Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-07 / 65. szám, szombat

'(Folytatás a 3. oldalról) szegé havi Ô90 koronát tesz ki, Vagyis 100 koronával többet, mint eddig; — az ötödik és minden további gyereknél 20 koronával, úgyhogy az ötgyermekes családok gyermekpótlékának összege 830 korona lesz, vagyis 120 koronával több, mint eddig; a hatgyermekes családoknál 1070 koronát tesz majd ki, vagyis 140 koronával többet, mint eddig, stb. 4. Az eddigi helyzethez viszonyítva a következőképpen kell emelni azon alkalmazottak gyermekpótlékát, akiknek havi brutto keresete 3000—3800 korona: — a harmadik gyereknél 20 koronával, úgyhogy a háromgyerekes családok gyermekpótlékának öszszege 330 korona lesz havonként, vagyis 20 koronával több, mint eddig; — a negyedik gyereknél 20 koronával, úgyhogy a négygyermekes családoknál a gyermekpótlék öszszege havi 530 korona lesz, vagyis 40 koronával több, mint eddig; — az ötödik és minden további gyereknél a gyermekpótlék megmarad az eddigi szinten, úgyhogy az ötgyerekes családoknál a gyermekpótlék összege 750 korona lesz, vagyis 40 koronával több, mint eddig, a hatgyermekes családoknál 970 korona, vagyis 40 koronával több, mint eddig. A hét és többgyermekes családoknál a gyermekpótlék ugyancsak havi 40 koronával emelkedik. 5. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek havi brutto keresete több mint 3800 korona, a három és több gyermekre eső gyermekpótlékot meg kell hagyni az eddigi szinten, úgyhogy a háromgyermekes család gyermekpótlék címén 310 koronát, a négygyermekes 490 koronát, az 5 gyermekes 710 koronát, a 6 gyerekes 930 koronát fog havonta kapni, úgy, mint eddig és minden további gyerekre havonta 220 koronát. Az egy-vagy kétgyerekes családoknál a gyermekpótlék összege nem emelkedik. Az egygyermekes családoknál, ahol a családfő bruttó keresete több mint havi 3000 korona, a gyermekpótlék nem jár. Azon kétgyermekes családok, ahol a családfő brutto keresete havonta több mint 3000 korona, de nem nagyobb mint 3800 korona havonta, gyermekpótlék címén havonta összesen 100 koronát kapnak, ha pedig a családfő keresete túllépi a havi 3800 koronát, gyermekpótlékot nem kapnak. Azon alkalmazottaknál, akik ugyanakkor több mint fél hektárnyi szántóföld tulajdonosai, vagypedig több mint két hektárnyi legelőn vagy réten gazdálkodnak, továbbá a velük közös háztartásban élő alkalmazottaknál is a harmadik és a további gyermekekre eső gyermekpótlék változatlanul az eddigi szinten marad. Az egy-, illetve kétgyermekes ilyen családoknál az előbb felsorolt esetekhez hasonlóan kell meghagyni, csökkenteni, vagy teljesen megszüntetni a gyermekpótlékot. Az eddigi havi 120 koronáról 200 koronára emelkedik az összeg, amelyet havonta maga a gyerek kereshet és ugyanakkor mint tanonc, diák, vagy mint betegség miatt tartósan munkaképtelen megkaphatja az illetékes pótlékot. Hasonlóképpen kell rendezni a fegyveres erők, a kisipari termelőszövetkezetek tagjainak pótlékát és a nyugdíj'asok gyermeknevelési pótlékát. Antonín Novotný elvtárs beszéde a CSKP Központi Bizottságának plenáris ülésén Elvtársak! A Központi Bizottság mai ülésén az a feladatunk, hogy levonjuk a következtetéseket pártunk Központi Bizottságának az életszínvonal továbbemelése kérdéseiről szóló levelével kapcsolatban, amelyet a Központi Bizottság múlt ülése után megvitatás céljából a párttagok és az összes dolgozók elé terjesztett. Az országos vita eredményei azt mutatják, hogy az út, amelyet az ilyen fontos, minden polgárt érintő kérdések megoldására választottunk, helyes volt. A vitában hazánk több mint négy millió lakosa vett részt. A dolgozók megértették, mi a vita értelme és célja. Megértették, hogy az életszínvonal további emelésének kérdése nem önálló probléma, hanem közvetlenül összefügg a termelés eredményeivel, szüntelen növekedésével és a munkatermelékenység emelkedésével mind az iparban és építkezésben, mindpedig a mezőgazdaságban, összefügg általában az egész népgazdaság fejlődésével. A Központi Bizottság levele a dolgozók széleskörű aktivitását és kezdeményezését váltotta ki épp úgy, mint a XI. kongresszus előtti vita és a XI. kongresszus eredményei. A dolgozók a vitában és az egész tavalyi év folyamán pozitívan és kezdeményezően járultak hozzá a különféle konkrét gazdasági és termelési problémák megoldásához a munkahelyeken. Ez kedvező hatással volt a tervezett ipari termelés és a munkatermelékenység növelése tervének túlszárnyalására is. Ennek eredménye elsősorban az 1958. évi terv sikeres teljesítése és túlszárnyalása. A pártszervek a vita folyamán a valóban jó hozzászólások ezreit adták. Azt mondhatjuk, hogy a dolgozókjó, tárgyilagos és konstruktív indítványai jelentős segítséget nyújtottak munkánkban és nagyban hozzájárultak azon javaslatok végső megfogalmazásához, amelyekről ma döntenünk kell. Számos indítványozó hozzászólást elfogadtunk, főképp a lakásépítés problémájának megoldásában. Emellett főképp azt kell hangsúlyozni, hogy a párt, a szákszervezetek és az ifjúsági szervezetek, valamint nemzeti bizottságok összes leveleiből, határozataiból, valamint az egyének leveleiből is mint a legfőbb dolog az domborodik ki, hogy egyetértenek a Központi Bizottság javaslataival olyan értelemben, ahogyan a vitára bocsátott levél tartalmazta. Megmutatkozott, hogy azt a módot, amelyet a párt választott, a dolgozók melegen fogadták. így lehetővé vált a nép részvételének további fokozása a fontos gazdasági és politikai kérdések megoldásában, az állam igazgatásában és irányításában. A vitát és eredményeit pozitívan értékeljük és nagyra becsüljük. Meggyőződésünk, hogy szilárd alapul szolgálnak a dolgozók további széles körű felsorakozására, aktivitásuk és kezdeményezésük további kibontakoztatására, célunk — a szocializmus építésének betetőzése érdekében. A dolgozók életszínvonalának emelkedésével nagyon szorosan összefüggnek a mezőgazdasági termelés fejlesztésének a kérdései, amelyek szintén szerepelnek a Központi Bizottság mai ülésének napirendjén. A párt eddigi mezőgazdasági politikájának helyességét és hatékonyságát igazolja mezőgazdaságunk egész fejlődése. Ez a politika lehetővé tette a szocialista termelési viszonyok döntő módon való kibontakoztatását és megszilárdítását a falun. Ezek a termelési viszonyok teljes túlsúlyba kerültek és ma már a mezőgazdaság szocializálásának befejezése előtt állunk. Ebből a szocializmus számára döntő feltételekből és a XI. kongresszusnak a szocializmus építése betetőzéséről szóló határozatából kiindulva, foglalkoznunk kell azokkal a kérdésekkel, amelyek a mezőgazdasági termelés fellendítésével, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával függnek össze és ebből a szemszögből kell átdolgozni és megoldani pártunk mezőgazdasági politikájának további feladatait is. A mezőgazdaság egyik fő kérdésének tartjuk az anyagi érdekeltség megoldását mind a szövetkezetekben, mindpedig a szövetkezeti tagoknál is és ezzel kapcsolatban az árés a begyűjtési rendszer szabályozását. Abban a helyzetben, amikor a szocialista mezőgazdasági üzemek a mezőgazdasági földek mintegy 77 százalékán gazdálkodnak, árpolitikánk, amely a kétféle árakon alapul, már nem képezi mezőgazdasági termelésünk növelésének mozgató erejét. Akkor volt hatékony, amikor a szövetkezeteknek a kis- és középparasztok kisebbségé volt csupán tagja és a falun még a kulákok gazdaságilag erős rétege létezett. Bevált abban az időben, amikor a szövetkezetek még kisebbségek és gazdaságilag gyengék voltak. Ma, amikor a községek több mint 80 százalékában többségi és szilárd szövetkezetek vannak, meg kell kezdeni a begyűjtési és az árpolitika rendezését úgy, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére hasson. Ez azt jelenti, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemekben is teljesen érvényesülnie kell a termelés növelésében és eredményekben való anyagi érdekeltségnek, hogy itt is a termelőerők növekedésével fokozatosan teljes mértékben bevezethessük a munka szocialista díjazását. , A szövetkezeti tagok és a szövetkezetek helyes irányzatú anyagi érdekeltségét döntőnek tartjuk a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából. Lényegében ez ma a párt mezőgazdasági politikájának egyik fő kérdése. Az anyagi érdekeltség kérdéseinek megoldása a mezőgazdasági termelésben lehetővé teszi számunkra nemcsak a nagyüzemi termelés formáinak fejlesztését, hanem a szövetkezeti tagok közös gazdálkodásának megerősítését is, sőt csökkenti érdeklődésüket a háztáji gazdaság iránt azáltal, hogy a tagok magasabb jövedelmet nyernek a közös gazdálkodásból, és ezáltal azután sokoldalúan tovább erősödnek és szilárdulnak az egységes földművesszövetkezetek. Ennek érdekében szükséges lesz a mezőgazdaság szakaszán minden erőnket és tartalékunkat mozgósítani, elsősorban kibontakoztatni a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások dolgozóinak széleskörű kezdeményezését és aktivitását. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének érdekében rendezni kell az irányítási és szervezési kapcsolatokat olyan módon, hogy megfeleljenek ennek az új helyzetnek a falun. Ez vonatkozik a nemzeti bizottságok, főképp a járási nemzeti bizottságok helyzetére, amelyeket a mezőgazdasági termelésben döntő fő láncszemnek tartunk, amely általában döntő szerepet játszik a mezőgazdaság összes kérdéseiben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszüntetjük a munkásosztály és az állam segítségét a mezőgazdasági termelés fellendítésében. De gondoskodunk arról, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordított eszközökért maximális eredményeket érjenek el egész társadalmunk számára és hogy az eszközöket oda juttassák, ahol a társadalom érdeke i megköveteli. Ezzel egyidejűleg átdolj gozzuk a párt mezőgazdasági politikájának egyes feladatait úgy, hogy a mezőgazdasági termelést senki se becsülje le és jelentőségét mindenütt megértsék. Csak így sikerül nekünk, hogy a falun is a legeredményesebben teljesítsük pártunk XI. kongresszusának feladatait, szüntelenül szilárdítsuk és elmélyítsük a munkás-paraszt szövetséget. Elvtársak! A Központi Bizottság mai ülésének megnyitása alkalmából a kerületi és járási nagy pártaktíva-gyűlések után, amelyek megtárgyalták a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának eredményeit, szeretnék még néhány megjegyzést fűzni a szovjet kommunisták ezen jelentős tárgyalásához. , A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa a Szovjetunió dolgozói, a szocialista tábor országai, az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom és a világ közvéleménye szokatlan és rendkívül nagy figyelme közepette zajlott le. Ez elsősorban a XXI. kongresszus nagy nemzetközi politikai jelentőségét tükrözi. Ez a szocializmus és kommunizmus gondolatai népszerűségének és vonzóerejének növekedését tanúsítja a dolgozók körében az egész világon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt történelmileg rövid idő, negyven esztendő folyamán a termelőerők rendkívül gyors fejlődése következtében a szocializmus első országa a kommunizmus kibontakozódó építésének időszakába lép. A hétéves terv jóváhagyásával a XXI. kongresszus új szakaszt nyitott a két társadalmi rendszer versenyében. A Szovjetunió és a szocialista országok népgazdasága fejlesztésének gyors ütemét a szocialista világrendszer termelőerőinek szüntelen növekedése jellemzi. Ebben a versenyben a szocializmus teljes mértékben bebizonyítja fölényét politikai és ideológiai téren és be fogja bizonyítani fölényét a legfejlettebb tőkés országok felett a termelés terjedelmében, az egy főre eső termelésben, és a dolgozók egyre magasabb életszínvonalában. A szocializmus gazdasági eredményeivel, amelyekre rámutatott a XXI. kongresszus és amelyek egyre erőteljesebben nyilvánulnak meg a nép életszínvonalának emelkedésében, még jobban kihat a tőkés országok dolgozóira és befolyásolja a világ fejlődését. Világtörténelmi jelentőségű a XXI. kongresszusnak 'az a megállapítása, hogy a szocializmus nemcsak teljesen, hanem véglegesen győzött és nincs a világon az az erő, amely felújíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban és megsemmisíthetné a szocialista tábort. A Szovjetunió és a szocialista tábor országainak ereje megmutatja az imperialisták azon törekvéseinek hiábavalóságát, amellyel a társadalomnak a kommunizmus felé való fejlődését akarják megállítani. Ez megerősíti a nemzetközi forradalmi munkásmozgalmat és a világ haladó erőit a békéért és a szocializmusért vívott harcukban. Ez megerősíti a kommunista és a munkáspártokat is a reformizmus és revizionizmus elleni harcukban, mert a XXI. kongresszus az elért eredmények taglalásával teljesen megerősítette a szocializmus és kommunizmus építése marxi-lenini felfogásának helyességét. A XXI. kongresszus jelentősége különösen kidomborodik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával összefüggésben. A Szovjetunió Kommunista Pártja a XX kongresszuson merészen elemezte a fontos politikai, gazdasági és ideológiai kérdések egész sorát. A múlt fogyatékosságainak leleplezése és kiküszöbölése, valamint a marxizmusleninizmus alkotó érvényesítése, amire például szolgált a Szovjetunió Kommunista Pártjának eljárása a XX. kongresszuson, óriási segítséget jelentett valamennyi kommunista és munkáspártnak és az egész világ forradalmi erőinek a békéért, a szocializmusért, a demokráciáért és a nemzeti szabadságért vívott harc új merész távlatainak kidolgozásában. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak helyessége és nagysága a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom egységének soha nem látott megerősödésében és megszilárdulásában, számbeli és minőségi gyarapodásában nyilvánult meg. A XX. kongresszus következtetéseivel lehetővé tette újabb kifejezésteljes eredmények elérését a gazdaság, a tudomány, a kultúra, a szocialista demokrácia, a Szovjetunió és a szocialista országok békés külpolitikája terén. A rendkívüli XXI. kongresszus így kitűzhette a kommunizmus kibontakozódó építésének nagyvonalú feladatait a Szovjetunióban és a kapitalizmussal folyó versenyben a szocializmus győzelme elérésének merész terveit, s ezt elsősorban azért tehette, mert az SZKP XX. kongresszusának határozatai pozitívan és sokoldalúan nyilvánulnak meg a béke és a szocializmus építésében. A XXI. kongresszus fő pontja a Szovjetunió 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési terve irányszámainak megtárgyalása volt. A szovjet népgazdaság továbbfejlesztése távlatainak megtárgyalása azonban nagyon szorosan összefügg a kommunizmus kibontakozó építésével kapcsolatos politikai és ideológiai kérdésekkel. Ezért a Szovjetunió Kommunista Pártja előtt az a fontos és felelősségteljes feladat merült fel, hogy kidolgozza és továbbfejlessze Marx, Engels és Lenin számos elméleti tanát és megmutassa, hogyan kell őket valóra váltani. A kommunista társadalom éDítése elméleti kérdéseinek és gyakorlati feladatainak Hruscsov elvtárs által való kifejtése különösen megmutatja a XXI. kongresszus jelentős hozzájárulását a marxi-lenini tudomány további gazdagításához. Csehszlovákia Kommunista Pártja és annak tevékenysége számára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris üléseinek és kongresszusainak tárgyalásai és következtetései mindig nagy tanulságot hoztak. Pártunk mindig tanult és tanulni fog idősebb testvérének és harcostársának - a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból. És nagyra becsüljük azt a nagy bizalmat, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép tanúsít pártunk és Csehszlovákia egész népe iránt megalkuvás nélküli lenini állásfoglalásunk folytán. Ha a XXI. kongresszus eredményei alapján megvizsgáljuk pártunk eljárását a XX. kongresszus utáni időszakban, megállapíthatjuk, hogy belőle helyes következtetéseket vontunk le egész tevékenységünkre. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján hozott határozatok és intézkedések s fokozatos megvalósításuk jótékony befolyást gyakorolt gazdaságunk és egész életünk megszilárdítására. Lehetővé tette továbbá, hogy pártunk XI. kongresszusa célul tűzhette ki a szocializmus építésének betetőzését. A XXI. kongreszszus eredményei alapján újból beigazolódik, hogy helyes úton haladunk. A XX. kongresszus eredményei kidolgozásának helyes felfogása pártunk rendíthetetlen szilárdsága, a párt és a nép egysége 1956 őszén, valamint a népgazdaságban és az életszínvonal terén elért jelentős sikerek, a szocialista demokrácia és kultúra fejlődése és elmélyülése az utóbbi évek folyamán, mindez pártunknak az országban és a nemzetközi kommunista mozgalomban tekintélyt és tiszteletet szerzett. Ezt nem azért mondom, hogy a dicsőség a fejünkbe szálljon és önelégültségbe essünk. Látnunk kell, hogy elért nagy sikereink ellenére még számos a fogyatékosság. Hisz még az országos konferencia határozatai közül sem teljesítettünk mindent annak ellenére, hogy a konferencia óta csaknem három év telt el. Miért említem ezt meg ? A XXI. kongresszus messzemenő jelentőségű. A hétéves terv ugyan a Szovjetunió terve, de a legfejlettebb tőkés országok megelőzésének feladata az egy főre eső termelésben nemcsak a szovjet emberek, ügye. Minden egyes kommunista és munkáspártnak a szocialista országokban a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szocializmus megelőzze a kapitalizmust a termelésben. Nem lehet, hogy a legkisebb mértékben is e téren lemaradjunk. Arra kell törekednünk, hogy minél szélesebb körben felhasználjuk a XXI. kongresszus következtetéseit a párt és a nép törekvéseinek és aktivitíásának további és merészebb kibontakoztatására a szocializmus építése betetőzése feladatainak teljesítésében. Aki figyelemmel követte a XXI. kongresszus tárgyalásait, láthatta, hogy a kongresszus a lelkesedés és a harcos egység légkörében, annak a szilárd meggyőződésnek a szellemében folyt le. hogy teljesítsék a kitűzött feladatokat. Ezt különösen mi láttuk jól, pártunk küldöttségének tagjai, akik részt vettünk a tárgyalásokon. Elmondhatjuk, hogy az ismert szovjet elvtársakkal, a küldöttekkel és barátainkkal, akikkel a Szovjetunióban találkoztunk, folytatott számtalan beszélgetésünk során sugárzott belőlük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságába, a szovjet népbe vetett bizalmuk, és azt az egyértelmű meggyőződésüket fejezték ki, hogy a rendkívüli XXI. kongresszus feladatait határidő előtt teljesítik. Hruscsov elvtársnak abból a mérlegeléséből kiindulva, hogy valamenynyi szocialista ország többé kevésbé közösen és egy frontba lép, a kommunista társadalomba, számunkra is pártunk, egész tevékenységünk és szocialista társadalmunk építése szempontjából a XXI. kongresszusból számos indíték és következtetés származik. Azt a nézetet valljuk, hogy a XXI. kongresszus eredményeinek pártunk további munkájára való kidolgozásánál a kongresszus gyakorlati és elméleti következtetéseiből kell kiindulnunk, egybe kell őket vonnunk legközelebbi célunkkal — a szocializmus építésének befejezésével. Országépítésünk mai szakaszából és viszonyainkból kiindulva, nem szabad szem elől tévesztenünk mindnyájunk közös célját — a kommunista társadalmat és azt, ami alapvető és szükségszerűen közös, ami bennünket erőssé tesz és lehetővé teszi győzelmünket. Ezért szükséges, hogv fokozatosan kidolgozzuk a hazánk szocialista építésének feladataival összefüggő egyes politikai, gazdasági és ideológiai problémákat. Ez annyit (Folytatás a 5. oldalon) ÜJ SZŐ 4 * 1959. március 7^