Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-10 / 98. szám, péntek

OLCSÓ, DE KIVÁLÓ „Olcsó húsnak híg a leve" - tartja a közmondás. A közmondások általában az életből vett igazságokon alapulnak, de egyik-másik érvényét veszti új életünkben. Bizonyítékul hadd beszéljünk most a takarmányozásról, a takarmányok termeléséről. Ha már a címben azt mondjuk, hogy olcsó és kiváló, elárulhatjuk, hogy a legolcsóbb takarmány s „nem híg a leve" a silókukorica, fejtegetéseink azonban csak akkor lesznek reálisak, ha állításunkat érvekkel is bizonyítjuk. kukoricatermelés jelentőségéről a CSKP KB márciusi ülése határozott álláspontot foglalt el. s eszerint az idén jóval több kukoricát kell termelnünk, mint a múlt esztendőbsn. A főcél, hogy az állattenyésztési termelést megfelelő, tápdús takarmánnyal lássuk el, éspedig oly módon, hogy a takarmánytermelés költségei lehetőleg ne emelkedjenek. Miért silókukoricát? Habár a dolgozó parasztság a nagyüzemi termelésben nyert tapasztalatok alapján rájött, mennyire előnyös és kifizetődő a silötakarmány, egyes helyeken még „vonakodnak" a nagyobb mennyiségű silókukorica termeléstől és inkább csalamádét (sűrűkórót) vetnek s azt silózzák el. Először is hadd sorakoztassunk fel néhányat azokból az érvekből, melyeket szövetkezeti tagjaink hoznak fel, miért inkább a csalamádét részesítik előnyben, s miért nem termeltek eddig nagyobb' területen fészkes-négyzetes módon silókukoricát. Dömény elvtárs, a nyárasdi szövetkezet elnöke is elismeri, hogy jobb takarmány az olyan kukorica, melyet silózásra a csövek tejesérése végén, illetve a viaszérés kezdetén takarítunk be, de szerinte az így vetett silókukorica betakarítására még nincs elegendő megfelelő silókombájn. Ez igaz, de ha a párt elhatároz valamit és a silókukorica termesztését ajánlja a szövetkezeteknek, elkövet mindent annak érdekében is, hogy megfelelő gépeket gyártsunk a silókukorica betakarításához. Várjunk a gépekre? Áz idén a kukoricatermelő körzetekben a szántóföld 6 százalékán kell silókukoricát termelni. Tehát az eddigieknél jóval nagyobb területen. Na fiár most — adhatná fel valaki a kérdést — mi történik a sok silókukoricával, ha a viaszérés idején nem lesz elegendő kombájn a betakarításhoz? Az ilyen számítások miatt helytelen volna csökkenteni a vetésterületet, hiszen a munkásosztály, úgy mint eddig, mindent elkövet, hogy az igényeknek megfelelően jó gépeKet adjon szövetségesének. Tehát semmi ok sem lehet bizalmatlanságra. S ha valamilyen szervezési hiba folytán mondjuk egy olyan szövetkezet, amely 20 hektár silíkukoricát vetett négyzetes-fészkes módon, nem kapna elegendő silókombájnt a viaszérés idején, akkor sem vész kárba sem a munka, sem a termény. Hát nem találja meg számítását az a szövetkezet, melynek a 20 hektárból csak 15 hektárról sikerült viaszérés idején besilózni a kukoricát? Megtalálja, mert a többi öt hektáron — ha normális sortávolságba vetették a kukoricát s helyesen ápolták a növényt — hagyja beérni és í.qy jó szepiestakarmánya lesz. Melyek a silókukorica előnyei? Eljutottunk odáig, hogy megmagyarázzuk: nem minden olcsó húsnak híg a leve. Szlovákia vidékein jó a termőtalaj a kukorica termesztésére. A gépesítés mai fokán alig igényel kézi munkaerőt, ha a vetést megfelelő módszer szerint végezzük. A négyzetes vetéssel például megteremtettük az alapokat arra, hogy a növényt keresztben-hosszában ápol- | hatjuk, így kézi kapálásra úgyszólván nincs is szükség. Takarmányértékét számítva is „lefőzi" a többi takarmányféléket. Egy hektár árpából 2340 keményítőegységet nyerünk, míg 1 ha silókukorica 4260 egységet ad. Hatszáz mázsás hektárhozammal 360 kg emészthető fehérjét és 5400 kg takarmányegységet ad, ami olyan mennyiség, mely elég 1380 kg marhahús vagy 90Ó0 liter tej előállításához. Ä múlt esztendei tapasztalatok alapján Azt, hogy igen olcsó ez a takarmány, mi sefti bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy azok a szövetkezetek, melyek már a múlt esztendőben is termeltek silókukoricát és viaszérésben takarították be, illetve silózták el, az idén megkétszerezik a vetésterületet. Az ipolysági járásban a palásti szövetkezet a múlt esztendőben 14 hektáron termelt silókukoricát s átlag 650 mázsa hektárhozamot ért el. Rájöttek, hogy kifizetődik, ha más takarmányok rovására az idén nagyobb területen termelnek kukoricát. Eszerint 138 hektáron csöves-kukoricát, 51 hektáron viaszéréses silókukoricát és 32 • hektáron csalamádét termelnek. Ez a szövetkezet szántóterületeinek 20 százalékát képezi. A párt és a kormány messzemenően támogatja a szövetkezeteket a silókukorica termelésének fokozásában. Minden szövetkezetnek viszont alapvető érdeke, hogy olcsó és tápdús takarmányt biztosítson az állatállomány részére. Ezért az eddigi tapasztalatok felhasználásával éljenek minden szövetkezetben e nagyszerű lehetőségekkel, s a helyi adottságokhoz mérten a lehető legnagyobb területen vessenek silókukoricát négyzetes-fészkes módon és úgy gyümölcsöztessék e növényben rejlő értéket a maguk és a társadalom hasznára. MÉRY FERENC A munkaérdemrenddel kitüntetett Halásovicei EFSZ egyik legjobb dolgozója Zdenék Černohorsky traktoros. Szovjet gyártmányú lánctalpas traktorral dolgozik. Felvételünk ebédszünet közben ábrázolja, amikor Ľudmila felesége főztjét fogyasztja jó étvággyal. Foto V. Švorčik T- ČTK »**

**

*****

*********

**

******

**

* ********

*

******* *****

*

**

**

***

**

******************* Még messzebbre törekszenek Hosszú barna asztal szalad keresztbe a szobában, mellette padok, azokon pedig a vezetőségiek ülve igen hevesen hadonásznak. Pedig nincsenek sokan. Négy csoportvezető, az agronómus, a gépfelelős meg az elnök cseréli ki nézeteit sajátságos módon, kemény beszéddel. A vita tárgya a holnapi munkaelosztás, az emberek, a fogatok, a traktorok, a gépek kölcsönbe bocsátása a másik csoportnak, ha annak történetesen nincs vagy elromlott. A vitát úgy véljük, felesleges volna ismertetni, hiszen a felsőszeli szövetkezet irodájában naponta megismétlődik, de lényegéről mondhatunk valamit. Nagy igyekezetről tanúskodik ez a heves vita, ám néha úgy tűnik, mintha valamennyien futnának a „víz'\ elöl. A gépek átengedése a másik csoportnak is nehezen megy, mindenre van ellenvélemény, és erős a kitartás a saját nézetek mellett. Miért szükséges ez? A hatalmas munkakönyvbe a csaknem három órai vita eredményeként talán 10-15 sor elhatározás kerül. Jó, helyes, hogy vitáznak, hiszen az ilyen mondatok: „No aztán idén is úgy lesz, hogy a fele kukoricacső a föld végén marad", figyelmeztetnek, intenek a jobb munkaszervezésre és elárulják, hogy tulajdonképpen most okulnak a tavalyi hibákból. Több száj többet mond, az igaz, ám a vezetőségi ülésről hiányzott az irányító kéz a közös vélemény kialakítására. Az elnöknek, habár mint a későbbiek folyamán megismertük, leleményes és ésszerű munkára igyekvő ember, azonban több lelkesítő szóval kellene biztatnia a tagokat Kontár Jenő csoportvezető, akt az imént emlegetett vita után „kezelésbe" vett, elmondta, hogy a szövetkezet évről évre magasabbra tör, szilárdulnak alapjai. Mindjárt el is dicsekedett azzal, hogy jelenleg okos megoldással mintegy 80 növendékállat számára ideiglenes istállót építenek. Az építkezés gyors, nem igényel, kitudja, milyen szaktudást, és ami fő, jó és olcsó. — Cirokszárból épült és saját termelésű akácgerendákból. Még a vályúkat is a magunk fűrészelte fából csináljuk, — mondta Kontár elvtárs, és hogy magunk is meggyőződhessünk a dolgok valószerűségéről, kicsábított a telepre. A „kirándulás" más szempontból is hasznos volt. Meggyőzödtünk róla, hogy okosan jártak el már tavaly is. A birkák bégetése figyelmeztette az elnököt, hogy elmondja: — Az az akol is tavaly épült. Amíg a birkák a téglaistállóban voltak, két kilogramm, most meg már négy kilogramm gyapjút adnak. Visszafelé egy érdekes dologra figyeltünk fel. Silógödörből szedtek elő kukoricát, mert a tavalyi termést a szárítók már nem bírták befogadni. Olcsó, ügyes megoldás ez, akárcsak az ideiglenes istálló és a kukorica minősége sem szenvedett kárt. Állattenyésztésük is fejlett. Tavaly mintegy 900 sertést adtak be terven felül. A gazdasági telepen (amelyben, mint Kontár Jenő mondotta, a szövetkezetnek 14 milliós tökéje van) egyetlen fogyatékosság az, hogy az épülő istállókra jelenleg sehol sem tudnak palát szerezni. Visszatérés közben kísérőnk még elmondotta, hogy az emberekkel nincs baj, 95 százalékuk egyetért az irányzatokkal, (a kongresszusiakra gondolt), csak 5 százalék akadékoskodik. Egyébként ilyenek mindenütt akadnak. Az úton hazafelé piroskendós fiatal lányok kiáltottak felénk: — Hát a palántáinkat nem nézik meg ? Ez jeladás volt arra, hogy a közösben kertészet is van mintegy négy hektáron. A szorgos fiatal kezek itt is gyümölcsöző munkát végeznek. — Meg aztán fizetünk is mi rendszeresen — így tovább Kontár Jenő. — A 21 koronás munkaegység felét minden hónapban rendesen kifizetjük és tavaly az államnak sem maradtunk adósai. — Egyesek a cukorrépában tavaly olyan szépen dolgoztak, hogy igazán nagy prémiumot kaptak, de erről majd az agronómus beszél, ó jobban ismeri a tényeket. Kirha Mihály erőteljes ember j az agronómus. Visszavárt a szövetkezeti irodába, hogy még néhány adatot mondhasson az újságba. Az előbb említett cukorrépatermeléssel kapcsolatban így szólt: — Cukorrépából valóban szépen termett, 160 hektáron átlag 320 má zsát értünk el, úgyhogy azoknak ( tagoknak, akik becsületes munkát vé geztek, 800 koronát és 70-80 kg cukrot is adtunk prémiumként. — Értesülésünk szerint a kukoricatermés is jó volt. — Igaz, abban sem volt hiba. A prémium itt egy-egy tagnál 2-töl egészen 8 mázsa csövesig terjed. — Az állattenyésztésre mi a legjel lemzöbb? — Van elég takarmányunk, a fejérsi átlag 6 és fél liter, a napi gyarapo dás is megjárja. Idén azonban növeljük az állatok létszámát is. Kontár Jenő, a barátságos és beszédes csoportvezető, hogy teljes legyen a tájékoztatás, még hozzáteszi: — A 21 koronánál nem említettem hogy betegsegélyt, családi pótlékot és öregségi segélyt is fizetünk, ezenkí vül a kulturális alapra is tekintélyes összeget, az oszthatatlan alapra pe dig a tiszta jövedelemnek mintegy 10 százalékát fordítjuk. Most nemrég 350 ezer koronáért vásároltunk gépeket. Tulajdonképpen azzal a céllal utaztunk Felsőszelire, hogy a tavaszi munkák előrehaladásáról és a szö vetkezeti kongresszus határozatainak megvalósításáról szerezzünk anyagot. Ehelyett egy csomó adatot mondtunk el a múltból. Ezt csak azért, mert a jelen vigasztalóbb és a jövő még merészebb. A szavakból is, a tettekből is kiolvasható volt, mennyire igyekszenek a felsöszeliek, mennyire magukénak tekintik az állam és közös iránti kötelességüket. Mindenkinél ez persze nem tökéletes, de a közös iránti viszony állandóan csiszolódik és maholnap minden nemes és bátor célkitűzés megvalósítása lehetséges lesz e szövetkezetben, mert lelkük mélyen a felsöszeliek nem elégedettek, sokkal messzebbre törekszenek, mint ameddig eljutottak. Es voltaképpen ezzel válik igazán élet erőssé a kongresszusi határozat! I Szabó Géza A karos tavaszi fagyok Hogyan keletkezik, mikor és hol fordulhat elö fagyveszély? ® Miképpen védekezzünk ellene? \ mezőgazdaság napjainkban is szorosan összefügg az időjárással. Az időjárás hol segít, hol pedig árt a mezőgazdaságnak. Káros jelenségeihez tartoznak a késő tavaszi fagyok is, melyek egyes években milliós károkat okoznak a földeken, a kertekben és a szőlőkben. Tavaszi fagyoknak nevezzük a talajmenti hőmérsékletnek rövid időre 0 C fok alá süllyedését, vagy pedig azt a hőmérsékletcsökkenést, mely közvetlenül a föld fölötti levegőrétegben észlelhető. A hőmérséklet tavasszal földrajzi szélességeinkben igen gyakran süllyed a 0 fok alá a föld felületén és a közvetlenül föld feletti levegőrétegben, azonban ezek a fagyok nem mindig károsak. Csak akkor válnak károssá, ha a fejlődésben levő növényzet a fagy következtében részben vagy teljesen elpusztul. Ez sem fordul elő minden évben egyenlő mértékben és ugyanazon időben. Mindez szorosan összefügg a tavasz kezdetével, Azokban az évekhen, amikor a tavaszi időjárás a megszokottnál előbb kezdődik, a növényzet fejlődési ideje is hamarább következik be és ezért a tavaszi fagyok is veszélyesebbek. Ezzel szemben azokban az években, amikor később kezdődik a tavasz, későbben kezdődik a növényzet fejlődési ideje is. Ennek következtében az ilyen években a tavaszi fagyok káros voltával akkor is számolni kell. ha már sokkal ritkábban fordulnak elő és gyöngébb a hatékonyságuk is, tekintettel a nappali hőmérséklet emelkedő irányzatára, ami a nap hosszától függ. Röviden elmondhatjuk, hogy azokban az években, amikor korán érkezik a tavasz, nagyobb a tavaszi fagyok káros voltának veszélye, mint amikor a tavasz későbben kezdődik. A tavaszi fagyok káros volta különféleképpen nyilvánul meg nemcsak az egyes növényfélékre és gyümölcsfákra, - tekintettel a hőmérséklet süllyedésével szembeni érzékenységükre, - hanem ugyanazon növény esetében is, ha figyelembe vesszük azok fejlődési állapotát. Például a rügyfakadásban levő szőlőre a mínusz 1 C fok, a virágzásban lévőre azonban már a 0 C fok is káros. Hasonló a helyzet a többi növénynél is. A

hőmérsékletnek 0 fok alá süllyedését tavasszal hazánkban már az ország földrajzi fekvése is okozza. Hazánk területe a hideg és a meleg éghajlati övezet határán fekszik. Míg az időjárás hazánkban a tavaszi hónapokban általában és fokozatosan melegebb jellegű, a tőlünk északra fekvő országokban, vagyis azokban az országokban, melyek közelebb fekszenek az északi sarkhoz, a hideg téli időjárásból a melegebb tavaszi és nyári időjárásba való átmenet sokkal lassúbb ütemű. A tavaszi évszak alatt fokozatosan északi irányba visszaáramló hideg levegő néha déli irányba fordul vissza és elég érezhetően a középeurópai térséget is eléri. A hideg levegő ezen beáramlásai persze átmenetileg hazánkban is félbeszakítják a hő emelkedő irányzatát és néha a hőmérsékletnek a kritikus határ alá süllyedését okozzák. A késői fagyok legkedvezőbb feltételei nem a levegő áramlása alatt alakulnak ki. hanem csupán az ilyen levegő beáramlása után, amikor elcsendesedik a szél és felhőtlen az égbolt. E folyamatok jobb megértése érdekében legalább röviden foglalkoznunk kell a föld felülete s a levegő felmelegedésének és lehűlésének elveivel. A levegőrétegen áthatoló napsugarak csak igen kis mértékben melegítik fel a nap sugarait környező levegőrétegeket. A levegő túlnyomórészt a föld felülete körül melegszik át, mely leginkább a nap rövidhullámú sugárzását fogja fel. A föld azonban a világűrbe hosszúhullámú sugarakat küld ki, ami hőveszteséget okoz. Napközben tehát felmelegszik a föld felülete és a talajmenti levegőrétegek is. Ezzel szemben éjszaka, amikor a föld felülete nem kap meleget, lehűlésre kerül sor. A föld felülete a kapott meleget éjjel a világűrbe sugározza, ezért röviddel a napfelkelte előtti órákban a legalacsonyabb mind a föld, mind a levegő hőfoka. A föld felületéről éjjel kisugárzott hő szempontjából a felhőzetet és a szelet kell fontos tényezőknek tekinteni. A levegőben főleg a felhők formájában létező vízpárák csaknem olyan szerepet játszanak, mint az üvegházak tetőzete: felfogják a felmelegedett földfelület sugárzását és a felfogott hő egy részét visszasugározzák a föld irányába. Ezért felhős időben rendszerint sokkal magasabb az éjjeli hőmérséklet, mint amikor felhőtlen az égbolt. A szél pedig vízszintes irányban keveri a levegőt, ami meglassítja a melegnek a föld felületéről a környező térségbe való távozását. Tehát minél felhőtlenebbek és nyugodtabbak az éjszakák, annál inkább várható az éjjeli hőmérséklet erősebb süllyedése is. F

agyok keletkezésében a felhőzeten és a szeleken kívül a földfelület összetételének és alaki tulajdonságainak szintén részük van bizonyos mértékben. Nem minden talaj sugároz környezetébe ugyanannyi meleget. A legtöbb hőt a kSnnyű, homokos, nagy mértékben levegős és kis víztartalmú talaj sugározza. A talaj megművelése is bizonyos szerepet játszik a hőmérséklet éjjeli süllyedésében. A frissen porhanyósított talaj felülete napközben igen gyorsan átmelegszik, azonban ezt a meleget éjjel csak igen kis mértékben tudja megtartani. Ezért az ilyen talajon a fagy kíséretében fellépő alacsony hőmérséklet előfordulásának valószínűsége a hideg levegő beáramlása után nagyobb lesz, mint azon talaj esetében, amelyet nem porhanyósítottak. A föld felületének lehűlése azonos összetételű talaj esetében a rajta levő növényzettől is függ. A növényzet nélküli földfelület több hőt sugároz ki, mint a növényzettel fedett föld felülete. A környék arculata szintén fontos szerepet játszik a fagyok keletkezése és hathatóssága során. A hideg levegő nehezebb és ezért a legalacsonyabb fekvésű helyeket, a völgyeket és völgykatlanokat tölti be, ahol ennek következtében a hőmérséklet a legalacsonyabb. 'T'avaszi fagyok az északi-sarki avagy poláris eredetű hideg levegő beáramlása után akkor keletkeznek, ha létrejönnek a már említett feltételek, főleg a felhőtlen égbolt, avagy a felhőzet lényeges csökkenése és a szél elcsendesedése. Ha a növényzet a hő csökkenésének válságos idejében már fejlődésben van, a levegő ilyen lehűlése megperzseli a gyümölcsfák, a szőlőtőkék rügyeit és virágait s károkat okoz a korai zöldségben, avagy azt teljesen el is pusztítja. A meteorológia a veszélyes tavaszi fagyokat, s fellépésük idejét hoszszabb időre és nagyobb ponto? Sággal egyelőre nem tudja megjósolni. A hideg levegő hirtelen beáramlása igen gyorsan játszódik le, amit az időjárás változásain is megfigyelhetünk. ""Ezért ezzel kapcsolatosan egyetlen .úloutfAtĎ.A cövid időre egy napra szóló időjóslat, melyet naponta néhányszor a rádió közvetít. Az esetben, ha káros éjjeli fagyok veszélye fenyeget, a meteorológiai szolgálat dolgozói a rádió útján figyelmeztetik a földműveseket az ilyen fagyok lehetőségére, mégpedig nemcsak a rendszeres iőjárásjelentésekben, hanem külön figyelmeztetések keretében is, amelyeket az időjárásjelentések után közvetítenek. Az ilyen esetekben figyelembe kell venni mindazon hatásokat és körülményeket, amelyeket megemlítettünk és ennek alapján megfigyelésüket és értékelésüket a helyi feltételeknek megfelelően az adott időjárásjelentéshez kell alkalmazni. A növényzet fejlődése idején fellépő fagy válságos időtartama aránylag rövid, de az ilyen elemi csapás okozta károk igen jelentősek. Ezért a szőlőket, a gyümölcsfákat és a faggyal szemben, érzékeny zöldséget meg kell védenünk a fagy pusztító hatásaitól. A tavaszi káros fagy elleni harc legmegfelelőbb módja egyelőre a füstölés. A füstfüggöny, melyet füstalkotó anyagok elégetésével hozunk létre, megakadályozza vagy legalább lényegesen gyöngíti a földfelület hősugárzását, ami egyúttal gyengíti a környező levegő hőmérsékletének süllyedését is. Előnyösebb a több kisebb tűz rakása, mint egy nagyobb máglyáé. A tüzeket úgy kell rakni, hogy a levegő esetleges gyenge helyi jellegű mozgása a füstfüggönyt azon térség fölé fújja, melyet meg akarunk védeni a fagy elől. Füstölés esetén rendszerint nedves szalmát és leveleket, különféle mezőgazdasági hulladékot égetünk, melyek égése sűrű füstöt eredményez. A tüzek lángjának nem szabad magasra csapnia, hogy például a kertekben ne keletkezzék kár a gyümölcsfákban. A füstölésre jelenleg különös füstölőberendezések is használatosak, melyek égetésével, nagy mennyiségű füst keletkezik. A növényzetet kisebb területeken ** a már említett módszerek alkalmazásán kívül a tavaszi fagyok káros hatása elol például úgy is védjük, hogy a kérdéses területet papírral betakarjuk, vízzel permetezzük, stb. A védelmi eljárások alkalmazása során azt a módot választjuk, mely a helyi feltételeknek gyakorlatilag a legjobban megfelel. Dr. Peter Forgáč, a bratislavai Hidrometeorolőgiai Intézet dolgozója ÜJ SZÖ 1939 * 1959. április 18.