Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-01 / 89. szám, szerda

Az új technikában rejlik a legnagyobb anyagtartalék Szakembereink számára nagy tapasztalatot jelentett a brüsszeli világkiállítás, amelyen megismerkedhettek a világ legfejlettebb országainak gyártmányaival, a technika legújabb vívmányaival, elsősorban a szovjet szputnyikokkal. Ezen a kiállításon hazánk iparának is voltak olyan gyártmányai, amelyek bámulatba ejtették a nyugati országok szakembereit. Mégsem lehetünk megelégedve technikánk mai fejlődésével. A XI. vártkongresszus határozata, a Központi Bizottság levele országunk népéhez és legutóbbi határozata olyan feladatot tűzött számunkra 1965-ig, amelyeknek megvalósítása lényegében a tőkés világ megelőzését jelenti az egy lakosra eső ipán termelésben. Hogy ezt a reális feladatot teljesíthessük, mind az iparban, mind az építészetben működő pártszervezeteknek minden figyelmüket a műszaki fejlesztésre, az anyagtakarékoskodásra, az új technika meghonosítására kell irányítaniuk. E téren még nagy munka vár ránk, amely kell. hogy óriási hasznot hozzon szocialista társadalmunknak Gépiparunk és más iparágaink is sokszor elavult munkamódszereket alkalmaznak és az új technika fejlesztésének nem szentelnek kellő figyelmet. 17 kiválasztott gépipari termék felülvizsgálása során megmutatkozott, hogy összesen 36 00n tonnával súlyosabbak, mint a külföldi gyártmányok. Gépiparunk termékei átlagosan 15 százalékkal nehezebbek, mint a külföldiek. A XI. pártkongresszus irányelvei alapján a második ötéves terv utolsó két évében az ipari termelés feladatai jóval magasabbak, mint ezt az ötéves terv kidolgozásában előre láttuk. Mit jelent az ipari termelésben a terv ° és félmilliárd koronával való növelése? Azt, hogy több anyagra van szükség. Az anyagtakarékoskodás legnagyobb tartaléka pedig éppen az új technika meghonosításában rejlik. Ha figyelembe vesszük, hogy az anyagtakarékoskodás 80 százaléka a gépek és berendezések konstrukciós megoldásában rejlik és csak 8 százaléka a termelésben, úgy megértjük, mennyire fontos az új technika terén nemcsak utolérni az élenjáró államokat, de a szocialista társadalom nyújtotta előnyök alapján meg is kell őket előzni. Ha nem fordltunk kellő gondot a termelési folyamatok korszerűsítésére, úgy ezáltal lassítjuk a termelést. Márpedig az, hogy a gépiparban jóval 100 százalékon alul teljesítjük a műszaki fejlesztés tervét és hogy egyes termékeknél még ma is magas a kézi munka aránya, nem válik műszaki dolgozóink dicséretére. A Keletszlovákiai Gépgyárban Kassán évek óta probléma az anyagellátás. Ennek megoldását azonban nem elég csak „fentről" várni. Hisz ha összehasonlítjuk az itt gyártott légkalapácsot, bányacsillét és más gépek súlyát a külföldi gyártmányokkal, akkor bizony őszintén el kell ismerni, hogy itt is van még nagyon sok tennivalójuk a szerkesztőknek, hogy a gépek minőségében és súlyában elérjék a mai világszínvonalat. Éppen ebben van az anyagtakarékoskodás legnagyobb lehetősége. Nézzük meg például- a Komáromi Hajógyár dolgozóinak sikereit. Az elért eredmények itt azt bizonyítják, Az első fecske A losonci járásban Kalondán ala** kult me'g az első szövetkezeti klub. A napokban megtartott alakuló ülés megválasztotta a szövetkezeti klub vezetőségét is. A klub gondnoka Kovács László, kultúrfelelöse Tóth János szövetkezeti tag lett. S ezzel a járás első szövetkezeti klubja megkezdte hivatalosan is működését. Kalonda kultúrszomjas szövetkezeti tagjai már nagyon várták a szövetkezeti klub megalakulását, annál is inkább, mivel a kultúrotthon gyengén dolgozott a faluban. A Csemadok helyi szervezetének vezetőségi tagjai már az év elején megtették javaslataikat s ezeknek hatása alatt indult meg aztán a komoly szervezés, a munka, amely létrehozta a losonci járásban az első működő szövetkezeti klubot. A kalondai szövetkezeti klub a határozat értelmében már átvette a Művelődési Otthont, a Kultúrházat és annak silány berendezését is. Most pedig hozzálátnak mielőbbi rendbehozatalához, hogy a klub tényleg megfeleljen a szövetkezeti tagság igényeinek. Nagy Gyula, a kalondai szövetkezet ú] fiatal elnöke mondotta a szövetkezeti klubbál kapcsolatban: — A tagság osztatlan örömét váltotta ki, hogy a szövetkezeti klub megalakulhatott nálunk. A kultúrházat és annak berendezését átvettük. Most hozzálátunk mindenhez, csaknem a kultúrházhoz hasonló helyiség átalakításához és bővítéséhez. Ennek elvégzése után igyekszünk majd a szövetkezeti klubot szépen berendezni. A rádió és a televízió vevőkészüléket is átvettük. Hetenként kétszer lesz nyilvános televíziós közvetítés, kétszei pedig filmet fogunk vetíteni. Hetenként előadásokat tartunk, melyekre az előadókat a községünk tömegszervezetei már biztosították is. A Csemadok helyi szervezetével akarunk a jövőben együttdolgozni, s a kultúrát szolgálni. T7~ncsrha helyett itt akarjuk a szövetkezeti tagságot, főleg a fiatalságot összehozni és komoly emberré nevelni őket, akik kiveszik részüket a szocializmus építéséből. A falu kulturális életét a szövetkezeti klubban kívánjuk összpontosítani, amely bizonyára hozzá fog járulni falunk, de szövetkezetünk fellendüléséhez is. Sólyom László hogy az anyagtakarékoskodás kérdését a komáromi hajógyáriak komolyan veszik. Az ólom-, réz- és alumínium helyett széles mértékben alkalmazzák a műanyagokat, mert tudják, hogy a műanyag termelési költsége jóval alacsonyabb, mint a fémeké. Habüveg, szigetelő izoflex és más műanyagok alkalmazásával egy személyhajó súlyát több mint 42 tonnával csökkentették. Ezzel rengeteg fémet, fát és más értékes anyagot takarítottak meg népgazdaságunknak. Ez azért sikerült, mert a hajótervezőknek új ötletekkel sikerült megoldani e fontos kérdést. Kérdezhetnénk, megvan-e mindenütt ez a lehetőség? Erre csakis igennel válaszolhatunk. Számos példa bizonyítja, hogy épp az új technika alkalmazásában rejlik a legnagyobb tartalék, amelynek feltárásával közelebb juthatunk a XI. pártkongresszus által kitűzött célhoz, a kapitalista világ megelőzéséhez. A termelés önköltségében a nyersanyagfogyasztás a legnagyobb tétel. (55-60 százalék). A golyóscsapágyak gyártásánál 34 százalékra, a gépberendezéseknél 67 százalékra, az armatúráknál 74 százalékra használjuk ki az anyagot. Átlagban a nyersanyag 35 — 40 százaléka kerül vissza a kohókba, mint hulladék. S ez még a jobbik eset, mert gyakran teljesen elkallódik. Az öntvények és kovácsolt termékek 30 százalékkal nehezebbek a kelleténél. Márpedig ezen a téren sokat lehetne tenni az anyagtakarékoskodás érdekében. A Brnói Gépgyárak anyagtakarékoskodási akciója tavalyelőtt csaknem 100 000 tonna fémanyag megtakarítását jelentette népgazdaságunknak. Éžť úgy értük el, hogy az üzemek konstruktőrjei könnyítették a gépek, súlyát, csökkentették az öntvények, a kovácsolt termékek méreteit, anélkül, hogy ez befolyásolta volna az alkatrészek minőségét. Másutt is meg lehetne ezt csinálni. Kassán, Füleken, Komáromban. Piesokon és valamennyi más üzemben, ahol fémeket munkálnak meg. A martini járásban ily módon például az anyagtakarékoskodással 6118 000 koronát nyertek népgazdaságunknak. Iván elvtársnak, a Sztálin Művek egyik dolgozójának újítási javaslata 307 tonna hengerelt acél megtakarítását eredményezte. A gottwaldovi kerület gépgyárai versenyt indítottak az anyagtakarékoskodásban. Elsősorban az új technika alkalmazásával akarják elérni, hogy 623 tonna acélt, 42 tonna nyersvasat, és 41 tonna színes fémet takarítsanak meg még az első félévben. A műanyagok széleskörű alkalmazásával a jövőben még több acélt szándékoznak megtakarítani. A Pferovi Gépgyárban a gépek konstrukciójának új kidolgozásával 180 tonna acélt takarítanak meg 290 ezer korona értékben. Hasonló példát említhetnénk többet is. Hogy mennyire fontos számunkra a nyersanyag, az acél, a nyersvas, Tehénistállók kész téglablokkokból A jičíni járási építkezési vállalat egyszerű és hasznos újítást vezetett be a tehénistállók építésénél. Mint ahogy a panelházakat előregyártott elemekből állítják össze, a tehénistállót előregyártott téglablokkokból építik fel. Egy 96 tehén elhelyezéséhez szükséges istállóhoz 271, négy különböző nagyságú blokkra van szükség, egy-egy blokk 99-200 téglából áll. Az építkezésnek ez a formája. bár 12 000 kronával többe kerül, mint a szokásos, kifizetődik a szövetkezeteknek, mivel a kész téglablokkokból két nap alatt három kőműves felépíti az istállót. Á blokkok előkészítése semmilyen különösebb szakértelmet nem igényel és három hét alatt négy ember kényelmesen megcsinálja. A kész téglablokkokat autódarúkon szállítják az építkezés helyére. Á jičíni járásban igen beváltak az ily módon épített tehénistállók, az építkezési vállalat eddig négyet szállított s még nyolcra kaDott megrendelést a szövetkezetektől. — va ezt nem kell külön hangsúlyozni. Ha figyelembe vesszük, hogy 1970-ig egymillió 200 ezer lakást kell felépítenünk és 1965-ig 95 százalékkal növelni az ipari termelést, úgy könnyen megérthetjük, hogy mindezt csak akkor teljesíthetjük, ha a nyersanyaggal gondosan fogunk gazdálkodni, hógy a szükséglet arányban legyen a termeléssel. Ezért kell erélyesen síkraszállni az új technika meghonosításáért és az anyagtakarékoskodásért. Ezért ajánlatos, hogy minden üzemben, minden munkahelyen a kommunisták járjanak elől jó példával és a szocialista munkaversenyben a terv túlteljesítésén kívül a műszaki fejlesztési terv teljesítésére irányítsák a figyelmet. A Gépipari Alkalmazottak Szakszervezetének felhívása: az idén 80 ezer tonna acélt termelni terven felül és a termelésben, fogyasztásban 100 ezer tonna fémanyagot megtakarítani ugyancsak terven felül, tízezer tonna öntvényt gyártani az előírt választékban — ez az első értékes kezdeményezés a XI. pártkongresszus irányelveinek megvalósítására. Ezt a kezdeményezést szükséges, hogy a pártszervezetek a gépiparban, a közlekedésben, az építészetben és minden iparágban a legmesszebbmenő támogatásban részesítsék, mert ez a feladat népgazdaságunk további fejlesztésének szempontjából a mostani időszakban a legfontosabb. Horváth Sándor A cipőgyáriak versenye (ČTK) - A partizánskei Augusztus 29-üzemben sikeresen bontakozik ki a IV. szakszervezeti kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek mozgalma és a szocialista munkaverseny. Az üzem gépészei kötelezettségvállalást tettek, hogy a második negyedévben a munkatermelékenység tervét 101 százalékra teljesítik. Az év végéig terven felül 287 700 korona értékű öntvényt készítenek és ezenkívül az eddig más vállalatoktól beszerzett pótalkatrészeket 100 ezer korona értékben maguk gyártják. A második negyedévben a minőség javításával, jobb munkaszervezéssel és műszaki-szervezési intézkedések érvényesítésével a tervezett kiadásokat 50 ezer koronával csökkentik. 4 Oj típusú zsáktöltőgép a csehszlovák gépipar legújabb gyártmánya, amely a lipcsei vásáron nemzetközi sikert aratott. Az új gép 24 óra alatt 24 tonna cementet rak a zsákokba. Szerkezete eltérő az eddigi külföldön gyártott töltőgépektől. (KP) ¥ Több mint 4 milliárd értékű géppel látjuk el az építészetet (ČTK) - Építészetünknek a harmadik ötéves terv utolsó évéig az 1957-es évben elért eredményekkel szemben az építészeti munkák terjedelmét az egész ágazatban 70 — 80 százalékkal kell növelnie. Az Építészeti Minisztérium vállalatainak eszerint 228 százalékkal kell növelniök a termelés terjedelmét. A feltételezett növekedés csupán a lakásépítkezések terén 260 százalékos lesz. Mivel az- építészeti dolgozók száma csak lényegtelenül — 6,5 százalékkal növekszik, a harmadik ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésében a munkatermelékenység növelése lesz a döntő tényező. A munkatermelékenységnek az 1957-es évvel szemben 1965-ig mintegy 112 százalékkal kell növekednie. Építészetünket annak érdekében, hogy teljesíthesse fokozott feladatait a harmadik ötéves terv utolsó évéig, több mint 4 milliárd korona értékű bel- és külföldi gyártmányú gépekkel látjuk el. így fokozatosan korszerűsítjük az építészeti vállalatok gépállományát. M Ú.I szó Az andódi kertészetben Az andódi szövetkezet kertészcsoportja kihasználja a kedvező időjárást és nagy lendülettel dolgozik. Már egy héttel ezelőtt befejezték a káposztafélék palántázását. Czuczor János, a kertészcsoport vezetője nagy tapasztalattal irányítja a csoport munkáját. Kiválóan dolgozik Szőke Ilona, aki naponta 130 százalékra teljesíti feladatát. A kertészcsoport dolgozói szakszerűen végzik munkájukat. A téli szalmás trágya tárolásával biztosították a hideg iránt érzékeny növények melegágyainak elkészítését. Már két héttel ezelőtt elvetették a paradicsom és a "csemegepaprika magvakat, amelyek egy része üvegházi pikírozott palánta lesz. Szépen fejlődnek a dohánypalánták is. E munkáknál különösen Szekan Károly mutat jó példát. A nagy igyekvés onnan is ered, hogy a csoport dolgozói anyagilag is érdekeltek a termelés túlteljesítésében, mivel a bevételből 40 százalékos pénzjutalomban részesülnek. Kis Lajos, Andóti Hét nappal határidő előtt A balázsfai szövetkezetesek hét nappal a tervezett határidő előtt fejezték be a tavasziak vetését. Ez idén nagy súlyt helyeznek a takarmánytermelésre, hektáronként 10 mázsával akarnak többet termelni. Ily módon a tejhozamot is növelik, tehenenként évi 200 literrel. A szövetkezetben a fiatalok is jól dolgoznak. Elvállalták egy hektár mák, egy hektár kukorica és egy hektár burgonya összes munkálatait. Patasi István, Dunaszerdahely Termeljünk több cukorrépát I A szövetkezeti tagoknak a téli hónapok során több idejük volt elbeszélgetni arról, hogyan javítsák a szövetkezet gazdálkodását és fokozzák a munkaegység értékét. Sokan már az EFSZ-ek IV. országos kongresszusa anyagának megvitatásakor rájöttek arra, hogy a cukorrépa volt az, amely hozzásegítette őket a jó eredmények eléréséhez. Azt lehet mondani, hogy a szövetkezeti tagok egyetlen növényről sem vitáztak annyit és nem végeztek kimerítő számításokat, mint éppen a cukorrépáról. Nagyon jól tudják, hogy a cukorrépa olyan termék, amely kiegyenlíti a növénytermelési és az állattenésztési termelés értékesítésében mutatkozó különbségeket. E szempontból szövetkezeti tagjaink nemcsak népgazdasági téren, hanem az EFSZ-ek megszilárdításának szempontjából is nagyon fontosnak tartják a cukorrépa termesztését. Elemezzük ezt egy példán. A nižnái EFSZ a piešťanyi járásban 1958ban 96 hektáron tervezett cukorrépát 350 mázsás átlagos hektárhozammal. A valóságban 450 MÄZSÄS ÁTLAGOS HEKTÄRHOZAMOT ÉRT EL. A trnavai cukorgyárnak 171 vagon cukorrépát adott át terven felül, amiért 1 038 501 koronát kapott. A növénytermelési terv 1 447 000 koronát írt elő s a valóságban 1741971 koronát értek el, vagyis a tervet 294 971 koronával szárnyalták túl, A túlteljesítésben a cukorrépa részaránya 93,4 százalék volt. Hogy ha ehhez hozzászámítjuk azt a 146 mázsa cukrot, amelyet az EFSZ az átadott cukorrépa fejében kapott, ez 87 600 koronát tesz ki. így tehát az EFSZ a cukorrépatermelés tervének túlteljesítéséért 363129 koronát kapott. A cukorrépa termelési többletéből eredő jövedelem 5 koronával növelte, a munkaegységek értékét. Az EFSZ ezenkívül nagy mennyiségű répaszeletet és répalevelet kap. A ludanicei EFSZ a topoľčanyi járásban a cukorrépa 228 630 koronára tervezett eladási ára helyett 454 016 koronát bevételezett, úgy, hogy a cukorrépának a növénytermelésben 21,8 százalékra tervezett része 48,8 százalékot tett ki. A munkaegység értéke 8,40 koronával növekedett. A bodoki EFSZ (topoľčanyi járás) a munkaegység értékét 9,72 koronával növelte, ami a cukorrépának köszönhető. A branci EFSZ-nek a cukorrépa 8,94 korona növekedést jelentett egy-egy munkaegységnél. Szép eredményeket értek el azok a szövetkezetek is, amelyek kellőképp alkalmazták az öntöző-berendezéseket. így pl. a krásnói EFSZ (partizánskéi járás) AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLETEN 505 MÄZSÄS HEKTÄRHOZAMOT, az öntözetlen területen csupán 310 mázsás hektárhozamot ért el. Á Trenč. -Bohuslavice-i EFSZ (Nové Mesto n. Váhom-i járás) az öntözött területen 450 mázsás, az öntözetlen területen csak 375 mázsás hektárhozamot ért el. örvendetes, hogy a szövetkezeti tagok Kelet-Szlovákiában is fokozott figyelmet kezdtek szentelni a cukorrépának. így pl. a sol'i EFSZ (prešovi kerület) 620 mázsás hektárhozamot ért el. A trebišovi EFSZnek 482 mázsás átlagos hektárhozama volt. A cukorrépa sokoldalú használhatóságával messze túlszárnyalja a cukorgyári nyersanyag keretét. Magas takarmányértékével A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FONTOS RÉSZÉT KÉPEZI. A cukorrépa melléktermékei, mint a répaszeletek, répafej és a melasz, igen fontos takarmányt képeznek. A cukorrépa befolyását az állattenyésztési termelésre legjobban abból látjuk, hogy 300 mázsás hektárhozamú átlagtermésnél a cukorrépa takarmányértékéből 700 liter tejet vagy pedig ^00 kg húst nyerhetünk. Ha akadr- iák még tamáskodó szövetkezeti tagok, úgy vegyenek kezükbe ceruzát és számítsák ki azt a gazdasági hasznot, amelyet az egyes EFSZ-eknek a cukorrépatermelés jelent. (Lo) ÜJ SZÖ 5 * lí">9. április 1.