Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-30 / 209. szám, csütörtök

Z ŰJ szó Minden perc drága \|R0 D ALOMRÓL-KÖNYVEKRŐL Ä IELK3ISMERET REGÉNYE Segít, aki csak teheti Az egy hétig tartó országos eső Sajó­gömörön is fékezte a jó ütemben induló aratási munkálatokat. Az idó jobbrafor­dult, s a szorgalmas szövetkezeti tag­ság újból a mezőn sürög-forog. A napok­ban az EFSZ vezetősége segítségül hívta a község valamennyi lakosát, s az ered­mény nem maradt el. Több mint száz személy sorakozott fel az EFSZ irodája előtt, ahonnan autón, traktoron, lovas­szekéren egész karaván indult a mezőre. A brigádmunkában szép számmal vettek részt a fiatalok, a tanítók és néhány iparos is, akik erre az alkalomra szabadsá­got kértek munkahelyükön. KOVÁCS ISTVÁN, Gömör. Versenyben Ha az időjárás kedvezőtlen is, azért mégis szorgalmafan végzik munkájukat a csicseri szövetkezeti tagok. Az aratásnál és a cséplésnél a két munkacsoport kö­zött verseny indult. Az aratást az első csoport végezte el hamarább. A cséplés­nél viszont a második csoport vezet, amelyben a cséplést többnyire CSlSZ-ta­gok végzik. Bodnár Géza, Csicser Vasárnap is arattak A királyrévi szövetkezet határa vasárnap is olyan volt, mint a megbolygatott méh­kas. öregek, fiatalok egyaránt a termés mielőbbi betakarításán fáradoztak. A gé­pek is munkába álltak. A galántai VDP 50 brigádost küldött a szövekezet megsegí­tésére. Bokó János. Királyrév Jól megy a munka Kövecsesen Ä kövecsesi szövetkezet 300 hektáron gazdálkodik. A kis szövetkezet minden munkát igyekszik idejében és jól elvé­gezni. Mire sor került az aratásra, a kapá­lással már végeztek, a takarmányokat be­takarították. így az aratást felkészülve fogadták a szövetkezet tagjai. Mivel azon­ban a gyakori esőzés megzavarta az ara­tás folyamatos menetét, a HNB a falu összes lakosához fordult segítségért. A kért segítséget megkapták. KUCHÄRIK MIHÁLY, a falusi pártszervezet elnöke Sokat javult a szarvai EFSZ Sokszor szóba került már a szarvai szö­vetkezet s legtöbbször bírálólag beszéltek róla. A helyzet azonban már nálunk is megváltozott. A munkák jó megszervezése lehetővé tette, hogy a/, aratással és egyéb munkákkal is jól haladunk. A termés Is jól fizet. Búzából 31 mázsát, őszi árpából 33 mázsát, tavaszi árpából 27 mázsát arat­tunk hektáronként. A további fejlődés érdekében a legjobb szövetkezetesek soraiból nyolc személyt vettünk fel pártunk tagjelöltjeinek sorába, akikre a jövőben még jobban támaszkod­hatunk. GrUnfeld Zoltán, Szarva Sikert hozott a jó felkészülés Júniusban esténként nagy sürgés-forgás volt a kálnai tüzoltószertűrban. Kilenc csa­pat gyakorolt váltakozva Grečner elvtárs vezetésével. A járási és körzeti versenyre készültek. A gyakorlatozók között a község minden korú és rendű lakosa képviselve volt. Kilencéves iskolásgyermekek, 50 éven felüli dolgozók, ifjak és asszonyok. Már a Kálnán megrendezett körzeti versenyen megmutatták, hogy a gyakorlás nem volt hiábavaló. A Tekovská Nová Vesen meg­rendezett járási versenyen tüzoltócsoportunk két aranyérmet, 2 ezüstérmet és egy bronzérmet nyert. A kerületi versenyen leánycsapatunk a második helyre került és ezüstérmet szerzett. Fiatalabb fiúcsa­patunk a negyedik helyen végzett. PATASSY ELEK, Kálna Úv;ák a nép kenyerét A csicseri pionírok nagy figyelem­mel kisérték a felnőttek áldozatkész | Fejlődik községünk | i Községünk, Alsőhutka gyors i fc ütemben fejlődik. E kis falucska ^ $ — lakosságának száma nem ha- ^ § ladja meg a négyszázat, — napról ^ ^ napra változtatja képét. Ez év ^ § májusában eltűnt a faluból az § ^ utolsó szalmafedelű ház is, tu-^ ^ lajdonosa modern, új házat épít ^ ^ helyette. A szövetkezet gazdasági ^ ^udvara is gyorsan gyarapodik. A^ % kocák már az új ólban nyertek el- ^ ^helyezést. Gyors ütemben folyik a^ § sertéshizlalda és az istálló építése^ Š is. ^ fc E napokban újabb nagy öröm S í. ... ...... ... . . í Lev Tolsztoj: Feltámadás v ^érte községünk lakosságát. A fa-^ fiúban önkiszolgáló boltot nyitót-^ i tak Tlvpcmirnl Alsfihiitks lakosaid § vendéglő is nyílt. Mató Pál, Alsóhutka. § § í tssssssssssssssssssss/ssssssssssssfsrssssssssssssSi munkáját az aratásban. Látták, hogy elkel a segítség. Ezért összejöttek és határozatot hoztak, melynek végre­hajtását nem halogatták. Csoporto­kat szerveztek, amelyek felváltva se­gítettek a kalászgyűjtésben. Ezenkí­vül tűzoltóbrigádokat is alakítottak, amelyek szintén egymást váltva tar­tanak szolgálatot a határban és a faluban egyaránt. Óvják a nép ke­nyerét. Kázsmér László, Csicser Örömmel foglalták el munkahelyüket A Komáromi Ipariskola érettségizett tanulói közül a sikeres vizsgák után töb­ben a komáromi hajógyárban léptek mun­kába. örömmel foglalták el munkahelyü­ket, hogy a több évi tanulás után gya­korlati tapasztalatokkal bővítsék ki is­mereteiket, és jól felkészüljenek a kü­lönféle feladatok megoldására. Tudják, hogy csak kitartó, becsületes munkával válhatnak társadalmunk hasznos tagjaivá. Holczer Vilmos, Szentpéter. fjúkoromnak egyik legmegrá­zóbb olvasmánya Lev Tolsztoj Feltámadás-a volt. Abban az időben láttam először Makszim Gorkij Éj­jeli menedékhely című drámáját, s ahogy az orosz nyomor legmélyé­ről színre lépő alakok sokasága, at, emlékezőtehetségét elvesztett Szí­nész, a lezüllött fajankó Báró. a jám­borul .ravaszdi zarándok Lúka, a jó­zan pillanataiban emberi nagyságról ábrándozó Szatin, vagy a kispolgári élet hajótöröttje, a jólétbe vissza­cseppennj nem tudó Bubnov és a többiek, a tüdejét kiköhögő Anna. Nasztya, az érzelgős utcalány és a fertelem világában egyedül tisztdn maradó Natasa felejthetetlenül em­lékezetembe vésődtek — úgy marad­tak barátaim, kísérő társaim a Fel­támadás hősei, Nyehljudov herceg és szerelme, az utcalánnyá züllő és ártatlanul gyilkossággal vádolt, szi­bériai száműzetésbe küldött Katyusa. Tolsztoj regénye aztán hosszú évek múltán is kezembe került és megrendülésem ugyanolyan határta­lan volt, bár akkor lenini értékelés ismeretében megláttam már a hal­hatatlan nagy mű eszmei fogyaté­kosságait. Ma, hogy harmadszor ol­vasom Szőllősy Klára rendkívül ár­nyalatos, színdús fordításában az orosz kritikai realizmusnak ezt az ellentmondásokkal teli és mégis nagyszerű remekét, a tolsztoji élet­művet betetőző alkotást, csodálatom talán még nagyobbra nőtt. A Csodá­latot nem csökkenti, hogy tisztán látom a műben rejlő kiegyenlíthetet­len ellentéteket: a haladót a kímé­letlen leleplezésekben és igazmon­dásban, a visszahúzót és lefegyver­zőt az elhibázott távlatokban, hamis következtetésekben. Három nagy re­génye közül Tolsztoj a Feltámadás­ban jut Iegmesszebre társadalombí­rálatában, de tévedéseiben is a leg­mélyebb zsákutcába kerül. C z. Bicskov tanulmányában ol­^ vashatjuk, hogy az 1889-ben befejezett regény alapgondolata 12 Révvel korábbi időre, 1887 júniusára nyúlik vissza; akkoriban Tolsztojnál A problémák a hajógyárban is megoldhatók Hogyan Jett a példás exportüzemből sereghajtó? A dolgozók megtalálják a kiutat • A pártalapszabályzat a hajógyár kommunistáira is vonatkozik • A jó példáért nem kell messze menni A komáromi hajógyár tavaly ha­táridő előtt teljesítette az egész évi termelési tervet. Ezt dolgozóink megelégedéssel vették tudomásul, hiszen az országos versenyben elért sikerekért ez az üzem megkapta a szólásainak, javaslatainak még min­dig nem tulajdonítanak megfelelő fontosságot. Ezt az állítást számos példa bizonyítja. Egy régi példa: Még a kis személyhajók gyártásánál a kabinok válaszfalait készítő mun­példás exportüzem megtisztelő cí- kások figyelmeztettek a válaszfal met. Annál megdöbbentőbb, hogy eb­ben az évben a következőket kell hallani a nehézgépipari miniszterhe­lyettestől: „Az első félév tervét a nehézgépipar 23 gazdasági egysége közül 22 sikeresen teljesítette. Az egyetlen tervét nem teljesítő válla­lat a komáromi hajógyár." A félévi terv értékelésekor fel­színre került hibákat a hajógyáriak nem fogadták vállvonogatással. A pártszervezet elsősorban aktívát ren­dezett. Az aktíván részt vettek a ve­zető gazdasági dolgozók és a párt­funkcionáriusok, de jelen volt a mi­niszterhelyettes is. A pártaktí­konstrukciójának hibáira és a nyers­anyagmegtakarítás nagy lehetőségei­re. Ezt a javaslatot először a 4. sze­mélyhajó építésekor tették. A rész­legvezetőtől a konstrukciós osztályig és vissza jártak a javaslattal, de hiába. A 34. (utolsó) személyhajót is csak a régi módon építették. Egy újabb példa. A hajógyár első szek­torán a szocialista munkabrigád cí­mért versenyző csapat munkahelyén a dolgozók a különféle veszteség­idők számos okát tárták fel. Figyel­meztettek a munkaszervezés meg­javításának lehetőségeire, állandóan figyelmeztetnek arra, hogy egyetlen vendégeskedett Jasznaja Poljanában egy bírósági hivatalnok és ő mesél­te el az írőh'ák t?dzalija Ohýä törté­netét, amely a Feltámadás témájának szerves részét alkotja. Két eszten­dővel később azt írja Tolsztoj egyik • t levelében, hogy nagyarányú, szélesen alapszervezet él jogaival és pontosan tel- [ hömpölygő regényt tervez, amelybe jesíti kötelességeit. . ( szeretné beleszőni mindazt, amit új Nem kétséges, hogy a mai hibák nem ; [ és szokatlan módon értelmez és lennének, ha a pártszervezetek követke- . t „amj talán hasznos lehet az embe^ zetesen tartották volna magukat az alap- • < reknek." De a munka nem halad, szabályzathoz és a dolgozók által fel-; j Tolsztoj elégedetlen és nehézségeit színre hozott problémák meg nem oldá- ., azz ai magyarázza, hogy „a téma nem sáért pártvonalon is felelősségre vonták • c bel ö, e n~ tt kj szerveseni hane m volna az elvtársakat. 1 í másvalakitől kapta." 1898 második „Az, hogy parancsnok vagy, azt je- • i felében utoljára és ezúttal komolyan lenti, hogy a feladat legjobb telje- ; Jnetälôt a miinkának. Végül 1899. de sítéséért felelsz' — mondja Makarenkq cemb 1 8_ án k Irja na pi 6iába : egyik konyveben a fiatal gorkista telepes . t „ .... .T, „ ., az újdonsült osztagparancsnok. Meg kel- •«..Befejeztem a te támadást. Nem .6, lene szívlelni ezt a tanácsot a komáromi T nlnc s kijavítva, elsiettem; de levált hajógyár mesterei, csoportvezetői, rész­ván kitűnt: a vezető gazdasági dol- hegesztőagregát ezen a munkahe gozők tudják, miben van a hiba és megvan bennük az igyekezet a hi­bák kiküszöbölésére. Az elmaradás okát röviden talán így foglalhatnánk össze: A múlt évi sikerek alapján az elvtársak többsége arra a következ­tetésre jutott, hogy „ha olyan jól sikerült 1958-ban, sikerülni fog 1959-ben is." Megfeledkeztek azon­ban arról, hogy az idei terv sokkal többet követel, s így sokkal gondo­sabb előkészítő munkát is megkívánt volna. Az aktíva résztvevői ebben egyet is értettek. Különbözőek vol­tak azonban a kérdés megoldásának módját illető nézetek. Ami ezeket illeti, ki kell jelenteni: a legfonto­sabb most a dolgozók javaslataira támaszkodni, helyrehozni azt, amit eddig a hajógyárban elmulasztottak — felkarolni és helyesen vezetni, irá­nyítani a dolgozók kezdeményezé­sét. Nem véletlen, hogy a dolgozók kezdeményezésének kérdése ma új­ra felvetődik a komáromi hajógyár­ral kapcsolatban. Annak ellenére, hogy az újítási javaslatokkal foglal­kozó osztály számos más üzemnél jobb eredményeket tud felmutatni, hogy a vezető dolgozók a termelési értekezletek jegyzőkönyveit vehetik elő bizonyítékul, a dolgozók hozzá­lyen nem elegendő stb. Kéréseik, ja­vaslataik, süket fülekre találnak ... A#za] kapcsolatban, hogy a dolgozók javaslatai és hozzászólásai gyakran süket fülekre találnak, meg kell jegyezni egyet­mást. Mindenekelőtt a pártalapszervezeték tagjait kell figyelmeztetni a pártalapsza­bályzat egyik fejezetére. Bizonyára már tudják, miről van szó. Igen, a párt alap­szervezetének ellenőrzési jogáról. Nézzük csak az alapszabályzatot: A párt alap­szervezete szerepének növelése és a vál­lalat munkájáért viselt felelőssége fokozá­sának érdekében az alapszervezetnek joga van ellenőrizni a vállalat igazgatóságának működését, ami megköveteli, hogy állandó kapcsolatot tartson fenn az üzem vezető­ségével. Ez annyit jelent: állandó kapcso­latot fenntartani az üzem vezetőségével, jelentéseket követelni a gazdasági tevé­kenységről, megtárgyalni a termelési ter­vek teljesítését és mozgósítani a dolgozó­kat a terv teljesítésére az üzemvezetőség munkájának helyettesítése nélkül, rend­szeresen figyelmeztetni a fogyatékossá­gokra és segíteni kiküszöbölésükben . .." Ennyit mond a párt alapszabályzata. Eh­hez már csak ennyit lehet hozzáfűzni a komáromi hajógyár kommunistáinak cí­mére: a párt nem követel sem többet, sem kevesebbet, mint azt. hogy minden tagja teljesítse legelemibb kötelességét. Ezekhez tartozik természetesen a párt alapszabályzata is. A mai problémákkal kapcsolatban pedig érthető az összefüg­gés — a kérdések megoldhatók, ha minden rólam és nem érdekel többé." legvezetői körében is. Ä dolgozók a fel- k Kisebb-nagyobb megszakításokkai adat legjobb teljesítésére adnak gyakran ; j tehát Tolsztoj 12 esztendeig formálta javaslatokat s mégis megtörténik, hogy in- !, Nyehljudov herceg és Maszlova tör­kább a régi gyakorlatnál maradnak. Ka- ., tg ne tét, a csábító bünbánatát és vé­nás József ifjúsági brigádjában, amely a;| z eklését az elcsábított lánnyal szem­szocialista munkabrigád címert versenyez, ' „ „,_«._„«,,_ &ri f:, ? J„„ sok baj van néha a tervrajzokkal. A fia- ! = '."S"®! 4 2".t, PUl 3Ztán talok megtanultak már a tervrajzból ol- •«® m i Tolsztojt ezekben az esztendŐK­vasni. mégis számos probléma akad. így '« ben foglalkoztatta. Itt van minde­például utólag kell kiszámítani egyes té- ; {nekelőtt a nép megdöbbentő elsze­teleket. míg más adatok, amelyek kevésbé . • gényedése, a muzsik teljes függő­fontosak, be vannak rajzolva. A mester 1«sége földesurától. Noha a jobbágy­már kész és használható rajzot adjon a ; j rendszer megszűnt, sorsában sem­csoportnak, nem beszélve a konstrukciós mifé]e iavu!Ss ne m következett be; részlegről. A fiatalok figyelmeztetnek er-. < elavult Gazdálkodás sorra will re. de javulás nem áll be. Vojtech Majba • < a z eiavuiT gazaatKOflás sorra szuü elvtárs, a csoport legidősebb tagja az ' «« roppant éhínségeket. Tolsztoj meg­alapszervezetben is megemlítette a kér- ,, látta. hogy a rendszeresen megis­dést, mégsem vették figyelembe. «métlődő éhínségeket nem csupán Az ilyen apró kérdésekben mutatkozik [ e I? m i csapások aszály és rossz ter­meg a' legjobban a következetlenség, < me s okozzak, hanem elsosorban az amely az üzemi pártszervezetek munká- 'orosz parasztság sanyarú helyzete, jának legnagyobb ellensége. Ez ellen kell ], végtelen tudatlansága és a földhiány, tehát felvenni elsősorban a harcot, aml- «A Feltámadás hőse, Nyehljudov her­kor a terv teljesítéséért és túlteljesíté- '' ceg úgy akar segíteni ezen a nyo­séért küzdenek a komáromi hajógyárban. , moron, hogy földjét részben kioszt­Könnyebb megbirkózni a problémákkal [ja a parasztoknak, részben pedig ol­akkor. amikor jó példára támaszkodha- ], csőn bérbe adja a faluközösségek­tunk. A hajógyáriaknak a jó példáért nem < nek, ezzel megakadályozva azt hogy kell messzire menniök. Hiszen már cik- ; j a rava3zabb paraszt a qv en qébb ká­kunk elején megmondottuk, hogy a nehéz- ,, rár a meggazdagodhasson, iparban eqv híján minden üzem teljesí- t . ,, . . . ,, , . tette feladatát. E 22 vállalat munkájában < f " A, é t he s' ™f r t mi tul sokat bizonyára akad jó példa garmadával. De '' !?L un !5 ~ í r-l a Tolsztoj Levelek az ettől eltekintve, magában az üzemben is ; [ éhínségről cimu megrázó tanulmá­akad feladatait, kötelezettségvállalásait < nyában. — Hoovne lenne éhes. ami­jói teljesítő részleg, műhely, kollektíva. < kor szörnyű életkörülmények között Van ott olyan alapszervezet szép szám- ; J - ilyen adók. ilven kevés föld. ilyen mai. amely következetes a határozatok $ elhagvatottság és elvadultsáo mellett teljesítésében, amely él ellenőrzési jo- _ e] ke!I véqezni e mindazt a tP mér­gával és k, tudja magának harcolni a J dek munk am R, vnek avüm ölcseit termelés zavartalan menetét biztosíto fel-„,„„.., , . . , tételek megteremtését. Feltételezzük, hogy • < yídéki kastélyai " 3 ° " vT í Szibériát, várfogsáoot. száműzetést násával látnak hozzá a hibák kikuszobolé- 0 rszáab6U sflt aWtet6fflt iňs o,_ séhez. S a legfontosabb: a pártszervezetek , ta k Volsztojnak ezért a külföldön álljanak a dolgozok kezdeményezése fel- < meqielent cikkéér t. Esztendő műi­karolásáért folyo küzdelem élére. Ez [ va méq élesebben fe1teoetf A fenn. sikert hozott minden üzemben, sikert hoz á11ó rendröI címli írásSban hoqv a komáromi hajógyárban is. J ..meg kell semmisülnie. a kapitalista Vilcsek Géza rendszernek és helyébe szocialista rendszernek kel! lépnie; meg kell semmisülnie a militarizmusnak s he­lyébe a lefegyverzésnek és döntő­bíráskodásnak kell lépnie ..." Eddig minden rendben volna, ám a továbbiakban, — hogy az erőszak helyett szocialista eszmények való­suljanak meg — Tolsztoj súlyos té­vedésbe esik: szerinte a munkás­ságnak nem az a feladata, hogy szó­val és tettel küzdjön a kapitalizmus embernyomorító hatalma ellen, ha­nem az. hogy „erkölcsileg tökélete­sedjék."' Tolsztoj legnagyobb eszméi tévedése, hogy szerinte a munkássá­got csupán ' vallási neveléssel lehet szellemileg felemelni. Mindez a legélesebben és legha­tározottabban tükröződik a Feltáma­dás egész eszmeiségében. Lenin írá­sa: Lev Tolsztoj, mint az orosz for­radalom tükre teljes magvarázatát adja a Feltámadásban és más mű­veiben, egyéb tanításaiban rejlő el­lentmondások lényegét. Az a Tolsztoj, aki kíméletlenül ostorozza a kapita­lista kizsákmányolást, az arisztokra­ták fényűző léha és üres életét, aki leleplezi a közigazgatás, a bírásko­dás bűneit, a leghitelesebben feltárja a birtokos osztály és a nincstelen muzsikok közti ellentéteket, a re­gény bírósági fejezeteiben bemutat­ja a cári bíráskodás népellenességét. | a bírák roppant közönyét, a sok esetben ártatlan vádlottak és elítél­tek sorsa felett, - végül azt hir­dette, hogy az „ember ne szálljon szembe a gonosszal." '"Polsztoj keserű gúnnyal ecsete­li, milyen képmutató módon, fenntartás nélkül szolgálja ki az egyház az egész rendszert; a börtön­beli istentisztelet leírásában a való­jában mélyen hivő és vallásos író kifejti, hogy ami ott történik, merő komédia, meggyalázása Krisztusnak. A cenzúra a regénynek e két feje­zetét teljesen törölte és a „reveren­dás hivatalnokok" a hivatalos egyház valódi lényegének leleplezéséért ki­átkozták Tolsztojt az egyház kebe­léből. Tolsztoj regénye nem egy fejeze­tében érezteti, hogy a jövő a népé és az élet igazsága a nép oldalán áll, de annak szükségét nem látta be, hogy a népnek joga van ezt az igazságot harcok árán elérnie. A Fel­támadás utolsó fejezetei evangéliumi idézeteket tartalmaznak. A „bűnbeesett"" Katyusa szibériai száműzetésében valóban feltámad, újjászületik, új emberré válik és ez azoknak az újfajta embereknek, azoknak a forradalmároknak érde­me, *akik beleszólnak az életébe. Tolsztoj nem ábrázol reális forradal­már-típusokat, ahogy azokat néhány évvel később oly mesterien megraj­zolta Gorkij; az ő národnyik eszme­világot hirdető forradalmárai tolsz­tojánusok, az erkölcsi tökéletese­dés eszméjének lekötelezettjei, még­is a társadalomnak száműzetésben élő erkölcsileg kimagasló alakjai. Magas és tiszta erkölcsiségükkel hatnak Katyusára, tiszta emberré nevelik, a helyes útra vezetik, amelyre Nyehljudov minden örlTel­áldozása ellenére sem jut el. Nyehl­judov végül abban a hitben keres megnyugvást, hogyha az emberek teljesítik az isteni parancsolatokat, „akkor már a földön eljön isten or­szága és az emberek elnyerik a legfőbb jót, ami osztályrészükül jut­hat." A ki meg akarja ismerni, milyen 1 1 mérhetetlen utat tett meg az orosz muzsik és az orósz munkás az elmúlt nyolcvan esztendő óta, olvassa el Tolsztojnak ezt a remekét. Meglátja, hogyan emelkedett a leg­mélyebb nyomor fenekéről a legtel­jesebb anyagi függetlenség szédítő magasságába, a legsötétebb tudatlan­ságból hogyan jutott el oda, hogy nemcsak a maga orszánát vitte a szocializmus biztos védelmet nyújtó kikötőjébe, de egy egész világnak példát adott hősiességből, önfelál­dozásból, hazaszeretetből, emberség­ből, és országépítő tevékenységből. Megérti, miért kellett pitűnnie egy hatalmas ország életéből az önző, kicsinyes, szűklátókörű, karrierhaj­hászó embereknek, a korrupt és sö­tétagyú Toporovoknak, Maszlenyiko­voknak. a véreskezű, falánk, élveket habzsoló Korcsagln tábornokoknak, az urak és arisztokraták gonosz cs mocsaras világának, hogy helyet ad­jon az új rendszert építő új embe­reknek, a proletárhatalomnak. A régi Oroszországnak könyörte­lenül kíméletlen rajza, a múltnak megsemmisítő bírálata meg­érteti velünk azokat a mérhetetlen áldozatokat is. amelyeket a népnek meg kellett hoznia, hogy kiharcolja igazát és örökre eltüntesse a Fel­támadás börtöneit és börtöntartó urait. EGRI VIKTOR ÚJ SZÖ 5 * 1959. július at

Next

/
Oldalképek
Tartalom