Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)
1959-03-08 / 66. szám, vasárnap
Ausztriában tavasszal parlamenti választások lesznek Bécs (ČTK) - Ausztria mindkét kormánypártja: a Néppárt és a Szocialista Párt, úgy határozott, hogy a parlamenti választásokat még ez év tavaszán megtartják, bár a mostani parlament választási időszaka csak 1960 tavaszán jár le. A kormánypártok a választások meggyorsításának indokául azt hozzák jel, hogy a pártok közötti ellentétek lehetetlenné teszik a kormány és a parlament munkáját. Ausztria Kommunista Pártja a kormánypártok ezen határozatával kapcsolatban március 6-án nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a választások határideje lerövidítésének oka nem a koalíció ellentéteiben, hanem politikájának csődjében keresendő. Ausztria gazdasági nehézségei egyre növekednek, a kormány adósságba veri magát és a közeljövőben az aszociális és reakciós intézkedések egész sorát akarja megvalósítani. Ezek közé tartozik a lakbér emelése, a szociális gondoskodás korlátozása, a munkások tömeges elbocsátása, az osztrák kőolajipar kiszolgáltatása az amerikai és angol monopóliumoknak. A kormánypártok félnek megtenni ezeket a lépéseket a választások előtt és nem kívánják, hogy az igazi problémákról szavaztassák meg a választókat. Ausztria Kommunista Pártja rámutat a kormánypártok nemzetellenes politikájára, amely pártok azon ígéretein kívül, hogy kiszolgáltatják az osztrák kőolajat, már ki is adták a nyugatnémet kapitalistáknak volt ausztriai vagyonukat, amelyeket annak idején a hadikárok fedezésére lefoglaltak. A kormánypártok a kapitalistáknak 3 millió silling összegű adókedvezményt juttattak, meggátolták a lakásépítkezést, elutasították a családoknak a háború és a náciüldözés folytán elszenvedett jogos követeléseik folyósítását. A nyilatkozat befejező részében utal arra, hogy az osztrák kommunisták döntő harcra sorakoznak fel. A többi párt nagy hűhóval fog törekedni arra, hogy a nép figyelmét elterelje a csődről, azonban Ausztria Kommunista Pártja nyíltan fog beszélni e kérdésekről és következetesen fogja védelmezni a dolgozók érdekeit. tr * BÉKÉS KERESKEDELMI SZERZODEST! • VILÁGBÉKÉT! Fogadás Lipcsében N. Sz. Hruscsov tiszteletére Lipcse (TASZSZ) — N. Pervuhin, a Szovjetunió nagy\ követe a Német Demokratikus Köztársaságban, március 6-án fogadást rendezett N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tiszteletére, aki az NDK kormányának meghívására Lipcsében tartózkodik és részt vesz az 1959. évi nemzetközi tavaszi nagyvásáron. A fogadáson jelen voltak N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormányküldöttség vezetője, A. F. Zaszjagyko, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, A. V. Zorin, a Szovjetunió > • • • • * • • • • • A japán nők kiveszik részüket a békeharcból. Képünkön gyerekeikkel a Fudzsi hegység lejtőin az amerikai megszálló egységek által kisajátított mezőgazdasági földek visszaadását követelik. Japánpress felvétele Tanácskozás a berlini kérdésről a Fehér Házban Washington (CTK) - Eisenhower, az USA elnöke március 6-ra tanácskozást hívott össze a Fehér Házba a berlini kérdpsről, amelyen részt vettek a kongresszusban képviselt mindkét párt elnökei, továbbá Nixon alelnök, McElroy hadügyminiszter és Hertor kUTűgyminiszter. A' tanácskozás egy és fél órát tartott. Az ülés után a politikai pártok elnökei kijelentették az újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok egy jót-, tányit sem enged a berlini kérdésben elfoglalt álláspontjából, azonban nem zárkózik el a Szovjetunióval való tárgyalások elől. Rayburn, a képviselőház elnöke, aki szintén részt vett az ülésen, kijelentette, hogy Eisenhower elnök ezen álláspontját az értekezlet valamennyi résztvevője támogatja. Johnson szenátor, a demokrata párt szenátusi Csoportjának elnöke kiemelte, helytelen lenne tagadni azt a tényt, hogy az USA tanácstalan a berlini válság folytán bekövetkezett helyzettel szemben. Hozzáfűzte, hogy bár az USA-ra nem gyakorol befolyást a Szovjetunió nyomása, hajlandó tárgyalni. Bonn és Párizs a nemzetközi íégkör enyhülése ellen Bonn (ČTK) — „A szövetségi kancellár és a szövetségi kormány mindeddig nem mutattak készségét, hogy egyetértsenek 8 közép-európai katonai enyhüléssel" — jelentette ki Von Eckardt nyugatnémet sajtófőnök, a pénteki sajtóértekezleten. Von Eckardt rámutatott, hogy Adenauer kancellár párizsi látogatása során de Gaulle elnökkel- tanácskozott a „katonai elszakadásról" és hogy a két politikus „teljes megállapodásra jutott" abban, hogy „elsősorban meg kell őrizni a Nyugat szilárd egységét." Ebből kitűnik, bogy a bonni kormány a francia kormánnyal együtt meg akar hiúsítani minden az enyhítésre irányuló törekvést, amely megnyilvánult Macmillan moszkvai látogatása folyamán. Adenauer és de Gaulle tanácskozása elsősorban Nagv-Britannia ellen és Macmillan moszkvai tárgyalásai ellen irányult. Ez kitűnik a DPA nyugatnémet hírügynökség kommentárjából, amelv így hangzik: „A szövetségi köztársaság és Franciaország kormányai elutasító álláspontjának célja a katonailag ritkított övezet megteremtésére és ezzel az atomfegyvermentes övezet létesítésére irányuló tervekkel szemben bonni diplomáciai megfigyelők nézete szerint főképp az, hogy előre befolyásolja Macmillan bonni és párizsi tárgyalásait. De Gaulle és Adenauer e kérdésben az angol miniszterelnököt egyöntetűen elutasítják". A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt képviselője hangsúlyozta, hogy a bonni kormány a katonai elszakadásra irányuló tervekkel szembeni előkészítő álláspontjával meghiúsítja az európai biztonság és a leszerelés kérdésének megoldását. Több nyugat-németországi lap híreiből ugyancsak kitűnik a bonni kormánykörök azon törekvése, hogy a Bonn—Párizs tengely segítségével megőrizzék a kudarcot szenvedett erőpolitikát. A Westfälische Rundschau, a Rhein-Zeitung és a Neue Rhein-Zeitung egyöntetűen azt írják, hogy Nyugat-Németország és Franciaország „élesen és egyöntetűen" szembe akarnak helyezkedni az európai katonai tömbök enyhítésének angol politikájával. A SZOVJET kormányküldöttség Andre.i A Andrejevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának vezetésével március 6-án Madurába. India legrégibb varosainak egyikébe és fontos kulturális központjába érkezett. (ČTK) ROCKEFELLER New York állam kormányzója elutasította a szlnesbörű lakoság érdekeit védő nemzeti szövetség azon javaslatát, hogv adjanak ki olyan törvényeket, amelyek meggátolnák a faji megkillnnbö7tetést és a néger lakosságnak polgári jogokat nyújtanának. (ČTK; A KALIFORNIA állambeli Goldstonnei állomás március R-án 16.2-1 órakor (időszSmltäs'ink szerint) elvesztette a kapcsolatot a Pioneer IV. mesterséges holddal. A Pioneer IV legutoljára mért távolsága a Föidtő: 660 000 kilométer volt Mintegv 8400 kilométer óránkénti se*w?s seggel tu-pült. (ČTK) 1 BUKARESTBEN március 6-án egyezményt írtak alá a Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság között ' az 1959. évi árucsereforgalomról és fi| zetésekről. Az árucsereforgalom az 1958 ; évhez viszonyítva 12 százalékkal növek! szik. (ČTK) LONDONBAN március 6-án közölték az angol kormány azon döntését, hogy ez idén a külföldi kémtevékenységre szánt kiadásokat emelik Eddig évente 5 millió fontsterlinget áldoztak e célra. E kiadásokat most 7 millió font sterlingben állapítják meg. (ČTK) BELGIUMBAN közölték a hadügymíniszts-rum 195!). évi költségvetési javaslatát, amely szerint a belga kormány „fokozza" a belga szárazföldi, légi és tengerészeti egységek Kongóba való áthelyezésére irányuló erőfeszítéseit." (ČTK) Lipcse (CTK) Elsősorban üdvözölni szeretném a Német Demokratikus Köztársaság kormányát és VVilhelm Piecket, a német nép hű fiát! Drága Dieckmann elvtárs! Drága Ülbricht elvtárs! Drága Grotewohl elvtárs! Drága Barátaim! Tisztelt Uraim! Az öröm érzése tölt el, hogy Önökkel találkozom. Nagyon szívesen tekintettük meg a lipcsei nagyvásár pavilonjainak egész sorát és sok érdekeset láttunk. Ki kell jelentenem, hogy a lipcsei tavaszi nagyvásár rendkívül erős benyomást kelt. Az emberek és országok közötti gyakorlati együttműködés jó példáját szolgáltatja, tekintet nélkül arra, hogy ezek az országok miiyen szociális rendszerhez tartoznak. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az államok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének a kölcsönös előnyök elve alapján. Ügy véljük, hogy a kereskedelem fejlesztése, a kereskedelmi kapcsolatok felvétele és azok kibővítése az országok között nagy gazdasági jelentőségű és hozzájárul a világbéke megszilárdításához. Azt hallom, hogy az idei tavaszi nagyvásáron a szocialista tábor országainak külkereskedelmi szervezetein kívül a kapitalista országokból több mint 2800 cég vesz részt. Ezen államok vállalkozó köreinek azon törekvésekről tanúskodik ez. hogy kereskedelmi kapcsolatokat tartsanak fenn a szocializmus országaival. A kapitalista országokból a nagyvásáron résztvevő cégek közül a szovjet külkereskedelmi szervezetek ma 177 céggel tartanak fenn kereskedelmi kapcsolatokat N. Sz. Hruscsov ezután felsorolta az egyes nagyobb cégeket, amelyekkel a Szovjetunió külkereskedelmi képviseletet kereskedelmet folytatnak, majd így folytatta: Amint ismeretes, az emberek és népek közötti kereskedelmi kapcsolatok már a régmúlt idők folyamán jöttek létre. Az országok közötti kereskedelem fejlődése volt á fokmérője a közöttük fennálló kapcsolatok javulásának vagy romlásának. Ha e fokmérőre most vetünk tekintetet, akkor látjuk, hogy javulást mutat. A Szovjetunió kereskedelme a kapitalista országokkal a legutóbbi öt év aiatt több mint kétszeres. Kereskedelmi kapcsolataink növekedése a kapitalista országokkal még áthatóbb lenne, ha a Nyugaton nem gördítenének mesterséges akadályokat e kapcsolatok útjába. A Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn valamennyi nyugat-európai országgal. Ezen országokra esik a kapitalista országokkal folytatott árucserénknek csaknem kétharmada. A kereskedelmi korlátozások és a megkülönböztetés politikája többet árt azoknak az országoknak, amelynek kormányai ezt a politikát megvalósítják, mint nekünk. Az előrelátóbb vállalkozók és nemzetgazdászok már azelőtt is látták e politika tarthatatlanságát. De most már a vakok is látják, főképp a szovjet mesterséges holdak kilövése óta. A szovjet emberek a gyakorlatban bebizonvították. hogy ugyanolyan jól tudnak építeni, mint a legfejlettebb kapitalista országok. Tudományunk nem marad el a legfejlettebb kapitalista országok tudománya mögött. A szovjet ipar és technika lépést tart a legfejlettebb kapitalista orszánok fejlődésének színvonalával. Amint az eaész világ előtt fsmerefes. a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa jóváhaayta országunk népgazdasáqfejlesztésének hétéves tervét. Nem fogok konkrét adatokat ismertetni. Azok az emberek, akik érdeklődnek a viláogazdaséa fejlődése iránt, ismerik ezeket a számadatokat. Szándékunkban van a hétéves terv teliesttése és túlszárnyalása."mégpedig saiát erőinkkel. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti azt. hogv nem volna érdekünk a kereskedelmi kapcsolatok kibővítése más országokkal. Ma a Nyugaton egyesek azt állítják, hogv a kereskedelem fejlesztése a Szovjetunióval és más szocialista orsráookkal snnvit jelent, mint elősegíteni terveink teljesítését, a szocialista országok avő*elmét a leqfeilettebb kaoUalista államokkal folytatott oazdasági ' versenvben. Más szóval a szocialista orszáaokka! folv'Ríott kereskedelem arnvit ielent. mint "'őseolteni a kcm-mnnizmushoz vezető útjukat, azon társadalmi rendszer bevezetését. amely a kommunisták meggyőződése szerint a kapitalista rendszert váltja fel. Különösen hangos volt Strausnak, az USA kereskedelemügyi miniszterének szava. Azonban ez efféle érvelések aligha győzhetnek meg valakit. A szociálpolitikai rendszerről, arról, hogy ebben vagy abban az országban kapitalista vagy kommunista rendszer legyen-e az illető ország népe maga határoz az amerikai és nyugat-németországi Straussok és a hozzájuk hasonló emberek véleményére valő tekintet nélkül. Aki a Strauss urak struccpolitiká.ját fogja űzni. aki gátolni fogja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista országokkal. arra törekedve, hogy ezzel megváltoztassa a társadalmi fejlődés törvényességét, az elsősorban saját országát károsítja meg politikájával. Amint már mondottam, hétéves tervünk teljesítése saját törekvésünktől, saját belső forrásainktól függ. És ha érdekünk a kereskedelem fejlesztése a kapitalista országokkal, ugyanolyan, ha nem nagyobb az érdeke ebben a kapitalista országoknak is. Mindenki előtt teljesen világos, hogy a Szovjetunió kereskedelmének fejlesztése például az Amerikai Egyesült Államokkal az USA lakossága foglalkoztatásának növelésére vezetett. Ügy gondolom. hogy az amerikaj munkások előnyben részesítenék a hasznos munkát a munkanélküliség előtt. Hiszen az amerikai statisztika szerint ma az USA-ban csaknem 5 millió a munkanélküliek száma. Strauss úrnak el kellene qondolkoznia ezen emberek sorsa fölött, akiknek nincs kenyerük és munkájukkal nem tudják a maguk és családjuk létét biztosítani. A kapitalizmus azáltal, hogy figyelmen kívül hagyja sok millió ember életét, a nemzetek előtt egyre jobban diszkreditálódik. Az emberek egyre jobban tudatára ébrednek, hogy a kapitalista rendszer lehetetlenné teszi saját és családjuk egzisztenciájának biztosítását. Ebben .ejlik a kapitalizmus veszedelcne. Strau»a úr és nem abban, 'hôgy a velünk folytatott kereskedelemmel megszilárdítaná a kommunizmust. Nyilvánvalóan nincs messze az az idö, amikor a kereskedelemben emelt gátakat mint feleslegest félredobják, mert maguknak a nyugati országoknak okozzSk a legnagyobb kárt. Meg vagyok győződve arról, hogy a kapitalista országokkal folytatott kereskedelmünk a kölcsönös előnyök elvén egyre jobban fejlődni fog. Valaki azt mondhatná, Hruscsov nemcsak a kereskedelmi korlátozások és tiltó rendelkezések visszavonását akarja, hanem ezenfelül azt óhajtja, hogy hitelünkkel támogassuk a szocialista gazdaság fejlesztését. Erre Önöknek, vállalkozó urak azt válaszolhatom: a kereskedelem önkéntes ügy, ha nem akarnak nekünk hitelt nyújtani, ha erre nincs szükségük, akkor ezt ne tegyék. Nem fogjuk ezt az önök szemére vetni. A külkereskedelem egészséges és szilárd alap. amelyen sikeresen fejlődhet a különböző szociális-gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezenfelül a gazdasági kapcsolatok megteremtik az országok közötti politikai kapcsolatok megszilárdításának kedvező előfeltételeit. A kereskedelem széleskörű fejlesztése jelentős szerepet tölt be a nemzetek közötti kölcsönös bizalom megszilárdításában, a nemzetközi feszültség enyhítésében. A Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének ellenzői különböző koholmányokat találnak ki. Az utóbbi időben a „szovjet dömping"-ról szóló mesével álltak elő. Hiszen ismeretes, hogy ez a koholmány az 1929-1933. évi világválság éveiben született Most életre akarják kelteni, mégpedig éppen azokban az országokban, melyek a válság jeleit a legjobban érzik. Határozottan szembehelyezkedünk a dömpinggel. Az igazságos árak hívei vagyunk. A Szovjetunió a világpiac árai szerint kereskedik. A dömping nem a jó kereskedő politikája. A szovjet kormány mindenkor arra törekedett és lankadatlanul arra törekszik, hogy a nemzetközi kapcsolatokból kiküszöböljék azokat a jelenségeket, amelyek tönkreteszik az emberek életét. Ez annyit jelent, mint törekedni „a hidegháborút" kiélező kérdések megoldására. Ez elsősorban a német békeszerződés megkötésére vonatkozik. külügyminiszterének helyettese, M. V. Zaharov, hadseregtábornok, a németországi szovjet haderők főparancsnoka. Német részről megjelentek Ottó Grotewohl, az NDK miniszterelnöke, Walter Ülbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, J. Óickmann, az NDK népi kamarájának elnöke, a párt- és kormány, valamint a közélet képviselői. A fogadáson O. Grotewohl, az NDK miniszterelnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédet mondottak. Makacsul ragaszkodni ahhoz, hogy a német békét Néfrnetország újraegyesítése után kössék meg, esztelenség. Ezt csakis azok tehetik, akik elvesztették képességüket, hogy józanul ítéljék meg a helyzetet. Hiszen megdönthetetlen tény, hogy ma két önálló német állam létezik. Ezek az államok teljesen ellenkező irányban haladnak és egyikük sem hajlandó lemondani szociális-gazdasági berendezéséről. Lehet-e ezt a ,tónyt figyelmen kívül hagyni? "••osNémetország egyesítésének "kérdésé^ nem lehet végérvényesen megoldani. A négy nagynatalom, sőt mindazon államok, amelyek háborút folytattak Németország ö)len, nem képesek ezt a kérdést megoldani. Ha hozzáfognak ezen kérdés megoldásához, az a németek belügyeibe való égbekiáltó beavatkozás volna. Vajon lehot-e eldönteni a németek helyett, hogy milyen társadalmi-politikai rendszerben akarnak élni? Ezért az a gondolat, hogy Németországot kívülről jövő beavatkozással egyesítsék, teljesen elfogadhatatlan. Németország újraegyesítését nem lehet a két német állam gépies egyesítésével elérni, ahogy erre a nyugati hatalmak törekednek. Észszerűnek tekintjük a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azon javaslatát, hogy alakítsák meg a két német állam szövetségét. Ezt a javaslatot teljes mértékben támogatjuk. Ezen javaslat megvalósítása lehetővé tenné azon kérdések- megoldását, amelyek elintézése mind az NDK, mind a Német Szövetségi Köztársaság érdeke. Mivel azonban ez a szövetség még nem jött létre, javasoljuk a békeszerződés megkötését mindkét német állammal. Megértjük azt a nyugtalanságot, amelyet a nyugati és keleti pémetek körében kivált az a tény, hbgy még nem jött létre a német békeszerződés. Biztosítjuk a németeket, a Szovjetunió nem kímél semmi fáradságot, hogy a német nép megkapja a békeszerződést. Több ízben kijelentettük és most is kijelentjük, hogy amennyiben Nyugat-Németország és szövetségesei elutasítják a békeszerződés aláírását, megkötjük ezt a szerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ha ezzel ő is egyetért. Ezt a szerződést a Szovjetunióval együtt valószínűleg más országok is aláírják, amelyek részt vettek a hitlerizmus szétzúzásában és helyesen értelmezik e fontos lépés jelentőségét. A békeszerződés véget vet a második világháború maradványainak, amelyek sajnos még fennállanak. Egyúttal megoldást nyer az ún. berlini kérdés is, m^rt a Német Demokratikus Köztársasággal megkötött békeszerződés aláírásával megszűnik a megszálló rendszer NyugatBerlinben és akkor Berlin egész területén helyreáll a béke és a nyugalom. Ha megszűnik a hadiállapot és létrejönnek a békés kapcsolatok, automatikusan érvényüket vesztik a Berlin megszállásáról szóló háborús és háború utáni döntések. Ez mindenki előtt világos. Nyugat-Berlinnek reális lehetősége lesz, hogy mint szabad város fejlődjék és felvirágozzék, ahogyan ezt javasoltuk és ahogy erre volt szövetségeseinket nyomatékosan figyelmeztettük. NyugatBerlinnek mint szabad városnak fejlesztése ésszerű és hasznos a német népre és minden nemzetre, amelyek a béke mellett és az új háború ellen vannak. Engedjék meg, hogy befejezőül sok sikert kívánjak önöknek azon államokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, amelyeket Önök itt képviselnek. Ügy vélem, hogy mindannyian támogatni fogják felhívásomat: békés kereskedelmi együttműködést, világbékét! ÜJ SZÖ 11 * 1959. március 8. /