Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-07 / 156. szám, vasárnap

Ähol mérj előliünk senki nem járt © Cükpa CL télnek, készülünk az imJuloPja |A SZABADSÁG REGÖSE 1 Puskin születésének 160. évfordulójára A gyakori szél- és hóviharok ellenére elég világosak voltak az éjszakák. Alkonyat után nyomban jelentkezett a sarkfény. A feltevések szerint a Mirnijnek egyenesen a déli félteke ama térségében kellett elterülnie, ahol maximálisan észlelhető a sarkfény jelensége. Az első szovjet expedíció tagjai azonban megállapították, hogy e térség nem közvetlenül másodperc töredéke alatt fehér sugarak röpködtek az égbolt egyik végéről a másikra. Rendszerint egy-két órán belül vége lett a világos sarkfénynek. Márcsak gyenge sárgászöld, vagy vöröses fénynyalábbá oszló sárgászöld felhőcsomók maradtak, melyek az északi láthatáron eltűntek a semmiségben. Pislákoló csillagok tűntek fel újra Antarktikus jéghegyek a MIrnij fölött, hanem többszáz kilométerrel északra terül el. A Mirníjen nem sokat láttunk a sarkfényből. Mincljárt estefelé, rendszerint az északi láthatáron, hosszú, zöldes oszlop és drapéria formát öltő sugarak kezdtek feltűnni. Magasságuk és fényük időnként hirtelen annyira megnövekedett, hogy úgyszólván elérték a zenitet, ahol világító kör, vagy elipszis formájában egyesülve világos koronát képeztek. E koronából sugárirányban sárgás-zöld oszlopok és sávok hullottak alá, állandóan változtatva alakjukat és fényüket, majd lassan nyugatrói-kelet felé irányt változtattak. A sarkfény legjobban júniusban és júliusban észlelhető. Greenwichi időszámítás szerint rendszerint 18 órakor oly világos volt a sarkfény, hogy fényénél néha még olvashatott is az ember. A sarkvidéki éjszaka egyik legszebb jelensége' jtászódott le a Davis-tenger fehér hallgatag jégtáblái fölött. Rendszerint észak-kelet felől k e z d t Ä c- <ÍWi <fík é tí n ŕl •-nbgyótf' '.Világos fénynyalábak egészen a Zenitig, majd a dél-nyugati láthatár felé húzódtak tovább. Világos nagy kiterjedésű hullámos fényszívárvány húzodott végig az egész égbolton. Mind alakja, mind fénye és színezete - a fehértől sőtétsárgán és rózsaszínen át a violaszínig — rendkívül gyorsan változott. Pillanatonként az égboltnak majdnem a felét sárgászöld drapériák világos sávjai borították, melyeken keresztül a az égbolton. Feltűnt a Tejút és a két Magellán-felhő, melyek eddig a sarkfény ragyogásában elvesztek. Az antarktikus sarkvidéki éjek hónapokig újra- meg újra eljátszották a természetnek ezt a páratlan színjátékát. Az égboltot egyszerre lefényképező kamera minden öt percben felfogta, a színképmérő egész éjszakán át vékony fényelemző vonalakra osztotta fel fényük keskeny sávját, a Link-féle fénymérő pedig a szovjet elektron-feszültségmérő hosszú szalagjain jegyezte fel változásaikat. Sok kilométer hosszúságú filmet használtak el, több mint száz méter hosszú feljegyzéseket készítettek, melyek megörökítik a felső légkör sugárzásának a vihM-os naptevékenység által kiváltott bonyolult folyamatát. Az emberi behatolás első nyomait is láttuk az Antarktisz északi menny boltján: a szovjet szputnyikokat és rakétákat. 1958 tavaszán ;a Zenit közelében, rendszerint a Délkereszt-csillagcsoporton keresztül repültek a távoli szovjetország üd"vözletét hozó hírnökök. A Mimijén és házikómnál gyakran örömkiáltásokkal üdvözölték a sarkkutatók csoportjai a szovjetország küldötteit. Egyidejűleg a loucsovcivi Ehhart testvérek kis makszut-kamerájukban megörökítették, hogyan veszett nyoma pontjuknak a déli égbolt ezernyi sápadt csillaga között. Egyre jobban szétterjedt a hajnal pírja, mely a napfelkeltét megelőzte. Nincs' olyan művész, aki meg tudná örökíteni a fehér és kék jég- i táblák feletti színpompát, melyet az ember nem képes leírni. Köze-1 ledett a tél vége és egyúttal indu- | lásunk időpontja is, hogy bejárjuk i a szárazföld mésszi térségeit. A műhelyekben, raktárakban és a Mírnij j körül lázas előkészületek folytak. Nehéz elképzelni, mi mindent kell | előkészíteni a tanulmányútra, Rend- f be kell hozni tíz nehéz 25 tonnás} traktort 75 cm széles lánctalpait j és az öt Pingvin-terepjáró hernyótalpait, öt faházikót kell szerelni a i traktorokra és úgy módosítani, hogy j pihenő és munkahelyül is szolgálja- [ nak az expedíció tagjainak, 14 da- j rab 20—30 tonnás üzemanyagtartályt i kell felrakni. Az előkészületekhez tartozik még egy nagy fúrótorony, [ villanytelep és konyha felállítása, a j gépekhez pótalkatrészek biztosítása, [ a járművek rádió összeköttetésének i beszerelése, a navigációs és tudomá- j nyos készülékek felszerelése, orvosi I kellékek biztosítása, több tonna élei- [ miszer, ezenkívül ruházat, robbanó-1 anyag, benzineshordók, számtalan [ egyéb apró szükségleti cikk bizto- j sítása. Indulásunkat szeptember első két i napjára tűztük ki, de a belső tele- ! peken észlelt rendkívül erős fagyok | miatt (a hőmérséklet még mindig j nem hagyott alább mínusz 65 C fok- | nál) el kellett halasztanunk. Ennek ellenére valamennyi telepen — a | Pionyerszkaja-teleptől a Szovjetszka- í ja-telepig - mindenütt kisütött a j nap. 1958-ban a téli fagyok erőseb- I bek voltak, mint az előző évben, különösen szeptember elején. A szél- I viharok sem szüneteltek, és minden! arra vallott, hogy az elkövetkező : nyár időjárása sokkal rosszabb lesz, j mint az előző két évben. Aggodalmaink indokoltaknak bizo- j nyúltak. Ameddig az Antarktiszon | éltünk, úgyszólván mindenütt és! minduntalan kedvezőtlen időjárás j kísért bennünket. ANTONÍN MRKOSi r . < A. Sz. Puskin (N. Uljanov rajza.) Nem, nem halok meg én egészen — énekemben |Hat szellemem tovább, ha testem mái- nem él, Hírem ragyog, amíg a földi téreken lenn Költő csak egy dalra is kél... | — írta a híres Emlékművem-ben | Alekszandr Szergejevics Puskin, a legnagyobb orosz költő, a forradalmi gyekabrista eszmék dalnoka. . Puskin költészete óriási jelentőségű 5 nemcsak az orosz, hanem az egész világirodalom történetében. Nemesi családban, Moszkvában született 1799. június 6-án. Anyai ágról Ibrahim Hannibálnak, Nagy Péter cár szerecsen fővezérének dédunokája volt. Így Puskinban csodá, latos vegyülete alakult ki a forró néger szangvinizmusnak és a mélai bús, töprengő orosz léleknek. Idej gen nevelők gondjaira bízva nevel| kedett, mivel nagyvilági életet élő j szülei nem törődtek vele. Így Pusi kin magábazárkózott, örökösen elI mélkedő ifjúként serdült fel. j A nemesi ifjak Carszkoje Szelo-i j líceumában nemcsak Horatius és a j kiváló klasszikusok szeretetét szív! ta magába. Bármilyen bizarrnak is j tűnik - itt, e nemesi ifjak környei zetében érintette* meg először a szabadság szele. Több forradalmár kei rült ki barátai közül. Szoros kapi csolatot tartott fenn haladó gondol| kodású gárdatisztekkel, akik később | az 1825-ös gyekabrista felkelés főszereplői voltak. Puskin élő szemtaí núja volt a nép szent hazaszeretete nagy fellángolásának az emlékezetes 1812-ben, a napoleoni hódítás ide| jén. Haladó eszméi, melyeket szenvedélyes szabadságszeretettől áthatott verseiben hirdetett, a cár népelnyorpó kegyence! (Arakcsejev és társai) ellen írt epigrammái nem kerülték el I. Sándor cár figyelmét. Kaukázusi száműzetésbe küldte a költőt. Gyekabrista volt, bár elkerülte az 1825. december 14-i felkelés részvevőinek sorsát. A cári udvar azonban sohasem nézte jó szemmel működését. A szerencsétlen házaséletet élő Puskint kiprovokált pisztolypárbajban veszejtette el. Puskin az orosz nemzeti népi költészet megteremtője. Komoly eszmeiesség, kora társadalmi problémáira reagáló időszerűség jellemzi műveit. A nép nyelvén írt, Lomonoszov után ő volt a legnagyobb nyelvújító. Lírájában az orosz hon forró szeretete, a jobbágyrendszer gyűlölete, az esendők támogatása érzik. Műfajilag egyedülálló verses regényében, az Anyégin-ban a nagyműveltségű és felvilágosult, de a hazai földtől elszakadt, élvhajszoló, de helyét nem lelő, halálosan unatkozó, orosz nemes típusát kelti életre Jevgenyij alakjában. Ugyanakkor az állhatatos Tatjánában a tiszta, szilárd erkölcsű, jellemes orosz nő mintaképét, azt látjuk, ami az orosz társadalomban értékes és romlatlan volt. Sokoldalú művész volt. Több költeményében és regényében a történelmet idézi. Hódol eszményképe — a reformok atyja, Nagy Péter egyéniségének. Alkotásai közül kiemelkedik a Borisz Godunov című tragédia. Páratlan éleslátással domborítja ki benne a néptömegek történelemalkotó szerepét, tróndöntő erejét. Nem véletlen, hogy az orosz nemzeti zene megteremtői is puskini motívumokra komponálták számos művüket. Puskin jelentőségében szinte felbecsülhetetlen és irodalmi tanulmányok tömkelegében méltatható életműve másfél század távlatából sem vesztett művészi tökéletességéből és társadalmi hivatásából. A költő él művében. Teljesült az, amit látnokian megjövendölt: Népem szívébe zárt, ott folytatódik éltem, Mert ahhoz szólt dalom, mi benne nemesebb. Mert zord napokban a szabadságról beszéltem. És szántam azt, ki elesett. (1. I.) Kulturális ankét Oroszkán A. Guszjev professzor, a fizikaés matematika tudományok doktora, a szovjet délsarki expedíció tudományos munkatársa a Schackleton és Helena jéghegyek közti „Gyepo" öböiben a jégkéreg vizsgálása közben. 1 ÚJ szó Verseny a Világifjúsági Találkozó tiszteletére A közelgő VII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére az egyes katonai alakulatok versenyt indítottak. A verseny első hónapját május elején értékelték a szolidaritási alapra való gyűjtés alapján. A vándorzászlót a legjobbnak elismert egység kapta, melynek parancsnoka VItavský tiszt. Az Ondráš elvtárs által vezetett CSISZalapszervezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a fesztivál megnyitásáig minden CSISZ tag 30 koronával járul hozzá a szolidaritási alaphoz. Május hónapban a versenyszempontok között szerepelt az is, hogy az egységben hányan szerezték meg a fesztiváli sportjelvényt. Ezért a CSISZ tagok az összes alapszervezetekben megkezdték az egyes követelmények teljesítését. Hurta tiszt egységében már tizenöten megszerezték a jelvényt. A többiek sem maradnak le. A sportjelvények megszerzésébe tisztek is bekapcsolódtak. A VIT napjaiban a versenyt még további szempontokkal bővítik, éspedig figyelembe veszik azon CSISZtagok számát, akik kötelezettséget vállalnak, hogy katonai szolgálatuk végeztével pionír-vezetők lesznek. További szempont az is, hogy az egyes egységeknél hány CSISZ-tag van, valamint az, hányan jelentkeznek Ostravára a szénbányákba munkára. Egységünk CSISZ-tagjai- elsők szeretnének lenni ebben a versenyben és valamennyi alapszervezetben agitációs munka folyik a versenypontök teljesítésére. A szolidaritási alapra CSISZ tagonként már 27 korona gyűlt össze, így biztosra vehető, hogy a VIT megnyitásáig ez az összeg jóval magasabb lesz. Bányamunkára elsőnek Kristiak, Antos, Lipnicky elvtársak jelentkeztek. Az agitáció ezen a vonalon is folyik. Karol Neupauer. szakaszvezető Diákok a szövetkezeti földeken A Leleszi Mezőgazdasági Műszaki Iskola CSISZ szervezetének tagsága kötelezettséget vállalt, hogy a helyi egységes föjdművesszövetkezet öthektáros területén a korszerű követelményeknek megfelelően kukoricát termeszt. A leleszi EFSZ a diákság rendelkezésére bocsátja a talajmegmunkáló gépeket, hogy munkájukkal a lehető legjobb eredményeket érjék el. Az ifjúság célja az, hogy a kapásnövények géppel való ápolásának százalékát minél magasabbra emeljék, és a csúcsmunkák idején csökkentsék a kézi munkaerő szükségletét. Nagyon nehéz és kevéssé megoldott kérdés a mezőgazdaságban a sorközi müvelés, mert különböző külső tényezők s az időjárás behatása következtében az agrotechnikai határidők eltolódnak ami, a hektárhozamok csökkenésére vezet. A kukoricát négyzetesen vetették, mert így két irányban művelhető géppel és a vetési területnek csak kis része marad megműveletlen. A gyomirtásra vegyszereket használnak, melyek ártalmatlanak a kultúrnövényekre, de a gyomokat elpusztítják. A IV. osztályos tanulók már készülnek az érettségire, de ezt a munkát odaadással végzik, hiszen tudják, hogy az életbe kikerülve ezzel a feladattal kell megküzdeniük, mert csak a korszerű gépesített mezőgazdaság érheti el a CSKP által kitűzött feladatokat és válthatja valóra a távlati tervek célkitűzéseit. Magyarics János, Lelesz. A tábortűz mellett beszélgettek A rimaszombati l'atra üzem ifjúsági kultúrcsoportja ellátogatott a nagybalogi nyugdíjas otthonba, hogy kultúrműsorukkal elszórakoztassák a pihenőre tért dolgozókat. A fiatalok ügyes műsora felderítette a nyugdíjasokat, nagy tetszést váltott ki. Utána az erdei tisztáson tábortűz mellett beszélgettek, szórakoztak a látogatók a vendéglátókkal. A nyugdíjasok házában hálfis szeretettel beszélnek a látogatásról. Az a vágyuk az öregeknek, hogy mielőbb ismét maguk között üdvözölhessék a Fatra Üzem fiataljait. HÁMORNiK ALADÄR, Nagybalog Néhány sor Kalsáról Á kassai járás legkeletebbre eső községe Kalsa. Egész községi EFSZ-e 1957ben alakult meg. Azóta a helyi nemzeti bizottság munkájában is egyre több javulás észlelhető. A helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére óvodát létesítettek, hogy a kisgyermekes anyák is bekapcsolódhassanak a szövetkezet munkájába. A HNB a községben lévő régi fűrészt, j mely a háború alatt teljesen tönkre ment j és hosszú évekig romokban hevert, most i rendbehozatta és a helyi gazdálkodás vonalán nemcsak a község, hanem a szomszédos községek szükségleteire is felhasználja. A fürészen kívül a HNB asztalosműhelyt is létesített s a háztartásbeli asszonyok között megszervezte a divatos asztalterítő-festést. A kalsal HNB úgy tervezi, hogy rövidesen megkezdi az új iskola építését, kijavítja az összes mezei hidakat, bevezeti a községbe a hangszórót és egy sporttelep építésének gondolatával is foglalkozik. Iván Sándor, Kassa Ij A szocialista kultúra kongresszusá®nak előkészítése során ötórás ankét B volt Oroszkán a cukorgyár színházit] termében, ahol megjelent Szlovákia Sj néhány művészeti és tudományos dol| gozója, nevezetesen Bagar Ondrej ® egyetemi rektor, a Zeneművészeti íj Főiskola tanára, dr. Konček Mikulás S akadémikus, Studený František festőművész, a bratislavai Komenský Egyetem tanSra és Kločková Zora szerkesztő, a Csehszlovák Rádió dol| gozója. A vendégeket Oroszka dolgozói nagy szeretettel fogadták és tiszteli letükre egyórás kulturális műsort §j adott elő a Csemadok gárdája. 5 A színházterem megtelt hallgatósággal, mert hiszen ez volt az első eset, | hogy a kis gyárváros dolgozói ilyen *"' élményben részesülhettek. Karvas István pártszervezeti elnök megnyitója után Markovics János isii kolai igazgató szlovák nyelven, majd | Bittér János igazgató magyar nyelIven köszöntötte a kedves vendégeÉket. | Az üdvözlések után Bagar profeszg szor emelkedett szólásra és két nyelven ismertette idejövetelük célját. — Azért jöttünk ide hozzátok — _ mondotta -, hogy halljuk vélemé| nyeteket munkánkról, amellyel ország gunk dolgozóinak egyetemes kulturá| lis érdekeit kívánjuk szolgálni. Tudjuk, hogy a tőkés múlt, a maga konzervatív felfogásával szinte hermetikusan elzárta a falvak dolgozó népének életét a fejlődési lehetőségektől; mesterséges korlátokat állítottak fel, nemzetiségi, vallási és | más megkülönböztetésekkel operáltak, hogy biztosíthassák a dolgozó milliók feletti uralmukat. Ezt az állapotot végérvényesen felszámoltuk... Oj, haladó célkitűzé| seink minden korlátot ledöntöttek. •1 Eltakarítottuk a múlt fonákságait, | hogy helyükbe kiépítsük — a szó | legteljesebb értelmében — hazánk ~ szocialista életét. Országos méretű munkánk eredméI nyeivel, falvaink népének észrevéteI leivel, javaslataival megyünk majd | Prágába a szocialista kultúra kong~ resszusára, ahol alkalmunk lesz tol| mácsolni ezeket a nézeteket. Bagar professzor ezután vitára H szólította fel a hallgatóságot. S összesen 17 dolgozó szólalt fel. Pe®tő Lajos tanár a Bratislavai Rádió időrendi hiányosságairól, a magyar nyelvű adásokkal, főként a magyar színművek előadásával kapcsolatos igényekről szólt. Utána Varga Sándor tárta fel a szlovákiai festőművészet propagálásának hibáit. Szerinte a falvak népe előtt szinte ismeretlen a képzőművészet s csupán az újságok révén értesül arról, hogy létezik hazánkban festőművészet, szobrászat, stb. Kérte, hogy az illetékes fórumok hozzájárulásával többször rendezzenek kiállításokat, tárlatokat a falvak egyre növekvő igényeinek kielégítésére. Szólt azután a csehszlovákiai magyar irodalom hiányosságairól, majd kérte a kulturális küldöttséget, a prágai kongresszuson hasson oda, hogy az irodalomkritikának hathatósabb figyelmet szenteljenek s ez a kritika mentes legyen az egyoldalúságtól. Helyi vonatkozású kulturális kérdésekben felszólalt még Karvas István, Streda András, Kolibecky János, Hegedűs Ferenc, Hruzik Ján, Lupták József, Bittér János és Liszák elvtárs. ^ Az értékes vitafelszőlalások után Bagar professzor magas színvonalú záróbeszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy először, de nem utoljára jártak az oroszkai dolgozók, gyári munkások és szövetkezeti tagok kedves vendéglátó körében. Patyolat Sándor, Oroszka Megjelent a Korunk 4. száma A Korunk legújabb számában többek között Varga Jenő: A munka termelékenysége és a hétéves terv, Vietor Cherestesiu: A romániai munkásosztály és az 1919-es magyarországi proletárforradalom és Köves Iván: A néger kérdés történelmi alakulása az Egyesült Államokban címmel írt cikket. A Tények és érvek című rovatban a többek között Eugen Pora - Schwartz Árpád: Ember a világűrben és Benedek Zoltán: Változik-e a Föld hőmérséklete? című cikkei találhatók. Ezen kívül gazdag anyagot tartalmaz a Világgazdaság, Világpolitika, Krónika, valamint a Szemle és Bírálat című rovat is. ŰJ SZÖ 5 * 1959. június Z.