Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)
1959-04-15 / 103. szám, szerda
ZŰJ szôpieiÁSÁBí Harcoljunk az alkoholizmus ellen I Dallal, tánccal, muzsikával Ä CSISZ Magyar Népművészeti Együttesének | bemutatója Napjainkban szóban és írásban egyre fokozottabb harc folyik a mértéktelen alkoholfogyasztás ellen. Számtalan példa bizonyítja, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás népgazdaságunkban, emberéletben, az emberek egészségében és nem kevésbé az öntudatos szocialista ember nevelésében egyaránt felmérhetetlen károkat okoz. Az alkoholizmus elleni harchoz azonban nem elég néhány plakát, nem elégséges a biztonsági szervek által végrehajtott szigorú ellenőrzés sem. Fokozni kell a nevelő, meggyőző munkát. Emellett meg kell mondanunk, hogy sokat hallottunk már arról, hogy van elég alkoholmentes üdítő italunk, almabor, gyümölcsszörp, stb., de az a baj, hogy ezeket talán mindenütt másutt lehet kapni, csak éppen ott nem, ahol kellene. Az italmérésekben mindenütt roskadásig vannak megrakva a polcok a legkülönfélébb szeszesitalokkal, de a hűsítő italt csak a sör és limonádé képezi. Hallottam már arról is, hogy létesítenek italméréseket, ahol csak alkoholmentes italokat mérnek ki a fogyasztóknak nagyobb választékban. Már régen figyelem, hogy mikor látok ilyenféle vendéglőt, míg véletlenül Losoncon, a tugári hídon, egy eldugott helyen felfedeztem egy kis kuckón a feliratot; „Frissítő italok". Ennek igazán megörültem, gondolván, hogy itt az első fecske és mivel volt időm, szemügyre vettem a bejáratot, és figyeltem a forgalmat. Mivel láttam, hogy nem nagyon nyitogatják a kilincset, bementem és gyümölcsbort kértem. A vendéglős azonban ilyesmivel nem tudott szolgálni. Az üzletben kapható 10, sőt 16 fokos sör, rumos tea, tea nélküli rum, azonban az üdítő italt csak a málnaszörp képviseli. Még egy néhány alkalommal megkíséreltem, hogy olcsó, alkoholmentes gyümölcsbort kapjak, de eredménytelenül. Gondolom, hogy így van ez másutt is. A Jednota nagy gondot fordít arra, hogy a szeszes italokban »oha se legyen hiány, de már nem így a gyümölcsborokkal és egyéb qlcsó üdítő italokkal. Nem lehetne fordítva? Nem hiányozhatna inkább néha a pálinka? Milyen szép az, hogy öntudatos dolgozóink keresetükből családi házat, bútort, ruhát, autót vásárolnak, aminek örül az egész család, és milyen visszataszító, ha valaki nem becsüli meg szocialista rendszerünk által számára biztosított munkát és családja a jó kereset ellenére is nélkülözni kénytelen még a legszükségesebbeket is. Helyes lenne az italmérésekben és az italmérések előtt egy plakáton a következő felirat: „Polgár, azért a féldeciért, amit most meg akarsz inni, egy pár harisnyát vehetsz a gyermekednek, azért a liter borért meg egy pár cipót, amit egy héten át megiszol, azért egy ruhát a feleségednek, amit egy pár év alatt eliszol, azért egy autót vehetnél. Az alkohol elleni harcot a gyökerénél, az italmérésekben kell a legintenzívebben folytatni. Üdvözöljük kormányunk azon határozatát, hogy a jövőben csökkentik a szeszes italok gyártását és fokozzák az üdítő italok gyártását és választékát. Ez lesz a leghatásosabb segítség abban a harcban, melyet minden becsületes polgár folytat az alkoholizmus ellen. Kovács Imre, Ipolynagyfalu. Rendbetették a kaszárnya környékét • 9 Ültetik a dohánypalántákat Az ógyallai járásban a dunaradvényi szövetkezet ez idén elsőnek kezdte meg a dohány-palánták kiültetését. Az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a dohánypalánták kiültetésével jó minőségű és nagy hektárhozamú dohánytermést érnek el, mivel ilyenkor még ki tudják használni a föld téli nedvességét. A korai dohányültetésnek nagy a jelentősége Dél-Szlovákia szárazabb vidékein. A korán kiültetett dohánypalánta gyorsan erősödik, jól fejlődik, leveleivel betakarja a földet, megakadályozza annak kiszáradását, elfojtja a gyomot és az erősebb palánták jobban védekeznek a különféle betegségek és rovarok ellen. A bratislavai Magasépítészeti Nemzeti Vállalat dolgozói az elmúlt napokban a Hostinská utcában befejezték az első ötemeletes, úgynevezett vákum betonváz-szerkezettel felépített lakóház építésének fő munkálatait. Képünk az új lakótömböt ábrázolja, melyben mintegy 60 lakásegység van. Foto Š. Petráš (ČTK) ••• A A A* ** * ******** * * * ******** * * ** ** ***** * ************** * * **** ***********•*•*•»**•> HATÁRJÁRÁS KÖZBEN A szövetkezetet járva sokszor hall ja az ember, különösen, ha a hibákat és a lemaradást bírálja, hogy rendben volna minden, ha volna elég munkaerő, elég szorgos kéz, mely elvégzi a munkát. A munkaerőhiányra hivatkoznak a csécsi szövetkezetben is, amikor szóbakerül, a múlt évben megrothadt takarmány. A snínai szövetkezetesek is ennek tudják be, hogy szövetkezetük egy helyben topog és ráfizetéssel gazdálkodnak. Az ilyen szövetkezetekben az ember, ha egy kicsit körülnéz, azt tapasztalja, hogy a szövetkezeti munkákból hiányoznak az asszonyok, hogy csak csekély mértékben vesznek részt a közös munkában. Az ilyen szövetkezeteknek példaképül a királyhelmeci járásban levő kisgéresi szövetkezetet szeretnénk odaállítani. Géresi István, a szövetkezet elnöke szerint náluk nincs munkaerőhiány, sőt esetenként már gondot okoz a munkaadás. Ezen a kisgéresiek úgy segítenek, hogy olyan terményeket termelnek (cukorrépa, zöldségfélék), amelyek több munkaerőt igényelnek, de egy-egy hektár után szép jövedelmet is biztosítanak. Hogy honnan a sok munkaerő? Nincs szükség rá, hogy az elnök magyarázza meg, elég, ha az ember kicsit szétnéz a szövetkezet határában. Minden szónál többet mond az, amit saját szemével láthat. Kezdjük talán a határjárást a királyhelmeci út felől. A szőlődombok tövében máris megakad az ember tekintete. Álljunk meg egy pillanatra. A hegy tövében vagy húsz asszony dolgozik, krumplit ültetnek, korai krumplit, baba-krumplit az ö szavuk járása szerint. Kis Tóth Rozália és Moris Jolán húzza maga után a nyomjelző gereblyét, a többiek a fészket vágják. Fiatal lány Bácskái Ilona szórja a fészekbe az előcsíráztatott burgonyát. — Az idén 9 hektáron termelünk „babát", — mondja Kis Tóth Rozália. — Jó pénzt hoz az a szövetkezetnek. Géresi István is nagy jelentőséget tulajdonít a korai burgonya termesztésének. Már tavaly is termeltek, s ahogy mondja, igen kifizetődött. A tavalyi 9 hektár 139 ezer korona jövedelmet hozott a szövetkezetnek. Es ami a legfontosabb, a krumpli után még silótakarmányt vetettek. Igy a föld kétszer termett, kétszer hozott hasznot. No de menjünk tovább. A szövetkezet gazdasági udvarában állunk meg. S mit lát az ember. Ami mindenekelőtt az ember szemébe ötlik, egy kukoricamorzsoló. A gép állványán újból asszonyok. Szorgalmas, pirospozsgás géresi asszonyok. A kerítésen túl terül el a szövetkezet kertészete. Hatalmas, nagy kertészet. Idősebb, pirosarcú asszony, a kertészet vezetője. Azt mondja: — Az idén dinnyével együtt 34 hektáron kertészkedünk. De nem az érdekes itt, hogy 34 hektáron kertészkednek, hanem az, hogy a szövetkezet e munkaszakaszán is asszonyok dolgoznak. Asszonyok, lányok tarka kendőit, fodros szoknyáit cibálja játékosan a szél. Asszonyok ültetik a korai krumplit. Asszonyok, állnak a morzsológép mellett, asszonyok ültetik a palántákat a kertészetben ... — S asszonyok dolgoznak az állattenyészetben is mondja mosolyogva az elnök. ', — De mit csinál akkor a férfinép? — Van munkájuk azoknak is. Műtrágyát szórnak. Szőlőkarót készítenek, építenek. ® Ünnepe volt. a szlovákiai magyar ® kulturális életnek április tizenharK madika: Bratislavában a Hviezdo® slav Színházban e napon mutatkoPár héttel ezelőtt, ha kinéztünk j| zott be 1959—60-as új műsorával a kaszárnyánk ablakán, hatalmas sár- E fővárosi közönségnek a CSISZ Matömeget, kisebb-nagyobb gödröket és g gyar Népművészeti Együttese. A bekülönbözö hulladékokat láthattunk. B mutató ünnepi jellegét fokozta, hogy Kaszárnyánk környékét bizony nem |j jelen volt a nemzetgyűlés szűkebbmondhattuk szépnek. [B körű elnökségének küldöttsége, A katonák elgondolkoztak a dolgon I Zdenék Fierlingernek, a parlament és a legutóbbi CSISZ-gyűlésen Bten- a elnökének vezetésével, valamint a car tiszt javaslatára elhatározták, § Szlovák Nemzeti Tanács elnökségéhogy a kaszárnya környékét rendbe- ® nel í tagjai. hozzák. A szavakat tett követte és § Dalban, táncban, muzsikában a a katonák elhordták a hulladékokat,® szlovákiai magyar nép művészete kiegyenlítették a talajt. Ha most va- ® kélt életre a színpadon: falvainkon laki kinéz a kaszárnya ablakán a he- ff élc i népszokásokat megjelenítő, a pe-hupás térség helyett szépen zöl- ® szegénynep múltját idezo tánejadelő pázsitot, rendezett parkot és vi-1tftok, népdalok, a magyar zene rágzó fákat láthat. A katonák jó ä klasszikusainak, Liszt Ferencnek, munkát végeztek s kellemessé tették I Barto k Bélának a kórusmüvei, ma: környezetüket. A továbbiakban terv- B művészeinknek. szlovákoknak es be vették egy röplabda-pálya Os to- g ^tľtándS^'Ä ttvabbi sporttér létesítését. B szeoenes szanaeKaoan. meuo IUK , , j re népünk muveszetének. Neupauer Karoly, tizedes. | ügy hiszem, külön kell megemlég keznünk két szerzeményről, ame® lyekkel az együttes műsorát a májfj hoz, napjaink eseményeihez köti. A dohánytermelő csapat Paranyai Lajos ^ Ján Cikker Felkelők indulója című vezetésével kötelezetséget vállalt, hogy má- g művére gondolunk, amellyel fiatal jus 10-ig 10 hektáron kiültetik a dohányt. S együttesünk a Szlovák Nemzeti FelMár a melegágyak előkészítésénél számol- S kelés tizenötödik évfordulójára emuk ezzel. A melegágyakat korán beve- rf lékezik és Kende János Ifjúsági intették, hogy elegendő, egészséges és fej- E duI Ö_i ór a amellyel a bécsi VIT-et lett palántájuk legyen. | köszöntik. Tegyük még hozzá, hogy Kovetendo példa ez a többi egységes ^ az utóbb i szerzemény szövegét ^SSTSffTJ^S Ä1 szlovákiai magyar költő, Csontos zet példájára idejében megkezdjék és rö- § Vilmos irta. _ vád időn belül bevégezzék a dohánypalán- g Érett, muzikális kórust ismertünk ták kiültetését. a meg az együttes vegyeskarában. » r- u i rs ua • ®Janda Iván és Viczay Pál vezetéséA Csehszlovák Dohányipar | j fat sikerrel adott elö né p. n. v. komáromi üzeme. • d a, f e$, lgozflsokat és klaszikus k ö_ U rusműveket, modern indulókat. Csua pán egyvalami hiányzott az énekkar § műsorából: keveselljük, hogy a cseha szlovákiai magyar nép dalait csupán ® egyetlen műsorszám, Németh István g László Bodrogközi népdalai képvisea lik. Igaz, az énekkar több táncjáH tékban is közreműködik, s ezek java B része hazai motívumokból épül fel, j| mégsem ártana azonban, ha e kövea telmény számbavételével gyaraipítajlj nák a kórus műsorát, g A tánccsoport számai közül a leg® nagyobb sikere Tibor Andrašovan ® táncképének, a Feketekői kastélynak és három táncjátékká feldolgozott népszokásnak, a Szálkái lakodalmasnak, a nyitravidéki Sárdózásnak és a tardoskeddi Váskatáncnak volt. Andrašovan táncképe a földesúri elnyomás, a jobbágyi lázongások ko_ rát idézi — úgy vélem, a müsorE nak ez volt a művészileg legerősebb, j! leghatásosabb száma. A koreográfus a — Kvočák József — munkája kifeji jezö, harmonikus egészet alkot a a zenével, kitűnően érzékelteti a lelj fojtva forrongó, lázadásba robbanó H indulatokat. a Nem szólhatunk ugyanilyen dícséÉrdemes megemlíteni, hogy a kis- ® rettel a műsorban szereplő másik géresi szövetkezet ióformán mindent ® táncjátékról, a Csodafurulyás jua saját forrásából, saját munkaerejé- §j hászról. Nem sikerült itt a tánc forvel épít. Ez jó és követésre méltó S manyelvén tolmácsolni a magyar éppen úgy, mint a kisgéresi asszo-1 népmese mondandóját, az összhanyok szorgalma, akik a ~ r " ••••••••••••••••••••••••••••••••a tás csonka, felemás. Szabadjon itt valamit megjegyeznem: szóvá tették már, hogy a férfiak táncában (a magyar népművészeti együttesek műsoráról szólva) állandóan és kissé egyhangúan a toborzó tánc elemei ismétlödnek, variálódnak. Ezt láttuk a hétfői bemutatón is. Valóban nem volna más megoldás? Nem lehetne más elemekkel színesebbé szövetkezet a valamennyi termelési ágazatában be- if csülettel helytállnak. ® Kisgéresen nincs munkaerőhiány, g és ha a csécsi vagy a snínai asszo- ® nyok is követnék a kisgéresiek pél- g dáját, náluk sem volna munkaerőhiány. Kifogást kell azonban emelni az ellen, hogy Kisgéresen, ahol úgy- § tenni a táncszámokat ? szólván minden asszony becsületesen kiveszi részét a szövetkezeti munká- a ból, egyetlen egy sincs a szövetkezet ® vezetőségében, Géresi István elnök g azt mondja: — Nem szeretnek a mi asszonyaink gyűlésre járni. Rácz Pista bácsi meg: — Alkonyat után otthon az asszonyok helye. Se Géreczi Istvánnak, se Rácz PisA többi négy táncszám megérdemelt sikert aratott. Különös örömünkre szolgált, hogy közülük három szlovákiai magyar népszokásokat idéz. Szólnunk kell a szólistákról, Kálmán Olgáról, Tóth Piroskáról, Forgács Péterről, Morvay Lajosról, Jóba Lajosról, akik tanúbizonyságát adták tehetségüknek, művészetüknek. Egy zenekari szám szerepelt a műsorban: Kodály Zoltán szerzeménye, közjáték a Háry János dalműből. Lehet, erre a számra azért volt szükség, hogy időközben a táncosok vagy más szereplők átöltözzenek. Távol áll tőlem az a szándék, hogy kifogásoljam zenekari számok beiktatását a műsorba. Ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy nélkülük az együttes műsora nem volna telies. Persze kívánatos, hogy ez a zeneszám — előadásban — ne maradjon el a műsor többi részének művészi színvonala mögött, s csak akkor kerüljön bemutatásra, ha valóban előadásra érett. Az április 13-i bemutató zenekari száma esetében ez nem így volt — néhány fülsértő „gikszer" bizonyítja. Az énekkar műsoráról szólva megjegyeztük, hogy keveselljük benne a hazai magyar népdalokat. A táncszámok tekintetében ezt nem állíthatjuk, hisz nagyobb részük dél-szlovákiai magyar népszokásokon alapul. Egyet mégis meg kell jegyeznem: szót kap e műsorban Nyitra vidéke, a Mátyusföld, az Ipoly mente, Gömör és Bodrogköz. Hiába keressük azonban a csallóközi magyar nép művészetének nyomát. Azt szokták mondani, hogy a Csallóközből már kivesztek a régi népszokások, népdalok. Meggyőződésem, hogy ennek ellenkezője az igaz. Bizonyíték rá, hogy a Szigetközben magyar gyűjtők éppen csallóközi áttelepültektől jegyeztek le ősi, eredeti magyar népdalokat. Alighanem a népszokásokkal is így lesz. Agh Tibor, az együttes művészeti vezetője szintén úgy véli, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a csallóközi magyar népművészet hagyományaira, fel kell dolgozni és amennyiben lehetséges, a műsorba is fél kell venni a javát. Örvendetes, hogy a műsorfüzetet lapozva egymás mellett szerepelnek legkiválóbb szlovák és magyar zeneszerzőink és tehetséges fiataljaink, Ján Cikker, Rajter Lajos, Tibor Andrašovan, Németh István László, Kende János, a fiatal Németh László, Szíjjártó Jenő, szerzeményei népdalfeldolgozásai. Segítségük, további együttműködésük lényegesen hozzájárulhat népművészeti együttesünk művészi fejlődéséhez, műsorának még értékesebbé, színesebbé válásához. Csehszlovákiai magyar kulturális életünk már túljutott a csecsemőkoron, amikor minden jelentkező új csírát, hajtást babusgattak, még a széltől — vagyis az őszinte kritikus szótői — is óvtak. Népművészeti együttesünk is bebizonyította életképességét, és a tavalyi bemutatóhoz mérve komoly fejlődést ért el. Megjegyzéseink — amelyekben a kétségtelen értékek számbavétele mellett igyekeztünk rámutatni néhány zavaró hibára is — szintén azt a célt szolgálják, hogy elősegítsék az együttes további fejlődését, hogy azzá legyen, aminek akarjuk: csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának, művészetének méltó képviselője. (-óti — ) R. Rothmayer: Rakéta, szputnyik, űrhajó Az emberiség hosszú évszázadokig lóháton, teveháton közlekedett, amíg a vonat, az autó, a repülőgép le nem győzte a lovakat, a tevéket. Most újabb forradalmi változás hajnalán ta bácsinak nincs igaza. Az olyan s tartunk: a rakéták, szputnyikok, űrasszonyoknak, mint amilyenek a kis- ® hajók ideje következik. Erről a magéresiek, nemcsak a munkában, de a napság nagyon fontos és a közvélevezetésben is a helyük. Hogy nemS mén y érdeklődésének homlokterében szeretnek gyűlésekre járni? Meggyő- g álló tudományos problémakörről szól zódésünk, ha a gyűlések érdekesek a az osztrák Ŕ. Rothmayer könyve. lesznek, és az asszonyok látják, hogy jg A szerző igen érdekesen, 100* kérszavukat figyelembe veszik, ésszerű a dés és felelet formájába foglalva javaslataikat• meghallgatják és a le- ® tárgyalja az űrhajózás alapvető probhetöségeknek megfelelően megvalósít- a léméit. Választ ad a legkülönbözőbb ják, biztosan örömmel járnak majd ® kérdésekre: Miért nem esik le azongyűlésekre. Hogy a kisgéresi szövetkezet a jó-1 vőben még gazdagabbá, hírneveseb-1 be váljék, jó meggyőző, felvilágosító t inal a szputnyik? Milyen magasra lő|jük fel a mesterséges holdat? Milyen rakétákat készítettek az Egyejsült Államok a háború után? Miért sét segíti eiö a szöveg között elhelyezett sok ábra. A függelékben közölt matematikai képletek és magyarázatok elősegítik, hogy az olvasó alaposabban belásson az űrhajózás fizikájába. A könyv erős oldala, hogy a tudomány és a technika bonyolult kérdésfeltevéseit és megoldásait könnyen hozzáférhetővé teszi az olvasóközönség számára. (Kossuth Könyvkiadó). munkával útilaput kell talpa alá köt- a építenek lépcsős rakétákat? Hajthani a Rácz Pista bácsi féle gondol-^ tó-e a rakéta „fénnyel"? Lezuhanhat-e kozásnak is. Az asszony ma már nem a a szputnyik a földre ? Mit tudhatunk rabszolga, egyenrangú egyenjogú f meg a szputnyikoktól Földünkre voember, munkatárs, élettárs. Egyenlő | natkozóan? Mikor indulhatunk a vezetéshez, s Marsra ? Hogyan él majd az ember É az űrállomáson ? Szarka István® A tárgyalt anyag jó szemléltetéjoga van élethez. a munkához, A Bécsi Akademie Theater „Platonov" címmel előadta Csehov egyik alig ismert darabját, amelynek a szerző nem adott címet. Csehov a színmüvet annak idején Jermolovának, a kiváló színésznőnek írta, de orosz nyelvű bemutatására nem került sor. * A Moszkvai Lenin Állami Könyvtár külföldi olvasóinak is kölcsönöz könyveket. A múlt évben a londoni Nemzeti Könyvtár közvetítésével továbbított 400 megrendelésnek tett eleget. Az angol olvasók főképp technikai irodalmat igényeltek. ÜJ SZÖ 97 * 1959. április 18.
