Új Szó, 1959. április (12. évfolyam, 89-118.szám)

1959-04-04 / 92. szám, szombat

1 k Francia Kommunista Párt javaslata a demokratikus erők közös akciói kérdésében Párizs (ČTK) - A I'Humanité április 2-i számában hírt közöl arról, hogy a Francia Kommunista Párt politikai irodája március 21-én a De­mokratikus Erők Szövetsége elnökségének levelet küldött, amelyben ja­vasolja a Francia Kommunista Párt és a Demokratikus Erők Szövetsége küldöttségeinek együttes ülését, amelyen megtárgyalnák azon célok egy­séges akciójának lehetőségeit, amelyeket közösen tűznének ki. MAGYARORSZÁG SZABAD ÉLETÉNEK 14. ÉVE A Demokratikus Erők Szövetsége, amely a múlt év nyarán alakult mint a személyi hatalom elleni nem kom­munista ellenzék közös szervezete, alakulatainak úgynevezett „egyesü­lési okmányt" küldött, amelyet alá kell írniok. A Demokratikus Erők Szövetsége a baloldali radikálisok­ból, a Szocialista Baloldali Szövet­ségből, az autonóm szocialistákból és egyes kisebb baloldali csoportok­bői áll. Tekintettel arra, hogy a Francia Szocialista Párt a jobboldali Mollet­féle vezetőség uszályhordozója, a Demokratikus Erők Szövetsége kép­viseli a legjelentősebb szervezetet, amellyel a Francia Kommunista Párt együttműködésre léphetne a s'.emé­lyi hatalom rendszere elleni harcra. Ezért magától értetődő, hogy abban az időben, amikor Franciaországban növekszik az elégedetlenség, amelyet főképpen az életszínvonal romlása idéz elő, a Francia Kommunista Párt a Demokratikus Erők Szövetségé­hez fordul azzal a javaslattal, hogy együttes ülésen találkozzanak abból a célból, hogy megtárgyalják a kö­zös köztársasági akciók lehetőségeit. Az Európai Gazdasága Tanács a szocialista országok gazdaságának fejlődéséről Genf (ČTK) Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának keretében működő Európai Gazdasági Tanács április 2-án Genfben nyilvánosságra hozta az európai szocialista államok gazdasági fejlődésének áttekintését, amelyből kitűnik, hogy a termelés ezen országokban 6-9%-kaI emel­kedett. A jelentés közli, hogy ezt az elő­retörést az aratás csúcseredményei —főképpen a Szovjetunióban, Len­gyelországban és a Német Demokra­tikus Köztársaságban —, továbbá az ipari fejlődés gyors fejlődése hozta. Az Európai Gazdasági Tanács az ipa­ri termelés növelésének alapjaként rámutat a berfiházások jobb felhasz­nálására és a -munkatermelékenység fokozására. Csupán csekélyebb mér­tékben járult hozzá új dolgozók özönlése az iparba. A jelentés hozzá­fűzi, hogy egyes országokban az ipa­ri termelés emelkedett, annak elle­nére, hogy a munkahetet lerövidítet­ték. A reálbérek is emelkedtek, elsősorban Csehszlovákiában és Ro­mániában. Az Európai Gazdasági Tanács át­tekintésében megállapítja, hogy a szocialista országoknak sikerült ki­küszöbölniük a termelésben mutat­kozó szük profilokat, különösen az üzemanyagok és a nyersanyagok el­látásában. Ehhez nagymértékben já­rult hozzá az a támogatás, amelyben a Szovjetunió részesítette a többi szocialista államot. A Szovjetunió széntermelése az 1954. évhez viszo­nyítva megkétszereződött s a Szov­jetunió most már nem importál, ha­nem exportál szenet. A hengerelt acél és színes fétnek szovjet terme­lése gyakorlatilag kiküszöbölte e té­ren a Kelet-Európában mutatkozó hiányt. BERLIN, a kettészakított város A Szovjetuniónak a berlini kérdés megoldásával kapcsolatos nagy je­lentőségű javaslata óta a sajtó rend­szeresen foglalkozik a kettészakított város problémájával. A 884 négyzetkilométer területű Nagy-Berlin 55 százaléka, azaz 481 négyzetkilométer az amerikai, brit, illetőleg francia szektorhoz tartozik. A három nyugati hatalom szekto­rát 1948-ban politikailag kiszakítot­ták Berlinből és közigazgatásilag Nyugat-Berlin néven egyesítették. Az amerikai szektorban 1 millió 90 ezer, a brit szektor területén 670 ezer, a francia szektorban pedig 470 ezer ember lakik, így Nyugat­Berlin összlakossága 2 millió 230 ezer fő. A Nyugat-Berlinbe vezető légi, szá­razföldi és vízi útvonalak a Német Demokratikus Köztársaság felségte­rületén haladnak át. A nyugati hatal­mak által megszállt Nyugat-Berlin idegen testként ékelődik az NDK te­rületébe és ugródeszkául szolgál a szocialista országok, különösen a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyel­ország elleni kém- és szabotázscse­lekmények végrehajtására. Ennek megszüntetését célozza a szovjet ja­vaslat, amely szerint Nyugat-Berlin (esetleg az ENSŽ ellenőrzése alatt) szabad várossá válna. (szily) Új csehszlovákiai energetikai berendezés Magyarországon Budapest (ČTK) A Nagy-Budapesthez tartozó Zuglón április 1-én csehszlovák gyártmányú szinkronikus kompenzátort he­lyeztek üzembe, amely lehetővé teszi az eddigi magyarországi energetikai források jobb kihasználását és fokozza a villanyeró­müvek hatékonyságát. Ezt a berendezést, amely eddig a legnagyobb a Magyar Nép­köztársaságban, a plzeňi V. I. Lenin Üzem és a prágai elektrotechnikai üzem gyár­totta. A fogyasztási cikkek piacán a hely­zet az 1950. évhez viszonyítva javult és kiegyensúlyozottabb volt, mint Nyugat-Európában. A kereslet fő­képp a hosszútartamú közszükségleti cikkek iránt növekedett, úgyhogy a keresletet nem lehetett teljes mér­tékben kielégíteni. A jelentés rámu­tat arra, hogy ezen gyártmányok, pl. televízióskészülékek, rádiókészülékek és varrógépek ára a Szovjetunióban alacsonyabb, mint Nyugat-Európá­ban. Az Európai Gazdasági Tanács ál­tekintésében megállapítja, hogy rend­kívüli mértékben fejlődött az isko­láztatás, a kulturális szolgálatok és az egészségügy. Az élelmiszerek, ru­házat és a fogyasztási cikkek szük­ségletét mindenütt teljes mértékben fedezték. A Magyar Népköztársaság ápri­lis 4-én felszabadulásának 14. évfordulóját ünnepli. A gazdasági és kulturális építésben elért ed­digi sikerek büszke mérlegelésé­re tekinthet vissza ez alkalomból. Amikor 14 évvel ezelőtt a szov­jet hadsereg Magyarország terü­letéről kiűzte a fasiszta csapato­kat, létrejöttek annak fő felté­telei, hogy az ország új körülmé­nyek közepette, a népi hatalom fennállásának viszonyai közepette fejlődjék. Valóra vált a magyar nép legjobbjainak álma. Nagy távlatok nyíltak az új Ma­gyarország előtt, de itt volt még a múlt áldatlan öröke. Az évtizedekig tartó fasiszta uralom alól felszabadult ország új életet kezdett élni. A háború utáni gazdasági megújhodás idő­szaka után a hároméves tervben és az első ötéves tervben létre­jöttek az általános fejlődés alap­jai. Az ellenforradalmi erők ma­radványai és az imperialista kö­rök persze más terveket szőttek. Ki akarták szakítani az országot a szocialista államok családjából, de ez 1956-ban nem sikerült az ellenforradalomnak. Megváltoztak a történelmi viszonyok, fordulat következett be az erők viszonyá­ban. A magyar dolgozók a test­vérnépek segítségével megvédték és megszilárdították a népi de­mokratikus rendszert. Magyarország most, a viszo­nyok gyors konszolidálása után, újult erővel fejlődik. Tavaly már gazdaságilag talpraállt és az új hároméves tervben nagy alkotó­programot tűzött ki. A mezőgaz­daságban tömegméreteket öltő szövetkezeti mozgalom megterem­ti a korszerű mezőaazdasági nanvüzemi termelés feltételeit. Az életszínvonal rendkívüli módon emelkedett. A kulturális életet is nagy aktivitás és tömeg­alap jellemzi. A sikeres alkotó­munka légköre honol ma a nép országában. A magyar nép tudatában van, A BUDAPESTI SZABADSÄG-HEGY LÄTKÉPE TAVASZI LEVEGŐ Vasárnap felmentem a Halászbás­tyára, magamba szívni Budapest il­hogy a szocialista tábor testvér- latát. Csattogtak a fényképezőgépek népeinek családjában a zavartalan s a város kéklő párában úszott oda­békés alkotás nagy távlata nyitva lent. Az emberekben volt valami ün­Sj van előtte. nepélyesség. A tavasz bágyadtan ránk $ „,,,,„,,,,„,„,,„,,,,,,,,,„,,,,, A Nap felé fordultak az arcok, ssfsssssssssssssssss,sssssss/*sssssss , szelíden kongott a Mátyás-templom • m. A r a •• • r \nágyharangja s midenüvé elért a fa­NATO tanácsának ülése í kad6 r u^ ek tavaSfzi Mrm á> a­16 voi t • • WUIIMVJ14MM..I M • a lánykacajból és bogárzümmö­Eisenhower ezután így folytatta | Oé'böl fonódott kedves hangzavar „Mindig nyitva hagyjuk az utat a be- \^ankat atitatta március Szótlanok csületes meobeszélések előtt kor- § voltun k> nezelodtunk, pihentünk. S a mányaink"flSdSÍ ^^éú^ti^,^^' 1^ öröme közt folytatnak a Szovjetunióval... E ta- | " d° lc e, í a r ™ n t, e^ ~ eszunkbe nácskozásokat továbbra is folytatjuk. \' utot t mosunk, eletünk. Ezután is konkrét és reális javasla- $ A hunyorgó napfény kezünkbe nyo­tokat terjesztünk elő a leszerelésre, §mott egy láthatatlan ceruzát s mi, Németország problémájának igazságos ^ míg csillámlott a fény, számvetést megoldására, az európai biztonság ^csináltunk a jelenről. Mi új itt? Mi megteremtésére és a világürkutatás- ^ változott ? Milyen is a budapesti le­ban való együttműködésre." \vegő? Washington (ČTK) - A NATO tanácsának ülését csütörtökön dél­előtt kezdték meg az USA főváro­sában ezen agresszív paktum tag államai külügyminisztereinek rész­vételével. Az ülés megnyitásakor, amely ülést a NATO 10-éves fenn­állásának megünneplésére tartanak Eisenhower, az USA elnöke mon­dott bevezető beszédet. Eisenhower oly értelemben beszélt, mint hogyha a NATO-t nem a szo­cialista államok ellen irányuló ag­resszív szándékkal alapították volna, hanem mintha a NATO célja a háború meggátlása és a nyugati civilizáció védelme lenne a Szovjetunió részé­ről fenyegető „veszedelem" ellen. Eisenhower azt állította, hogy a -NATO megalakítása ezen paktum tagjai kö­zötti gazdasági „együttműködés" új és „biztonságos" lehetőségeit nyitotta meg és ezzel megszilárdította a poli­tikai kapcsolatokat. dig gyakorlati elintézésére fognak | , ceruzánk csak azt jegyezte torekedn. a Szovjetumoval. i fel Q számvetés sorárl} ami véletlenü l Beszédének befejező részében Ei- Meszünkbe jutott. senhower megkísérelte azt állítani, i £z mtyá s. templom is müyen k o. hogy a szocialista országok .világura- s v M " azem t Majdnem pusztu­lomra törekszenek és kijelentette, ^ ásnafc indult a ré i J müreme k. Ny i. hogy az „igazságos beke megőrzése ^fogatom a szemem, odapislogok. a nyugati hatalmaktól bátorságot čs ^ restaurált épület mészkőkockái já­áldozatkészséget fog követelni. ÚJABB BIZONYÍTÉKOK a bonni kormány revansista politikájáról ernek a mérlegben e * ,.. .. .. most még nem áll rendel- gondolok. Nem kőművesek es merno­megjegyzéssel látják el. í kö k ~ szerelmes müvészkezek raj­i ' '-TÓÓ t i - VTnliňk n Vňr i'/i nrrulrtrnr Ar pmhpr ^tékosan verik vissza a fényt. S min ^denütt a munka jó szerszámai, áll­§ ványerdeje, szépsége akarata. Milyen ^yoľŕ a Fortuna utca? Azelőtt? Ne ^keltegessük a régi bajokat, inkább de­rüljünk a jelenen. A már-már vat­\tában tartott prágai Hradzsin jut ^eszembe, vagy a szépséges varsói Berlin (ČTK) - A német egység met konszernek a mérlegben e vál- ^ztári Rynek, ha a Várnegyed jelenére bizottsága terjedelmes dokumentum­anyagot hozott nyilvánosságra, mely igazolja, hogy a nyugatnémet kor­mány poHtikai céljai és módszerei azonosak a hitleri fasiszmus céljai­val. A nyugatnémet kormány politikai fő irányvonala az a terv, mely össze­gezi a nyugati hatalmak és a szö­vetségi köztársaság elképzeléseit „Németország egyesítéséről". E terv szerint az „egyesítés" folytán a nyu­gatnémet militarista rendszert az NDK mai területére ls ki kell ter­jeszteni, második részében pedig ná­ci példára alá kell ásni Lengyelor­szágot és Csehszlovákiát. E politika hátterében éppúgy, mint a második világháború előtt, a nyugatnémet monopóliumok állanak. Ezek pénzelik Adenauer Keresztény­demokrata Unió pártját éppen úgy, mint annak idején Hitler nemzeti szocialista pártját. A nyugatnémet monopóliumok az agresszív keleti politika segítségével akarják isméf hatalmukba keríteni az NDK-ban. Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban az államosított vál­lalatokat. Jellemző, hogy a nyugatné­Iala tokát kezesre' (Az NDK-ban" 786, Lengyelországban ^ tolják a Vár új arculatát. Az ember 172, Csehszlovákiában 8, a Szovjet- büszkeséget úgy szereti. Nagyobb unióban 28 „ilyen" üzemről van szó.) ^lélegzetet vettem, mikor a Fortuna \ - * f— butnňn mp.nŕem. nŕ. 4 nnninnnlirmus ní. A német egység bizottsága fon- ^utcán mentem át. A nacionalizmus öl. tosnak tartja az áttelepültek problé- ^ patriotizmus felemel. S felénk rá­máját, akiket az NSZK-ban még ^gyogtatja Buda új ékszerét. mindig „elűzötteknek" minősítenek. ^ Budapest ragyogni fog. Vagy már Noha eredetileg körülbelül nyolc mii- \ragyog? Nem akarok a valóságnál lió személyt telepítettek át Nyugat- ^többet mondani. Egy leheletnyi ha­Németországba, most hivatalosan ^ mtsságr s már a többi, ami igaz, még több mint kilenc millió „elűzött" él i a 2.« , s kétséges lesz általa. De azt ott, mivel azokat a gyermekeket is fc;áthatja mindenki, hogy Pest helyen­„elűzötteknek" minősítik, akiknek $ kérlt má r ragyog. Mennyire restel­egyik szülője áttelepült. |kedtürik régen a rossz utcavilágítás ~ ^ miatt. Azóta fényárba borult Buda­• • .i » i k pest egy része, a Nagykörút jó da­nUSZaK-KlíiagyaSOK arabja s jöttek a kíváncsiság új, _ D-.L. wjJiLan ^kedves játékai: hol gyulladnak ki leg­Q KUnr°Viaereen ^közelebb az ostornyelek, neonrózsák, Bonn (ČTK) - A Nyugatnémet- Ijf^* ka r° k? Bu dT^ , ÖrÜL A V i' országi Bányászok Szakszervezeti | ^gosságnal nincs jobb dolog. Szövetségének legutóbbi adatai sze- $ Körülöttem a történelem taposta rint a Ruhr-vidéki bányászokat már §öreg köveken autók parkíroznak, eddig 4 millió úgynevezett szabad § Wartburgok, Moszkvicsok, Skodák. műszakkal, vagyis 86,4 márkával ká- § Eszembe jut a sok régi leprataxi, a rosították meg. Az egyik nap például ^múzeumi darabok, melyeket Budapest 279 800 bányász nem dolgozhatott. J használni kényszerült. Magyarországon volt forgalomban a világ egyik leg­régibb Fordja, ez a múmia s még emlékszem a kocsiajtók felirataira: ne vágd be, kérlek, mert kiesik. Ma áradnak be az új személygépkocsik. Megváltozott az utca arca, s hol van már a tavalyi hó? Volt idő, mikor csak vendégjáró művészek csomagjaiban, vagy külke­reskedelmi utazók magánkofferében érkezett az országba narancs. A kül­kereskedelem nem kis áldozatot hoz azért, hogy ilyen bőségben legyen ná­lunk füge, citrom, narancs, mandarin. Az élet egész kultúrája megválto­zott, vagy változik. Való igaz, a vi­lág mindig elöremegy, de nálunk van valami hirtelen, valami ugrásszerű életünk javulásában. Néhány éve volt idő (a rossz ter­més is tette), hogy esemény volt, ha egy Közértben 11,40 filléres asztali fehéret lehetett kapni. Ha van pén­zem és önmagamhoz elég nagylelkű vagyok, akár tokaji aszút is kortyol­gathatok. Van minden. Még medoc noir is. Oj, hogy van frizsider (egye­lőre kevés,), új a könyvek új köntöse, mennyi kis műremek! Az egész élet gazdagabb, tisztább, rokonszenvesebb. Zsúfoltan utazunk és zsúfoltan la­kunk - de nem él zsúfoltan a világ bármelyik világvárosa? A lakáshiány világjelenség - bár a pesti társbér­lőknek ez sovány vigasz. A valódi vi­gasz az építés, melynek árama ma át­járja az egész kétezer éves és két­milliós Budapestet — e város úgy épül, mint tizennégy év óta soha. S ezek az új házak nem állnak hap­tákban, közös egyenruhában — a for­mát alakító ízlés felszabadult, ele­venebbek a színek, bátrabb a képzelet, szárnyalóbb a tervezés s már nem földhözragadt. Egy külföldi néhány éve megje­gyezte: Budapest kopott. Szép, de ru­hája viseltes. Igaza volt. De az is igaz, hogy ez a város önnön csinosí­tására még sohasem költött annyit, mint napjainkban. A Nagykörút új köntösbe öltözött. A Mártírok útján két új ház épült, s épül további négy. Tessék végigjárni az új Üllői utat. Vagy bármelyik forgalmas utcát. Az ember csudálatos. Átjárja valami ne­vetlen érzés, valami furcsa kis re­megés, valami átható jó öröm, ha újat lát. Az új erő. Az új büszkeség. Az új élet, s forrása valaminek, amely­ből megint új születik. De a Nap már átfordult a zeniten és lomhán úszik tovább a város fe­lett. Elfogytak az utolsó filmkockák. Szedelőzködnek a bágyadt öregek és a fiatal szerelmesek. Odalent, mintha ernyedtebbé váltak volna a házak kéklő pipafüstjei. Kész az ebéd, megkondult a nagy­harang, mi meg megindulunk az ízek nyomába, március mámorában. P. R., Budapest UJ SZÖ 4 * 1959- április 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom