Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)

1959-07-24 / 203. szám, péntek

Megjelent Klement Gottwald Müveinek Gyors egymásutánban jelennek meg magyar nyelven Is Klement Gottwald müvei. Még ez esztendőben kiadásra kerül a napokban megjelent XII. köteten kívül a XIII. és XIV. kötet is, amivel - a cseh kiadáshoz hasonlóan — egyelőre lezárul a sorozat. A XII. KÖTET a közvetlenül a második világháború befejezését követő év anyagát öleli fel. Ez az idő a párt tevékenységében, így Gottwald elvtárs életében, politikai munkájában is a nagy feladatváltozás kora. A húsz esztendős küzdelem után. melyet a párt - 1929-től Gottwalddal az élén — a hazai reakció ellen folytatott és az 1938-től a német fasizmus ellen vívott élet-halál harc győzelmes befejezése után — Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmében először jutnak az országépítő feladatok túlsúlyba. De amint már az előző korszakokban is voltak a pártnak pozitív jellegű feladatai, még a burzsoá köztársaság keretén belül is, a burzsoáziával folytatott harc közepette is, — elég, ha a hitleri'' veszély felvonulása idején folytatott következetes honvédelmi politikára utalunk, — ugyanúgy 1945. május 9-ike után is az országépítő feladatok közepette voltak igen jelentős, sőt mondhatjuk döntő jelentőségű akciói a pártnak, amelyek a burzsoázia kétségbeesett támadásainak visszaverésére irányultak a felszabadított hazában. A Gottwald elvtárs vezette párt nagy politikai tudása és művészete éppen abban állott, hogy mindig megtalálta, mi a dominális tényező, és milyennek kell lenni az aránynak a látszólag ellentétes jellegű, de egy célt, Csehszlovákia dolgozó népének teljes győzelmét szolgáló politikai feladatok terén. Hogy ezt pártunk, éppen Gottwald elvtárs vezetésével, nagyszerűen oldotta meg, hogy jól értékelte az eseményeket s ennek alapján jól látta előre a fejleményeket, ezt szemléltetően bizonyítja Klement Gottwald Műveinek most megjelent XII. kötete is. Mindjárt e kötet első írása bizonyítja ezt a megállapítást. Időrendben tulajdonképpen még a XI. kötet-, be tartozna', de csak, utólag . találták meg a sžôvSgét, a XL kötet megjelenése után. Arról a beszédről van szó, amelyet Klement Gottwald 1945. április 8-án, három nappal a Kassai Kormányprogram elfogadása után a párt funkcionáriusainak értekezletén, Kassán mondott. Ugyanaznap, közvetlenül az értekezlet előtt a CSKP ideiglenes Központi Bizottsága első ülését tartotta hazai földön. Gottwald elvtárs ott mondott beszámolójának szövege mindmáig azonban nem került elő. A PÁRT FUNKCIONÁRIUSAI előtt mondott beszéd azért is különösen érdekes, mert Gottwald elvtárs nyíltan elemzi az osztályok új erőviszonyát a felszabaduló országban. Rámutat arra, mennyivel kedvezőbb a haladó erők és a munkásosztály helyzete most, mint volt a Csehszlovák Köztársaság megalakulása óta bármikor, vagy mint akár a nyugati felszabadított országokban, például Franciaországban vagy Belgiumban, XII. kötete aho! a burzsoázia — jogfolytonosságot hirdetve s a nyugati burzsoá hadseregek szuronyaira támaszkodva — át tudta menteni uralmát és hatalmát a felszabadulás utáni időkre is. Gottwald többek között ezt írja. „Londonban csehszlovák államtanács volt, kormány és államelnök. Az államtanácsot elvtársaink érdeméből feloszlatták. A kormány, amelynek roncsai érkeztek meg csupán Kassára, már a vonatban, még szovjet területen kénytelen volt beadni lemondását és azok közül, akik a folytonosságot fenntartják, egyedül Berieš maradt meg. Számos más országban nem így történt. Franciaországban például a burzsoázia kormányostól érkezett haza, élén de Gaulleval, hazahozta államtanácsát, s ma ezek az intézmények Párizsban tovább uralkodnak, törvényességre és jogfolytonosságra hivatkoznak." Az osztályerők viszonyának kedvező alakulása ellenére Gottwald reálisan látja a helyzetet és ezt mondja: „Üjból és alulról kezdünk építeni. Azt jelenti-e ez, hogy már eljött az idő, amikor legközelebbi célul a Szovjet Köztársaságot, a szocialista államot tűzhetjük magunk elé? Nem! Ellenkezőleg, súlyos stratégiai hiba volna, ha pártunk ilyen közvetlen célokat követne. A kedvező helyzet ellenére legközelebbi célkitűzésünk nem a szovjetek, hanem valóban következetes véghezvitele demokratikus, nemzeti forradalmunknak ..." Nehéz megindulás nélkül olvasni azokat az írásokat, amelyekkel a kötet tulajdonképpeni tartalma kezdődik: a felszabadulás első napjainak, első heteinek megnyilvánulásait. A felszabadulás okozta kitörő öröm hangja mellett ott van azonban mindég a gottwaldi intelem: Ez még nem a végső győzelem, sem otthon, sem világméretben. Nekünk, a dolgozóknak kell felépítenünk a tönkretett országot. A cseh és a szlovák nép történelmében először ura az ország és saját maga sorsának, a kommunista párt először kormánypárt. A felszabadulás utáni első hetek mérlegét Gottwald elvtárs az 1945. június 23-iki brnói népgyűlésen mondott beszédében vonja meg és ismerteti a Kassai Kormányprogram értelmében megvalósított történelmi változásokat. A kötet számos, nyomtatásban első ízben megjelenő beszédet és írást tartalmaz, illetve olyanokat, amelyek kerületi, járási vagy üzemi lapokban jelentek meg és a szélesebb nyilvánosság nem ismerte őket. Első ízben jelenik meg hiteles szöveggel Klement Gottwaldnak emlékezetes, 1945. augusztus 12-én Zilinán Szlovákia Kommunista Pártjának konferenciáján mondott beszéd-. Itt leplezi le először kétségbevonhatatlan tények alapján a szlovákiai központi hivatalokban is basáskodó demokrata párti vezetők reakciós tevékenységét, de egyben megadja azt is, mi a teendő: 1. Meg kell szilárdítani és ki kell szélesíteni Szlovákiában a nemzeti egységet. 2. Meg kell szilárdítani a nemzeti bizottságokat és meg kell javítani munkájukat. 3. Erősíteni kell a párt egységét. Ily módon — hangsúlyozta Gottwald elvtárs — az új Csehszlovák Köztársaságban felépítjük a boldog Szlovákiát! Igen jelentős Klement Gottwaldnak a párt prágai kerületi funkcionáriusai számára rendezett tanfolyamán 1945. július 9-én megtartott előadása, amelyben marxista-leninista elemzését adja a csehszlovákiai nemzeti és demokratikus forradalom adott fejlődési szakaszának. AZ 1945-ÖS ESZTENDŐ őszének egyik legfontosabb forradalmi intézkedése a nemzeti gondnokság alá vett kulcsjelentőségű vállalatok államosításának kérdése. Gottwald elvtárs, a párt vezető funkcionáriusaihoz hasonlóan, számos üzemi és népgyűlésen magyarázta ennek az intézkedésnek jelentőségét a munkásosztály végső győzelmének szempontjából. A reakció megingott hatalmi helyzetében, nem meri nyíltan ellenezni az államosítást, de igyekszik minden eszközzel annak kereteit csökkenteni, időpontját elódázni. Mint tudjuk, e tekintetben éppen Beneš játszotta a legfőbb szerepet. Annál nagyobb volt azután Csehszlovákia dolgozó népének öröme, amikor az 1945. október 25-én a prágai Vencel téren közel félmillió dolgozó előtt tartott beszédjéuen éppen Gottwald elvtárs bejelenthette Mindazon vállalatok államosításáról szóló törvény életbeléptetését, amelyeknek elvesztése a csehszlovákiai burzsoáziára halálos csapást mért s amelyből már soha nem tért magához. 1946. esztendő elejének eseményei sorában igen jelentős az a levél, amelyet Klement Gottwald fogalmazott meg és amelyet a CSKP Központi Bizottsága intézett a párttagokhoz az év március hó végén megtartandó VIII. pártkongresszus előkészítése tárgyában. A március 29-én megnyíló kongresszuson Gottwald elvtárs tartja a 'beszámolót. „A mai helyzet, a párt politikája és akciós programja" címmel. Beszédében értékeli az egész, a VII. kongresszus óta eltelt sorsdöntő évek fejlődését, különösképpen azonban a felszabadulás óta eltelt országépltő munka módezereit és eredményeit. A kongresszuson tartott zárószavában — s ezzel fejeződik be a XII. kötet anyaga — Gottwald elvtárs magát a kongresszus jelentőségét is elemzi és azt az országépítő munkának pártirányításában, a párt gyarapodó és vezető szerepében, a pártnak az egész dolgozó néppel való szoros kapcsolatában, valamint a párt egyre jobban elmélyülő nemzetközi kapcsolataiban látja. AZ EGÉSZ XII. KÖTETEN vörös fonálként húzódik végig pártunk azon politikájának megalapozása, amely azután két esztendő múlva a sorsdöntő jelentőségű 1948. évi februári eseményekben csúcsosodik ki és vezet történelmi eredményre. Sz.' L. Nemes cél érdekében A Csehszlovák Vöröskereszt szervezete eredetileg az arra irányuló törekvések eredményeként jött létre, hogy enyhítsék a háborúban megsebesült, valamint fogságba esett katonák és polgári lakosság szenvedéseit. Tevékenységéért hamarosan nemzetközi elismerésben részesült. Ma, a békés építőmunka éveiben új a Csehszlovák Vöröskereszt tevékenységének tartalma is. Gondoskodik a lakosság országos egészségügyi előkészítő kiképzéséről és az első segély nyújtásának oktatásáról. Emellett segít a hivatásos egészségügyi dolgozóknak a higiéniai, járványelhárltó intézkedések végrehajtásában, az egészségügyi nevelésben, a lakosság aktivizálásában és ezenkívül az önkéntes véradományozók toborzásában is. Hazánkban a Vöröskereszt dolgozóinak hatalmas családja ez idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. S bizony van is mit megünnepelnie! A Vöröskereszt helyi és üzemi csoportjaiba ma már csaknem 800 ezer tag van beszervezve, úgyhogy gyakorlatilag hazánk minden 17. polgára a Csehszlovák Vöröskereszt tagja. Az idei jubileumi évben az önkéntes egészségügyi dolgozóinkra háruló feladat terve azonban feltételezi, hogy ez év végéig több mint egymillió tagja lesz a Csehszlovák Vöröskeresztnek. Természetesen csak akkor képzelhetjük el helyesen a Vöröskereszt szervezetének jelentőségét és küldetését, ha a tagok e hatalmas létszámát megszorozzuk a mindennap végzett apró egészségügyi munkával! Hazánkban ezenkívül további sok százezer polgártársunk vesz részt a Vöröskereszt oktatásában és az ott nyert ismereteit érvényre juttatja a mindennapi életben, jóllehet, nem tagja a Csehszlovák Vöröskeresztnek. Az önkéntes egészségügyi dolgozók a rájuk háruló egészségügyi feladatok teljesítése során minden esetben az állami egészségügyi igazgatás szerveinek támogatásában részesülnek. A Csehszlovák Vöröskereszt bizottságai a hivatásos egészségügyi dolgozókkal együtt megvitatják a higiéniai, epidémiái és egészségügyi helyzetet és ennek alapján elemzik az egyes kerületek, járások, községek lakosságának, valamint az üzemek dolgozóinak egészségügyi állapotát. A megbetegedések, a balesetek számának, a fertőző betegségek előfordulásának, a csecsemőhalandóságnak, valamint egyéb mutatóknak ismerete azután célszerűen befolyásolja valamennyi önkéntes egészségügyi dolgozó munkáját. Végül pedig állíthatjuk, hogy mindnyájan, saját tapasztalataink alapján ismerjük tevékenységüket. Ismeri az anya, aki teljesen nyugodtan küldi gyermekét a pionlrtáborba, amikor látja, hogy már a vonatnál is óvják gyermekét a Csehszlovák Vöröskereszt tagjai. Látja ezt a gyári munkás is, akit az egészségügyi szolgálatban kiképzett munkatársa baleset esetén első segélyben részesít, vagy pedig az a magányos öregasszony, akinek lakását kitakarították a Vöröskereszt nőtagjai, elhozták számára az orvosságot és rendszeresen tájékoztatták egészségi állapotáról a körzeti orvost. MUDr. Müan Cílek ÚJ szó Nincsen abban semmi titok Estefelé járt az idő. amikor benéztem a szövetkezet egyik tehénistállójába. Nagy csendesség fogadott. Csak később figyeltem fel x halk zümmögésre. A hang irányába haladva rátaláltam a fejőkre. A fejési eredmények iránt érdeklődtem. Kerestem a titkot, miért fejnek a pathi szövetkezetben ma többet mint egy évnek előtte. — Nincsen ebben semmi titok — mondja Janetka Kálmán — csak annyi, hogy amióta átvettük a fejőstehenek gondozását, bevezettük a haszonhozam utáni jutalmazást, emelkedik a tejhozam. Elmondják, hogy a vezetőség, meg Skri-r vanek Mária fiata! zootechnikus nagy kiP rül tekintéssel, lelkiismeretesen végzi a munkáját. Skrivanek Máriától a takarmányozásról érdeklődöm. — A tehenek naponta egyenként 40 kiló zöldtakarmányt kapnak, aminek a fele here, a fele meg bükkönyös. Ezenfelül még másfél kiló abrakot Is kapnak naponta. Bevezettük a zöld futószalagot . Is, — mondja a zootechnikus. Ezek után érthető, hogy a tejhozam már májustól kezdve 7,5—8 liter tehenenként, az elmúlt hónapban 44 tehéntől 10,264 liter tejet adtak be a közellátásra. Nyers János, Path. Következetes munka folyik a rappi szövetkezetben Július közepén Rappon is megkezdték az aratást és cséplést. Mindjárt az első napokban négy hektár repcét és 6 hektár őszi árpát arattak le és csépeltek ki. Már megkezdték a 18 hektáron vetett tavaszi árpa aratásét is. Az utolsó hetek vihara azonban a vetés egyrészét ledöntötte, ezért körülbelül 35 hektáron kézi erővel fogják végezni az aratást. Az aratás mellett nagy gondot fordítanak a takarmányfélék betakarítására is. A múlt évi tapasztalatokból okulva a takarmánytermesztést a rappi EFSZ-ben elsőrendű feladatnak tartják. Ez az elképzelésük már abban is megnyilvánult, hogy az idén először már 70 hektáron alkalmazták az alávetést. A takarmánybetakaritási munkákba az egész falu lakossága bekapcsolódik. A szövetkezet rétjéről nemcsak a tagok, hanem a háztartásban dolgozó asszonyok is segítettek betakarítani a szénát. E munkába az ifjúság is bekapcsolódott. Most már 57 vagon takarmány van kazlakba rakva a szövetkezet gazdasági udvarán, ebből 42 vagonra való a széna és 15 vagon a here és lucerna. Szanyi József, Losonc A jutalom egy televíziós készülék A bénái EFSZ a füleki járás minden szövetkezetét versenyre hívta ki. A verseny a takarmányfélék gyors betakarítására irányult. A faluban minden épkézláb ember megmozdult, a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet és a Nemzeti Front valamennyi szervezete bekapcsolódott a munkába. 18-án éjfél után két órakor be is fejezték a munkát. Megmutatták, hogy egyesült erővel, közös akarattal sok mindent el lehet érni. A munka elvégzésének tiszteletére aztán ünnepi ülést tartottak, amelyen megjelent a járási nemzeti bizottság elnöke és titkára, meg több vezetősegi tag. A szövetkezet elnökének ünnepélyes Segítenek a tanulók Az 1958-59. tanév befejeződött. A Komáromi Tizenegyéves Középiskola tanulói az eredményes munka után nyári brigádmunkákon vesznek -részt. A brigádtfiúnkák megszervezésével- a CSISZ vezetőiébe Pap Géza tanító elvtársat bízta meg. A 9. és 10. osztályokból a brigádra jelentkezett 140 tanulót a CSISZ vezetősége három csoportra osztotta. A 9. osztály tanulfii a fölaranyosi úttörőtábor befejező munkálatainál segítettek. A 10. osztályosok az aratási munkálatoknál működtek közre. A harmadik csoport, a 10. A osztály tanulói augusztus első hetétől a szünidő végéig építkezési munkálatoknál fognak segíteni. Ezek a társadalmi munkák elősegítik, hogy iskolánk tanulói elmélyítsék az élettel való jkapcsolataikat. Ratimorszky Gyula, Komárom. Ezer órai munka A Szlovák Nemzeti Front zsellzi járási aktíváján Pivko elvtárs, az ipolyszakállasi CSSZBSZ szervezetének elnöke kötelezettséget vállalt, hegy a helyi szervezet tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére a nyári csúcsmunkák idején 1000 órát dolgoznak le az EFSZ-ben. Kötelezettségvállalásukat eddig már 50 %-ra teljesítették. A szénabegyűjtésnél 500 órát dolgoztak le. A további 500 órai munkára az aratási és cséplési munkáknál kerül sor. Mocbeichel Ernő, Sáró. Egy emberként a termés megmentésére Vasárnap is hangos volt a királyrévi határ. A falu apraja-nagyja kivonult a mezőre, a szövetkezetesek, a szövetkezeten kívüliek, az asszonyok is, mivel tudják, hogy mindnyájunk kenyeréről van szó. Segítettek a VDP galántai dolgozói is. Közösen 50 hektár árpát felállítgattak a nedves talajról, hogy megmentsék a kicsirázástól. Mészáros István, Királyrév. keretek között átadják a jutalmat, až „Athos II." jelzésű televíziós készüléket. A résztvevők örültek, lelkesedtek. Vass Géza elvtárs, a szövetkezet elnöke megköszönte a járás vezetőinek e szép ajándékát, majd újabb versenyfelhívást olvasott fel. E felhívás lényege, hogy a helyi pártszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetősége arató- és cséplőbrigádokat szervez, amelyekben szövetkezetesek, üzemi dolgozók közösen végzik a munkát. A brigádok versenyezni fognak egymással. A szövetkezet a legjobb csoportot megjutalmazza. A járási nemzeti bizottság e versenyfelhívást ismertette a járás minden szövetkezetében és három értékes díjat tűzött ki a győztesek számára, Vass Sándor, Béna KIS HŐSÖK Sok'széiőcén a falu melletti árpatáblába "beeéarötl a villám. Az összerakott gabona lángralobbant. A dolgozók nagy része távolabb volt a falutól s így veszélyeztetve volt az egész árpatábla termése. A tüzet a falu szélén játszadozó tanulók vették észre. Voltak köztük olyanok is, akik az iskolai tűzoltó-kiképzésen megtanulták, hogyan kell a tűzvész ellen védekezni. A tanulók nyomban hozzáfogtak a tűz terjedésének megakadályozásához. Az égő kévéket villákkal eltávolították, és földet lapátoltak rájuk. Külön dicséretet érdemelnek Tóth Zoltán, Stopka László, Mandák József és Tóth János. Megmentették a szövetkezet gabonáját. Mire a falu tűzoltói a helyszínre értek, akkorára már csak a kis hősök szemében égett a boldogság lángja. Brezina György, Sókszelőce. Rövidesen befejezik az aratást Az alsókálosi szövetkezetben vége felé közeledik az aratás. A szövetkezetben ez idén segítettek a védnökségi üzem, a tornaijai traktorállomás dolgozói. Eddig két napot dolgoztak a szövetkezetben, mindkét napon 50-en. Szorgalmas munkájuk nemcsak nagy segítség volt, hanem jóleső érzést és örömet szereztek a szövetkezet dolgozóinak. Varga Árpad, Alsókálosa. r Uj filmvetítőgépet kaptak Újmajor dolgozói eddig havonta egyszer láttak mozielöadást. Az Ipolysági Állami Birtokról jártak ide filmet vetíteni. Most megváltozott a helyzet. Az újmajori gazdaság dolgozói az Ipolysági Állami Gazdaság vezetőségétől egy új filmvetítő gépet kaptak. A vetítőgépet ünnepélyes keretek között vette át az üzemi szakszervezeti hizottság vezetősége. Az ünnepélyes átadás után elsőnek a „Švejk, a derék katona" című filmet vetítették. Bencsok István, Újmajor. Tanulmányutunk egyes tapasztalatairól A Komáromi Mezőgazdasági Tanonciskola hallgatói egy 1000 km-es tanulmányúton voltak, melynek keretében módjukban állt megismerkedni a különböző vendéglátó-üzemek munkájával. Kőrútunk alkalmával meggyőződtünk róla — írja levelében Kovács János, az iskola hallgatója —, hogy a legtöbb helyen készséges, ügyes, gondos kiszolgálás várja a vendégeket. Köszönetet is érdemel az Oravská Priehrada szállodájában levő és a keimaroki Sport-vendéglő dolgozóinak kollektívája, akik szervezettségükkel, udvariasságukkal, körültekintésükkel a legnagyobb megelégedést váltják ki. Nem így azonban a rozsnyói Gemerétteremben. Itt a felszolgálás megfelelő irányítás nélkül, kedvetlenül, nehézkesen, udvariatlanul megy végbe- A pincérek a türelmetlen vendégek között egy-két evőeszközzel sétálgatnak, a kenyeret nagy konyhaedényben hordozzák szét a vendégeknek, az evőeszközöket pedig a deszkából eszkábált ládafiából válogatják ki nagy csörömpölés közepette minden asztalnál. Emellett még számolni is különösen jól tudnak. Ugyanis a mi Turista áltat előre megvásárolt, személyenként 9 koronás ebédjegyünkre másfél órai várakozás után, többszöri sürgetésre 6,40 koronás ebédet szolgáltak fel. Szerencse, hogy az 1000 km-es út alatt még egy ilyen étteremmel nem találkoztunk, mert különben nem sok örömünk lett volna a kirándulásból. ÜJ SZŐ 5. * 1959. július 24.