Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-20 / 138. szám, szerda

A IV. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS HATÁROZATA A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra a szocializmus építésének befejezése idején háruló feladatokról Á IV. szakszervezeti kongresszus történelmi jelentőségű időben jött össze, melyre hazánkban a szocializmus építése befejezésének közeli távlatai jellegzetesek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktívan veszi ki részét népünk építő munkájának sikereiből. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy figyelmet fordít arra, hogy a szakszervezetek tevékenységében a lenini elveket következetesen érvényre juttassák. Ezért mind nagyobb a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepe társadalmi életünk valamennyi szakaszán. A IV. szakszervezeti kongresszus teijes mértékben a CSKP XI. kongresszusán hozott határozatok mellett foglal állást és az FSZM elsőrendű kötelességének tekinti, hogy teljes határozottsággal segítséget nyújtson népgazdaságunk fejlesztésében, ami népünk életszínvonala további emelésének elengedhetetlen feltétele. Ez megköveteli, hogy a szakszervezetek egyre nagyobb mértékben terjesszék ki a dolgozók közvetlen részvételét a termelés irányításában, kibontakoztassák alkotó kezdeményezésüket, különösen a szocialista munkaversenyt és járuljanak hozzá a termelési feladatok teljesítéséhez, valamint a társadalmi munkatermelékenység szüntelen növeléséhez. Valamennyi szakszervezeti szerv és szervezet feladata, hogy az összes dolgozókat a szocialista építés befejezésének terjedelmes programja .megvalósítására mozgósítsa, kiterjessze a dolgozók részvételét a termelés és a beruházási építkezések feladatainak megoldásában. A szocialista munkaverseny a CSKP XI. kongresszusának hatása alatt még jobban, még szélesebbkörüen lendült fel és országos mozgalommá fejlődött. Valamennyi üzemünkben elengedhetetlenül szükséges, hogy a szocialista munkaverseny irányítását kiterjesszük egészen az egyes munkahelyekig és elsősorban a munkások s a kollektívák egymás közötti versenyét bontakoztassuk ki. Emellett gondot kell fordítani arra, hogy a szocialista munkaverseny a termelés nagyobb hatékonyságának, az önköltség csökkentésének, a maximális megtakarításoknak elérésére és a tervnek minőségi mutatók szerinti teljesítésére irányuljon. Valamennyi szakszervezeti szerv arra van hivatva, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítson a termelési tapasztalatok elterjesztésére, hogy nyilvánosan értékelje a kötelezettségvállalások teljesítését, népszerűsítse a munkaverseny eredményeit és arra törekedjék, hogy valamennyi dolgozó részt vegyen a munka verseny ben. A szocialista munkaverseny széles alapjain fejlődik A szocialista munka brigádja megtisztelő címért indított munkaverseny. A szakszervezetek feladata arra vezetni a versenyben résztvevő kollektívákat, hogy túlteljesítsék a tervet, műszakilag indokolt normák alapján dolgozzanak, tökéletesítsék munkahelyeiken a technikát, emeljék magasabbra a kollektíva valamennyi tagjának politikai és szakmai színvonalát, képzettségét, hogy példásan teljesítsék az embernek a munkával és az élettel szemben a szocialista viszonyból .eredó kötelezettségeit és mind e közéletben, mind magánéletükben példát mutassanak minden dolgozónak. Nem kevésbé fontos az is, hogy valamennyi dolgozó részvételével értékeljék, miként teljesítik vállalt kötelezettségeiket A szocialista munka brigádja cím elnyeréséért versem kollektívák. A szocialista munka brigádja cím elnyeréséért indított verseny politikai jelentősége megköveteli, hogy ezt a megtisztelő címet a teljes felelősség tudatában adományozzák. A szocializmus építésének befejezése feltételezi a társadalmi munkatermelékenységnek különösen a technika sokoldalú fejlesztése által elért gyors ütemű növekedését. Ezért szükséges, hogy az alapszervezetekben működő szakszervezeti szervek az üzemek vezetőségével együtt rendkívül nagy és rendszeres figyelmet fordítsanak a technikai ismeretek népszerűsítésére, nyújtsanak segítséget minden munkásnak a legjobb dolgozók ismereteinek elsajátításában és gondoskodjanak arról, hogy a haladó munkamódszereket használják fel a technológiai folyamatokban s következetesen vezessék be a gyakorlati munkába. A szakszervezetek feladata, hogy aktív részt vegyenek a műszaki-gazsági értekezleteken, azokra a legkiválóbb munkásokat, ésszerűsítőket, műszaki dolgozókat és mestereket kuľdjék ki s gondoskodjanak az értekezleteken levont következtetések gyors ütemű valőra váltásáról. A fontos termelési kérdések megoldása szempontjából a műszaki-gazdasági tanácsok igen nagy jelentőségűek. Szükséges, hogy az üzemi bizottságok elemezzék a műszaki-gazdasági tanácsok tevékenységét, vitassák meg munkaterveiket és megkívánják a tanacsok tagjaitól, hogy a taggyűlésekenjtájékoztassák a dolgozókat a tanács:evékenységéről. A szakszervezetek érdeklődésének előterébe a termelési-gazdasági egységek tevékenységének évenkénti komplex elemzése lép, melynek célja a termelés növelése új forrásainak keresése és a tartalékok feltárása. Fontos, hogy a szakszervezetek biztosítsák a dolgozók minél nagyobb részvételét e komplex elemzések végrehajtásában. A dolgozók az üzem gazdaságának irányításában és ellenőrzésében a kollektív szerződések révén is részt vesznek. Az üzemi szakszervezetek feladata, hogy biztosítsák a dolgozók aktív részvételét a kollektív szerződések kidolgozásában és arra törekedjenek, hogy a kollektív szerződések különösen a termelés további növelésére, a munkafeltételek megjavítására, a nehéz és fárasztó munka megszüntetésére, a szakképzettség fokozására, a munkakollektívák kulturális és társadalmi érdekeinek kielégítésére irányuló intézkedéseket juttassák kifejezésre. A CSKP XI. kongresszusa feladatul tűzte ki a falu szocialista átépítésének befejezését, a szövetkezeti nao üzemi termelés teljes mérvű érvényre jutásának biztosítását és a mezőgazdasági termelésnek oly magas színvonalra emelését, hogy az is a nép életszíhvonalának további emeléséhez járuljon hozzá. Az ipari üzemekben működő szakszervezetek feladata arra mozgósítani a munkásokat és a többi alkalmazottakat, hogy példásan bonyolítsák le a mezőgazdaság számára szükséges ipari termékek szállításait. Nem kevésbé fontos, hogy az üzemek megszervezzék az EFSZ-ek megszilárdítása során a parasztoknak nyújtandó védnökségi segítségét is. " V. * * * . A CSKP XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az ipari termelés további növekedése, a társadalmi munkatermelékenység szüntelen fokozódása megteremti népünk egyre gazdagabb és boldogabb életének feltételeit. A szocializmus építésének befejezése időszakában továbbra is alapvető és az életszínvonalat meghatározó tényezőként a dolgozók béreit kell tekintenünk. Ezért az FSZM érdeklődésének előterében továbbra is a munkadíjazás kérdésének kell állnia. A bérrendszerek átépítésének szerves része az elavult és pontatlan teljesítménynormák megszüntetése, továbbá a műszakilag indokolt teljesítménynormák következetes érvényre juttatása. Jelenleg az a fő feladatunk, hogy meggyorsítsuk a munkásbérrendszerek átépítésének végrehajtásához szükséges előkészületek ütemét és elérjük, hogy az átépítés főképp valamennyi fontos és -döntő jelentőségű üzemben már 1960 első felének végéig hatályba léphessen. Valamennyi szakszervezet elsőrendű feladata biztosítani, hogy a dolgozók személyesen vegyenek részt a bérkérdések megoldásában. A dolgozó embérről való mindennapi gondoskodás szerves része a biztonságos és egészséges munka legkedvezőbb feltételeinek megteremtése. A szakszervezetek jelentős feladata megbirkózni azokkal a fogyatékosságokkal, melyek tevékenységében, a munkabiztonság és higiénia ellenőrzése során előfordulnak. A szakszervezeteknek több kezdeményezést kell tanúsítaniok az üzemi egészségügyi berendezések kiépítése s bővítése folyamán, gondoskodniok kell a betegségmegelőzés helyes irányításáról, a betegségek okainak megszüntetésére kell Hatniok, egészségügyi felvilágosító tevékenységeket kell kifejteniök és fokozniok kell mind a városok, mind a falvak munkahelyeinek higiéniájáról való gondoskodásukat. A betegbiztosítás terén a szakszervezetek felelősségteljes gazdákként váltak be. Szükséges lesz azonban, hogy a betegbiztosítás Igazgatásába továbbra is a dolgozók egyre szélesebb köreit vonják be. A szakszervezeteknek bővült jogkörüket elsősorban arra kell felhasználniok, hogy a dolgozók képviselői, akik a szociális biztosítási albizottságokban működnek, a járadékoknak, valamint a szociális biztosítás egyéb kérdéseinek megítélése és az ezzel kapcsolatos döntések során az osztályszempontot is figyelembe vegyék. Ä szakszervezetek fontos feladata, hogy fokozottan gondoskodjanak a dolgozók üdültetéséről, aminek a munkaszünet és a szabadság idején kell megvalósulnia. Helyes lesz, ha a szakszervezetek az üzemvezetőséggel együttműködve nagyobb arányokban szervezik meg az üzemi üdültetéseket és a pionírtáborokat. Nagy felelősség hárul az építkezéseken. a tervezési szervezetekben és az építőanyagot termelő üzemekben működő szakszervezetekre. A gépiparban, a kohó-, vegyi- és közszükségleti iparban, valamint a helyi gazdálkodási vállalatokban működő szakszervezeteknek a dolgozók figyelmét arra kell összpontosítaniok, hogy az építkezések megrendeléseit idejében, a megegyezett mennyiségben és minőségben bonyolítsák le. Különös figyelmet kell fordítanunk annak biztosítására, hogy a dolgozók a lehető legnagyobb számban vegyenek részt valamennyi formájú lakásépítkezéseken, meg kell szervezni a munkások és a többi alkalmazottak kezdeményezését önsegély nyújtására mind az állami, mind a szövetkezeti és vállalati építkezések keretében. A határozat a továbbiakban azokkal a feladatokkal, foglalkozik, amelyek a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátása, a közétkeztetés, az üzemi éttermek és a szolgáltatások terén hárulnak a szakszervezetekre. Valamennyi szakszervezet és szerv feladata, hogy széleskörű kulturális nevelő-tevékenységet fejtsenek ki, azt egybekössék a dolgozók életével és érdekeivel, az üzerrtek s a munkahelyek problémáival, hogy megszervezzék az építőmunkának politikai és gazdasági jelentőségét megmagyarázó hathatós agitációs és propagandatevékenységét. Különösen arról y.

an szó, hogy elérjük minden kulturális nevelőmunka valóban tömeges jellegét s magas eszmei színvonalát. Az üzemi bizottságok feladata, hogy naponta juttassák érvényre' a munkakollektívák nevelő hatásának erejét, támogassák az új ember valamennyi pozitív jellemvonását, olyan emberét, aki munkájában sikerek elérésére törekszik, hogy kiemeljék s széleskörűen népszerűsítsék a legkiválóbb dolgozókat, értsenek a munkában kivívott győzelmek megünnepléséhez, és sokoldalúan megszilárdítsák az emberek között kialakuló új szocialista viszonyt. A szakszervezetek névelő tevékenységének a régi gondolkodásmód és cselekedetek csökevényei ellen, a szocialista tulajdonnal szemben elfoglalt helytelen viszony megnyilvánulásai ellen, a nemtörődömség, a munkafegyelem és a szocialista törvényszerűség megbontása ellen kell irányulnia. A szakszervezetek kötelessége, hogy harcoljanak az ezen jelenségekkel szemben alkalmazott helytelen engedékenység ellen, az ilyen jelenségeket megvitassák a munkaszakaszok, a műhelyek s az üzemek taggyűlésein és elérjék, hogy a kollektíva véleménye kikényszerítse kiküszöbölésüket. A szakszervezeti szervek feladata, hogy e célra felhasználják az üzem alkalmazottainak bizalmát élvező, állandó munkásokból és dolgozókból álló elvtársi bíróságokat is. A szakszervezeti szervek kötelessége, hogy a gazdasági vezetőkkel együttműködve megteremtsék a kellő feltételeket arra, hogy a dolgozók foglalkozásuk félbeszakítása nélkül növelhessék szakképzettségüket és egyben támogatniok kell a dolgozóknak az új technika, a haladó technológia és a nagy termelékenységű munkamódszerek elsajátítására irányuló törekvéseit. A szakszervezeti szervek, az FSZM tapasztalt funkcionáriusainak és tagjainak különös figyelmét érdemli az ifjúság, mely az iskolák elvégzése után lép munkába üzemeinkben. Nem csekély felelősség hárul a szakszervezetekre az ifjúságnak a tanoncviszonyon és a munkaidőn kívüli életéért. A CSKP Központi Bizottságának az élet és az iskola szoros kapcsolatáról s a nevelés és művelődés továbbfejlesztéséről hozott jelentős határozata teljesítése megköveteli, hogy a szakszervezetek céltudatos, rendszeres segítségben részesítsék az iskolát, a pionír-szervezetet, a CSISZ-t és a saülőket is. Valamennyi szakszervezet és kulturális intézmény feladata, hogy a dolgozókat egyre szélesebbkörüen vonják be az aktív kultúrmunkába s az eddiginél nagyobb mértékben gyakoroljanak befolyást a városok és a falvak kulturális életére. A kongresszus leszögezi, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervezési struktúráját a jelenlegi szükségletekhez kell alkalmazni. Ezért határozatot hozott, melynek értelmében a járásokban össz-szakszervezeti szervek ,— járási szakszakszervezeti tanácsok létesülnek. A szakszervezeti munka súlypontja továbbra is az üzemekben van és ott is marad, mert ezek dolgozói döntik el a szocializmus építését. Ez megköveteli, hogy a legnagyobb figyelmet az alapszervezetek szakszervezeti aktívájának munkájára összpontosítsák s megjavítsák irányítását. Az üzemi és műhelybizottságok feladata, hogy a szakszervezeti aktíva útján mindennapos élénk kapcsolatot tartsanak fenn valamennyi munkahely dolgozóival, ismerjék nézeteiket és véleményüket s támogassák kezdeményezésüket. A kongresszus hangsúlyozza, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelentős feladata minden módon valamennyi szocialista ország dolgozói testvéri szövetségének további kibontakoztatására és kölcsönös alkotó együttmunkálkodására törekedni a szocializmus és a kommunizmus győzelme felé vezető- közös utunkon. Szüntelenül tanulnunk kell a dicső szovjet szakszervezetek tapasztalataiból. Egyben arra is törekednünk kell, hogy még jobban bővüljenek, szilárduljanak kapcsolataink a tőkés világban működő szakszervezetekkel, az ott élő dolgozókkal, meg kell erősítenünk a nemzetközi munkásszolidaritást. A IV. szakszervezeti kongresszus biztosítja Csehszlovákia Kommunista Pártját arról, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtesz mindent annak érdekében, hogy a párt által a XI. kongresszuson kitűzött irányvonalat betartsuk és hazánkban a szocializmus építését történelmileg rövid időn belül befejezzük. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek üzemi bizottságairól A szocializmus építésének befejezése hazánkban valamennyi dolqozó alapvető érdeke. Az építés feladatainak sikeres teljesítését a dolgozók döntik el munkahelyeiken. Ezért a szakszervezetek egyre jobban fejlesztik szerepüket, mint a kommunizmus iskolájának szerepét elsősorban az üzemekben, alapszervezeteikben. Hogy az FSZM alapszervezetei még hatékonyabban fejlesszék az üzemek kollektíváinak alkotó és öntudatos kezdeményezését az egy vezető felelőssége elvének megőrzése mellett, szükséges: rendszeresen elmélyíteni a szakszervezet nevelő- és szervező munkáját a dolqozök körében, hogy a dolgozók kollektívái egyre szélesebb mértékben vegyenek részt az üzem tevékenységének fejlesztésében, irányításában és ellenőrzésében; megerősíteni a szakszervezetek szerepét a dolgozók munka- és életfeltételei megjavításában; megszilárdítani az elvtársi együttműködés kapcsolatait az üzem vezetősége és az FSZM alapszervezeteinek szervei között az üzemben. Ebbői a célból a IV. szakszervezeti kongresszus a következőket határozta meg: AZ FSZM ALAPSZERVEZETÉNEK ÜZEMI BIZOTTSÁGA 1. Az FSZM alapszervezete teljesíti a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszabályzatában és a felső szakszervezeti szervek határozataiban számára kitűzött feladatokat. Az üzem dolgozói kollektívájának nevében megtárgyalja és • megoldja az egész társadalom érdekeinek megfelelően mindazokat az ügyeket, amelyek létérdekeikre vonatkoznak, elsősorban a munkára, a szociális, egészségügyi és kulturális kérdésekre vonatkozólag, és ezáltal az üzemben megvalósítja a dolgozók közvetlen részvételét az üzem tevékenységének fejlesztésében, irányításában és ellenőrzésében. 2. Az FSZM alapszervezeté és ezáltal az üzem dolgozóinak kollektí' vája nevében az üzemi bizottság jár el és nyilatkozik. Az üzemi bizottságot az alapszervezet, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszabályzata szerint a napi munka teljesítésére és irányítására választja meg. Az üzemi bizottság mint kollektív szerv a szakszervezeti demokrácia elvei alapján hoz határozatokat és tevékenységéért az FSZM alapszervezetének felelős. Feladatainak teljesítésében az üzemi bizottság az egész szakszervezeti aktívára és az üzem többi dolgozóira támaszkodik és a dolgozók kollektíváját érintő fontos kérdéseket a szakszervezet taggyűlésein tárgyalja meg. 3. Az FSZM alapszervezetének és az üzemi bizottságoknak hatáskörével rendelkeznek az FSZM helyi szervezetei és azoknp

1' helyi bizottságai, valamint más szakszervezeti szervek, amennyiben azokkal egy színvonalba állítja őket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszabályzata vagy pedig a Központi Szakszervezeti Tanács határozatai. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ ÜZEM VEZETŐSÉGÉVEL 4. Az üzemi bizottság együttműködése az üzem vezetőségével azáltal valósul meg, hogy az üzemi bizottság a dolgozók nevében és érdekében elsősorban a) részt vesz az üzem valamenynyi tervének előkészítésében és öszszeállításában, e tervek operatív szétIrásában és teljesítésük ellenőrzésében; b) kollektív szerződéseket köt az üzem vezetőségével és rendszeresen gondoskodik e szerződésből származó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről; az üzem vezetőségével együttműködésben összeállítja a dolgozók vállalati alapjának költségvetési tervét és ezen alap eszközeit az idevonatkozó irányelvek alapján használja fel; c) a dolgozókat szocialista munkaviszonyra neveli, szervezi a szocialista munkaversenyt és értékeli annak eredményeit, az üzem vezetőségével együttműködésben szervezi az újítók és ésszerűsítők mozgalmának tömeges kibontakoztatását és segít az új munkamódszerek bevezetésében, s az újítási javaslatok érvényesítésében, részt vesz a munka díjazása szocialista alapelveinek érvényesítésében, megtárgyalja a munkafegyelem szilárdítására és a szocialista tulajdon fokozott védelmére irányuló intézkedéseket; d) az üzem vezetőségével megtárgyalja az üzem menetét, gazdálkodását és műszaki fejlesztését érintő fontos kérdéseket, főként a munkatermelékenység és a munka minősége emelésére, a dolgozók életének és egészségének védelmére, a nők alkalmazására a csökkent munkaképességű személyek és járadékélvezők alkalmazására vonatkozó intézkedéseket; e) gondoskodik üzemi, egészségügyi és szociális berendezések létesítéséről, ellenőrzi tevékenységüket, beleegyezését adja káderbeíi ellátásukhoz, esetleg a káderbeíi változtatásokhoz s részt vesz a dolgozókról való egyéb gondoskodásban; f) az üzem vezetőségével egvütt megszervezi a vállalati lakásépítést, az üzem műszaki és egyéb segélvnyújtását a szövetkezeti és egyéni lakásépítésben, ellenőrzi a vállalati lakásépítés megvalósításét, valamint a vállalati lakások állapotát, karbantartását és kihasználását; g) gondoskodik a dolgozók szocialista öntudatosságának és szakképzettségének növeléséről, kulturális intézmények (klubok, könyvtárak, vörös sarkok, termelési-technikai kabinettek stb.) létesítéséről és irányítja tevékenységüket, részt vesz az üzemi munkaiskolák szervezésében és ténykedésében, valamint a dolgozók kiválasztásában a szakiskolákba és egyéb iskolákba s tanfolyamokra ; h) ellenőrzi a munkajogi előírások betartását, állást foglal azokhoz a kérdésekhez, melyek az üzem ve(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1959. máii;s 2fl.