Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-14 / 193. szám, kedd

Megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet második szakasza Genf (ČTK) - A Szovjetunió, az USA, Anglia, Franciaország, az NDK és az NSZK külUgyminiszereinek május 11-én megkezdődött és a nyugati küldöttségek kérelmére június 20-án három hétre félbeszakított értekezlete július 13-án, hétfőn folytatta tárgyalásait Genfben. Az Ülés, melyen Herter amerikai külügyminiszter elnökölt 15.30 perckor kezdődött. Szombaton és vasűrnap már Genfbe érkeztek a küldöttségek. Szombaton délelőtt különvonaton érkezett meg Betlinből az NDK küldöttsége dr. 3olz külügyminiszter vezetésével. Röviddel ezután IL-18 típusú repülőgépen A. Gromiko külügyminiszter vezetésével megérkezett a szovjet küldöttség, este pedig von Brentano nyugati külügyminiszter az NSZK küldöttségével. Vasárnap délelőtt a genfi Čointrin repülőtéren leszállott Eisenhower elnök külön repülőgépe, melyen Herter államtitkár és az amerikai küldöttség tagjai érkeztek. Couve de Murviile francia külügyminiszter is délután érkezett meg küldöttségével. Este Selw Lloyd és az angol küldöttség ért Genfbe. Selwyn Lloyd vasárnap délelőtt még Macmillan miniszterelnökkel tanácskozott. A genfi sajtóházban is „rendes mederbe" terelődik az élet. A 30 fokos meleg ellenére az írógépek kattogása és a beszélgetések moraja zajossá teszi a sajtóházat. Genfben már 300 újságíró, rádió- és televíziókommentátor, fotoriporter és filmező várta a tárgyalások megkezdését. További újságírók érkeznek. Az első hivatalos ülést hétfőn délután tartották. Ez volt a 19. hivatalos ülés. A világ népei nagy érdeklődéssel várják az értekezlet eredményeit. Mint ismeretes, a genfi tárgyalások első szakaszában hat héten át hasznos eszmecserék folytak a német békeszerződés kérdéseiről és a berlini kérdésről. Noha az értekezlet első része nem hozta meg a várt eredményeket, mégis hasznos volt: jobban megmagyarázták a tárgyalások résztvevőinek álláspontjait, pontosabban megállapították az eddigi ellentéteket és megkísérelték a tárgyaló felek egyes kérdésekben eltérő álláspontjainak összeegyeztetését. „Mindennek meg kell könnyítenie a tárgyalások folytatását" — jelentette ki Gromiko szovjet külügyminiszter június 28-án. Elfogadható és reális alapul szolgálnak a berlini kérdésre vonatkozó június 9. és 10-i erre vonatkozó javaslatok, melyeket Gromiko, a szovjet küldöttség vezetője június 19-én, közvetlenül a tárgyalások félbeszakítása előtt rögzített. Ismeretes, hogy a berlini kérdésről folytatott vita során a nyugati hatalmak éreztették, hogy nem hajlandók azonnal megszüntetni a nyugat-berlini megszállási rendszert és azonnal rendezni a város helyzetét. Ezért a szovjet küldöttség június 9-én javasolta, hogy egy évre ideiglenesen adják meg a nyugati hatalmak ismert nyugat-berlini megszállási jogait, de egyszersmind tegyenek további intézkedéseket a nyugat-berlini helyzet megváltoztatására (a megszálló csapatok létszámának leszállítása a jelképes állományra, atom- és rakétafegyverek elhelyezésének elvetése, az NDK és a szocialista országok ellen irányuló aknamunka és ellenséges propaganda beszüntetése). Ugyanakkor íissznémet bizottság alakítását javasolta az NDK és az NSZK kapcsolatai bővítésének, Németország egyesítésének és a német békeszerződés gyors megkötésének letárgyalására. E bizottságnak a szovjet javaslat szerint szintén egy éven belül kellene teljesítenie feladatait. Mivel a nyugati küldöttségek kijelentették, hogy e határidő miatt ezeket a javaslatokat sem fogadhatják Sikertelen tárgyalások az acélipari munkások sztrájkjának elhárítására New York (ČTK) - Félmillió acélipari munkás sztrájkja már a küszöbön áll. Az acélipari vállalatok képviselőinek és az acélipari munkások egységes szakszervezeti szövetségének többórás tárgyalása után vasárnap megállapodás nélkül végződött és nem is tűztek ki újabb határidőt a tárgyalásra. Ha csak nem következik be előre nem látható fordulat, félmillió amerikai acélipari munkás kedden éjfélkor általános sztrájkba lép. Az egyes acélmüvek már készülnek a sztrájkra, eloltják a nagyolvasztókat és korlátozzák az üzemek munkamenetét. el, a szovjet küldöttség június 19-én azt javasolta, hogy másfél évre tolják ki a határidőt, ha pedig az össznémet bizottság keretében, vagy más formában a megállapított időszakban a tárgyaló felek nem egyeznek meg Németország kérdésének békés rendezéséről, vagy Németország egyesítéséről, a genfi külügyminiszteri értekezleten résztvevő államok ismét visszatérhessenek Nyugat-Berlin kérdésének megtárgyalásához. A világ közvéleményének többsége nagyra értékelte a Szovjetunió igyekezetét. Ezért a genfi megfigyelők köreiben érdeklődéssel várják, milyen álláspontot foglalnak el a nyugati küldöttségek a szovjet javaslatokhoz és hogy a genfi értekezlet második felében reálisabb szempontokból kezelik-e a tárgyalt problémákat, mint az értekezlet első részében. A nyugati sajtó a helyzetet elemezve vizsgálgatja az egyes hatalmak álláspontját és bizonyos eltéréseket fedez fel a nyugati kormányok nézeteiben. A sajtójelentésekből kitűnik, hogy a nyugatnémet kormány és Adenauer kancellár most is meg akar hiúsítani mindennemű megegyezést, vagy az álláspontok összeegyeztetését. A nyugati küldöttségek álláspont-, juk egyesítése céljából vasárnap este a francia küldöttség szállásán külön tanácskozást folytattak, melyen Pella olasz külügyminiszter is részt vett. Noha Olaszország nem tartozik a genfi értekezlet résztvevői közé, a nyugati küldöttségek tanácskozásának értekezletén való jelenlétének egyetlen célja volt: „A Segni-kormány tekintélyének növelése az olasz közvélemény szemében és azon látszat keltése, hogy „Atlanti hűségével" bizonyos súlya van az atlanti hatalmak között. Újabb geofizikai rakétát lőttek ki a Szovjetunióban A rakétát július 10-én moszkvai időszámítás szerint 4 óra 12 perckor a felső légrétegek tudományos kutatási terve szerint lőtték ki. A két kísérleti kutya és a műszerek épségben földet értek. Az egyik kutya, az Otvazsnaja, már negyedszer tette meg az utat. A rakéta hasznos terhe 2200 kg volt. Mint jelentették, a kutatási program pontjaival összhangban adatokat nyertek, amelyek kiegészítik a július 2-án nyert adatokat: tehát a Föld és a Föld légköre ibolyántúli sugárzásának méréséről, a felhőzet nagy magasságokban való fényképezéséről, egyidejűleg a légkör neutrális jón összetételének elemzéséről és elektrosztatikus méréséről van szó. Nem lankad az érdeklődés a New York-i szovjet kiálíítás iránt Mit írnak a látogatók az emlékkönyvbe? New York (ČTK) - A Szovjetunió tudományos, technikai és kulturális sikereit ismertető New York-i szovjet kiállítás első két hetében a Coliseum csarnokait, ahol f

l kiállítást tartják, az amerikaiak százezrei keresték fel. Az USA-ban időző külföldi érdeklődők is nagy számban látogatták a kiállítást. Az emlékkönyvbe írt bejegyzések a szovjet kiállítás hatalmas népszerűségéről és sikerérői tanúskodnak. „Ügy vélem, hogy az ilyen kiállítások sokat jelenthetnének a jóakarat megszilárdítására az emberek között és hathatósan hozzájárulhatnának az atomháború veszedelmének elhárításához" — írja Manuel del Paso kubai állampolgár. A lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkársága határozatot hozott a pártigazolványok kicseréléséről, amit 1959. október 1. és december 31. között hajtanak végre. (ČTK) A new yorki szovjet kiállításon készült képünk amerikai látogatók őszinte érdeklődését tükrözi. A kanadai L. Peatens a Szovjetunió sikereiről eképpen nyilatkozott:. „Az emberiség történelme során ilyen rövid idő alatt sohasem alkottak ennyit." A kiállítás nagy érdeklődést váltott :<i az amerikai szakértők korében, akik technikai lapokban számolnak be a kiállításon szerzett benyomásaikról. A New York-i szovjet kiállítást szombaton felkereste Milton Eisenhower. az amerikai elnök fivére, a JOHN Hopkins baltimórei egyetem rektora. A kiállítás megtekintése után köszönetet mondott az igazgatónak a szíves fogadtatásért és a TASZSZ tuÍ dósítója előtt kijelentette: 1 „A kiállítás rendkívül érdekes Kitűnően rendezték meg és igen tanulságos. Nagyon örülök annak, hogy a kiállítást sokezer amerikai látogatja, mert itt tájékozódást nyernek a Szovjetunió életéről, a szovjet iparról és mezőgazdaságról." Állást foglalt a szélesebbkörű kulturális kapcsolatok mellett, ami nézete szerint „hozzájárul a kölcsönös megértés fejlesztéséhez országaink között és egyúttal a béke eléréséhez". F. Kozlov visszatért Moszkvába A szovjet államférfi szívélyes találkozása a PHtsburg melletti atomerőmű dolgozóival New York (TASZSZ) - F. R. Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese a szovjet kUldöttség többi tagjával szombaton felkereste a Pittsburgtól 25 mérföldnyi távolságban épült atomerőművet. Július 11-én este a szovjet küldöttség visszatért New Yorkba. * (ČTK) Abban a szállodában, ahol a szovjet vendégeket elszállásolták, Rickover tengernagy, az atomerőbizottság atomhajóépítési osztályának vezetője fogadta F. R. Kozlovot. A tengernagy ismertette az amerikai atomtudósok munkáját. Ezután F. R. Kozlov megtekintette az atomerőművet. F. R. Kozlov elvtárs és Rickover tengernagy között élénk beszélgetés folyt le. F. R. Kozlov azután érdeklődött, hogyan biztosítják a személyzet biztonságát a munka közben, megkérdezte egy amerikai szakértőtől, milyen az atomerőmű kapacitása és mennyit tesznek ki a villanyerö termelési költségei. Frol Kozlov ezután az atomerő békés felhasználásának terén dolgozó szovjet és amerikai tudósok közötti kapcsolatok kibővítésének szükségességéről beszélt. Moszkva (ČTK) - F. Kozlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és a szovjet küldöttség tagjai július 13-án 4,22 órakor (New York-i időszámítás szerint) egy TU—114-es repülőgépen New Yorkból Moszkvába utaztak. F. Kozlov a repülőtéren búcsúbeszédében minden jót kívánt az amerikai népnek és köszönetet mondott a szívélyei fogadtatásért. „Az •amerikai nép a szovjet néphez hasonlóan — jelentette ki F. Kozlov — arra törekszik, hogy országaink örök barátságban és békében éljenek. Hazánkban a szovjet embereknek tolmácsolni fogjuk az amerikai nép üdvözleteit." A Szovjetunió és az USA közötti ellentéteket békésen lehet megoldani F. Kozlov New York-i sajtóértekezlete New York (TASZSZ) F. R. Kozlov, a » USA között meg lehet és meg kell oldani Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese a vasárnap: New-York-i sajtóértekezleten amerikai látogatása során szerzett benyomásairól beszélt. Frol Kozlov a sajtóértekezleten elhangzott nyilatkozatában a többi között ezeket mondotta: • Megelégedéssel állapltom meg, hogy minket, mint a szovjet nép képviselőit mindenütt kedvesen fogadtak. Felhasználom ezt az alkalmat s köszönetet mondok mindazoknak, akik gondoskodtak arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kellemesen' utazzunk és utunk hasznos legyen. A legnagyobb benyomást az gyakorolta ránk, hogy az amerikai nép hö óhaja a béke megőrzése. Megelégedéssel állapítjuk meg továbbá, hogy a szovjet nép és az USA polgárai közötti fokozódó kapcsolatok hozzájárulnak a jobb kölcsönös megértéshez. Az amerikaiak többet szeretnének tudni országunkról, meg akarják ismerni politikánkat, törekvéseinket és szándékainkat. Ez kívánatos, mert kölcsönösen jobban megismerve egymást, gyorsabban találjuk meg a nemzetközi kapcsolatok terén uralkodó számos vitás kérdés megoldásához vezető utat. Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy minden elleptétet a Szovjetunió és az békésen, tárgyalások útján, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján és a különböző politikai és társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek szellemében. Hogy az amerikai és a szovjet nép között nagyobb legyen a megértés és a bizalom, kölcsönöseri jobban kell megismernünk egymást. A Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban a tudomány és technika fejlesztésében sok új és érdekes dolog van. Üzemeik és farmjaik látogatásánál láttuk, mik az Önök újdonságai a gépiparban, a kohászatban és a mezőgazdasági termelésben. Ezen tapasztalatok tanulmányozása javunkra válhat. Egyúttal úgy véljük, hogy a szovjet ipar és mezőgazdaság tapasztalatainak megismerése az Önök előnyére szolgálna. Megállapodhatunk tapasztalataink kicserélésében. Az országaink közötti kapcsolatok kibővítésének érdekében javasoltuk a parlamenti küldöttségek kölcsönös látogatását. Ügy vélem, nem indokolt ezen kérdés megoldásának halogatása. Az országaink közötti kölcsönös megértés és baráti kapcsolatok megszilárdításához jelentősen hozzájárulna a kereskedelem fejlesztése. Hajlandók vagyunk kereskedelmi kapcsolatainkat bővíteni. Frol Kozlov ezután a tudósítók számos kérdésére vállaszolt. A párizsi Bastille bevételével, 1739. július 14-én, 170 évvel ezelőtt tört ki a francia forradalom. Jelentősége túlnő Franciaország határán. Jóformán az egész XIX. század a francia forradalom jegyében élt. A francia polgári forradalom szabaddá tette a tőkés viszonyok fejlődésének útját Európában és így elősegítette a munkásosztály megszületését. Az új társadalmi osztálynak, a proletariátusnak azonban szervezetre volt szüksége, hogy teljesíthesse történelmi szerepét. Marx és Engels, a proletariátus nagy tanítói minden igyekezetükkel olyan szervezet létrehozásán buzgólkodtak, amely sikeresen tudja irányítani a munkásosztályt a burzsoázia ellen irányuló osztályharcában. Kihasználták a Kommunisták Szövetsége első szervezete tevékenységében szerzett tapasztalatokat és a Kommunista Kiáltványban hirdetett eszméket. Szükségessé vált egy ilyen szervezet alakítása, mivel a kapitalizmus imperializmussá fejlődésének időszakában, a nehéz üldöztetés évei után újabb fellendülésnek indult a munkásmozgalom, amit heves osztályösszecsapások kísértek. Engels kezdeményezésére éppen a francia polgári forradalom századik évfordulójának napján, 1889. június 14-én jött össze Párizsban a munkáspártok képviselőjének kongreszszusa, mely megalakította a proletárpártok új nemzetközi szervezetét, a II. Internacionálét. A jelenlegi opportunista és anarchista elemek ellen vivőt győzelmes küzdelem után a kongresszus olyan történelmi jeTanulságos történelem A II. Internacionálé megajakulásának évfordulójára lensőtégű határozatokat hozott, hogy szükséges a tömeges munkásmozgalom szilárdítása és a szocialista pártok megalakítása valamennyi országban, ami a munkásosztály végső győzelmének elengedhetetlen feltétele. Harci követelményül tűzte ki a nyolcórás munkaidőt, a béremelést és történelmi jelentőségű határozatot hozott május elsejének — a nemzetközi proletárszolidarítás ünnepének évenkénti megünnepléséről. A II. Internacionálé azonban Engels törekvései ellenére nem lett kommunista szervezet. Noha'még Engels életében lényegében kitartott a forradalmi szempontok mellett, 1895ben bekövetkezett halála után opportunista irányzat lett úrrá a munkásmozgalomban A régi szociáldemokrata pártok teljes csődje a XIX. és XX. század fordulóján" mutatkozott meg, amikor meg kellett oldani a kapitalizmus imperializmussá fajulásával kapcsolatban a proletariátus előtt felmerült új feladatokat. A II. Internacionálé vezérei lassan a munkásosztály forradalmi munkája ellen is felléptek. Elvetették Marx tanítását a forradalmi taktikáról, túlbecsülték a harc legális formáit és a pártok egész tevékenységét a parlament küzdőterére terelték. A fokozódó opportunizmus ellenére azonban a forradalmi irányzatok is erősödtek, melyek visszatükrözték a kegyetlenül kizsákmányolt proletártömegek érdekeit. Lenin ismét magasra emelté a marxizmus forradalmi zászlaját és nagy küzdelmet indított el, hogy a munkáspártok megtisztuljanak az opportunizmustól. Cikkeiben és beszédeiben könyörtelenül bírálta a II. Internacionálé gyengeségét és harcképtelenségét. A Lenin vezette orosz bolsevikok az opportunizmus ellen vívott harcban megmutatták az egyes munkáspártoknak, hogy az opportunista fertőből kivezető egyetlen út: szakítás a jobboldali opportunistákkal és a centristákkal. A XX. század elején megoldásra váró egyik legkomolyabb kérdés a háború kérdése volt A II. Internacionálé háború előtti legutolsó három kongresszusa a háború kérdésével foglalkozott. E kongresszusukon ugyan határozatokat hoztak, hogy a szociáldemokrata pártok a parlamentekben a hadikölcsönök ellen fognak szavazni és a fegyverkezés csökkentését fogják követelni kormányaiktól, hogy tiltakozó mozgalmat szerveznek a háború ellen. Amikor azonban 1914 nyarán kitört az első világháború, a háború ellen izzó lelkesedéssel szőnoklók többsége a háborúra szavazott és megszavazta a hadikölcsönt. A II. Internacionálé felbomlott. A Nagy Októberi Forradalom oroszországi győzelme egész Európában meggyorsította a forradalmi marxizmus opportunizmustól való szervezeti különválásának folyamatát és a Kommunista Internacionálé megalakulásával végleg vége szakadt a II. Internacionálé időszakának. Szocialista Munkainternacionálé elnevezéssel folytatta a II. Internacionálé szégyenteljes szerepét a második világháború kitöréséig. Megjegyzendő, hogy az opportunista szociáldemokrata vezérek aláásták a dolgozók egységfrontját a tőkés kizsákmányolás elleni harcban, és mint * tőkések főügynöksége segédkeztek a forradalmi munkásmozgalom elnyomásában s végül előkészítették a fasiszták hatalomrajutásának útját. A jobboldali szocialisták támogatták a nyugati hatalmak müncheni politikáját és a második világháború idején részt vettek a második front megnyitásának halogatásában. Miután a Szovjetunió legyőzte a fasizmust, a II. Internacionálé az USA monopóliumai ügynökének szerepébe lépett. Fő feladata a politikai együttműködés a burzsoáziával, a dolgozó nép félrevezetése, a szocialista tábor rágalmazása és azoknak támogatása, akik lerombolják és kiszorítják a polgári demokrácia vívmányait, melyeket a nagy francia forradalom harcolt ki. A szocializmus erőinek mai fejlődése, a szocialista rendszer általános felvirágzása és a kommunista pártok növekedése igazolja, hogy a szociáldemokratizmus a munkásosztály többsége számára már régen elintézett ügy. Marx és Engels eszméi, a proletár nemzetköziség eszméi segítik a világ dolgozóit végső küzdelmük győzelmes megvívására. F. Sz. ÜJ SZÓ 3 * 1959. július Ifr