Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-20 / 138. szám, szerda

) A IV. Szakszervezeti kongresszus határozata A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek üzemi bizottságairól A Szovjet Olimpiai Bizottság nagy jelentőségű nyilatkozata Mint ismeretes a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a napokban fontos ülést tart Münchenben. Ezzel kapcsolatosan a Szov­jetunió Olimpiai Bizottsa ia nagy jelentőségű nyilatkozatot tett, amely a Szovjetszkij Szport 1959. május 15-1 számában jelent meg és a következő javaslatokat tartal­mazza : A Nemzetközi Olimpiai Bizottság össze­tétele a következő lenne: a NOB jelenlegi taqiai természetesen az alapszabályban lefektetett elvek szerint életük végéig meg­tartanák tagságukat, tagjai lennének raj­tuk kívül a NOB által elismert nemzeti olimpiai bizottságok elnökei, akik elnök­változás esetén másik .tagot delegálhatnak, s végül tagjai lennének a NOB által elis­mert nemzetközi sporszövetségek elnökei, akik elnökváltozás eseté% ugyancsak másik tagot küldhetnek, a 1 OB-ba. Abban az esetben, ha a NOB elfogadná ezt a javas­latot, akkor a NOB jövőbeni összetételé így alakulna: 64 JELENLEGI NOB-tag, kb. 115 nemzeti olimpiai bizottsági elnök (ez a szám abban az esetben lenne érvényes, ha valamennyi ország nemzeti olimpiai bi­zottsága tagja lenne a NOB-nak) és 35 nemzetközi sportszövetség elnöke (annak figyelembevételével, hogy a jelenleg elismert 25 nemzetközi sporszövetség mellett a NOB ismerjen el tíz olyan népszerű sportág nemzetközi szövetségét is, amelyek jelen­leg kívül állnak a NOB-on). így a NOB a legszélesebb nemzetközi sportszervezetté válnék 210—215 taggal. A szovjet nyilatkozat tartalmaz még né­hány javaslatot a NOB pénzügyi helyzetére vonatkozóan, majd befejezésül a Szovjet Olimpiai Bizottság azt kéri a NOB-tól, hogy a nyilvánosságra hozott javaslatot tárgyal­ják meg a NOB müncheni ülésén, valamint a Romában tartandó olimpiai értekezleten. Spartak Praha Sokolovo — ČH Bratislava 3:3 [3:1] (Folytatás az 5. oldalról) zetőségének intézkedéseit illetik és amelyek valamennyi alkalmazottra vagy az alkalmazottak nagyobb sza­mára, esetleg egyes alkalmazottak fontos érdekeire vonatkoznak, bele­értve a munkaviszony megszűnésé­ről és az alkalmazott részéről tör­ténő felmondásáról szóló megegye­zést; i) kiküldi képviselőit az üzemben az ellenőrző vagy felügyeleti szer­vek által folytatott eljárásokra és vizsgálatokra, és amennyiben ezek nem vehettek részt, jelentést kér az eljárások eredményeiről, esetleg jegyzőkönyvet a lefolytatott ellen­őrzésről vagy vizsgálatról; j) az üzem vezetős'égéhez kezde­ményező javaslatokat nyújt be, ame­lyek az üzem tevékenységének megjavítására, a dolgozókról valő gondoskodásra, vagy a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére irá­nyulnak, termelési értekezleteket szervez, megköveteli az üzemveze­tőség felelős képviselőjének részvé­telét a szakszervezetek és szervei­nek ülésein az üzemekben és a ter­melési értekezleteken, ellenőrzi, mi­lyen intézkedéseket foganatosított az üzem vezetősége a benyújtott ja­vaslatok alapján, milyen határozato­kat hozott az említett gyűléseken s milyen következtetéseket vont le a termelési értekezletekből. 5. Az üzem vezetősége folyamato­san megteremti az FSZM alapszer­vezetei és szervei sokoldalú tevé­kenységéhez szükséges feltételeket. Ezért az üzem vezetősége elsősor­ban megtárgyalja az üzemi bizott­sággal vagy az általa meghatalmazott szervvel az összes fent említett kér­déseket, megadja neki a kért ma­gyarázatokat, a szükséges adatokat, jelentéseket és okmányokat, tekin­tetbe veszi álláspontjait és javasla­tait s közli vele milyen intézkedése­ket tett a szakszervezetek vagy a dolgozók által benyújtott javaslatok alapján, a szakszervezeti gyűlések és szerveik határozataiból és a ter­melési értekezletek határozataiból eredő javaslatok alapján. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG EGYÜTTES DÖNTÉSE AZ ÜZEM VEZETŐSÉGÉ­VEL 6. Az üzemi bizottság együttesen dönt azokról az intézkedésekről, amelyeket az üzem vezetősége jog­érvényesen csak az üzemi bizottság vagy az általa meghatalmazott szerv egyetértése alapján foganatosíthat: a) a munkarend kiadása vagy megváltoztatása, b) a munkaidő rendezése és a túl­óra elrendelése, c) a teljesítményinormák megál­lapítása, bevezetése vagy megváltoz­tatása, bér- és fizetési, valamint üzemi prémiumrendszerek beveze­tése, az alkalmazott bérformák meg­változtatása, a béralapok szétírása és túllépése okainak kiküszöbölésé­re irányuló intézkedések, prémiumok és jutalmak elismerése vagy megvo­nása a prémiumalapok vagy hason­ló források eszközeiből, d) alkalmazott felvétele és el­bocsátása kivéve a nemzeti bizott­ságok végrehajtó szervei által to­borzás útján nyert alkalmazottak felvételénél, vagy csupán átmeneti időre hat munkanapot meg nem ha­ladó időre felvett alkalmazottaknál, e) az alkalmazott beosztása mun­kahelyre vagy funkcióba, minősítési osztály elismerése az alkalmazott­nak, vagy az alkalmazott áthelyezé­se más munkahelyre vagy funkció­ba egy hónapnál hosszabb idő tarta­mára, f) az alkalmazott beosztása átme­neti időre más községben levő mun­kahelyre, amennyiben állami alkal­mazottról van szó, az államigazga­tás más szakaszába való áthelyezé­se vagy átvezetése, g) alkalmazotti lakás vagy a vál­lalati építkezésből származó lakás kiutalása, az alkalmazott beosztása az állami építkezés keretében épült vállalati lakások kérvényezőinek sor­rendjébe és beleegyezés adása a vállalati lakás kicseréléséhez. Az üzemi bizottság ezen kérdé­sekről való döntésnél gondoskodik arról, hogy az üzem vezetősége ál­tal tervezett intézkedések összhang­ban legyenek a társadalom érdekei­vel, valamint az egyének indokolt érdekeivel és megfeleljenek az érvé­nyes jogi előírásoknak. 7. Azokban az esetekben, amikor az erre vonatkozó munkaidő előírá­sok kifejezetten meghatározzák, hogy az alkalmazott igényeit az adott méretekben és az üzemi bi­zottság egyetértése után ki lehet elégíteni, az üzem vezetősége az ilyen igényeket olyan nagyságban elégíti ki, amilyent az üzemi bizott­ság megfelelőnek isméig el. MUNKAPEREK ELDÖNTÉSE 8. Az alkalmazott és az üzem ve­zetősége között a munkaviszony megkötéséről és befejezéséről, va­lamint a munkaviszony fennállása alatt keletkezett ellentéteket, s a munkaviszonyból származó igények­kel kapcsolatos összes többi ellen­téteket, valamint az újítási javas­latért vagy találmányért járó juta­lommal kapcsolatos ellentéteket az üzemi bizottság vagy azon . szerv döntő intézménye dönti el, amelyet az üzemi bizottság ezen viták eldön­tésével megbízott. 9. A munkaviszályok eldöntésénél az üzemi bizottság az érvényes elő­írásokhoz igazodik és a Központi Szakszervezeti Tanács irányelvei alapján jár el. Ezek az előírások ugyancsak megállapítják azt is, mi­lyen esetekben lehet az említett igé­nyeket a bíróságnál érvényesíteni, különösen, ha a döntési eljárás eredménytelen volt. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE AZ ÁLLAMI SZERVEKBEN ÉS EGYES SZERVEZETEKBEN 10. Az üzemi bizottságok hatáskö­rét az állami hivatalokban és az ál­lamigazgatás más szerveiben, a tör­vényszékeken és a társadalmi szer­vezetek szerveiben, amennyiben ezt megkövetelik ezen hivatalok és szervek tevékenységének különleges feltételei és jellege, a Központi Szakszervezeti Tanács különfélekép­pen módosíthatja. AZ FSZM-ALAPSZERVEZETEK FUNKCIONÁRIUSAI AZ ÜZEMBEN 11. Amennyiben az üzemi bizottság ja­vasolja, az üzem vezetősége (teljesen vagy a munkaidő egy részére felmenti mun­kahelyükön végzett munkájukból az üze­mi bizottság tagjait funkciós időszakuk tar­tamára esetleg rövidebb időre. Az üzemi bizottság tagjai munkaviszonyuktól való mentesítésük ideje alatt munkaviszonyban maradnak az üzemmel. Az üzemi bizottság funkciójuk ellátásáért díjazza őket, amit munkaviszonyból eredő bérnek tekintenek. Funkciójuk lejárta után az üzemi bizott­ság tagjait beosztják előző munkahelyükre vagy abba a funkcióba, amelyet az illető felmentése előtt látott el. Ha nem le­hetséges az ilyen beosztás annak folytán, hogy időközben az illető munkahely vagy funkció megszűnt, az üzemi bizottság be­leegyezésével beoszthatok más munkahely­re vagy ismereteiknek és képességeiknek megfelelő más funkcióba. Az iizemi bizott­ság tagjainak felmentése, díjazásuk módja a Központi Szakszervezeti Tanács irányel­veihez igazodik. 12. Az üzemi bizottság fel nem mentett tagjai és az FSZM-alapszervezet más funk­cionáriusai tisztségüket elvben a munka­időn kívül látják el. Amennyiben azonban nélkülözhetetlenül szükséges mértékben mu­lasztják munkaidejüket funkciójuk halaszt­hatatlan ügyei elintézése, miatt, az üzem vezetőségével szemben igényük van az ilyen mulasztott munkaidőért járó bér pótlására. Az üzemi bizottság fedezi az üzemvezető­ség által a vesztett bérért kifizetett kár­pótlást azokban az esetekben, amelyeket a Központi Szakszervezeti Tanács állapít meg. 13. Az üzemi bizottság tagjai és az FSZM alapszervezetének többi funkcionáriu­sai kötelesek hallgatni mindazon ügyekről, amelyekről funkciójuk teljesítése során ér­tesülnek amennyiben ezek az ügyek tit­kosak. Vonatkozik ez elsősorban az állami gazdasági és szolgálati titok megőrzésére. Ez a hallgatási kötelesség kiterjed funkció­juk lejárta utáni időre is. AZ ÜZEM VEZETŐSÉGE ÁLTAL NYÚJTOTT ESZKÖZÖK 14. Az FSZM-alapszervezet tevékenysége költségeinek fedezésére az üzem vezetősé­ge az üzemi bizottságnak hozzájárulást nyújt. A hozzájárulás 1960, január 1-től kezdve negyedévente előre érvényes. a) 250-nél kevesebb alkalmazottat fog­lalkoztató üzemekben az üzem alkalmazot­tainak az előző naptári negyedévben ki­fizetett bruttobérek és fizetések összegé­nek ih százalékát teszik ki, b) a nagyobb számú alkalmazottat, de 500-náI több alkalmazottat nem foglalkoz­tató üzemekben, az üzem alkalmazottainak az előző naptári negyedévben kifizetett bruttobérek és fizetések összegének egy­harmad százalékát, de legalább azon átla­gos bruttobérek és fizetések összege fél­százalékának megfelelő összeget tesz ki, amely az előző naptári negyedévben ezen üzem 250 alkalmazottjára esett volna, c) A több mint 500 alkalmazottat fog­lalkoztató üzemekben az üzem alkalmazot­tainak az előző naptári negyedévben kifi­zetett bruttobérek és fizetések egy ne­gyedét teszi ki, de legalább olyan összeget, amely megfelel azon átlagos bruttobérek és fizetések egyharmad százalékának, amelyek az előző naptári negyedévben ezen üzem 500 alkalmazottjára estet volna. 15. Az FSZM alapszervezete szervezői, kulturális, nevelő és egyéb tevékenységé­nek céljaira az üzem vezetősége az üzemi bizottságnak díjmentesen megfelelő méretű helyiséget bocsát rendelkezésére szük­séges felszereléssel és fedezi ezen helyi­ségek építésével, karbantartásával és tech­nikai üzemeltetésével kapcsolatos költsé­geket. Ez vonatkozik azokra a helyiségek­re is, amelyeket az üzem vezetősége ezen célokra kibérelt. 16. Azon berendezéseknél, amelyeket né­hány üzem FSZM alapszervezetei közösen használnak az előző cikkelyben felsorolt célokra, az üzem vezetősége és az FSZM alapszervezete a helyiség nyújtásában és a vele kapcsolatos költségek fedezésében a megegyezés alapján vesz részt. 17. A szakszervezet üzemi tevékenysége­nek megkönnyítésére szolgáló eszközök ki­utalása részleteiben a Központi Szakszer­vezeti Tanács irányelvei alapján történik. A SZAKSZERVEZETI SZERVEK KAPCSOLATA AZ ÁLLAMI ÉS GAZDASÁGI SZERVEKKEL 18. A szakszervezetek alapszabályzata és az alapszabályzat alapján foganatosított in­tézkedések nem esnek az állami szervek jóváhagyása és nyilvántartása alá. 19. A szakszervezeti szervek együttmű­ködnek valamennyi fokú és gazdasági szer­vekkel. A nemzeti bizottságokkal való együttműködés nemcsak a szakszervezeti funkcionáriusok útján valósul meg, akik a nemzeti bizottság tagjai, hanem a nemzeti bizottságok és az illetékes szakszervezeti szervek rendszeres szoros együttműködése útján is azon kérdések megoldásánál, ame­lyek a működési körzetükbe tartozó üze­mek alkalmazottaira vonatkoznak. 20. A szakszervezeti szervek részt vesz­nek az állami és gazdasági szervek olyan kérdésekre vonatkozó tárgyalásain, amelyek a népgazdaság fejlesztésére és az alkalma­zottak életkörülményeire vonatkoznak s ezekben az ügyekben javaslatokat és indítványokat tesznek. Az állami és gazda­sági szervek javaslataikat és indítványai­kat megtárgyalják s megfelelő időn belül közlik e javaslatokkal kapcsolatos állás­pontjukat azzal a szakszervezeti szervvel, amely a javaslatot vagy indítványt beadta és a szakszervezeti szervekkel, kérelmükre díjmentesén közlik a tevékenységükhöz szükséges adatokat. Amennyiben a vezető dolgozók kinevezése és leváltása felettes állami szervek vagy gazdasági szervek ügy­körébe tartozik, ezek a szervek eme In­tézkedéseket az illetékes felső szakszerve­zeti szervvel való megtárgyalás után foganatosítják; ez a tárgyalás helyettesíti az üzemi bizottsággal való együttes döntést. 21. Amennyiben az előző cikkelyek alapján az üzemi bizottság ügykörét más szak­szervezeti szervek látják el, az üzem vezetősége kötelességeit velük szemben olyan mértékben teljesíti, amilyen mér­tékben kötelességei vannak az üzemi bi­zottsággal szemben. 22. Az üzem vezetőségének dolgozóit, akik nem teljesítik az ebből a határozat­ból rájuk háruló kötelességeket a munka­rendből vagy kollektív szerződésből szár­mazó kötelességeiket, megszegik a mun­kajogi előírásokat, vagy késedelmet idéz­nek elő a feladatok teljesítésében, az üze­mi bizottság eme fogyatékosságok kikü­szöbölésére irányítja úgy, hogy felhívja figyelmüket e fogyatékosságokra, esetleg bírálja őket a szakszervezeti gyűléseken. Ha ezek az eszközök netm vezetnek célhoz, az üzemi bizottság javasolhatja az Ille­tékes szerveknek, hogy az érvényes elő­írások keretében eme dolgozókkal szem­ben megfelelő intézkedéseket alkalmazza­nak mint pl. a prémiumok megvonását, megrovó intézkedéseket vagy a funkció­jukból való leváltást. 23. Az üzemi bizottság és az üzem ve­zetősége között keletkezett vitás kér­déseket, amennyiben különleges előírások nem határozzák meg másképp, a felsőbb szakszervezeti szerv dönti el az üzem felettes szervével való megegyezés alap­ján. 24. Az üzemi bizottság jogi szeimély. A Központi Szakszervezeti Tanács jogi személynek nyilváníthatja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom más szakszerve­zeti szerveit vagy célintézményeit. 25. Ezen határozat egységes magya­rázata és végrehajtása érdekében a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács megfelelő irányelveket ad kl. A mérkőzés kezdetét hatalmas ziva­tar előzte meg, úgy hogy tíz perc ké­séssel kezdték csak el a játékot. A pá­lyát 3 cm-es vízréteg fedte és így nagyon nehéz talajon állandó eső, ég­zörgés és^villámlás kísérte a találozót. A hazaiak már a 6. percben Mašek és Kraus góljaival 2:0-ás vezetésre tettek szert. A pályán inkább küzdelem folyt és a vendégek jó erőnlétüknek köszön­hetik, hogy nem szenvedtek vereséget. Ma ez a párosítás: Spartak Praha Sta­lingrad—Dynamo Žilina, Slovan Bratislava— Dukla Praha, RH Brno—Tatran Prešov, Ba­ník Ostrava—Spartak Trnava és Spartak Üstí—Dynamo Praha. Szombaton, május 23-án: Spartak Praha Stalingrad—Dukla Pardubice és Spartak Tr­nava—ČH Bratislava. Vasárnap, május 24­én: Tatran Prešov—Dynamo Praha, Dukla Praha—Spartak Üstí n. L., Dynamo Žilina— Spartak Praha Sokolovo, Slovan Bratislava— Jednota Košice és RH Brno—Baník Ostrava A hagyományos moszkvai atlétikai viadalon, melyen Moszkva, Leningrad, az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK verseny­zői vettek részt, V. Kuznyecov — mint már tegnap jelentettük — új világcsú­csot állított fel a tízpróbában. Azóta a szovjet fővárosból érkezett további hírek szerint jobbnál jobb eredményeket ér­tek el a versenyzők, melyekről az aláb­biakban számolunk be: A 3000 méteres akadályfutásban Rzsis­csin 8 p 37,8 mp-et ért el. Ennél job­bat még nem futott 1959-ben egyetlen atléta sem, és minden jel arra mutat, hogy a szovjet bajnok ebben a ver­senyszámban rövidesen új világcsúcsot állít fel. De nagyszerű Kaskarov ma­gasugró eredménye is, aki ezúttal 209 centiméterig vitté s- bizonyára ő is ha­marosan feljebb kerül. További telje­sítmények; diszkoszvetés: Buhancev 56,20 méter, 200 m: Bartenyev 21,3 mp, súly­lökés: Lipsznisz 17,40 méter, kalapács­vetés: Rugyenkov 65,06 m, 400 mi gát­futás: 51,7 mp, 10 000 m: Bolotnyikov Szerda, május 20. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: PRAHA: Apáink földje (EAK) 10.30, 14, 16.15, 18.30, 20.45. METROPOL: A tör­vény-törvény (francia) 16, 18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: A te dalod (szovjet). 16. 18.15, 20.30, SLOVAN: Májusi csillagok itfh-szovjet) 16, 18.15, 20.30. TÁTRA Vigyázat, La Tour! (francia) 16, 18.15, 20.30, DUKLA: Dzsánszi királynője (indiai) 18, 20.15, MIER: Gáncsnélküli lovag (fran­cia) 18, 20.15, STALINGRAD: Vasárnap köszönt be a szerencse (szlovák) 18, 23.15, MÁJ: Egy orvos állást keres (angol) 18.30. 20.30, NÁDEJ: Burian, Márvan, Píšték (cseh) 20, ZORA: Testének ura (jugoszláv) 18, 20, PIONIER: Azon az éjszakán (nor­vég) 20, PARTIZÁN: Keserű szerelem (cseh) 18, 20, VÁRUDVAR: Tengerjáró Afanaszij Nyikityin (szovjet-indiai) 20, OBZOR: Égi madár (magyar) 18, 20.15, POKROK: Ötö­dik kerék a kocsiban (cseh) 18, 20.15, ISKRA: Koldusopera (osztrák) 18, 20. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida (19), HVIEZDO­SLAV SZÍŇHÁZ: Fehér kór (19), ÜJ SZlN­A 26. percben Kacsányi 2:l-re szépí­tett, de a félidő végéig a 37. percben Svoboda 3:l-re növelte a Sokolovo elő­nyét. A második félidőben azután fel­jöttek a vendégek is és a 11. percben Bubernik fejesgóljával 3:2-re szépítet­tek a bratislavaiak, majd pedig a 30. percben Cimra egy tizenegyest értéke­sített és ezzel 3:3-ra állította be a végeredményt. i, Sorsdöntő lehet a két bajnoki forduló mind a Spartak Ustí, mind a Dynamo Ži­lina részére, de igen nehéz feladat vár a Slovanra is. Mindkét ellenfele vasárnap biz­tosan győzött, a Dukla a Dynamo Praha felett, a kassai csapat pedig az RH Brnó­nál bizonyult jobbnak. A bratislavai együt­tes jelenleg a 11. helyen húzódik meg, még mindig a veszélyes zóna határán áll, és újabb pontokra van okvetlen szüksége. Nagy kérdés azonban, hogy megszerzi-e őket.., 29 p 46,8 mp, 5000 m: Bolotnyikov 14 p 13,8 mp. De kitettek magukért a n5k is, akik közül Saprunyovova 627 cm-t ugrott távolba, ami csak 8 cm-rel rosszabb a világcsúcsnál. Mögötte második 606 centi­méterrel. Frolova lett, Janvarevova 2 p 0.97 mp alatt tette meg a 800 métert, a súlylökésben pedig Presszóvá 16,17métert ért el. Oj magyar csúcs a rúdugrásban Értékes eredményeket értek el a ma­gyar atléták is. Budapesten Horváth új magyar csúcsot állított fel a rúdugrás­ban, eredménye 440 cm, Rózsavölgyi 3 p 44,2 mp alatt futotta az 1500 métert, az 5000 méteres távon pedig Kovács 14 p 04,6 mp-t futott, ami az idén a legjobb eredmény a világon. A brit játékok során Kovács L. és Iharos az 1 angol mérföldön a máso­dik, illetve harmadik helyen végeztek a győztes Valentin (NDK) mögött, aki 4 p 00,8 mp alatt lett első. >W M8 a »afOT»a«8tasw«c9e9 PAD: Ilyen nagy szerelem (19), ZENEI SZlNHÁZ: Emil Gilelsz zongorázik (19.30). A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: A törvény — törvény (francia) TATRA: Találkozás az élettel (argentin), ÜSMEV: Ismeretlen a háttérben (francia). A KASSAI ÁLLAMI SZlNHÁZ MŰSORA: MA: A végzet hatalma (19), HOLNAP: Ha az asszony kezében a gyeplő (19). A KOMÁROMI MAGVAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: KOMÁROM: Figaró házassága (19.30). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.30: Kicsinyek műsora. 19.00: TV-híradó. 19.30: Művészeink: Ladislav Slovák, a Bra­tislavai Rádió szimfonikus zenekarának kar­nagya. 20. M: Ha a világon minden ember, francia film. 21.45: A nap visszhangja. IDŐJÁRÁS Reggel köd, napközben erős felhőzet, helyenként viharokkal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23—25 fok, északon 19—22 fok. Enyhe északi-északkeleti szél. Ma délutá n siovai-Dukla Praha Ma játsszák az elhalasztott I. tavaszi forduló további mérkőzéseit • Szombaton Spartak Trnava -ČH Brati­slava és vasárnap a Slovan — Jednota szerepel műsoron Ezen a héten igen gazdag a bajnoki műsor. Ma kerül sor az elhalaszott 1. ta­vaszi forduló további mérkőzéseire, vasárnap pedig a IX. tavaszi forduló talál­kozóit vívják. A küzdelmek kivétel nélkül nagy jelentőségűek s lehet, hogy már most tisztázódik a kiesés kérdése. Az osztálycserétöl leginkább veszélyeztetett két csapat ezúttal is nehéz ellenfelekkel kerül össze, de az élcsoportban is nagy harcok várhatók. Jobbná! jobb eredményeke! érnek e9 a szovjet atléták Rzsicsin 3000 méteres akadályfutása 8 p 37.8 mp ; Kaskarov 209 cm-t ugrott magasba OJ sző" kiadja Szlovőlda Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő Sizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u.lO.sz., Telefon: 347-16, 351-17, 232-61, « főszerkesztő: 352-10, « főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 337-28 Előfizetési díj havonta Kčs 8,—. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgfilata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Á-832159 " Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom