogy Mlinárik József, a szövetkezet agronómusa egy ellenvetést sem tesz az ünnepieskedés miatt, sőt ő is nevet, tréfál és azt mondja: — Én csak azt mondom, nem jó ilyen kánikulában az ital. — Ejnye, Józsi, te agronómus — szól valaki nevetéstől bugyborékoló hangon —, az áldomás mégsem maradhat el. Nem igen kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük, mit jelent az iroda előtti kép. Déli 12 órára befejezték az aratást s így jó magyar szokás szerint le akarják öblíteni a traktorosra rakódott port. Nem volt gyerekjáték Zsélyben sem az idei aratás. Alaposan megdolgoztak a gépek, de az emberek is. 235 hektár volt az öszszes aratni való, ebből 45 hektárt kellett kézierővel learatni. A szövetkezet valamennyi munkabíró embere részt vett az aratásban, sőt az iparban dolgozók is segítettek, s e közös munkának az .eredménye, hogy örül, tréfálkozik az agronómus, a traktorosok és aratógépkezelők pedig áldomást követelnek. A termés a zsélyi szövetkezetben is nagyszerű. A két cséplőgépből vastag sugarakban ömlik a szem. A búza hektáronként a tervezett 22 mázsa helyett közel 30 mázsát fizet. A rozs a tervezett 18 mázsás hektárhozam helyett 25 mázsát ad egy-egy hektárról. S így van ez a többi gabonafélékből is. Nehéz volt az idei aratás, de gazdagon fizetett. A cséplést már több mint 70 hektárról elvégezték s már csak 50 hektár tarló vár hántásra. A 15 hektáron a tarlótakarmányok is kisoroltak már a szövetkezet határában. I Nyéki Pál üzeni Holíčra A termés, a szorgalom dicsérete mellett azonban a bíráló szó sem hiányzott. Nyéky Pál az „aratógazda" mondja, hogy az idén igen sok baja volt a kévekötő-spárgával. Rossz bizonyítvány az a holičiakra, hogy olyan spárgát gyártanak, amely hol cérnavékony, hol meg istráng vastagságú. Nyéki Pál tehát azt szeretné megüzenni, a spárgát gyártó holiči dolgozóknak, hogy máskor ilyen munkát ne adjanak ki a kezükből. Szarka István Közlemény a kormány üléséről (ČTK) — A kormány július 31-i ülésén további jelentős lépést tett a CSKP XI. kongresszusán a lakosság életszínvonala emelésére kitűzött irányvonal teljesítésének útján. Elrendelte, hogy a jövőben a 15 éven aluli gyermekek, tekintet nélkül arra, élvezik-e szüleik a betegbiztosítás nyújtotta előnyöket, avagy nem, ingyenes mindennemű gyógykezelésben és orvosi gondoskodásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a 15 éven aluli gyermekek ingyen nemcsak a betegségmegelőző, valamint rendelőkben nyújtott gyógykezelésben részesülnek, hanem szakorvosi, gyógyfürdői és intézeti kezelésben is, és ingyen kapnak minden gyógyszert. A kormány ezen intézkedése további bizonyítéka annak a rendkívüli gondoskodásnak, amelyet pártunk és népi demokratikus államunk fordít gyermekeink egészsége megőrzésére. Ez az intézkedés egyidejűleg rámutat arra, mit hoz a dolgozó népnek a szocializmus építésének sikeres befejezése, mire használjuk fel szocialista gazdaságunk gyümölcseit. Az ingyenes általános egészségügyi gondoskodásnak valamennyi 15 éven aluli gyermekre való kiterjesztése további bizonyítéka a szocialista rendszer erejének, ,óriási vívmányainak és a kapitalizmus fölötti fölényének. A kormány foglalkozott továbbá azzal a kérdéssel, hogy a népgazdaság irányításának, tervezésének és pénzellátásának új tervezése miként járul hozzá az új technika gyorsabb ütemű bevezetéséhez. A termelési-gazdasági egységek és vállalatok túlnyomórészt arra törekednek, hogy az új műszaki berendezéseket, az új technológiát és az új anyagokát vállalatukban a munkatermelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére és gazdasági eredményeik megjavítására használják fel. Az anyagi érdekeltség rendszere azonban nem mozgósít kellő mértékben arra, hogy a termelő vállalatok a saját munkájuk hatékonysága növeléséhez szükséges feltételek megteremtésével egyidejűleg új ipari termékek, különösen gépek és berendezések termelésének gyorsütemű bevezetésével létrehozzák a feltételeket a termékeiket átvevő vállalatok munkatermelékenysége növeléséhez és termelésük gazdaságosabbá tételéhez. Ezért szükséges a vállalatok és a termelési gazdasági egységek anyagi érdekeltsége eddigi rendszerének módosítása. Ki kell egészíteni olyan új ösztönzőkkel, melyek révén foko(Folytatás a 2. oldalon)