Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-15 / 103. szám, szerda

ZŰJ szôpieiÁSÁBí Harcoljunk az alkoholizmus ellen I Dallal, tánccal, muzsikával Ä CSISZ Magyar Népművészeti Együttesének | bemutatója Napjainkban szóban és írásban egy­re fokozottabb harc folyik a mérték­telen alkoholfogyasztás ellen. Szám­talan példa bizonyítja, hogy a mér­téktelen alkoholfogyasztás népgaz­daságunkban, emberéletben, az em­berek egészségében és nem kevés­bé az öntudatos szocialista ember nevelésében egyaránt felmérhetetlen károkat okoz. Az alkoholizmus elleni harchoz azonban nem elég néhány plakát, nem elégséges a biztonsági szervek által végrehajtott szigorú ellenőrzés sem. Fokozni kell a nevelő, meggyő­ző munkát. Emellett meg kell mon­danunk, hogy sokat hallottunk már arról, hogy van elég alkoholmentes üdítő italunk, almabor, gyümölcs­szörp, stb., de az a baj, hogy eze­ket talán mindenütt másutt lehet kapni, csak éppen ott nem, ahol kel­lene. Az italmérésekben mindenütt roskadásig vannak megrakva a pol­cok a legkülönfélébb szeszesitalokkal, de a hűsítő italt csak a sör és li­monádé képezi. Hallottam már arról is, hogy léte­sítenek italméréseket, ahol csak al­koholmentes italokat mérnek ki a fogyasztóknak nagyobb választékban. Már régen figyelem, hogy mikor lá­tok ilyenféle vendéglőt, míg véletle­nül Losoncon, a tugári hídon, egy eldugott helyen felfedeztem egy kis kuckón a feliratot; „Frissítő italok". Ennek igazán megörültem, gondolván, hogy itt az első fecske és mivel volt időm, szemügyre vettem a bejára­tot, és figyeltem a forgalmat. Mivel láttam, hogy nem nagyon nyitogat­ják a kilincset, bementem és gyü­mölcsbort kértem. A vendéglős azon­ban ilyesmivel nem tudott szolgálni. Az üzletben kapható 10, sőt 16 fokos sör, rumos tea, tea nélküli rum, azonban az üdítő italt csak a málnaszörp képviseli. Még egy né­hány alkalommal megkíséreltem, hogy olcsó, alkoholmentes gyümölcsbort kapjak, de eredménytelenül. Gondolom, hogy így van ez másutt is. A Jednota nagy gondot fordít arra, hogy a szeszes italokban »oha se legyen hiány, de már nem így a gyümölcsborokkal és egyéb qlcsó üdítő italokkal. Nem lehetne fordít­va? Nem hiányozhatna inkább néha a pálinka? Milyen szép az, hogy öntudatos dolgozóink keresetükből családi há­zat, bútort, ruhát, autót vásárolnak, aminek örül az egész család, és mi­lyen visszataszító, ha valaki nem be­csüli meg szocialista rendszerünk által számára biztosított munkát és családja a jó kereset ellenére is nél­külözni kénytelen még a legszüksé­gesebbeket is. Helyes lenne az ital­mérésekben és az italmérések előtt egy plakáton a következő felirat: „Polgár, azért a féldeciért, amit most meg akarsz inni, egy pár ha­risnyát vehetsz a gyermekednek, azért a liter borért meg egy pár ci­pót, amit egy héten át megiszol, azért egy ruhát a feleségednek, amit egy pár év alatt eliszol, azért egy autót vehetnél. Az alkohol elleni harcot a gyöke­rénél, az italmérésekben kell a leg­intenzívebben folytatni. Üdvözöljük kormányunk azon határozatát, hogy a jövőben csökkentik a szeszes ita­lok gyártását és fokozzák az üdítő italok gyártását és választékát. Ez lesz a leghatásosabb segítség abban a harcban, melyet minden becsületes polgár folytat az alkoholizmus ellen. Kovács Imre, Ipolynagyfalu. Rendbetették a kaszárnya környékét • 9 Ültetik a dohánypalántákat Az ógyallai járásban a dunaradvényi szö­vetkezet ez idén elsőnek kezdte meg a do­hány-palánták kiültetését. Az elmúlt évek­ben azt tapasztalták, hogy a dohánypalán­ták kiültetésével jó minőségű és nagy hektárhozamú dohánytermést érnek el, mi­vel ilyenkor még ki tudják használni a föld téli nedvességét. A korai dohányülte­tésnek nagy a jelentősége Dél-Szlovákia szárazabb vidékein. A korán kiültetett do­hánypalánta gyorsan erősödik, jól fejlődik, leveleivel betakarja a földet, megakadá­lyozza annak kiszáradását, elfojtja a gyo­mot és az erősebb palánták jobban véde­keznek a különféle betegségek és rova­rok ellen. A bratislavai Magasépítészeti Nemzeti Vállalat dolgozói az elmúlt napokban a Hos­tinská utcában befejezték az első ötemeletes, úgynevezett vákum betonváz-szerke­zettel felépített lakóház építésének fő munkálatait. Képünk az új lakótömböt ábrá­zolja, melyben mintegy 60 lakásegység van. Foto Š. Petráš (ČTK) ••• A A A* ** * ******** * * * ******** * * ** ** ***** * ************** * * **** ***********•*•*•»**•> HATÁRJÁRÁS KÖZBEN A szövetkezetet járva sokszor hall ja az ember, különösen, ha a hibá­kat és a lemaradást bírálja, hogy rendben volna minden, ha volna elég munkaerő, elég szorgos kéz, mely el­végzi a munkát. A munkaerőhiányra hivatkoznak a csécsi szövetkezetben is, amikor szóbakerül, a múlt évben megrothadt takarmány. A snínai szö­vetkezetesek is ennek tudják be, hogy szövetkezetük egy helyben to­pog és ráfizetéssel gazdálkodnak. Az ilyen szövetkezetekben az em­ber, ha egy kicsit körülnéz, azt ta­pasztalja, hogy a szövetkezeti mun­kákból hiányoznak az asszonyok, hogy csak csekély mértékben vesznek részt a közös munkában. Az ilyen szövet­kezeteknek példaképül a királyhel­meci járásban levő kisgéresi szö­vetkezetet szeretnénk odaállítani. Gé­resi István, a szövetkezet elnöke sze­rint náluk nincs munkaerőhiány, sőt esetenként már gondot okoz a mun­kaadás. Ezen a kisgéresiek úgy se­gítenek, hogy olyan terményeket ter­melnek (cukorrépa, zöldségfélék), amelyek több munkaerőt igényelnek, de egy-egy hektár után szép jöve­delmet is biztosítanak. Hogy honnan a sok munkaerő? Nincs szükség rá, hogy az elnök magyarázza meg, elég, ha az ember kicsit szétnéz a szövetkezet határá­ban. Minden szónál többet mond az, amit saját szemével láthat. Kezdjük talán a határjárást a ki­rályhelmeci út felől. A szőlődombok tövében máris megakad az ember te­kintete. Álljunk meg egy pillanatra. A hegy tövében vagy húsz asszony dolgozik, krumplit ültetnek, korai krumplit, baba-krumplit az ö szavuk ­járása szerint. Kis Tóth Rozália és Moris Jolán húzza maga után a nyomjelző gereb­lyét, a többiek a fészket vágják. Fia­tal lány Bácskái Ilona szórja a fé­szekbe az előcsíráztatott burgonyát. — Az idén 9 hektáron termelünk „babát", — mondja Kis Tóth Ro­zália. — Jó pénzt hoz az a szövet­kezetnek. Géresi István is nagy jelentőséget tulajdonít a korai burgonya termesz­tésének. Már tavaly is termeltek, s ahogy mondja, igen kifizetődött. A tavalyi 9 hektár 139 ezer korona jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Es ami a legfontosabb, a krumpli után még silótakarmányt vetettek. Igy a föld kétszer termett, kétszer hozott hasznot. No de menjünk tovább. A szövet­kezet gazdasági udvarában állunk meg. S mit lát az ember. Ami min­denekelőtt az ember szemébe ötlik, egy kukoricamorzsoló. A gép állvá­nyán újból asszonyok. Szorgalmas, pirospozsgás géresi asszonyok. A kerítésen túl terül el a szö­vetkezet kertészete. Hatalmas, nagy kertészet. Idősebb, pirosarcú asszony, a kertészet vezetője. Azt mondja: — Az idén dinnyével együtt 34 hektáron kertészkedünk. De nem az érdekes itt, hogy 34 hektáron kertészkednek, hanem az, hogy a szövetkezet e munkaszakaszán is asszonyok dolgoznak. Asszonyok, lányok tarka kendőit, fodros szok­nyáit cibálja játékosan a szél. Asszonyok ültetik a korai krump­lit. Asszonyok, állnak a morzsológép mellett, asszonyok ültetik a palántá­kat a kertészetben ... — S asszonyok dolgoznak az állat­tenyészetben is mondja mosolyog­va az elnök. ', — De mit csinál akkor a férfinép? — Van munkájuk azoknak is. Mű­trágyát szórnak. Szőlőkarót készíte­nek, építenek. ® Ünnepe volt. a szlovákiai magyar ® kulturális életnek április tizenhar­K madika: Bratislavában a Hviezdo­® slav Színházban e napon mutatko­Pár héttel ezelőtt, ha kinéztünk j| zott be 1959—60-as új műsorával a kaszárnyánk ablakán, hatalmas sár- E fővárosi közönségnek a CSISZ Ma­tömeget, kisebb-nagyobb gödröket és g gyar Népművészeti Együttese. A be­különbözö hulladékokat láthattunk. B mutató ünnepi jellegét fokozta, hogy Kaszárnyánk környékét bizony nem |j jelen volt a nemzetgyűlés szűkebb­mondhattuk szépnek. [B körű elnökségének küldöttsége, A katonák elgondolkoztak a dolgon I Zdenék Fierlingernek, a parlament és a legutóbbi CSISZ-gyűlésen Bten- a elnökének vezetésével, valamint a car tiszt javaslatára elhatározták, § Szlovák Nemzeti Tanács elnökségé­hogy a kaszárnya környékét rendbe- ® nel í tagjai. hozzák. A szavakat tett követte és § Dalban, táncban, muzsikában a a katonák elhordták a hulladékokat,® szlovákiai magyar nép művészete kiegyenlítették a talajt. Ha most va- ® kélt életre a színpadon: falvainkon laki kinéz a kaszárnya ablakán a he- ff élc i népszokásokat megjelenítő, a pe-hupás térség helyett szépen zöl- ® szegénynep múltját idezo táneja­delő pázsitot, rendezett parkot és vi-1tftok, népdalok, a magyar zene rágzó fákat láthat. A katonák jó ä klasszikusainak, Liszt Ferencnek, munkát végeztek s kellemessé tették I Barto k Bélának a kórusmüvei, ma: környezetüket. A továbbiakban terv- B művészeinknek. szlovákoknak es be vették egy röplabda-pálya Os to- g ^tľtándS^'Ä tt­vabbi sporttér létesítését. B szeoenes szanaeKaoan. meuo IUK , , j re népünk muveszetének. Neupauer Karoly, tizedes. | ügy hiszem, külön kell megemlé­g keznünk két szerzeményről, ame­® lyekkel az együttes műsorát a má­jfj hoz, napjaink eseményeihez köti. A dohánytermelő csapat Paranyai Lajos ^ Ján Cikker Felkelők indulója című vezetésével kötelezetséget vállalt, hogy má- g művére gondolunk, amellyel fiatal jus 10-ig 10 hektáron kiültetik a dohányt. S együttesünk a Szlovák Nemzeti Fel­Már a melegágyak előkészítésénél számol- S kelés tizenötödik évfordulójára em­uk ezzel. A melegágyakat korán beve- rf lékezik és Kende János Ifjúsági in­tették, hogy elegendő, egészséges és fej- E duI Ö_i ór a amellyel a bécsi VIT-et lett palántájuk legyen. | köszöntik. Tegyük még hozzá, hogy Kovetendo példa ez a többi egységes ^ az utóbb i szerzemény szövegét ^SSTSffTJ^S Ä1 szlovákiai magyar költő, Csontos zet példájára idejében megkezdjék és rö- § Vilmos irta. _ vád időn belül bevégezzék a dohánypalán- g Érett, muzikális kórust ismertünk ták kiültetését. a meg az együttes vegyeskarában. » r- u i rs ua • ®Janda Iván és Viczay Pál vezetésé­A Csehszlovák Dohányipar | j fat sikerrel adott elö né p. n. v. komáromi üzeme. • d a, f e$, lgozflsokat és klaszikus k ö_ U rusműveket, modern indulókat. Csu­a pán egyvalami hiányzott az énekkar § műsorából: keveselljük, hogy a cseh­a szlovákiai magyar nép dalait csupán ® egyetlen műsorszám, Németh István g László Bodrogközi népdalai képvise­a lik. Igaz, az énekkar több táncjá­H tékban is közreműködik, s ezek java B része hazai motívumokból épül fel, j| mégsem ártana azonban, ha e köve­a telmény számbavételével gyaraipíta­jlj nák a kórus műsorát, g A tánccsoport számai közül a leg­® nagyobb sikere Tibor Andrašovan ® táncképének, a Feketekői kastélynak és három táncjátékká feldolgozott népszokásnak, a Szálkái lakodalmas­nak, a nyitravidéki Sárdózásnak és a tardoskeddi Váskatáncnak volt. Andrašovan táncképe a földesúri el­nyomás, a jobbágyi lázongások ko­_ rát idézi — úgy vélem, a müsor­E nak ez volt a művészileg legerősebb, j! leghatásosabb száma. A koreográfus a — Kvočák József — munkája kife­ji jezö, harmonikus egészet alkot a a zenével, kitűnően érzékelteti a le­lj fojtva forrongó, lázadásba robbanó H indulatokat. a Nem szólhatunk ugyanilyen dícsé­Érdemes megemlíteni, hogy a kis- ® rettel a műsorban szereplő másik géresi szövetkezet ióformán mindent ® táncjátékról, a Csodafurulyás ju­a saját forrásából, saját munkaerejé- §j hászról. Nem sikerült itt a tánc for­vel épít. Ez jó és követésre méltó S manyelvén tolmácsolni a magyar éppen úgy, mint a kisgéresi asszo-1 népmese mondandóját, az összha­nyok szorgalma, akik a ~ r " ••••••••••••••••••••••••••••••••a tás csonka, felemás. Szabadjon itt valamit megjegyeznem: szóvá tették már, hogy a férfiak táncában (a magyar népművészeti együttesek műsoráról szólva) állandóan és kis­sé egyhangúan a toborzó tánc ele­mei ismétlödnek, variálódnak. Ezt láttuk a hétfői bemutatón is. Való­ban nem volna más megoldás? Nem lehetne más elemekkel színesebbé szövetkezet a valamennyi termelési ágazatában be- if csülettel helytállnak. ® Kisgéresen nincs munkaerőhiány, g és ha a csécsi vagy a snínai asszo- ® nyok is követnék a kisgéresiek pél- g dáját, náluk sem volna munkaerő­hiány. Kifogást kell azonban emelni az ellen, hogy Kisgéresen, ahol úgy- § tenni a táncszámokat ? szólván minden asszony becsületesen kiveszi részét a szövetkezeti munká- a ból, egyetlen egy sincs a szövetkezet ® vezetőségében, Géresi István elnök g azt mondja: — Nem szeretnek a mi asszonyaink gyűlésre járni. Rácz Pista bácsi meg: — Alkonyat után otthon az asszo­nyok helye. Se Géreczi Istvánnak, se Rácz Pis­A többi négy táncszám megérde­melt sikert aratott. Különös örö­münkre szolgált, hogy közülük há­rom szlovákiai magyar népszokáso­kat idéz. Szólnunk kell a szólisták­ról, Kálmán Olgáról, Tóth Piroská­ról, Forgács Péterről, Morvay Lajos­ról, Jóba Lajosról, akik tanúbizony­ságát adták tehetségüknek, művé­szetüknek. Egy zenekari szám szerepelt a műsorban: Kodály Zoltán szerzemé­nye, közjáték a Háry János dalmű­ből. Lehet, erre a számra azért volt szükség, hogy időközben a tánco­sok vagy más szereplők átöltözze­nek. Távol áll tőlem az a szándék, hogy kifogásoljam zenekari számok beiktatását a műsorba. Ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy nélkülük az együttes műsora nem volna telies. Persze kívánatos, hogy ez a zene­szám — előadásban — ne maradjon el a műsor többi részének művészi színvonala mögött, s csak akkor ke­rüljön bemutatásra, ha valóban elő­adásra érett. Az április 13-i bemu­tató zenekari száma esetében ez nem így volt — néhány fülsértő „gikszer" bizonyítja. Az énekkar műsoráról szólva meg­jegyeztük, hogy keveselljük benne a hazai magyar népdalokat. A tánc­számok tekintetében ezt nem állít­hatjuk, hisz nagyobb részük dél-szlo­vákiai magyar népszokásokon alapul. Egyet mégis meg kell jegyeznem: szót kap e műsorban Nyitra vidé­ke, a Mátyusföld, az Ipoly mente, Gömör és Bodrogköz. Hiába keres­sük azonban a csallóközi magyar nép művészetének nyomát. Azt szok­ták mondani, hogy a Csallóközből már kivesztek a régi népszokások, népdalok. Meggyőződésem, hogy en­nek ellenkezője az igaz. Bizonyíték rá, hogy a Szigetközben magyar gyűjtők éppen csallóközi áttelepül­tektől jegyeztek le ősi, eredeti ma­gyar népdalokat. Alighanem a nép­szokásokkal is így lesz. Agh Tibor, az együttes művészeti vezetője szintén úgy véli, hogy a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordítani a csallóközi magyar népművészet ha­gyományaira, fel kell dolgozni és amennyiben lehetséges, a műsorba is fél kell venni a javát. Örvendetes, hogy a műsorfüzetet lapozva egymás mellett szerepelnek legkiválóbb szlovák és magyar ze­neszerzőink és tehetséges fiatal­jaink, Ján Cikker, Rajter Lajos, Ti­bor Andrašovan, Németh István László, Kende János, a fiatal Né­meth László, Szíjjártó Jenő, szerze­ményei népdalfeldolgozásai. Segítsé­gük, további együttműködésük lé­nyegesen hozzájárulhat népművésze­ti együttesünk művészi fejlődéséhez, műsorának még értékesebbé, színe­sebbé válásához. Csehszlovákiai magyar kulturális életünk már túljutott a csecsemő­koron, amikor minden jelentkező új csírát, hajtást babusgattak, még a széltől — vagyis az őszinte kriti­kus szótői — is óvtak. Népművésze­ti együttesünk is bebizonyította életképességét, és a tavalyi bemuta­tóhoz mérve komoly fejlődést ért el. Megjegyzéseink — amelyekben a kétségtelen értékek számbavétele mellett igyekeztünk rámutatni né­hány zavaró hibára is — szintén azt a célt szolgálják, hogy előse­gítsék az együttes további fejlődé­sét, hogy azzá legyen, aminek akar­juk: csehszlovákiai magyar dolgo­zók kultúrájának, művészetének méltó képviselője. (-óti — ) R. Rothmayer: Rakéta, szputnyik, űrhajó Az emberiség hosszú évszázadokig lóháton, teveháton közlekedett, amíg a vonat, az autó, a repülőgép le nem győzte a lovakat, a tevéket. Most újabb forradalmi változás hajnalán ta bácsinak nincs igaza. Az olyan s tartunk: a rakéták, szputnyikok, űr­asszonyoknak, mint amilyenek a kis- ® hajók ideje következik. Erről a ma­géresiek, nemcsak a munkában, de a napság nagyon fontos és a közvéle­vezetésben is a helyük. Hogy nemS mén y érdeklődésének homlokterében szeretnek gyűlésekre járni? Meggyő- g álló tudományos problémakörről szól zódésünk, ha a gyűlések érdekesek a az osztrák Ŕ. Rothmayer könyve. lesznek, és az asszonyok látják, hogy jg A szerző igen érdekesen, 100* kér­szavukat figyelembe veszik, ésszerű a dés és felelet formájába foglalva javaslataikat• meghallgatják és a le- ® tárgyalja az űrhajózás alapvető prob­hetöségeknek megfelelően megvalósít- a léméit. Választ ad a legkülönbözőbb ják, biztosan örömmel járnak majd ® kérdésekre: Miért nem esik le azon­gyűlésekre. Hogy a kisgéresi szövetkezet a jó-1 vőben még gazdagabbá, hírneveseb-1 be váljék, jó meggyőző, felvilágosító t inal a szputnyik? Milyen magasra lő­|jük fel a mesterséges holdat? Mi­lyen rakétákat készítettek az Egye­jsült Államok a háború után? Miért sét segíti eiö a szöveg között elhe­lyezett sok ábra. A függelékben kö­zölt matematikai képletek és magya­rázatok elősegítik, hogy az olvasó alaposabban belásson az űrhajózás fi­zikájába. A könyv erős oldala, hogy a tudomány és a technika bonyolult kérdésfeltevéseit és megoldásait könnyen hozzáférhetővé teszi az ol­vasóközönség számára. (Kossuth Könyvkiadó). munkával útilaput kell talpa alá köt- a építenek lépcsős rakétákat? Hajtha­ni a Rácz Pista bácsi féle gondol-^ tó-e a rakéta „fénnyel"? Lezuhanhat-e kozásnak is. Az asszony ma már nem a a szputnyik a földre ? Mit tudhatunk rabszolga, egyenrangú egyenjogú f meg a szputnyikoktól Földünkre vo­ember, munkatárs, élettárs. Egyenlő | natkozóan? Mikor indulhatunk a vezetéshez, s Marsra ? Hogyan él majd az ember É az űrállomáson ? Szarka István® A tárgyalt anyag jó szemlélteté­joga van élethez. a munkához, A Bécsi Akademie Theater „Plato­nov" címmel előadta Csehov egyik alig ismert darabját, amelynek a szer­ző nem adott címet. Csehov a szín­müvet annak idején Jermolovának, a kiváló színésznőnek írta, de orosz nyelvű bemutatására nem került sor. * A Moszkvai Lenin Állami Könyvtár külföldi olvasóinak is kölcsönöz könyveket. A múlt évben a londoni Nemzeti Könyvtár közvetítésével to­vábbított 400 megrendelésnek tett eleget. Az angol olvasók főképp tech­nikai irodalmat igényeltek. ÜJ SZÖ 97 * 1959. április 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom