Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-11 / 69. szám, szerda

Megkezdődött a Lengyel Egyesölt Munkáspárt III. kongresszusa Varsó (ČXK) - Varsóban a Tu­domány és Kultúra Palotájában március XO-én délelőtt 10 órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusa. A kongresszus megtárgyalja a Lengyel Egyesült Munkáspárt I Központi Bizottságának jelenté­ül sét, a népgazdaság fejlesztésének ü irányelveit, valamint a mezőgaz­• dasági politika elveit az 1959­• 1965. évi időszakra, jóváhagyja az S alapszabályzatban eszközölt vál­toztatásokat és megválasztja a I Lengyel Egyesült Munkáspárt új H központi szerveit. A KONGRESSZUS az Internacionálé hangjaival kezdődött. Ezután Wla­dislav Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszélt. Rámutatott arra, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusa mérföldes lépés lesz a szocializmus építésének útján Lengyelországban. A küldöttek egy percnyi csönddel adóztak a párt azon kimagasló kép­viselőinek, akik a párt II. és III. kongresszusa közötti időszakban hünytak el. A kongresszus résztvevői viharos lelkesedéssel fogadták a kommunista és munkáspártoknak 41 országból érkezett küldöttségeit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét Á Szahara sivatag csaknem hozzáfér­hetetlen részén Colomb-Behartól 600 ki­lométernyire délre a franciák atomfegy­verkísérleti támaszpontot építenek. (ČTK) Az algériai orani katonai bíróság 9 al­gériai hazafit halálra ítélt a nemzeti fel­szabadító hadsereg harcaiban való rész­vételért. További 4 algériait életfogytig­lani kényszermunkára Ítéltek. (ČTK) Az ománi imamátus kairói képviseleti hivatalának jelentése szerint az ománi nép hazafias erői Dzsebel Ahdar térsé­flében folytatják elkeseredett harcukat a brit egységek ellen. Az angol haderők két nap alatt 84 katonát vesztettek. (ČTK) N. G. Ignatov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a párt KB tit­kára vezeti. Kína Kommunista Pártja A varsói Kasprzak-rádiókészülékgyár dolgozói a Lengyel Egyesült Munkás­párt 111. kongresszusának tiszteletére új népirádiót készítettek. Képünkön Sta­nislaw Mátyás mérnök, a rádiógyártás vezetője, aki a legjobb érdemeket sze­rezte a Figaro nevű néprádió szerkesz­tésében. CAF jelvétele küldöttségének élén Csu-Te marsall, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja áll. Csehszlovákia Kommunista Pártja küldöttségének vezetője Rudolf Ba­rák, a CSKP KB politikai irodájának tagja. Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságának küldöttségét Hermán Matern, a párt Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagja, a Román Munkáspárt küldöttségét Petre Borila, a párt Központi Bizottsága politikai irodá­jának tagja, a Bolgár Kommunista Párt küldöttségét Ancso Sztajkov, a párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttségét Maro­sán György, a párt Központi Bizott­sága politikai irodájának tagja és az Albán Munkapárt küldöttségét Szpiro Koleka, a párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja vezeti. A Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusán részt vesznek a., többi lengyel politikai pártok — az Egyesült Néppárt (parasztpárt) és a Demokrata Párt — küldöttségei is. A kongresszus elnökségének, tit­kárságának és mandátum-bizottságá­nak megválasztása és a napirend jóváhagyása után Wladislav Gomul­ka, a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszámolt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tevékenysé­géről. Miért nem írt a belgrádi BORBA a csehszlovákiai árleszállításról Belgrád (ČTK) - A belgrádi Borba március 9-i számában „A készáru és az árak" címen cikket közölt, amely­ben bírálja a jugoszláv konfekció ki nem elégítő minőségét és magas árait. A lap utal arra, hogy a textil­ipar Jugoszláviában is jelentős fej­lődést ért el a háború utáni évek­ben, azonban a termelés elégtelen, nem jó minőségű és az árú arányta­lanul drága. 1958-ban hivatalos jugoszláv ada­tok szerint egy munkáscsalád havi átlagjövedelme 12 260 dinárt tett ki; egy silány minőségű férfi készruha mintegy 18 ezer dinárba, egy férfi­ing 1600-3000 dinárba, egy ballon­selyem női kabát mintegy 11 ezer dinárba, férfi félcipő 3500-5000 di­nárba került. Teljesen érthető, hogy ilyen körül­mények között a belgrádi lap nem szánhatta el magát arra, hogy olva­sóit a közszükségleti cikkek árának széleskörű leszállításáról tájékoztas­sa, amelyet néhány nappal ezelőtt hajtott végre a csehszlovák kor­mány. A belgrádi Borba erről az ár­leszállításról vasárnapi kiadásában még csak említést sem tett. AAA*AA ** AA*A AAA AA AAAAA AAAAAAAAAA A*irk*icA*1ck*1ck*irk**icki^ A franciaországi községi választásuk első menete után A londoni diá­kok tüntető fel­vonulást rendez­tek, tiltakoztak a kormány politiká­ja ellen, amely igyekszik vérbe­fojtani az afrikai népek szabadság­mozgalmát. Az ötödik köztársaság amely­nek intézményei csupán néhány hó­nappal ezelőtt öltöttek formát, tör­vénnyel állapította meg a francia köz­ségi tanácsok megválasztásának mód­szerét. Mindeddig a községi tanácso­kat valamennyi 9000 lakos feletti köz­ségben az arányos képviselet elve alapján választották meg, s csupán a kisebb helyiségekben érvényesül az igazságtalan többségi rendszer. Az ötödik köztársaság rezsimje azonban ezt a rendszert kiterjesztette vala­mennyi 120 ezer lakoson aluli község­re. Céljuk világos volt. A többségi rendszer segítségével akarták „szá­raz úton" eltávolítani a kommunistá­kat a községi tanácsokból. Csupán a 14 legnagyobb francia városban nem alkalmazták ezt a rendszert, mert a törvény szerzői jogosan féltek attól, hogy ez ellenük fordulhat. Nos — vége van e választások első menetének. Az eredményeket tegnap eléggé részletesen közöltük. A Francia Kommunista Párt, amely a novemberi parlamenti választásokon bizonyos, helyenként jelentős vesz­teségeket szenvedett, ezúttal az 1959. március 8-i választásokon az első menetben kifejező-győzelmet ért el, úgyszólván mindenütt érezhetően megerősítette pozícióit, teljesen fel­újította 1953. évi (az utolsó községi választások előtti év) helyzetét. Sőt sok helyen további híveket nyert, akik reá adták szavazatukat. A köz­ségi választások első menetének ezt a fő jellemvonását kénytelen beis­merni az egész párizsi reakciós sajtó is. A franciaországi községi választá­sok első fordulója eredményeinek ér­tékelésében végeredményben az a döntő, hogy helyes arányt állapítsunk meg ehhez az eredményekhez vezető okok között. Felmerülnek ugyanis olyan hangok, amelyek megkísérlik a községi választásokon leŕolyt sza­vazás jelentőségének csökkentését a helyzet olyan beállítását, mintha itt csupán „a tanácstagok" népszerűsége lett volna a döntő, nem pedig a kér­dés politikai oldala. Az ilyen „érvek" segítségével azután forgalomba hoz­nak olyan állításokat, miszerint a vá­lasztások. első menetének eredmé­nyeit nem lehet az új rendszer iránti bizalmatlanság megnyilvánulásának tartani, hanem csak — végső esetben — valamilyen „intelemnek". Ezzel az állítással nehezen érthe­tünk egyet. A valóságban éppen a községi tanácsok munkájában — jól­lehet jogkörüket a törvény minden­képpen korlátozza, sokkal nagyobb mértékben, mint a mi nemzeti bízott­j ságaink jogkörét — tükröződik a leg­; világosabban a pártok politikája. Ha tehát a francia közvélemény jobb ta­pasztalatokat szerez a baloldali, fő­képp kommunista községi tanácsok­kal, ugyanakkor nagyon rossz tapasz­talatai vannak a jobboldali községi ta­nácsokkal. Ilyen értelemben a községi választások valamilyen különleges jellegéről beszélhetünk. Az Új helyzet azonban az idei községi választásokat új megvilágí­tásba helyezte. E helyzetben legalább is formálisan új az ún. Unió az Üj Köztársaságért, amely nem egészen négy hónappal ezelőtt a novemberi parlamenti választásokban figyelemre méltó számú szavazatot szerzett. Ha azonban ily rövid idő alatt az ilyen országos politikai szervezet oly sok választót veszít, mint ebben az idő­ben éppen az előbb említett Unió vesztett, akkor ez nem véletlen, sem­pedig a specifikus községi viszonyok hatása, hanem kell, hogy mély poli­tikai okai legyenek. Annál is inkább, mert az unió az egész kampányba — s vele együtt majdnem az egész burzsoá tábor — azzal a harci kiál­tással ment: „Űzzétek ki a kommu­nistákat a községi tanácsokból" — tehát lényegében ugyanazt hangoz­tatva, mint a parlamenti választások idején, amikor a reakció a kommu­nistákat akarta kiszorítani. A francia tömegek akkor — azáltal, hogy e lárma hidegen hagyta őket — bizonyos politikai álláspontot foglal­tak el, amelynek Franciaország összes barátai csak örülhetnek. Franciaor­szág ébredezik a lidércnyomásos álomból, amelyet az ötödik köztársa­ság nyakán hagyott minden ismert „vívmányával". Természetesen felelni kell arra az elkerülhetetlen kérdésre — mit adott? A községi választások jóllehet a baloldal nagy sikerét jelentik, mit sem változtatnak a demokrácia meg­nyomorításának tényén. Ezenfelül számolni kell azzal, hogy a választá­sok második menetében, amikor szó­hoz jutnak a reakciós tömbök, a 37 889 község közül sokban (csupán a 14 nagy városban döntött már az első, menet) az igazságos képviseletet el­ferdítették és meghamisították. A községi választások jelentősége abban rejlik, hogy elképzelést ad az ország pszichológiai állapotában be­állott választásról, a baloldalban újból tudatosítja saját erejét, azt a tuda­tot, hogy hatalmasan támogatják őt a franciák milliói. Franciaország első­sorban a francia kommunisták két­ségtelenül tovább fognak harcolni a reakciós kalandpolitika ellen, a foko­zódó szociális igazságtalanság ellen, a bonni revansisztákkal való puszi­pajtáskodás ellen. A községi válasz­tások eredményei elsősorban kifeje­zésre juttatják a nép őszinte rokon­szenvét e harc iránt. És a mai helyzetben ez a maximum, amit a munkásosztály, a demokrati­kus Franciaország március 8-án sza­vazásával kifejezhetett és ki akart fejezni. Jiri Hochman N. Sz. Hruscsov ä berlini dolgozók gyűléséit; A németországi helyzet normalizálására törekszünk küszöbölni mindazokat az okokat, amelyekből feszültség és konfliktusok származnak, annak* el kell ismernie, hogy javaslataink ésszerűek és elfo­gadhatók. A megszállási rendszer Nyugat-Ber^ linben való megőrzésének hívei a legkülönbözőbb dajkameséket költik arról, hogy az NDK meg akarja hó­dítani Nyugat-Berlint. Ez a Német Demokratikus Köztársaság nyílt meg­1 rágalmazása. Csodálkozást kelt, hogy a nyugat-berlini szenátus egyes ve­zető személyiségei, akik állítólag egyedül hivatottak a városnak és la­kosságának érdekeit védelmezni, ál j lást foglalnak a város idegen alakula-i tokkal való megszállásának fenntar­tása mellett. Legyen szabad megkérj deznem •— kinek az érdekei vezetik őket. Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá valő átalakításának javaslata széleskörű támogatásnak örvend. Vannak azonban olyan emberek is, akfli azt a nézetet vallják, hogy Berlinnek nem-í c/ak nyugati, hanem keleti részét is sza* bad várossá kellene nyilvánítani. Ezek *i urak nyilvánvalóan megfeledkeznek arról. (Folytatás az 1. oldalról) azt a körülményt. hogy még nem jött létre semmilyen békeszerződés, hogy azután a nekik megfelelő pillanatban a jelenlegi „hidegháborút" tényleges, háborúvá változtassák. Az ilyen államférfiak azonban nem találnak megértésre saját országuk­ban, sem pedig az egész világ nem­zetei részéről, hanem ellenkezőleg, elítélés lesz osztályrészük. Ügy tűnik, hogy a békeszerződés megkötése mindenkinek érdeke. Nyugati szövet­ségeseink azonban, akik oldalunkon állottak a háborúban, most az NSZK kormányával együtt a német béke­szerződés megkötése ellen fordulnak. Ezzel olyan helyzet keletkezett, hogy az az állam, amelynek vezető tényezői a német militaristák akara­tát fejezik ki, azon szövetségeseink szövetségesévé vált, akik velünk együtt a hitleri Németország ellen harcoltak. És ez a szövetséges a mi volt szövetségeseinkbe kapaszkodik, hogy meghiúsítsa a háború maradvá­nyainak kiküszöbölését és a béke­szerződés megkötését. A nyugatné­metországi ügyes politikusok el akarják halasztani a békeszerződés aláírását azért, hogy atomfegyve­reket nyerjenek és amíg ez sikerül nekik, hogy jobban megdolgozhassák Nyugat-Németor­szág lakosságát egy új háború ér­dekében. Az emberek azonban a német kérdés konkrét és reális megoldását várják. Ehhez a legfontosabb lépés KÉP A BERLINI WERNER SEELENBINDER-CSARNOK­a békeszerződés BAN TARTOTT TÖMEGGYÜLÉSRÖL megkötése mindkét fennálló német állammal. h o9.y Berlín a z NDK fővárosa. Nyilván­A békeszerződés aláírása egyidejű- valóan az NDK terUleté t szeretnék a sza­leg Nyugat-Berlin kérdésének meg­bad városhoz csatolni. Sokkal logikusabb . . . . , - volna arról beszélni, hogy Berlin egész oldását jelentene, amely mint Nagy területe tartozzék az NDK-ba. Megismét­Berlin része kell, hogy az NDK terű- lém, hogy ez igazságos volna. Magától letének alkotó részét képezze. Ami- értetődik, hogy nem teszek erre javasla­kor felvetettük a megszállás marad- tot, csupán megjegyzem ezt, hogy rámu­vánvainak kiküszöbölését Nyugat- tassak, milyen abszurd az a javaslat, hogy Berlinben és a viszonyok normalizá­lását a városban, tekintetbe vettük egész Berlint nyilvánítsák szabad várossá. Szeretném, ha mindenki világosan meg­értené, hogy a két német állammal kö­azt, hogy a háború utáni években tend ö békeszerződésre és a nyugat-berlini Berlinben más gazdasági és politikai megszállási rendszer megszüntetésére tett feltételek alakultak ki, mint az NDK- javaslatunkat az a törekvés vezeti, hogy ban. Józanul tekintünk e kérdésre és mindkét tábor fegyveres erőit kirekesszük megértjük, hogy Nyugat-Berlin beta- é s normalizáljuk a helyzetet a világnak golása az NDK-ba fájdalmas fordula- ezen a rész é, n- N? ,n k™? ,J U k.. "°" ke t> tot jelentene a nvuoat-bprlini lakos sem ene r8'»nkat, hogy kiküszöböljük a tot jelentene a nyugat-Dernni laKos- Németországban most kialakult veszélyes sag megszokott eletmodjaban. helyzetet. Az imperialista urak próbálják Ezért a Szovjetunió javaslatot ter- meg a nemzeteknek bebizonyítani, hogy a jesztett elő, hogy Nyugat-Berlinnek népek érdekében cselekszenek, ha meg­adják meg a szabad város statutumát. kísérlik e háborús tűzfészek fenntartását E javaslat megvalósítása semmiképp Eu r°pa szivében. És ha a nyugati hatal­sem változtatja meg a dolgok jelen- mak vonakodnak aláírni a békeszerződést leoi állását Nvunat-Berlinhpn azzal a mindket neme t állammal, akkor mi ennek legi aiiasat JNyugat-Beriinoen azzal a elIenér e békeszerződést írunk alá a Né­kivetellel, hogy megszűnne a megszal- me t Demokratikus Köztársasággal. lási rendszer. Az eddigi társadalmi Ma a szovjet nagykövetségen fogadtam rendszer továbbra is megmaradna. Sem Erich Ollenhauert, a Nyugatnémet Szo­a jogrendszerben, sem pedig a köz- ciáldemokrata Párt elnökét. Számos kér­életben semmilyen változást nem désről beszélgettünk. okozna A német szociáldemokraták annak ide­Semmilyen államnak sem szabad - JlÄ beleértve a két német államot is ciáldemokratáknak azt kívánni, hogy jól beavatkoznia a szabad város ügyeibe, tudatosítsák felelősségüket a történelem­Nincs semmi kifogásunk az ellen, hogy az ENSZ közrehasson a német­országi biztosítékokban. Ha szüksé­gesnek mutatkozik, abba is bele­egyezünk, hogy az USA, Nagy-Bri­tannia, Franciaország és a Szovjet­mel szemben, felelősségüket a munkásosz­tállyal szemben és törekvéseiket azon kérdések megoldására irányítsák, amelyek mérhetetlenül fontosak a munkásosztály és az egész német nép szempontjából. A jelenlegi feltételek között a német szociáldemokratáktól józan megértést unió, vagy pedig a semleges országok várunk el. És ha ezt a megértést nem valamilyen minimális katonai egysé- fogják tanúsítani, ha nem tesznek meg geket tartsanak Nyugat-Berlinben, mindent, amit meg kell tenni a nép és amelyek védelmeznék a szabad város a bék e í aváŕr t ~ akko r ezt a történelem jogainak gyakorlását, de semmi jo- ľifÍL™ e9 nek i, k' ,, ­guk sem volna a város belső életJbe , « r (f S£SĽ5Tt£Z vllľg" beavatkozni. Aki valóban ki akarja békét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége Pavel Geraszimovot nevezte ki a Szovjetunió guineai köztársaságbeli rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tévé. (ČTK) A nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetéséről tárgyaló genfi értekezlet 69. üléséről szóló közlemény jelenti, hogy az amerikai küldöttség előterjesztette az ellenőrző rendszer hatékonyságának idő­szaki kivizsgálásáról szóló cikkely javas­latát. Egyébként az. amerikai-küldött el­nökségével a már eddig előterjesztett ok­mányokról tárgyaltak. (ČTK) Az esseni sorozó bizottság elé idézett újoncok közül 19 kijelentette, hogy nem hajlandók szolgálni a Bundeswehrben, amelyet atomfegyverekkel szerelnek fel és nem akarnak német testvéreik ellen harqolni. (ČTK) Paul Robeson világhírű néger énekes Londonba érkezett. Áprilisban a Shakes­peare Színházban az Othello címszerepé­ben lép fel. (ČTK) A Frankfurter Neue Presse nyugatné­met polgári lap cikket közölt, amelyben rámutat arra, hogy a nyugatnémet bíró­ságokhoz naponta 1—2 pert nyújtanak be antiszemita kijelentéseket tett egyé­nek ellen. Ezek a bírósági perek azonban távolról sem nyújtanak tiszta képet arról a zsidó-ellenes uszításról, amely Nyugat­Németországban naponta folyik. (ČTK) A Franciaországban alkalmazott belga •munkások sztrájkja tovább tart, miután Wignv belga külügyminiszterre! és Couve de Murville francia külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaik a munkabérek ren­dezésének kérdésében nem vezettek ered­ményre. (ČTK) A varsói vajdasági bíróság március 9­én halálra ítélte E. Kochot, Keiet-Porosz­ország volt gauleiterét hitlerista háborús bűnöst. 60 tanú vallomása és a bíróság elé terjesztett okmányok százai teljes mér­tékben igazolták E. Koch bűnösségét, aki­nek lelkén sok millió lengyel, ukrán és zsidó élete szárad. (ČTK) ÜJ SZÖ 3 * 1959. március í*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom