Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-06 / 155. szám, szombat

Érettségiznek a komáromi magyar iskolák tanulói Iskoláiméban e napokban országszer­te folynak az érettségi vizsgák. Noha az írásbeli vizsgákon túl vannak, az ifjúság lázban ég. mert most folynak a szóbeli érettségi vizsgák. Most deriil ki. hogy az iskolában eltöltött évek során ki hogy készült erre a nagy nap­ra. Az érettségizők között nagyon sok olyan lány és ifjú van, aki családjában elsőnek teszi le az érettségit Munká­sok és parasztok gyermekei ezek, akik­nek szülei egykor annak is örültek, ha elvégezhették a hat elemit. A komáromi óvónőképzőben J amely a tizenegyéves magyar iskola igazgató­ságához tartozik, — hatvannégy 17— 20 éves fiatal lány teszi le e héten az érettségit. Az érettségire készülő lá­nyok Szlovákia valamennyi magyarlak­tg területeit képviselik. Többségük fa­lusi. Noha húrom évet töltöttek az is­kolában és ez idö alatt elsajátították a magyar irodalmi nyelvet, a gömöriek beszédében gyakran kivillan a hazai kiejtés, hanghordozás. Mózsi Ferenc, az óvónőképző igazga­tóhelyettese, aki egyben a zene és kép­zőművészet tanára, tanítványairól a következőket mondja: — Amikor ezek a lányok idejöttek, igen gyengéknek bizonyultak mind a ~e.nei tudásban, mind az énekkészség­ben. Márpedig köztudomású, hogy a ze­nének. éneknek igen fontos szerep jut az apróságok nevelésében. Érthető te­hát. hogy e három év alatt nagy gondot fordítottunk az énekkészség fejleszté­sére. a zongorázás elsajátítására, a ze­niéi izlés nevelésére, és végül az óvodai zeneoktatás módszereinek elsajátításá­ra. Örömmel közölhetem, hogy kitartó munkánk eredménnyel járt. Ez például abban is megmutatkozik, hogy növen­dékeink ma már nemcsak a könnyű, hanem a klasszikus zene iránt is ko­moly érdeklődést tanúsítanak. Ennek köszönhető az is, hogy a komáromi koncerteken iskolánk tanulói már a törzsközönséghez tartoznak. A világért sem mulasztottak volna el egy jó hang­versenyt. — Meg kell azt is mondanom, — folytatta Mózsi elvtárs, — hogy tanít­ványaink zenei ízlésének fejlesztésé­ben nagy hasznunkra volt a cseh isko­lák módszereinek átvétele. Különösen ki kell emelnem a gottwaldovói és a Prága-környéki iskolákat, amelyek az úgynevezett „színházi vonatokat" szervezték meg a tanulóifjúság számá­ra. Az ő példájukat mi én követjük és ha hetenkint nem is, de havonta egy­szer megszerveztük a színházi vonatot, hogy növendékeink a bratislavai Szlo­vák Nemzeti Színházba jussanak és megtekintsenek egy-egy balettet vagy operát, ami felejthetetlen élményt je­lentett számukra. Az érettségivel kapcsolatban meg­tudjuk, hogy a 64 lány közül a jelek szerint mindössze 4—5 tanítványnak kell szeptemberben némely tantárgyból javító vizsgát tennie. Azt is megtud­juk, hogy a fiatal lányok az érettségi után azonnal álláshoz jutnak. — Az érettségi igazi súlyát és érté­két tulajdonképpen ez az állás tetőzi be, — hangsúlyozza Mózsi elvtárs — mert hisz a felszabadulás előtt egy-egy óvónőnek néha évekig is kellett várnia, míg elhelyezték. Ma azonban az Iskola ­és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivata­lának leirata már p kezünkben van. Va­lamennyi tanítványunk el van már he­lyezve. Csupán a besztercebányai kerü­letben 33 óvónőt helyezett el a megbí­zotti hivatal, tehát tanítványainknak több mint a felét. Mivel Bertók elvtárs, a komáromi magyar tizenegyéves iskola igazgatója Érsekújvárott az érettségi bizottság­ban most az elnöki szerepet tölti be, helyettesével, Horváth József elvtárs­sál beszélgettünk az iskoláról és növen­dékeiről. Megtudtuk, hogy hetvenné­gyen készülnek most érettségire. Raj­tuk kívül 16 hallgató érettségizik az esti iskolán. Hétjón, nyolcadikán kez­dődnek a szóbeli érettségi vizsgák fis 12-én befejeződnek. Horváth elvtárstól megtudjuk, hogy jövőre iskolájuk tizenkétévessé alakul. Ez azt jelenti, hogy a nyolc évfolyam egy kilencedikkel bővül. Kétfajta kilen­cedik évfolyam lesz: az egyik, amely a második fokozathoz tartozik majd, a másik pedig rendesen, a harmadik fo­kozathoz fog tartozni. Minden évfolyam két osztállyal rendelkezik majd. A ti­zedik évfolyam tanulóit már az új tanrend szerint fogják tanítani. A ti­zenegyedik évfolyamban egyelőre némi változtatással a régi tanterv szerint tanítanak továbbra is. Az új tanrendnek a párt határozata értelmében az a célja, hogy a diákok szorosabb kapcsolatba keriiljensk az élettel, a gyakorlattal. Az új tizenkét­éves iskola feladata nemcsak az lesz, hogy előkészítse a tanulókat a főisko­lára, hanem az is, hogy megteremtse résziikre a feltételeket valamelyik szakma elsajátítására. Mivel Komárom maga ipari, környéke pedig mezőgaz­dasági jellegű, a következő tanév tize­dik évfolyamának két hasonló jellcgíi osztálya lesz. A tizedik évfolyam tanu­lói tehát az új tanrend szerint már közvetlen részt vesznek mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelésbsn. E tanrend előkészítése most van folya­matban. Tárgyalások folynak az ipari és mezőgazdasági üzemekkel, a Komá­romi Hajógyárral, a Magasépítési Válla­lattal és az állami birtok gazdaságai­val. Ezek az üzemek előadókat, teshni­Aki a Tátrába megy. nem mulasztja el megtekinteni Poprád és Tátra-alja egyik büszkeségét, a gazdag anyaggal ' rendelkező poprádi múzeumot. S a Tát­rába télen-nyáron sokan járnak. A pop­rádi múzeumnak így mindig sok a lá­togatója. Büszke is erre Boros András, a múzeum vezetője, aki immár 15 éve fo­gadia és kalauzolja a múzeum látogatóit. Mi legutóbb vagy öt évvel azelőtt jártunk a műemlékek poprádi tárházában A napokban ismét érdeklődéssel keres­tük fel a múzeumot. Kíváncsiak voltunk, mivel gazdagodott az elmúlt években. Mielőtt azonban személyesen győződtünk meg az „új" dolgokról, néhány kérdésre kértünk választ. — Múzeumunkban — mondották — nemcsak az ország különböző helyeiről járnak sokan. Rengeteg a külföldi lá­togató is. A- anyaggal mind a hazaiak, mind a külföldiek elégedettek. Sok olyan értékünk van — s ez a legnagyobb büszkeségünk — amely csak a mi mú­zeumunkban található meg. Állandóan bővítjük mind állat-, és növény-, mind pedig értéktárgy-állományunkat. Jelenleg ismét új dolgokat várunk. Célunk az, hogy múzeumunknak a lehető legnagyobb mértékben Tútraridéki jelleget adjunk. kusokat, mestereket biztosítanak az iskola növendékei számára, másrészt megteremtik a feltételeket arra, hogy a tanulók éppúgy részt vehessenek a termelésben, akárcsak az üzem vagy a gazdaság tanoncai. A tanulók részvétele a termelésben nem az időhöz, hanem az elvégzett munkához lesz kötve. A ta­nulók az elvégzett munkáért fizetést kapnak Az új tanrend kétségtelenül óriási hatással lesz a tanulók munkához való viszonyának helyes kialakulásában. Az iskola ezenkívül a Z-akció keretében három műhelyt épít a szülők közremű­ködésével. A szülök önként ajánlották fel segítségüket a műhelyek építésé­ben. A komáromi magyar iskola egyéb­ként szövetségi viszonyban van a par­tizánskei szlovák iskolával. Mivel ott már bevezették az új tanterv szerinti tanítást és a tanulók már részt vesz­nek a termelésben, az ottani bevált módszereket átveszi most a komáromi magyar iskola. A módszerek átvétele mellett a szövetség abban a csereak­cióban is kifejezésre jut, amelyben a két iskola megállapodott egymással. A nyelv különös elsajátítása érdekében a két iskola elhatározta, hogy a szün­idő alatt növendékeik három hetet töl­tenek Partizánskéban, illetve Komá­romban. A komáromi magyar iskola sziilöi ezt a csereakciót örömmel fo­gadták Befejezésül beszámolónkat a komá­romi iskolák érettségizőiről még a kö­vetkező adatokkal kell kiegészítenünk. A párhuzamos szlovák és magyar tannyelvű ipariskolában, akárcsak a magyar tizenegyéves iskolában, hetven­négy tanuló készül érettségire. A szlo­vák tizenegyéves iskolában ugyancsak hetvenen felül érettségiznek. Az esti iskolán hetvenketten készülnek érett­ségire. A komáromi mezőgazdasági magyar négyéves iskolában pedig 63 rendes ta­nuló és 15 magántanuló teszi le a kö­zeli napokban az érettségit. A hatalmas művelődési, tanulási áramlatról, amely ma dolgozóinkban él, a következő ada­tok adnak hírt. A négyéves ipariskola első osztályába 135 magyar ifjú, a me­zőgazdasági technikumba pedig 110-en jelentkeztek. Sajnos, helyszűke m\att a jelentkezők egy részét tudták csak felvenni. Jövőre azonban új ipariskolát építenek Komáromban, amely kielégíti az igényeket. A tervrajzokat már jó­váhagyták és az építkezés helyét is ki­jelölték. Örvendetes lenne, ha hasonló intézkedés történnék a mezőgazdasági technikum körül is. SZABÖ BÉLA ®®®®®®®®®®®®®®®®®® A RÉGI ÉS AZ UJ TALÁLKOZÁSA a poprádi múzeumban A pop. a.ii múzeum egyik legszebb terme Ismerjük a múzeumot, így vezető nél­kül magunk indultunk „vizitre". Utolsó látogatásunk óta majd minden terem­ben sok „új" dolgot fedeztünk fel. De mint első látogatásunkkor, most is a tü­relem és kézügyesség egyik beszédes bizonyítéka, az alig milliméteres faletne­zecskékból összerakott „Tátra-modell" előtt időztünk a legtöbbet. Ebben a te­remben egy másik érdekesség is magáru hívta figyelmünket. A poprádi múzeum­ban itt mindennél kifejezőbben talál­kozik a régi és az új. A sok-sok régiségen kívül a modell egyik oldalán régi népviselet, a másik oldalon a Sviti Cheryosvit termékei: mti­anyagterítök, műanyagzacskók, műanyag ­pamutok, műanyagszálak és más nylon és szilontárgyak. Két üvegvitrinben a Tátra-alatti műanyagipar legújabb ter­mékei kaptak helyet. Lehet, hogy mások érdektelenül men­nek el e jelenség előtt. Természetasneic veszik, hogy a régi mellett az újatt is bemutatják. A megoldást mi is termé­szetesnek és helyesnek találtuk. A régi és az új e beszédes találkozásánál azon­ban mégis hosszan álltánk. A tátraaljai vidék lakóinak egykori és mai életére gondoltunk. Az egykori pásztorkodókra, jamunkásokra, és a mai műanyaggyár ­t ókra. Hogyan fejlő­dik, hogyan változik az élet a hegyek között is ... A sok-sok r.fgi tárgyon k'.'M sz-­pek, é-lékcsek is sokatmondók a pop­rádi múzeum újabb dolgai. Kár, hogy sem a régi, sem az új múzeumi tár­gyakat tartalmazó termek nem olyan tiszták, mint azt a jóízlés és az érté­kes tárgyak megbe­csülése követelné. BALÁZS BÉLA A Rozsnyói Magyar Tannyelvű Tizen­egyéves iskola 30 hallgatója közül 22 jelentkezett főiskolára. Kerekes Zol­tán, bányász fia, a brnói Katonai Aka­démiára jelentkezett, ahová már fel is vették. Szőlős Erzsébet az orvosi karra, Simon János pedig szintén a Katonai Akadémiára jelentkezett. Vajda József felvételein Kerekes Zol­tánt és Szőlős Erzsébetet láthatjuk az írásbeli érettségin A Szlovák Nemze­ti Színház opera­együttese már két hét óta nagy si­kerrel játssza Giu­seppe Verdi Aida című operáját. Az opera címszerepét M. Česányiová ala­kítja. Az ilyen ki­váló előadások minden bizonnyal hozzájárulnak ah­hoz. hogy az utób­bi egy-két eszten­dőben kissé stag­náló bratislavai opera munkáját előrelendítsék A költő emléke él Federico Garcia Lorca, a spanyol nép szenvedélyes hangú költője jú­nius 5-én töltötte volna be 60. élet­évét, ha a gyilkos fasiszta rendszer falangistáinak golyója nem oltja ki alkotása teljében életét. Granadától nem messze, Fuenteva­queros faluban született. Anyja ta­nítónő, apja jómódú parasztgazda. Diákéveiben magába szívta kora ha­ladó polgári hagyományait, kioltha­tatlan szabadságszeretete korán meg­nyilvánuló költészetének minden so­rán érezhető. Garcia Lorca, noha jó­maga is átment a korabeli irodalmi irányzatok útjain, költészetében és drámáiban megmaradt realistának. A szülőföld és népének forró szere­tete, fajának szenvedélyessége, sza­badságvágya és túlfűtött erotikum jellemzi alkotásait. Irodalmi hagyatéka terjedelmében nem olyan nagy, hisz számos alko­tása nem láthatott már nyomdafes­téket. Annál nagyobb a jelentőségük a spanyol nép börtönében — A Fran­co diktatúrában, mely elfojt minden haladószellemü megnyilvánulást. Ez a börtönszellem érződik ki Bernarda Alba háza című színművéből is, mely­nek bemutatója az idej színházi évad­ban nagy sikert aratott. Garcia Lorca tevékenyen részt vál­lalt a spanyol demokratikus mozga­lomban, különösen annak kulturális politikájában, a spanyol népfront megteremtésében. 1936-ban ismeret­len helyen érte a halál a falangista gyilkosok kezétől. Néhány évvel ezelőtt derült csak fény meggyilkolásának körülményei­re. A fasiszta puccs után meggyil­kolt 22-23 ezer granadai között lelte ő is halálát. Noha Lorca egyetlen pártnak sem volt tagja, tudomást szerzett róla, hogy a falangisták keresik. Ezért egv volt tanítványánál, bizonyos Luis Rosalesnél talált menedéket. Mind a négy Rosales fivér aktív falangista volt. (Ma magas pozíciókat töltenek be; Luis Francóék hivatalos költője.) A falangista gárda 1956. augusztus 18-ról 19-re virradó éjjel rajtaütött Lorca rejtekhelyén. Előzőleg Luis Rosales „sürgős telefonhívásra" el­távozott. A gárdisták autóba ültették a költöt, felmutatván a hivatalos el­fogatóparancsot. Az autó azonban nem a rendőrségre vitte őt. Fuente Grandé irányában hajtott. Visnar és Alfakar falvak között megállították és Lorcát többedmagával kivégezték. Ezt a hiteles történetet Jan Pierre Chabroi francia írónak sikerült 2 év­vel ezelőtt felderítenie. A költő érezte végzetét, de még halála után is népével akart marad­ni, amint ez Memento c. verséből ki­cseng: Ha már halott leszek, a homok alá gitárommal együtt temessetek. Ha már halott leszek, köröttem a narancsfák s az ezerjófüvek. Ha már halott leszek, temessetek egy szélkakasba, ha lesz rá kedvetek. Ha már halott leszek! (Vas István ford.) De a költő él a szabadságra vágyó spanyol nép szívében L. L. T\ rízmilLíós kleopzirRzi ADY-NOVELLÁK SZLOVÁKUL Kilenc esztendővel ezelőtt Ján Smrek, Petőfi és József Attila kitűnő szlovák fordítója egy kötet Ady ver­set jelentetett meg Básne (Köl­temények) címmel. Ady verseinek ez a nagy formamüvészettel és kiváló nyelvi érzékkel átültetett gyűjtemé­nye, ha nem is adott teljes átte­kintést a nagy magyar költőről és annak forradalmi hangjáról, újabb szlovák híveket szerzett világirodalmi rangú költészetének. E napokban a Slovenský Spisovateľ kiadásában Ctibor Štítnický fordítá­sában újabb Ady-kötet jelent meg, éspedig ezúttal novelláinak gyűjte­ménye Desaťmiliónová Kleopatra címmel. Mindenképpen szerencsés ez a kiadvány, mert Ady Endre eredeti művelője volt ennek az egyetlen bonyodalmat magába foglaló, kerek szerkezetű és drámai elöadású prózai műfajnak, amelyet a század első két évtizedében Ambrus Zoltán, Krúdy Gyula, Tömörkény István, Szép Ernő, Heltai Jenő és Bródy Sándor, majd Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Kó­bor Tamás, Cholnoky Viktor, Barta Lajos és Móra Ferenc tettek naggyá. Ezekben az években a budapesti la­pok vasárnapi mellékletei elképzel­hetetlenek a tárca, a rövid elbeszé­lés nélkül, és számos prózaírónk ne­vét éppen ezek a vasárnapi novellák tették ismertté. Ady Endre a novellisták között elő­kelő helyet biztosított magának. Sa­játos egyéni költői nyelve különös ízt adott rövid -történeteinek, ame­lyek különös hangjuk ellenére ke­resetlenül eredetiek és apró furcsa­ságaikkal is a realitás talaján marad­nak. Révai József írja Móricz Zsig­mondról, hogy közelebb állt a nép igazi életéhez, a mindennapi való­sághoz, de Ady tudatosabb forradal­már volt, politikai hitvallása érettebb és kiforrottabb volt Móriczénál. Ré­vainak ez a megállapítása találó, ha Ady próféciás és forradalmi költé­szetét elemezzük, prózájában azonban nem jut annyira érvényre a tudatos forradalmiság, és politikai hitvallása sem kap oly telt hangot, mint ver­seiben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a novellák nem reprezentálják elég méltóan Ady nagyságát, mert ezek is éreztetik a nép és az ural­kodóosztályok érdekeinek kibékíthe­tetlenségét, ezek is leleplezik az úri társadalom ürességét, és nem egy írás kimondja felettük az Ítéletet. Ctibor Štítnický helyesen válogatta ki több gyűjteményből a legjeilem­zöbb és legjobb novellákat. A kötet hangja egységes és teljes képet ad a prózaíró Adyról. A fordításról el­mondhatjuk, hogy költőien szép: íze­sen és minden árnyalatában helye­sen adja vissza Ady prózájának sa­játos eredetiségét és zamatját. Štít­nickynek Ady portréjáról is csak a dicséret hangján szólhatunk. Nagy tárgyi ismerettel és érzékeny tollal megírt soraiból sugárzik a tisztelet és szeretet, amelyet a nagy magyar költő iránt érez, s ez a tisztelet és szeretet különösen becsessé teszi a kis tanulmányt. EGRI VIKTOR Kedves vendégeink voltak Alakulatunkban a napokban nagy volt a sürgés-forgás. Vendégeket vártunk. A Kínai Népköztársaság ar­tista együttese hazatérőben dél­amerikai körútjáról látogatott el hoz­zánk. Háromórás műsorukat közel négyezer katona és civil nézte vé­gig. Az egyes számokat tapsorkán kísérte. Akrobatikus-, tornász-, zsonglőr- és ki tudná felsorolni mi­lyen számok kötötték le' a nézőket. A műsorból a jelenlevők ízelítőt kap­tak a kínai nép művészi tehetségé­ből. A műsort a jellegzetes kínai zene kísérte. Budai József Indiában megkezdték az előkészü­leteket Rabindranath Tagore születé­se 100. évfordulójának — 1961. má­jusa — megünneplésére. A művelő­désügyi miniszter a parlamentben számolt be. a Tagore-művek jubileu­mi kiadásával megkezdett előkészü­letekről. ÜJ sző 6 * 1959. ŕMiMi &

Next

/
Oldalképek
Tartalom