Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-06 / 155. szám, szombat

A NATO londoni kongresszusa Moszkva (ČTK) - Londonban június 5-én kezdődött a NATO ún. kongresszusa, amelyet az Atlanti Szövetség 10. évfordulója alkalmából hívtak össze. A Pravda a NATO kongresszusával kapcsolatos kommentárjában rámutat arra, hogy a kongresszust szervezői bizonyos kulturális, gazdasági és szociális akciő színében igyekszenek feltüntetni, amelynek célja a NATO tagállamai egységének bizonyítása lenne. A kongresszust a közvélemény nemzetközi fórumaként állítják be és hangsúlyozzák, hogy a Nyugat egyetért az Atlanti Tömb létezésével és agresszív politikájával. A kongreszszus célja, hogy a „kulturális és gazdasági együttműködésről' szóló megbeszélésekkel leplezze a NATO kevésbé dicséretes tevékenységét és a nemzetek figyelmét elterelje e katonai tömb agresszív lényegéről. Teljesen nyilvánvaló, hogy a NATO-bar. uralkodó helyzet nem irigylésre méltó — folytatja a lap, és vezető erői olyan intézkedésekre határozták el magukat, mint amilyen a NATO kongresszusának megrendezése. Az az átlátszó törekvés, hogy az Atlanti Tömböt tetszetős színben tüntessék fel, senkit sem téveszthet meg, mert mindenki tudja, hogy a NATO a nemzetközi feszültség fő tényezője. A moszkvai Pravda cikkének befejező részében utal arra, hogy mindenkit csodálkozásba kell ejtenie annak a ténynek, hogy abban az időben, mikor Genfben tanácskozások folynak, Londonban olyan kongreszszust hívnak össze, amelynek semmi köze sincs a béke és biztonság megőrzésére irányuló törekvéshez. Ä bolgár sajtóiroda) nyilatkozata Szőfia (ČTK). - A bolgár sajtóiroda június 4-én a következő nyilatkozatot adta ki: Az utóbbi időben számos külföldi lap különösen Olaszországban és Görögországban olyan hírt közölt, miszerint a Bolgár Népköztársaság területén állítólag különböző hatósugarú rakétatámaszpontokat létesítettek. A nevezett országok felelős körei saját katonai intézkedéseik megindokolására használják ki e jelentéseket. A bolgár sajtóiroda felhatalmazást kapott oly értelmű nyilatkozat tételére, hogy a Bulgária területén elhelyezett rakétafegyverekről szóló hírek elejétől végéig lelkiismeretlen koholmányok. Bulgária területén nincsenek rakéta-támaszpontok, nincsenek rakétafegyverek, atomfegyverek, s nem is folynak előkészületek ilyen fegyverek elhelyezésére és támaszpontok építésére. Egyes nyugati lapok rágalmazó híreinek kihívó jellege nyilvánvaló I s nem nehéz kitalálni, ki a sugalmazójuk. Éppen az, aki saját területén rakétatámaszpontokat épit vagy akar építeni, éppen az igyekszik tiszta lenni saját népei szemében a rakétatámaszpontok elhelyezésének kérdésében és a békeszerető országokról terjesztett koholmányaival félrevezeti őket. IRAK KILÉP AZ ANGOL FONT KÖZÖSSÉGÉBŐL Bagdad (ČTK) A bagdadi rádió jelentése szerint Kasszem iraki miniszterelnök június 4-én közölte hogy Irak kilép az angol font sterling-tömbből. Az erről a lépésről folytatott tárgyalások döntő fázis ba jutottak. „A jövőben saját népünkre, saját forrásainkra és dinárunk erejére akarunk támaszkodni" jelentette ki Kasszem miniszterelnök. Á bratszki vízierőmű kapacitását 4,5 mii. kW-ra emelik Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió villanyerőműveinek építésügyi minisztériuma elhatározta, hogy az Angarán épülő bratszki vízierőmű kapacitását 3 millió 600 ezer kW-ról 4 millió 500 ezer kW-ra emelik. Ezt a növelést részint azzal biztosítják, hogy a turbogenerátorok számát 18ról 20-ra emelik, részint pedig azzal, hogy minden turbogenerátor működését fokozzák. A létfenntartási költségek emelkedése az USA-ban New York (ČTK) - New York állam munkaügyi minisztériumának jelentése szerint ez állam lakosságának létfenntartási költségei 3 év alatt több mint nyolcszor emelkedtek. A jelentés rámutat arra, hogy 1956 óta a hús, a hal és a baromfi ára 19 %-kal, a könyv, az újságok, kulturális és rekreációs szolgálatok ára 15 %-kal emelkedett. A különféle közszolgáltatások ugyanabban az időben 10 %-kal drágultak. Új szovjet orvosság Moszkva (ČTK) — A moszkvai járpánytani- és mikrobiológiai intézetben új antibiotikumot állítottak elő M icerin néven. Az új orvosságot sokoldalúan kipróbálták. Bebizonyosodott, hogy sokkal hatásosabb a penicillinnél és a sztreptomicinnél. Bevált bélbajok, műtétek utáni gennyes komplikációk, agyvelőmegbetegedések stb. kezelésében. A Micerin ipari gyártásának technológiáját már kidolgozták. A japán ifjúság tiltakozik az okinavai új büntetőtörvény ellen Tokió (ČTK) - A Japán Ifjúsági Liga június 4-én Eisenhowerhez, az USA elnökéhez és Donald Boothoz, az okinavai amerikai főbiztoshoz táviratot küldött, amelyben élesen tiltakozik az okinavai új megszálláti' büntetőtörvény bevezetése ellen, amely június 5-én lépett érvénybe A liga határozottan követeli, hogy a büntetőtörvényt helyezzék hatályon kívül tekintettel arra, hogy a többi között ez a törvény elnyomja az okinavai lakosság azon követelését, hogy a szigetet visszadják Japánnak. A táviratban a liga csodálkozását fejezi ki afelett, hogy az USA képviselői, amely ország a demokrácia védelmezőjének szerepében tetszeleg, ezzel a törvénnyel megszegik a demokrácia alapelveit. A Kínai Népköztársaságban valamennyi nemzetiség lelkesen kapcsolódik be a szocializmus építésébe. li kis Ll nemzeti csoport is minden erejével kUzd az új társadalmi rendszer erősítéséért. Képeink a Haj-Nan szigeten lévő Vörös lobogó kommunában készültek. Felső képünkön a kommuna egyik tagja, a gazdag banántermést szüreteli, másik képünkön a népi tánccsoport próbát tart. (Üj Kína felvételei) PÁRIZSI SÉTÁK Régi ismerősök, jóbarátok, ha hoszszú ideig nem látták egymást, kutatva kémlelik egymás arcát: ugyan hogyan változott meg a másik, látszik-e rajta az idő vasfoga? Valami hasonló érzés fogott el, amikor tíz év múltán a repülőgépből ismét megpillantottam a végeláthatatlan háztengert, Párizs városát. Az első szembeszökő változás, hogy a repülőgép már nem a város északkeleti peremén fekvő Le Bourget-i repülőtéren száll le, amelyet most már csak a belföldi forgalom lebonyolítására használnak, hanem a várostól délkeletre fekvő összehasonlíthatatlanul nagyobb ivryi „légi állomáson". Tényleg, ez a legmegfelelőbb megjelölés Nyugat-Európa legnagyobb forgalmú polgári repülőterére, ahol, különösen az esti órákban szinte percenként indulnak és érkeznek a világ minden tája felől az utasszállító repülőgépek. A hangárok ormán öles betűk hirdetik, hogy a francia légiforgalmi társaság, az Air Francé rendelkezik a világon a leghosszabb légiforgalmi vonalakkal. Naponta több tízezer utas fordul meg ezen a légi állomáson, amely így bizony — többszörös bővítés után is — szűknek bizonyul. Ezért a repülőtér mellett húzódó híres, jobban mondva hírhedt 7. számú országutat — azért hírhedt, mert rendszerint ez az útvonal tartja hétvégrőlhétvégre megismétlődően a halálos kimenetelű szerencsétlenségek rekordját — három kilométer hosszúságban a föld alá, alagútba süllyesztik, hogy ily módon az út másik oldalán levő szabad területet is a repülőtérhez csatolhassák. A hatmilliós város Rövid néhány napi párizsi tartózkodás, járkálás után a látogató meggyőződhet róla, hogy a város lakossága a második világháború vége óta lényegesen megduzzadt. Nem vonatkozik ez a tulajdonképpeni Párizsra, arra a húsz kerületre, amely az 1870 71-es francia-porosz háború idején fennállott falakon és erődítményeken belül fekszik. Sőt ellenkezőleg, a tőkés rendszerben levő nagyvárosok általános fejlődésének . megfelelően. Párizsban is az üzleti élet központja inkább elnéptelenedik, a lakosság kiköltözik a külső területekre, mert nem bírják megfizetni a Cityben levő horribilis lakbéreket. így a tulajdonképpeni Párizs lakosságának száma jelenleg nem éri el a három milliót és néhány százezerrel kevesebb, mint például az első világháború utáni évtizedben volt. Annál jobban megdagadtak az utolsó tizenöt évben Párizs peremvárosai, Az összefüggő lakóterület lélekszámát — Nagy-Párizst — legalább hatmillióra becsülik. Ez a nagymérvű és gyors szaporodás csak részben vezethető vissza az előbb említett tényezőre, inkább annak a belső vándorlásnak az eredménye, amely az elmaradt francia falvakból, de még inkább a már elveszett, illetve veszélyeztetett francia gyarmatokról irányul egyre fokozódó mértékben a főváros felé. Párizs" vörös övezete A peremvárosok szaporodásának érdekes szerepe volt az elmúlt évek francia politikai történésében. Az egyik párizsi kerületi községtanács mi megoaiTo íllozoH szocialista párti vezetőségi tagja ezzel a visszaözönléssel magyarázta pártjának, illetve e párt vezérének, Guy Molletnak csúfos pálfordulását az 1956. évi január hó 2-i emlékszetes parlamenti választások után. 1956 elején ui. minden feltétel adva volt egy eredményesen működő népfront-kormány megalakítására. Informátorunk szerint Guy Mollet miniszterelnököt az rettentette leginkább vissza a kommunista pártnak a kormányba való bevételétől, hogy ez Algériának, ezzel egész Észak-Afrikának s gyakorlatilag az egész francia gyarmatbirodalomnak összeomlását, az ott élő két-három millió franciának az anyaországba vató azonnali visszatérését jelentette volna. Ezeknek a franciáknak túlnyomó része — Guy Mollet szerint - Párizs környékén telepedett volna le és azt a fasizmus melegágyává tette volna. Ugyanakkor a már addig is megoldatlan lakáskérdés a legsúlyosabb helyzetet váltotta volna ki Párizs közvetlen közelében. Mint annyi téren, ebben a vonatkozásban is az események egyhamar rácáfoltak a jobboldali szocialisták „logikájára". Hátsó-Indiából, de a többi, az algériai háború folytán bizonytalanná vált francia gyarmati területekről tényleg sok százezer ember vándorolt vissza az elmúlt években az anyaországba, és telepedett meg elsősorban Párizs peremvárosaiban. A legutóbbi választások azonban azt mutatták, hogy nem a peremvárosok, hanem ellenkezőleg Párizsnak nagy- és kispolgári belső negyedei a fasizmus melegágyai. A legutóbbi választásokon oly nagy mértékben választották a nagy Párizskörnyéki települések a kommunista pártot, hogy a megrettent De Gaullerendszer egyenesen Párizs vörös övezetéről beszél. Ugyanakkor a város belsejében, az „előkelő" 8. és 16. kerületekben, ahol a mammut-iparvállalatok, kereskedelmi cégek székhelyei vannak, és ahol jóformán kizárólag a legtehetősebb nagypolgárság lakik, látni ma is a falakon fasiszta feliratokat: „Massut a hatalomra!" 9 v agy „Bitófára De Gaulle-tl", amely utóbbi — hangsúlyozzuk — nem a koíhmunisták jelszava, hanem a fasizálődás ütemével elégedetlen legsötétebb reakcióé. Ezt a képet egészíti ki az a tény, hogy a város belső részén jóformán egyáltalában nem látni építkezési tevékenységet. Bár a franciák között nem oly általános a bérháztól való irtózás, mint például a belgáknál, és a város peremén itt-ott látni tízemeletes új vagy épülőfélben levő bérházakat is, mégis az építkezési tevékenység elsősorban a cottage-rendszerben épülő családi házakra szorítkozik. A váratlan gyermekáldás A párizsi utcaképben a legmeglepőbb változás azonban az, hogy megjelent a gyermek. Azelőtt, nem is olyan régen, közvetlenül a második világháború utáni időben is, a város szívében kilométer hosszat járhatott az ember, amíg valahol gyermekkocsit toló anyával, vagy a szabad tereken játszadozó gyerekekkel találkozott. Ma a helyzet egészen más. A Luxembourg-kert széles útjai, vasárnapon a boulognei vagy a vincemnesi erdő pázsitjai csak úgy hemzsegnek a játszadozó, igazi francia temperamentummal hancúrozó gyerekseregtől. Az olyan apró kis parkban, amilyen például a Notre Dame templom mögött van, a hirtelen kitört nyárias időjárás következtében a kisebb-nagyobb gyerekek hada szinte egymás hegyén-hátán tombol, lehetetlenné téve a közlekedést. Mi okozta a hagyományos francia gyermektelenség vagy egyke ily nagymérvű, váratlan megváltozását? Sokakat kérdeztem, általában a gyermekpótlékot emlegetik fő ok gyanánt. Igaz, hogy a háború után következő években, amikor a kommunista párt is tagja volt a kormánynak, sőt az utána következő években is ama tény nyomása alatt, hogy Franciaország lakosságának legalább egynegyede mindig kommunistákat választott, számos igen lényeges szociális reform valósult meg, amelyek azelőtt Franciaországban elképzelhetetlenek voltak. Ezek közé tartozik a jelentős összegű, progresszív gyermekpótlék is, amely például három gyermeknél már eléri egy szakmunkás átlagos bérének az egynegyedét. Természetesen ez az egy tényező - bármenynyire is fontos — magában nem magyarázza meg ennek a mélyenjáró szociológiai jelenségnek az okát. Egész irodalma van ezért ennek a kérdésnek, de azt hisszük, hogy nem ez a fontos, hanem maga az örvendetes tény: Párizs utcáin, terein lépten-nyomon felharsan a boldog gyermekkacaj. Kevés az iskola A váratlan gyermekáldás a kapitalista rendszerben természetesen egy sereg megoldhatatlan problémát vet fel. A többgyermekes családok számára igen nyomasztóvá vált a lakáskérdés, mert a méregdrága béreket az új épületekben a gyermekpótlékból sem lehet megfizetni. További következménye a gyermekek váratlan megszaporodásának a növekvő iskolahiány: egyre-másra vezetik be a két, sőt három műszakos tanítást ugyanabban a tanteremben, miután új iskolák építésére a gazdag Franciaországban nem jut majdnem semmi. A dolgozók adóját elemészti az egyre költségesebb és kilátástalanabb gyarmati háború, a nagyhatalmi, imperialista hóbort. A reakció ezt a tényt is, az iskolahiányt is, kihasználja céljaira. A klerikális körök éppen most vezetik összpontosított támadásukat az egyházi iskolák egyenjogúsításáért Franciaországban. A francia polgári demokráciának egyik nagy vívmánya volt a XIX. században az egyház és az állam elválasztása, aminek egyik jelentős következménye, hogy az egyház csak magániskolákat tarthatott fenn. A klerikális reakció, amely különben is, számtalan más téren is, egyre jobban hallatja szavát a De Gauelle-Adenauer-Vatikán féle koalíció melegágyában, elérkezettnek látja az időt, hogy az egyházi iskoláknak az állami iskolákkal való egyszintre emelésével, de amelyekben természetesen az egyház megtartaná teljes ideológiai befolyását, lényeges módon alátámassza a francia reakció pozícióit. A dolgozók ellenállásán múlik, hogy ez a terve ne sikerüljön. Sz. L. Az SZKP KB és a Minisztertanács határozata az iskolák saját szolgálatainak kibővítéséről Moszkva (ČTK) - Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa megtárgyalta az általános műveltséget nyújtó iskolák, bennlakásos iskolák, gyermekotthonok, szaktanintézetek, Szuvorov-iskolák, középfokú szakiskolák, és főiskolák saját szolgálatainak kibővítését és határozatot hozott e kérdésről. Á határozat szerint az iskolák- és egyéb iskolai intézmények saját szolgálatalt a gyermekek és az ifjúság korának, nemének és fizikai képességeinek, higiéniai és egészségvédelmi normáinak és követelményeinek tekintetbevételével kell megszervezni. A tanulók esetében apró munkálatokról van szó, melyeket az osztály takarításában, a fák, virágok gondozásában, a szemléltető oktatási segédeszközökről és könyvekről s javításaikról való gondoskodásban, az iskolaudvarok, játszóterek és iskolai bútorberendezés karbantartásában végeznek el. A főiskolai hallgatóknak nagy mértékben kj kell venniök részüket a laboratóriumok, klinikák, iskolai kabinetek, műhelyek személyzetének kötelességeiből, a mező- és erdőgazdasági gyakorlógazdaságok munkájából, a szálláshelyek és sportpályák takarításából és önmagukat kell kiszolgálniok az étkezdékben és falatozókban, felügyeletet kell gyakorolniok az összes iskolai helyiségekben és kollégiumokban. A tanítókat és nevelőket jobban be j kell vonni a tanulók önkiszolgálásá- | nak megszervezésébe. Az iskolák sa- • ját szolgálatait és a tanulóknak e munkára való előkészítését egybe kell kötni a háztartástani órákkal és az iskolai műhelyekben, az iskolai kísérleti földeken stb. végzett gyakorlattal. A határozat továbbá rámutat arra, hogv miiven fontos a pedagógiai ismereteknek a szülők körében végzett propaaálásának meqjavitása. Ajánlja, hogy a szülőket aktívabban vonják be a tanulók önkiszolgálásának megszervezésébe. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy véli, hogy az ifjúság lehető legszélesebbkörű részvétele az önkiszolgálásban nagy mértékben kihat az ifjúság munkáranevelésére és hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók megkedveljék a fizikai munkát. ÜJ SZÖ 4 * 1959. június 6.