Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-19 / 137. szám, kedd

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 11. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) velését a kőszéntermelés általános 21 %-os növelésével az 1965-ig terjedő időszakra 53.5%-ban állapítják meg. Például Csehszlovákiában a kokszolható szén termelésének 1.6szerte, Lengyelországban másfélszerte kell növekednie. Többszörösen növekszik a kokszolható szén termelése Bulgáriában. Rendkívül nagy gondot fordítanak a leghiányosabb kokszolható szénfajták termelésének növelésére; ezek termelése kb. 1.9szerte növekszik. Az a körülmény, hogy egyes európai népi demokratikus országoknak több éven át nem volt elegendő kokszolható szenük, bizonyos feszültséget idézett elő a vaskohászat és a vegyiipar biztosításában. Az európai népi demokratikus országokban a szénipar további fejlesztését elősegítő egybehangolt intézkedések végrehajtása, valamint az előirányzott jelentős szovjet kokszolható szénszállítmányok lehetővé teszik, hogy kielégítsék a növekvő szükségleteket. Az ülésszak egyúttal megtárgyalta a vas- és acéltermelés növelésének, valamint az európai népi demokratikus országok vaskohászati nyersanyag-bázisa fejlesztésének kérdéseit. A KGST tagállamai a nyersvas-, acél-, hengereltáru és csőgyártás számottevő növelését irányozzák elő az 1959-65 évekre. Az európai népi demokratikus országok nyersvastermelése 1965-ig — 1958-hoz viszonyítva — általában 1.8-szorosára, az acél és hengereltáru termelése 1.7-szeresére, az acélcső-gyártás közel 1.9szeresére növekszik. A vasérctermelésnek a Szovjetunió hétéves tervében előirányzott bővítése saját szükségletének fedezésén kívül lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió majdnem kétszeresére emelje az európai népi demokratikus országokba irányuló vasérc-szállításokat. Az európai népi demokratikus államok számára tehát saját vasércbázisuk fejlesztésén kívül ezeknek a szállításoknak a fokozása is lehetővé teszi a vas- éj acéltermelés tervezett színvonalának elérését. A KGST tagállamai vastermelésének fokozását a vaskohászat műszaki színvonalának új technológiai folyamatok alkalmazása és erősebb, nagyfokúan gépesített és automatizált kohászati aggregátok üzembehelyezése révén történő emelése is elősegíti. A tagállamok nagy figyelmet fordítanak a hengerelt lemezárúk és csövek gyártásának fokozására, nagy termelékenységet biztosító új hertgerdék és csőhengerdék építésére. Ezenkívül természetesen tekintetbe veszik a termelés szakosítását is, továbbá azt, hogy a tagállamok egymás között kicserélik a KGST 10. ülésszakán meghatározott különböző hengerelt árút és csőfajtákat. Az ülésszak a színesfém-készletek és termelés növeléséről tárgyalva megállapította, hogy az európai népi demokratikus országok az egybehangolás alapján és a KGST tagállamainak közös erőfeszítésével e fémkészletek további növelését és termelésének fokozását tervezik. Feltételezik továbbá, hogy jelentősen növekszenek majd a Szovjetunióból irányuló színesfém-szállítások. Megvitatták a tagállamok energetikai rendszereinek egyesítésére, valamint a villamos-energia kölcsönös átadására irányuló javaslatokat, hogy ily módon jobban kielégíthessék a népi demokratikus országok szükségleteit. A tervek szerint 1959-1964-ben 220 kilowoltos és magasabb feszültségű összekötő távvezetékeket építenek az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország között, Románia és Csehszlovákia, Magyarország és Nyugat-Ukrajna is energia-rendszere, Lengyelország és a kalinyingrádi energia-rendszer között. Ennek eredményeképpen megvetik az alapját az európai népi demokratikus országok és a Szovjetunió nyugati területei energia-rendszere egyesítésének. Tanulmányozzák azt a kérdést is, hogy távvezetékkel kötik össze Bulgáriát és Romániát. Az energia-rendszerek tervbevett kapcsolása lehetővé teszi, hogy a negatív energia-mérleget felmutató országok gazdaságosabban fedezhessék növekvő viilamos-energiaszükségletüket, mégpedig más országok áramszolgáltatása révén, továbbá, hogy a tartalékkapacitásokkal nyújtott kölcsönös segítség révén megbízhatóbbá váljék az egyes országok áramellátása. A tervek szerint a Szovjetunió jelentős árammennyiséget biztosít Magyarországnak. E célbői megfelelő arányban fejlesztik majd a nyugatukrajnai energiarendszert. Ugyancsak tervbevették a Csehszlovákiába irányuló román áramszolgáltatás növelését, mégpedig oly módon, hogy a két ország közös erővel hőerőműveket épít Romániában. Az ülésszak figyelmesen megvizsgálta egyes gépipari termékfajtáit termelésének szakosítására és oszszehangolására tett javaslatokat, melyeket a gépipari, gazdasági és tudományos-technikai együttműködési bizottság terjesztett elő. Az ülésszak Jóváhagyta a bizottságnak a bánya- és hengerde-berendezések, különleges golyóscsapágyakat gyártó ipari gépek, kőolajfejtő berendezések és rakodógépek termelésének szakosítására tett javaslatait. A tagállamok vegyiiparának nagy fejlődését, s ugyanakkor a tagállamok vegyiipari berendezés szükségletei biztosításának szükségességét tekintetbe véve az ülésszak egyben jóváhagyta a KGST tagállamaiban megvalósuló vegyiipari berendezésgyártás szakosításának fő irányelveit. Az ülésszak elhatározta a tagállamok termelésének profilirozását bizonyos gépipari termékfajták, illetve termékcsoportok szerint. Ez Montgomery szovjetunióbeli útjának benyomásairól New York (CTK) - Montgomery marsall, az amerikai New York Times számára cikket írt, amelyben ecseteli a nemrégen a Szovjetunióban tett útján szerzett benyomásait. Montgomery cikkének bevezető részében azt írja, hogy amikor 1947ben a Szovjetunióba látogatott, még nagyon láthatók voltak a hitleri beFajüldözők gyilkossága Londonban London (ČTK) a Reuter május 18-i tudósításából kitűnik, hogy a fajvédő elemek nemcsak az Egyesült Államokban garázdálkodnak, hanem Nagy-Britanniában is. Május 17-én, vasárnap egy öt-hat tagú angol fajvédő csoport megtámadott egy színesbőrű polgárt, K. B. Cochran, 32 éves ácsmunkást s bestiálisán meggyilkolta. A fajvédők Cochrant késeikkel agyonszúrták és amikor áldozatuk vértócsában fekve maradt, mellébe még egy kést döftek és azután elhagyták a gaztett színhelyét. E gyilkosság a brit közvélemény körében nemcsak felháborodást, hanem aggodalmat is keltett. Miután az ilyen esetek Nagy-Britanniában egyre gyarapodnak, a brit polgárok követelik a belügyminisztertől, hogy hozzanak intézkedéséket az ehhez hasonló gaztettek megakadályosására. törés következményei. Most azonban más a helyzet, a szovjet emberek bőségben élnek és boldogok. A brit marsall azután N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével lefolyt találkozóról a következőket írja: „N. Sz. Hruscsov figyelemre méltó ember, akinek semmit sem kell kétszer mondani. Ezenfelül olyan ember, aki az eseményeket realisztikusan ítéli meg. Cikkének további részében Montgomery állást foglalt a Szovjetunióval való barátság elmélyítése mellett, és kijelenti, hogy gaztett volna, ha nem kísérelnék meg a Nyugat és a Kelet közötti megértést. Nem szabad bezárnunk a kapukat a Szovjetunióval való békés egymás mellett élés valamilyen lehetősége előtt" — hangsúlyozza Montgomery marsall. A svéd parlament elvetette „az atomfegyverek tudományos kutatását" Stockholm (ČTK) - A svéd polgári és katonai körök, amelyek azt akarják, hogy Svédországnak nukleáris fegyverek álljanak rendelkezésére, vereséget szenvedtek azon kísérletüknél, hogy elérjék az „atomfegyverek tudományos kutatására" szolgáló költségek parlamenti jóváhagyását. A svéd parlament mindkét kamarája határozottan elutasította a jobboldali párt javaslatát. ugyanis kedvezőbb feltételeket teremt a szakosított termeléssel készült cikkek kicserélésére. Igy például tervbevették, hogy a finomhengermüvek berendezését főképpen a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, a durvahengermüvek berendezését elsősorban a Szovjetunió és Csehszlovákia, a drőthuzógépeket Magyarország és az NDK, a kőolajipari fúrógépeket, az olajfinomítók és az olajkémiai vállalatok berendezését pedig Románia és a Szovjetunió gyártja. A külszíni fejtésekhez több-puttonyos ekszkavátorokat gyártanak az NDK-ban és Csehszlovákiában, egyputtonyosokat a Szovjetunióban. A* golyóscsapágygyártásra szolgáló korszerű gépek előállítását a következőképpen tervezik megosztani: az NDK 40, Lengyelország 12, a Szovjetunió 55 és Csehszlovákia 10 géptípust gyárt. Az ülésszak megállapította, hogy a kidolgozott javaslatok végrehajtása szempontjából még nagyobb jelentőségre tesz szert a tagállamok együttműködésének fokozása a legújabb tudományos eredmények és a tapasztalatok kicserélésében. Elő kell mozdítani a korszerű technika és a legtökéletesebb gyártási eljárások szélesebbkörű alkalmazását, a tagállamok népgazdasági ágai műszaki színvonalának további emelkedését. * * * A tagállamok termelésének szakadatlan fokozódása és lakosságunk életszínvonalának rendszeres emelkedése eredményeképpen, továbbá a közöttük meglévő nemzetközi szocialista munkamegosztás további tökéletesítése révén számottevően növekszik a KGST tagállamok árucsereforgalma. A legfőbb árucikkek 1965-ig lebonyolítandó csereszállításairől a KGST indítványai alapján folytatott kétoldalú tárgyalások az árucsereforgalomnak 1958-hoz viszonyítva hozzávetőleg 1,7-szeres növelését helyezték kilátásba. Tovább erősödik és bővül a KGSTtagállamok gazdasági együttműködése a Kelet szocialista országaival — a Kínai Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. A KGST tagállamai terveikben vagy számításaikban feltételezik többek között a nevezett országokkal folytatott árucsere jelentős fokozódását. A szocialista országok kölcsönös kereskedelmének fejlődésével párhuzamosan a tőkés országokkal folytatott kereskedelem további fejlődésére is számítanak. Az ülésszak kitűzte a tanács szerveinek munkaprogramját a tagállamok gazdasági kapcsolatai legfontosabb kérdéseinek további megtárgyalása terén. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakát a teljes egyetértés, a kölcsönös megértés és a testvéri együttműködés légköre jellemezte. FIDÉL CASTRO a földreformról Havanna (ČTK) - Cubán május 17-én megkezdte működését az a kormányzószerv, amelynek a nép segítségével végre kell hajtania a földreformot az országban. Ezt Fidél Castro, az ideiglenes forradalmi cubai kormány elnöke televíziós beszédben jelentette be. Castro felhívta a népet, működjék együtt ezzel a szervvel és segítsen a földreform megvalósításában. „A földreform — mondotta Castro — a cubai forradalom fő intézkedése, mert földreform nélkül nem lehetne megszüntetni a munkanélküliséget az országban és nem lehetne kiépíteni az országnak sem a saját iparát, sem saját hazai piacát. Ahhoz azonban, hogy a földreformot sikeresen hajtsák végre szükséges az egész cubai nép együttműködése és egysége". Bandaranaike Ceylon semlegességének politikája mellett Colombo (ČTK) - Colombőban május 16-án tartották Sri Lank ceyloni szabadságpárt 7. évzáró konferenciáját. Bandaranaike miniszterelnök, a párt elnöke az értekezleten hangsúlyozta a semlegesség és az egymás mellett élés, a tömbökön kívül maradás és valamennyi országgal baráti kapcsolatok létesítése politikájának jelentőségét. Határozottan elutasított minden kísérletet, hogy nyomást gyakoroljanak vagy beavatkozzanak Ceylon belügyeibe. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 10. évfordulója A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA XI. RENDES ÜLÉSSZAKÁNAK „A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJA" ClMŰ OKMÁNYÁBAN EZT OLVASSUK: v A Tanács megelégedéssel állapította meg, hogy az 1949-ben megalapított Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős szerepet játszik a szocialista országok tervszerű gazdasági együttműködésének szervezésében, törekvéseinknek a szocialista gazdaság fejlesztése érdekében történő összhangolásában és egyesítésében. A szocialista világrendszer megalakulása után a szocialista országok törekvéseinek ez az egyesítése objektív történelmi szükségszerűséggé vált. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának minden tevékenysége a szocialista országok között kialakult új típusú kapcsolatokat jellemző elvekből indult ki. Az államok szuverenitásának és egyenjogúságának betartására, a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartására és a kölcsönös testvéri segítségre épül. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az elmúlt 10 év folyamán sokat tett a termelés műszaki Színvonalának emelésére, a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztésére és elmélyítésére, a szocialista országok árucsereforgalmának bővítésére irányuló gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért. A KGST tagállamai gyors ütemben fejlesztik az ipari termelést. Az ipari termelés 1958-ban 1950-hez viszonyítva Albániában négy és félszerte, Bulgáriában 2,9-szerte, Csehszlovákiában 2,3-szerte, Magyarországon 2,3-szerte, az NDK-ban 2,4-szerte, Lengyelországban 2,8-szerte, Romániában 2,7-szerte, a Szovjetunióban két és félszerte növekedett. A KGST tagállamaival együtt a keleti szocialista országok is sikeresen fejlesztik gazdaságukat. A Kínai Népköztársaság az említett időszakban kb. 7-szerte, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 4-szerte, a Mongol Népköztársaság 2-szerte, a Vietnami Demokratikus Köztársaság pedig a legutóbbi három év folyamán 4,6-szerte növelte ipari termelését. A gazdasági fejlődés nagy üteme és a termelés állandó növekedése a szocializmus általános érvényű törvényszerűsége. Az egész szocialista tábor ipari termelésének évi átlagos növekedése a legutóbbi öt év folyamán 11 százalékot tett ki, míg az egész tőkés világban nem egészen 3 százalékot. A szocialista országok gazdasága a tervszerű és arányos fejlesztés törvénye alapján fejlődik, a kölcsönös testvéri segítségre támaszkodik és biztosítja a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. A KGST tagállamai termelésének és fogyasztásának szüntelen növekedése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás, s ezzel kapcsolatosan a szocialista piac növekvő lehetőségei az elmúlt 10 év folyamán elősegítették a szóbanforgő országok árucseréjének jelentős növekedését. A KGST tagállamainak általános külkereskedelmi forgalma 1958-ban 1950-hez viszonyítva két és félszerte növekedett, a KGST tagállamai egymás közti kereskedelmének terjedelme 1958-ban külkereskedelmi forgalmuknak mintegy 60 százalékát, a keleti szocialista országokkal folytatott kereskedelmet tekintve pedig több mint 70 százalékát képezte. A szocialista országok kereskedelmi forgalmának növekedése nem akadályozza a tőkés országokkal folytatott kereskedelmük fokozását. A szocialista tábor országai a két rendszer — a szocialista és a tőkés rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségéről szőlő lenini tételt tartva szem előtt aktívan törekednek a tőkés országokkal folytatott kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlesztésére. A KGST tagállamai 1958-ban 1950-hez viszonyítva több mint kétszeresére fokozták a tőkés országokkal folytatott árucsereforgalmat, és méginkább növelni akarják az említett országokkal folytatott kereskedelem lehetőségeit. A KGST tagállamai népgazdaságának általános fellendülése szempontjából jelentős szerepet játszott az említett országok között a KGST által javasolt elvek szerint megvalósított tudományos-műszaki együttműködés. A tudományos-műszaki ismeretek és termelési tapasztalatok i mind kétoldalú, mind sokoldalú kicserélése a KGST állandó bizottságainak közvetítésével az egyes termelési ágakban elősegítette az említett országok műszaki haladásának meggyorsulását úgy, hogy emellett jelentős anyagi eszközöket takarítottak meg és gyorsabban épültek a tanács tagállamai népgazdaságainak új ágai. A tudományos-műszaki együttműködés és a műszaki tapasztalatok kicserélése az ipari üzemek építését szolgáló berendezések szállításai által és hitelfolyósítással nyújtott segítség olyan feltételeket teremtett, melyek lehetővé tették, hogy a régebben ipari fejlődésükben elmaradt országok gyors ütemben megközelítsék a szocialista államközösség vezető ipari országainak színvonalát. E téren nagy jelentősége van annak a segítsének, melyet a gazdaságilag fejlettebb országok a múltban fejlődésükben elmaradt országoknak nyújtanak. A népi demokratikus országok gazdaságfejlesztését szolgáló segítségnyújtásban rendkívül nagy jelentősége van a Szovjetuniónak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nagyon jelentős munkát végzett a termelési szempontból egymástól kölcsönösen függő népgazdasági ágak távlati terveinek, valamint a termelés szakosítására és kooperálására tett intézkedéseknek összehangolásában, ami lehetővé teszi, hogy a szocialista országok jobban határozzák meg gazdasági fejlődésük profilját. Jelenleg fontos intézkedés a termelés szakosításának és kooperálásának további elmélyítése, a fő ipari ágak, az építészet és a mezőgazdaság vállalatainak tipizálása és berendezéseinek egységesítése, úgyszintén a tudományos kutatásban, továbbá a tervező és szerkesztő munkálatokban érvényesülő összehangolás és egyesült erőfeszítés, hogy gyorsabban és teljesebben dolgozzák ki a legfontosabb termelési szakaszok lehető legtökéletesebb technológiáját. A szocialista országok gazdasági együttműködésének újabb, fejlettebb szakasza a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1958 májusában Moszkvában tartott tanácskozásával kezdődött el. . Az értekezleten kitűzték a szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésnek és formái tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági világrendszer előnyei maximális kihasználásának módjait annak érdekében, hogy minden szocialista országban fejlődjenek a termelőerők és szilárduljon az egész szocialista tábor gazdasági ereje. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa kidolgozta a szovjetunióbeli kommunista társadalom kibontakozódott építésének nagyvonalú programját. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongreszszusa, Németország Szocialista Egységpártjának V. kongresszusa, a Lengyel Munkáspárt III. kongresszusa, a Tanács többi tagállamainak kommunista és munkáspártjai kidolgozták az európai népi demokratikus országok kibontakozódott szocialista építésének programját. A szocialista országok a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyének döntő szakaszába léptek. A szocialista tábor egységes és tömör s minden feltétele megvan arra, hogy győzzön e versenyben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége rendkívül nagy jelentőséggel bír e világtörténelmi jelentőségű feladat megvalósításában. A Tanács ülésszakának résztvevői úgy vélik, hogy a Tanács tagállamai egyesült és összehangolt termelési törekvésének érdekében még jobban aktivizálni kell a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és szerveinek tevékenységét. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége az új technika, a szocialista iparosítás, a munkatermelékenység maximális fokozása és a dolgozók életszínvonalának emelése alapján mindenképpen segítse elő a szocialista országok gazdaságának további tervezett fejlődését, továbbá a nemzetközi szocialista munkamegosztás bővülését és elmélyülését, hogy a szocialista világrendszer az anyagi termelés terén gyorsan fölénybe jusson a kapitalizmussal szemben. ríj SZÓ 4 * 1959. május 19.