Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-04 / 153. szám, csütörtök

Közösen megoldjuk a lakáskérdést Alakulnak már az első lakásszövetkezetek A CSKP KB határozata értelmében 1970-ig X millió 250 ezer lakást kel! felépítenünk, hogy lényegében megoldjuk a lakáskérdést. A határo­zat alapján a harmadik ötéves terv ben 470 ezer, a negyedik ötéves terv­ben pedig 540 ezer lakást kell felépítenünk Csupán az állami lakásépí­tés keretében ilyen rövid idő alatt ennyi lakást nem tudnánk felépíteni. Ezért a párt Központi Bizottságának javaslata értelmében a nemzetgyű­lés május 12-én törvénybe iktatta a szövetkezeti lakásépítésről szóló törvényt, mely szerint faívainkban, városainkban, üzemeinkben lakás­szövetkezetek alakulhatnak és ezek állami segéllyel, állami kölcsönnel, valamint saját anyagi eszközeik felhasználásával még az idén meg­kezdhetik a szövetkezeti lakásépítést. Az új törvény jóváhagyása óta alig telt el egy-két hét és hazánk vala­mennyi városában napról napra nö­vekszik azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik lakásszövetkezetek szerve­zésével akarják meggyorsítani az építkezést. Különösen Bratislavában nagy az érdeklődés a lakásszövetkezetek iránt, mert aránylag itt van a legtöbb la­kásigénylő. Sokan vannak Bratislavá­ban olyanok, akik nem akarnak né­hány évig várni, amíg elegendő lakás lesz, hanem beiratkoznak a lakásszö­vetkezetekbe, mert ez a legjobb biz­tosíték arra, hogy rövidesen lakáshoz jutnak. Csak a Bratislava II. körzeti nemzeti bizottság területén ezekben a napokban három lakásszövetkezet megalakításához adták előzetes jóvá­hagyásukat a nemzeti bizottság tagjai. Építkezni akarnak a Kábel-gyár dol­gozói, a poligráfiai üzemek, a tervező iroda dolgozói. A Bratislava Vinohrady körzeti nemzeti bizottság körzetében még ennél is nagyobb a jelentkezők száma. Az építészeti osztály Ján Lu­cián mérnök vezetésével kezdemé­nyező intézkedésekkel kelti fel a dolgozók érdeklődését a szövetkezeti lakásépítés iránt, önsegéllyel nagy számban kiadták például az alapsza­bályokat, hogy a lakosságnak pontos értesülései legyenek a lakásszövetke­zetek megalakításának lehetőségei felől, ezenkívül agitációs gyűléseken is a lakókkal való beszélgetések során a nemzeti bizottság dolgozói megma­gyarázzák a lakásszövetkezetek elő­nyeit, valamint a lakáskérdést. •— Senki sem várhatja, hogy váro­sunkban mindenki számára máról holnapra elegendő lakás lesz. A kör­zeti nemzeti bizottság minden támo­gatást megad, hogy a lakók lakásszö­vetkezetek alakításával tovább növel­hessék életszínvonalukat, — mondják a körzeti nemzeti bizottság dolgozói a lakók gyűlésein. Becsületükre le­gyen mondva, hogy e téren minden támogatást megadnak a lakóknak. A szövetkezetek számára Bratislava legszebb helyein jelölik ki a telkeket, a vár melletti villanegyedben, a Duna­parton s azokon a helyeken ahol egy­pár év múlva a fejlődő város legszebb negyede lesz. E célbői alakult a nem­zeti bizottság mellett egy bizottság, amely a szövetkezeteket fogja irányí­tani, ellenőrizni és jóváhagyni. Töb­bek között a műszaki főiskola dolgo­zói is bejelentették, hogy lakásszövet­kezetet alakítanak. A harminchat jelentkező nemcsak anyagi eszközökkel járul hozzá a la­kásépítéshez. Elhatározták, hogy a tervrajzokat is maguk készítik el. Vannak köztük mérnökök, építészek, akik nemcsak tervezni, de gazdaságo­san tervezni is tudnak, hogy minél olcsóbb , legyen a lakásépítés, ami minden tagnak a legnagyobb érdeke. Ügy tervezik, hogy rffég a lakásépítés szerelési munkáit is önsegéllyel vég­zik el, mert ez is a költségeket csök­kenti, — mondotta beszélgetésünk során az előkészítő bizottság vezetője Ivan Ďurkovič mérnök. A körzetben akadtak élelmesebb la­kásigénylök is, akik még a lakásszö­vetkezetre vonatkozó törvény megjele­nése előtt közvetlenül a központi pártbi­zottság határozata megjelenése után megtették az első lépést. Ilyen volt a DRUPRO tervező iroda. Saját kezde­ményezésükből társat kerestek egy lakásszövetkezet megalakítására. Fel­hívták a Stavoindustriát, majd körül­belül ilyen beszélgetés folyt le közöt­tük: — Van nálatok sok lakásigénylő? Akartok-e lakást még ez idén? Igen, volt az egyöntetű válasz a Stavoin­dustria részéről. Nos, akkor házasod­junk össze. Mi készítjük el a terv­rajzokat, ti pedig elkészítitek az épí­tési munkálatokat. Igy született meg Bratislava — Vi­nohrady körzetében az első lakásszö­vetkezet, melynek két házasulandó vállalatéhoz csakhamar egy harmadik, egy EFSZ is csatlakozott. Mi adjuk majd a szállítóeszközöket, — jelen­tették ki a szőlőtermelő szövetkezet tagjai. Ma már több mint félszáz tagja van a lakásszövetkezetnek, akik közül még ez idén 45-en, három-négy szobás lakások boldog tulajdonosaivá válnak. Meglátogattuk az új lakásszövetkezet nemrég megválasztott elnökségének tagjait, hogy értesülést nyerjünk az új szövetkezet első lépéséről, gond­jairól, terveiről. Eugen Koláb mérnök a DRUPRO tervező vállalat dolgozója válaszol kérdésünkre. Elmondja, hogy e hó elején alapították meg a szövet­kezetet, de az előkészítő bizottság már december 22-én megalakult. A la­kóházakra Németh és Fasant mérnö­kök dolgozták ki a tervrajzot, a költ­ségvetést. — Milyen lakások lesznek ezek? — Három-négyszobásak. A földszin­ten lesz a konyha, az ebédlő, a mel­lékhelyiségek, fent az emeleten pedig 2—3 szoba, aszerint, milyen méretű szobákat akar majd a lakó. A laká­sokba külön bejárat lesz az utcáról, gázkazános központi fűtéssel lesz el­látva. Ahogy magyarázza, egy tervrajzot tesz az asztalra, melyen pontosan fel van tüntetve az új épülétek földszint­je, emelete. A tervrajz szerint ugyan­is nem egy épületről van szó, hanem egynéhány egyemeletes épületről, melynek utcára nyíló oldaláról min­den lakásba külön bejárat vezet. A la­kásokban beépített konyhabútor, az előszobába beépített szekrények lesz­nek. * * * Ha majd az év végén végigsétálunk Bratislava várától felfelé vezető vil­lanegyed utcáin és meglátjuk a szép sorban álló új egyemeletes lakóháza­kat, gondoljunk arra, hogy ez az új utca a szövetkezeti lakásépítés első kézzelfogható eredménye, mely a dolgozók kezdeményezésére s lelkes munkájuk hozzájárulásával született. Horváth Sándor Az elhasználtat felváltja az új A topolčanyi Kábelgyár külseje az el­múlt néhány hónap alatt csaknem a fel­ismerhetetlenségig megváltozott. Míg nemrég csak néhány épület állott itt, ma már ötször annyi van a gyár területén. A kis és nem megfelelő porta helyén új adminisztratív épület áll korszerűen felszerelt irodahelyiségekkel. Mindjárt utána park és raktárak következnek, ke­rékpárok és motorkerékpárok számára. E mögött több új részleg épült a gyár­ban. A jelek tehát arra mutatnak, hogy az üzemben az elhasznált, az elavult átadja helyét az újnak, a tökéletesebbnek. A gyors átépítés a topolčanyi Priemstav dolgozói munkájának eredménye, akik a széleskörű szocialista munkaverseny se­gítségével több nehézség és akadály el­lenére behozták lemaradásukat és mbst. már rendszeresen teljesítik feladataikat. •Ez idő tájt az említett építkezési vál­lalat dolgozói az utak befejezési mun­kálatait végzik, és tervük szerint ez év végéig még befejeznek egy műhelyt, egy raktárt és a tűzoltó szertárt. Eme új épü­letek üzembehelyezése után a topolčanyi Kábelgyárban teljes ütemben megindul­hat a munka. —mm— Z ÚJ sz6 Egy kis összehasonlítás A perbetei szövetkezetben kiegyeltük a cukorrépát, ezenkívül 23 hektár takar­mányrépát, 4 hektár mákot és 20 hektár korai burgonyát megkapáltunk. Most a 270 hektár kukorica kapálása van soron. Mivel a faluban vannak még magán­gazdálkodók, szeretnék egy-két dologra rámutatni. A magángazdálkodók 600 hek­tár földön gazdálkodnak. Erre a terü­letre 500 munkaerő jut. A szövetkezetnek 2700 hektár földje van. s ugyancsak 500 munkaerő jut erre a területre is. Tegyünk összehasonlítást a szövetke­zet és a magánszektor között. Ha a 600 hektár földet 500 felé osztjuk min­den munkaerőre 1,20 hektár jut. Ez az A tisztaság fél egészség Bizony nem egyszer joggal panasz­kodhattak a žilinai kerületben a fogyasz­tók az élelmiszeripari üzemek fogyaté­kos tisztaságára. Ezért az említett üze­mek az év elejétől számos technikai és szervezési intézkedést hajtottak végre. így például a kerület valamennyi pék­ségében már nem kézzel, hanem gépek­kel szitálják a lisztet. Több öreg pék­séget lebontottak, és újakat, moderneket építettek helyükbe. Žilinán és Martinban is csaknem teljesen automatizált pék­ségek épülnek. A žilinai tejüzemek ve­zetősége az egyes részlegeket töké­letes ellenőrző eszközökkel szerelte fel, melyek alkalmazásával megvizsgálhatják a tej tisztaságát. A begyűjtő helyeket szűrőberendezésekkel látják el. Rajec köz­ségben új begyűjtőt létesítettek, Svrči­nán pedig a volt szeszfőzdét modern tej­üzemmé alakítják át. Számos műszaki tökéletesítést vezettek be a žilinai kerület húsipari vállalatai­ban is; így például gépesítették a Lipt. Mikuláš-i konzervgyárat, Dubnicán kibő­vítik az előfagyasztőkat, stb. A liptói szeszfőzdék vezetősége a Lipt. Mikulás-i szeszfőzdében egy új ugyancsak korsze­rű részleget adtak át rendeltetésének, mely a higiéniai követelményeknek tel­jes mértékben megfelel. M. Ulík, Žilina arány a magángazdálkodóknál. A szö­vetkezet földjét, a 2700 ha 500 felé osztjuk, egy-egy tagnak, 5,40 hektár jut megművelésre. A szövetkezet teljesíti beadását, de a magángazdálkodók még a negyedévi beadással is adósai az állam­nak. Ugyancsak a szociális biztosítási dí­jak befizetésével is. Varga Máté pl. több mint 2000 koronával tartozik. Itt az ide­je, hogy a ma még egyénileg gazdálko­dók minél előbb a szövetkezetet válasz­szák. Ez az ő érdekük, de az országé is. Sütti József, Perbete Szorgalmas munkával A csicseri szövetkezetben jól haladnak a tavaszi munkálatok elvégzésében. Már megkezdték a kukorica kapálást, a sara­bolást 85 hektáron elvégezték, ebből 9 hektár a hibrid-kukorica, amelyet az idén először termesztenek. A takarmánybegyüjtés is jől halad. Le­kaszáltak 9 hektár lucernát, ezt szárítókon szárítják. Megkezdték az őszibükköny si­lózását is, amelyből 40—50 köbméter slíó­takarmányi készítenek. Kaszálják a réte­ket is. 96 hektár rétet felszántottak és si­lókukoricával bevetettek. KECSKÉS JÄNOS, Csicser. Aratásra készen Az idei aratás sikeres elvégzése nagy politikai jelentőségű dolog lesz. Az esős időjárás lehetővé teszi, hogy a kapások jól fejlődjenek s emellett felkészülünk az ara­tásra is, mivel lassan már ez is közeleg. Járásunkban a szövetkezetek a mező­gazdasági földterületnek már 84 százalékán gazdálkodnak. Ezért is fel kell készülni ai aratásra. Az elmúlt évek tapasztalatai arra tanítanak, hogy a hiányos felkészülés miatt gyakran számottevő volt a szemveszteség. A helyi nemzeti bizottságok a Nemzeti Front valamennyi szervével együtt a köz­ségekben kidolgozták a pontos munkater­veket. A kijavított gépeket az elkészített harmonogram szerint osztják el. A gép­állomásnak és a szövetkezeteknek ma 91 kombíjnja, 100 kévekötögépe, 122 cséplő­gépe, több mint 160 elevátora, 75 stabil motorja és más egyéb gépe van. 100 szarvasmarha Rappon is megvitatták a mezőgazdaság felvirágoztatására hozott javaslatokat A rappi szövetkezet már 1965-re 100 hek­tár mezőgazdasági területen 100 szarvas­marhát fog tartani. Ebből 50 lesz a tehén. Tervük szerint minden 100 hektáron 200 sertést és 500 tyúkot nevelnek. SZANYI JÓZSEF, Losonc. Megoldjuk a kombájnnal való aratást ls, ez Idén kombájnokkal több mint 3100 hektár gabonafélét aratunk. JULIUS SOKOL, Zseliz. Újmajori levél A Nánai Állami Gazdasághoz tartozó újmajori részlegen az egyes növényeket megművelés céljából kiosztották a cso­portok között. Egy-egy csoportban 15— 20 személy dolgozik. Jezso István cso­portja 15 hektár dohányt, 15 hektár cukorrépát, 2 hektár takarmányrépát, fél hektár mákot, egy hektár murok­répát és 15 hektár kukoricát gondoz. A tervezett hektárhozamot a dohány­ból is túlteljesítik. A takarmányrépából 5 százalékkal termelnek többet a ter­vezettnél, a kukoricából 2 százalékkal. A csoport élenjáró dolgozói: Garai An­na, Jezsa Júlia, Jezso Anna, Szabó Er­zsébet és Annus Ilona. Gazdaságunk dolgozóinak öntudatossá­gát bizonyítja az is, hogy brigádmun­kával 8 hektár lucernát felgyüjtöttek. Az érte járó 435 koronát a VIT tiszteletére ajánlották fel. E munkában Domín Já­nos, Trenka József, Kovács Béla, Jan­košík Ferenc, Mészáros Béla, Kovács István és még többen jártak az élen. BARACSKA FERENC, Újmajor a visszhang — Majd meglátjuk, majd a gya­korlat megmutatja, — így beszél­gettek sokan akkor, amikor a szö­vetkezetek erő- és munkagépeket kezdtek vásárolni. Azok a hírek, amelyek azóta az eredményesebb munkáról szólnak, egyúttal más részről is örvendete­sek, mégpedig az önköltség csökke­nésről, olyan szakaszon is, mint a növényápolás. Azokban a szövetkezetekben, ahol a termelési költségeket rendesen ellenőrzik, már most kézzelfogható bizonyítékokkal tudnak előállni. Ez azért is fontos, hogy az új termelési költségeket össze tudjuk hasonlítani a régivel, azzal, amikor a traktorál­lomás gépei dolgoztak a szövetkeze­teknek. Ha végiglapozzuk egy-egy szövet­kezet ez évi költségvetését, amelyet a traktorállomás idei munkájára irá­nyoztak elő, látjuk, a gépek ára, amit kifizettek, sok esetben nem lé­pi túl az évi munkadíjat, még akkor sem, ha minden kiadást számításba veszünk. Vagy ha igen, a jövő esz­tendő behozza a különbözetet. Emellett a termelésben is jelentős az önköltségcsökkenés. A sok példa közül ragadjuk ki a nagykeszi szö­vetkezetet, amely több mint ne­gyedmillió korona értékben vásárolt gépeket. A tavaszi árpának száz hektáron a saját gépeikkel 8581 ko­ronára rúgott a termelési költsége. Történetesen, ha a traktorállomás végzi ugyanezt a munkát, 11970 koronát számláz érte. A különbség a szövetkezet javára: — 3390 koro­na száz hektáron. A több ezer hektá­ros szövetkezetekben ez tetemes összegre rúghat. Vegyük a cukorrépát. A megmun­kálási költség 50 hektáron a szövet­kezet gépeivel 9815 korona, a trak­torállomás ezért a munkáért 16 990 koronát kért volna. A megtakarított összeg 50 hektáron 7175 korona. A véleményeket közös nevezőre hozva, egyet meg lehet állapítani: mindig akkor dolgozik a gép, amikor a helyzet megkívánja, közvetlen irányítással. S ez a legfontosabb. <-d) KlVÁLÓ SIKEREK (Tudósítónktól). Ügy tartja a köz­mondás, hogy a rossz hír szárnyakon jár, s hogy erről előbb tudomást sze­reznek az emberek, mint a jó érte­sülésekről. Körülbelül ez a megálla­pítás érvényes a panyidaróci EFSZ-re is, melynek említésére gyakran a já­ráson is, kerületen is kézlegyintéssel válaszoltak. A szövetkezet megalakulása óta el­telt csaknem 8 év alatt azonban az EFSZ tagjai bűsásan megfizették a helyes gazdálkodás kialakításának tandíját, kizökkentették közös gaz­dálkodásukat az elmaradozás fene­ketlen kátyújából. Az Idei esztendőt már sokkal igéretteljesebben kezdték és főleg a munkaszervezés terén állt be gyökeres változás. Ennek eredményeképpen ma már sok szép sikerről beszélhetünk csak­nem valamennyi termelési ágazatban. A szövetkezet tagjai sikeresen telje­sítik az állam iránti kötelezettségei­ket, hiszen tojásból már az egész évi beadásuknak eleget tettek. A vágó­marha- és a sertéshús félévi felada­tait még május első felében teljesí­tették, sőt arra is lehetőségük nyílt, hogy előnyös áron 100 mázsa húst ad­janak el a közellátás céljaira. A tyúkfarm vezetőjét külön ki kell emelni alapos munkásságáért, hiszen 22 ezer tojás szabad eladását tette a szövetkezetnek lehetővé. Cajban Ist­ván méltán megérdemli a dicséretet, mert a szövetkezet alig 600 darabot kitevő tyúkállományától a múlt hó­napban 540 tojáshozamot ért el. Szép eredmények jellemzik az ál­lattenyésztés további ágazatait is. A 85 tehén napi fejésátlaga állandóan növekszik; jelenleg még csak 6 liter, de úgy számítanak, hogy rövidesen nyolc literre emelkedik, Ez az ered­mény két literrel több, mint a múlt év hasonló időszakában. A kemizálás eredményei a mezőgazdaságban Az otrokocsi EFSZ gabonaföldjein Ganó Aladár és Homoly János traktoro­sok a gyomirtást végzik. Ez a szövetkezet teljes mértékben igénybe vette a vegyszerekkel való gyomirtást és igen sok munkaerőt takarított meg. Most, a tavaszi idényben nem ritka jelenség, hogy a szövetkezetek ha­talmas parcelláin megjelennek a ve­gyioldattal teli traktorvontatású tar­tályok, melyekből ködszerű oldat hull a vetemények között elburjánzó gyomnövényekre. A kedvező tavaszi időjárás és a gyakori csapadék egy­aránt kedvez a gyomok fejlődésének, melyek igyekeznek elfojtani a gabo­nafajtákat és a kapásnövényeket. A gyomok elleni védekezés csak kézi beavatkozással szinte eredménytelen lenne. Éppen ezért vegyiiparunk a kü­lönféle hatású oldatok egész sokasá­gát bocsátja a mezőgazdaság rendel­kezésére, hogy hatásosan vehessük fel a harcot az acat elterjedése ellen. A gyomok elleni küzdelemben a Tornaijai Növényvédelmi Állomás is biztató és örvendetes eredményekkel dicsekedhet, hiszen munkájuk sok kézierőt szabadít fel a gyomirtásnál, amit az EFSZ tagjai rendkívül nagyra értékelnek. Klein Tibor agronómus, a növényvédelmi állomás vezetője tájékoztatásképpen azt is elmondotta, hogy tevékenységüket koratavasz óta folytatják. A járás területén nitro­san-oldattal több mint 23 ezer gyü­mölcsfát permeteztek meg a pajzste­tük elterjedése ellen. Most pedig a gabonaföldeken és a kapásnövények területein forgolódnak gépeik és a vegyiipar által készített oldatok so­kaságával permetezik és porozzák a gyomot, irtják a gazdanövények kár­tevőit. Még közelebbről megismerjük az állomás dolgozóinak munkáját, ha fi­gyelembe vesszük eddig elért telje­sítményeiket. Garmadin- és dynocid­oldattal csupán a tavaszi időszakban 117 hektár repcét, 111 hektár cukor­| répát, csaknem 400 hektárnyi lent és i több mint 150 hektár gabonaföldet poroztak be. A porozást és a perme­tezést tovább folytatják s egyre na­gyobb az érdeklődés munkájuk iránt. Milyen magasak a gyomirtás költ­ségei? — kérdeztük Klein Tibor ag­ronómustól. — A széleslevelű gyomok irtását hektáronként 95 koronáért végezzük. Ez az összeg — azt hiszem — nem magas, hiszen kézierővel például 10 hektáros táblán 12 szövetkezeti tag három hét alatt sem irtaná ki a gyomot. A meleg idő hatására nemcsak a gyomok fejlődnek gyors ütemben, hanem újabb kártevők is megjelen­nek, melyek megtámadják a cukor­répát, kukoricát, és a burgonyát. A járás területén már megjelentek a kolorádőbogarak is, melyek nagy mennyiségben fordulnak elő a bur­gonyaföldeken. Ezenkívül a mákbarkó betegség is itt-ott felütötte a fejét, mely ellen ugyancsak védekezni kell. A növényvédelmi állomás dolgozóira tehát komoly feladat vár. Vegyiiparunk további kémiai vegy­szert állított elő a mezőgazdaság megsegítésére, s közeljövőben hozzák forgalomba a Simasin nevű vegyszert, mely a különféle gyomfüveket és a perjét irtja hatásosan. A kísérletek kiválóan sikerültek. Ez újabb segít­séget jelent szövetkezeteinknek és az állami gazdaságoknak. Remélhető­leg minden egyes mezőgazdasági üzemben felismerik a vegyszerekkel való gyomirtás jelentőségét és még nagyobb mértékben veszik igénybe a növényvédelmi állomás szolgálatalt. Szombath Ambrus SZ«Ő 5 * 1959. jún-us &

Next

/
Oldalképek
Tartalom