Új Szó, 1959. július (12. évfolyam, 180-210.szám)
1959-07-20 / 199. szám, hétfő
Közeledik az új tanév Meg kell gyorsítani az iskolák építését Banská Bystrica (Tudósítónktól) A tanulóifjúság nyári vakációjának napjai gyorsan telnek, néhány hét múlva ismét beköszönt az új iskolai év. Az iskolaépületek építkezése azonban mintha nem tartana lépést a napok múlásával és kevéssé veszi figyelembe az új tanév rohamos közeledtét. A Magasépítészeti n. v. elmarad az iskolák építési tervének teljesítésével s ez komoly akadályokat gördíthet a tanulóknak az iskolákban történő elhelyezése elé. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új tanév kezdeté. g a kerületben csupán négy iskolaépületet adhatnak át teljes kapacitásával renBratislava - megálló a Bécsbe vezető úton (ČTK) - A külföldi ifjúság számos kiilöttsóge Szlovákia fővárosán át megy Liécsbe, a VII. Világifjúsági Találkozó színhelyére. A csehszlovák ifjúsági küldöttség a fesztivál városába utazása előtt az ünnepi díszbe öltözött Bratislavában gyülekezik majd. A küldöttségek együtesei és szólistái szerdán, július 22-én mutatkoznak be a bratislavai dolgozóknak a vár amfiteátrumában azzal a műsorral, amelylyel Bécsben a világ minden tájáról egybegyűlt ifjúsúg előtt lépnek fel, Bratislava a küldöttektől pénteken, július 2i-én az esti órákban a Hviezdoslav téren rendezett békemanifesztáción vesz búcsút. A fesztivál után augusztus elején valamennyi földrészről több mint 200 küldött érkezik Bratislavába. W///////////////flV/////////////y///////////////y, deltetésének. Ezek közül Busán, Ragyolcon, Ondrej és Beňuša községekben az építészeti üzem a fő munkákat már befejezte s átadta őket a Stavomontáž üzem dolgozóinak teljes befejezés céljából. Az új iskolák építési munkáinak meggyorsítására az építkezési üzem a Banská Štiavnica-i, Nová Baňa-i és Kremnica-i járásokban bevezeti a folyamatos építkezési módszert, mely több községben már igen szépen folyik és gyors ütemben halas. Ajánlatos lenne azonban ezt a módszert a többi járásokra is kiterjeszteni. Több a közlekedési baleset Az utóbbi napokban motoros jármüvek fegyelmezetlen vezetőinek hibájából rohamosan emelkedett az országúti közlekedési balesetek száma. A köztársaság területén július 11-tól 18-ig közlekedési baleset következtében 50 személy életét vesztette, 20 súlyos sérüléseket szenvedett, sokan pedig könnyebben megsérültek. Motorkerékpárosok 25 ember életét oltották ki. Teherautó-szerencsétlenségek során 11 ember vesztette életét, négyen pedig személygépkocsi-szerencsétlenség során haltak meg. A legtöbb szerencsétlenség egyenes, jól áttekinthető országutakon történt annak következtében, hogy a gépkocsivezetők a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtottak, főbb szerencsétlenséget okozott továbbá a közlekedési szabályok be nem tartása a jármüvek előzésekor. Részegeskedés következtében is sok baleset történt. ÚJ szó Az érselflűjvári Elektrosvit-iizem dolgozói szép ajándékot készítenek a világifjúsági találkozó számára. Egy miniatűr hűtőszekrényt csinálnak, melyet Árendás Ferenc CSISZ-tag dolgoz ki. (V. Pŕibyl ČTK felvétele) Tevékeny asszonyok A párkányi nöbizottság tagjai aktívan bekapcsolódnak a mezőgazdasági munkákba. Először is a kender ritkításánál segítettek 55 brigádórával. A burgonya töltésénél 127 órát dolgoztak le, s a herebegyújtésnél is jó munkát végeztek. 21 hektárról gyűjtötték be a herét. Az őszi és tavaszi árpa összehordásánál 228 órai munkával járultak hozzá. Ezek az asszonyok már hajnali háromkor a mezőre siettek és fáradságot nem ismerve dolgoztak vasárnap is. A járási pártszervezet a különböző munkaszakaszok nődolgozói részére aktívái szerveztek. Ezen ak;íva határozata alapján a párkányi nöbizottság beszélgetést reniezett a nőkkel. Körülbelül 93 asszony jelenlétében ismertették azokat a feladatokat, melyeket a járási pártszervezet tűzött a nöbizottság elé. Kovács Józsefné, Bratislava Gondoskodnak az öregekről Arról akarok írni, hogy milyen boldog életet élünk öreg napjainkra a Horné Obdokovcc-i nyugdíjasok házában. Gon| dunk semmire sincs. Teljes ellátást kapunk. Naponta négyszer étkezünk, az ét• kezés elsőrendű. Szép éttermünk van, ahol úgy várnak ránk, mint a lakodalmasokra. A rádióból zene szól, az asztalok j csinosan megterítve. Ebéd után rendszej rint a szépen ápolt kertben sétálgatunk, vagy a padokon pihenünk. Kártyázunk, kuglizunk, olvasunk. Több nyelvű könyvanyag áll rendelkezésünkre. Ha ezekbe beleununk, a madarak énekét hallgatjuk. Zsebpénzt Is kapunk, ki-ki járadéka arányában. Akinek kedve szottyan, még autóbuszkirándulésra is mehet a szomszédos falvakba. Éppen a mi házunk elöl indul az autóbusz. Esténként, hetente kétszer mozielőadás van az otthonunkban, más napokon a televíziós készüléknél szórakozunk. így gondoskodik államunk az öregekről. Veres László, Horné Obdokovce Nem lehet megoldhatatlan kérdés Forrón tűz a nap, szomjazom. Az utazás alatt előre örültem, hogy az érsekújvári állomáson kiszállva egy pohár hideg ásványvízzel olthatom szomjamat. Elsőnek ugrottam le a vonatról és szaladtam a vasúti vendéglőbe. Türelmesen álltam a sorban s végre átvettem az óhajtott ásványvizet. Az első korty után azonban máris letettem a poharat. Az ásvány- I víz ugyanis oly meleg volt mintha egész" nap a tűző napon lett volna, márpedig az ilyen ásványvíz sem fel nem frissít, sem üdítőleg nem hat a szomjazóra. BUDA FERENC, Kameničná A komáromi hajógyár dolgozói a Szovjetunió számára most fejezik be a második MOL —1200-as motoros személyhajó építését, amely Komárom nevét fogja viselni, 96 m hosszú,, 17 m széles, 430 utast és 75 főnyi személyzetet fogad be. . (Viliam Pŕibyl ČTK — felvétele.) Oltassuk be gyermekeinket vagy sem? Egy anya nemrég erre a kérdésre nemmel válaszolt, s akkor sem jött el kisfiával, amikor már harmadszor beidézték, hogy oltassa be gyermekét torokgyík ellen. Az idő múlt, a fiú már iskolába járt. Egy nap úgy érezte, hogy fáj a torka. Szülei úgy vélték, hogy ezt fagylalt okozta, és csak amikor magasra szökkent a kisfiú láza, vitették kórházba, ahol torokgyíkot állapítottak meg. A kisfiú néhány nap múlva meghalt és közben néhány osztálytársa is megkapta a betegséget. Ők azonban be voltak oltva ez ellen, s ezért betegségük igen könnyű lefolyású volt. Az élet az anya nemtörődömségét egyetlen gyermekének elvesztésével büntette, elítélték a megbetegedett osztálytársak szülei is, s ezenkívül törvénybeütköző cselekedetének büntetőjogi következményei is voltak. E nemrég megtörtént szomorú eset arról tanúskodik, hogy annak a sok cikknek és előadásnak ellenére, melyeket mind a gyermekek, mind a felnőttek beoltásának fontosságáról írtak és tartottak, még mindig akadnak olyan emberek, akik nem tudatosítják, mily nagy horderejűek ezek az egészségügyi intézkedések saját egészségük szempontjából! Ugyanis nem minden szervezet ellenállóképes a fertőző betegségekkel szemben, és képes e betegségek legyőzésére. Mindez a szervezet állapotától függ. Testünk azon képességét, hogy védekezni tud a fertőző betegségek ellen, ellenállőképességnek — immunitásnak nevezzük. Az ember bizonyos betegségekkel szemt^ni természetes ellenállóképességét azzal szerzi meg, hogy kigyógyul az ilyen betegségekből, melyek ellen szervezete védőanyagokat fejleszt. Ezek az anyagok azután készenlétben vannak, hogy a jövőben azonnal elpusztítsák e kórokokzókat, mihelyt azok a testbe hatolnak. Nem várhatunk azonban mindig arra, hogy a fertőző betegségek elleni védőanyag testünkben már a betegség folyamán alakuljon ki, mivel a megbetegedett szervezet nem mindig elég erős a betegség legyőzésére, — és az ember meghalhat! Ezért egészséges emberek testébe átvisszük a bizonyos mértékben legyengített vagy pedig megölt kórokozókat, hogy szervezetük megbetegedés nélkül is létrehozza a szükséges védőanyagokat. Ez az Oltás lényege. Az Egészségügyi Minisztérium rendeletet adott ki a ragályos betegségek elleni oltásról a fertőző betegségek elleni sikeres harc érdekében, melynek értelmében rendszeresen be kell oltani a gyermekeket a himlő, a torokgyík, a tetanusz és a szamárköhögés ellen. (Az utóbbi három betegség ellen kevert oltóanyagot egyszerre fecskendeznek be.) Hazánkban ezenkívül rendszeresen oltanak be a gümőkór és a legutóbbi időben a gyermekbénulás ellen is. Külön oltást végeznek olyan embereknél, akiket a fertőzés veszélye fokozott mértékben fenyeget. Ilyenek például a bányászati és a kohászati, az egészségügyi, a mezőgazdasági, az erdészeti dolgozók, az állatgondozók, az építészeti dolgozók és mások. Ezeket a dolgozókat foglalkozásuk jellegének megfelelően himlő, hastífusz, tetanusz, gümőkór és veszettség ellen oltják be. Azok, akik külföldre utaznak, kötelesek beoltatni magukat a külföldön fellépő betegségek ellen, hogy idejében ellenállóképesekké váljanak velük szemben. Az esetben, ha járvány veszélye fenyeget, a higiéniai szolgálat dolgozói elrendelhetik a veszélyeztetett lakosság rendkívüli beoltását a ragályos betegségek ellen. Az állam évente sok millió koronát ad ki a betegségek elleni oltás céljaira. Ennek köszönhető, hogy hazánkban már eltűnt a himlő, és Bratislavában a múlt év folyamén például egyetlenegy gyermekbénulás sem fordult elő. A torokgyík ellen beoltott gyermekeknek csupán két százaléka betegedett meg, és betegségük igen könnyű lefolyású volt. A szamárköhögésben megbetegedettek számának statisztikai adatok alapján bebizonyított csökkentése szintén az e betegség elleni oltás bevezetésének köszönhető. Ezért arra a kérdésre, hogy „Oltassuk be gyermekeinket vagy sem?" nem adhatunk más választ: „Oltassuk be!" Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az oltást be kell jegyeztetnünk „az oltási bizonylatba", melyet a lakhelyhez legközelebbi egészségügyi központ állít ki. MUDr. Milan Cílek — Az aratás nagy erőpróbája az embereknek és gépeknek egyaránt. S hogy ezen a nyáron még nehezebb az aratás, mint tavaly és tavalyelőtt, ezt elsősorban nem panaszként, hanem örömmel mondhatjuk. A legutóbbi hetek időjárása kedvezett a gabona fejlődésének, érésének s az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy lényegesen jobb gabonatermést takarítunk be, mint amilyenre még egy-két hónappal ezelőtt számítottunk .— mondják majdnem egyszerre Jozef Sitárčik és Csirke Ernő elvtársak, a füleki járási pártbizottság dolgozói, a falusi pártszervezetek instruktorai. Kétségtelen, hogy az idei aratást megnehezíti a szokatlanul esős, párás időjárás. A járás kombájnosainak és aratőgépkezelőinek nagy az érdeme abban, hogy egyetlen aratásra alkalmas őrát sem szalasztanak el s így a gépekkel már eddig is jól segítették a gabona betakarítását. Várgedén már csak imitt-amott van aratásra való gabona. A falubeliek erősen állítják, hogyha az eső bele nem szól, a hét végére minden gabona keresztekben lesz. S ez nem üres fogadkozás. Nyüzsög a határ és napközben néptelen a falu. Erről szívesen beszélnek a szövetkezetben és joggal büszkék eredményeikre. De ahogyan a pártszervezet munkájára terelődik a sző, az elvtársak kicsit restelkedve mondták: — Bizony, az utóbbi hetekben nem megy úgy minden, ahogy kellene. — Értekezleteket ugyan tartanak, de keveset beszélgetnek a szövetkezet pártonkívüli tagjaival. Egy-egy elvtárs magyarázkodva hozzátette, hogy a legnagyobb munka az aratás és a cséplés. Mindenki két ember helyett dolgozik most s ezért lanyhább a pártmunka. Vitába szálltunk. Hiszen éppen ezért kellene többet foglalkozni az emberekkel és a munka jobb megszervezésével hatékonyabbá, eredményesebbé kell tenni a munkát. Nyakunkba vettük tehát a határt, hogy megkeressük a pártszervezet UJ KENYERUNKERT többi tagját, funkcionáriusát. A község határának egyik részében. Hajnalvölgyben Cettner András elvtárs nekivetkőzve, izzadó homlokkal vágta a rendet, a hatalmas búzatábla körül utat vágott az aratógépnek. Kovács Margit szorgalmas asszony, mégis alig győzte a marokszedést utána. Alexander Strlček elvtárssal, a pártszervezet elnökével pedig a cséplőgépnél találkoztunk. Hőla már a faluban elmondták, hogy tettrekész, szorgalmas ember. Lelkiismeretesen foglalkozik a szövetkezet és a falu ügyeivel. Együtt érkeztünk filahota Gáspár elvtárssal, a szövetkezetben működő pártcsoportbi^almival, aki egy jól megrakott kocsi árpát hozott. Amíg a cséplőgép gyomra felemésztette és a zsákok megteltek, a pártszervezet munkájáról beszélgettünk. Arra a kérdésre, mit tett a pártszervezet, hogy az aratás és a cséplés jól haladjon, nem könnyű válaszolni. S ezért Strlček elvtárs először csak hümmögött egyet, aztán megköszörülte a torkát és elmondta tempósan: — Még májusban taggyűlésen foglalkoztunk az aratással. Azt a feladatot adtuk a párttagoknak, beszélgessenek a szövetkezeti parasztokkal, a faluban lakó üzemi munkásokkal, hogy egy percig se késsenek, ha eljön az aratás és a cséplés ideje A nemzeti bizottság is megtárgyalta a feladatot. Az eredmény nem maradt el. Fetrík Lászlő, Hosszúréti József üzemi munkások, Agócs Juliska, a gépállomás egyik szorgalmas adminisztratív dolgozója és mások szorgoskodnak a határban. Azt akarják, hogy a szövetkezet első. beadásra kerülő gabonájában az ő kezük munkája is benne legyen. De az aratás idején valóban elhanyagolták egy kicsit az agitációt, pedig nagy szükség lenne még a meggyőző szóra. Kolenka Márton például még nem értette meg, hogy ezekben a napokban sürgősebb és fontosabb a szövetkezet gabonájának betakarítása, mint az ő kertecskéjének tisztogatása. Nem lenne haszontalan munka, ha elmenne hozzá egy jó agitátor. S ha Kolenka bácsi részt venne a betakarításban, nyerne vele a közösség, tehát a szövetkezet, de mindenekelőtt ő maga látná hasznát. Elbúcsúztunk a pátrszervezet elnökétől, a pártcsoportbizalmitól, a cséplőgépnél szorgoskodó emberektől és a nagydaróci szövetkezetet, a járás legnagyobb egységes földművesszövetkezetét látogattuk meg. Petik Istvánnal, a szövetkezet elnökével az utcán, az útrakészen zakatoló traktora mellett találkoztunk, így számolt be: — Jobban felkészültünk az aratásra, mint tavaly. Nálunk az idei gépjavításban a legélesebb szem sem találhat hibát. S a pártmunkával kapcsolatban — folytatta — helyesen adta ki a falusi pártszervezet bizottsága a jelszót: „Ki a pártmunkát a mezőre, az aratás, a cséplés színhelyére". Tovább nem beszélgethettünk, mert már esteledett és sietett a határba, hogy minél több kéve kerüljön még aznap a cséplőgéphez. A falu kommunistái valóban ott agitálnak most, ahol a munka folyik, künn a mezőn, az aratőbrigádoknál, a cséplő munkacsoportokban. Az agitátorok a déli pihenőkben elmondják, milyen nagy haszon az országnak, de minden egyes szövetkezeti tagnak, aratógepkezelőnek, kombájn vezetőnek is, ha kis szemveszteséggel, idejében aratnak. Arról is sok sző esik, hogy nem elég leraatni és kicsépelni, a kenyérnek a dolgozó asztalára kell kerülnie. Rögtön a cséplőgéptől kell tehát beadni a gabonát. Külön ki kell emelni, amit Tolvaj Etel elvtársnőtől, a pártbizottság egyik tagjától hallottunk. A szövetkezet vezetősége ugyanis még soha annyira és oly igazságosan nem értékelte az asszonyok munkáját, mi-nt az idén. Nem is kell őket noszogatni. A nap még alig látszik, csak a keleti égbolt vöröses színe jelzi a közeledő reggelt, de az asszonyok már talpon vannak. Hordják a kévéket. Alig fejezte be Etel néni (így ismerik legjobban a faluban) mondanivalóját, nagy motorbúgással két aratókombájn érkezett a faluba. Mert a kombájnnal való aratásra alkalmas területeket meghagyták az aratócséplőgépnek. Nincs ugyanis értelme, hogy „elarassák" a kombájnok elől a gabonát, mert a kombájnaratás minden tekintetben gazdaságosabb. Hasonlóan beszélhetnénk a Buzitai Egységes Földművesszövetkezetről is. A falu kommunistái elbeszélgettek a szövetkezet pártonkívüli tagjaival a szemveszteség csökkentéséről, az aratás-cséplés időpontjának helyes megválasztásáról. Megbeszélték, hogyan állítsák be a kaszát, ha dőlt gabonával van dolguk. Az esőzés miatt azonban itt-ott olyan helyen is, ahol géppel szerettek volna aratni, kézi aratásra került sor. Az agitáció kérdését vizsgálva Ondrej Eliáš elvtárs, a pártszervezet elnöke elmondta, hogy Anna Kurčíková, Martin Malček, Jozef Jačmenlk és a többi kommunista és pártonkívüli agitátor nemcsak a párt politikájának magyarázója, hanem társainak barátja és segítője is. Nem véletlen tehát, hogy a munkaerőhiány ellenére is megbirkóznak a nehézségekkel. Amikor Bolgárom község határába értünk, felhők árnyéka hasalt a dombokon. Nem perzselt a nap, nem hullott a szem. Mintha egyenest a szövetkezeti tagok rendelték volna így. A gabona valóban kasza alá érett. — Hamar kévébe, aztán keresztbe, nehogy az utolsó pillanatban baj érje. — mondják az EFSZ-tagok. Elmondták azt is, hogy szövetkezetük fiatal, mindössze két esztendős. Jót tesz itt tehát a segítség. Sok dicsérő szólt hallottunk Kelemen Gyuláról, a járási tűzoltóparancsnokról, Nagy Istvánról, Mihókról és többi társaikról, akik az elvtársi segítség során hat hektárról takarították be az őszi árpát s egy részét ki is csépelték. Nem dicsérik azonban a faluban lakó üzemi munkások it. Közöttük Gyurkovics Józsefet, Bőna Lászlót, Fazekas Józsefet és még jónéhányat, akiknek segítségére, szorgos kezükre, üzemi munkaszervező tapasztalataikra nagy szükség lenne most, az aratás és cséplés ideje alatt. De mintha szemmellenzövel járnának, nem látják, mi történik körülöttük. Mennyivel másképp van ez Balogfalán, ahol reggel, amikor az ember árnyéka még olyan hosszú, mint a gyárkémény, a szövetkezeti tagok, üzemi dolgozók, de főleg vasutasok már kalapálják, élesítik kaszájukat, aztán vágják a rendet ott, ahol géppel nem lehet. Estére keresztekbe, asztagokba rakott kévék sokasága mutatja az EFSZ-tagok, az üzemi és vasúti dolgozók közös munkájának eredményét. Mindenképpen Őriási jelentősége van tehát a meggyőző szónak. A falusi pártszervezeteknek olyan légkört kell teremteniük, hogy aratni, csépelni becsület és érdem legyen. Ügyeljen a falusi pártszervezet, hogy minden egyes falusi kommunista példát mutasson a betakarításban, hiszen i\em kevesebb függ ettől, mint az ország jövő évi" kenyere, az, hogy még több, fehérebb kenyér kerüljön minden család asztalára. ERDŐSI EDE. ÜJ SZÖ 2 * lf l5 í»- július 21.
