Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)
1959-04-10 / 98. szám, péntek
Tibet népe a szocializmus építésének útjára lép Lhassza (ČTK) — Április 8-án tartotta Lhasszában első ülését a tibeti autonóm terület előkészítő bizottsága. Az ülést Pancsen Erdeni, a bizottság ügyvezető elnöke irányította és részt vettek rajta a lhasszai bizottság tagjai, valamint az előkészítő bizottság egyes osztályainak, tagozatainak felelős dolgozói. Pancsen Erdeni, Csan Kuo Hua. a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának alelnöke. Ngabo Ngawang Dzsigme, a bizottság alelnöke és főtitkára beszédet mondtak. Pebala Csolijehnamzse. az előkészítő bizottság alelnöke, aki jelenleg kórházi kezelés alatt áll, írásban küldte el beszédét az ülésnek. A pancsen láma az ülésen mondott beszédében elítélte a helyi tibeti kormányt és a lhasszai felső rétegek reakciós klikkjének büntevékenységét: elhurcolták a dalai lámát, becsapták hazájukat és elárulták a nemzeti érdekeket. Pancsen Erdeni beszédében kijelentette: „Tibet valamennyi területén a helyzet behatóan változott attól a naptól kezdve, amikor Lhasszában teljesen leverték a reakciós erők ellenforradalmi fegyveres felkelését. Kijelenthetjük, hogy mindezek a változások megerősítik hazánk és nemzetiségeink egységét és lehetővé teszik, hogy a tibeti nép belátható időn belül a szocializmus boldog útjára lépjen.". Pancsen Erdeni beszédében továbbá megjegyezte, hogy „még mindig vannak Tibetben fegyveres lázadók, akik gyilkolnak. rabolnak és üldözik a hazafiakat és haladó szellemű polgárokat". Hangsúlyozta. hogy jelenleg a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának és Tibet egész népének elsőrendű feladata a kínai népi felszabadító hadsereg teljes támogatása. „Most fontos, hogy megszüntessünk Von Braun a Szovjetunió rakétafölényéről Chicago (ČTK) — Dr. Wemer von Braun, az amerikai szárazföldi erők rakétakutatásának igazgatója egy chicagói naggyűlésen kijelentette, hogy „az Egyesült Államokban öt évig tarthat, míg az irányított lövedékek és rakéták terén utoléri a Szovjetuniót". Ha nem gyorsítjuk meg törekvésünket, tíz év múlva túl késő lesz és nem remélhetjük, hogy valaha is utolérhetjük a Szovjetuniót — hangsúlyozta. Von Braun továbbá kijelentette, hogy a szovjet tudomány a kozmikus térség kutatásában és az ember világűrbe hatolására irányuló törekvésében is fölénybe került. MEGKEZDŐDÖTT a szarpini öntöző rendszer építése Moszkva ČTK) i— 'Az Orosz SZSZSZK délkeleti részében megkezdődött a szarpini vízierőmürendszer építése, amely 680 ezer hektár száraz sztyeppét lát el vízzel a Kalmük autonom köztársaságban, valamint a sztálingrádi és asztraháni területen. A szarpini öntözőrendszer építését 1961-ben fejezik be, amikorra a száraz sztyeppe virágzó mezőgazdasági területté változik, amelyen korszerű állattenyésztést, főképp juhtenyésztést vezetnek be. Az amerikai tőke terjeszkedése Bonn (ČTK) - Az amerikai monopóliumok a legutóbbi hónapokban lázas tevékenységet fejtenek ki, hogy befolyásuk alatt tartsák az úgynevezett közös piac országainak gazdasági életét. Nyugat-Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban saját társaságokat alapítanak. vagy pedig megszerzik a hazai vállalatokat és azok útján akarják kijátszani „a közös piac" vámhatárait és ezáltal magukhoz ragadni e piacot, mely 160 millió fogyasztót lát el. A fajgyűlölet újabb megnyilvánulása New York (ČTK) - A Delaware állambeli Collins Parkban a fajgyűlölet hívei újabb erőszakosságot követtek el egy néger családdal szemben: bombát dobtak a „Rayfield család" házába. A ház erősen megrongálódott és csak véletlen folytán nem sebesült meg a család egyetlen tagja sem. Tettüket azért követték el, mert a néger Rayfield néhány héttel ezelőtt olyan háAa költözött, ahol azelőtt egy fehérWre-ü család lakott. A rendőrség, noha tudott róla, hogy a fajgyűlölők már az első nap megfenyegették Rayfieldet és családját, mit s^m tett a néger család védelmére. minden tényezőt, mely árt az egységnek és új .alapon egyesüljünk. Ez az alap a hazafiság, a haladás és a szocialista út elfogadása. Röviden — Kína Kommunista Pártja vezetésével egyesülnünk és közösen haladnunk kell." Csang Kuo Hua, az előkészítő bizottság alelnöke beszédében kijelentette, hogy „az ülés összehívása történelmi jelentőséggel bír a tibeti felkelés határozott leverése, hazánk egységének további szilárdítása, a nemzetiségek szolidaritása s a demokratikus és szccialista Tibet felépítésének szempontjából". Pebala Csolijehnamzse, az „élő budha" írásbeli beadványában kifejtette, hogy | teljesen egyetért a tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának ülése elé terjesztett határozati javaslatokkal", Ä tibeti autonóm terület előkészítő bizottságának teljes ülése a vita után egyhangúlag több jelentős határozatot hozott, melyek az előkészítő bizottság jövőbeni tevékenységének alapját fogják képezni. A SZOVJETUNIÓ JAVASLATA a gazdasági együttműködés kibővítésére Genf (ČTK) - A. Sz. Csisztyakov, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ európai irodájában szerdán át nyújtotta Sz. Tuomiojának, az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának a szovjet kormány emlékiratát, mely újabb szovjet ja vaslatokat tartalmaz az európai országok békés gazdasági együttműkö désének további kibővítésére. Az emlékirat rámutat az ENSZ európai gazdasági bizottságának pozitív hozzájárulására az általános gazdasági együttműködés kibontakozásához, főként a műszaki tapasztalatok kicserélése terén sok fontos ipari ágban, a mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítése terén, ami minden európai állam érdeke. Az emlékírat egyszersmind megjegyzi, hogy az európai gazdasági bizottság eddig még nem aknázott ki minden lehetőséget az általános európai együttműködés megszervezésére, sem a külkereskedelem terén, sem a műszaki tapasztalatok kicserélésében. A szovjet kormány az európai orFaubusz kormányzó „fajvédő" törvényt írt alá Little Rock (ČTK) - Az Associated Press jelentése szerint Orvai E. Faubus, Arcansas állam fajgyűlölő kormányzója törvényt írt alá, melynek értelmében a vérátömlesztéskor az adományozó faja szerint meg kell különböztetni a vért. A törvény értelmében fehér ember még a legsürgősebb esetben sem kaphat néger vért. Az orvosok és egyészségügyi dolgozók hiába tiltakoztak a törvény ellen. szágok gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez hozzájárulni kívánván a következő javaslatokat terjeszti az európai gazdasági bizottság munkájában résztvevő országok kormányai elé: f Altalános európai regionális kc" • reskedelmi szervezet létesítését a gazdasági együttműködési bizottság keretében. Ez megvizsgálná a kereskedelemben mutatkozó bárminő moflkülönböztetés megszüntetésének a vámilletékek maximális leszállításának vagy megszüntetésének, a kölcsön- és hitelfolyósításnak, a kölcsönös kereseteknek és fizetéseknek kérdéseit, továbbá az általános európai kereskedelem további fejlesztésével összefüggő többi problémákat. Hosszúlejáratú kereskedelmi és " egyéb gazdasági egyezmények megkötését a gazdasági együtműködési bizottság tagállamai között, ami a szilárdság és bizalom elemét vinné az említett országok gazdasági kapcsolataiba, hozzájárulna a nemzetközi munkamegosztáshoz és ily módon az európai országok kölcsönös kapcsolatainak megjavításához. 3 . A gazdasági együttműködési bi• zottság tagállamai külkereskedelmi miniszteri értekezletének öszszehívását az európai államok közötti kereskedelem kibővítésével kapcsolatos kérdések megtárgyalása céljából. 4 A tudományos és műszaki ta* pasztalatok kicserélésében a gazdasági együttműködési bizottság keťbtében folytatott együttműködés fokozását. Az emlékirat rámutat arra, hogy e javaslatokat megtárgyalhatnák az ENSZ európai gazdasági bizottságának ez év áprilisában és májusában tartandó XIV. ülésszakán. Adenauer A „BONNI POLITIKA FOLYTATÁSÁT" ÍGÉRI Bonn (ČTK). — Adenauer nyugatnémet kancellár szerdán rádióbeszédet mondott, melyben a szokásos szovjetellenes kirohanásokon kívül Angliát is megtámadta és hangsúlyozta, hogy a bonni külpolitika folytatja eddigi irányát. Adenauer bevezetőül a nyugati hatalmak nemrégen lefolyt washingtoni tárgyalásával foglalkozott Washingtonban „a NATO hatalmak elvi állásfoglalásáról", de korántsem a „részleges kérdésekben" egyeztek meg. Adenauer szovjetellenes kirohanásaival kétséget igyekezett kelteni a küszöbön álló konferenciákkal kapcsolatos szovjet álláspont őszinteségéről. Egyszersmid elutasította a két német állam szövetségének tervét. Jellegzetes Adenauernak a brit — német viszályokról szóló hírekkel kapcsolatos álláspontja. Szerinte a viszályok oka abban van, hogy „Nagy-Británniában hoszszabb ideje rendszeresen rosszabbodik a hangulat Németországgal szemben". Feltette magának a kérdést, „vajon nincsenek-e valahol úszítók, akik külpolitikai okokból igyekeznek elmérgesíteni a brit és német nép viszonyát." Adenauer kategorikusan követelte, hogy „temessék el a háborús évek emlékeit"* Anglia tehát támogassa a nyugatnémet revansista követeléseket és Nyugat-Németország felfegyverzését atomfegyverekkel. A bonni kancellár említést tett a közép-európai fegyverkezés „befagyasztásának" brit tervéről, mely megakadályozná Nyugat-Németország atommal való újrafelfegyverzését. Kijelentette, hogy e javaslatot sohasem fogalmazták meg pontosan, úgyhogy lehetetlen arról vitázni. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy teljes mértékben csatlakozik de Gaulle köztársasági elnök követelményéhez, hogy „az Atlanti-óceántól az Uraiig elterülő egész területet fegyverezzék le". Adenauer beszéde befejező részében futólag érintette köztársasági elnökké való jelölését is. Sejttette, hogy fokozni akarja a köztársasági elnök hivatalának jelentőségét és ezzel növelni akarja a bonni politikára gyakorolt befolyását. , A világsajtó visszhangja Adenauer kancellárnak a Kereszténydemokrata Unió által a köztársasági elnök tisztségére való jelölése és beleegyezése jelölésébe világszerte nagy meglepetést, a kommentárok és találgatások egész sorát váltotta ki. Tekintettel arra, hogy senki sem vonja kétségbe Adenauer megválasztását, a kommentárok Adenauer távozásának okaival foglalkoznak. A nyugat-berlini „Telegraf" azt írja, hogy „bölcs döntés lenne, ha maga szánta volna rá magát. Világos azonban, hogy ez nem így történt. A parlamenti csoport vezetősége kényszerítette ki a kancellártól ezt a döntést. Míg a szövetségi kancellár politikája egyik sikert a másik után eredményezte, nem mutatkozott elégedetlenség személyes döntésével. Az utóbbi hónapokban azonban már nem lehetett elhallgattatni azokat a hangokat, amelyek hangsúlyozták hogy a kancellár Németország egyesítése lehetőségének rovására a folytat politikát." A kommentátorok többségének az a nézete, hogy Adenauer, mint szövetségi köztársasági elnök távobbra is befolyásolni fogja a külpolitikát, tehát lényeges változások nem várhatók. Am mindnyájan azt várják, hogy belátható időn belül legalább részben enyhülhet a tárgyalással szemben általában tanúsított nyugatnémet elutasító álláspont. * * * Moszkva (ČTK). - Nyugat-Németországban senki sem vonja kétségbe, hogy Adenauer köztársasági elnöki tisztségre való jelölésének „megtisztelő aktusa" lényegében az irányában és politikai irányvonalával szemben megnyilvánuló „bizalmatlanság" kifejezése, — írja az Izvesztyija. Az NSZK külpolitikáját éberen figyelő politikai megfigyelők számára a döntés nem volt túl váratlan. Bonn Adenauer által megszabott külpolitikai irányvonala már régóta szemmellátható ellentétbe került a világesemények alakulásával. Ma, amikor a Kelet és Nyugat közötti vitás nemzetközi problémák békés megoldásának gondolata kezd uralkodni, amikor az erőpolitika csődje bizonyossággá válik, az egész világ a nemzetközi feszültség enyhülésének egyik fó akadályát az Adenauerben megtestesülő külpolitikai irányzatban látja. Max Reimann Adenauer jelöléséről Düsseldorf (ČTK). — Max Reimann, Németország illegális Kommunista Pártjának elnöke szerdán a „904-es német szabad leadóban" beszédet mondott Adenauer köztársasági elnökké jelöléséről. KijelenLetűnik-e a hidegháború kancellárja? • Adenauer kancellár köztársasági elnökké jelöltetésének és a kancellári tisztségről való lemondásának fűre nagy meglepetést váltott ki a nyugati világban. Adenauer, aki még néhány héttel ezelőtt hevesen szabadkozott az ellen, hogy a Kereszténydemokrata Unió köztársasági elnökjelöltjének keresésével kapcsolatban az ö nevét is említették, most a nyugatnémet sajtó szerint pártja választási grémiuma által kényszerítve volt a r*tühi elfogadására. Adenauer tehát úgy látszik sem önként, sem magas kora miatt távozik a kancellári tisztségből. Távozását össze kell kötnünk azzal a változással, mely az elmúlt hónapokban mind Nyugat-Németországban, mind az egész nyugati világban a nézetek, elsősorban a német kérdésről való nézetek terén bekövetkezett. A nyugatnémet kormányköröknek Adenauer kancellár által közvetlenül irányított merev politikája, a nemzetközi feszültség kiélezésére, a hidegháború szítására és Nyugat-Németországnak atom- és rakétatámaszponttá való változtatására irányuló irányzata a Kereszténydemokrata Unió soraiban és a nyugati politikai körökben is fokozódó ellenállásba ütközik. Míg Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban a közvélemény és a befolyásos csoportok rugalmasabb politikát követelnek- a német kérdésben, Adenauer kancellár a „hidegháború" és az engesztelhetetlenség elrettentő jelképévé vált a világ közvéleménye előtt. Brentano a NATO legutóbbi ülésén ugyan megkísérelte Adenauer „kemény politikájának" érvényre juttatását, de ez a brit-nyugatnémet kapcsolatok rosszabbodásával járt. A bonni döntés kulisszamögötti köOMMEKTÁRUNK rülményei eddig még ismeretlenek, de úgy vélhető, hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémet kapitalista körök is ma szívesebben olyan személyt látnának a bonni kancellár helyén, aki ugyan továbbra is az ő politikájukat folytatná, de nem fog többet ártani, mint használni. Ezért kell Adenauernak távoznia a politika színteréről. Noha Adenauer elmozdítása a kancellári tisztségről kimondottan reprezentatív hivatal betöltésére tulajdonképpen beismerése azoknak a nehézségeknek, melyekbe a hidegháború folytatására és fokozására törekvő nyugatnémet kormány politikája ütközik, távozásával kapcsolatban nem fűzhetünk nagy reményeket a nyugatnémet kül- és belpolitika megváltozásához. Bonn és Washington kormánykörei számára inkább az lesz fontos, hogy Adenauer utódja helyrehozza Nyugat-Németország csorbult tekintélyét a nyugati közvélemény előtt, hogy meggátolja a növekvő elégedetlenséget Bonn agresszív politikája miatt, mely egyre nyíltabban érezteti, hogy vezető szerepre formál jogot Nyugat-Európában, továbbá hogy Bonn és a nyugati nagyhatalmak kapcsolatainak alakulása ne az ellentétek kiéleződésének útján történjék. Eddig még bizonytalanság veszi körül az új kancellár nevét. Valószínű azonban, hogy Adenauer bizalmát élvező személy lesz, már azért is, mert Adenauer köztársasági elnökké választása után — megválasztása a legvalószínűbb, mivel a köztársasági elnököt választó szervekben a Kereszténydemokrata Unió többséget képez, — maga fogja javasolni az új kancellárt. Egyes nyugatnémet lapok, mint például a Die Welt hangsúlyozzák, hogy az új kancellár megválasztása megőrzi a nyugatnémet politika folytatólagosságát, azaz nem történik alapvetőbb elhajlás az eddigi politikától. Ezt maga Adenauer is megerősítette szerdai rádióbeszédében. A Die Welt ugyanakkor nem tagadhatja, hogy Adenauer uralkodásának tíz éve alatt óriási változások következtek be a világban és a változatlan elvekhez való ragaszkodás korszakát egy rugalmasabb korszak váltja fel. Egyes nyugatnémet körök megkísérlik a jelenlegi nyugat-németországi fejlődést és Adenauer köztársasági elnökké való jelölését a franciaországi eseményekhez hasonlítani, ahol mint ismeretes, de Gaulle a parlament rovására rendkívül megerősítette a köztársasági elnök szerepét. A nyugatnémet sajtó azonban ez ideig kevés figyelmet szentel e nézetnek. Mind a nyugatnémet ellenzék, mind a Kereszténydemokrata Unió befolyásos körei s az angol és francia közvélemény örömmel fogadta Adenauer ama elhatározását, hőgy a •köztársasági elnök politikailag jelentéktelen funkciójába vonul vissza. Fontos, hogy elenyésző kivétellel seiki sem sajnálkozik afölött, hogy a „hidegháború" egyik vezető trubadúrja befejezi kancellári politikai pályafutását, mivel a közvélemény már megelégelte a nemzetközi feszültséget s a nemzetközi légkör tisztulását, Kelet- és Nyugat megbeszéléseit követeli. Ámde, noha eltávozik a hidegháború legerősebb támasza, látnunk kell, hogy az agresszív céljaikról le nem mondó bonni militaristák, monopolisták és revansisták helyükön maradnak. Bohumír Schneider tette, hogy Adenauer személyében elhárul az első akadály a nyugat-németországi politikai irányvonal megváltozásának útjáról. A katonai feszültség enyhítésére, a békeszerződés megkötésére és az NDKval való megértés politikájára törekvő erők az eddiginél még hatékonyabban lépjenek fel, hogy valóban bekövetkezzék a szükséges változás. E küzdelemben a legerősebb és döntő <rő a munkásosztály, — hangsúlyozta Reimann. Reimann továbbá rámutatott arra, hogy Adenauer köztársasági elnökké jelölése igazolja politikájának csődjét. „Adenauernak távoznia kellet, mivel erőpolitikája és revansista atomháborús irányvonala a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben tanúsított ellenségesség reménytelen pozíciójába jutott". Adenauer személye körül megnyilvánult nézeteltérések azoknak a nagy változásoknak következményei, melyek az utóbbi hónapok során Nyugat-Németország munkásosztálya, parasztjai, középrétegei és értelmiségi körei gondolkodásában és cselekedeteiben bekövetkeztek — szögezte le végül Max Reimann. NATOIeon BONNaparte (G. Oganov rajza a moszkvai Pravdában) ÜJ SZÖ 1959 * 1959. április 18.