Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-07 / 156. szám, vasárnap

Ähol mérj előliünk senki nem járt © Cükpa CL télnek, készülünk az imJuloPja |A SZABADSÁG REGÖSE 1 Puskin születésének 160. évfordulójára A gyakori szél- és hóviharok elle­nére elég világosak voltak az éjsza­kák. Alkonyat után nyomban jelent­kezett a sarkfény. A feltevések sze­rint a Mirnijnek egyenesen a déli fél­teke ama térségében kellett elterül­nie, ahol maximálisan észlelhető a sarkfény jelensége. Az első szovjet expedíció tagjai azonban megállapí­tották, hogy e térség nem közvetlenül másodperc töredéke alatt fehér su­garak röpködtek az égbolt egyik vé­géről a másikra. Rendszerint egy-két órán belül vé­ge lett a világos sarkfénynek. Már­csak gyenge sárgászöld, vagy vöröses fénynyalábbá oszló sárgászöld felhő­csomók maradtak, melyek az északi láthatáron eltűntek a semmiségben. Pislákoló csillagok tűntek fel újra Antarktikus jéghegyek a MIrnij fölött, hanem többszáz kilo­méterrel északra terül el. A Mirníjen nem sokat láttunk a sarkfényből. Mincljárt estefelé, rend­szerint az északi láthatáron, hosszú, zöldes oszlop és drapéria formát öltő sugarak kezdtek feltűnni. Magasságuk és fényük időnként hirtelen annyira megnövekedett, hogy úgyszólván el­érték a zenitet, ahol világító kör, vagy elipszis formájában egyesülve világos koronát képeztek. E koro­nából sugárirányban sárgás-zöld osz­lopok és sávok hullottak alá, állan­dóan változtatva alakjukat és fé­nyüket, majd lassan nyugatrói-kelet felé irányt változtattak. A sarkfény legjobban júniusban és júliusban észlelhető. Greenwichi időszámítás szerint rendszerint 18 órakor oly világos volt a sarkfény, hogy fényénél néha még olvasha­tott is az ember. A sarkvidéki éjszaka egyik leg­szebb jelensége' jtászódott le a Da­vis-tenger fehér hallgatag jégtáblái fölött. Rendszerint észak-kelet felől k e z d t Ä c- <ÍWi <fík é tí n ŕl •-nbgyótf' '.Világos fénynyalábak egészen a Zenitig, majd a dél-nyugati láthatár felé húzódtak tovább. Világos nagy ki­terjedésű hullámos fényszívárvány húzodott végig az egész égbolton. Mind alakja, mind fénye és színe­zete - a fehértől sőtétsárgán és rózsaszínen át a violaszínig — rendkívül gyorsan változott. Pillana­tonként az égboltnak majdnem a fe­lét sárgászöld drapériák világos sáv­jai borították, melyeken keresztül a az égbolton. Feltűnt a Tejút és a két Magellán-felhő, melyek eddig a sarkfény ragyogásában elvesztek. Az antarktikus sarkvidéki éjek hónapokig újra- meg újra eljátszot­ták a természetnek ezt a páratlan színjátékát. Az égboltot egyszerre lefényképező kamera minden öt percben felfogta, a színképmérő egész éjszakán át vékony fény­elemző vonalakra osztotta fel fényük keskeny sávját, a Link-féle fény­mérő pedig a szovjet elektron-fe­szültségmérő hosszú szalagjain je­gyezte fel változásaikat. Sok kilo­méter hosszúságú filmet használtak el, több mint száz méter hosszú fel­jegyzéseket készítettek, melyek megörökítik a felső légkör sugárzá­sának a vihM-os naptevékenység által kiváltott bonyolult folyamatát. Az emberi behatolás első nyomait is láttuk az Antarktisz északi menny boltján: a szovjet szputnyiko­kat és rakétákat. 1958 tavaszán ;a Zenit közelében, rendszerint a Dél­kereszt-csillagcsoporton keresztül repültek a távoli szovjetország üd"­vözletét hozó hírnökök. A Mimi­jén és házikómnál gyakran öröm­kiáltásokkal üdvözölték a sarkkuta­tók csoportjai a szovjetország kül­dötteit. Egyidejűleg a loucsovcivi Ehhart testvérek kis makszut-ka­merájukban megörökítették, hogyan veszett nyoma pontjuknak a déli ég­bolt ezernyi sápadt csillaga között. Egyre jobban szétterjedt a hajnal pírja, mely a napfelkeltét megelőz­te. Nincs' olyan művész, aki meg tudná örökíteni a fehér és kék jég- i táblák feletti színpompát, melyet az ember nem képes leírni. Köze-1 ledett a tél vége és egyúttal indu- | lásunk időpontja is, hogy bejárjuk i a szárazföld mésszi térségeit. A mű­helyekben, raktárakban és a Mírnij j körül lázas előkészületek folytak. Nehéz elképzelni, mi mindent kell | előkészíteni a tanulmányútra, Rend- f be kell hozni tíz nehéz 25 tonnás} traktort 75 cm széles lánctalpait j és az öt Pingvin-terepjáró hernyó­talpait, öt faházikót kell szerelni a i traktorokra és úgy módosítani, hogy j pihenő és munkahelyül is szolgálja- [ nak az expedíció tagjainak, 14 da- j rab 20—30 tonnás üzemanyagtartályt i kell felrakni. Az előkészületekhez tartozik még egy nagy fúrótorony, [ villanytelep és konyha felállítása, a j gépekhez pótalkatrészek biztosítása, [ a járművek rádió összeköttetésének i beszerelése, a navigációs és tudomá- j nyos készülékek felszerelése, orvosi I kellékek biztosítása, több tonna élei- [ miszer, ezenkívül ruházat, robbanó-1 anyag, benzineshordók, számtalan [ egyéb apró szükségleti cikk bizto- j sítása. Indulásunkat szeptember első két i napjára tűztük ki, de a belső tele- ! peken észlelt rendkívül erős fagyok | miatt (a hőmérséklet még mindig j nem hagyott alább mínusz 65 C fok- | nál) el kellett halasztanunk. Ennek ellenére valamennyi telepen — a | Pionyerszkaja-teleptől a Szovjetszka- í ja-telepig - mindenütt kisütött a j nap. 1958-ban a téli fagyok erőseb- I bek voltak, mint az előző évben, különösen szeptember elején. A szél- I viharok sem szüneteltek, és minden! arra vallott, hogy az elkövetkező : nyár időjárása sokkal rosszabb lesz, j mint az előző két évben. Aggodalmaink indokoltaknak bizo- j nyúltak. Ameddig az Antarktiszon | éltünk, úgyszólván mindenütt és! minduntalan kedvezőtlen időjárás j kísért bennünket. ANTONÍN MRKOSi r . < A. Sz. Puskin (N. Uljanov rajza.) Nem, nem halok meg én egészen — énekemben |Hat szellemem tovább, ha testem mái- nem él, Hírem ragyog, amíg a földi téreken lenn Költő csak egy dalra is kél... | — írta a híres Emlékművem-ben | Alekszandr Szergejevics Puskin, a legnagyobb orosz költő, a forradal­mi gyekabrista eszmék dalnoka. . Puskin költészete óriási jelentőségű 5 nemcsak az orosz, hanem az egész világirodalom történetében. Nemesi családban, Moszkvában született 1799. június 6-án. Anyai ág­ról Ibrahim Hannibálnak, Nagy Pé­ter cár szerecsen fővezérének déd­unokája volt. Így Puskinban csodá­, latos vegyülete alakult ki a forró néger szangvinizmusnak és a méla­i bús, töprengő orosz léleknek. Ide­j gen nevelők gondjaira bízva nevel­| kedett, mivel nagyvilági életet élő j szülei nem törődtek vele. Így Pus­i kin magábazárkózott, örökösen el­I mélkedő ifjúként serdült fel. j A nemesi ifjak Carszkoje Szelo-i j líceumában nemcsak Horatius és a j kiváló klasszikusok szeretetét szív­! ta magába. Bármilyen bizarrnak is j tűnik - itt, e nemesi ifjak környe­i zetében érintette* meg először a sza­badság szele. Több forradalmár ke­i rült ki barátai közül. Szoros kap­i csolatot tartott fenn haladó gondol­| kodású gárdatisztekkel, akik később | az 1825-ös gyekabrista felkelés fő­szereplői voltak. Puskin élő szemta­í núja volt a nép szent hazaszeretete nagy fellángolásának az emlékezetes 1812-ben, a napoleoni hódítás ide­| jén. Haladó eszméi, melyeket szenve­délyes szabadságszeretettől áthatott verseiben hirdetett, a cár népelnyo­rpó kegyence! (Arakcsejev és tár­sai) ellen írt epigrammái nem ke­rülték el I. Sándor cár figyelmét. Kaukázusi száműzetésbe küldte a költőt. Gyekabrista volt, bár elkerülte az 1825. december 14-i felkelés rész­vevőinek sorsát. A cári udvar azon­ban sohasem nézte jó szemmel mű­ködését. A szerencsétlen házaséletet élő Puskint kiprovokált pisztolypár­bajban veszejtette el. Puskin az orosz nemzeti népi köl­tészet megteremtője. Komoly esz­meiesség, kora társadalmi problé­máira reagáló időszerűség jellemzi műveit. A nép nyelvén írt, Lomo­noszov után ő volt a legnagyobb nyelvújító. Lírájában az orosz hon forró szeretete, a jobbágyrendszer gyűlölete, az esendők támogatása érzik. Műfajilag egyedülálló verses regényében, az Anyégin-ban a nagy­műveltségű és felvilágosult, de a ha­zai földtől elszakadt, élvhajszoló, de helyét nem lelő, halálosan unatko­zó, orosz nemes típusát kelti élet­re Jevgenyij alakjában. Ugyanakkor az állhatatos Tatjánában a tiszta, szilárd erkölcsű, jellemes orosz nő mintaképét, azt látjuk, ami az orosz társadalomban értékes és romlatlan volt. Sokoldalú művész volt. Több köl­teményében és regényében a tör­ténelmet idézi. Hódol eszményképe — a reformok atyja, Nagy Péter egyéniségének. Alkotásai közül ki­emelkedik a Borisz Godunov című tragédia. Páratlan éleslátással dom­borítja ki benne a néptömegek tör­ténelemalkotó szerepét, tróndöntő erejét. Nem véletlen, hogy az orosz nemzeti zene megteremtői is puski­ni motívumokra komponálták szá­mos művüket. Puskin jelentőségében szinte fel­becsülhetetlen és irodalmi tanulmá­nyok tömkelegében méltatható élet­műve másfél század távlatából sem vesztett művészi tökéletességéből és társadalmi hivatásából. A költő él művében. Teljesült az, amit lát­nokian megjövendölt: Népem szívébe zárt, ott folytatódik éltem, Mert ahhoz szólt dalom, mi benne nemesebb. Mert zord napokban a szabadságról beszéltem. És szántam azt, ki elesett. (1. I.) Kulturális ankét Oroszkán A. Guszjev professzor, a fizika­és matematika tudományok doktora, a szovjet délsarki expedíció tudományos munkatársa a Schackleton és Helena jéghegyek közti „Gyepo" öböiben a jégkéreg vizsgálása közben. 1 ÚJ szó Verseny a Világifjúsági Találkozó tiszteletére A közelgő VII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére az egyes katonai alakulatok versenyt indítottak. A verseny első hó­napját május elején értékelték a szoli­daritási alapra való gyűjtés alapján. A vándorzászlót a legjobbnak elismert egység kapta, melynek parancsnoka VI­tavský tiszt. Az Ondráš elvtárs által vezetett CSISZ­alapszervezet tagjai kötelezettséget vál­laltak, hogy a fesztivál megnyitásáig min­den CSISZ tag 30 koronával járul hozzá a szolidaritási alaphoz. Május hónapban a versenyszempontok között szerepelt az is, hogy az egységben hányan szerezték meg a fesztiváli sport­jelvényt. Ezért a CSISZ tagok az összes alapszervezetekben megkezdték az egyes követelmények teljesítését. Hurta tiszt egységében már tizenöten megszerezték a jelvényt. A többiek sem maradnak le. A sportjelvények megszerzésébe tisztek is bekapcsolódtak. A VIT napjaiban a ver­senyt még további szempontokkal bővítik, éspedig figyelembe veszik azon CSISZ­tagok számát, akik kötelezettséget vál­lalnak, hogy katonai szolgálatuk végez­tével pionír-vezetők lesznek. További szempont az is, hogy az egyes egységek­nél hány CSISZ-tag van, valamint az, hányan jelentkeznek Ostravára a szénbá­nyákba munkára. Egységünk CSISZ-tagjai- elsők szeret­nének lenni ebben a versenyben és va­lamennyi alapszervezetben agitációs mun­ka folyik a versenypontök teljesítésére. A szolidaritási alapra CSISZ tagonként már 27 korona gyűlt össze, így biztosra vehető, hogy a VIT megnyitásáig ez az összeg jóval magasabb lesz. Bányamun­kára elsőnek Kristiak, Antos, Lipnicky elvtársak jelentkeztek. Az agitáció ezen a vonalon is folyik. Karol Neupauer. szakaszvezető Diákok a szövetkezeti földeken A Leleszi Mezőgazdasági Műszaki Iskola CSISZ szervezetének tagsága kötelezett­séget vállalt, hogy a helyi egységes föjd­művesszövetkezet öthektáros területén a korszerű követelményeknek megfelelően kukoricát termeszt. A leleszi EFSZ a diákság rendelkezé­sére bocsátja a talajmegmunkáló gépeket, hogy munkájukkal a lehető legjobb ered­ményeket érjék el. Az ifjúság célja az, hogy a kapásnö­vények géppel való ápolásának százalé­kát minél magasabbra emeljék, és a csúcsmunkák idején csökkentsék a kézi munkaerő szükségletét. Nagyon nehéz és kevéssé megoldott kérdés a mezőgazdaságban a sorközi mü­velés, mert különböző külső tényezők s az időjárás behatása következtében az agrotechnikai határidők eltolódnak ami, a hektárhozamok csökkenésére vezet. A ku­koricát négyzetesen vetették, mert így két irányban művelhető géppel és a vetési területnek csak kis része marad meg­műveletlen. A gyomirtásra vegyszereket használnak, melyek ártalmatlanak a kul­túrnövényekre, de a gyomokat elpusztít­ják. A IV. osztályos tanulók már készülnek az érettségire, de ezt a munkát odaadás­sal végzik, hiszen tudják, hogy az életbe kikerülve ezzel a feladattal kell megküz­deniük, mert csak a korszerű gépesített mezőgazdaság érheti el a CSKP által ki­tűzött feladatokat és válthatja valóra a távlati tervek célkitűzéseit. Magyarics János, Lelesz. A tábortűz mellett beszélgettek A rimaszombati l'atra üzem ifjúsági kultúrcsoportja ellátogatott a nagybalo­gi nyugdíjas otthonba, hogy kultúrmű­sorukkal elszórakoztassák a pihenőre tért dolgozókat. A fiatalok ügyes műsora felderítette a nyugdíjasokat, nagy tet­szést váltott ki. Utána az erdei tisztá­son tábortűz mellett beszélgettek, szó­rakoztak a látogatók a vendéglátókkal. A nyugdíjasok házában hálfis szere­tettel beszélnek a látogatásról. Az a vá­gyuk az öregeknek, hogy mielőbb ismét maguk között üdvözölhessék a Fatra Üzem fiataljait. HÁMORNiK ALADÄR, Nagybalog Néhány sor Kalsáról Á kassai járás legkeletebbre eső köz­sége Kalsa. Egész községi EFSZ-e 1957­ben alakult meg. Azóta a helyi nemzeti bizottság munkájában is egyre több javu­lás észlelhető. A helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére óvodát létesítettek, hogy a kisgyermekes anyák is bekapcso­lódhassanak a szövetkezet munkájába. A HNB a községben lévő régi fűrészt, j mely a háború alatt teljesen tönkre ment j és hosszú évekig romokban hevert, most i rendbehozatta és a helyi gazdálkodás vo­nalán nemcsak a község, hanem a szom­szédos községek szükségleteire is felhasz­nálja. A fürészen kívül a HNB asztalos­műhelyt is létesített s a háztartásbeli asszonyok között megszervezte a divatos asztalterítő-festést. A kalsal HNB úgy tervezi, hogy rövide­sen megkezdi az új iskola építését, kija­vítja az összes mezei hidakat, bevezeti a községbe a hangszórót és egy sporttelep építésének gondolatával is foglalkozik. Iván Sándor, Kassa Ij A szocialista kultúra kongresszusá­®nak előkészítése során ötórás ankét B volt Oroszkán a cukorgyár színház­it] termében, ahol megjelent Szlovákia Sj néhány művészeti és tudományos dol­| gozója, nevezetesen Bagar Ondrej ® egyetemi rektor, a Zeneművészeti íj Főiskola tanára, dr. Konček Mikulás S akadémikus, Studený František fes­tőművész, a bratislavai Komenský Egyetem tanSra és Kločková Zora szerkesztő, a Csehszlovák Rádió dol­| gozója. A vendégeket Oroszka dolgozói nagy szeretettel fogadták és tiszte­li letükre egyórás kulturális műsort §j adott elő a Csemadok gárdája. 5 A színházterem megtelt hallgatóság­gal, mert hiszen ez volt az első eset, | hogy a kis gyárváros dolgozói ilyen *"' élményben részesülhettek. Karvas István pártszervezeti elnök megnyitója után Markovics János is­ii kolai igazgató szlovák nyelven, majd | Bittér János igazgató magyar nyel­Iven köszöntötte a kedves vendége­Éket. | Az üdvözlések után Bagar profesz­g szor emelkedett szólásra és két nyel­ven ismertette idejövetelük célját. — Azért jöttünk ide hozzátok — _ mondotta -, hogy halljuk vélemé­| nyeteket munkánkról, amellyel orszá­g gunk dolgozóinak egyetemes kulturá­| lis érdekeit kívánjuk szolgálni. Tud­juk, hogy a tőkés múlt, a maga konzervatív felfogásával szinte her­metikusan elzárta a falvak dolgozó népének életét a fejlődési lehetősé­gektől; mesterséges korlátokat állí­tottak fel, nemzetiségi, vallási és | más megkülönböztetésekkel operál­tak, hogy biztosíthassák a dolgozó milliók feletti uralmukat. Ezt az állapotot végérvényesen fel­számoltuk... Oj, haladó célkitűzé­| seink minden korlátot ledöntöttek. •1 Eltakarítottuk a múlt fonákságait, | hogy helyükbe kiépítsük — a szó | legteljesebb értelmében — hazánk ~ szocialista életét. Országos méretű munkánk eredmé­I nyeivel, falvaink népének észrevéte­I leivel, javaslataival megyünk majd | Prágába a szocialista kultúra kong­~ resszusára, ahol alkalmunk lesz tol­| mácsolni ezeket a nézeteket. Bagar professzor ezután vitára H szólította fel a hallgatóságot. S összesen 17 dolgozó szólalt fel. Pe­®tő Lajos tanár a Bratislavai Rádió időrendi hiányosságairól, a magyar nyelvű adásokkal, főként a magyar színművek előadásával kapcsolatos igényekről szólt. Utána Varga Sándor tárta fel a szlovákiai festőművészet propagálásának hibáit. Szerinte a fal­vak népe előtt szinte ismeretlen a képzőművészet s csupán az újságok révén értesül arról, hogy létezik ha­zánkban festőművészet, szobrászat, stb. Kérte, hogy az illetékes fórumok hozzájárulásával többször rendezze­nek kiállításokat, tárlatokat a falvak egyre növekvő igényeinek kielégíté­sére. Szólt azután a csehszlovákiai magyar irodalom hiányosságairól, majd kérte a kulturális küldöttséget, a prágai kongresszuson hasson oda, hogy az irodalomkritikának hatható­sabb figyelmet szenteljenek s ez a kritika mentes legyen az egyoldalú­ságtól. Helyi vonatkozású kulturális kérdé­sekben felszólalt még Karvas István, Streda András, Kolibecky János, He­gedűs Ferenc, Hruzik Ján, Lupták József, Bittér János és Liszák elv­társ. ^ Az értékes vitafelszőlalások után Bagar professzor magas színvonalú záróbeszédében annak a reményének adott kifejezést, hogy először, de nem utoljára jártak az oroszkai dolgozók, gyári munkások és szö­vetkezeti tagok kedves vendéglátó körében. Patyolat Sándor, Oroszka Megjelent a Korunk 4. száma A Korunk legújabb számában többek között Varga Jenő: A munka termelékenysége és a hétéves terv, Vietor Cherestesiu: A romániai mun­kásosztály és az 1919-es magyaror­szági proletárforradalom és Köves Iván: A néger kérdés történelmi ala­kulása az Egyesült Államokban cím­mel írt cikket. A Tények és érvek című rovatban a többek között Eu­gen Pora - Schwartz Árpád: Ember a világűrben és Benedek Zoltán: Változik-e a Föld hőmérséklete? cí­mű cikkei találhatók. Ezen kívül gaz­dag anyagot tartalmaz a Világgazda­ság, Világpolitika, Krónika, valamint a Szemle és Bírálat című rovat is. ŰJ SZÖ 5 * 1959. június Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom