Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-07 / 156. szám, vasárnap

i Járuljon hozzá a Nyugat d bizalom légkörének megteremtéséhez A TASZSZ nyilatkozata a NATO kongresszusával kapcsolatban MOSZKVA (TASZSZ) - A NATO NYUGATI TAGÁLLAMAI EZ ÉV JÜNIL'S 5. ÉS 10. KÖZÖTT LON­DONBAN ÜN. „ATLANTI KONG­RESSZUST" RENDEZTEK. EZZEL KAPCSOLATBAN A TASZSZ FEL­HATALMAZÁST NYERT A KÖ­VETKEZŐK KIJELENTÉSÉRE: Amint a külföldi sajtó híreiből ki­tűnik, az „atlanti kongresszusira küldöttek érkeztek a NATO külön­böző tagállamaiból, közöttük számos külügyminiszter, parlamenti tag, az ipari és kereskedelmi körök kép­viselői, újságírók stb. A NATO tagállamai eme jelentős tényezőinek széleskörű részvételé­vel megtartott értekezletét e tömb hívei első ízben hívták össze: hogy láncszeme legyen annak a „jubi­láris" kampánynak, amelyet a Nyu­gaton folytatnak az utóbbi két hó­napban az Északatlanti Tömb aláírá­sának 10. évfordulója alkalmából. Az előkészítő titkárság hivatalos köz­leménye szerint az „atlanti kong­resszus" fő feladata az lesz, hogy megtárgyalja a NATO tízéves tevé­kenységének eredményeit és kidol­gozza e tömb politikájának „fő alap­elveit" a következő tíz évre. A NATO vezető körei nyilvánva­lóan nagyon szeretnék, ha e tömb tevékenységének eredményeit a leg­szélesebb körök helyeselnék. Előre megmondható azonban, hogy sem az „atlanti kongresszus", sem a NATO vezetői nem lesznek képesek moz­gósítani a széles közvéleményt e tömb támogatására. A közvélemény legszélesebb körei egyre világosabban tudatára ébred­nek az igazságnak, az Északatlanti Tömbbel kapcsolatban, s egyre job­ban megértik, hogy tevékenysége a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közötti bizalom megte­remtését jelentékenyen gátló aka­dály. A nemzeteknek az a követe­lése, hogy az államok békében és megértésben éljenek mint jó szom­szédok. hogy a vitás kérdéseket bé­kés eszközökkel, tárgyalások útján oldjál; meg, az agresszív erők szí­vós ellenállásába ütközik. Vajon miről tanúskodik akár az a tény is, hogy csupán az utóbbi hetekben egyezményeket írtak alá az USA és az NSZK, Hollandia, Tö­rökország és Kenada között, amelyek­alapján az amerikaiak titkos tájé­koztatásokat nyújtanak eme orszá­goknak az atomfegyverekről a NATO­országok atomháborúba való készü­lődésének keretében. Lényegesen növekedett a NATO vezető hatal­mainak Görögországra gyakorolt nyomása abban az irányban, hogy görög területen létesítsenek ame­rikai rakéta és nukleáris támasz­pontokat. Straussnak, az NSZK honvédelmi miniszterének washingtoni látogatá­sa után olyan intézkedéseket hagy­tak jóvá, amelyek a nyugatnémet Bundeswehr rakéta és egyéb kor­szerű fegyverekkel való gyors 'fel­szerelését célozzák. A nemzetek előtt egyre világosab­bá válik, hogy a NATO tevékeny­sége gyengíti tagjainak, főképp az európai államoknak nemzeti bizton­ságát. S valóban mi maradt pl. ma Olasz­ország nemzeti biztonságából, amely a NATO tervei alapján engedélyezte amerikai rakéta és nukleáris támasz­pontok létesítését területén. Vajon megcáfolhatná-e valaki pl. azt a tényt, - anélkül hogy tagadná a valóságot — hogy Franciaország, ®®®®®®®®®®®®®®®®®® Belgium és Hollandia nemzeti biz­tonsága hasonlóképp, mint számos más NATO tagállamé komoly csor­bát szenvedett azáltal, hogy Európa központjában újból felemeli fejét a német militarizmus, amelyet nyíltan buzdítanak a NATO uralkodó körei, és amelyek ma atom- és rakéta­fegyvert kapnak kezükbe ? Aligha hisz ma már valaki a NATO­tagok ún. „atlanti szolidaritásában", amelyről annyit és oly gyakran beszél­nek e tömb hívei.. Á NATO tagjainak igazi egysége soha sem létezett, a múlt­ban sem, de annál kevésbé ma, amikor saját szavaik szerint is lényegesen bo­nyolulttá váltak kölcsönös kapcsolataik. A NATO tagjai között fennálló egyenetlen­ség többek között megnyilvánul magénak „az atlanti kongresszusnak" összehívásá­val kapcsolatban is, amikor pl. Izland elutasította azt, hogy részt vegyen ezen a kongresszuson s így tiltakozott fel­ségvizeinek durva megsértése ellen, amit Nagy-Britannia követett el. Az Északatlanti Tömb tízéves tevé­kenysége után egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütközik a nemzetközi helyzet ki­élezésére irányuló politikája során. S eb­ben az idők jele látható. Egyre több állam, Európa s nemcsak Európa lakosságának túlnyomó többsége nyomatékosan követeli, hqgy az államok közötti kapcsolatok a békés egymás mel­lett élés elveire épüljenek, hogy meg­szilárduljon a nemzetek közötti barát­ság és fejlődjék minden téren a békés együttműködés. Ezzel kapcsolatban szük­ségszerűen meg kell állapítani, hogy az atlanti kongresszuson résztvevő egyes ál­lamférfiak és tényezők, akik a múltban az erőpolitika tevékeny híveiként voltak­ismertek, az utóbbi időben már más utakat követelnek a nemzetközi problé­mák megoldására. És ha az atlanti kongresszus részt­vevői a NATO következő évtizedre szóló politikája fő alapelveinek kidolgozásában figyelmet szentelnek a nemzetek egyre fokozódó követelésére, a béke megszilár­dítására, szükségszerűen arra a követ­keztetésre kell jutniok, hogy e cél ér­dekében, az új háború veszélyének ki­küszöbölése érdekében véget kell vetni annak a politikának, amelyet a NATO az utóbbi időben folytatott, és a gya­korlatban kell elismerni ennek elveit. A Szovjetunió úgy véli, hogy már a legközelebbi időben a nemzetközi ese­mények fejlődését a béke megszilárdítá­sára lehetne irányítani, le kell mondani a háborús tömbök összetákolásának és a lázas fegyverkezésnek politikájáról. A nemzetek elvárják, hogy az első gyakorlati lépést ebben az irányban a genfi külügyminiszteri értekezlet teszi és hogy a nemzetközi helyzet egészségessé tételéhez lényegesen hozzájárul majd a kormányfői értekezlet, amelynek össze­hívásáról, mint ismeretes, megegyezés jött létre. Valamennyi állam és a világ közvéleményének kötelessége minden szükséges lépést megtenni, hogy a meg­kezdett tárgyalások sikerrel végződje­nek. És iia az atlanti kongresszus leg­alább egy kissé hozzájárul a kölcsönös, bizalom légkörének megteremtéséhez, amely annyira szükséges a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet Éles harc Adenauer pártján belül álláspontra helyezkednek. Oj, rugalmasabb 1 megszilárdítása érdekében. Sikeres befeje­zéséhez, valamint a legmagasabb szinten I nök — akinek jog­tartandö értekezlet eredményességéhez. | kö r e natív mérték­akkor a világ nemzetei azt mondják , bpn rs aT form ái is majd. hogy hasznos munkát végzett. | D e" CS3 k ' or malls Ami a Szovjetuniót illeti, erőit nem kí- j ———•» mélve harcol a nemzetközi feszültség j enyhítéséért és a,- időszerű nemzetközi ! kérdések gyors megoldásáért a világbéke ADENAUER nyugatnémet kancellár nemrégi elhatározása, miszerint nem jelölteti magát az államelnöki tiszt­ségre, hanem megmarad kancellári funkciójában, nagy visszhangot kel­tett a nyugatnémet sajtóban, vala­mint más országok sajtójában és rádiójában. Figyelemre méltó, hogy a kommentárok túlnyomó többsége két alapvető nézetben egyezik: • 1. Abban, hogy ez az elhatározás visszatükrözi azt az éles harcot, amely Adenauer kereszténydemokrata párt­jának kebelében dűl és lényegében kifejezője a különféle nagytőkés cso­portok harcának a bonni politika to­vábbi orientációjáért, elsősorban^ külpolitikai beállításért és ugyancsak visszatükrözi azt a mély ellentétet, amely az egész nyugati táborban a nyugati politika egész további kon­cepciójának alapvető kérdésében uralkodik. • 2. Megegyezik abban is, hogy eb­ből az következik, miszerint a bonni kormány Adenauer további vezetésé­vel a jövőben is csökönyösen ki akar tartani az en­gesztelhetetlen­ség és hideghábo­rú merev koncep­ciója mellett — ( . végződjék a genfi értekezlet bármi­lyen eredménnyel. Adenauer mint el­A Szovjetunióban befejezték a Leninről Bombay indiai város sűrűn lakott negve­clneveaett volgai vízierőmüvet az uráli j dében június 5-én összedőlt egy három­ipari központokkal összekötő magasfeszült- | emeletes ház. amelynek romjai 11 személyt !• segu villamos-vezeték utolsó szakaszának j eltemettek. A szerencsétlenség oka egy építését. (CTK) j földszinti raktárhelyiségben történt robba- ' Lengyelországban a gyermekbénulás el­leni második tömeges oltás után a meg­betegedések- száma jelentős mértékben csökkent. (ČTK) A magyar parlamenti küldöttség, amely a lengyel szejm vendégeként kéthetes ba­ráti látogatáson Leng"elországban tartóz­kodott, június 4-én Varsóból hazautazott, (CTK) •k A nemzetközi gyermeknap idei ünnep­ségei Bratislavában pénteken a gyermekek i hagyományos felvonulásával érték el tető­pontjukat. Moszkvából június 5-én repülőgépen Ir­kutskba utazott a csehszlovák újságírók öttagú erfofiortja. ahonnan kéthónapos ta­nulmányi útra indulnak Szibériába és a szovjet Távol-Keletre. (CTK) Bukarestben június 4-en kicserélték a Román Népköztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság közötti kölcsönös jogi segítség­ről szóló egyezmény ratifikációs okmánvait. (ČTK) ueqsuezs aso^oiouojj uaiuaf 'jpng IV elhangzott beszédében kijelentette, hog.v I Jemen népe elszántan fog küzdeni ai ' imperializmus ellen Dél-Jemen teljes fei­I szabadításáig. (ČTK) nás, amely helyiségben ként raktároztak. (CTK) A Viscount, az osztrák légigforgalmi társaság személyszállító repülőgépe június 5-én 22 órakor leszállt a moszkvai vnu­kovi repülőtéren. Ezzel megkezdődött a rendszeres légi közlekedés Bécs és Moszkva között. (ČTK) Madridban' június 4-én Spanyolország -ŕs az USA között egyezmény jött létre, amely szerint az Amerikai Egyesült Ál­lamok Franco Spanyolországénak 22.6 millió dollár összegben további kölcsönt folyósít. (ČTK) Róma lakossága június 4-én emlékezett meg Róma felszabadításának 13. évfordu­lójáról. Az egyes pártok képviselői ün­nepi gyűlésen emlékeztek meg arról a napról, amikor Róma felszabadult a náci haderők uralma alól. (ČTK) Van Hemelrljck Belga-Kongő és Ruan­da Urundi igazgatásával megbízott belga miniszter június 5-én.hosszabb látogatás­ra repülőgépen Leopoldviüébe Belga-Kon­gó fővárosába érkezett. A repülőtéren és az utcákon egybegyűlt bennszülött lakos­ság a belga minisztert „Éljen a függet­lenség", jelszó ütemes ismétlésével fo­gadta. (ČTK) - sokkal kevésbé folytathatná ezt a politikát. A hírmagyarázók többsége ugyan­csak egyetért abban, hogy az eddigi kemény irányzat politikai képviselője Adenauer mellett főleg Etzel pénz­ügyminiszter, akit Adenauer hiába akart elfogadtatni mint utódját. A másik tábor szószólójának Erhard gazdaságügyi minisztert tartják, aki bizonyos mértékben kevésbé szélső­séges képviselője az agresszív gaz­dasági köröknek. Nemrégen támadás érte őt a nyugatnémet iparosszövet­ség részéről, amely főképp a fegy­verkezést és a tőkét képviseli. Ta­valy A. I. Mikojan bonni látogatása alkalmával megígérte, hogy a Szov­jetunióba látogat és állást foglalt a nyugatnémet ipari kiállítás megren­dezése mellett Moszkvában. A CDU/CSU-n belül levő ellentétek­re jellemző, hogy Adenauer elhatáro­zásával a párt elnökségi ülésén csu­pán Shröder belügyminiszer értett egyet. Adenauer kancellár hirtelen elhatá­rozása minden felöl nemtetszést vál­tott ki - állapítja meg a DPA nyu­gatnémet sajtóügynökség. A lapok nagy ré­sze rámutat arra, hogy Adenauer „palotaforradal­mát" éppen akkor hajtotta végre, amikor Erhard nem volt jelen, ha­nem Washington­ban tartózkodik látogatáson. Az As­sociated Press jelentése szerint Er­hardot Adenauer elhatározása „rend­kívül meglepte." A francia polgári sajtó nagy részé­től eltérően, amely Adenauer dönté­sét üdvözli, egyes józanabb angol hírmagyarázók kedvetlenül reagálnak e lépésre. A Daily Mail megjegyzi, hogy a bonni fejlemények ronthatják a brit-nyugatnémet kapcsolatokat, mert Erhard elvben angol-párti és megkísérelte, hogy főnökét eltérítse a heves britellenes érzésektől, ame­lyek az utóbbi időben megmutatkoz­tak nála. —zr­A lábukat Okinava japán szigeten meg­vető amerikai hivatalok új büntetőtör­vényt adtak ki, melynek értelmében, „mindenkit, aki tevékenységével veszé­lyezteti Okinava biztonságát", halálra ítélnek. Ezzel akarják meggátolni a la­kosság tiltakozó mozgalmának terjedését, j A megszállók eddig már négymillió pa­rasztot űztek el földjéről, ahol lövöldé­ket és rakétatámaszpontokat építenek. A képen: Anyák, gyermekeikkel hátukon, narancsot árulnak az okinavai N aha­piacon. (Foto: Japan Press) Ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Kubán Havanna (ČTK) - Santiagóban Fi­dél Castro forradalmi kormánya ellen irányuló ellenforradalmi összeeskü­vést lepleztek le. A kubai hivatalok ezzel kapcsolatban közölték, hogy 5 összeesküvési támaszpontot derítettek fel. Az összeesküvés 12 résztvevőjét letartóztatták, nagy mennyiségű fegy­vert és lőszert elkoboztak. A Maláj-félszigettől délre fekvő Singa­pore szigetén múlt szombaton tartott alkotmányozó gyűlési választásokon a ha­ladó erők győzelmet arattak. A képen: Lee Kuan Yew. a Népi Akció-Párt ve­zető tényezője (virágfüzérrel) a válasz­tások után lelkes választói körében. (Foto: AFP) A hétéves terv útján: HRUSCSOV ELVTÁRS a XXI. kong­resszus beszámolójában a szovjet nép­gazdaság általános fellendülésével kapcsolatban különösen hangsúlyozta, mily nagy jelentősége lesz az elkö­vetkező hétéves tervben a teherfor­galomnak, különösen a vasúti szállí­tásnak. A vasúti teherforgalom 1965­ban 1958-hoz viszonyítva 39-45%-kal bővül. E bővülést nemcsak új vasút­vonalak — 9 ezer km hosszú fővona­lak és 8 ezer km hosszú mellékvo­nalak — építése, hanem elsősorban a fő vasútvonalak korszerűsítése s átépítése van hivatva elősegíteni. Fő­ként arról van szó, hogy a költséges, piszkos és nehézkés gőzmozdonyokat sokkal nagyobb teljesítményű, higie­nikusabb villany-, Diesel-elektromos és Diesel-mozdonyokkal cserélik ki. A TERV VALÓBAN MONUMENTÁLIS A szovjet népgazdaságfejlesztés hétéves tervének irányszámai szerint a villany- és Diesel-motoros vonta­tőerőre átállított vasútvonalak hossza együttvéve eléri a 100 ezer km-t. A hétéves terv keretében 20 ezer km hosszú vonal villamosítása és korsze­rűsítése a feladat, A korszerűsítendő fő vonalak: Moszkva-Kujbisev-Ir­kutszk —Dalnij Vosztok, Moszkva — Gorkij — Sz verdlo vszk, Moszkva — Ka­zany — Szverdlovszk — Karaganda — Magnyitogorszk - Ufa, Moszkva ­Harkov - Rosztov - Minyeralnije Vo­di. Első helyen tehát a transzszibé­riai fővonal szerepel. Ily módon a hét­éves terv idején a vasútvonalak tel­jesítőképessége kétszeresére bővül. A VILLAMOSÍTÁS KÉT FORMÁJA A szovjet vasutak jelenlegi korszerűsí­tésénél két fő villamos v-ontatóerejű moz­donytípus jön számításba: villanymozdonyok és Diesel-elektromos mozdonyok. Hogy tne­Korszerűsítik és fejlesztik a szovjet vasutakat lyikük célszerűbb — nem lehet kategori­kus választ adni —, mivel alkalmazásuk a helyi viszonyoktól, feltételektől függ. a feladatok sürgőssége és a gazdasági kö­vetelmények szabják meg a korszerűsítés formáját. Ugyanis mindkét mozdonytípus­nak megvan a maga előnye és hátránya Például a Diesel-elektromos mozdonyok r.agy előnye hogy maguk fejlesztik a vil­lanyáramot, ezért mindenüt alkalmazhatók költséges felső vezeték nélkül. Szükség ese­tén áramfejlesztő vándortelepként is szol­gálhatnak, A tiszta Diesel-mozdony jóval kisebb a gőzmozdonynál és ezért nagysze­rűen beváik a szerelvények tolatásánál, üzemeltetése is olcsóbb. Négyszeresen szár­nyalja túl a gózmozdony teljesítőképessé­gét, és élettartama is kétszerese a gőz­mozdonyénak. Ezzel szemben a villanymozdonyok alkal­mazása nagy befektetéseket igényel: villany­hálózat kiépítését, elosztó- és átalakító ál­lomások létesítését, a hálózat tápláló erő­müvek építését stb. Természetesen több energiát is fogyaszt és von el az áram­szolgáltatásból. Viszont látnunk kell elő­nyeit is. Egész vasútvonalak villamosítása, tehát a hálózat kiépítése lehetővé teszi az egész forgalom, különféle nehéz munkálatok, kirakodás berakodás stb. gépesítését. Sót ott, ahol a villanyvasút hálózatát a vál­tóáram rendszerére építik ki. egyes vidéke­ken a gyárak és fogyasztók igényeit is ki­elégítheti. Noha a hétéves terv mindkét mozdonytípus fokozott alkalmazását irá­nyozza elő, nagy jövő vár a ^illanymoz­dönyokra, mivel az épülő vízierömüvekből nyert olcsó áram lehetővé teszi nagyará­nyú' alkalmazásukat, ami főként a nagy vasúti távokon fizetődik ki. A villanymoz­dony ugyanis sokkal gyorsabb és nagyobb teherbíróképességű, mint a Diesel-mozdony, s ami lényeges, alkalmazása növeli a vas­útállomások átbocsátó képességét. A villamosított vasútvoanlak további nagy előnye az, hogy lehetővé válik az auto­matizálás tökéletes rendszerének bevezeté­se. Érvényesülhet a szerelvények távirányí­tása tökéletesített reléberendezé^ek és fél­vezetők segítségével. Kontakt rfelérendszer segítségével a kujbisevi úfai. dél-uráli vas­útvonalakon már most beválik a távirányí­tás. A GÉPGYÁRTÁSTÓL IS SOK FÜGG Grandiózus, de a szovjetország feltételei mellett teljesíthető feladat a vasutak nagy­arányú korszerűsítése, villamosítása. De el­képzelhetetlen a gépgyártás segítsége nél­kül, a villanymozdonyok és újszerű vasúti kocsik gyártásának fokozása nélkül. Másik komoly kérdés a termelési önköltségek ma­ximális csökkentése, hisz e téren is folyik a Szovjetunió és az USA békés gazdasági versenye. A vasutak munkatermelékenysé­gének a hétéves tervben 34—37%-kaI kell növekednie. Nagy feladatok előtt állnak a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának il­letékes kutatóintézetei is, hogy minél cél­szerűbb, olcsó és nagyteljesítményű villany­és Diesel-mozdonytípusokat szerkesszenek. VILLANYMOZDONYOK ÉS DIESEL-MOZDONYOK GYÁRTÁSA A HÉTÉVES TERVBEN FOKOZATOSAN VALÓSUL MEG A NAGY MÜ A hosszú vasútvonalak villamosítása sza­kaszonként valósul meg. Itt az egyes sza­kacszok gazdasági fontossága szabja meg az elsődlegességet. Például a villamosítan­dó vonalak között van a transzszibériai fő­vonal is. Ennek Moszkva—Irkutezk sza­kasza összeköti az ország közepét az uráli és szibériai iparvidékkel, s ezért villamo­sítása elsődleges fontosságú. Befejezés után a szállítások ideje harmad-negyedrésszel rö­vidül le. AZ ÉPÍTÉS CÉLJA: AZ EMBER A vasutak villamosítása régi terv, már Lenin felvetette nevezetes tervében de megvalósítására csak most kerülhetett sor. Hozzájárul a szovjet gazdaság erejének gyarapításához, de közvetlenül is szolgálja az embert, mert gyors és ^cényelmes, s nem utolsó sorban tiszta utazást biztosít. Sok fárasztó munkától szabadítja meg a vasúti alkalmazottakat és a munkatermelékenység fokozásával nagyobb <eresethez, s így élet­színvonaluk emelésé­hez segíti őket. A népgazdaságnak pedig 400 millió tonna szén. és 45 milliárd rubel önköltség megtakarí­tását eredményezi. E nagyszerű távla­tok valóra váltása újabb lépés lesz a szocialista gazdasági rendszernek a kapita­lizmussal szembeni fölény elérésére. L. L. ÜJ SZÖ 4 * 1959. június 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom