Új Szó, 1959. június (12. évfolyam, 150-179.szám)

1959-06-01 / 150. szám, hétfő

O 1959. június 1. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 150. szám A nemzetközi gyermeknapon A mai nap, június első napja a gyer­mekek ünnepe. A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség javaslatára ez idén immár tizedszer tartjuk meg leg­kedvesebbjeink, a jövő nemzedéke ün­nepét, a nemzetközi gyermeknapot. Nagy és sokoldalú gondoskodást nyújt szocialista hazánk gyermekeink­nek azon jelül is, hogy lehetővé teszi minden egyes család életszínvonalának állandó emelkedését. A mostani jubileu­mi gyermeknapon szóljunk erről is né­hány szót. Pártunknak és kormányunk­nak az életszínvonal emelését szolgáló legutóbbi intézkedései, a többgyerme­kes családok családi pótlékainak eme­lése és az árleszállítás is mindenekelőtt a gyermekek javát szolgálták. Az in­gyenes oktatás, az ingyenes egészség­ügyi gyógykezelés, a testnevelés fej­lesztésére fordított nagy gondoskodás, az iskolai rendszer most megvalósuló átépítése mind azt a célt követi, hogy felserdülő ifjúságunk erős és egészsé­ges, sokoldalú műveltséggel, nagy kép­zettséggel rendelkező, az életre, a kommunista társadalom építésére jól jelkészült emberekké váljék. 1937-ben például a kórházaknak csupán 10 gyermekosztályuk volt hazánkban, ma már több mint 200 ilyen osztály mű­ködik; a csecsemőgondozó intézetek száma több mint hússzorosára emelke­dett. A háború előtt úgyszólván egyet­len orvosi rendelő sem volt a gyerme­kek számára, ma az egészségügyi köz­pontokban több mint 4500 gyermek­rendelő és tanácsadó van, melyekben csupán tavaly mintegy 10 millió orvosi vizsgálatot hajtottak végre. Érdekes és sokatmondó számadat: egy csecsemőt tavaly átlagosan 19-szer vizsgált meg orvos, melyből 11 vizsgálat a megelőző gyógykezelést szolgálta. A felszaba­d'jlf^ óta ötszörösére emelkedett a qyernyrkűrvosok száma, az iskolai eg#i?°éaügyi szolgálat mintegy 2 mil­ňó 300 ezer gyermekről gondoskodik. A csecsemőkről és az anyákról való nagy gondoskodás következtében a csecsemóhalanddóság 15 év alatt egy­negyedére csökkent hazánkban. Egyre bővül az oltási akció a különféle jár­ványos betegségek ellen. Gyermekbé­nulás ellen például 6 hóiapostól 13 éves korig 2 és negyedmillió gyermeket ol­tottak be ingyenesen. Ezzel szemben a legfejlettebb kapitalista államban, az USA-ban az oltási akciót lényegesen korlátozza az a tény, hogy a szülőknek meg kell azt fizetniök. Hatalmas anyagi eszközöket fordítunk a gyermekgondo­zó intézetek fejlesztésére. A napközi otthonok száma az 1937. évi 86-ról 1200-ra emelkedett, az óvodák száma 3 és félszer több. Egy gyermek ellátá­sára államunk évente 1700 koronát fordít az óvodákban, az általános isko­lákban 1500, az iskolai napközi ottho­nokban mindegy 500 koronát. A külföldi szakemberek is elismerik, hogy Csehszlovákia az első helyen áll a világon a gyermekekről és nevelésük­ről való gondoskodásban. Minden gyer­mek számára lehetővé tettük a művelő­dést, az iskolalátogatást. Ezzel szem­ben a kapitalista államok nagy részé­ben ez a kérdés megoldhatatlan nehéz­ségekbe ütközik. Még rosszabb a hely­zet az elnyomott gyarmati és félgyar­mati országokban. Chilében és Brazí­liában például a lakosság több mint fe­le, Venezuelában 72 százaléka analfa­béta. Kamerunban 70 évi úgynevezett gyarmati gondoskodás után az emberek 85 százaléka nem tud írni és olvasni, Francia—Nyugat-Afrikában 17 millió lakos közül csupán 100 ezer gyermek jár iskolába. Mi új iskolákat építünk, meghosszabbítjuk a tanulási időt és célul tűztük ki, hogy a legközelebbi 11 év során fokozatosan bevezetjük az ifjúság túlnyomó részénél a teljes kö­zépiskolai végzettség elnyerését. Nincs ez így még a legfejlettebb kapitalista államokban sem. Az USA-ban, Francia­országban, Olaszországban a nagy­mértékű tanterem- és tanítóhiány kö­vetkeztében sok gyermek nem látogat­hatja az iskolát. Ezekben az államok­ban az anyagi eszközöket az esztelen fegyverkezésre, nempedig a gyerme­kekről oáló gondoskodásra fordítják. A nemzetközi gyermeknap az egész világ gyermekeinek ünnepe. A cseh­szlovákiai gyermekek ezen a napon, az ünnep vidám légkörében megemlé­keznek barátaikról, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gyerme­keinek örömteljes, boldog életéről. Megemlékeznek azonban a többi orszá­gok dolgozóinak gyermekeiről is, akik ma még nem élhetnek olyan gondtalan és boldog életet, mint a szocialista or­szágokban élő gyermekek. De eljön majd az idő, amikor ezen országok gyermekeinek sorsa is jobbra fordul. i kelet-szlovákiai dolgozók hatalmas manifesztációja Hichalovcén A párt- és kormányküldöttség befejezte kelet-szlovákiai látogatását Vasárnap már a kora reggeli óráktól hozták a kassai és prešovi kerület minden részéből az emberek ezreit az autóbuszok és tehergépkocsik Michalovcéba. Az állan­dó eső sem csökkentette a hatalmas emberáradatot. Mi­chalovce utcáin a tömeg a sportpálya felé tart, ahol a párt- és kormányküldöttség részvételével nagy mani­fesztációi rendeznek. A több tízezer manifesztáló lelkes üdvözlése közepette érkezik a párt- és kormányküldöttség vezetője Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke. Vele jönnek a küldöttség további tagjai: K Ba­cílek, V. Kopecký, J. Hendrych, R. Strechaj, J. Ďuriš, M. Chudík, Fr. Dvorský elvtársak, továbbá I. T. Grisin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai fökonzula. A manifesztáción jelen van a Szovjetunió užhorodi területének küldöttsége is, amelyet M. J. Harihovics, a területi végrehajtó tanács elnöke vezet. A manifesztációt Ján MockovCiak, az SZLKP prešov! kerületi bizottságának első titkára nyitja meg. Átadja a szót a CSKP KB első titkárának, a köztársaság elnöké­nek, Antonín Novotný elvtársnak. Novotný elvtárs be­szédét gyakran viharos taps, „Éljen a párt", „Éljen a bé­ke!", felkiáltások szakítják félbe. A beszéd befejezése után felhangzik a párt és a kormány éltetése. „Éljen a Szovjetunió!" - kiáltja a manifesztáció 40 ezer részvevője, amikor I. X. Grisin, a Szovjetunió nagy­követe lép a mikrofonhoz. A manifesztáció befejező részében felolvasták Kelet­Szlovákia dolgozóinak felhívását a köztársaság összes dolgozójához. A manifesztáció részvevői kezük felemelé­sével fejezték ki egyetértésüket a felhívással. A délutáni órákban a párt- és kormányküldöttség Kas­sára ment, az esti fákban pedig a kassai repülőtérről repülőgépen elhagyta Kelet-Szlovákiát. Antonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak, drága polgártársak! Csehszlovák köztársaságunk keleti területének dolgozói ma manifesztá­cióra gyűltek egybe a kelet-szlovákiai alföld nagyjelentőségű vízgazdálko­dási munkálatainak megkezdése al­kalmából. Engedjék meg elvtársak, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának és a köz­társaság kormányának nevében szí­vélyesen üdvözöljem önöket s további munkájukban, hazánk fejlesztése és építése nagy művében a legnagyobb sikereket kívánjam. (Viharos taps.) A kassai és a prešovi kerület dol­gozóinak kezdeményezése példát mu­tat a talaj minőségének javítását szolgáló munkálatok előkészítésében és megvalósításában, s ezt a kezde­ményezést mint döntő hozzájárulást üdvözöljük Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XI. kongresszusa egyik leg­fontosabb feladatának teljesítéséhez. Helyesen értették meg, hogy a mező­gazdasági termelés fejlesztése és a dolgozók szükségleteinek kielégítése érdekében a földet nemcsak kiválóan kell megművelni, hanem következete­sen ki kell használni minden rendel­kezésünkre álló földet. Éppen ebben rejlenek nagy lehetőségek az önök számára. Kezdeményezésük a többi kerületnek is megmutatja, hogyan kell gondoskodni pártunk Központi Bizottságának a talajjavítási munkák­ról szóló határozatainak teljesítéséről, hogyan kell növelni a föld termőké­pességét és kihasználni a földet a mezőgazdasági termelés fokozására. A nagy vízgazdálkodási munkálatok, amelyeket Kelet-Szlovákiában kez­dünk, óriási lehetőségeket nyitnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, ami a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határoza­taiból következő egyik legsürgősebb feladatunk. Az a föld, amelyet e mun­kálatok által fokozatosan nyerünk, to­vábbi lehetőséget ad nekünk arra, hogy további növényi és állattenyész­tési termékeket termeljünk a dolgo­zók élelmiszerellátásának céljaira. A korszerű gépi eszközök és technika, valamint a mezőgazdasági tudomány legújabb ismereteinek teljes kihasz­nálásával e terület dolgozói a legrö­videbb időn belül további gabonát, húst, tejet, tojást és más mezőgazda­sági terményeket adhatnak és így gazdagabbá tehetik dolgozóink aszta­lát. Ez Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának értelme és célja, mely a közös szö­vetkezeti földmüvelés és a mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés fejleszté­se útján érhető el. Nekünk nem az a fontos, hogy akárhogyan gazdálkodjunk a földön, hanem olyan gazdálkodást akarunk, amellyel felhasználhatjuk a mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés minden előnyét, s amely egyre több ter­ményt fog adni egész szocialista tár­sadalmunk javára. Ennek az útnak megnyertük kis- és középparaszt­jaink teljes többségét, akik ma si­keres közös gazdálkodást folytatnak az egységes földművesszövetkezetek­ben. Nálunk a szocialista mezőgaz­daság az állami gazdaságokkal együtt ma már a mezőgazdasági földeknek I több mint 80 százalékát műveli meg. Az egységes földművesszövetkezetek teljes mértékben bebizonyítják a kö­zös gazdálkodás előnyeit az elapró­zott mezőgazdasági termeléssel szem­ben és sikeres utat nyitnak vala­mennyi termelési lehetőség teljes kihasználása, a nagyüzemi termelés teljes kibontakoztatása felé. Ez meg­győzően bizonyítja Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának helyességét, amely mö­gött szilárdan áll dolgozóink nagy többsége, így kis- és középparaszt­jaink is. A folyómedrek szabályozásával, le­csapolással és öntözéssel fokozato­san további több mint 140 ezer hek­tár eddig parlagon heverő földet nyerünk. Ez örvendetes, főként azért, mert a párt jelenleg a szö­vetkezeti parasztok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó törekvéseit­arra irányítja, hogy sürgős figyel­met szenteljenek a növénytermesztés fejlesztésének, főként a takarmány­alap bővítésének, ami egész mező­gazdaságunk további fejlesztésének fő feltétele. 1965-ig Szlovákiában több mint 47 százalékkal akarjuk nö­velni a mezőgazdasági termelést. Ügy véljük, hogy a kelet-szlovákiai alföldön megvalósított talajjavítási munkákkal kétszeresére emelhetjük a mezőgazdasági termelés belterjes­ségét. Azok a tartalékok, amelyek itt a jó talaj és éghajlati viszonyok következtében rendelkezésünkre ál­lanak, ezt a területet képessé teszik arra, hogy a jövőben köztársaságunk legtermékenyebb és legnagyobb ter­melőképességű mezőgazdasági kerü­leteihez, a Hanái síksághoz, a Labe völgyéhez, Dél-Szlovákiához és Dél­Morvaorsz'ághoz csatlakozzék. Ez a célja eme munkálatoknak és elvár­hatjuk, hogy Kelet-Szlovákia szor­galmas népe mindent megtesz, hogy e nagyszerű távlatok mielőbb valóra válhassanak. , Ez által a kelet-szlovákiai terület számára a mezőgazdasági szocialis­ta nagyüzemi termelés fejlesztésé­Ne halogassák Csehszlovákia és Lengyelország meghívását a genfi értekezletre Václav Dávid külügyminiszter interjúja a ČTK ós a Rudé právo tudósítóival Václav Dávid külügyminiszter fogadta a ČTK és a Rudé Právo tudósítóit, akik kérdéseket tettek fel a genfi külügyminiszteri értekezlet eddigi tár­gyalásaira vonatkozóan s néhány az értekezlettel összefüggő problémával kapcsolatban. — Hogyan értékeli miniszter elvtárs a külügyminiszterek genfi értekezle­tének eddigi lefolyását? A külügyminiszterek genfi értekez­lete abba az időszakba lép, amikor a két fél javaslatainak előterjesztése és magyarázata után arról lesz szó, hogy megegyezést találjanak leg­alább is néhány kérdésre. Jólehet ma még korai volna követ­keztetéseket levonni az értekezlet ed­digi lefolyásából, kétségtelen, hogy már maga a tény, hogy a külügymi­niszterek értekezletére sor került és megegyezés jött létre a kormányfői értekezlet összehívásáról a legköze­lebbi időben, nagyon jelentős dolog. Ezen értekezletek megrendezéséről létrejött egyezmény fontos lépést je­lent a Nyugat és a Kelet országainak együttműködése felé a jelenlegi nem­zetközi helyzet legfontosabb problé­máinak megoldásában, amint azt a Szovjetunió kormánya évek óta java­solja. A csehszlovák kormány, amely következetes híve a valamennyi ál­lammal való békés egymás mellett élésnek, tekintet nélkül ezen államok társadalmi rendszerére, őszintén üd­vözli ezt a fejlődést. Mélységes meg­győződésünk, hogy valamennyi — a legégetőbb problémát is — békés úton meg lehet és meg kell oldani. Jelentős tény a két német állam küldöttségeinek részvétele az érte­kezleten. Az NDK küldöttségének je­lenléte, amelyet a tárgyalásokon dr. Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes I és külügyminiszter vezet, arról tanús­• kodik, hogy az NSZK kizárólagos jo­I gáról szóló elmélet végleges veresé­get szenvedett. Az NDK részvétele Genfben az NDK nemzetközi tekinté­lyének növekedését bizonyítja, azon ország tekintélyének növekedését, melynek békeszerető külpolitikája vi­lágszerte egyre nagyobb elismerésre tesz szert. Nézetünk szerint a legmegbízhatóbb út ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben megvethessék Németország és az európai béke szilárd alapjait, az volna, ha a genfi értekezleten megegyezés­re kerülne sor a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini megszállási rendszer felszámolásáról. E kérdések megoldására konkrét és teljesen reális javaslatokat terjesz­tett elő a Szovjetunió kormánya. A Csehszlovák Köztársaság kormánya Csehszlovákia népének akaratát fe­jezve ki, már nem egy ízben egyetér­tését és teljes támogatását nyilvání­totta a Szovjetunió azon javaslataival, amelyek valamennyi európai nemzet, így a német nemzet érdekeinek is megfelelő megoldására mutatnak rá. A genfi értekezlet tárgyalásainak eddigi lefolyása meggyőzően bizonyí­totta a Szovjetunió eme javaslatainak teljes indokoltságát, időszerűségét és helyességét. Arról, mily őszintén törekszik a Szovjetunió a megegyezés elérésére, tanúskodik az a tény, hogy a szovjet küldöttség készségét nyilvánította a nyugati küldöttségeknek e javaslatok­kal kapcsolatos valamennyi konstruk­tív hozzászólása megtárgyalására, va­lamint mindazon javaslatai megtár­gyalására, melyek az értekezlet fel­adatát képező kérdésekkel összefüg­genek. Más álláspontra helyezkedtek az értekezleten a nyugati hatalmak kül­döttségei. Annak ellenére, hogy a külügymi­niszteri értekezlet fő feladata meg­tárgyalni a Németországgal kötendő békeszerződést és a nyugat-berlini megszállási statútum megszüntetését, a nyugati hatalmak az értekezlet elé terjesztették' úgynevezett komp­lex javaslatukat, amelyben irreáli­san s a sikernek minden reménye nélkül Németország egyesítésének kérdését, a nyugat-berlini viszonyok normalizálásának problémáját, az európai biztonság kérdését, sőt a leszerelés egyes szempontjait is ösz­szekapcsolták egymással. A nyugati komplex javaslatban feltüntetett kérdések közül mindegyik magában véve is nagyon bonyolult. Aki azon­ban e kérdések megoldását ezen­felül még egymáshoz is köti, az nem közeledik felelősen az értekezlet fel­adataihoz, nem járul hozzá ahhoz* hogy a külügyminiszteri értekezlet sikeresen teljesíthesse küldetését. A nyugati hatalmak komplex ter­vének irreális volta • kitűnik a ber­lini kérdésre vonatkozó javaslataik­ból is. A nyugati-hatalmak tervük­ben, amelyet — Berlinre vonatko­zóan — részletesen elemzett 1959. május 26-án Ch. Herter, az USA kül* (Folytatás a 2. oldalorv) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom