Új Szó, 1959. augusztus (12. évfolyam, 211-241.szám)

1959-08-02 / 212. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. augusztus 2. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 212. szám Több figyelmet a lakásépítésre Nem vonható kétségbe, hogy a CSKP KB márciusi plenáris ülése óta eltelt 4 hónap alatt már sok jő eredményt értünk el a lakásépítés terén. A párt­szervek és szervezetek megtárgyal­ták, a dolgozók sok száz gyűlés, be­szélgetés keretében megismerték a Központi Bizottság határozatát. Nem­csak általánosságban értettek egyet a lakásépítési programmal, hanem sok konkrét javaslatot tettek és megjegyzéseikkel különféle lehetősé­geket tártak fel a lakásépítés tervé­nek teljesítésére, sőt túlteljesítésére. A szak- és CSISZ-szervezetek is foglalkoztak • párt lakásépítési programjával. örvendetes, hogy mennyire érdeklődik az ifjúság a la­kásépítés iránt és érdeklődését a munkában való részvétellel is alátá­masztja. A prágai, Hradec Králové-i stb. CSISZ-tagok saját építkezésük­nek nyilvánítanak számos lakásépít­kezést. Az építőanyaggyártó-üzemek­ben reményteljesen terjed a CSISZ­tagok mozgalma 200 millió tég­laegység terven felüli kitermeléséért. Természetesen a legnagyobb fel­adatok a nemzeti bizottságokra há­rulnak. ők a felelősek a lakásépítési tervek pontos időbeli harmonogramok alapján való kidolgozásáért. Őket ter­heli a felelősség legnagyobb része a tervek teljesítéséért, minél több he­lyi nyersanyag szerzéséért, stb. Ámde elmondhatjuk, hogy ezen a téren is már sok jó. eredményt könyvelhetünk el. Pártunk Központi Bizottságának márciusi határozatából kitűnik, hogy az 1970-ig felépítendő 1 millió 200 ezer lakás egyharmad részét a la­kosság önsegélyével kell felépíteni. Ügy tűnik, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok figyelmen kívül hagyják ezt az irányelvet, amit az is bizonyít, hogy igyekeznek felemeltet­ni a kerületi és járási lakásépítésre ki­utalt pénz és anyagi eszközök össze­gét és mennyiségét, megkísérlik csökkenteni az önsegéllyel végzett munkák részarányát és a gyakorlat­ban az egész építkezést az állami épí­tőszervjzetek nyakába varrni, s ugyanakkor a szövetkezetek és vál­lalatok lakásépítését „terven felüli eredményként" akarják kimutatni. Az ilyen törekvés nem válik a nem­zeti bizottságokban dolgozó kommu­nisták becsületére. Lehet-e alkudozni a párttal arról, hogy adja fel az ön­segéllyel végzett építésre vonatkozó irányelveit? Hisz az országos vitában népünk teljes mértékben támogatta e javaslatokat. Bizonyára azok is di­csérőleg nyilatkoztak róluk, akik ma kibúvót keresnek teljesítésük elől. A párt nem hiába foglalta határoza­tába a lakásépítés önsegéllyel végzett formájának kibontakoztatását. A la­kások kitűzött számát csak az önse­géllyel folyó építkezés egyharmadnyi részarányával tudjuk felépíteni. A párt azért határozott így, mert tudta, hogy dolgozóink nagymértékben hozzá tud­nak járulni a lakásprobléma megol­dásához. Ezt a vitában maguk a dol­gozók megerősítették. Pártunk ennek alapján szabta meg a lakások számát és felépítésük határidejét. Ha tehát valaki spekulálni akar az önsegély­akciók részarányának csökkentésével, veszélyezteti az egész lakásépítési programot. Rendszerint olyan kifogásokkal él­nek, hogy valamely kerületben vagy járásban nem tudtak kellő érdekelt egyént szerezni a szövetkezeti lakás­építésre, nem igen hajlandók a vál­lalatok saját eszközeikből építeni la­kásokat, nehézségek mutatkoznak a helyi nyersanyag körül. Pedig az iga­zi okok nem ezekben az „objektív" akadályokban, hanem máshol vannak. Az igazi okokról sokat elárul a la­kásépítő szövetkezetek alakulásának és a vállalati lakásépítés fejlődésének eddigi képe. A Pénzügyminisztérium adatai szerint június 15-ig 90 lakás­szövetkezet létesült 3508 taggal és jelenleg 24 előkészítő bizottság fejt ki tevékenységet. E szövetkezetek az idén kb. 1700 lakás építését kezdik meg. Ha ezt összehasonlítjuk azzal a feladattal, hogy a szövetkezeteknek és vállalatoknak az idén és jövőre 21 ezer lakást kell felépíteniük, túl las­súnak bizonyul a szövetkezetek ala­pításának üteme. A probléma elsősorban az elégtelen propagáló és szervezőmunkában gyö­kerezik. Enélkül hiába várnánk, hogy majd „felkeltődik a dolgozók érdek­lődése." Hogyan fejthettek ki hatásos felvilágosító munkát azok a nemzeti bizottságok, amelyeknek sem plénu­mai, sem tanácsai nem foglalkoztak alaposan e kérdéssel és a Központi Bizottság határozatainak teljesítését túlnyomó részt az építésügyi osz­tályokra bízták? Az önsegéllyel végzett lakásépítés másik formája, a vállalati építkezés sem bontakozódik ki kellő ütemben. Ennek fő oka is abban van, hogy a vállalatok vezetőségei lebecsülik a feladatot és nemigen okoznak vele gondot maguknak. Pedig a vállalatok és üzemek dolgozóitól követelhetjük a legtöbb megértést. A problémák oka itt sem a hiányzó érdeklődés, hanem inkább a habozás, és a lakás­építésben nyújtandó konkrét segítség elodázása. Építőmunkásaink felajánlották, hogy az idén több mint 2 ezer lakást adnak át rendeltetésének terven fe­lül. Kezdeményezésük sejteti, hogy a párt tervét, azt, hogy minden csa­ládnak megfelelő lakást adjunk, 1970-nél hamarább is teljesíthetjük. De csak akkor tudjuk ezt valóra vál­tani, ha a többi dolgozó is oly mér­tékben csatlakozik az építők kezde­ményezéséhez, ahogyan ezt a párt elvárja. A márciusi párthatározatok visszhangja és a dolgozók érdeklő­dése ez irányban nagy reményekre jogosít fel bennünket. Egyes kerüle­tek tapasztalatai igazolják, hogy a párthatározatok visszhangja és a dol­gozók érdeklődése kitartó és követ­kezetes felvilágosító munka eredmé­nyeképpen a lakásépítésben, a nagy művünkben való tömeges konkrét részvételben nyilvánulhat meg. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15* évfordulója tiszteletére A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordu­lója tiszteletére napról napra növekszik Szlovákia élelmiszerüzemei dolgozói kollek­tív és egyéni kötelezettségvállalásainak szá­ma, amelyekben a harmadik negyedévi terv túlteljesítését, a minőség megjavítását ígé­rik. Ezekben az üzemekben már 170 kollek­tíva 1200 dolgozóval küzd a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A húsfeldolgozó- és fagyasztó-üzemek dolgozói elsőkként jelentkeztek kötelezett­ségvállalással. Ebben ígérik, hogy a har­madik negyedévben 3 millió koronával nö­velik a termelést és másfélmillió koro­nával csökkentik a termelési költségeket A terven felüli termelésből félmillió korona terven felüli nyereséggel bővítik a bevételt Ezt az eredményt főleg a minőség javítá­sával érik el. A kassai Üzemben Chovar alviács csoportja már el is nyerte a szo­cialista munkabrigád címét. A kilenctagú csoport csakis első osztályú aranyvédjegyes árut oyárt. A CÍFERIEK SZAVA A Cíferi Baromfifeldolgozó Üzem dolqo­zői kötelezettségvállalásukat a baromfihús termelésének növelésére irányították. Elha­tározták. hogy a harmadik negyedévben 300 000 korona értékű terven felüli árut gyártanak és 10 300 koronával növelik 8 nyereséget. Ezenkívül még '550 000 tojást és 20 tonna baromfit vásárolnak fel ter­ven felül. Az önköltségen 31 0D0 koronát ta­karítanak meg, főleg a baromfi feldolgo­zásánál az új technológia bevezetésével. A 15. évforduló tiszteletére a többi élel­miszerüzem is kötelezettségvállalást tett főleg a cukorgyárakban, dohánygyárakban ás a halfeldolgozó-üzemekben. MUNKATÁRSUNK JELENT I ^^ IPOLY MENTEN IS gazdag volt az arafás Az ipolysági járásban már csak napok kérdése az aratás be­fejezése, s gabonabeadási kötelezettségüket előreláthatólag augusz­tus 15-ig teljesítik. A kékkői járás délebb fekvő községeiben, il­letve szövetkezeteiben is befejeződött, vagy már csak napok kér­dése az aratás befejezése. Lehet, hogy mire e sorok az olvasókhoz kerülnek, már egyes helyeken eltérőek lesznek a számadatok, de a lényeg változatlan, az, hogy az Ipoly menti nép a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen megbirkózott az aratással, idejében, veszteség nélkül betakarította a termést. Örülni fog az elnök, ha hazatér Még az aratás kezdetén katonai gyakorlatra hívták be az ipolyszé­csénykei szövetkezet elnökét, ideha­za helyébe a szövetkezet traktoro­sainak irányítója, Koncz György lé­pett. Az elnök neki is, a tagságnak is lelkére kötötte: vigyázzanak ám a közös vagyonra, tönkre ne menjen a termés. A szécsénykeiek most azt üzenik elnöküknek; „Egy szem gabonát sem engedtünk elveszni." Áz ara­tást befejezték és most már a cséplőgépeké a szó. A szécsénykei szövetkezeteseknek 158 hektárról kellett learatniok a termést. Ebből 17 hektárt kaszával, a többit két aratógéppel vágták le. Koncz György szavai szerint, ha na­gyon akarták volna, a szóban forgó 17 hektárt is le tudták volna gép­pel aratni, de ők jobbnak látták, ha nem küldik e területre a gépet. Mivel ezen a területen alávetést al­kalmaztak, nem akarták, hogy a gép összegyúrja a felázott talajt. Az aratógépeknek így 140 hektár aratnivalő jutott, s ebből Deák Imre, a szövetkezet nagyszerű fiatal trak­torosa 104 hektárt aratott le. A napi átlagos teljesítménye 7 hektár volt. Megfizethetetlen az, hogy miénk a gép Koncz György és a szövetkezet tagjai is ezt mondták, amikor a gé­pek munkája került szóba. Nagy előny az a szövetkezeteknek, hogy eléggé jutányos áron megvehették a traktorállomástől a legszükségesebb erő- és munkagépeket. Az idei aratás is tovább eltartott volna, ha nincs saját gépe a szö­vetkezetnek, de így a munkát úgy szervezték, ahogy az a szövetke­zetnek a legjobban megfelelt, ak­kor állították munkába a gépeket, amikor szükség volt rájuk. Különösen az idén volt nagy szükség arra, hogy minden alkalmas óra, perc alaposan ki legyen használva, mert az időjárás a szécsénykei határral sem tett kivételt. 6 mázsával túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat Az elnökhelyettes és a számok is azt bizonygatják; nem volt még ilyen termés a szécsénykei határban. A sokévi átlag 18 — 20 mázsa között mozgott. A gyakorlat igazolta, hogy a tervezésnél is a reális lehetőségek­ből indultak ki. S most, hogy már közel 100 hektárról ki is csépelték a magot, örömmel állapították meg és üzenik a katonáskodó elnöküknek, hogy a tervezett hektárhozamokat 5 — 6 mázsával túllépik. Megállt a DT—54-es, Négy-öt nap múlva a szécsénykei­ek befejezik a cséplést is, de július 30-án délelőtt a DT 54-es traktoruk is megállt egy pillanatra. Bedübör­gött a szövetkezet udvarára s a traktoros jelentette: kész a tarló­hántás. Tarlótakarmányokat még az esős napok előtt vetettek s ma már szépen zöldül a csalamádé. A he­rével alávetett árpaföldön is gaz­dagnak ígérkezik a herekaszálás. Egyszóval Szécsénykén bőven lesz takarmány s ez elsődleges fontos­sággal bír a szövetkezet további fej­lődése során. Féltek az aratástól Az idén arattak először teljesen önállóan a szécsénykeiek. Ahogyan Konz György is mondotta, kezdetben féltek az aratástól, de a traktorosok és gépek jó munkája harrtarosan visszaadta az önbizalmukat. A tagság szorgalma szinte nem ismert hatá­rokat. Nem volt szükségük idegen segítségre, s az Ipoly mentén mégis az elsők között végeztek az aratás­sal. A verseny lelkesít, serkent ^em kell most olyan versenyre gondolni, amelynek csak az előké­szítése hónapokig tart, legkevesebb 10-15 pontban foglaltatik össze an­nak összes kritériuma, s a végén előfordul, hogy esetenként, akik a versenyt szervezték, a szé­pen megírt, fellengős nagystílű szavakon kívül egyebet nem tud­nak felmutatni. A szécsénykeiek versenye kint a földeken született meg amikor látták, hogy minden erejük latbavetésére szükség van, ha idejében, veszteség nélkül akarják betakarítani a termést. S ez a verseny erős, életerős volt. Magával ragadta a traktorosokat, a kaszásokat, a marokszedő, csomózó asszonyokat, s ma is él, buzdít, lel­kesít a két cséplőcsoportban. Egyik csoport sem hagyja korábban abba a munkát, mint a másik, de még csak alig pitymallik, máris kint vannak a gépeknél. Ilyen embereken, mint a szécsény­keiek, még az időjárás sem fogha­tott ki. Tiszteséggel megállták a pró­bát, megmentették a jó termést, ezt üzenik az elnöküknek és az egész or­szágnak. A léi kői járásban is teljes erőbedobással dolgoznak A nagycsalomiai szövetkezetesek határában nincs már lábon aratni va­ló. E kis szövetkezet becsülettel megállta he'yét az aratásban. Ma már javában csépelnek s örülnek a jó termésnek. Az aratógépüket pedig elküldték Palajtára, hogy segítsen az ottani szövetkezeteseknek. E kis falucskában azonban még szép számmal vannak, illetve voltak egyénileg gazdálkodók, akik az idén még utoljára arattak a nad­rágszíjparcellákon. ősztől kezdve már ők is csatlakoznak a közös­höz. őrömmel adhatunk hírt arról, hogy ők is befejezték az aratást s most hordanak, sőt a cséplést p is megkezdték. Jő termést arattak a szövetkezetesek, de az egyénileg gazdálkodóké is jó, persze nem szö­vetkezeti szemmel nézve. Igazi, gaz­dag aratásuk, olyan, ami a mai kö­vetelményeknek megfelel, majd csak jövőre lesz Nagycsalomia valamennyi parasztjának. Déli tizebkettökor Július 30-án furcsa kép fogadott a zsélyi szövetkezet udvarán. Egész csoport napbarnított arcú ember ne­vetgélt, élcelődött az iroda előtt. Tá­volabb aratógépek álltak szépen sor­ban, mintha kiállításra sorakoztatták volna fel őket. Meglepett a dolog s még jobban az, hogy Mlinárik Jó­zsef, a szövetkezet agronómusa egy ellenvetést sem tesz az ünnepieske­dés miatt, sőt ő is nevet, tréfál és azt mondja: — Én csak azt mondom, nem jó ilyen kánikulában az ital. — Ejnye, Józsi, te agronómus — szól valaki nevetéstől bugyborékoló hangon —, az áldomás mégsem ma­radhat el. Nem igen kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük, mit jelent az iroda előtti kép. Déli 12 órára befejezték az aratást s így jó ma­gyar szokás szerint le akarják öb­líteni a traktorosra rakódott port. Nem volt gyerekjáték Zsélyben sem az idei aratás. Alapo­san megdolgoztak a gépek, de az emberek is. 235 hektár volt az ösz­szes aratni való, ebből 45 hektárt kellett kézierővel learatni. A szö­vetkezet valamennyi munkabíró em­bere részt vett az aratásban, sőt az iparban dolgozók is segítettek, s e közös munkának az .eredménye, hogy örül, tréfálkozik az agronó­mus, a traktorosok és aratógépkeze­lők pedig áldomást követelnek. A termés a zsélyi szövetkezetben is nagyszerű. A két cséplőgépből vastag sugarakban ömlik a szem. A búza hektáronként a tervezett 22 mázsa helyett közel 30 mázsát fizet. A rozs a tervezett 18 mázsás hektárhozam helyett 25 mázsát ad egy-egy hektárról. S így van ez a többi gabonafélékből is. Nehéz volt az idei aratás, de gazdagon fize­tett. A cséplést már több mint 70 hek­tárról elvégezték s már csak 50 hektár tarló vár hántásra. A 15 hek­táron a tarlótakarmányok is kisorol­tak már a szövetkezet határában. I Nyéki Pál üzeni Holíčra A termés, a szorgalom dicsérete mellett azonban a bíráló szó sem hiányzott. Nyéky Pál az „aratógazda" mondja, hogy az idén igen sok baja volt a kévekötő-spárgával. Rossz bizonyítvány az a holičiakra, hogy olyan spárgát gyártanak, amely hol cérnavékony, hol meg istráng vastag­ságú. Nyéki Pál tehát azt szeretné megüzenni, a spárgát gyártó holiči dolgozóknak, hogy máskor ilyen mun­kát ne adjanak ki a kezükből. Szarka István Közlemény a kormány üléséről (ČTK) — A kormány július 31-i ülésén további jelentős lépést tett a CSKP XI. kongresszusán a lakosság életszínvonala emelésére kitűzött irányvonal teljesítésének útján. El­rendelte, hogy a jövőben a 15 éven aluli gyermekek, tekintet nélkül arra, élvezik-e szüleik a betegbiztosítás nyújtotta előnyöket, avagy nem, in­gyenes mindennemű gyógykezelésben és orvosi gondoskodásban részesül­nek. Ez azt jelenti, hogy a 15 éven aluli gyermekek ingyen nemcsak a betegségmegelőző, valamint rendelők­ben nyújtott gyógykezelésben része­sülnek, hanem szakorvosi, gyógyfür­dői és intézeti kezelésben is, és in­gyen kapnak minden gyógyszert. A kormány ezen intézkedése to­vábbi bizonyítéka annak a rendkívüli gondoskodásnak, amelyet pártunk és népi demokratikus államunk fordít gyermekeink egészsége megőrzésére. Ez az intézkedés egyidejűleg rámu­tat arra, mit hoz a dolgozó népnek a szocializmus építésének sikeres be­fejezése, mire használjuk fel szocia­lista gazdaságunk gyümölcseit. Az ingyenes általános egészségügyi gon­doskodásnak valamennyi 15 éven alu­li gyermekre való kiterjesztése to­vábbi bizonyítéka a szocialista rend­szer erejének, ,óriási vívmányainak és a kapitalizmus fölötti fölényének. A kormány foglalkozott továbbá az­zal a kérdéssel, hogy a népgazdaság irányításának, tervezésének és pénz­ellátásának új tervezése miként járul hozzá az új technika gyorsabb ütemű bevezetéséhez. A termelési-gazdasági egységek és vállalatok túlnyomórészt arra törekednek, hogy az új műszaki berendezéseket, az új technológiát és az új anyagokát vállalatukban a munkatermelékenység fokozására, az önköltség csökkentésére és gazdasági eredményeik megjavítására használ­ják fel. Az anyagi érdekeltség rend­szere azonban nem mozgósít kellő mértékben arra, hogy a termelő vál­lalatok a saját munkájuk hatékony­sága növeléséhez szükséges feltéte­lek megteremtésével egyidejűleg új ipari termékek, különösen gépek és berendezések termelésének gyors­ütemű bevezetésével létrehozzák a feltételeket a termékeiket átvevő vállalatok munkatermelékenysége nö­veléséhez és termelésük gazdaságo­sabbá tételéhez. Ezért szükséges a vállalatok és a termelési gazdasági egységek anya­gi érdekeltsége eddigi rendszerének módosítása. Ki kell egészíteni olyan új ösztönzőkkel, melyek révén foko­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom