Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-01 / 59. szám, vasárnap

Z ÚJ SZOpwAflÁBÉ Egy hektárra számítva 727 liter tejet fejnek Hogyan növelték a szarvasmarhaállományt • Sok és jó ta­karmányra lesz szükségük • Az év végéig 100 hektáronként 73 szarvasmarhát tartanak A szlovákiai szocialista munkássa;tó 80 éves Pártunk XI. kongresszusa azt a feladatot tűzte mezőgazdasági dol­gozóink elé, hogy 1960-ig 660 liter tejet termeljenek 1 ha mezőgazda­sági földterületre számítva. A pálóci szövetkezetesek akkoriban ezt szinte lehetetlennek tarttották. Nincs se ként, s ebből 27 jut a tehenekre. A cél elérésének első előfeltételét teljesítették, de ez sem volt elég. Gondolkodni kezdtek arról is, ho­gyan érhetnék el a tehenek legma­gasabb hasznosságát? Tavaly 2550 literes tejhozamot terveztek egy te­rétjük, se legelőjük. Számításba vet- hénre. Nem volt könnyű feladat, de tek minden lehetőséget s elhatároz­ták, hogy megpróbálják még az idén. így is történt. Először is növelték a szarvasmar­haállományt. 1957. október 1-én 55 szarvasmarha jutott 100 hektárra de ezzel nem voltak megelégedve. Az állomány kiegészítésének legol­csóbb és leghatásosabb módját vá­lasztották: saját nevelésből. Ily mó­don tavaly egy borjút neveltek fel minden tehéntfll, és 16 üsző ment át a tehénállományba. A szarvasmar­elhatározták, hogy ezt 100 literrel túlszárnyalják. S ma örömmel meg­állapíthatjuk, hogy sikerült. Hiszen tavaly 2777 literes tejhozamot értek el egy-egy tehéntől. Ez annyit je­lent, hogy már 1958-ban 727 liter tejet termeltek egy hektárra átszá­mítva. Mindenkit érdekelni fog, hogyan érték el ezt az eredményt? Ne ke­ressünk valamilyen különlegességet. Lelkiismeretesen ápolják a tehene­ket, a növendékállatokat és a bor­hák állományának sűrűsége ezzel el- júkat. A tehénetetők, Vince István, érte a 68,3 darabot 100 hektáron­Andódi jelentés Az andódi szövetkezetnek 48 méh­családja van. A méheket szaksze­rűen, lelkiismeretesen ápolja és gondozza Mészáros Károly. Tavaly 520 kg mézet adtunk a közellátás- elég nehéz az etetők munkája. Eb­ben az évben korszerű tehénistállót akarnak építeni, ahol gépesítve lesz a takarmányszállítás, a trágyahordás és a fejés is. Sokkal könnyebb lesz azután az etetők munkája is. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Misik J., Szabó J.. Szlamka J. és Rybnikár J. 17 tehenet etetnek és fejnek egyenként. Ez elég sok, mégis rendesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat. Reggel 4-től késő estig az istállóban tartózkodnak. Ezek nem tártoznak a korszerű istállók közé, hiányzik a gépesítés s így bizony nak. Ez idén 12 méhcsaláddal ismét több lesz a szövetkezetben. Növekszik a szövetkezet állatállo­mánya is. A baromfiállomány 4000 darabbal. Igyekszünk, hogy minél több terméket adjunk a dolgozók­nak. Tavaly is 42 280 liter tejjel és 35 ezer tojással adtunk terven felül a közellátásnak. A malacokból 39 505 kg volt a beadási terv, ezt 100 szá­zalékra teljesitettük, sőt 25 085 ki­lóval többet adtunk az állami fel­vásárlásra. Jól áll *a J szövetkézét építkezése is. Van saját építőcsoportunk. Most egy lóistállót és borjúnevelőt építünk. Az istálló építésénél 100 ezer ko­ronát takarítunk meg. A munkaegység értékét 16 koro­nára terveztük a természetbenieken kivül. Az idén erősen készülünk a kertészetben is többtermelésre. 15 hektár zöldséget, ezenkívül 5 hektár dohányt és 5 hektár fűszerpaprikát termelünk. Ebből 500 000 tonna be­vételt terveztünk. A jobb munka­megszervezés érdekében 3 munka­csoportot alakítottunk. Kiss Lajos, Andód FEJlUDiK a pathi szövetkezet Szövetkezetünkben még sok a tennivaló, de ennek ellenére szép fejlődésnek néz elébe. Megvan eh­hez minden előfeltétele, mivel ű szövetkezet jó alapon nyugszik. Ha figyelembe vesszük az elő­ző éveket, bátran megállapíthatjuk, hogy a fejlődésnek olyan útját tettük meg, amely igen figye­lemre méltó. Kezdetben, amíg nem volt be­állítva a vetésforgó, még több vegyes parcellán gazdálkodtunk, s így a gépek tökéletes kihasz­nálására nem volt meg a kedvező előfeltétel, nem érhettünk el ma­gasabb hektárhozamokat. A gaz­dálkodás azonban egyre fejlődött, lényegesen megjavítottuk az istál­lótrágya kezelését és felhasználá­sát, ami szintén hozzájárult a hektárhozamok növeléséhez. Szán­tóföldjeinken azonban még mosta­náig sem nagyon növeltük a ta­karmánynövények termelését, mi­vel a szövetkezetnek 10 hektár ál­landó legelője, ezenfelül 34 hektár lucerna- és lóherekeveréke vctn, amit az elmúlt ősszel trágyalével jól meglocsoltunk, s most tavasz­szal is ugyanezt tesszük. N agy gondot fordítanak az épít­kezésre is, mivel a sertésállo­mányt 300 hízósertéssel akarjuk növelni. Sertéshizlaldát is építünk, amelybe 350 hízósertés fér el. Igyekszünk a kis- és középpa­rasztokat rávezetni a szocialista gazdálkodásra. Az elmúlt év őszén 7 kisparaszt lépett be a szövet­kezetbe. Nagyon szép tenne, ha a kis Pathi községre is büszkén rámondhatnánk, hogy végre szö­vetkezeti falu lett. Nyers János, Path , Éppen nyolcvan éve, hogy Pozsony­| ban megjelent a Szlovákia mai terü­§ létén kiadott első munkáslap, a „Die § Wahrheit" (Igazság) első száma. | Nemrégen még úgy hitték, hogy a ^ folyóirat egyetlen példánya sem ma­^ radt meg. az utókor számára, de dr. ^ Goláň egyetemi tanár szívós kutatő­^ munkájának eredményeképpen az el­^ múlt. hetekben sikerült megtalálni ^ első évfolyamát. ^ Amikor a Die VVahrheit első szá­| ma megjelent, a magyarországi mun­^ kásmozgalom nagy igyekezetet fej­^ tett ki egy igazi marxista párt ala­^ kítására. Törekvésének élén Frankéi § Leó kiváló forradalmár, a párizsi o ^ pártja" S ugyanis S ország uralkodó osztályai meg akar­S ták hiúsítani ezt a törekvést. így ^ beküldték ügynökeiket a munkás­$ mozgalomba. A magyarországi mun­$ kásmozgalom forradalmi szárnyával § szemben, mely Frankéi Leó vezetésé­§ vei 1878 áprilisában mint az úgyne­iv vezett „választásra nem jogosultak alakult meg (a hivatalok nem akarták engedélyezni ^ a szociáldemokrata, sót még a mun­fc kás elnevezést sem), a magyar kor­fc mány ügynökei 1878 júniusában meg­^ alakították ez úgynevezett Munkás­§ pártot (hivatalok engedélyezték sa­^ ját ügynökségük elnevezését). | A magyarországi munkásmozgalom ^ két csoportja két évig küzdött egy­^ mással. A harc eredménye sok té­^ nyen kívül attól is függött, hogy a | Budapesten székelő csoportok közül § melyik szerzi meg Magyarország § többi ipari központja szervezett pro­^ letariátusának teljes támogatását S Pozsony Budapest után a magyaror­c* ...... i . , , . . ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK A losonci járásban is befejeződtek a szövetkezeti évzáró taggyűlések. Utolsónak a miksi szövetkezet tar­totta meg évzáró taggyűlését. Az idei terv elkészítése miatt húzódott el a miksiek évzáró gyűlése. Ez azonban nem volt hiba, mivel a mik­Szaporodik az EFSZ Oj tagok lépnek a közösbe. Mis­kovics Péter, Miskovics Ferenc, Baluska László és Baluska Miklós is aláírták a belépési nyilatkozatot. Csak néhány nevet írok, de voltak többen is. A belépők azt kérik, a többi dolgozó paraszt is kövesse pél­dájukat, hogy a vágsellyei szövetke­zet egyre nagyobb eredményeket ér­jen el. Hanko József, Vágsellye ságnak. ^ szági munkásmozgalom Iegjelentő­^ sebb, központja volt. (Még Bécs, Prá­^ ga, Liberec, Brno, Linz, Gráz után is | az egész Osztrák-Magyar Monarchia ^ egyik legjelentősebb munkásmozgal­^ mi központja). A pozsonyi munkás­^ mozgalom egyöntetűen a Frankéi | Leó által képviselt marxista irány­| zathoz csatlakozott. Ennek Iegszem­^ betűnőbb megnyilvánulása éppen a ^ Die Wahrheit kiadása volt. 1879. $ március elsején fflegjélent első szá­| mának Elvtársak! című vezércikké­^ ben arról volt szó, hogy szükségessé ^ vált, miszerint a magyarországi mun­§ kásmozgalom forradalmi szárnyának ^ központi sajtószerve, a Budapesten ^ megjelenő Arbeiter Wochen-Chronik ^ és a Munkás Heti-Krónika folyóira­$ tokon kívül „Felső Magyarországon" | is megjelenjen egy lap, mely feladatul ^ tűzi ki, hogy oktató tartalmával ^ megtörje a tömegek tudatlanságát, ^ eloszlassa a tudatlanság sötétségét, | fényt hozzon és megmagyarázza a § jelenlegi helyzetet, a munkás szeme ^ előtt felvázolja szolgasorsának és ^ elnyomásának okait és kitűzze az Sólyom László, Losonc § anyagilag szegény, a kapitalistáktól siek ez alkalomból értékes felaján­lást tettek a szövetkezetek IV. kongresszusának tiszteletére. Felajánlásuk a következő: szarvas­marháik részére 45 mázsa jó minő­ségű silót biztosítanak. Az évi tej­hozamot 1800 literről 2000 literre növelik tehenenként. A tervezett tojáshozamot 120-130-ra emelik tyúkonként. Rétjeik hektárhozamát a tervezett 30 mázsáról 35 mázsára, a cukorrépa hektárhozamát 210 má­zsáról 260 mázsára, a kukorica hek­tárhozamát pedig a tervezett 50 mázsáról 35 mázsára emelik. A miksiek egyébként a 10 ko­ronás előlegre az évzáró taggyűlésen 9 korona részesedést is fizettek, s 320 431 koronát osztottak ki a tag kizsákmányolt emberek harcának célját". A Die VVahrheit Karol Hanzlíček szerkesz­tésében minden második szombaton 400— 500 példányban jelent meg, eléggé színvo­nalas volt. N.víltan valotta Marx és Engels tanítását. Különféle cikkeket közölt az ak­kori magyarországi munkásmozgalom égető problémáiról (az osztályharc jelentőségéről, a parasztkérdésről, a proletár nemzetközi­ségről), a legjelentősebb európai országok, főként a szomszédos Ausztria, a cseh or­szágrészek, Németország és Oroszország helyzetéről stb. Frankéi Leó hatékony se­gítőtársává vált az úgynevezett „kormány­szocialisták" — ahogyan a forradalmi szel­lemű munkások a magyar kormány mun­kásmozgalomban tevékenykedő ügynökségét nevezték — elleni harcban. Ezért nem cso­da; hogy a magyar uralkodó osztályok államszervei brutálisan léptek fel a lappal szemben. Kihasználták azt, hogy a hivata­lóknál „társadalmi-gazdasági, népi folyóirat­ként" jelentették be, (a magyarországi saj­tótörvény értelmében „politikai" folyóirat kiadására nagyon magas óvadékot kellett letenni), s akkor a pozsonyi proletariátus ennyi összeget nem tudott volna összegyűj­teni. A 29. szám megjelenése után a ható­ságok betiltották a lapot, ürügyül a neve­zetes „A vörös márciusi napok" című cikk szolgált, melynek az 1880. március 27-i számban kellett volna megjelennie és amely­ben sző volt a szociális foradalom elkerül­hetetlen szükségéről. Am a magyar hivatalok nem tudták sem­mivé tenni a Die Wahrbeitnek az egész magyarországi proletariátus marxista ala­pokra épülő forradalmi pártja megterem­tésében elért eredményeit. A lap beszün­tetése után két hónapra, 1880 májusában Frankéi Leó vezetésével megalakult a Ma­gyarországi Altalános Munkáspárt. A Die Wahrheit megszűnése után nem egészen egy év múlva a pozsonyi munká­sok 1881. január 1-én megkezdték a Szlo­vákia mai területén megjelent második munkáslap, a Der Zeitgeist (Korszellem) kiadását. Noha négy szám megjelenése után ezt a lapot is ugyanaz a sors érte, a marxista sajtó alapjait Szlovákiában már lerakták. Érdekes, hogy a Die Wahrheit és a Der Zeitgeist folyóiratok elleni bíró­sági tárgyalásokon Hanzlíček szerkesztőt dr. Michal Mudroň neves szlovák ügyvéd védelmezte. A lapok védelmére kijelentette, hogy „a munkásmozgalomnak indokolt nem­zetgazdasági háttere van" és hogy a szocia­lista tanok „nálunk egyszer időszerű po­litikai. kérdéssé válnak". 80 év telt el a Szlovákia mai területén kiadott első marxista folyóirat megjele­nése óta. A munkásmozgalom szocialista ta­nításával együtt ezalatt nemcsak időszerű politikai kérdéssé vált, hanem társadalmunk vezető erejévé is fejlődött. A szociáldemok­rata sajtó első negyven éve legjobb hagyo­mányainak zászlaját Szlovákia Kommunista Pártja vette át, hogy a munkásosztály kezé­ben munkásosztályunknak és kommunista pártjának még hatalmasabb fegyverévé vál­jék a kapitalizmus végső leveréséért, a szocializmus felépítéséért folytatott küzde­lemben, melyről 80 évvel ezelőtt az első szlovákiai marxista folyóirat szerkesztői is álmodoztak. MILOŠ GOSIOHOVSKÝ egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora. tási társadalmi alapok ezen részének növekedése fontos előfeltétele annak, hogy fokozatosan áttérjünk az elosz­tás kommunista elvére. Egészen bizonyos, hogy az elosztás szocialista elve előkészíti a feltétele­ket arra, hogy a munka kommunista formái és a szükségletek kielégítésé­nek társadalmi formái kifejlődjenek. Ezzel kapcsolatban szólnom kell a kommunista munka brigádjainak óriá­si jelentőségéről. E brigádok ma egy­re jobban elterjednek. Ebben az új hazafias kezdeményezésben az a harc a legfontosabb, amely az elvtársi ver­seny és a korszerű technika alkalma­zásában nyújtott kölcsönös segítség alapján a kapitalizmusénál magasabb munkatermelékenységért folyik. Helytelen lenne, ha az emberek öntudatának növekedését és a dolgo­zók egyéni anyagi érdekeltségét szembeállítanánk. Különösen alapta­lanok és erőltetettek egyes tudomá­nyos dolgozóink azon állításai, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség elve elősegítheti az em­berek tudatában lévó kapitalista csö­ke vények feléledését. Valójában a szocializmus elveinek megsértése ad talajt az olyan burzsoá maradványok terjedésére, mint a spekuláció, a nyerészkedés, a naplopás stb A szo­cializmus elve — mindenki képessé­gei szerint, mindenkinek munkája szerint - biztosítja az alapot az em­berek szocialista átnevelésére és tu­datukban, valamint magatartásukban a kapitalista maradványok leküzdé­sére. A termelőerők növekedésének meg­felelően fejlődnek és tökéletesednek majd az emberek társadalmi viszo­nyai, amelyek a társadalom vala­mennyi dolgozója elvtársi együttmű­ködésének, barátságának és kölcsö­nös segítségének humánus elvein alapulnak. Megváltozik a munka jel­lege. A munkanap lerövidítése, a komplex gépesítés és automatizálás alapján a munkafeltételek további javulása sokkal könnyebbé teszi a munkát, s elősegíti, hogy a munka a mindenoldalúan fejlett ember élet­szükségletévé, élvezetté váljék. A kommunista építés során töké­letesedik a termelési viszonyok kol­hoz-szövetkezeti formája, amely még hosszú ideig szolgaija és képes szol­gálni a mezőgazdasági termelőerők fejlődését. A kolhoz-termelés növe­kedésével mind jobban gyarapodnak és erősödnek a kolhozok fel nem osztható alapjai, jobban kifejlődnek a kolhozok közötti termelési kapcso­latok, s ezzel együtt emelkedik a társadalmasítás színvonala, a kolhoz­szövetkezeti és az össznépi tulajdon közelebb kerül egymáshoz. A mezőgazdaság villamosításának, a termelés gépesítésének és auto­matizálásának fejlődésével a kolhoz termelési -eszközök az állami, össz­népi termelési eszközökkel sajátos módon eggyé válnak. A kolhoz-szövetkezeti és az össz­népi tulajdonformák eggyéválását helytelen lenne egyszerű szervezeti­gazdasági intézkedésnek tekinteni. A kommunizmus általánosan ki­bontakozó építésének időszakában a gazdasági fejlődés problémáival együtt eredményesen megoldjuk a társadalom, az államrendszer és az igazgatás tökéletesebb politikai meg­szervezését is. Amint a társadalom j a kommunizmus felé halad, minden I vonalon tovább fejlődik a szocialista I demokrácia, a lakosság egyre szé­lesebb rétegei kapcsolódnak az or­szág összes ügyeinek irányításába, a dolgozókat és társadalmi szerve­zeteiket fokozottan bevonják a gaz­dasági és a kulturális építés veze­tésébe. még jobban megnövekszik a pártnak, mint a társadalmi szervezet legfelsőbb formájának és az egész nép élcsapatának szerepe. így tehát a kommunista építés folyamán a szocialista államiság tovább fejlődik és kommunista társadalmi önigaz­gatássá fog fejlődni. 3. A történelmi fejlődés meggyorsítása A szocializmus átnövése a kom­munizmusba elkerülhetetlen, objektív természeti-történelmi folyamat. Am ezt a folyamatot a történelem igazi alkotói, a haladás motorjai, az em­bermilliók aktív tevékenysége meg­gyorsíthatja. A szocialista termelési mód eredetileg a kapitalizmus által létrehozott termelőerőkből indul ki. A szocialista társadalom a termelő­erőket fejlesztve olyan anyagi-tech­nikai bázis létrehozásának útján halad, amely magasabb annál, amit a kapitalizmus biztosítani képes. Az általánosan kibontakozó kommunista építés időszakában a társadalom már nem a régi, hanem saját, újonnan létrehozott anyagi-technikai alapjá­ra támaszkodik. Éppen ezért az ál­talánosan kibontakozó kommunista társadalom időszaka a lehető legna­gyobb mértékben meggyorsított elő­rehaladás időszaka, amelyben a párt vezette dolgozók milliós tömege te- • vékenyen és Öntudatosan dolgozik. | Nagy elméleti és gyakorlati jelen­tőségű azon kérdés kidolgozása, I hogy történelmileg mikor jönnek létre az anyagi feltételek minden ember jogos és ésszerű szükségle­teinek kielégítésére. A XXI. kong­resszus emelvényéről teljes és két­ségbevonhatatlan meggyőződéssel hangzott ei az a következtetés, hogy ma már nincs messze az idő, amikor valamennyi szovjet ember életszük­ségleteit teljesen kielégíthetjük. Ez a következtetés a társadalmi terme­lés növekedéséhez és a társadalom kulturális fejlődéséhez szükséges óriási lehetőségeink számbavételén alapul. De ez még nem jelenti, hogy tel­jesen megvalósul a kommunista el­osztás, függetlenül a munka meny­nyiségétől és minőségétől. A termé­kek elosztásának a munka mérté­kétől függő szabályozása csak ak­kor válik feleslegessé, amikor az emberek önként dolgoznak majd képességeik szerint és kifejlődik bennük az a belső szükségérzet, hogy a társadalom kincseit megsok­szorozzák és felhalmozzák. Amíg ezt el nem érjük, addig a társadalomnak szüksége van a munkaidő meghatá­rozott szabályozására, a munka és a fogyasztás mértékének ellenőrzé­sére. Még akkor is, ha a társada­lom már ki tudja elégíteni az összes emberek szükségleteit, minden mun­kaképes embernek meghatározott mennyiségű munkát kell végeznie a szükséges értékek létrehozása vé­gett. A XXI. kongresszus gazdagabbá tette a marxista-leninista elméletet azzal a tüzetes, elemzéssel, amelyet a szocialista világrendszer fejlődé­sére vonatkozó törvényszerűségek minőségi sajátosságáról adott. A tervszerű, arányos fejlődés tör­vényének kiterjesztése a szocialista világrendszerre arra a következte­tésre vezetett, hogy a múltban el­maradott országok a többi szocia­lista ország tapasztalataira, az együttműködésre és a kölcsönös se­gítségnyújtásra támaszkodva, gazda­ságukat és kultúrájukat gyorsan fel tudják lendíteni. Ezzel kapcsolatban alaptalannak kell tartanunk egyes tudományos dolgozóink azon állításait, hogy a szocialista országok előrehaladása a kommunizmus felé különböző idő­ben, a különböző regionális öveze­teknek megfelelően, előzetes fejlett­ségi színvonaluktól függően megy végbe. Ezek a nézetek csupán az egyes országok múltjából indulnak ki, de nem számolnak jelenükkel és jövőjükkel, nem veszik figyelembe a kommunista társadalmi formáció fej­lődési törvényszerűségeinek sajátos­ságait, holott azok gyökeresen kü­lönböznek a kapitalizmus törvény­szerűségeitől. A különböző országok gazdasági és politikai fejlődésének egyenetlensé­ge a kapitalizmus vitathatatlan tör­vénye. Am ez a törvény nem terjed ki a szocialista világrendszerre. Hruscsov elvtárs kongresszusi be­számolója és a kongresszus határo­zatai megnyitják a társadalom előtt a kommunizmus felé va'ó történelmi előrehaladás távlatait, s a marxista­leninista elmélet ragyogó fényével világítják meg az előrevezető utat. A tudományos kommunizmus prog­ramokmányai ezek, amelyek megha­tározzák a társadalom fejlődését az általánosan kibontakozó kommunista építés időszakában. UJ SZŐ <5 * 1959. március Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom