Új Szó, 1959. május (12. évfolyam, 119-149.szám)

1959-05-19 / 137. szám, kedd

A GENFI ERTEKEZLET második hetének kezdete A genfi külügyminiszteri értekezlet kétnapos szünet után —, amelyét Herter amerikai külügyminiszter Hó­mában töltött, hogy olasz államfér­fiakkal tárgyaljon, de Murville fran­cia külügyminiszter pedig Párizsban konzultációkra használt fel, - hét­főn délután folytatta tárgyalásait az egyes küldöttségek vezetőinek a be­terjesztett javaslatokról folytatott véleménycseréjével, a német béke­szerződés megkötésére tett szovjet javaslat és az ún. „Herter-féle cso­mag" megtárgyalásával. A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint a miniszterek délutáni tárgyalását A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter találkozója előzte meg S. Lloyddal, a brit küldöttség vezetőjével. A megbeszélések után S. Lloyd felkereste Herter amerikai FELHÍVÁS a genfi értekezlet résztvevőihez Genf (ČTK) - A nyugatnémet „Szabad kutatás védelmére alakult tudós társaság" a genfi külügymi­niszteri értekezlet résztvevőihez fel­hívást intézett, amelyben kifejezi azt az őszinte óhaját, hogy az értekezlet résztvevői érjenek el „gyümölcsöző eredményeket" a béke megőrzéséről és megszilárdításáról, az európai fe­szültség enyhítéséről, a Németor­szággal kötendő békeszerződésről és Nyugat-Berlin kérdésének megfelelő rendezéséről folytatott tárgyalásaik során." A nyilatkozat rámutat, hogy a „Né­met Szövetségi Köztársaság bevoná­sa az atomfegyverkezésbe lényegesen rontja a nemzetközi helyzetet és nö­veli az atomháború veszélyét. Az NSZK-ban erősödik a revansista propaganda Az utóbbi időben Nyugat-Német­országban jelentősen fokozódik a kü­lönféle honfitársi egyesületek és az áttelepültek egyesületeinek revansis­ta tevékenysége. Nincs jóformán egy nap sem, hogy a sajtó ne írna újabb gyűlésekről, e szervezetek újabb megnyilatkozásairól. A honfitársi szervezetek revansista propagandáját közvetlenül támogatja a bonni kormány és a Keresztényde­mokrata Párt. Ä Rheinische Post, a párt lapja cikksorozatot közöl Né­metország volt keleti területeiről. E cikksorozat revansista jellegű. külügyminisztert s vele a konferen­ciával összefüggő kérdésekről tar­gyalt. A. Gromiko és Lloyd között lefolyt tárgyaláson részt vett J. Malik nagykövet, valamint A. Rumbold. a brit külügyminisztérium külügyi ál­lamtitkárának helyettese is. Délután együttes ülést tartottak az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK képviselői, amelyen meg­tárgyalták közös taktikájukat ^a szovjet javaslatok ellen a genfi érte­kezlet második hetében. Az AP ame­rikai hírügynökség szerint a francia és a nyugatnémet küldöttség megle­petésére Herter és Lloyd ezen az ülésen utaltak arra, hogy fel kell készülni rugalmasabb eljárásra, mint amilyet lehetővé tesz a „csomag­terv." Herter külügyminiszter szombaton Rómában tett látogatásával kapcso­latban az Unitá c. olasz lap azt írja. hogy Segni és Pella ecsetelték a kor­mány drámai helyzetét s az amerikai külügyminiszternek jelezték, hogy fennáll a kormányválság lehetősége. Tekintettel erre a helyzetre Herter egyetértését nyilvánította olyan kom­müniké aláírásával, amely azt állítja, hogy Olaszország részt venne a genfi értekezleten abban az esetben, ha az értekezlet tagjainak számát kibővítik. (R. P.) * Hétfőn 15 óra 30 perckor kezdő­dött meg a genfi külügyminiszteri értekezlet további ülése, amelyen A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere elnökölt. Az ülésen elsőként dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szólalt fel. A NYUGATI HATALMAKNAK MIN­DEN OKUK MEGVOLT ARRA, HOGY A „CSOMAG-TERVRŐL" EGÉSZEN AZ ÉRTEKEZLET KEZDETÉIG MÉ­LYEN HALLGASSANAK. (Neues Deutschland karikatúrája) Megkezdődött a szovjet írók III. kongresszusa Moszkva (ČTK) — A nagy Kreml Palotában május 18-án megkezdődött a szovjet írók III. kongresszusa. A kongresszuson több mint 500 kül­dött vesz részt, akik a Szovjetunió valamennyi nemzetének irodalmát képviselik. A kongresszusra negyven ország­ból érkeztek írók, drámaírók, költők és kritikusok. A Svájci Munkapárt VII. kongresszusa Genf (ČTK) - Genfben május 16-án megkezdődött a Svájci Mun­kapárt VII. kongresszusa. A kong­resszus napirendjén Edgár Woogn^k. a párt főtitkárának beszámolója, va­lamint a Svájci Munkapárt új prog­ramjának megtárgyalása, a svájci parlament alsóházába való választá­sok előkészítése és más kérdések szerepeltek. A kongresszus első napján felol­vasták az SZKP Központi Bizottságá­nak üdvözlő táviratát, amelyet a kül­döttek forró tapssal fogadtak. Az össznémet tanácskozások résztvevői a német béke­szerződés megkötését követelik Berlin (ČTK) - Az össznémet ta­nácskozás részvevői, amelyet május 16-án Berlintől nem messze tartot­tak, és amelyen száz nyugatnémet szakszervezeti tag vett részt, a genfi értekezleten részvevő két német kül­döttségnek levelet küldtek. Felhívja benne, járuljanak hozzá a német bé­keszerződés megkötéséhez. A levelekben emlékeztetnek arra, hogy a német békeszerződés meg­kötése Németország békés és de­mokratikus egyesítésének egyedüli útja. Németország egyesítése maguknak a németeknek az ügye — hangsúlyoz­zák az össznémet tanácskozás rész­vevői és követelik, hogy mindkét né­met kormányküldöttség Genfben kezdjen közös tárgyalásokat a béke­szerződésről. A Kínai Népköztársaság óriási területe gazdag fontos ipari nyersanyag­lelőhelyekben. A Dai vasérclelöhely 7-8 magas hegységben fekszik. Erce kb. 60 százalékos vasat tartalmaz. Az imperialista agresszió a múltban megakadályozta e gazdag lelőhely feltárását és kiaknázását. A népi kor­mány most nagy gondot fordít a természet kincseinek felhasználására. Igy az uhani kohászati kombinát jelenleg naponta 4500 tonna ércet kap a Dai felszíni bányából. A képen az ércüzem három fő érczúzó részlege már dolgozik. 99999999999999999999999999999999999999999999999 99, Wa ter Ulbricht meghívta Harter amerikai államtitkárt az NDK-ba BERLIN (ČTK) - WALTF.R ULB­RICHT, A NSZEP ELSŐ TITKÁRA ROSTOCKBAN SZÄZEZER HALLGA­TÓ ELŐTT BESZÉDET MONDOTT, BESZÉDÉBEN KITÉRT A GENFI ÉR­TEKEZLETTEL ÖSSZEFÜGGŐ SZÁ­MOS KÉRDÉSRE. Az NDK kormánya nevében Ul­bricht meghívta Herter amerikai ál­lamtitkárt, látogasson el az NDK-ba és helyszínen ismerje meg, hogy ér­vényesítették az NDK területén a potsdami egyezmény rendelkezéseit. Hangsúlyozta, ha az USA valóban elő akarja segíteni a nemzetközi fe­szültség enyhülését, akkor nem sza­bad felhasználnia az Adenauer-kor­mánytól és más nyugatnémet hírfor­rásokból szerzett, az NDK helyzeté­re vonatkozó értesüléseket, hanem magának kell meggyőződnie arról, hogyan teljesítik a potsdami egyez­ményt az NDK-ban. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt és a Szabad Német Párt címé­re megjegyezte, nincs-e itt az ide­je annak, hogy Genfben fellépjenek és a világ színe előtt hirdessék, amit Nyugat-Németország 'békesze­rető lakosai gondolnak. Hangsúlyoz­ta, hogy a ^jenfi értekezlet nemcsak a nyugati külügyminiszterek, hanem a németek millióinak is az érdeke. Fontos, hogy szavuk eljusson Genf­be, majd később a csúcsértekezletre is. A lengyel szejm elnöke az Odra-Nisa határról Varsó (ČTK) - Május 17-én Len­gyelország szerte ünnepelték a hala­dc és radikális parasztok népi moz­galmának hagyományos ünnepét az ún. népj ünnepet. „\ provokátorok nem férnek a bőrükben" MOSZKVA (ČTK) - A MOSZKVAI PRAVDA MÁJUS 18-i SZÁMÁBAN A FENTI CÍMMEL KÖZLI M. POD­KLJUCSNIKOVNAK, BÉCSI TUDÓSÍ­TÓJÁNAK MÁJUS 17-1 CIKKÉT: „Bécs utcáit, amelyek vasárnap rendszerint csendesek, ma embe­rek és autók tömege árasztja el. A semleges Ausztria fővárosában tartják kongresszusukat a szudéta­Csehszlovákia-ellenes provokációk a bécsi szudólanómet kongresszuson Bécs (ČTK) - Vasárnap, má­jus 17-én Bécsben a provokációs szudétanémet kongresszus a volt császári palota udvarán tartott nagy manifesztációval érte el te­tőfokát, amelyen agyongyalázták Csehszlovákiát és támadták in­tegritását a csehszlovák határvi­dék volt náci fejesei, az osztrák állam képviselői s a katolikus egyház képviselői. Már a kora reggeli óráktól telve voltak Bécs utcái a szudétanémet nap résztvevőivel, az Ausztriából és az NSZK-ből érkezett szudétanéme­tekkel, egyenruhás és népviseletbe öltözött fiatalokkal. „Zárt sorokban", „szudétanémet" fekete-vörös-fekete zászlók alatt, fülsiketítő dobpergés közepette meneteltek a város közép­pontja felé, a császári palota udva­rára. Az akció szolgálatába állott az osztrák katolikus papság is. A szudé­tanémet nap 250 ezer résztvevője számára a császöri palota udvarán dr. F. Kőnig bécsi bíboros mondott mi­sét. A szentbeszédet, amelyben csak nagyon kevés nyoma volt a kereszté­nyi türelemnek és amely túlságosan emlékeztetett a nyugatnémet revan­sisták beszédeire, B. Tonko szudé­tanémet pap tartotta. A mise után megkezdődött a szu­détanémet nap fő manifesztációja Raab osztrák szövetségi kancellár, valamint az Osztrák Köztársaság más vezető politikai tényezői, a Habsburg­ház képviselője, a menekültek szer­vezeteinek képviselői, a közintézmé­nyek és a katolikus papság képvise­lői jelenlétében. A császári palota feldíszített erké­lyén, amely szónoki emelvényül szol­gált, helyet foglalt dr. Lodgmann von Auen, a prágai náci-rendőrségnek a megszállás idején volt őrnagya, E. Michel, az osztrák szudétanémet szö­vetség jelenlegi elnöke és más sze­mélyiségek. Az erkélyt „szudétané­met" fekete-vörös-fekete zászló, valamint a fekete sassal és kereszttel díszített osztrák államlobogó díszí­tette. A manifesztáció a szürke és feke­teinges, bőrnadrágos, fehérharisnyás szudétanémet ifjúsági alakulatok ün­nepi menetével kezdődött. Az ifjak­nak ez az egyenruhája Henlein párt­jának provokációi idejéből jól is­mert Csehszlovákiában. Dobpergés és a „Egerlandi induló" hangjai mellett vonultak fel az emelvény előtt, őket pedig a Turnverein csapatai követ­ték saját zászlóik alatt. Amikor az egyenruhás alakulatok elhelyezkedtek a fő emelvény előtt, E. Michel emelkedett szólásra, aki mint az osztrák szudétanémet hon­fitársi egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket. Beszédében „megem­lékezett" a „halott bajtársakról", idézett a „vérörökségről" szóló uszí­tó követelményekről, amelyek arról szólnak, hogy a szudétanémet fia­talságnak joga van a hazára, a je­lenlegi államjogi elrendezés helyte­len, a jövőre nézve érvénytelen. Vé­| gül kijelentette, hogy a szudétané­meteknek joguk van visszatérni a „felszabadított hazába", mely szerin­tük az egyesített Németországgal együtt része lesz az egyesült Euró­pának. E. Michel után J. Raab osztrák szövetségi kancellár emelkedett szó­lásra, aki szintén a manifesztáció revansista szellemében beszélt. Mind­járt bevezetőül állást foglalt a szu­détanémetek mozgalma mellett és hangsúlyozta, hogy e mozgalommal szoros kapcsolata van már azért is, mert apja a mai csehszlovák terü­letről származott. Gúnyosan nyilat­kozott a szomszédos országok tilta­kozásáról a szudétanémet nap auszt­riai megrendezése ellen és nem tet­szését nyilvánította ezen országok sajtójának bírálatai miatt, amelyek az osztrák kormány ellen hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy lehetővé tette a szudétanémet napok megrerf­dezését Bécsben. Nem tett említést az osztrák sajtó egy részének Cseh­szlovákia-ellenes támadásairól, amely a kongresszust előkészítő kampány során nemcsak nyíltan támogatta a Csehszlovákia-ellenes revansista kö­veteléseket, hanem többek közt állást foglalt a müncheni egyezmény érvé­nyessége mellett is. Raab kancellár a kitelepített né­meteket ezen országok nemzetiségei megférhetetlenségének ártatlan áldo­zataiként tüntette fel. Raab kancellár után Lodgmann von Auen, a szudétanémet Lansmann­schaftok szóvivője szólalt fel. Rámu­tatott, hogy a szudétanémet nap cél­ja meggyőzni a világ közvéleményét arról, hogy jóvá kell tenni a szudé­tanémetek kiűzését. Lodgmann sze­rint nem igaz, hogy a nácik a cseh nemzet kiirtását tervezték, hanem ellenkezőleg a cseh nemzet akarta kiirtani a szudétanémeteket. Kije­lentette továbbá, hogy amint az első világháború után megkötött szerző­dések nem rendezték tartósan az európai viszonyokat, éppúgy a jaltai, a teheráni és a potsdami egyezmé­nyekkel alátámasztott rendezés is ideiglenes csupán. A szudétanémetek szerinte hazájuk kérdésének végle­ges rendezésére, az önrendelkezési jog visszaadására és érvényesítésére várnak. Lodgman von Auen beszéde után a bécsi manifesztáció az osztrák ál­lamhimnusz eléneklésével ért vé­get. németek, az NSZK egyik legnagyobb revansista szervezetének tagjai. A kongresszust a revansizmus és militarizmus szelleme uralja. Az ut­cákon autók vonultak fel ilyen fel­iratú plakátokkal: „A Szudé'ta-vidék német volt és német lesz!" A volt császári palota előtt rendezett gyű­lésen ünnepélyesen felvonultatták Csehország, Morvaország, Szilézia és Kelet-Poroszország zászlait. A kongresszus résztvevőinek több­sége Nyugat-Németországból érke­zett. Vannak itt „vendégek" az USA­ból, Kanadából és Ausztráliából is. A kongresszust az NSZK bizonyos kö­rei pénzelték. Ezzel akarják meg­mérgezni a nemzetközi légkört és kompromittálni az osztrák semleges­séget. Csodálkozást kelt az a tény, hogy az osztrák uralkodó körök engedé­lyezték a kongresszus Bécsben való megtartását, jóllehet a „szudétané­metek honfitársi egyesületének" ve­zetői nem titkolják revanstörekvé­süket, valamint a szocialista orszá­gok elleni háborúra irányuló erőfe­szítéseiket. Fokozódik a terror a németek közötti megértés hívei ellen Bonn (ČTK) — Nyugat-Németor­szágban csupán a múlt héten hat politikai per folyt le, amelyek során 31 nyugatnémet és NDK-beli állam­polgárt állítottak bíróság elé azért, mert a németek közötti megértésre törekedtek. A bonni igazságszolgálta­tás gépezete teljes üzemben működik, s a németek közötti megértés eléré­sére irányuló minden közvetlen tö­rekvést „az államot veszélyeztető te­vékenységnek minősít, durván elfojt­ja Nyugat-Németország atomfelfegy­verzése elleni tiltakozást. Ugyanígy akarja elnyomni a Genfben résztvevő nyugatnémet küldöttség bármilyen bírálatát azért, hogy nern lép fel a feszültség enyhítése érdekében. Delhiben vasárnap tartották az amerikai-pakisztáni katonai egyez­mény elleni harc napját. Ez alkalom­ból rendezett gyűlésen beszédet mon­dott Nehru asszony és számos köz­életi személyiség. Beszédeikben éle­sen bírálták az USA Pakisztánnak nyújtott katonaj segítségét és. a két ország között kötött támadó jellegű katonaj egyezményt. Czeslaw Wycech, a lengyel szejm elnöke az Egyesült Néppárt (paraszt­párt) főbizottságának alelnöke részt vett Zelena Gora-i vajdaságban ren­dezett hatalmas manifesztáción. Be­szédében értékelte Lengyelország nyugati területeinek újjáépítésében elért sikereit, majd az elkövetkező hét év terveiről beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy Lengyelország véglegesen megoldottnak tekinti nyugati hatá­rainak kérdését. A Lengyel Népköz­társaság a szocialista tábor államai­val, elsősorban a Szovjetunióval való szövetségben látja határai biztonsá­gának és függetlenségének biztosíté­kát. Beszédében kijelentette: a világ tekintete a genfi külügyminiszteri értekezlet felé irányul. A népek ama óhaja kíséri ezt az értekezletet, hogy békés úton oldja meg a vitás nemzet­közi kérdéseket, Lengyelország a Rapacki-tervvel alkotó módon hozzá­járul a békeharchoz. Egységes szovjet energetikai rendszer Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió energetikai alapia fejlesztésének gyors ütemében döntő szerepe lesz a területi és területek közötti ener­getikai rendszerek egyesítése követ­keztében létrejövő egységes energia­rendszer kialakulásának. Az egységes energia-rendszer mi­nőségileg új szakaszt jelent a szov­jet energetika fejlődésében. Fő po­zitívuma az, hogy lényegesen fokozza az energiaforrások kihasználásának hatékonyságát - a vízierőforrásoktól kezdve a nukleáris erőforrásokig. Gyorsan folyik a szovjet egységes energiarendszer kiépítése. Az ország középső részeinek és az Ural-vidék­nek energia-rendszerét már egyesí­tették. A további feladat az ország egységes energia-rendszerének fel­építése. E célból még fel kell építeni a kb. 2 ezer km. hosszú Szibéria­Urai villanyvezetéket, aminek felté­telei már a hétéves terv végén lét­rejönnek. Bagdadban megalakult az Iraki-Szovjet Baráti Társaság Bagdad (ČTK) - E napokban Irak­ban megalakult az Iraki Szov­jet Baráti Társaság. Az előkészítő bi­zottság ülésen megválasztották a társaság vezetőségét és az adminiszt­ratív tanács tagjait. A társaság el­nökévé Ahmed Dzsafar al Aukati ügyvédet, neves iraki közéleti té­nyezőt választották. Az újonnan ala­kult társaság május 17-én nyilatko­zatot tett közé, amelyben hangsú­lyozza a Szovjetunió nagy erkölcsi és gazdasági, valamint politikai se­gítségét, amelyben a fiatal Iraki Köztársaságot részesítette. Ül SZŐ 3 * 1P59. május m

Next

/
Oldalképek
Tartalom