Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-07 / 156. szám, vasárnap

A külügyminiszterek genfi értekezletének teljes ülése Genf (ČTK) - A külügyminiszterek pénteken további sorrendben már 15. hivatalos ülésüket tartották Genfben. Az ülés két és fél órát tartott, és Herter amerikai államtitkár kivételével az összes résztve­vők rögtönzött beszédet mondottak. Az ülésen felszólaltak az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az NDK és Nyugat-Németország kép­viselői. i Herter beszéde első részében Ber­lin kérdésével foglalkozott. Ojra megerősítette, hogy a nyugati hatal­mak úgy képzelik el a berlini kérdés „megoldását", hogy Nyugat-Berlinről egész Berlinre kiterjesztik a meg­szállási rendszert. Ez ismét azt bi­zonyítja, hogy az amerikai államtit­kár a héten tartott nem hivatalos tárgyalás folyamán sem változtatta meg e kérdéssel kapcsolatban elfog­lalt álláspontját és továbbra is kitart a teljesen elfogadhatatlan feltételek és javaslatok mellett. Herter után Selwyn Lloyd angol külügyminiszter mondott rövid be­szédet. Ismét reményét fejezte ki, hogy az értekezletnek sikerül pozi­tív eredményeket elérnie. Viszont mindjárt azt a nézetet hangoztatta, hogy ennek érdekében állítólag fon­tos lenne, hogy a szovjet küldöttség megváltoztassa „Berlin egyesítésé­nek" tervével kapcsolatos álláspont­ját. Ezután Andrej Gromiko, a Szov­jetunió képviselője szólalt fel. Gromiko, a szovjet küldöttség ve­zetője válaszolt Herter nyilatkozatá­ra. Kijelentette, hogy a szovjet kor­mány álláspontját kifejezték a szov­jet kormánynak és hivatalos képvi­selőinek nyilatkozatai, javaslatai és okmányai. Ha közelebb akarjuk hozni az ál­láspontokat és keressük a megegye­zést, ne rántsuk vissza értekezletün­ket a már megtett útról. Gromiko végül kijelentette, hogy két kérdést tett fel. Elsősorban egy utalásukra' gondolok, aféle nyilatko­kozatnak, aféle kiáltványnak, röviden aféle okmánynak lehetőségére azzal kapcsolatban, hogy megegyezünk az erőszak kirekesztéséről és arról, hogy a nagyhatalmak egymás között minden vitás kérdést megfelelő tár­gyalás alapján, békés úton oldanak meg. •Adhatnának-e az USA, Franciaor­szág és Anglia külügyminiszterei megfelelő magyarázatot arra vonat­kozólag van-e valamilyen lehetőség a megegyezésre e kérdésben? Második kérdésem az európai fegy­vermentes övezetre vonatkozik — folytatta Gromiko. — Az értekezlet részvevői különböző összefüggésben emlegették az övezet gondolatát, de sohasem fejtették ki és rögzítették le e gondolatot. Nem tudnák-e a há­rom nagyhatalom külügyminiszterei erre vonatkozó érveiket konkrétabban megfogalmazni. Végül felszólaltak a két német ál­lam képviselői. Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere újra kijelen­tette, hogy az NDK küldöttsége kész hozzájárulni ahhoz, hogy ne nehezít­sék meg felesleges kérdésekkel az értekezletet, és ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a Német Szövetségi Köztársaság képviselőivel a Németor­szágot, valamint az NDK és NSZK viszonyát közvetlenül érintő egyes kérdésekről. Dr. Grewe, nyugatnémet küldött mondott ezután beszédet. Még nega­tívabb volt, mint régebbi felszólalá­sai. Kijelentette, hogy az NSZK kor­mánya nem akar és nem fog foly­tatni ilyen megbeszéléseket az NDK képviselőivel. Magánbeszélgetések szombaton Genf (ČTK) — Szombaton, június 6-án 11 órakor Lloyd brit külügy­miniszter genfi szállásán a négy nagyhatalom külügyminiszterei nem hivatalos ülést tartottak. Amint Hope, a brit küldöttség képviselője az új­ságírókat tájékoztatta, az ülés rövid­del 13 óra után ért véget és jó lég­körben folyt le. A miniszterek foly­tatták az értekezlet munkájával ösz­szefüggő kérdések megtárgyalását. Megegyeztek abban, hogy hétfőn 16 órakor további nem hivatalos ! ülést tartanak Gromiko szovjet miniszter szállásán. A következő plenáris ülés időpontját eddig nem határozták meg. GROMIKO - BOLZ-TALÄLKOZÔ Gromiko szovjet külügyminiszter június 5-én délután fogadta Bolzot, ' az NDK külügyminiszterét. Megbeszé­lésükön szovjet részről jelen voltak V. A. Zorin, I. I. Iljicsov és O. P. Szeljanyinov küldöttek, az NDK ré­széről O. Winzer, H. Töplitz, T. Flo­rin, W. Meissner és G. Kegel. A két küldöttség megtárgyalta az értekez­let eddigi lefolyását, a jelenlegi hely­zetet és további alakulásának kilá­tásait. Dr. Lothar Bolz, az NDK küldöttsé­gének vezetője és 0. Winzer állam­titkár pénteken este Berlinbe utazott, hogy az NDK párt- és kormánykül­döttségének Moszkvába utazása előtt megtárgyalják a genfi értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. A genfi értekezlet negyedik hetének eredményei Genf (CTK) - Lezárult a genfi külügyminiszteri értekezlet negyedik hete. Ezen a héten csak két hivata­los ülést tartottak, mégpedig kedden és pénteken. Ezenkívül több nem hi­vatalos ülésre került sor a Szovjet­unió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei rész­vételével. Jóllehet e magán megbe­szélések tartalmát nem tették közzé, ismeretes, hogy Berlinről tárgyaltak. A nyugati sajtóban és a genfi új­ságírókörökben a legkülönbözőbb hí­rek keltek szárnyra a nem hivatalos üléseken lefolyt tárgyalásokról. E hí­rekben derűlátás váltakozott a bo­rúlátással. Céljuk nyilvánvalóan az volt, hogy elferdítsék a tárgyalások lefolyását és a Jíözvélemény szemé­ben kedvezőtlen fénybe helyezzék a szovjet küldöttséget. Ezek a mes­terkedések természetesen nem újak. Ugyanakkor azonban a nyugati sajtó­ban megjelent számos hír nyilván­valóan arra szolgált, hogy nyomást gyakoroljon bizonyos küldöttségekre. ' így pl. hírek keringtek arról, hogy a Nyugat valamilyen „új javaslato­kat" tett Berlin kérdésében. Azt ál­lították, hogy a nyugati hatalmak ál­lítólag csökkenteni szándékoznak megszállási egységeiket Nyugat-Ber­linben, hogy hajlandók volnának lé­péseket tenni a RIAS uszító leadó tevékenységének beszüntetésére stb. Megmutatkozott azonban, hogy e hí­rek alaptalanok voltak, nyilvánvalóan csak azért bocsátották szárnyra őket, hogy a nyugati hatalmakat mentesít­sék a tárgyalások elhúzásának fe­lelősségétől. Mi a való helyzet a berlini kérdés­ről folyatott megbeszélések terén? A szovjet álláspontot kifejtették a Nyugat-Berlin szabad várossá való nyilvánítására tett javaslatban. A nyugati hatalmak azonban a meg­szálló csapatok visszavonásának kér­désében szilárd álláspontra helyez­kednek. Ezért a szovjet küldöttség, mint ismeretes, más lehetőségeket javasolt, például azt, hogy maradja­nak Nyugat-Berlinben bizonyos jel­képes katonai egységek, mégpedig nemcsak a három nyugati nagyhata­lom, hanem a Szovjetunió egységei is. Ha ez sem felelne meg a nyugati küldöttségeknek, akkor a szovjet küldöttség még egy más megoldást ajánl: semleges államok katonai egy­ségeit. Mindezen változatok az ENSZ együttműködésének bizonyos formá­jára számítanak. De a Nyugat-Berlin­ben levő csapatoknak semmi esetre sem lehet megszállási jellegük. És éppen ebben rejlik a nyugati hatalmak elv­ben. eltérő álláspontja, nem akarják megszüntetni a megszállási rendszert. Sok vita folyik a Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zötti összeköttetési vonalak és utak kérdésében is. A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya világosan kijelentette már, hogy hajlandó biz­tosítékot nyújtani az NSZK és a Nyugat-Berlin közötti összeköttetés kérdésében. Ez világosan tanúsítja az NDK kormányának jóakaratát arra, hogy elősegítse a megegyezés eléré­sét. Genfben azt várták, hogy a nem hivatalos üléseken, amelyeket most a nyugati küldöttség kérésére gyak­rabban tartanak, mint a hivatalos üléseket, a nyugati küldöttségek ru­galmasabb álláspontot foglalhatnak el. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy ez nincs így. A nyu­gati hatalmak nem utasíthatják el nyíltan a szovjet javaslatokat a ber­lini kérdésben és ezért szándékosan húzzák-halasztják a tárgyalásokat. Ezért itt az ideje, hogy a nyugati küldöttségek végre reális álláspontra helyezkedjenek. A genfi értekezlet már egy hónapja tart és ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a tárgyalások legalább valamilyen eredményt felmu­tassanak. NAGYGYŰLÉS MOSZKVÁBAN a szovjet párt- és kormányküldöttség hazaérkezése alkalmából Budapest (ČTK) - Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke a Magyar Népköztársaságban tett két­napos baráti látogatás után június 6-án délelőtt TU — 10i-es külön repülő­gépen Budapestről Moszkvába utazott. Vele együtt visszatért Moszkvába Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter is. A Ferihegyi repülőtéren Kádár. János az MSZMP első titkára dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP KB politi­kai bizottságának, a kormány további tagjai és a magyar dolgozók képviselői búcsúztatták a kedves vendégeket. Moszkva (ČTK) — Nyikita Hruscsov, a TU-114-es repülőgéppel szom­baton délután albániai és magyarországi látogatásáról hazatért Moszkvába. Nyikita Hruscsovot és Malinovszkij marsallt a moszkvai közélet képviselői fogadták. Fogadására megjelentek: A. Arisztov, N. Ignatov, A. Kiricsenko, F. Kozlov, 0. Kuusinen, A. Mikojcm, N. Muhitgyinov, N. Svernyik, P. Posz­pjelov és D. Poljanszkij. Hruscspv elvtárs a szovjet vezetőkkel együtt a repülőtérről a luzsniki sportcsarnokba hajtatott, ahol a szovjet párt- és kormányküldöttség haza­érkezése alkalmából nagygyűlést rendeztek. Moszkva, (ČTK) - Nyikita Hrus­csov beszédet mondott a nagygyűlé­sen. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet párt- és kormányküldött­ség albániai látogatása nagyon hasz­nos és érdekes volt. „Elsősorban azért, mert az Albán Munkapárt ve­zető funkcionáriusaival, az Albán Népköztársaság " kormánytényezőivel eszmecserét folytatunk az államain­kat és életünket közvetlenül érintő legkomolyabb kérdésekről — mon­dotta Hruscsov elvtárs, összejövete­leink igazolták teljes kölcsönös meg­értésünket valamennyi kérdésben. Nyikita Hruscsov kijelentette: fontos, hogy gyakrabban találkozzunk és eszmecserét folytassunk. Nyikita Hruscsov foglalkozott Albá­nia szocialista fejlődésével. Kijelen­tette: nincs messze az 4z idő, amikor Albánia a szocialista országok ékköve lesz és szemléltető példát mutat a Földközi-tenger térsége valamennyi országának. Elismerései nyilatkozott az albán mezőgazdaságról is. Hruscsov elvtárs nagyra értékelte az albán értelmiség, párt- és állam­vezetöi káderek nagyon jó ideológiai, politikai felkészültségét. Hangsúlyoz­ta, hogy az albán elvtársak sikeresen védelmezik a marxizmus-leninizmus nagy tanítását a revizionisták és oportunisták támadásaival szemben. Albánia belpolitikai és nemzetközi helyzete ma nagyon jó, szilárd mdn­dotta Hruscsov. Albánia a hatalmas szocialista tábor országainak család­tagja. Tágja a Varsói Szerződés or­szágai közösségének és ezért szi­lárd és biztonságban érzi magát. Ezt Olaszország is tudja, de tudják ezt Al­bániával szemben ellenségesen visel­kedő más országok is. Kénytelenek tekintetbe venni, hogy Albánia nincs magára hagyva. Nyikita Hruscsov megállapította, hogy Olaszország és Görögország kormányai esztelenségre adták a fe­jüket, amikor megengedték rákéta­támaszpontok építését területükön, mivel sem Albániának, sem a Szov­jetuniónak, sem Bulgáriának nem szándéka támadást intézni Olaszor­szág és Görögország ellen. MUnnich, Hruscsov, Kádár, Malinovszkij és Révész elvtársak a szovjet vendégek budapesti látogatásán (Foto: CTK — MTI) Hruscsov elvtárs ezután kitért Chi­vu Sztoicának, a Román Népköztársa­ság miniszterelnökének javaslataira, melyeket a balkáni béke megszilárdí­tására és e térség atommentes öveze­tének kialakítására tett. E javasla­tokat Jugoszlávia is támogatta. A szovjet kormánynak az a nézete, hogy a legésszerűbb lenne atom­mentes, rakétamentes övezetet léte­síteni a Balkánon és együttesen biz­tosítani az ellenőrzést. Ha e javaslatot nem fogják támogatni, és ha a Balkánon folytatódik a nyugati hatalmak agresszív politikája, a Szovjet­unió az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal és a varsói szerződés többi tagállamaival együtt kénytelen lesz rakétatámaszpontokat felállítani az agresz­szorok támaszpontjainak közelében. Hruscsov elvtárs a továbbiakban kije­lentette, hogy a Szovjetunió a saját terü­letéről kilőtt rakétalövedékekkel eltalál­hatja az ellenséges támaszpontokat. De ha Görögország és Olaszország területén állí­tanak fel ellenünk irányuló rakétákat, miért Iőjjük ezeket nagy távolságról, ha kis'mé­retű rakétákkal Albánia és Bulgária terü­letéről is elérhetjük az ellenséges támasz­pontokat? Albániában és Bulgáriában rend­kívül kedvező feltéte­lei vannak a támasz­pontok felállításának. Azt hiszem, Olasz­ország és Görögország kormányai józanok lesznek, s nem enge­dik meg, hogy népeik veszélynek legyenek kitéve, — mondotta végezetül Hruscsov elvtárs. Meggyőződé­sünk, hogy minden békeszerető nép a sa­ját országában elitéli azokat, akik hasonló szándékokat táplálnak és mindent elkövet, hogy hozzájáruljon a hidegháború felszámo­lásához s a világbéke megszilárdításához. N. Sz. Hruscsov augusztusban Finnországba látogat Moszkva (ČTK) — A TASZSZ jelentése szerint a finn kormány N. Sz. Hruscsov­nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének meghívót küldött, hogy Dániába, Svédországba és Norvégiába vezető útján ez év augusztusában Finnországot is fel­keresse? • N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke közölte, hogy a meghívást örömmel elfogadja és hogy augusztusban néhány napra Finnországol is felkeresi. a SEGÍT-E if á n a i d e h r é tu m H irtelenében nehéz lenne felso­rolni, hogy a történelem fo­lyamán a katolikus egyház hányszor kísérelte meg a fejlődést, a haladást, a demokratikus kibontakozást meg­akadályozni pápai dekrétummal, szent inkvizícióval. Ügy látszik azonban, az évek múltával egyre hatástala­nabbá válik a középkor e rettenetes fegyvere. Már Olaszországban is el­veszti félelmetességét és a hívő tö­megek szemében is közönséges poli­tikai mesterkedéssé hitványult, amely mögött hazai és külföldi kapitalista érdekek állnak. A legutolsó pápai dekrétum ez év március 25-én kelt és megtiltja vala­mennyi igaz katolikusnak, a balol­dali jelöltek támogatását a mai szi­cíliai választásokon. Az egyház ezer­féle módon próbál nyomást gyakorol­ni a választókra. Szószékről, püspöki levelekből áradt a reakciós agitáció, a mai népellenes olasz politika ma­gasztalása, védelme. Hogyan született meg e dekrétum? Mint ismeretes, Szicíliának területi autonómiája van, és képviselőházá­ban 1947. óta először vesztette el a múlt évben a Kereszténydemokrata Párt a vezetést. Természetesen ebbe nem nyugodott bele és minden esz­közzel vissza akarja szerezni a ve­zetést. A megbotránkozás akkor érte el tetőfokát, amikor Milazzo, a Ke­reszténydemokrata Párt volt tagja, kiszakadt a pártból és megalakította a Keresztény Szocialista Uniót, amely összefogott a balodallal és a ma le­folyó választásokon, amelyen megvá­lasztják a szicíliai tartományi gyűlés 90 tagját, a kommunistákkal és szo­cialistákkal összefogva küzd a Ke­reszténydemokrata Párt ellen. A Vatikánnak nem tetszik, hogy a szicíliai választásokon olyan „kom­munista színezetű" jelszavak is utat törtek, mint megszüntetni a munka­nélküliséget, nem akarunk rakéta­támaszpontokat, követeljük a gazda­sági fejlesztés politikáját! A Keresz­ténydemokrata Párt vezetői ugyan­olyan jól tudják, mint a bíborosok, hogy ezek a jelszavak az egyszerű olasz dolgozók kívánságait fejezik ki, és ezért félnek tőlük annyira. Ezért nyúltak az egyház leghatáso­sabbnak vélt fegyveréhez, a pápai dekrétumhoz. A ma megvalósuló szicíliai válasz­tások eredményeit nehéz megjósolni, hiszen valamennyi jobboldali erő összefogott a választók megtéveszté­sére s még Amerikából is százezer­nyi levelet küldtek Szicíliába, amely­ben a Kereszténydemokrata Párt támogatását kérték a választóktól. A szicíliai választások politikai jelen­tősége nagyon nagy (habár az olasz­országi választóknak csupán egyti­zede vesz részt benne) mivel az új demokratikus nemzeti utat kereső ésszerű politika hívei ütköznek benne össze a nyugati NATO-politikát foly­tató táborral. Ki lesz a győztes, ne­héz eldönteni, de a nemrégi Val d Aoste-i baloldali győzetem s a szici­liai dolgozók harckészsége arra enged következtetni, hogy a pápai dekré­tum nem nagy hatással lesz a vá­lasztások kimenetelére* (sz-a) Á nyugatnémet ifjúság nem hajlandó a Bundeswehrben szolgálni Berlin (ČTK) - Az ADN sajtó­ügynökség közölte, hogy május 17. és 28 között 678 fiatalkorú, 18 -2o éves katonaköteles menekült a Német Szövetségi Köztársaságból a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol menedékjogot kértek azzai az indo­kolással, hogy nem akarnak a nyu­gatnémet Bundeswehrben szolgálni. Walter Ulbricht a tudományos és műszaki dolgozók aktíváján Drezdában Drezda (ČTK) - Walter Ulbricht az NSZEP KB első titkára pénteken a német kérdés megoldásának je­lenlegi szempontjairól és az NDK szocialista építésének feladatairól beszélt kétezer tudományos és mű­szaki dolgozó aktíváján. A megértés kérdésében a bonni kormány állás­pontját „a nemzeti katasztrófa" po­litikájának minősítette. Á német kér­dés békés megoldása csak akkor le­hetséges, ha a bonni kormány lemond az atomfegyverkezésről, a hadkötele­zettségről és a rakétatámaszpontok létesítéséről Nyugat-Németország­ban. A genfi értekezleten résztvevő nyugatnémet küldöttség viselkedésé­ről kijele'ntette, hogy a német kér­dés békés megoldásától való határta­lan félelem jellemzi. Ulbricht beszé­de további részében arról szólt a német értelmiséghez, hogyan értel­mezik a két német államban a sza­badságot. A tudományos dolgozók feladata, hogy szabadságharcra lel­kesítsenek, mivel a nyugatnémet mi­litarizmus visszaél a tudományos munka eredményeivel. S szocialista országok együttműködése a színesfém-kohászatban Varsó (ČTK) - A lengyel sajtó­iroda jelentése szerint Katowicén ülésezik a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa színesfém-kohászati állandó bizottságának a színes fém ércek nemesítésével foglalkozó ta­gozata. Az ülésen részt vesznek Bul­gária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió tudományos kutatóinté­zeteinek, tervező irodáinak és ipari üzemeinek vezető munkatársai. A tárgyalások fő tárgykörét színes­fém-kohá»zat terén elért legújabb termelési sikerek képezik. ŰJ SZÖ 3 * 1959. június Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom