Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-21 / 170. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1959. június 21. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 170. szám MILYEN CELT SZOLGÁL? Ha első benyomásként csak rövid-tömören is kommentálni és méltatni akarjuk pártunk Központi Bizottságának tegnap nyilvánosságra hozott határozatát az új begyűjtési rendszerről, valamint a mezőgazdasági termények új árairól szóló határozatát, mi lehet e kommentálásunk kiinduló pontja? Mi az, ami egyrészt lehetővé, másrészt szükségessé tette az új begyűjtési rendszernek, valamint a mezőgazdasági termények új árainak bevezetését? Nem kétséges, hogy ezt az igen nagy jelentőségű változást a mezőgazdaságunkban bekövetkezett változások, a mezőgazdaság szövetkezetesítésében elért eredmények tették lehetővé, de ugyanakkor szükségessé is. Az a körülmény, hogy mezőgazdasági földjeinknek több mint 80 százalékán már szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik, idejét múlttá tette az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszert, valamint a mezőgazdasági termények kettős — begyűjtési és felvásárlási — árrendszerét. A kérdés megítélésében abból kell kiindulnunk és azt kell szem előtt tartanunk, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás döntő győzelme és rövid időn belül várható végleges győzelme alapvető változásokat idézett elő egész népgazdaságunkban, de lényeges minőségi változást hozott a társadalmi rendszerünk alapját képező munkás-parasztszövetségben is. Helytelenül fogná fel az új intézkedéseket az, aki csupán adminisztratív intézkedést látna bennük, aki csupán azt látná, hogy újévtől új begyűjtési rendszer lép életbe és hogy a mezőgazdasági terményeknek új, az eddigi rendszertől eltérő egységes árai lesznek. Mert igaz ugyan, hogy így lesz és ez lesz, ámde látni és tudni kell azt is, hogy mi célból, milyen célkitűzések és milyen érdekek szolgálatában állnak ezek az új intézkedések? Nem csupán arról van szó, hogy megváltozik az eddigi begyűjtési és árrendszer, hanem e változásoknak valamilyen határozott célt kell szolgálniok. S itt, e ponttal lyukadunk ki a cikkünk elején említettekre, arra, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás döntő győzelme, az a körülmény, hogy a föld több mint 80 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozik, alapvető változásokat idézett elő egész mezőgazdaságunkban. Ám nemcsak változásokról van szó, hanem arról, hogy e változások megteremtették a feltételét annak, hogy döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelésben, olyan színvonalra emeljük a mezőgazdasági termelést, mint azt pártunk XI. kongresszusa kitűzte: az alapvető élelmiszerekben saját termelésünkből fedezzük szükségleteinket. Ámde nézzük most meg azt, hogyan, mi módon szolgálhatja az új begyűjtési és árrendszer a mezőgazdasági termelés növelését. Már a XI. kongresszus, majd ezt követően a Központi Bizottság márciusi ülése hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében fokozni kell a termelők, a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. Az új intézkedéseknek az a lényege és célja, hogy a földművelőket érdekeltté téve érjük el a mezőgazdasági termelés növelését. Mi az, eddig talán nem voltak anyagilag érdekeltek benne? Hisz terményeikért s mindazért, amit az államnak adtak, pénzt kaptak s ki tagadhatná, hogy mindennek következtében megváltozott a parasztság élete, igen jelentős mértékben növekedett életszínvonaluk. Persze hogy helytelen volna olyasmit állítani, mintha az eddigi begyűjtési és árrendszerben a földművesek nem lettek volna anyagilag érde keltek a mezőgazdasági termelés növelésében. Érdekelve voltak, csak hát ami jó volt és megfelelt 5—6 évvel ezelőtt, az már ma, a megváltozott körülmények között nem tudja betölteni a neki szánt szerepet. A szövetkezeti mozgalom elmúlt 10 esztendeje alatt alapvető módon megváltozott a föld művesek élete. A nagyüzemi gazdálkodás, a gépi munka nemcsak megszabadította a földművest a nehéz testi munkától, hanem megsokszorozta jövedelmét is, tisztességes emberi életet teremtett számára. Ámde ha azt nézzük, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése milyen arányban áll a szö vetkezeti tagok jövedelmének nö vekedésével, akkor bizony elég kedvezőtlen képet kapunk. Azt lát juk és azt kell megállapítanunk, hogy a mezőgazdasági termelés korántsem növekedett oly mértékben, mint a szövetkezetek és tagjaik jövedelme. Ez pedig mit jelent ? Csak azt, hogy a mostani begyűjtési és árrendszer már nem hatott a termelés növelésére, nem tette érdekeltté a földműveseket abban, hogy egyre többet termeljenek. Mire irányul az új begyűjtési és árrendszer? Talán csökkenteni akarja a szövetkezetek jövedelmét? Nem, erről szó sincs, hiszen az új árak következtében országos méretben több mint 14 százalékkal nagyobb összeget fog az állam kifizetni, mint eddig. Ellenben teljesen jogos és indokolt követelmény, hogy a földművesek jövedelme úgy és oly mértékben növekedjék, amilyen mértékben növelik a mezőgazdasági termelést. Elérkeztünk már arra a pontra, hogy a mezőgazdaságban is érvényesítsük a szocialista elosztás elvét: mindenki a képességei, mindenki a munkája szerint. Tévesen értelmezné az anyagi érdekeltséget az, aki úgy vélekedne, hogy az csupán a jövedelem növelését jelenti. Nem, az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése nem csupán a jövedelem növelését jelenti, mivel ha csak ezt jelentené, akkor a társadalom érdekeit alárendelnénk az egyén érdekeinek, akkor nem érvényesülne az elosztás szocialista elve. Most, az új rendelkezések által éppen arra törekszünk, hogy az EFSZ-ek és tagjaik jövedelmét a termelés növekedése szabályozza. Ha többet termelnek — ezt kívánja a társadalom érdeke — akkor többet keresnek, — viszont ezt kívánja a földművesek érdeke. Éppen abból kiindulva, hogy az új rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelés növelését kell szolgálniok és előmozdítaniok, a leghelytenebb dolog volna úgy tekinteni rájuk, mint egyszerű adminisztratív intézkedésekre, amelyeket mechanikusan végre kell hajtani. A mezőgazdasági termelés növelése égetően fontos gazdasági, társadalmi és politikai kérdés. Ebből pedig az következik, hogy nem elég csupán a rendelkezést életbe léptetni, hanem azt megelőzően és vele párhuzamosan hatékony felvilágosító és szervező munkát kell majd kifejteni a végső cél érdekében — azért, hogy mezőgazdaságunk mind többet, jobbat és olcsóbban termeljen. A Szovjetunió új javaslatai Genfben A Nyugat kívánságára i kiliigymiÉszieri Genf — A genfi külügyminiszteri értekezlet 39. napja drámai lefolyású volt. Egynapos szünet után az értekezlet 14 órakor a négy nagyhatalom külügyminisztereinek magánjellegű ülésével folytatódott a szovjet küldöttség székhelyén. Az ülést azonban még három óra előtt a nyugati küldöttség kérelmére félbeszakították és csak 17 óra után folytatták. Két oka volt annak, amiért a nyugati küldöttségek az ülés megszakítását kérték: egyrészt időt akartak nyerni azon új javaslatok áttanulmányozására, amelyeket az ülés első felében Gromiko, a szovjet küldöttség vezetője terjesztett elő, másrészt N. Sz. Hruscsov moszkvai beszédének szövegét várták. Csupán az ülés befejezése után este tartottak sajtóértekezletet, amelyen Harlamov, a szovjet küldöttség szóvivője tájékoztatta az újságírókat a négyoldalnyi közlemény szövegéről, valamint a június 19-i tárgyalás lefolyásáról. A többi küldöttség nem tartott sajtóértekezletet. Az a szokás ugyanis, hogy a zárt ülések után csupán az a küldöttség tart sajtóértekezletet, amelynek székhelyén a tárgyalások folytak. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere június 19-i felszólalásában elsősorban arra mutatott rá, hogy tekintet nélkül a nézeteltérésekre és a fennálló nehézségekre, nagy jelentőségű az a munka, amelyet az értekezlet eddig végzett. A véleménycsere lehetővé tette az álláspontok tisztázását, a vitás pontok lerögzítését és a nézetek közelebbhozá'Ját. | Gromiko beszédének további részében megvilágította a június 9. és 10-i szovjet javaslatok lényegét és sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a nyugati hatalmak negatív álláspont:a helyezkedtek velük szemben. A szovjet javaslatok lényege abban rejlik — mondotta Gromiko —, hogy fokozatosan megszűnjék az abnormális helyzet Nyugat-Berlinben, hogy előkészítsék a békeszerződést é= a Németország egyesítésére irányuló intézkedéseket. A Nyugat-Berhn ideiglenes statútumáról való megegyezésnek a szovjet küldöttség nézete szerint a következő rendelkezéseket kell tartalmaznia. O 1. A nyugati ihatalmak nyugat-berlini megszálló csapatai létszámának jelképes egységek.

e való csökkentését. © 2. A Nyugat-Berlinből az NDK ellen és más szocialista országok ellen folytatott felforgató tevékenység beszüntetését. « 3. Rendelkezést arról, hogy nem helyeznek el atom- és rakétafegyvereket Nyugat-Berlinben. A szovjet küldöttség arra törekedett, hogy elsősorban ezekben az intézkedésekben jöjjön létre megegyezés. Az ilyen egyezmény határidejének kérdése a Szovjetunió számára nem a legfőbb, sem pedig a leglényegesebb dolog. Arról van szó azonban, hogy nem lehet a végtelenségig halogatni Németország békés rendezését és fenntartani a megszállási rendszert Nyugat-Berlinben. Ha a nyugati hatalmaknak nem felel meg a szovjet küldöttség által javasolt egyéves határidő, megegyezés jöhet létre valamennyi érdekelt fél számára elfogadható más határidőben. Mivel a nyugati hatalmak az össznémet bizottság munkájára két és fél évi határidőt javasoltak, meg lehetne egyezni másfél évi kompromisszumos határidőben. A. A. Gromiko újból hangsúlyozta, hogy az össznémet bizottság összetételének paritásos alapon kell nyugodnia. Abban az esetben, ha másfél év alatt az össznémet bizottság nem éri el a várt eredményeket, a szovjet küldöttség a külügyminiszterek további értekezletének összehívását javasolja ugyanolyan összetételben, mint amilyenben ez az értekezlet tárgyal. Amennyiben időközben —: feltételezve Nyugat-Berlin statútumának ideiglenes elfogadását - fel kell újítani a Nyugat-Berlinről if.lv(Folytatás a 4. oldalon) Ä fiafalok tervei a HOGYAN TÖLTIK Ä DIÁKOK SZÜNIDEJÜKET ?' • 50 FŐISKOLÁS BRIGÁD KÉSZÜLNEK A BRNÖI TALÁLKOZÓRA Napjainkban szemtanúi vagyunk annak, hogy a CSISZ egyre változatosabb, sokoldalú életről gondoskodik fiataljaink számára. Számos igen jelentős tömegakciót rendez 1959 nyarán, a kéthónapos iskolai szünidőben is. A szórakozás melleit természetesen fiataljaink, főleg a főiskolások a hagyományokhoz híven ez idén is körülbelül 50 ifjúsági brigádot szerveznek mintegy 6000 résztvevővel. Különösen kiemelhető esemény lesz a Brnói Ifjúsági Találkozó, melyet a VII. VIT előkészületeinek jegyében tar* tanak. Gyermektalálkozó Prágában A Pionírszervezet fennállásának 10, évfordulója záróünnepségeit Prágában tartják június 22-től 28-ig. Az ünnepségeken hazánk valamennyi részéből összesen 10 000 gyermek vesz részt. A napok műsora rendkívül gazdag. Felváltva műszaki, zenei, természetjáró és sportnapokat rendeznek. Június 28-án nagy gyermekfelvonulást tartanak, melyet ünnepélyes fogadtatás előz meg, Ugyanis Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke és a párt, illetve a kormány néhány képviselője vendégül látja a Prágában ünneplő pionírok jelentős részét. A díszfelvonulás előtti felsorakozásnál körülbelül 25 000 pionír lesz jelen, a köztársasági elnök veszi át a pionirparancsnok jelentését. A találkozón egyébként angol, francia és német pajtások is részt vesznek. Tábortűz mellett Ugyanakkor június 22—25-ig Podbrezová mellett a Sebes völgyben ifjúsági turista-találkozó lesz. A találkozón 5000 fiatal természetkedvelő, Már a kassai kerületben is aratnak A kassai kerületben is megkezdték az aratást. A királyhelmeci járásban a vajkai, szőlőskei, bodrogmezei és batyáni szövetkezetben már aratnak. Az idei termés jónak ígérkezik. A királyhelmeci járás traktorállomása most nagy feladat előtt áll, hiszen csaknem kétezer hektárt kell learatni. A repcét már a közeli napokban learatják. A traktorállomás biztosítja a kombájnok utáni szalmagyűjtést és a tarlóhántást. A tarlóhántást a termésbetakarítás utáni 24-36 óráig elvégzi. 2000 hektár tarlókeveréket vetnek el. A traktorosok és a kombájnosok aratás alatt két műszakban fognak dolgozni. A kassai kerületben ez idén több szövetkezet arat először saját kévekötőgépeivel, a nagygéresi szövetkezet pedig két saját kombájnjával. A trebišovi járásból érkezett jelentések szerint várható, hogy a közeli napokban megkezdik az árpa aratását. Addig még learatják a repcét, csaknem 150 hektárt. főleg pionír részvételére számítanak. A fiatalok kirándulásokat szerveznek a környező hegyekbe; útjaikon a vidék partizánhősei is elkísérik őket, közben érdekes történetekkel elevenítik fel a Szlovák Nemzeti Felkelés dicső napjait. Tulajdonképpen itt fogják pionírjaink megünnepelni a felkelés 15. évfordulóját. Az utolsóelőtti napon a völgyet szegélyező domboldalakon tábortüzeket gyújtanak hasonlóan, mint 15 évvel ezelőtt a hegyekben rejtőzködő partizánok. A brnói találkozó Több mint 80 000 fiatal részvételével hatalmas ifjúsági találkozót rendeznek Brnóban június 29-től július 5-ig. Ez a találkozó hasonló lesz az ifjúságnak tavaly Bratislavában lezajlott dunai találkozójához. A brnói összejövetel műsora annyira gazdag, hogy egy nap eseményeit is túl hosszú lenne ismertetni. A találkozó napjaiban több kiállítást, kulturális műsorokat, sportfellépéseket és számos közös akciót rendeznek. A kulturális előadásokat az ifjúsági alkotóversenyek kerületi győztesei tartják. A találkozó keretében folyik le egyébként az idei ifjúsági alkotóverseny országos köre tánc-, ének- és zeneszámokkal. A sportbemutatókon 20 000 sportoló vesz részt. A találkozó műsorából kiemelkedik a hatalmas békefelvonulás, melyet július 4-én éjszaka tartanak pártunk és kormányunk képviselőinek jelenlétében. A találkozó hatalmas karnevállal és a hagyományos tűzijátékkal ér véget. Diákok a népgazdaságnak Szükségtelen felsorolni fiataljaink hatalmas alkotásait, melyekkel felszabadulásunk óta népgazdaságunkat megajándékozták. Ezek a művek ma már köztudatban élnek, mindenki tudja róluk, kiknek a keze munkája. A főiskolások ez évben is számos építkezésen és a mezőgazdaságban is segítőkezet nyújtanak egyhónapos brigád keretében. Jelentősebb részük a lakásépítkezéseken, sokan közülük például Nyitrán és Zvolenban a főiskolai diákotthon, 300 főiskolás pedig egy magnezit—üzem építésén fog dolgozni. A főiskolai hallgatók 13 csoportja segít állami gazdaságainknak a nyári munkák sikeres elvégzésében. (Sz. G.) Ma fejeződik be az Ostraván nagy sikerrel megrendezett ipari nagy vásár, melyet eddig több mint 200 ezer tátogató keresett fel, köztük sok külföh is. Képünkön: a nagy népszerűségnek örvendő új Škoda sportautót senki sem mulasztja el alaposan megtekinteni. (szó)