Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-08 / 66. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Partia Központi Bizottságának határozata a Csehszlovák Köztársaság lakásproblémájanák 1970-ig történő megoldására i. Csehszlovákia népe a kommunista párt vezetésével jelentős politikai és gazdasági sikereket ért el. A szocialista termelési viszonyok teljes fölénye alapján nagyot fejlődtek a termelőerők, a tudomány és a kultúra. Ennek megfelelően évről évre fokozódik népünk anyagi jóléte. Gazdasági sikereink, a szocializmus alapjainak felépítése, a szocialista világrendszerhez tartozásunk, szilárd szövetségünk a Szovjetunióval lehetővé tette, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa kitűzze hazánk szocialista épitése befejezésének történelmi feladatát. A CSKP XI. kongresszusa programjának sikeres teljesítése feltételezi, hogy a termelőerők az 19571965. években gyorsan tovább fognak fejlődni, hogy az ipari termelés 90—95 százalékkal növekszik, hogy a mezőgazdasági termelés a szocialista nagyüzemi termelés fejlesztésével körülbelül 40 százalékkal bővül, hogy az építési munkák terjedelme 70—80 százalékkal lesz nagyobb és hogy elérjük a népgazdaság legnagyobbfokú hatékonyságát. Ezek a lakosság életszínvonala további szüntelen emelésének, főként a személyi fogyasztás mintegy 45 százalékos növelésének alapvető feltételei. Az életszínvonal emelkedése a lakásigények fokozódásával jár. Ezért társadalmunk mai fejlődési fokán, amikor a fő közszükségleti cikkek személyi fogyasztása aránylag már magas, és amikor kielégítjük a lakosság további szükségleteit, a lakásprobléma megoldásának feladata törvényszerűen merült fel. A CSKP XI. kongresszusa ezért a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében egyik alapvető feladatként tűzte ki a lakásproblémának lényegében 1970-ig történő megoldását. E feladat teljesítésére 1959-1970-ben 1 millió 200 ezer lakást kell építenünk, és így kell biztosítanunk lakást minden háztartás számára. Meg kell javítanunk a lakásalapot és ily módon e téren is ki kell küszöbölnünk a kapitalizmus áldatlan örökségét. Csaknem a lakosság egyharmada juthat így új lakáshoz. E probléma nagysága és bonyolultsága a feladatok egész komplexumának megoldását igényli, aminek teljesítését a CSKP Központi Bizottsága e határozattal kötelezővé teszi. Szocialista rendszerünknek minden feltétele megvan a lakásprobléma rövid időn belül való megoldásához. E nagy feladat teljesítése érdekében a párt vezetésével biztosítanunk kell a dolgozók, a nemzeti bizottságok, a gazdasági szervek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az ifjúsági szervezetek és a többi tömegszervezetek széleskörű részvételét. Népünk, mely nagy hősiességet tanúsított a szocialista haza építésének terén, zálogát adja annak, hogy teljesítjük a lakásépítés nagy feladatait. II. A lakásalap helyzete és a lakásépítés eddigi fejlődése A lakásalap, amelyet népi demokratikus államunk a háború után átvett, kifejezte a kapitalizmus osztályellentéteit. Egyrészt a burzsoázia számára kényelmesen berendezett lakások kis részét, másrészt a kicsiny, elavult és berendezetlen lakások túlnyomó többségét tartalmazta, melyekben a munkásosztály lakott. Miután a munkásosztály átvette a hatalmat, megkezdtük új és jól berendezett lakások építését a dolgozók számára, A legutóbbi 12 év alatt mintegy fél millió ilyen lakás épült. Építésük fokozatosan növekedett és már elérte az évi 60 ezer lakást. A pártnak és a kormánynak a lakosság lakásszükséglete iránt tanúsított fáradhatatlan gondoskodása folytán új modern városok és egész lakótelepek keletkeztek. Noha a lakásépítés gyorsan kibontakozódon, nem fordíthattunk rá annyi eszközt, hogy már ebben az időben kiküszöböljük a kapitalizmus örökségének a lakások színvonalán megnyilvánuló következményeit. A háború -utáni időben erőinket elsődlegesen a termelőerők tartós fejlesztése feltételeinek megteremtésére, a dolgozók megfelelő élelmezésének és ruházkodásának biztosítására, az egészségügyi, iskolai és kulturális gondoskodás bővítésére, a járadék- és szociális biztosítás megjavítására és a reálbérek általános emelésére kellett összpontosítanunk. Ezért a lakásalap jelenlegi helyzete, noha új, modern lakásoknak a háború óta történt épitése folytán jelentősen megváltozott, sem menynyiségben, sem minőségben nem elégíti ki szükségleteinket. Nem kielégítő a lakások karbantartásáról, tatarozásáról és korszerűsítéséről való gondoskodás. A lakásalapról való elégtelen gondoskodás következményeit nem küzdöttük le s a régi házak állapota és külseje kedvezőtlen. Az új lakásépítésben is vannak fogyatékosságok. Egyes lakótelepeket nem látunk el eléggé műszaki- és polgári célokat szolgáló berendezéssel. Egyes új* lakótelepek külseje sem megfelelő, mivel nem végezték el rajtuk a befejező munkálatokat, parkok kiültetését stb. A lakásépítésben nem használtuk fel teljes mértékben a terv nyújtotta lehetőségeket és eszközöket. A lakásépítési terv elégtelen teljesítése idézte elő, hogy az elmúlt években mintegy 60 ezer lakás nem épült fel, ebből 30 ezer lakás a Karlovy Vary-i, ústíi és ostravai kerületekben. Az építészet lassú iparosítása, az új haladó lakástlpusok, a haladó építési módszerek lassú alkalmazása, a hosszadalmas építés, az építések ellátásában felmerülő fogyatékosságok és az építési termelés további fogyatékosságai nagy lakásépítési költségeket okoztak. E fogyatékosságok kiküszöbölése lehetővé tenné, hogy ugyanannyi eszközzel több lakóteret nyerjünk. A lakásépítés eme helyzetét főként a beruházási építkezés megszervezése és irányítása, továbbá az építészeti munka fogyatékosságai okozzák. Kiküszöbölésük alapvető feltételei már létrejöttek. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai fő beruházó alakulatainak létesítésével megszűnt a beruházási szétforgácsoltság s a központi beruházók jogkörének a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaira történt átruházásával megszűnt a lakásépítés merev centralizálása. Megjavult a tervezés. A tervező szervezetek munkája gazdaságosabb lakástípusok tervezésére irányul. Lényegesen növekedett a tipizált lakásépítési előgyártmányok termelése. A lakásépítéssel párhuzamosan a lakásgondoskodással egybekötött szolgálatokkal szemben támasztott igények is növekednek. Eddigi színvonaluk nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság szükségleteit és ezért bírálat tárgyát képezik. A helyi gazdaság szervezetei által végzett javító munkálatokról, karbantartásról és szolgálatokról van szó. III. Feladatok a lakásépítésben és a lakásszínvonalban A CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladat teljesítése érdekében, mely szerint a lakásprobléma lényegében 1970-ig megoldódik, az 1959-1970években 1 millió 200 ezer lakást kell építenünk. Az építésnek ilyen terjedelme lehetővé teszi hogy teljes mértékben fedezzük a lakosság szaporulatának és minden háztartásnak lakásszükségletét. Egyszersmind lehetővé teszi, hogy mintegy 360 ezer lakást, főként nem higénikus lakást és az ósdi lakások egy részét pótoljuk. A CSKP XI. kongresszusán kittízött feladat jelentős részét már a harmadik ötéves terv időszakában kel! teljesíteni. 480 ezer lakást kell ezekben az években építeni. Ebben az időszakban meg kell oldani a legégetőbb lakásproblémákat és lényegében meg kell oldani a lakásproblémát Karlovy Vary, ÜstI nad Labem, Ostrava kerületekben és Prágában. A lakásprobléma gyors megoldása az említett kerületekben népgazdaságunk alapvető feladatai sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele, mivel ezekben összpontosulnak a termelőerők fejlesztésének alap-, vető feladatai. 1. A lakások szükséges számának biztosításával együtt a lakások színvonala is emelkedni fog. A ikások nagyságának az egyes építési nelyeken összhangban kell állania a háztartások különböző nagyságával, azaz tagjaik számával. A lakásalap összetételét fokozatosan oly módon kell megszervezni, hogy elvben egyszo ba-konyhás lakásokban két személy, kétszoba-konyhás lakásokban 3-4 tagú háztartás. 3-szoba konyhás lakásokban 5 tagú háztartás stb. lakjék. Az átlagos lakóterület a közeljövőben többemeletes házakban 37 négyzetmétert, a családi házakban pedig 45 négyzetmétert tesz ki. Rendkívül nagy gondot kell fordítani a többgyermekes családok lakásaira s a kis és gyermektelen háztartások lakásaira. Ezért helyes lesz, ha nemcsak több lakásfajtát, hanem több lakóházfajtát is építünk. Fontos, hogy a lakáson kívül egyéb szolgálatokat nyújtó szállodatípusú házak építésére is gondoljunk. A vidéki építkezés céljára megfelelő, körülbelül 45 négyzetméter lakóterületű és a falusi lakás sajátosságait tekintetbe vevő berendezésű családi háztípusokat kell biztosítani. 2. A lakásszínvona! jelentős része a lakás berendezése. Az állam által épített lakások berendezése aránylag magasszínvonalú. A lakások 60 százaléka központi fűtéses, a konyhák edénymosogatóval és takaréktűzhelylyel, s jelentős részben éppúgy, mint az előszobák, beépített szekrényekkel, a fürdőszobák vízmelegítésre vannak berendezve. így kell majd fokozott mértékben berendezni a lakásokat. Különösen fontos, hogy teljes mértékben kihasználjuk a beépített bútor előnyeit, ami hozzájárul a lakás hasznos területének jobb kihasználásához. Tekintettel arra, hog.y az új lakások bérlői jelentős bútorköltséget takarítanak meg, igazságos lesz, ha fokozatosan viszszatérítik az államnak a beépített bútorra, a lakás- és a lakóház egyéb herendezéseire fordított kiadásait. Nagy figyelmet kell fordítanunk a falak és az anyag felületére felhasznált anyagok, továbbá a padlózatanyagok biztosítására, raktárhelyiségek megjavítására, a fűtés módjának megjavítására, a hulladékok eltávolítására stb. A lakásberendezést egész házak, berendezések megjavításával kapcsolatban tökéletesíteni kell és minden esetben, ahol ez célszerű, a berendezést az egész házra, vagy egész háztömbre kell összpontosítani. 3. A lakberendezést, elsősofftan a bútor fejlődését és termelését mielőbb a lakásépítés színvonalához kell alkalmaznunk. Különösen a ma árúsított komplett bútorgarnitúrák többnyire nem felelnek meg. Nem gazdaságosak, sok helyet foglalnak el és a lakosság jogos elégedetlenségét váltják ki, mert az új laká-. sokban nem helyezhetők el célszerűen. 4. A lakásszínvonal oszthatatlan részét képezi a lakóházak környékének a lakók életét megkönnyítő és kényelmessé tevő szolgálatokkal való ellátása. Főként üzletekről, közös étkező üzemekről, iskolákról, óvodákról, bölcsődékről, játszóterekről, a kommuniális szolgálatok begyűjtő és munkaüzemeiről, egészségügyi és kulturális intézményekről van szó. A lakásszinvonal és a lakók elégedettsége szempontjából nagy jelentősége van az összeköttetésnek, a nyilvános megvilágításnak, a lakóházak körüli zöld növényzetnek és a levegő tisztaságának. Minderre az új lakásépítésben gondolnunk kell, annál is inkább, mert sok irányban maguk a lakók is hozzájárulhatnak például utak és pázsitok rendbehozásában, fák- és virágok kiültetésében, játszóterek létesítésé ben stb. nyújtott segítségükkel. A lakásszínvonal nagy jelentőségű a szocialista ember életében és nevelésében. A hosszúlejáratú tervezéskor gondoljunk arra, hogy az új lakásépítéssel megteremtjük az emberek szocialista életmódjának feltételeit és lerakjuk a kommunista társadalom létfeltételeinek alapját. IV. A lakásépítés módjai 1200 000 lakás 1970-ig történő felépítésének feladatát mind állami lakásépítéssel, mind a lakoság részvételével végzett építéssel kell teljesítenünk. A már elért magas életszínvonal egyre jobban fokozza a lakosság lakásépítés iránti érdeklődését. A lakosság részvétele a lakásépítésben mindeddig családi házak egyéni építkezésére korlátozódott;, kibővítése szükséges és lehetséges is. E célból az állam a lakásépítés, főként a szövetkezeti építés különféle formáinak megszervezésével nagyszabású támogatásban részesíti a Lakosságot. A lakásépítés fő módjai ezek lesznek: Állami lakásépítés Az állami lakásépítés elsősorban azoknak az ágaknak és üzemeknek fejlesztését segíti elő, melyeknek üzemeltetése az állandó munkaerők munkahelyeik közelében történő letelepedésének feltételeihez van kötve. Ezen ágak és üzemek dolgozóinak elszállásolásával együtt biztosítani kell a szükséges szolgálatokat végző dolgozók elhelyezését is. Az állami lakásépítés keretében kell továbbá elhelyezni a kisebb fizetési kategóriájú családokat, főként a többgyermekes családokat az alapvető ipari ágak számára fokozott munkaerőszükségletet igénylő helyeken. Az állami lakásépítés éppúgy, mint eddig, a kerületi nemzeti bizottságok költségvetéseiben előirányzott eszközökből és kivételes esetben a központi hivatalok költségvetéseiben előirányozott eszközökből nyer fedezetet. " Szövetkezeti lakásépítés A társadalmi és egyéni érdekek kapcsolata legjobban a szövetkezeti lakásépítés formájában érvényesíthető. Ez lehetővé teszi, hogy a lakásépítési költségek nagyságát, a végzett munkálatok minőségét, az olcsó helyi építőanyag kihasználásának hatékonyságát, a haladó lakóháztípusok alkalmazását, valamint az építés általános gazdaságosságét és a lakásalap karbantartását a dolgozók széles rétegei kimondott érdeklődésének és közvetlen ellenőrzésének tárgyává tegyük. Egyszersmind lehetővé teszi a lakosság önsegélyezése maximális terjedelmének kihasználását. Ezért a szövetkezeti lakásépítést mindenképpen támogatni fogjuk. Pénzelésére az állam a szövetkezeti ház építése megkezdésének évében az állami lakásépítés keretében tervezett ház átlagos költsége — beleértve az építkezési terület árát és a tervezést is — 30 százalékának megfelelő összegben szubvenciót és az építkezési költségek 30 százalékának megfelelő hitelt folyósít a szövetkezetnek. A hitel 3 százalékos kamatláb mellett harminc éven belül törlesztendő. A szövetkezet tagjainak pénzbeli és részben a szerződésben biztosított személyi és tárgyi teljesítésben megtestesülő betétje az építkezési költség 40 százalékát fogja képezni. Az Állami Takarékpénztár a tagsági rész letételére kölcsönt folyósíthat a szövetkezet tagjának. A dolgozók vállalati alapjából a vállalat is kölcsönt folyósíthat a szövetkezet tagjainak. Mihelyt az építkezést tervbevették, bizonyítást nyert, hogy a szövetkezet tagjai a bankban letétbe helyezték eszközeiket és biztosítva van személyi és tárgyi teljesítésük oly terjedelemben, hogy az állami szubvenció és a hite' megadása teljes mértékben fedezi az építés összes költségeit, a szövetkezet megkezdheti az építést. A lakásépítésnek ez a formája nem alkalmazható családi házak építésére, alkalmazható azonban lakóházak ráépítésének és hozzáépítésének elvégzésére. A szövetkezeti lakások bérét úgy kell megszabni, hogy fedezze a szövetkezet gazdálkodásának összes költségeit azért, hogy a szövetkezeti tagok érdekeltek legyenek az építés előkészítésében és megvalósításában, továbbá a lakástulajdon igazgatásában és karbantartásában követendő maximális gazdaságosságban. A szövetkezetek még a következő előnyökben részesülnek: Felmentés a házadó alól, a generáljavításokra és karbantartásra képzett tartalékok feloldása, felmentés a szövetkezetek és más szervezetek jövedelmi adója alól, felmentés a helyi lakásilleték fizetése alól, a bérlő lakáshasználati jogát öröklő legközelebbi rokkonainak felmentésé a betét értéke után örökösödési illeték fizetése alól, a lakás kivonása a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek kiutalási jogából és a lakásgazdálkodásról szóló törvény 82 §-a érvénye alól. Ezenkívül a szállító szervezetnek nem kell átadnia a lakások 10 százalékát alkalmazottaiknak ideiglenes elszállásolására, és az esetleges nem lakáscélú intézmények (üzletek, polgári védelmi berendezések stb.) építési költségét teljes összegében a nemzeti bizottságok vagy azok a szervek és vállalatok fogják fedezni, melyek költségvetésükben számításba veszik ezeket a költségeket. A szövetkezeti lakásépítés az állami lakásépítésre érvényes árakon valósul meg. Az önsegély útján végzett szövetkezeti építések az állami nagykereskedelmi áron kapják az anyagot. A szövetkezet fő szállítója a szövetkezet tagjainak, a vállalati úton megvalósított építésen végzett kisegítő brigádmunkájáért az érvényes bérszabályok értelmében „fiyújt, té- , rítést. (jóváírást). Ha a szövetkezet anyagot ad a szállítőszervezetnek, vagy önállóan készít el komplett szerkezeti elemeket, ä szállítószervezet e munkálatokért vagy szállításokért az állami beruházási építkezésekben érvényes áron térítést fizet. Ha az a vállalat (szervezet), melynek alkalmazottai tagjai a szövetkezetnek, anyagszállítással, gépek kölcsönzésével, fuvarozással stb. nyújt segítséget, ezt a segítséget értékesítési áron számlázza a szövetkezetnek. A szövetkezeti garázsépítést a szövetkezet tagjai saját eszközeikből pénzelik és az állami beruházási építkezésben érvényes áron végzik. A Csehszlovák Állami Bank hitelt folyósíthat az ilyen építésre. A vállalati lakásépítés A vállalati építés célja a szabad pénz- s anyagforrások és munkaerőforrások, valamint a vállalatok alkalmazottai lakásépítésének biztosítására rendelkezésére álló összes tartalékok és lehetőségek legszélesebbkörű kihasználása. A vállalati lakásépítés pénzellátására felhasználják a vállalat saját szabad eszközeit és a dolgozók vállalati alapjából való hozzájárulást. Az építési költségek a vállalat alkalmazottai által végzett ingyenes önsegélyző munkálatok értékével csökkennek. A pénzellátás pótforrását képezheti a Csehszlovák Állami Bank által a vállalatnak 3 százalékos kamatláb mellett 10 évi időtartamra az előirányzott építési költség 20 százalékának megfelelő átlagos öszszegben folyósított hitel. A vállalati lakásépítés az állami beruházási építkezésben érvényes áron valósul meg. A vállalat nagykereskedelmi áron kapja az anyagot az önsegéllyel végzett vállalati lakásépítésre. A vállalati lakásokat kivonják a nemzeti bízottságok végrehajtó szerveinek kiutalási jogából és nem fognak rájuk vonatkozni a lakások fenntartását érintő előírások. Az EFSZ-ek lakásépítése Vidéken az EFSZ-ek szervezett lakásépítését vagy emeletes objektumokban. vagy olyan házsorokban szervezzük meg, melyek megfelelnek (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÓ 3 * 1959. március 6. %