Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-24 / 203. szám, péntek

A KÜLÜGYMINISZTEREK GENFI ÉRTEKEZLETE fi német egység helyreállításának egyedüli útja az NDK és az NSZK egymáshoz közeledése A Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország, az NDK és az NSZK (melyet Grewe nagykövet képvisel) külügyminiszterei genfi értekezletének résztvevői szerdán tartották 23. hivatalos ülésüket a Genfi Nemzenek Palr-ájában. Az ülésen Herler amerikai államtitkár elnökölt. Az ülés röviddel négy óra után kezdődött, mivel Lloyd angol küldött röviddé azelőtt tért vissza Párizsból, ahol azÉszakatlanti Tömb állandó tanácsának beszámolt az értekezlet lefolyásáról. Couve de Murville francia külügyminiszter is hasonló feladatot teljesített a francia kormány ülésén. A szerdai plenáris ülésen elsőnek Gromiko szovjet külügyminiszter mondott beszédet. Mindenekelőtt rámutatott, hogy a szovjet küldöttség az értekezleten már több ízben hangsúlyozta, hogy sürgős szükség van a német békeszerződés megkötésére, s ezt a tanácskozás egyetlen részvevője sem vitatta. Amikor azonban áttértek a konkrét iavaslatok megvitatására. kiderült, hogy a konferencia részvevői közt két, homlokegyenest ellenkező felfogás uralkodik e kérdésben. Egyik részről az a szilárd törekvés nyilvánult meg, hogy a Németországban kialakult tényleges helyzetből kiindulva minden halogatás nélkül fogjanak hozzá a békés rendezés feladatának megoldásához, a másik részről azonban olyan irányzat mutatkozott meg. hogy minden lehető eszközzel megakadályozzák a német békeszerződés megkötését és meghatározatlan időre kitolják e kérdés rendezését. Természetesnek látszanék tehát, hogy a két német állam képviselői összeüljenek és megvizsgálják, milyen módon szüntethetnék meg a nézeteltéréseket és dolgozhatnák ki a békeszerződés kérdésében az egységes német álláspontot. Ez senkinek sem lenne káros, ellenkezőleg, az NDK és az NSZK megbeszélései igen hasznosak lennének mind a németek, mind pedig a nagyhatalmak számára, amennyiben érdekeltek az európai béke megszilárdításában. Ugy látszik azonbah, hogy néhány hatalom kormánya nem akarja normalizálni a két német állam kapcsolatait, sem pedig egészségesebbé tenni az egész európai helyzetet. Ugy látszik, a nyugati hatalmak kormányai mind ma, mind a jövőben olyan politikai vonalat szándékoznak követni, amelynek célja a háborús maradványok súlyos terhének megőrzése, a rendezetlen európai helyzet fenntartása. A német békeszerződés kérdése nagyon jó eszköz annak megállapítására, mennyire őszinte egyes kormányoknak až a kijelentése, hogy ők a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke feltételeinek megteremtésére törekszenek, ugyanis a német békeszerződés megkötése elválaszthatatlan ezektől a céloktól. Remélni kell azonban, hogy a nyugati hataimak kormánvai igen komolyan számot vetnek majd azzal, milyen következményekkel járhat ebben a létfontosságú kérdésben elfoglalt negatív álláspontjuk. Gromiko ezután rámutatott, hogy a két német állam tárgyalásaira vonatkozó szovjet javasiat megbeszéléseket indítványoz olyan problémákról is, mint Németország egyesítése. Szovjet részről azért szállnak állhatatosan síkra a két német állam közeledése mellett, mivel a jelen helyzetben nincs más út a német egység helyreállítására. Ha valaki azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha Németország egyesítését idegen beavatkozással, kívülről meg lehetne valósítani, akkor ezzel csak a figyelmet tereli el, mert minden olyan terv, amely nem számol a két különböző irányban fejlődött német állam létével, és figyelmen kívül hagyja a németországi és-európai tényleges helyzetet, teljesen életképtelen, s csupán arra szolgál, hogy további akadályokat gördítsen a német egyesítés útjába. A német egység helyreállításához vivő út csak az NDK és az NSZK közeledésén át vezet - hangsúlyozta Gromiko. — Az, aki mást állít, figyelmen kívül hagy.ia a tényleges helyzetet és nem egyéb szándékos porhintésnél. A szovjet külügyminiszter ezután felhívta a figyelmet, hogy Nyugaton — vezető nyugati államférfiak körében is — egyre jnkább utat tör annak reális felismerése, hogy a jelenleg; körülmények között miként lehet megvalósítani Németország egységét. Annál sajnálatosabb, hogy itt Genfben most hallgatnak erről, mintha a külügyminiszterek értekezlete nem a legalkalmasabb hely lenne e józan nézetek kifejtésére. Gromiko ezután megjegyezte: a szovjet kormány a két német állam közötti tárgyalásokra vonatkozó javaslatában indítványozta azt is, hogy» a két német állam képviselői tárgyaljanak az NDK és az NSZK kapcsolatainak fejlesztéséről és kiszélesítéséről. A nyugati hatalmak külügyminisztereinek, különösen pedig a nyugatnémet kormány képviselőjének nyilatkozataiból azonban az tűnik ki, hogy nagyon sajátosan fogják fel a németek kapcsolatainak kérdését. Csupán szigorúan technikai jellegű kapcsolatokról hajlandók beszélni, noha ilyenek már léteznek az NSZK és az NDK között. Hogyan alakíthatnak ki a németek egységes véleményt alapvető problémáikban, ha a két német állam kapcsolatai csupán olyan kérdésekre szorítkoznak, mint például a villamosközlekedés, vagy a postai és telefonösszeköttetés ... Ma az a helyzet, hogy Adenauer kormánya a három nyugati hatalom támogatásával elutasít minden javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a németek tárgyalásokat kezdjenek az egész német nép valóban elsőrendű fontosságú kérdéseiről. A szovjet küldöttség vezetője ez- j után kifejtette: a konferencián most egyesek azt állítják, hogy ha a németek tárgyalásokat kezdenek egy- \ mással, akkor ezzel elmélyülne Németország megosztottsága. Ez az érvelés azonban mindkét lábára sántít. Hogyan mélyítené el a megosztottságot, ha a németek közös álláspontjának kidolgozásáról tárgyalnának a békeszerződés és a német egység kérdésében? Mióta nevezik „a megosztottság elmélyítésének" a németeket elválasztó ellentétek felszámolását? Az ilyen okoskodás is bizonyítja, hogy kifogynak érveikből azok, akik ellenzik, hogy az NDK és az NSZK közeledjék egymáshoz. Gromiko ezután hangsúlyozta: a nyugati hatalmak kormányai makacsul ellenzik, hogy német vegyes- i bizottságot alakítsanak, úgyszintén azt is, hogy bármilyen más, számukra elfogadható formában megkezdődjék a közvetlen tárgyalás az NDK és az NSZK között. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a nyugati hatalmak a német békeszerződés megkötését és Németország egyesítését egyaránt ellenzik, bár azt állítják, hogy e problémák megoldására törekszenek. Nem lehet azonban a német egység helyreállítására való törekvésről beszélni és ugyanakkor elgáncsolni minden olyan lépést, amely a két német állam közeledését célozza. Gromiko ezután a hétfőn előterjesztett nyugati javaslattal foglalkozott. Rámutatott: a nyugati javaslat a németek közvetlen tárgyalásait kívánja helyettesíteni azzal az indítványával, hogy a jelenlegi értekezletet változtassák állandó jellegű intézménnyé. Ez csupán véget nem érő szócséplésbe fullasztaná a megoldásra váró kérdéseket. Ilyenformán a nyugati javaslat egy tapodtat sem mozdítja elő a konferencia munkáját. A nyugati hatalmak, úgy látszik azt akarják, hogy a négy nagyhatalom holmi piramis csúcsáról diktálja akaratát olyan kérdésekben, mint például a német törvények kidolgozása, a választások és a népszavazás lefolytatása stb., stb., a németeknek pedig engedelmesen végre kellene hajtaniok e diktátumokat. És az ilyen javaslatok szerzői még Németország szabadságáról beszélnek! — mondotta Gromyko. — E javaslat csupán az idegen hatalmaknak nyújt szabadságot ahhoz, hogy rákényszerítsék határozataikat a németekre. A szovjet államférfi ezután felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalások első szakaszában a három nyugati hatalom terjesztett elő olyan javaslatot, amelyben benne foglaltatott, hogy a két német állam képviselői politikai kérdésekről tárgyaljanak egymással. A nyugati hatalmak tehát maguk javasolták, hogy a két német állam képviselői folytassanak politikai megbeszéléseket. Később azonban, amikor a Szovjetunió előterjesztette javaslatát, hogy az NDK és az NSZK tárgyaljon egymással, akkor nyugati részről egyszerre arról kezdtek beszélni, hogy ilyen tárgyalások károsak, sőt, veszélyesek lennének, s hogy ezek a Német Demokratikus Köztársaság konszolidációját, „a német megosztottság elmélyítését" stb. eredményeznék. Ügy látszik, ami néhány héttel ezelőtt még helyes volt, most, a nyugati hatalmak véleménye szerint egyszerre helytelenné vált. Természetesen nem arról van szó, hogy az ilyen tárgyalások jelentősége változott volna meg néhány hét alatt. Nem. Az első esetben a nyugati hatalmak arra számítottak, hogy rákényszeríthetik akaratukat a németek között folyó tárgyalások részvevőire. A másik esetben pedig olyan javaslatról van szó, amely azt indítványozza, hogy a németek maguk vitassák meg problémáikat, és szabadon döntsenek minden külső nyomástól mentesen, vagyis, hogy ne idegen akarat végrehajtói legyenek. Lényegében a nyugati hatalmak legutóbbi javaslatainak az a célja, hogy eltorlaszolják a Németország egyesítésére irányuló erőfeszítések egyetlen lehetséges útját. Természetesen ez a javaslat nem szolgálhat tárgyalási alapul. Mindebből azt a következtetést kell levonni, hogy e javaslatot nem a megegyezés útjának keresése céljából terjesztették elő, hanem csak azért — mint ezt a nyugati sajtó nyíltan meg is írja —, hogy elhárítsák a két német állam közvetlen tárgyalásaira tett szovjet javaslat megvitatását. — Sajnáljuk — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter —, hogy a szovjet kormánynak a német vegyes bizottság felállítására vonatkozó javaslatát a nyugati hatalmuk elutasítóan fogadták, de továbbra is reméljük, hogy meg fogják találni a tárgyalások olyan formáját, amely mindkét német állam számára elfogadható. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy már különböző változatokat javasoltak. Például, hogy kezdetben lépjenek kapcsolatba a két német államnak a genfi tanácskozáson részvevő küldöttségei, majd a két fél közös megállapodásával másutt folytassák megbeszéléseiket. Más javaslatok is elhangzottak — mondotta Gromiko és utalt dr. Bolznak, az NDK külügyminiszterének hétfőt beszédére. Ebben Bolz különböző elgondolásokat ismertetett az NDK és NSZK megbeszéléseinek formájáról. Gromiko hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség véleménye szerint ezek az elgondolások igen rugalmasak és komoly tanulmányozást érdemelnek. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a két Németország tárgyalásainak kérdése továbbra is időszerű, s a szovjet küldöttség hajlandó újabb kísérleteket tenni, hogy a külügyminiszteri értekezleten ezt a kérdést megoldják. Remélhető, hogy a nyugati hatalmak konstruktívabb álláspontot foglalnak majd el a két német állam egymáshoz való közeledésének reális útjait illetően. Már közöltük az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterével — mondotta Gromiko —, nincs kifogásunk azellen, hogy egyidejűleg tárgyaljunk mindazokról a kérdésekről, amelyek a nyugat-berlini átmeneti megállapodással, valamint a németek közvetlen tárgyalásaival kapcsolatosak. A kérdések megvizsgálásának ez a módszere lehetővé tenné, hogy reálisabban ítéljük meg azokat a nehézségeket, amelyek még előttünk állnak, s amelyeket még le kell küzdeni. Gromiko végül válaszolt Selwyn Lloydnak július 20-i felszólalására, amelyben azt a kérdést intézte a szovjet küldöttséghez, milyen lesz a helyzet a nyugat-berlini ideiglenes rendezésre vonatkozó átmeneti időszak végén? Gromiko a következőket mondotta: „Mindaddig, amíg érvényben lesz a Nyugat-Berlinre vonatkozó átmeneti megállapodás, valamint azoknak a tárgyalásoknak az idején, amelyeket a mostani genfi értekezleten részvevő államok képviselői folytatnak majd a nyugatberlini kérdés újbóli megvizsgálására — a Szovjetunió részéről nem tesznek egyoldalú lépést. Természetesen, feltételezzük, hogy a megállapodást, annak többi részvevője semmilyen formában sem fogja megsérteni." A Vietnami Demokratikus Köztársaság rizstermelő területein az ez évi j rizstermelés felül-) múr^S az előző évek ( termését. Tekintet- < tel arra, hogy a szárazság és a vízáradás ? gyakorta nagy káro- [ kat okoz a vietnami' mezőgazdaságnak, Thanii-Tan és Ha-) Nam községek lakos- < sága 5000 m hosszú S gátat épít, hogy földjét az árvíz ellen vé- i delmezze. (VSI felvétele) J Jugoszlávia és a Glezosz elleni per Belgrád (CTK) - A belgrádi Politika c. lap július 23-i számában „Athénben véget ért a kémkedéssel vádolt személyek elleni per" címen háromhasábos cikket közölt. A hadbíróság ítélete hangsúlyozza, hogy a vádolt személyekre nem bizonyították rá a kémkedést, kifejezi azonban azt a meggyőződését, hogy egyeseknek szándékukban volt a kémtevékenység kifejtése" — írja többek között a lap. A Crvena Zvezda, Jugoszlávia nemzeti felszabadító háborújában részt vett harcosok szövetségének lapja, Drágaság Amerikában New York (ČTK) - Az USA munkaügyi minisztere jelentette, hogy a létfenntartáshoz szükséges eszközök indexe az USA-ban júliusban 0,4 százalékkal emelkedett és rekordmagasságot ért el. A gyümölcs- és zöldség ára 11 százalékkal, a burgonya ára még nagyobb arányban emelkedett. Hivatalos jelentés szerint a létfenntartáshoz szükséges eszközök júniusi emelkedése arra vezetett, hogy további 600 ezer munkás jövedelme a létminimum alá zuhant. Az USA nem óhajtja a koreaiak hazatérését Genf (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda Genfből érkezett jelentés alapján közli, hogy Herter amerikai államtitkár genfi tartózkodását többek között arra használja fel, hogy befolyásolja a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságát és meghiúsítsa a koreaiak hazatelepítése kérdésének meg-' tárgyalását. Herter Genfben Boissierrel, a Nemzetközi Vöröskereszt elnökével tárgyalt. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az USA érdeke, hogy „Japánból a kommunista Észak-Koreába akarata ellenére egyetlen koreai sem távozzék." Amint ismeretes, a japánok és a koreaiak között a koreaiak hazatérésének kérdésében megállapodás jött létre, amelyet azonban a japán tárgyaló fél véglegesen csak akkor fogad el és ír alá, hogyha azt a Nemzetközi Vöröskereszt jóváhagyja. rövid, azonban sokatmondó kommentárt közöl. Cikkében így ír: „A büntető eljárás előkészítésének és lefolytatásának idején a nemzeti felszabadító háborúban részt vett harcosok szövetsége és a háborús rokkantak szövetsége több levelet kapott az Ellenállási Mozgalom Nemzetközi Szövetségétől és az ellenállási mozgalom egyes nemzeti szerveitől, hogy harcos szövetségei vegyenek részt a Manolisz Glezosz védelmére alakult akcióban. Abból az elvből kiindulva, hogy minden egyes polgár ellen, jelen esetben a Glezosz ellen indított per az illető ország belügye, mindkét titkárság arra a meggyőződésre jutott, hogy a valódi tények alapján tekintettel Glezosznak a fasizmus elleni harcban szerzett érdemeire megfelelő ítéletet hoznak". Jugoszlávia így ismét elszigetelődött a nemzetközi szolidaritás hatalmas akciójától és tulajdonképpen a görög katonai bíróság pártjára állt, amely Glezosz, Vutszasz, Trikalinosz és a többi fasiszta ellenes harcos felett „megfelelő ítéletet hozott". Indonézia parlamentje jóváhagyta Szukarno javaslatát Dzsakarta (ČTK) - Az indonéz parlament július 22-én egyhangúlag jóváhagyta Szukarno elnök azon javaslatát, hogy a parlament az 1945. évi forradalmi alkotmány szerint folytassa munkáját. Az alkotmány értelmében a parlament törvényhozó szerv lesz és dönteni fog a kormány helyzetéről is. Az állam legfőbb szerve a népi tafiácsadó testület lesz. Lukman, Indonézia Kommunista Pártjának képviselője beszédében kijelentette, hogy Indonézia népének többsége támogatja az 1945. évi alkotmány érvényességének felújítását. Szukarno elnök javaslatát támogatja a többi jelentős politikai párt is, különösen az Indonéz Nemzeti Párt és a Nagdatur Ulama párt képviselői is. ROMÁNIAI TUDÓSÍTÁSUNK: A dolgozó nép életszínvonalának emeléséért Újabb nagyfontosságú párthatározat Romániában Nagy jelentőségű esemény híre járta be az elmúlt napokban Románia minden sarkát. Miközben a román nép augusztus 23-nak, az ország felszabadulása tizenötödik évfordulójának minél méltóbb keretek között történő megünneplésére készülődik, nyilvánosságra hozták a Román Munkáspárt Központi Bizottsága július 13—14-i plenáris ülésének határozatát, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, az RMP Központi Bizottsága első titkárának jelentése után fogadott el. Egyhangú helyesléssel hagyta jóvá a plenáris ülés az RMP II. kongresszusa által kijelölt feladatok teljesítéséről a népgazdaság fejlesztése és a dolgozók jólétének növelés terén, valamint a dolgozó nép életszínvonalának emelését célzó új intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmazó jelentést, majd egy sereg nagy fontosságú határozatot hozott. Így elsősorban elhatározta a plenáris ülés ,,a tarifa szerinti fizetések emelését az alkalmazottak valamennyi kategóriájánál, a havi 500 lejig terjedő fizetések adómentességét és a havi 1500 lejig terjedő fizetések adójának csökkentését". Különkülön elbírálás alá esnek a különböző foglalkozási ágakban dolgozók, a fegyveres erők tisztjei és tisztesei, az oktatők, tanítók és tanárok fizetései. Nagy fontosságú része a határozatnak a következő fejezet, amely s.a nyugdíjak méltányosabb elvek szerinti megállapítását és az összes nyugdíjkategóriák emelését" irányozza elő. Az öregségi nyugdíj átlagosan 63 százalékkal növekedik! Az öregségi nyugdíj alsó határa 350 lej lesz és az alkalmazottak egyes kategóriájánál eléri a havi 1200 lejt is. Behatóan tanulmányozzák majd egységes nyugdíjrendszer kidolgozását a szövetke- . zeti parasztok számára a kollektív gazda- | ságok és a kollektivisták saját hozzájáru- I lása alapján. 1 Megállapítja a határozat, hogy az „előirányzott fizetésemelésre, adócsökkentésre és nyugdíjemelésre szánt összegek megfelelnek az idei fizetés- és nyugdíjalap csaknem egyhetedrészének". A román dolgozó nép természetesen határtalan lelkesedéssel fogadta hazája felszabadulása tizenötödik évfordulójának előestéjén az újabb nagy jelentőségű párthatározatot. Szerte az országban gyűléseken, összejöveteleken beszélték meg a határozatot, nem egy köszönő táviratot küldtek az RMP Központi Bizottsága és személyesen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs címére. Kovács József, a kolozsvári Herbák János Művek (cipőgyár) esztergályosa így nyilatkozott többek között a határolt megjelenése után: „A fizetések emelése, a fizetési adó csökkentése, valamint a nyugdíjak felemelése és ezzel egyidőben több mint 2600 ipari és élelmezési cikk árának leszállítása bizonyítéka annak, hogy pártunk gondoskodása élő valóság. Tudom, hogy minden dolgozó öröme büszkeséggel párosul, hisz érzi, hogy ö maga is tett valamit azért, hogy felszabadulásunk tizenötödik évfordulóját ilyen nagyszerű eredményekkel köszönthetjük. De tisztában vagyunk azzal is: a jelen határozat •mindennapi termelő munkánk állandó javítására kötelez. Minden lehetőséget fel kell tárnunk, hogy a termelési önköltségét tovább csökkentsük és évi tervünket határidő előtt teljesíthessük. Ez lesz a mi válaszunk a párt gondoskodására". Számos munkahelyen már vállalások hangzottak el. A dolgozók vállalták, hogy augusztus 23-a tiszteletére újabb terven felüli termékkel hálálják meg a gondoskodást, figyelmet. László Ferenc ÍĹ

J

J SZÖ 4 * 1959. július 21.