Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-01 / 59. szám, vasárnap

Z ÚJ SZOpwAflÁBÉ Egy hektárra számítva 727 liter tejet fejnek Hogyan növelték a szarvasmarhaállományt • Sok és jó takarmányra lesz szükségük • Az év végéig 100 hektáronként 73 szarvasmarhát tartanak A szlovákiai szocialista munkássa;tó 80 éves Pártunk XI. kongresszusa azt a feladatot tűzte mezőgazdasági dolgozóink elé, hogy 1960-ig 660 liter tejet termeljenek 1 ha mezőgazdasági földterületre számítva. A pálóci szövetkezetesek akkoriban ezt szinte lehetetlennek tarttották. Nincs se ként, s ebből 27 jut a tehenekre. A cél elérésének első előfeltételét teljesítették, de ez sem volt elég. Gondolkodni kezdtek arról is, hogyan érhetnék el a tehenek legmagasabb hasznosságát? Tavaly 2550 literes tejhozamot terveztek egy terétjük, se legelőjük. Számításba vet- hénre. Nem volt könnyű feladat, de tek minden lehetőséget s elhatározták, hogy megpróbálják még az idén. így is történt. Először is növelték a szarvasmarhaállományt. 1957. október 1-én 55 szarvasmarha jutott 100 hektárra de ezzel nem voltak megelégedve. Az állomány kiegészítésének legolcsóbb és leghatásosabb módját választották: saját nevelésből. Ily módon tavaly egy borjút neveltek fel minden tehéntfll, és 16 üsző ment át a tehénállományba. A szarvasmarelhatározták, hogy ezt 100 literrel túlszárnyalják. S ma örömmel megállapíthatjuk, hogy sikerült. Hiszen tavaly 2777 literes tejhozamot értek el egy-egy tehéntől. Ez annyit jelent, hogy már 1958-ban 727 liter tejet termeltek egy hektárra átszámítva. Mindenkit érdekelni fog, hogyan érték el ezt az eredményt? Ne keressünk valamilyen különlegességet. Lelkiismeretesen ápolják a teheneket, a növendékállatokat és a borhák állományának sűrűsége ezzel el- júkat. A tehénetetők, Vince István, érte a 68,3 darabot 100 hektáronAndódi jelentés Az andódi szövetkezetnek 48 méhcsaládja van. A méheket szakszerűen, lelkiismeretesen ápolja és gondozza Mészáros Károly. Tavaly 520 kg mézet adtunk a közellátás- elég nehéz az etetők munkája. Ebben az évben korszerű tehénistállót akarnak építeni, ahol gépesítve lesz a takarmányszállítás, a trágyahordás és a fejés is. Sokkal könnyebb lesz azután az etetők munkája is. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Misik J., Szabó J.. Szlamka J. és Rybnikár J. 17 tehenet etetnek és fejnek egyenként. Ez elég sok, mégis rendesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat. Reggel 4-től késő estig az istállóban tartózkodnak. Ezek nem tártoznak a korszerű istállók közé, hiányzik a gépesítés s így bizony nak. Ez idén 12 méhcsaláddal ismét több lesz a szövetkezetben. Növekszik a szövetkezet állatállománya is. A baromfiállomány 4000 darabbal. Igyekszünk, hogy minél több terméket adjunk a dolgozóknak. Tavaly is 42 280 liter tejjel és 35 ezer tojással adtunk terven felül a közellátásnak. A malacokból 39 505 kg volt a beadási terv, ezt 100 százalékra teljesitettük, sőt 25 085 kilóval többet adtunk az állami felvásárlásra. Jól áll *a

J szövetkézét építkezése is. Van saját építőcsoportunk. Most egy lóistállót és borjúnevelőt építünk. Az istálló építésénél 100 ezer koronát takarítunk meg. A munkaegység értékét 16 koronára terveztük a természetbenieken kivül. Az idén erősen készülünk a kertészetben is többtermelésre. 15 hektár zöldséget, ezenkívül 5 hektár dohányt és 5 hektár fűszerpaprikát termelünk. Ebből 500 000 tonna bevételt terveztünk. A jobb munkamegszervezés érdekében 3 munkacsoportot alakítottunk. Kiss Lajos, Andód FEJlUDiK a pathi szövetkezet Szövetkezetünkben még sok a tennivaló, de ennek ellenére szép fejlődésnek néz elébe. Megvan ehhez minden előfeltétele, mivel ű szövetkezet jó alapon nyugszik. Ha figyelembe vesszük az előző éveket, bátran megállapíthatjuk, hogy a fejlődésnek olyan útját tettük meg, amely igen figyelemre méltó. Kezdetben, amíg nem volt beállítva a vetésforgó, még több vegyes parcellán gazdálkodtunk, s így a gépek tökéletes kihasználására nem volt meg a kedvező előfeltétel, nem érhettünk el magasabb hektárhozamokat. A gazdálkodás azonban egyre fejlődött, lényegesen megjavítottuk az istállótrágya kezelését és felhasználását, ami szintén hozzájárult a hektárhozamok növeléséhez. Szántóföldjeinken azonban még mostanáig sem nagyon növeltük a takarmánynövények termelését, mivel a szövetkezetnek 10 hektár állandó legelője, ezenfelül 34 hektár lucerna- és lóherekeveréke vctn, amit az elmúlt ősszel trágyalével jól meglocsoltunk, s most tavaszszal is ugyanezt tesszük. N agy gondot fordítanak az építkezésre is, mivel a sertésállományt 300 hízósertéssel akarjuk növelni. Sertéshizlaldát is építünk, amelybe 350 hízósertés fér el. Igyekszünk a kis- és középparasztokat rávezetni a szocialista gazdálkodásra. Az elmúlt év őszén 7 kisparaszt lépett be a szövetkezetbe. Nagyon szép tenne, ha a kis Pathi községre is büszkén rámondhatnánk, hogy végre szövetkezeti falu lett. Nyers János, Path , Éppen nyolcvan éve, hogy Pozsony| ban megjelent a Szlovákia mai terü§ létén kiadott első munkáslap, a „Die § Wahrheit" (Igazság) első száma. | Nemrégen még úgy hitték, hogy a ^ folyóirat egyetlen példánya sem ma^ radt meg. az utókor számára, de dr. ^ Goláň egyetemi tanár szívós kutatő^ munkájának eredményeképpen az el^ múlt. hetekben sikerült megtalálni ^ első évfolyamát. ^ Amikor a Die VVahrheit első szá| ma megjelent, a magyarországi mun^ kásmozgalom nagy igyekezetet fej^ tett ki egy igazi marxista párt ala^ kítására. Törekvésének élén Frankéi § Leó kiváló forradalmár, a párizsi o ^ pártja" S ugyanis S ország uralkodó osztályai meg akarS ták hiúsítani ezt a törekvést. így ^ beküldték ügynökeiket a munkás$ mozgalomba. A magyarországi mun$ kásmozgalom forradalmi szárnyával § szemben, mely Frankéi Leó vezetésé§ vei 1878 áprilisában mint az úgyneiv vezett „választásra nem jogosultak alakult meg (a hivatalok nem akarták engedélyezni ^ a szociáldemokrata, sót még a munfc kás elnevezést sem), a magyar korfc mány ügynökei 1878 júniusában meg^ alakították ez úgynevezett Munkás§ pártot (hivatalok engedélyezték sa^ ját ügynökségük elnevezését). | A magyarországi munkásmozgalom ^ két csoportja két évig küzdött egy^ mással. A harc eredménye sok té^ nyen kívül attól is függött, hogy a | Budapesten székelő csoportok közül § melyik szerzi meg Magyarország § többi ipari központja szervezett pro^ letariátusának teljes támogatását S Pozsony Budapest után a magyarorc* ...... i . , , . . ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK A losonci járásban is befejeződtek a szövetkezeti évzáró taggyűlések. Utolsónak a miksi szövetkezet tartotta meg évzáró taggyűlését. Az idei terv elkészítése miatt húzódott el a miksiek évzáró gyűlése. Ez azonban nem volt hiba, mivel a mikSzaporodik az EFSZ Oj tagok lépnek a közösbe. Miskovics Péter, Miskovics Ferenc, Baluska László és Baluska Miklós is aláírták a belépési nyilatkozatot. Csak néhány nevet írok, de voltak többen is. A belépők azt kérik, a többi dolgozó paraszt is kövesse példájukat, hogy a vágsellyei szövetkezet egyre nagyobb eredményeket érjen el. Hanko József, Vágsellye ságnak. ^ szági munkásmozgalom Iegjelentő^ sebb, központja volt. (Még Bécs, Prá^ ga, Liberec, Brno, Linz, Gráz után is | az egész Osztrák-Magyar Monarchia ^ egyik legjelentősebb munkásmozgal^ mi központja). A pozsonyi munkás^ mozgalom egyöntetűen a Frankéi | Leó által képviselt marxista irány| zathoz csatlakozott. Ennek Iegszem^ betűnőbb megnyilvánulása éppen a ^ Die Wahrheit kiadása volt. 1879. $ március elsején fflegjélent első szá| mának Elvtársak! című vezércikké^ ben arról volt szó, hogy szükségessé ^ vált, miszerint a magyarországi mun§ kásmozgalom forradalmi szárnyának ^ központi sajtószerve, a Budapesten ^ megjelenő Arbeiter Wochen-Chronik ^ és a Munkás Heti-Krónika folyóira$ tokon kívül „Felső Magyarországon" | is megjelenjen egy lap, mely feladatul ^ tűzi ki, hogy oktató tartalmával ^ megtörje a tömegek tudatlanságát, ^ eloszlassa a tudatlanság sötétségét, | fényt hozzon és megmagyarázza a § jelenlegi helyzetet, a munkás szeme ^ előtt felvázolja szolgasorsának és ^ elnyomásának okait és kitűzze az Sólyom László, Losonc § anyagilag szegény, a kapitalistáktól siek ez alkalomból értékes felajánlást tettek a szövetkezetek IV. kongresszusának tiszteletére. Felajánlásuk a következő: szarvasmarháik részére 45 mázsa jó minőségű silót biztosítanak. Az évi tejhozamot 1800 literről 2000 literre növelik tehenenként. A tervezett tojáshozamot 120-130-ra emelik tyúkonként. Rétjeik hektárhozamát a tervezett 30 mázsáról 35 mázsára, a cukorrépa hektárhozamát 210 mázsáról 260 mázsára, a kukorica hektárhozamát pedig a tervezett 50 mázsáról 35 mázsára emelik. A miksiek egyébként a 10 koronás előlegre az évzáró taggyűlésen 9 korona részesedést is fizettek, s 320 431 koronát osztottak ki a tag kizsákmányolt emberek harcának célját". A Die VVahrheit Karol Hanzlíček szerkesztésében minden második szombaton 400— 500 példányban jelent meg, eléggé színvonalas volt. N.víltan valotta Marx és Engels tanítását. Különféle cikkeket közölt az akkori magyarországi munkásmozgalom égető problémáiról (az osztályharc jelentőségéről, a parasztkérdésről, a proletár nemzetköziségről), a legjelentősebb európai országok, főként a szomszédos Ausztria, a cseh országrészek, Németország és Oroszország helyzetéről stb. Frankéi Leó hatékony segítőtársává vált az úgynevezett „kormányszocialisták" — ahogyan a forradalmi szellemű munkások a magyar kormány munkásmozgalomban tevékenykedő ügynökségét nevezték — elleni harcban. Ezért nem csoda; hogy a magyar uralkodó osztályok államszervei brutálisan léptek fel a lappal szemben. Kihasználták azt, hogy a hivatalóknál „társadalmi-gazdasági, népi folyóiratként" jelentették be, (a magyarországi sajtótörvény értelmében „politikai" folyóirat kiadására nagyon magas óvadékot kellett letenni), s akkor a pozsonyi proletariátus ennyi összeget nem tudott volna összegyűjteni. A 29. szám megjelenése után a hatóságok betiltották a lapot, ürügyül a nevezetes „A vörös márciusi napok" című cikk szolgált, melynek az 1880. március 27-i számban kellett volna megjelennie és amelyben sző volt a szociális foradalom elkerülhetetlen szükségéről. Am a magyar hivatalok nem tudták semmivé tenni a Die Wahrbeitnek az egész magyarországi proletariátus marxista alapokra épülő forradalmi pártja megteremtésében elért eredményeit. A lap beszüntetése után két hónapra, 1880 májusában Frankéi Leó vezetésével megalakult a Magyarországi Altalános Munkáspárt. A Die Wahrheit megszűnése után nem egészen egy év múlva a pozsonyi munkások 1881. január 1-én megkezdték a Szlovákia mai területén megjelent második munkáslap, a Der Zeitgeist (Korszellem) kiadását. Noha négy szám megjelenése után ezt a lapot is ugyanaz a sors érte, a marxista sajtó alapjait Szlovákiában már lerakták. Érdekes, hogy a Die Wahrheit és a Der Zeitgeist folyóiratok elleni bírósági tárgyalásokon Hanzlíček szerkesztőt dr. Michal Mudroň neves szlovák ügyvéd védelmezte. A lapok védelmére kijelentette, hogy „a munkásmozgalomnak indokolt nemzetgazdasági háttere van" és hogy a szocialista tanok „nálunk egyszer időszerű politikai. kérdéssé válnak". 80 év telt el a Szlovákia mai területén kiadott első marxista folyóirat megjelenése óta. A munkásmozgalom szocialista tanításával együtt ezalatt nemcsak időszerű politikai kérdéssé vált, hanem társadalmunk vezető erejévé is fejlődött. A szociáldemokrata sajtó első negyven éve legjobb hagyományainak zászlaját Szlovákia Kommunista Pártja vette át, hogy a munkásosztály kezében munkásosztályunknak és kommunista pártjának még hatalmasabb fegyverévé váljék a kapitalizmus végső leveréséért, a szocializmus felépítéséért folytatott küzdelemben, melyről 80 évvel ezelőtt az első szlovákiai marxista folyóirat szerkesztői is álmodoztak. MILOŠ GOSIOHOVSKÝ egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora. tási társadalmi alapok ezen részének növekedése fontos előfeltétele annak, hogy fokozatosan áttérjünk az elosztás kommunista elvére. Egészen bizonyos, hogy az elosztás szocialista elve előkészíti a feltételeket arra, hogy a munka kommunista formái és a szükségletek kielégítésének társadalmi formái kifejlődjenek. Ezzel kapcsolatban szólnom kell a kommunista munka brigádjainak óriási jelentőségéről. E brigádok ma egyre jobban elterjednek. Ebben az új hazafias kezdeményezésben az a harc a legfontosabb, amely az elvtársi verseny és a korszerű technika alkalmazásában nyújtott kölcsönös segítség alapján a kapitalizmusénál magasabb munkatermelékenységért folyik. Helytelen lenne, ha az emberek öntudatának növekedését és a dolgozók egyéni anyagi érdekeltségét szembeállítanánk. Különösen alaptalanok és erőltetettek egyes tudományos dolgozóink azon állításai, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség elve elősegítheti az emberek tudatában lévó kapitalista csöke vények feléledését. Valójában a szocializmus elveinek megsértése ad talajt az olyan burzsoá maradványok terjedésére, mint a spekuláció, a nyerészkedés, a naplopás stb A szocializmus elve — mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint - biztosítja az alapot az emberek szocialista átnevelésére és tudatukban, valamint magatartásukban a kapitalista maradványok leküzdésére. A termelőerők növekedésének megfelelően fejlődnek és tökéletesednek majd az emberek társadalmi viszonyai, amelyek a társadalom valamennyi dolgozója elvtársi együttműködésének, barátságának és kölcsönös segítségének humánus elvein alapulnak. Megváltozik a munka jellege. A munkanap lerövidítése, a komplex gépesítés és automatizálás alapján a munkafeltételek további javulása sokkal könnyebbé teszi a munkát, s elősegíti, hogy a munka a mindenoldalúan fejlett ember életszükségletévé, élvezetté váljék. A kommunista építés során tökéletesedik a termelési viszonyok kolhoz-szövetkezeti formája, amely még hosszú ideig szolgaija és képes szolgálni a mezőgazdasági termelőerők fejlődését. A kolhoz-termelés növekedésével mind jobban gyarapodnak és erősödnek a kolhozok fel nem osztható alapjai, jobban kifejlődnek a kolhozok közötti termelési kapcsolatok, s ezzel együtt emelkedik a társadalmasítás színvonala, a kolhozszövetkezeti és az össznépi tulajdon közelebb kerül egymáshoz. A mezőgazdaság villamosításának, a termelés gépesítésének és automatizálásának fejlődésével a kolhoz termelési -eszközök az állami, össznépi termelési eszközökkel sajátos módon eggyé válnak. A kolhoz-szövetkezeti és az össznépi tulajdonformák eggyéválását helytelen lenne egyszerű szervezetigazdasági intézkedésnek tekinteni. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában a gazdasági fejlődés problémáival együtt eredményesen megoldjuk a társadalom, az államrendszer és az igazgatás tökéletesebb politikai megszervezését is. Amint a társadalom j a kommunizmus felé halad, minden I vonalon tovább fejlődik a szocialista I demokrácia, a lakosság egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak az ország összes ügyeinek irányításába, a dolgozókat és társadalmi szervezeteiket fokozottan bevonják a gazdasági és a kulturális építés vezetésébe. még jobban megnövekszik a pártnak, mint a társadalmi szervezet legfelsőbb formájának és az egész nép élcsapatának szerepe. így tehát a kommunista építés folyamán a szocialista államiság tovább fejlődik és kommunista társadalmi önigazgatássá fog fejlődni. 3. A történelmi fejlődés meggyorsítása A szocializmus átnövése a kommunizmusba elkerülhetetlen, objektív természeti-történelmi folyamat. Am ezt a folyamatot a történelem igazi alkotói, a haladás motorjai, az embermilliók aktív tevékenysége meggyorsíthatja. A szocialista termelési mód eredetileg a kapitalizmus által létrehozott termelőerőkből indul ki. A szocialista társadalom a termelőerőket fejlesztve olyan anyagi-technikai bázis létrehozásának útján halad, amely magasabb annál, amit a kapitalizmus biztosítani képes. Az általánosan kibontakozó kommunista építés időszakában a társadalom már nem a régi, hanem saját, újonnan létrehozott anyagi-technikai alapjára támaszkodik. Éppen ezért az általánosan kibontakozó kommunista társadalom időszaka a lehető legnagyobb mértékben meggyorsított előrehaladás időszaka, amelyben a párt vezette dolgozók milliós tömege te- • vékenyen és Öntudatosan dolgozik. | Nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű azon kérdés kidolgozása, I hogy történelmileg mikor jönnek létre az anyagi feltételek minden ember jogos és ésszerű szükségleteinek kielégítésére. A XXI. kongresszus emelvényéről teljes és kétségbevonhatatlan meggyőződéssel hangzott ei az a következtetés, hogy ma már nincs messze az idő, amikor valamennyi szovjet ember életszükségleteit teljesen kielégíthetjük. Ez a következtetés a társadalmi termelés növekedéséhez és a társadalom kulturális fejlődéséhez szükséges óriási lehetőségeink számbavételén alapul. De ez még nem jelenti, hogy teljesen megvalósul a kommunista elosztás, függetlenül a munka menynyiségétől és minőségétől. A termékek elosztásának a munka mértékétől függő szabályozása csak akkor válik feleslegessé, amikor az emberek önként dolgoznak majd képességeik szerint és kifejlődik bennük az a belső szükségérzet, hogy a társadalom kincseit megsokszorozzák és felhalmozzák. Amíg ezt el nem érjük, addig a társadalomnak szüksége van a munkaidő meghatározott szabályozására, a munka és a fogyasztás mértékének ellenőrzésére. Még akkor is, ha a társadalom már ki tudja elégíteni az összes emberek szükségleteit, minden munkaképes embernek meghatározott mennyiségű munkát kell végeznie a szükséges értékek létrehozása végett. A XXI. kongresszus gazdagabbá tette a marxista-leninista elméletet azzal a tüzetes, elemzéssel, amelyet a szocialista világrendszer fejlődésére vonatkozó törvényszerűségek minőségi sajátosságáról adott. A tervszerű, arányos fejlődés törvényének kiterjesztése a szocialista világrendszerre arra a következtetésre vezetett, hogy a múltban elmaradott országok a többi szocialista ország tapasztalataira, az együttműködésre és a kölcsönös segítségnyújtásra támaszkodva, gazdaságukat és kultúrájukat gyorsan fel tudják lendíteni. Ezzel kapcsolatban alaptalannak kell tartanunk egyes tudományos dolgozóink azon állításait, hogy a szocialista országok előrehaladása a kommunizmus felé különböző időben, a különböző regionális övezeteknek megfelelően, előzetes fejlettségi színvonaluktól függően megy végbe. Ezek a nézetek csupán az egyes országok múltjából indulnak ki, de nem számolnak jelenükkel és jövőjükkel, nem veszik figyelembe a kommunista társadalmi formáció fejlődési törvényszerűségeinek sajátosságait, holott azok gyökeresen különböznek a kapitalizmus törvényszerűségeitől. A különböző országok gazdasági és politikai fejlődésének egyenetlensége a kapitalizmus vitathatatlan törvénye. Am ez a törvény nem terjed ki a szocialista világrendszerre. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolója és a kongresszus határozatai megnyitják a társadalom előtt a kommunizmus felé va'ó történelmi előrehaladás távlatait, s a marxistaleninista elmélet ragyogó fényével világítják meg az előrevezető utat. A tudományos kommunizmus programokmányai ezek, amelyek meghatározzák a társadalom fejlődését az általánosan kibontakozó kommunista építés időszakában. UJ SZŐ <5 * 1959. március Í