Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-15 / 133. szám, péntek

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) beszámolója helyesen "hangsúlyozza, hogy a gazdasági tervünkben kitűzött feladatok teljesítésének fő módszerét a szocialista munkaversenyben látja. A szocialista munkaverseny egyszersmind a dolgozók kezdeményezésének és alkotó tevékenységének fő forrása. A szakszervezetek mindennapi gondja legyen valamennyi üzemben és munkahelyen, hogy állandóan* fejlesszék és elmélyítsék a tömeges szocialista munkaversenyt valamennyi munkahelyen. Ma elsősorban az üzem keretében szervezett tömegverseny lehet döntő jelentőségű gazdaságunk sikeres fejlesztésében, egyedül belőle fejlődhetnek ki a verseny tökéletesebb formái, melyek már nemcsak gazdaságunk fejlesztésére irányulnak, hanem egyre inkább tekintetbe veszik az új szocialista embernek, az emberek közötti új szocialista viszonynak kialakítását is. Ezt azért hangsúlyozom, mert nagy hiba lenne, ha egyes szakszervezetek a szocialista munka brigádjainak mozgalmát felkarolva kisebb figyelmet tanúsítsanak dolgozóink százezreinek tömeges szocialista munkaversenyévei szémben. A szocialista munka brigádja megtisztelő cím elnyerésére törekvő kollektívák példás kezdeményezése pártunk meleg fogadtatására talált. Pártunk az épülő új társadalom újabb jelentős csíráját látja kezdeményezésükben. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a szocialista munka brigádjainak mozgalma által kitűzött felajánlások és célok nagyon igényesek. Már olyan elemeket tartalmaznak, melyek a szocialista építés befejezésében és a kommunizmusba való átmenetben reánk váró feladatoknak felelnek meg. A szocialista munka brigádjainak mozgalmát ezért a lehető legnagyobb figyelemmel kövessük és ne hagyjuk, hogy ösztönszerűen fejlődjék. A versenyző kollektívák tagjai már megtették az első tanulságos lépéseket. Ideje lenne összegezni ismereteiket és megszervezni a tapasztalatok széleskörű kjpsprél.ését. Különösen örvendetes az' a - tén^, hogy fiatalok jelentős százaléka VesZ részt a szocialista munka brigádjainak mozgalmában. Ez nemcsak a szakszervezetek, hanem az ifjúsági szövetség számára is nagy kötelezettséget jelent. Karoljak fel jól ezt a helyes törekvést, ápoljuk a fiatalokban a munkaszeretetet, hivatásszeretetet, élesztgessük bennük az életben való szárnybontogatás, az ismeretek és ügyesség vágyát, céltudatosan készítsük elő őket az életre a kommunizmusban. A dolgozók kezdeményezésének kibontakoződásával szorosan összefüggő, s a gazdaság fejlődése és a nép életszínvonalának emelkedése szempontjából alapvető jelentőségű komoly feladat a munkabérrendszer rendezésének végrehajtása. Mint tudják egyes üzemekben, többnyire az ipari ágazatok üzemeiben próbaképpen már megvalósítottuk a bérrendezést. Igazolást nyert, hogy a szocialista díjazási elv következetes érvényesítése, a dolgozók személyes anyagi érdekeltségének helyes érvényesítése a termelés és a társadalmi munkatermelékenység fokozásának, az életszínvonal állandó emelkedésének egyik döntő eszköze. összegezzük a szerzett tapasztalatokat és adjuk át további üzemeknek. Sehol se becsüljük le a bérrendszer átépítésének következetes előkészítését és ne halogassuk végrehajtását. Az eddigi tapasztalatok igazolják a jóváhagyott bérintézkedések helyességét. Pozitívan hatnak a munka megszervezésének javulására, rend teremtésre a normákban, a dolgozók anyagi érdekeltségének elmélyülésére és kereseteik növekedésére. A szakszervezetek a bérkérdéseknek ezt az elvi- és hasznos megoldását tartsák egyik alapvető feladatuknak. A szocialista építés befejezésére irányuló törekvéssel összefüggő feladatok megkövetelik, hogy szakszervezeteink minden tettét a dolgozóknak kommunista szellemben való neveléséről történő rendszeres gondoskodás hassa át. Minden szakszervezet tudatosítsa, hogy a szocialista építés feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére irányuló mozgósítás egyben a dolgozók nevelését jelenti, hogy felelősséget érezzenek a társadalom fejlődéséért, áldozatkészen és becsületesen teljesítsék kötelességüket, tudatosítsák, hogy a társadalmi tulajdon gazdái és védelmezői, hogy engesztelhetetlenek legyenek a fogyatékosságokkal és csökevényekkel, a fegyelem, a rend és a szocialista együttélés megszegőivel szemben. Elvtársak, pártunk XI. kongresszusa megmutatta, hogy a szocialista építés előrehaladásával párhuzamosan állandóan növekedni fog a dolgozók társadalmi szervezeteinek szerepé, elsősorban a szakszervezet szerepe. A nevelő- és szervezőmunka elmélyítésével párhuzamosan annak szükségére gondolunk, hogy a szakszervezetek az üzemek vezetőségével, a nemzeti bizottságokkal, a többi szervezetekkel és intézményekkel szorosan karöltve sokkal aktívabban gondoskodjanak a dolgozók életéről, hogy szívügyüknek tartsák az emberről való általános gondoskodást. A Központi Szakszervezeti Tanács beszámolója e kérdéssel kapcsolatos indítványok egész sorával foglalkozott. Engedjék meg, hogy néhány megjegyzést fűzzek ehhez. A dolgozók életéről való gondoskodás terén az egyik legjelentősebb dolognak a lakásprobléma megoldását tekintjük. Tudják, hogy 1 200 000 lakásegységet akarunk 1970-ig felépíteni. A párt Központi Bizottsága országos feladatként hangsúlyozta ezt a feladatot. Az teszi fontossá, hogy a lakásprobléma megoldása, az általánosan jó Iakásszfnvonal a kommunista társadalomba lépő ember magas fokú kultúrájának és életszínvonalának egyik jellemző vonása. A szakszervezetek és szerveik nagyon aktívan küzdjenek ezért, a milliók életét érintő feladatért, hatékonyan avatkozzanak be a lakásépítésbe, segítsenek a tartalékok és a kihasználatlan erőforrások kiaknázásában. Ez természetesen nagyon felelős feladat az építészeti szakszervezetek számára, melyeknek e téren határozottan nagy szerepet kell játszaniuk. Am korántsem csak róluk van szó. A szakszervezetek valamennyi munkahelyen közéletünket is mozgósítsák aktív részvételre a lakásépítésben. Ugyanakkor látniuk kell, hogy a vállalati és szövetkezeti építésen kívül nagy súlyt fektetünk az állami lakásépítésre, melynek szintén sok áldozatkész erőre van szüksége. , Jársqdglmymk fejlődésével, az előttünk álló feladatokkal együtt népünk, főként áz ifjúság' műszaki színvonalával, szakképzettségének fokozásával és általános műveltségével szémben támasztott követelmények is állandóan fokozódnak. A párt Központi Bizottsága áprilisban részletesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel és jóváhagyta iskolarendszerünk átszervezésének elveit. Ebben világosan kifejezi, hogy a fő tényezőt jelentő iskolán kívül jelentős feladatok hárulnak a szakszervezeti mozgalomra is. Nagyra becsüljük a szakszervezeteknek ez irányban, főként munkaiskolák, estiiskoiák és különféle tanfolyamok szervezésében kifejtett munkáját. Am sokkal nagyobb mértékben fel kell kelteni és támogatni kell a dolgozók érdeklődését további szakmai és általános művelődésük, szakképzettségük tökéletesítése, további hivatások elsajátítása iránt: Sem iskolánk átszervezése, sem az élettel és termeléssel való szoros kapcsolatának érvényesítése nem nélkülözheti a szakszervezetek aktív részvételét. Éppen a szakszervezeteknek kell ügyelniük, e feladat másik részére, a termelés- és az iskola kapcsolatára. Elvárjuk, hogy segíteni fognak például a termelési oktatók kiválasztásában, ügyelni fognak a tanulók és diákok munkafeltételeire és munkaválasztására, továbbá arra, hogy az üzemek környezete helyes, nevelő hatást gyakoroljon a tanulóifjúságra. A szakszervezetek legsajátabb feladatai közé tartozik az alkalmazottak egészségéről és elsősorban a munkabiztonságról való gondoskodás. Elvtársak, mondjuk meg nyíltan, hogy az üzemi balesetek száma aggasztó. Nagyon erélyesen csökkentenünk kell a balesetek számát. Ez minden szakszervezet komoly feladata. Egyrészt határozottan meg kell követelni, hogy a gazdasági tényezők betartsák és gyakorlatilag következetesen biztosítsák az összes biztonsági előírásokat. Másrészt — s éppen e téren tesznek még mindig nagyon keveset — a szakszervezeteknek arra k-ell nevelni a dolgozókat, hogy ők is ismerjék és tartsák be a biztonsági elveket munkájukban. Az utolsó kérdés, melyről említést szeretnék tenni, a szocialista tulajdonhoz való helyes viszonyra nevelés. Noha ma már egész sor intézkedést foganatosítunk a jövő kommunista társadalom életére vonatkozólag, tudatosítanunk kell, hogy még sokan vannak közöttünk, akikben a polgári nevelés és erkölcs mély nyomokat hagyott. Egyrészt volt kizsákmányoló elemek ezek, akik az új társadalom rovására is munka nélkül könnyen szeretnének élni. Vannak olyanok is, akik azelőtt a kizsákmányolókat szolgálták és ma munkaruhában a dolgozók „védelmezői" színében tűnnek fel és sötét politikai céljaikat képmutatóan „szociális érzésükkel" leplezik. A régi társadalom hatása továbbá abban is megnyilvánul, hogy még mindig vannak különféle erkölcsileg kifogásolható egyének, akik megszegik az érvényes és minden dolgozó ember számára természetes munkaés erkölcsi elveket és ezzel ártanak a társadalomnak. Fontos ezért, hogy maga a munkásosztály és minden dolgozó a közvéleményt mindenütt szembefordítsa az ilyen negatív jelenségekkel. Komolyabb kihágások esetén helyénvaló a fegyelmi eszközök alkalmazása, az elvtársi bíróság megszervezése, melyben a közönség bizalmát élvező munkások és dolgozók megbírálják a kihágásokat és erkölcsi hatást gyakorolnak a bűnösre. Ebben látjuk a szocialista demokráciának további érvényesülését és a szakszervezetek nevelő szerepének fokozódását. A szakszervezeteknek egyre aktívabban kellene törődniök a dolgozók életének valamennyi kérdésével. Nem helyes, ha egyes szakszervezetek csak bíráló álláspontra helyezkednek és ugyanakkor nem látják, hogy helyénvaló lenne, ha ezekben a kérdésekben maguk is részt vennének a munkában. A dolgozókról való gondoskodásban felmerülő fogyatékosságok éppen abból erednek, hogy a szakszervezetek kevéssé veszik ki belőle részüket, hogy nem biztosítják eléggé a dolgozók széleskörű részvételét e kérdések megoldásában. A szakszervezeteknek ezért állandóan keresniök kellene annak útjátmódját, hogy a nemzeti bizottságokkal és a többi társadalmi szervezetekkel együttmúködve miként vehetnék ki egyre nagyobb mértékben részüket a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás kibontakoztatásából. Most pedig engedjék meg, hogy egy megjegyzést tegyék az előttem fellépő szónok beszédével kapcsolatosan. Azt kérte, hogy a szakszervezeteket ruházzák fel az államapparátus ellenőrzésének bizonyos jogával. Ogy vélem elvtársak, hogy e kérdés nyitja az, hogy a szakszervezetek működjenek együtt a nemzeti bizottságokkal. Mik is azok a nemzeti bizottságok? Szintén a dolgozók hatalmas, széleskörű sok ezer főnyi tomegszervezetét alkotják. Hányan dolgoznak önök közül, szakszervezeti tagok közül a nemzeti bizottságok választott tagjaként? Tudjuk, hogy számosan. Kinek adnak számot önök elvtársaim, ha mint szakszervezeti tagokat a nemzeti bizottságok tagjaivá választják meg? Ki választotta meg önöket? Az üzemek dolgozói és a szakszervezeti tagok-. Ez azt jelenti, hogy velük szemben viselnek felelősséget, velük, az üzemek munkásaival és dolgozóival, azaz a szakszervezettel szemben. Miért nem hívja meg tehát önöket a szakszervezet és miért nem számolnak be neki a nemzeti bizottságokban végzett munkájukról? Fontos, hogy a szakszervezetek jobban felszabadítsák tagjaikat a választott államhatalmi szervek munkájára és segítségükkel együttműködjenek s befolyásolják cselekvésüket. így egyszersmind közvetlen befolyást gyakorolnak a nemezeti bizottságok irányítására, tolmácsolják a dolgozóknak és annak a szákszervezetnek véleményét, melyben a nemzeti bizottsági tagok kiválasztották. Ily módon, mint a szakszervezeti tagok és a nemzeti bizottságok választott funkcionáriusai gyakorolni fogják az államapparátus ellenőrzését. A dolgozók megtudják, mit végez a helyi, járási, s végül a kerületi nemzeti bizottság. A dolgozók érdekeivel azonos pártpolitika útmutatásai alapján foglalkoznak-e a kérdésekkel? A szakszervezeti kongresszus határozatának útmutatásai alapján fejtik-e ki tevékenységüket? Ha nem így dolgoznak, hívjuk be a nemzeti bizottsíg illető tagját és mondjuk meg neki: „Szólalj fel a nemzeti bizottság teljes ülésén és terjeszd elő a szakszervezetben megtárgyalt javaslatokat, melyek nemcsak a dolgozók, hanem az egész társadalom javát szolgálják. Ne ülj ott tétlenül, hanem tedd azt, amit az üzem dolgozói javasolnak. Széleskörű a mi demokráciánk. A burzsoá köztársaság idején nem lehetett csak úgy egykönnyen viszA Szlovák Nemzeti Tanács bizottságainak ü (ČTK) - A Szlovák Nemzeti Tanács jogi, valamint kulturális és népművelési bizottsága csütörtökön, május 14-én együttes ülést tartott, melynek tárgysorozatában Oskar Jeleň belügy] megbízott tartott beszámolót a polgári ügyekkel foglalkozó testületek munkájáról. A két bizottság ülésén Milan Rázus, a jogi bizottság elnöke elnökölt. Az ülés tárgyalásán részt vettek Irena Ďurišová, Dénes Ferenc és Michal Zákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, továbbá Vasil Bil'ak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja. A belügyi megbízott beszámolójában hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok jelentős mértékben vesznek részt a kultúrforradalom befejezésében. Hangsúlyozta különösen a dolgozók eszmei-politikai és kulturális színvonala sokoldalú emelésében betöltött szerepüket. A nemzeti bizottságoknak e feladatok teljesítésében jelentős segítséget nyújtanak a polgári ügyek intézésére létesített testületek, melyek tevékenységükkel elősegítik a nemzeti bizottságoknak a lakosok életében jelentős események alkalmából kifejtett politika; és szervező munkáját, például újszülötteknek hazánk polgáraivá avatásakor, polgári esküvőkön, a lakosok jelentős munkajubíleumának megünneplése alkalmából, a temetésekről való gondoskodás során stb. Ezért szükséges szen testületek tevékenységének állandó bővítése és elmélyítése, hogy az megfeleljen az ember boldog és megelégedett élete szocialista elveinek. Jóllehet a legutóbbi két év alatt javult a polgári ügyekkel foglalkozó testületek tevékenysége és növekedett számuk is (Szlovákiában számuk 1064-re emelkedett), még .mndifli nem használunk fel minden lehetőséget polgártársaink szocialista nevelése és átnevelése érdekében. A nemzeti bizottságok tanácsainak teljes felelősséget kell vállalniok ezen testületek tevékenységéért és munkájukat rendszeresen értékelniők és irányítaniuk kell. A belügyi megbízott beszámolóját vita követte, melyben képviselők és meghívott szakemberek szólaltak feL Mindkét bizottság egyhangúlag jóváhagyta Oskár Jeleň beszámolóját. Véget ért a Szlovák Nemzeti Felkelésről tár°rvaló országos-tudományos értekezlet Szerdán véget ért a Szlovák Nemzeti Felkelésről tárgyaló országos tudományos értekezlet, mely 200 tudományos dolgozó és vendég részvételével három napig ülésezett Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében. Az értekezletet a CSKP és az SZLKP párttörténeti intézete a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója alkalmából rendezte. Az értekezlet utolsó napján A. Sz. Jegorov és V. I. Klokov, a Szovjetunió hősei, a szovjet küldöttség tagjai, a Szlovák Nemzeti Felkelés közvetlen résztvevői mondottak beszédet. A zárógyülésen előadott beszámolókban Ján Tóth, a Banská Bystrica-i Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeum igazgatója két kelet-szlovákiai hadosztálynak a felkelésben való részvételével és szerepével foglalkozott, dr. Anna Štvrteeká, az SZLKP párttörténeti intézetének tudományos dolgozója pejiig rávilágított a Szlovák Nemzeti Felkelés idején végbement forradalmi változásokra, tekintettel hazánk szocialista építésére való jelentőségükre. A vita az értekezlet elé terjesztett tézisek pontosabbá tételére irányult. Ezek a tézisek alapul szolgálnak majd azon nemzeti felszabadító harcok történetének tudományos feldolgozására, melyeket nemzeteink a második világháború idején vívtak. A cseh és a szlovák népnek a második világháború alatt vívott nemzeti felszabadító harca problematikájáról folytatott háromnapos tudományos tárgyalás eredményé t Bohumír Graca, az SZLKP párttörténeti intézetének igazgatója értékelte a zárógyülésen. A tudományos értekezlet hangsúlyozta a Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jellegét és rámutatott arra, hogy az európai leigázott nemzetek fasizmus elleni harcának elválaszthatatlan részét képezte. A tudományos értekezlet fontos anyagot terjesztett elő Csehszlovákia Kommunista Pártjának a felkelésben betöltött szerepéről, valamint arról, hogy pártunk milyen gyakorlati tevékenységet fejtett ki a nemzeti felszabadító harc megszervezése során. Az értekezlet ismét megerősítette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nemcsak helyesen és világosan látta a nemzeti felszabadító harc osztályirányzatát, hanem gondoskodott biztosításáról is. Az értekezlet hozzájárulást jelentett a ^ jelenlegi ideológiai harc szempontjából is: a tárgyalások eredményei, melyeket nyomtatásban is kiadnak, segítséget nyújtanak a pártpropaganda eddiginél jobb felvértezésére, különösen a revizionizmus elleni jelenlegi harcában. A felkelésre vonatkozó anyag teljes mérvű feldolgozásához felbecsülhetetlen értékű ádatokat szolgáltatták a szovjet vendégek — A. I. Nyedorezov, A. Sz. Jegorov, V. I. Klokov, és f. G. Sztarinov felszólalásai. Felszólalásaik, melyekben arra is rámutattak, mily nagy figyelmet fordítanak a Szovjetunióban a Szlovák Nemzeti Felkelés problematikájával és nemzeteinknek a második világháború alatt vívott nemzeti felszabadító harcával kapcsolatos tudományos kutató munkára — arra kötelezik történészeinket, hogy a legnagyobb gondossággal foglalkozzanak az említett történelmi időszak feldolgozáséval. szahívni a képviselőt, vagy a községi, járási, országos képviselőtestületi tagot. De mi bármikor visszahívhatjuk. Ha valaki nem jól dolgozik, ha kitűnik, hogy a nemzeti bizottság tagja nem dolgozik, összehívhatjuk az őt megválasztok gyűlését, megfoszthatjuk tisztségétől és más elvtársat választhatunk helyébe. Az ilyen esetekben ne várjunk, míg letelik a funkciós időszak, különösen ott, ahol egyes nemzeti bizottsági tagok úgy gondolják, hogy tevékenységük véget ér azzal, ha 5 órakor hazatérnek munkájukból. Ez így elvtársak nem mehet! Ha hagytam magam megválasztani, tudom, hogy tevékenységemért felelek a dolgozóknak, és szabad időm bizonyos részét a társadalom javára kell fordítanom. Egy ilyen funkcionárius nem képzelheti, hogy a nemzeti bizottság valamelyik dolgozója, aki gyakran saját belátása szerint jár el és nem úgy, ahogyan azt az üzem dolgozói elképzelik, majd helyette dolgozik. Hogy sok helyen ez így van, az is bizonyltja, hogy a dolgozók az üzemek és falvak látogatásakor gyakran panaszkodnak erre a gyakorlatra. A nemzeti bizottságok ma széles jogkörrel rendelkeznek. A dolgozók széles köre által megválasztott emberekből tevődnek össze. Ha pedig valami nem jól megy, akkor ez mindnyájunk ügye. így van ez elvtársak? Igen, így van. Ha a fogyatékosságokat nem oldják meg, vagy a feladatokat nem jól teljesítik, akkor előbb nézzünk szét környezetünkben. Csak akkor tekintsünk a járási bizottságra stb., ha felismerjük, hogy az ok nem itt gyökerezik. A Központi Bizottság levelével kapcsolatban lefolyt vita megmutatta nagy lehetőségeinket és megmutatta, mit jelent a dolgozók kollektív értelme, ha segítenek az országos feladatok megoldásában. Lehet, hogy valamelyikük a CSKP Központi Bizottságának az életszínvonal kérdéseivel kapcsolatos következtetéseiben és határozataiban felismerte az üzemi gyűlésen kifejtett nézetét és javaslatát. Igen sok javaslatot átvettünk a vitából. Bebizonyosodott, hogy a kollektív döntés tökéletesebb, mint emberek szűk körének, vagy egy egyénnek a nézete. A jövőben is így kell eljárni a döntő kérdések megoldásában. Ez szocialista demokráciánk értelme. Szeretném továbbá lelkükre kötni — s ebben egyetértek Müllerová elvtársnővel, aki a vitában az ifjúság és a nők munkájáról beszélt —, fordítsanak mindenkor nagy gondot arra, hogy a lehető legjobb feltételeket teremtsék meg a nők és az ifjúság részvételére a munkában, a szocialista versenyben és a szocialista építésben. Az általam említett kérdésekben megmutatkozik szocialista demokráciánk továbbfejlődésének, a dolgozóknak államigazgatásban és a gazdaság irányításában való részvétele fokozódásának iránya. Csak ezen az úton, a dolgozók széleskörű aktivizálódásának és kezdeményezésének útján biztosíthatjúk az új, szocialista társadalom gyors fejlődését és az ember általános fejlődését. Elvtársak, engedjék meg, hogy beszédemet befejezve sok sikert kívánjak kongresszusuk további tárgyalásaiban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának szilárd meggyőződése, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a jövőben is jelentősen hozzájárul szocialista társadalmunk fejlődéséhez, hogy a kommunizmus egyre hatásosabb és jobb iskolája lesz. ÚJ SZÓ 2 * 1959. május 15.