Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-19 / 137. szám, kedd

Ä szocialista realizmus nagy mes! ere!: HAZ ÚJ SZÓ Peter Jilemnický halálának 10 éves évfordulójára Bratislava kertjei felett, a Slavín erdős dombján hatalmas, csaknem 40 méter magas emlékoszlop emelkedik a magasba, mely ma már lassanként háttérbe szorítja a város századok óta ismert sziluettjét, a megfordított ágyhoz hasonló várromot. Az emlékmüvet az elesett szovjet hősök emlékére emelték, akik a város felszabadítása kézben vesztették életüket. A dombnak a város irányában fekvő egyik falán helyezték el Peter Jilemnický író, nemzeti művész hamvaival telt bronzurnát. A fal körül, a gyalogjárók mentén helyezték el a szovjet tisztek és katonák sírjait. Együtt pihen velük, a szovjet testvérekkel, akiket annyira szeretett, akiknek hősiességét könyveiben többször megörökítette. Peter Jilemnický tíz évvel ezelőtt, 1949. május 19-én hunyt el Moszkvában, 48 éves korában, röviddel azután, amikor a csehszlovák nép már saját kezébe vette további sorsának irányítását. Nem élte meg szeretett Szlovákiájának gazdasági és kulturális felemelkedését, a Kysuca völgyének iparosításából származó állandóan emelkedő életszínvonalát. Jóllehet cseh származású volt, mégis a legnagyobb szlovák írók egyike lett belőle. Mint tanító és kommunista korán megismerte az elnyomott szlovák nép nehéz életét és küzdelmeit. Szlovákia akkor kétszeres kizsákmányolás alatt nyögött. Jilemnický müveiben feltárta a dolgozók nehéz helyzetét, s megmutatta a kivezető utat is. ö volt a szlovák irodalomban a szocialista realizmus magteremtője. 1924-től kezdve rendszeresen írt a Pravda chubody kommunista lapba. Mindig arra törekedett, hogy művészien ábrázolja a való életet., Amikor Jilemnický Szlovákiába ^ött, már fejlett kommunista volt, aki tudta, hogy a szlovák nyomor a kapitalista elnyomás következménye. Mint kommunista és író a munkásosztály szempontjából ítélte meg az életet és az irodalmat harci eszköznek tekintette a jobb létért való küzdelemben. Jilemnický személyében nemcsak a csehek és szlovákok testvéri szimbóluma nyilvánult meg, de proletár nemzetközisége is, melytől sohasem tért el. Ezt tettekkel is bebizonyította már írói munkássága kezdetén, amikor 1926-ban a Szovjetunióba ment az Intérhelpo csehszlovák ipari termelőszövetkezet első csoportjával. A szövetkezetet cseh, szlovák, német, magyar munkások alakították és új hazájuknak Kirgíziát, illetve annak fővárosát választották. Jilemnický csupán betegsége miatt hagyta el Ázsiát és a Kaukázusba ment tanítani, ahol aktívan részt vett minden munkában. Innen Moszkvába ment tanulni, ahol az újságíró-iskolát látogatta. Szovjetunióbeli tartózkodása alatt sok anyagot gyűjtött és írt a szovjet valóságról. Hazatérte után Ostravában, a pártsajtőban dolgozott mint újságíró. A párt és a Pravda abban az időben nagy pénzügyi nehézségekkel küzdött, mely okból nem tudta fizetni a harmadik szerkesztőt. Jilemnický erre önként, a pártvezetőség hozzájárulásával elhagyta a szerkesztőséget és újból, nagyon nehezen, mint tanító, helyezkedett el. Ekkor sem hagyott fel az agitációs munkával. Ezért üldözték a hatóságok. Bíróság elé került, mely később felmentette. A harmincas években volt a legproduktívabb. Ebben az időszakban írta néhány nevezetes regényét, melyekben mindjobban érvényre jutott Jilemnipký szocialista-humanista gondolkodása. 1939. január 31-én a klérofasiszta rendszer Jilemnickýt, mint cseh származású tanítót kiűzte. Csehországba költözött, ahol a legnagyobb szeretettel emlékezett meg a szlovák népről. 1942. október 28-án elfogták, bebörtönözték, majd német koncentrációs táborba hurcolták. Itt értesült nagy lelkesedéssel a Szlovák Nemzeti Felkelésről. A Garam menti krónika című könyve ennek a bátor megmozdulásnak egyik részletéről ad hiteles képet. A rabságból való hazatérte után testileg megtörve, de annak nagyobb lelkierővel fogott hazánk újraépítéséhez. Több funkciót viselt, majd 1948-ban kultúrattasé lett Moszkvában. Legjelentősebb munkái: A győzelmes bukás, Visszatérés, Dübörög a föld. Töretlen föld, Egy kocka cukor, Iránytű, Garam menti krónika és rengeteg novella, riport, valamint újságcikk képezik szellemi hagyatékát. Művei a proletár irodalom gyöngyei. Szocialista gondolkodását müvein keresztül juttatta a néphez, mely között élt, életéből merített és vele összeforrott. GR — NEM FÉLNEK AZ ÚJTÓL Fülekkovácsi. A falu végén enyhe lejtésű domb alatt van a szövetkezet gazdasági udvara. Oj istállót látunk ott, sertés-istállót, baromfitelepet, dohányszárítót. Ezekhez a épületekhez e napokban még egy csatlakozott. Egészen egyszerű és mégis érdekes épület. Milyen istálló lehet az, amelyben a sertések maguk etetik magukat? Igen, egy 500 férőhelyes istálló, önetetővel, mélyalmozással. — Sokat várunk ettől az új módszertől — mindja Molnár Ferenc, a szövetkezet elnöke. Az etetőhelyiséget két részre osztottuk és a két fél részt újra kétfelé. A helyiség egynegyedében lesz az önetető, másik részében a mélyalmozáson a sertések fekszenek. — Ez amolyan kisebbszerű húsgyár lesz — jegyzem meg. — Olyasféle — folytatja az elnök. Az előző években 40 hízott sertést adtunk be, az idén már 200 sertést adunk közellátásra, jövőre pedig 300-at. Most 34 kocánk van, az év végére 70 lesz. Mindig több húst termelünk, több sertéshúst, ho.iy a jövő év végére hektáronként 130 kg húst tudjunk termelni. Ennek az új istállónak nagy előnye ai Is, hogy egy szövetkezetes 500 sertést gondozhat benne. Ez a tény a fülekkovácsi szövetkezetben 1500 munkaegység megtakarítását jelenti. A Banská Bystrica-I kerületben ez az első ilyen épület s a füleki járásban a bukovinkai, várgedei, bakóházai és az egyházasbásti szövetkezetben is építenek ilyen istállókat. S. KASÁR, Banská Bystrica Szükség van a fiatal munkáskézre A munka dicsőség és nem feher A dolgozók a világ minden táján megünnepelték a munka ünnepét. A szocialista táborban a dolgozók seregszemléiken munkasikereikről tettek tanúságot: • Eddig sehol és soha nem részesítették a munkát olyan megbecsülésben és tiszteletben, mint a szocialista társadalomban. Azokat az élenjáró, lelkiismeretes és fáradhatatlan munkásokat, akik a termelés fejlődésének új útjait tárják fel, a szocialista társadalom a megbecsülés jeléül kitünteti. A munka ugyanis becsület és dicsőség. érdem és hősiesség. A munka az emberi életnek, a társadalmi életnek, az egész kultúrának, a társadalmi haladásnak az alapja. Munka nélkül, anyagi termelés nélkül nem létezhet a társadalom. A munkában nyilvánul meg az ember alkotó ereje és képessége. A szocializmus és a munka egymástól elválaszthatatlan, amit Lenin szavai is igazolnak, aki hangsúlyozta, hogy: „Aki nem dolgozik, ne is egyék". Ez elsősorban a kizsákmányolók ellen irányult, azok ellen, akik maguk nem dolgoznak, hanem mások verítékén gazdagodnak, másokon élősködnek. A szocializmus azt követeli, hogy minden ember becsületesen dolgozzék saját magának, a közösségnek, nem pedig a kizsákmányolóknak. A társadalom fejlődését — amely a munkán alapszik — elsősorban a vallás, a hit fékezi, mivel lealacsonyítja a munkát az ertiberek szemében és lebecsüli jelentőségét. A vallás ugyanis a munkát isten átkának, büntetésnek tekinti. A bibliai legenda szerint az első emberpár, Ádám és Éva kezdetben a paradicsomban élt és nem dolgozott. Amikor megszegték az isteni tilalmat és ettek a tudás fájának tiltott gyümölcséből, kiűzte őket a paradicsomból mondván: „Orcád verejtékével szerezzed meg a te kenyeredet". A vallás tehát úgy tekinti a munkát, mint az ősök bűnéért járó büntetést. Az embereket a munka lenézésére neveli, mert a vallás szerint a munka szégyenletes valami. A vallás eszményképe tehát a munka nélküli élet. Azt ígéri, hogy a halál után a jámbor emberek lelke a mennyországba, a paradicsomba kerül, ahol nem kell dolgozni. Ilyen és hasonló prédikációkkal fordultak az emberekhez: „Nézzétek az ég madarait, nem vetnek, nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei atyátok táplálja azokat... Nézzétek a mezők liliomait, nem dolgoznak és nem fonnak... Ne aggódjatok tehát a holnapért, a holnapi nap majd gondoskodik magáról... (Máté evangéliuma, 6. rész, 26, 28, 29, 34.). Mindezt a rabszolgatartók, a kizsákmányolók azért is hirdették, mert ezzel alátámasztották here életüket. Bizony rabszolgáiktól, cselédeiktől. bérmunkásaiktól megkívánták és megkívánják ma is, hogy látástól vakulásig dolgozzanak. A néptömegek évezredeken át a kizsákmányolókra dolgoztak, s az ilyen munka nem szerzett örömet. Az emberek meg akartak szabadulni ettől a kényszermunkától, azonban nem volt men'ekvés. Ezért az álmokhoz fordultak és a halál utáni paradicsomi boldogságról szóló vallási mesékben kerestek vigaszt. A kizsákmányoló osztályok lenézték és megvetették a munkát azt mondva, hogy alacsony, piszkos, számukra szabad emberekhez nem méltó dolog. A munkának ez a megvetése helyenként visszatükröződik a vallásban és ezt a maradi felfogást megőrizte legendáiban és tanításai-" ban. A vallás azt tartja, hogy az egyházi ünnepeken végzett munka sérti az istent és haragját hívhatja ki. Ez a felfogás eddig naqy kárt okozott a népnek. A falvakon meg nem kevés azok száma, akik véteknek tartják a vasárnapon és ünnepnapokon végzett munkát. A mezőgazdasápban a termés gyakran az idejében elvégzett korai vetéstől és a kellő időben végzett betakarítástól függ. Az elkésett vetés a taiaj kiszáradásához vezet, a betakarítás késlekedése pedig szemveszteséget okoz. Sokszor az egyházi ünnepek félbeszakították ezeket a munkákat. A babonás emberek és a vallási hiedelmek nagy károkat okoztak a mezőgazdaságnak. Ellenséges elemek meghiúsították a mezőgazdasági munkák végrehajtását. Mi, kommunisták szeretjük a munkát, és ezért a nagy események évfordulóit munkalendülettel, munkakötelezettségekkel, a munka termelékenységének növelésével szoktuk ünnepelni. A dolgozók életében pedig érvényesítjük a szabályt, hogy a szocializmusban „mindenki egyért, egy mindenkiért", valamint azt, hogy „mindenki képessége szerint, mindenki munkája után" részesüljön a javakból. Ehhez pedig szükséges, hogy a munkában következetesen megvalósítsuk a kommunista fegyelmet. g— k. Egységes földművesszövetkezeteinknek, állami gazdaságainknak egyre több szakképzett dolgozóra lesz szükségük. A kétéves tanonciskolák hivatása, hogy a szakkáderek hiányát részben pótolják. Az Ipolysági járásban e téren fogyatékosság tapasztalható. Erős munkáskezekre, tapasztalt fiatal szakkáderekre lennA szükség az egegi, alsószemerédi, ípolynagyfalusi, ipolyhídvégi és a tesmagi szövetkezetben. Ebben az évben az ipolysági járás szövetkezeteinek és az állami gazdaságoknak 110 fiatalt kellene megnyerni a mezőgazídasági tanonciskolákba. Eddig azonban S mindössze 21 fiatal jelentkezett. Sajnos, Jegy tanuló sem jelentkezett az ipolysági Ij szlovák és magyar tizenegyéves iskolából, 'valamint a szécsénkei és a palásti nyolcíj éves iskolákból. Ezeknek az iskoláknak a tanárai példát vehetnének az ipolynyéki, a déméndi és az egyházmaróti középiskola tanáraitól, akiknek helyes útmutatása nyomán ez idén is szép számú fiatal jelentkezett a kétéves mezőgazdasági tanonciskolákba. Érdekes viszont, hogy a palásti szövetkezetből, ahol egyébként 70 íj fiatal dolgozik, senki se ment a tanotic']" iskolába, pedig legalább 10 tanuló onnan hs kellene. Egegen az a helyzet, hogy a lí szövetkezetben egyetlen fiatal sem dolgoj'zik. Nagyrészük az ipolysági 11 éves isii kólában tanul. Helyes, hogy a szövetkezeíj tesek gyermekei tanulnak, pártunk és koríj mányunk is azt akarja, hogy 1970-ig a jj fiatalság túlnyomó része megszerezze a | Tíz év távlatából Letesz községben a szövetkezet most | ünnepli fennállásának 10._ évfordulóját. . A belépett• szövetkezetesek már 10 évI vet ezelőtt is tudták, hogy a szövetke[ zet a kis - és középparasztok önkéntes ' eyesülése, mely a szebb és boldogabb | jövő megteremtését segíti elő. Azóta a • tagság lelkes, odaadó munkája nyomán [ szép eredményeket értek el, úgy hogy j ö járás határain kívül is ismerik a le• leszi szövetkezetet. MAGYAR1CS JÁNOS, Lelesz középiskolai végzettséget. De ezentúl is van a fiatalságnak jövője — a szövetkezetben. Hol a hiba és hogyan kellene ezen javítani, töpreng sok idősebb szövetkezetes. Hibát követtek el a pártszervezetek, amikor nem foglalkoznak eléggé a fiatalsággal, nem keresik az utat, hogyan kellene egy részüket a mezőgazdaságban megtartani. Elég lenne, ha egy-egy szövetkezetben évente három-négy tanulót szereznének a tanonciskoláknak. Más probléma is felvetődik ezzel kapcsolatban. Sajnos, akadnak szövetkezeti vezetők, akik féltik funkciójukat és így nem szívesen hallanak a tanonckérdésről. A CSISZ-taggyűléseken is beszélni kellene erről a kérdésről. Remélhető, hogy az ipolysági járásban a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek vezetősége a jövőben eredményesebb munkát végeznek és szeptemberig legalább 150 tanulót szereznek a tanonciskolákba. Belányi János, Egeg Elégedett vagyok Hazánk fürdőhelyei világhírűek. E fürdőhelyeken a dolgozók ezrei talának gyógyulást különböző betegségeikre. Magam is abban a helyzetben voltam, hogy többszöri kórházi kezelés után gyomorbajommal beutalást kaptam Brusnóra. Nem lepődtem meg azon, hogy csak Brusnót tudják biztosítani, már csak azért sem, mivel valamikor e fürdőhelyekre csak a kiváltságosak kerültek el. Ajánlom is azért, azoknak, akik nagy fürdőhelyekre vágynak, hogy kisebb helyen is meg lehet találni a gyógyulást. Külön élmény volt számomra, hogy otttartózkodásom alatt Brusnó községben megalakították a szövetkezetet. Míjus 7-én a fürdőhely étkezdéjében, a fürdő, mint védnökségi üzem, megvendégelte a falu lakosságát. A szövetkezetesek rövid időn belül meggyőzödnek útjuk helyességéről, akárcsak én, mivel szintén nem bántam meg, hogy Karlovy Vary helyett Brusnóra kerültem. SINKA GYULA, Losoncapátfalva. Hasznos látogatás Ha benézünk a nagymácsédi EFSZ istállóiba, önkénytelenül arra gondolunk, jobb is lehetne a helyzet. A tehénetetők egész biztosan igazat adnak nekem, ha azt állítom, hogy a tehenek rossz állapotban vannak. Miért? Az első és nagyon komoly hiba az, hogy tavaly ebben a szövetkezetben nem fordítottak elég gondot a takarmányalap biztosítására. Hasonlítsuk össze Nagymácséiji eredményeit a tullósi EFSZ-ben elért eredményekkel. Egyezzünk meg a szövetkezet elnökével és az etetőkkel s menjünk el a tallósi szövetkezetbe, lássák, hogyan gondoskodtak ott a takarmányokról, milyen a tehenek tejhozama náluk. Hiszen jó dolog a tapasztalatcsere. A hang szórós autó befutott a szövetkezet udvarára, s néhány perc múlva már több mint 20 állatgondozó szorong benne. Irány: Tallós. Tallóson szívélyesen fogadták őket, azután megmutogatták az álatjaikat. Először is a tehenek tejhozama iránt érdeklődtek. Levanszký Károly, a tallósi EFSZ elnöke, megmondta: közel hét liter. S milyen a tejhozam Nagymácsédon? Csak 3,4 liter. Ez bizony nagy különbség. Azután szóba kerültek a takarmányadagok, a sertéshizlalás eredményei, s összehasonlították az állattenyésztési termékek beadásának teljesítését is. A tallósi EFSZ valamennyi termékekből 100 százalékra teljesíti a beadást, a nagymácsédi lemaradozik. Szóba hozták az elszámolást is. Hol és milyen volt? Tallóson hat koronát fizettek ki egy-egy munkaegységre. Nagymácsédon? Semmit. — Nálunk is ilyen jó szövetkezet lesz — felelik a nagymácsédi szövetkezetesek. Olyan lesz náluk is, de teljesítem kell az EFSZ-ek IV. kongresszusának határozatait, s akkor, de csakis akkor gazdagabbak lesznek a nagymácsédi szövetkezetesek is. — Az EFSZ-ek kongresszusának határozatát teljesítjük — jelenti ki Bugyi elvtárs, a nagymácsédi EFSZ elnöke. KRAJCSOVICS FERDINÁND, Galánta Fiatalok a palásti EFSZ-ben Noha 8 palásti EFSZ csak ötéves múltra j tekinthet vissza, mégis joggal mondhatjuk, hogy aránylag ebben a községben dolgozik a legtöbb ifjúmunkás a mezőgazdaságban. A szövetkezet és a HNB megteremtették a fiatalok számára alkalmas munka és kulturális fejlődés feltételeit. A 62 ifjú szövetkezeti tag a termelés különböző ágazataiban kiváló eredmények elérését tette lehetővé. Jórészt nekik is köszönhető, hogy a palásti szövetkezet a beruházási építkezések tervét a legjobban, AZ ELSŐK KÖZÖTT TELJESÍTI a járásban. Önsegélyezés útján — melyet az ifjúság lelkesen támogat — tehénistállót és sertéshizlaldát épített a helyi nyersanyagok felhasználásával A helyi kő és kavicsbánya egyúttal a szövetkezet aranybányájának is nevezhető, hiszen a bányák révén nagyon sok központilag előirányozott anyagot takarítottak meg. az építkezési kiadások Csökkentését eszközölték. Ez viszont nagyon sokat jelentett egy új, kezdő szövetkezet sikeres elindulásánál. Szép eredményeket mutathat fel az ifjúság a falu kulturális élete fejlesztésében is. Erről tanúskodik az a tény, hogy a CSISZ keretein belül állandó magyarszlovák műkedvelőtánccsoport működik. A helyi kultúrház, melyhez anyagiakkal a szövetkezet is nagymértékben hozzájárult, minden este és munkaszüneti napokon A KULTURÄI IS ESEMÉNYEK SZÍNHELYE. Antal Gizella ľiatal tanítónő, CSISZ-tag és a Csemadok helyi szervezetének titkára azt is elmondotta, hogy az ifjúság a könytárat ugyancsak szívesen látogatja. Nyári időszak alatt viszont a kul túreseményeken kívül mind a leányok, mind a fiúk sportjátékokkal is kedveskednek a falubelieknek. A helyi fúvószenekar-szükség szerint — 'A szintén rendelkezésre áll. A kulturális élet Jjj fellendülésének eredményei tehát méltókép- i; pen odaillenek a fiatal szövetkezet sikerei- [f| hez. (Tudósítónktól).

1 Versenyben | Az Anyalai Állami Gazdaságban is meg- íji kezdték a cukorrépa egyelését. Korán reg- |'{ gel hangos a határ, zúgnak a traktorok, J;j sarabolják a cukorrépát, megkönnyftik az • J egyelők munkáját. Igyekeznek a cukorrépa," egyeléssel, mivel az Időjárás nagyon szeszélyes. A gazdaság dolgozói azt akarják, hogy a részleg, első helyre kerüljön a Bajesi Állami Gazdaságban. Pásztó Ferenc, Naszvad A brnói Mező- és Erdőgazdasági Főiskola megalapításának 40. évfordulóját ünnepli. Képünk az agronómiai tanszék termében készült, ahol a hallgatóknak módjukban áll megismerkedni a mezőgazdaság legújabb gépeivel. . (Foto: E. Bican - ČTK) ÜJ szö * 1959. május UL