Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)
1959-06-22 / 171. szám, hétfő
* A A KALANDOROK MEG ELNEK „A technika századában élünk, amikor szövetségeseinkkel egyesített erőink elegendők arra, hogy a Szovjetunió birodalmát kitöröljük a térképről." Találják ki, kitől származik ez az arcátlan kijelentés - Hitlertől, Göbbelstől, vagy Göringtől? Ne menjenek oly messze a múltba. Strauss hadügyminiszter, a nyugatnémet kormány hivatalos képviselője jelentette ki 1956. november 11-én Holfeldben. Ez természetesen még a Bundeswehr „atom előtti korszakában" volt. A nyugatnémet parlament tavalyi márciusi ülésén Strauss már világosabban fejezte ki, mit gondol a „technika százada" alatt. Adenauerral együtt azzal a követeléssel állott elő, hogy atomfegyverrel szereljék fel a szövetségi fegyveres erőket. Beszédében, amelyet a német sajtó „egészen Göring szája íze szerinti" támadásnak minősített, olyan kijelentésekre vetemedett, amelyekben a Szovjetuniót „potenciális agresszorként" rágalmazta. fleinhold Maier burzsoá képviselő így vélekedett Strauss beszédéről: „Aki úgy szónokol, mint a hadügyminiszter, az lő is. Nem államférfiú beszédét, hanem a háború és harci rivallgás hangját hallottuk. A birodalmi hadügyminisztert hallottuk beszélni." Egy ilyen minisztert a miniszterelnöknek kötelessége volna azonnal kidobni, vagy jobban mondva bíróság elé állítani. Ennek természetesen nem szabad megtörténnie a bonni negyedik birodalomban, melyben a német revansisták újabb összeesküvésének a politikai feje, Adenanuer kancellár. Lám, hogyan nyilatkozott hivatalosan a szövetségi gyűlés ülésén: „A szövetségi kormány különféle okokból kijelentette, hogy nem ismeri el az Odera-Nissza vonalat Németország államhatárának és nem ért egyet Németország keleti részeinek (!?) elszakításával. E területekre úgy tekint mint német földre." Kedvező alkalom felidéznünk e merész kijelentéseket 1941. június 22-e évfordulójával kapcsolatban. Ezen a napon 200 fasiszta hadosztály, ebből 170 német hadosztály háborút kezdett a Szovjetunió ellen. 1941. június 22-e közvetlen cinkosai még élnek (!) de nem börtönben - pedig ott lenne a helyük — hanem gyakran még magasabb tisztségekben, mint annak idején. Adolf Heussinger tábornok annak idején, a hitleri Wehrmacht vezérkara hadműveleti osztályának főnöke volt. Egyike volt Hitler legfontosabb munkatársainak, akik közreműködtek a Szovjetunió elleni támadás tervének kidolgozásában. Ma ismét tábornok, sőt a nyugatnémet Bundeswehr vezérkari főnöke. Ez a javíthatatlan kalandor ma újra kijelenti: „A jövő háborújában ismét teljesíteni kellene szerepünket, ahogyan ezt már Oroszországban átéltük, beláthatatlan térségben sikeres harcot kellene vívnunk. Nem akarjuk elfelejteni a múltat, nem akarjuk elhanyagolni a vezénylés sikert eredményező bizonyos tényezőit. Üjra bevezetjük a hajdan érvényben volt régi elveket." De nemcsak ugyanazokról a kijelentésekről és ugyanazokról a kalandorokról van szó. Arról van szó, hogy a revansizmus és az agresszió ideológiáját ágyúk, tankok, fegyverszállítmányok támasztják alá. A Bundeswehrnek ma már több mint 230 ezer főnyi katonája van. Emellett ez ún. káderhadsereg, mivel legnagyobbrészt tábornokokból, tisztekből és altisztekből áll, akiknek túlnyomó része a régi hitleri gárdában szolgált. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén a sorkatonaság mozgósításával rövid időn belül milliós hadsereg áll rendelkezésükre. Hitlernek 1941 júniusában csak mintegy 3500 harcképes páncélosa volt. Strauss azonban ma 10 800 rohamágyú és 6000 további páncélos gyártását tervezi. A múlt háborúban csak néhány rakétájuk volt a hitleristáknak. Ma Nyugat-Németországban tucatszámra építenek rakétakilövő berendezéseket, köztük atomtöltésű rakétakilövő szerkezeteket. A kalandorok politikájának természetesen van egy másik oldala is. „Minden jel arra vall, hogy Adenauer úr nem vonta le a múlt tanulságait, „erőpolitikát" játszik és közben nem törődik vele, hogy ez a politika igen veszélyes, végzetes a népre s a német nép, ha nem talál magában kellő erőt arra, hogy energikusan nemet mondjon, még drágább árat fizethet érte, mint valaha," — mondotta Hruscsov elvtárs pénteken a Kremlben elhangzott beszédében. Azok, akik Nyugat-Németországban — állítólag ún. „gazdasági csodájának" viszonzásaképp — tűrik Adenauer kalandorpolitikáját, ne feledkezzenek meg egy történelmi tanulságról: Hitler is „gazdasági csodát" művelt olyképpen, hogy hat és félmillió munkanélkülit foglalkoztatott fegyverkezéssel. Csakhogy a háborúban hétmillió német esett el. Ilyen volt az a „csoda". Egy katonai ügyekben teljesen járatlan egyénnek is látnia kell, hogy az az ország, amely agressziót indít a Szovjetunió ellen és amelyet rakéta- és atomtámaszpontokkal tűzdelnek tele, a háború logikájának vastörvényei szerint a megtámadott állam védelmi intézkedéseinek legelső célpontját képezné. Az erők jelenlegi viszonya mellett ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy NyugatNémetország a háború első óráiban megsemmisülne. Lehet, hogy az 1941. június 22-i kaland szervezői és követői őrültek, nincs egy csipetnyi józan eszük és így javíthatatlanok. Mi azonban hiszszük, hogy az egyszerű emberek, azok, akiknek a lába Sztálingrádnál elfagyott, apák és anyák, akiknek fiai az esztelen hadjárat során valahol Ukrajna rónáin vagy Belorusszia erdőségeiben elestek, kellőképp levonják a tanulságot. Nyugaton is levonhatnák június 22-e tanulságát. Talán még nem felejtették el, hogy 1941 nyara előtt volt 1940 tavasza, hogy a militarista Németország előbb nyugati szomszédait hódította meg és pedig röpke tíz hét alatt. És ha a Szovjetunió nem lett volna, egészen megfojtotta volna őket. Jó, ha ezt éppen ma idézzük fel: hisz a genfi értekezleten a mai Adenauer-klikk által képviselt német militarizmusról van szó, arról, hogy t megfékezik-e a német militarizmust avagy még tovább hagyják-e élni. Ez a genfi problémák lényege, nem pedig valamilyen jogi megfogalmazás vagy műszaki kérdések. Még van idő a józan erők összefogására és a német militarizmus útjának eltorlaszolására. Ezt követeli a világ közvéleménye. 1941. június 22-e nemcsak emlék, de egyben intés és felhívás is. ANTONÍN PETftlNA Berlin üdvözölte a Szovjetunióból hazatérő párt- és kormányküldöttséget A külügyminiszterek távoznak Genfből Genf (ČTK) - A külügyminiszteri értekezlet elnapolása után elsőként Herter amerikai külügyminiszter távozott el Genfből. Utána nemsokára 'Lloyd miniszter is elutazott az egész angol küldöttséggel. A két miniszter elutazásuk előtt még egy rövid öszszejövetelt tartott, amelyen az AP ügynökség jelentése szerint az atomfegyverkísérletek beszüntetéséről folyó háromhatalmi tárgyalások lefolyását értékelték. Bolz, az NDK külügyminisztere még szombat este visszautazott Genfből Berlinbe. Gromiko, Coude de Mourville és Brentano miniszterek vasárnap hagyták el Genfet. Az Albán Munkapárt küldöttsége hazánkban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására az Albán Munkapárt tanulmányi küldöttsége érkezett Csehszlovákiába. A küldöttséget Árvíz Indiában Delhi (ČTK) - Indiai sajtójelentések szerint a Kelet-India-i Asszan államban Manipur vidékét árvíz öntötte el. A víz hatalmas mezőgazdasági földterületet árasztott el, több hidat lerombolt s megszakította a vasúti, távíró és távbeszélő összeköttetést. Az árvíz következtében Manipurban kb. tízezer lakóház dőlt romba. Sz. Liri Belis elvtársnő, az Albán Munkapárt KB politikai irodájának tagja, a KB titkára vezeti. Az albán elvtársakat Oldŕich Černík, a CSKP KB titkára és a Központi Bizottság további vezető munkatársai fogadták. Az albán elvtársak szombaton a CSKP Központi Bizottságának székházában elbeszélgettek Vladimír Koucký elvtárssal, a CSKP KB titkárával. Megismerkedtek Csehszlovákia szocialista építése befejezésének programjában kitűzött fő feladatainkkal. A beszélgetés igen szívélyes és elvtársias légkörben folyt le, amely testvérpártjaink kölcsönös kapcsolatait jellemzi. Az Albán Munkapárt tanulmányi küldöttsége csehszlovákiai látogatása során több kerületbe ellátogat és megismerkedik a CSKP-nek a szocializmus építésében szerzett tapasztalataival. Berlin (ČTK) — Szombaton a berliniek tízezrei fogadták lelkesen és szívélyesen a Szovjetunióban tett baráti látogatásról hazatérő párt- és kormányküldöttséget. Azokon a berlini utcákon, amelyeken a küldöttség átvonult, a lakosság sorfalat állt és lelkesen tüntetett, a berlini pionírok zászlócskákat lengettek kezükben. így ért a küldöttség a Sztálinfasorban épült Sportcsarnokhoz. A berlini üzemek dolgozói itt várták vezetőiket. Szűnni nem akaró taps közepette lépett a küldöttség a diszemelvényre, Walter Ulbrichtnak, az NSZEP első titkárának és Ottó Grotewohlnak, az NDK miniszterelnöke vezetésével. Elsőnek Paul Werner, az NSZEP nagy-berlini első titkára emelkedett szólásra, aki egész Berlin és az NDK valamennyi állampolgára nevében üdvözölte a küldöttséget. A látogatás körülményeiről, a Szovjetunió és az NDK népeinek nagy barátságáról ezután Ottó Grotewohl miniszterelnök szólott. „Küldöttségünk szovjetunióbeli látogatása nagy manifesztációja volt a békének, valamint a szovjet nép és az NDK lakossága barátságának — hangsúlyozta. Biztosítottuk a szovjet népet, hogy az NDK a béke bástyája. Kijelentettük: sohasem fogják érezni, hogy Veszélyeztetjük őket. Békét akarunk és népeink között sohasem szabad háborúnak dúlnia." Ottó Grotewohl beszédében, amelyet gyakran hosszan tartó taps szakított félbe, rámutatott továbbá arra, hogy az Adenauer-féle bonni hidegháborús uszítók minden erejüket latba vetik a nemzetközi feszültség enyhítésének megakadályozására. Ezzel szemben a Szovjetunióban és az NDK-ban, valamint a szocialista tábor valamennyi országában a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek mindent megtesznek az új háború veszélyének elhárítására. „Tudjuk, hogy ez nehéz út, tudjuk, hogy olyan emberek ülnek Bonnban, akik minden erejükkel meg akarnak hiúsítani mindent, ami összefügg a békével és megértéssel." A szovjet fél a moszkvai tárgyaláson kijelentette, hogyha Adenauer magatartása arra készteti a Szovjetuniót, hogy megkösse a békeszerződést az NDK-val, akkor meg is köti a békeszerződést. Az egész világnak tudnia kell, hogy a Szovjetunió minden erejét kifejti e békeszerződés megvalósítására. Az NDK miniszterelnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy ha az Adenauer-kormány megakadályozza a békeszerződés megkötését az egész Németországgal, a Német Demokratikus Köztársaság hajlandó lesz békeszerződést kötni a Szovjetunióval és a Németország elleni háborúban részt vett valamennyi állammal. „A béke nyugodt, alkotó munkával győzni fog a háború felett — hangoztatta Ottó Grotewohl lelkes taps közepette. Ezen még Bonn zavaró mesterkedései sem tudnak változtatni." Azzal kapcsolatban, hogy a bonni kormány elutasítja a tárgyalást az NDK képviselőivel, kijelentette: „Eljön az idő, amikor majd mi gondoljuk meg, kivel tárgyalunk." Ottó Grotewohl beszéde végén megállapította, hogy az NDK pártés kormányküldöttségének szovjetunióbeli baráti látogatása igazolta a két ország szilárd barátságát s megköszönte a Szovjetunió segítségét és támogatását, melyet a nemzeti jogaiért küzdő német népnek nyújt harcában. Kádár János a szocializmus építésének meggyorsításáról és a mezőgazdaság szocialista átépítéséről Budapest (ČTK) - Kádár János, a MSZMP KB titkára és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalt a tanács pénteki ülésének vitájában. Bevezetőben a szocializmus építésének meggyorsításáról beszélt, amit az MSZMP KB márciusi ülése javasolt. Foglalkozott a termelőszövetkezetek megszilárdításával is. Mindez — mondotta — a szocializmus alapjainak, rendszerünknek, államunknak további erősítését is jelenti, de azt is, hogy ebben az évben javíthatjuk a dolgozók életszínvonalát, pontosabban: egyrészt növeljük az életszínvonalat, másrészt megteremtjük a feltételét, hogy az év eredményes lezárása után az életszínvonalban is kissé komolyabban előremehessünk. Rámutatott arra, hogy a szocialista építés meggyorsítását az első negyedév utolsó hónapjaiban javasolták, tehát háromnegyed év alatt kell elérniök mindazt, aminek nekigyűrkőztek. Megjegyezte, hogy a szükséges teljesítmények jó részét a dolgozók elhatározták már, vállalásaikban rögzítették is, s az eredmények azt mutatják, hogy meg is tartják adott szavukat, sőt többet érnek majd el. Az MSZMP novemberi kongreszSpanyolország Kommunista Pártja vezetőinek nyilatkozata Párizs (ČTK) A l'Humanité szombaton nyilvánosságra hozta Spanyolország Kommunista Pártja vezetőinek nyilatkozatát a Franco-diktatúra ellen rendezett 24-órás tiltakozó sztrájk lefolyásáról. „A Franco-rendszer elleni harc napja, melyet békés eszközökkel június 18-án rendeztünk meg, nagy rokonszenvvel és helyesléssel találkozott a lakosság legszélesebb rétegei körében. A szrájk igazolta, hogy állandóan fokozódik a spanyol nép elégedetlensége a mai rendszerrel szembein". Feszült a politikai helyzet Argentínában Buenos Aires (ČTK) - A nyugati sajtó jelentése szerint e napokban nagyon feszültté vált Argentína politikai helyzete. Egyes magasrangú tisztek és a cordobai helyőrség tiltakoztak a katonaságnak sztrájkok leverésére történő bevetése ellen s követelték Hector S. Pachec hadügyminiszter és F. Reimundez altitkár lemondását. Reimundez ugyan lemondott, de a politikai feszültség tovább tart. A. Vitolo belügyminiszter pénteken a képviselőházban bejelentette, hogy Frondizi elnök kormánya ellen irányuló fegyveres öszszeesküvést lepleztek le. A rádió pénteki hírei szerint Frondizi elnök zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott a hadügyi, légügyi és tengerészeti miniszterrel. Az argentin helyőrségek katonasága állandó készültségben áll. Nem hivatalos adatok szerint a bejelentett összeesküvéssel kapcsolatban gyanús személyeket tartóztatnak le. szusával foglalkozva azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kongresszus megerősíti majd a Központi Bizottság vonalát, melyen 1956 novembere óta haladt. „Politikai fő vonalunk lényege a szocialista társadalom építésének folytatása, teljes felépítése, majd a kommunista társadalom, az osztály nélküli társadalom megteremtése. Ez a mi politikánk lényege, s ez nem változik, ezt a fő vonalat feltehetően meg fogja erősíteni a kongresszus." Kádár János a továbbiakban részletesen foglalkozott a termelőszövetkezetek fejlődésével s hangsúloyzta, hogy ez a probléma az egész társadalom fejlődését és az egész nemzet jövőjét is érinti. A Központi Bizottság teljes felelősséqgel tárgyalta meg két ízben is a mezőgazdaság fejlődését. „Az eredményeket illetően elmondhatjuk, hogy a várakozást felülmúlták." Hangsúlyozta, hogy Magyarország a falu szövetkezetesítésének azt az útját járja, amelyet a többi szocialista ország. Kijelentette, a termelőszövetkezetek fejlesztése nem megy az életszínvonal rovására, a termelőszövetkezetek erősítésére fordított összeg nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, évről évre növeli majd az életszínvonalat. A falu szocialista átalakításának ütemével foglalkozva kijelentette: „Nem tesszük meg a Nyugatnak azt a szívességet, hogy a széles dolgozó rétegekkel elrontsuk a Párt viszonyát azzal, hogy gyorsabban megyünk előre, ahogy a tényleges helyzet lehetővé teszi. De azt a szívességet sem tesszük meg, hogy egy helyben topogjunk, ha előre tudunk menni." Hangsúlyozta: ami a dolog lényegét illeti, teljes felelősséggel, elvi szilárdsággal és az ország vezetésére hivatott párt körültekintésével vizsgáljuk a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit. A párt politikájának másik jellemző vonásáról is szólva hangsúlyozta: tovább erősítik és mélyítik a közélet egészséges vonásait. „Általában szüntelenül mélyíteni akarjuk rendszerünk demokratizmusát.. Ehhez hozzátartozik a parlamenti élet színvonalának emelése is. Rendszerünk demokratizmusa ma sokkal magasabb színvonalon áll, mint bármely kapitalista országé. S ezt igenis továbbfejlesztjük." Ezzel kapcsolatban Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy a rendszer ellenségei semmivel sem fognak nagyobb szabadságot élvezni sem jövőre, sem azután, mert„amennyire kötelességünk rendszerünk demokratizmusát állandóan erősíteni a nép javára, ugyanúgy érezzük felelősségünket a népért, az ország sorsáért, kötelességünket a rendszer ellenségeivel szemben." A Hazafias Népfront munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a kommunisták és pártonkívüliek politikai szövetsége hasznosan szolgálja a szocializmus ügyét, meggyorsítja az előrehaladást. Beszéde végén felszólította a pártfunkcionáriusokat, mélyítsék tovább kapcsolataikat a tömegekkel, hogy vissza ne térhessenek a régi hibák. „Növelni a szocializmus mozgató erejét, hatásosabban szítani a szocialista lelkesedést — fontos dolog és sikerülni fog!" — hangsúlyozta. A hétéves tervben a Szovjetunióban 65-70 millió tonnára emelkedik a nyerstermelés. Sztalinszkban a kuznyeci kohászati kombinátot ezért kibővítik. Most fejezik be egy új nagyolvasztó építését, amelynek munkálatairól készült fenti képünk is. (TASZSZ felv.) ÜJ SZÖ 3 * 1S59. június 22.