Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-07 / 65. szám, szombat

A CSKP Központi Bizottságának határozata az életszínvonal emelését szolgáló intézkedésekről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tavaly novemberben megvitatás végett rendkívül komoly kérdést — a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusán kitűzött irányvonal alapján az életszínvonal további szüntelen emelésének megvalósítására és biztosítására irányuló komoly intézkedések kérdését terjesztette a kommunisták és a dolgozók elé. A pártszervek és szervezetek az egyes kerületekben, járásokban, üzemekben, városokban, falvakon, a nsmíeti bizottságokon, a fegyveres erők alakulataiban, a Nemzeti Front szervezeteiben tartott gyűléseiken és nyilvános gyűléseken megtárgyalták a Központi Bizottság novemberi ülésének eredményeit és a vitára bocsátott levelet. A vita élénk érdeklődést és megelégedést váltott ki az egész pártban és a lakosság nagy többségében. A dolgozók egyetértettek abban, hogy a CSKP Központi Bizottságának levele fényes bizonyítéka annak, hogy a párt politikája és a nép életszínvonalának emeléséről való gondoskodása helyes, s a levélről megindult vitát úgy értékelték, mint a szocialista demokrácia elmélyülésének további bizonyítékát és az egész lakosság bevonását az államfontosságú kérdésekről való döntésbe. Kifejezték a párt iránti bizalmukat és elégedettségüket, hogy a párt hazánk szocialista építése befejezésének következetes biztosításával állandóan szilárdítja karusolatát a néppel. A CSKP Központi Bizottsága március 4. és 5-i ülésén értékelte a vita lefolyását és eredményeit. A vitában hazánk dolgozóinak milliói vettek részt, és sok százezer konkrét hozzászólás hangzott el. A CSKP KB nagyra értékeli a legszélesebb néptömegeknek a vitában való aktív részvételét és álláspontját, mely igazolta mindazokat az elvi javaslatoknak teljes helyességét, melyekkel a párt a dolgozókhoz fordult. A vitát a párt és a nép megbonthatatlan egysége újabb szembetűnő megnyilvánulásának, népünk nagyfokú politikai érettsége megnyilvánulásának tekinti, ami abban is megmutatkozott, hogy a vitát egyidejűleg tettek kísérték a munkahelyeken, nagy célunknak, a szocialista építés befejezésének megvalósításában kifejtett sokoldalúan fokozódó aktivitás kísérte. A nép életszínvonalának további emelésére tett konkrét intézkedések lehetősége a társadalmi fejlődésünkben, főként a népgazdaságunkban elért elvitathatatlan sikerektől ered. A Csehszlovák Köztársaság gazdasági fejlődése a szocialista világrendszer többi országával, elsősorban a Szovjetunióval folytatott sokoldalú ecyüttműködésére épül. A további fellendülésnek az SZKP XXI. kongresszusán kitűzött távlatai, melyeknek legközelebbi célja a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer gazdasági elsőbbségének a lehető legrövidebb időn belül történő kivívása, teljes mértékben igazolják a pártunk XI. Vongresszusán kitűzött feladatok helyességét és reális voltát. Az 1958. évi állami népgazdaságfejlesztési . tervnek több mint 103 százalékos teljesítése s az 1959. évi terv sikeres előkészítése és kidolgozása, a szocialista munkaverseny kibontakozása, az üzemek és az egész népgazdaság problémái egész sorának megoldására tett serkentő javaslatok újra igazolták a dolgozók öntudatosságának fokozódását. A dolgozók helyesen értelmezik, hogy mindenekelőtt a termelésben kell megteremteni a tervbevett intézkedések megvalósításának feltételeit. A CSKP KB leveléről lefolyt vita jellegzetes vonása nemcsak az volt, hogy egyetértett az életszínvonal emelésére elgondolt intézkedésekkel és olyan fontos problémák egész sorával gazdagította ismereteinket, melyeket vagy már az előkészítő intézkedéseknél, vagy az életszínvonal további emelésében figyelembe kell vennünk, hanem az is, hogy egyben bírálőlag rámutatott a gazdasági fejlődésünket gátló kisebb-nagyobb fogyatékosságok egész sorára. A vita ily módon a tömegek nagy iskolájává, ama elv gyakorlati érvényesülésévé vált, hogy fokozódjék a dolgozók szerepe a népgazdaság irányításában. A vitában a nép mindennapi figyelmének központjában álló állandó kérdéseket tárgyaltuk meg. A vita egyöntetűen megerősítette, hogy a szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában állandóan ügyelnünk kell a munka mennyisége és minősége szerinti díjazás elvének betartására, mivel a munkabér a dolgozók életszínvonalának alapvető és döntő tényezője. A bér helyes alakulása és diferenciálódása, az egyének munkájának jelentősége, menynyisége és képzettsége szerint fokozza a dolgozók anyagi érdekeltségét, a termelés növelésében és a munkatermelékenység fokozásában. Éppen ezzel biztosítla az életszínvonal anyagi feltételeinek gyors növelését. Azokat a jelentős ösztönző erőket, melyeket a vita ez irányban eredményezett a munkások bérrendszereinek az idtn megkezdődő átalakításában használjuk fel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központ! Bizottsága abból kiindulva, hogy a dolgozók általánosan helyeselték a tavaly novemberi levelében kifejtett javaslatait s tekintetbe véve a vita során elhangzott és az egyes problémák gyakorlati megoldását gazdagító megjegyzéseket, elhatározza, hogy a közeljövőben az alábbi intézkedéseket foganatosítja a lakosság életszínvonalának további emelésére: II. A gyermekpótlékok emelése és módosítása I. A kiskereskedelmi árak leszáSlítása 1959. március 8-i hatállyal 2 milliárd 300 millió korona évi összeggel le kell szállítani a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait. Az egész összegből 1 milliárd 400 millió koronát az élelmiszerek árának, 900 millió koronát az iparcikkek árának leszállítására kell előirányozni. Az árleszállítást a fő élelmiszerfajtáknál és ruházati árucikkeknél, nevezetesen a cukornál 1,40 —1,60 koronával, a zsírnál 4 koronával, a vajnál 2 — 4 koronával, a daralisztnél 60 fillérrel, a rizsnél 1 koronával kilogrammonként, a péksüteményeknél 5 fillérrel darabonként, továbbá az ágyhuzatoknál, egyes gyapjúszöveteknél, textil, gyermekáruknál, munkaruházatnál, és munkalábbelinél, gyermeklábellinél, harisnyánál, szappannál, és egyébb árucikkeknél kell megvalósítani. Az árleszállítás a városi és a falusi lakosság, főként a sokgyerekes munkáscsaládok javát szolgálja. Egyidejűleg az eddigi kiskereskedelmi árak meghagyása mellett teljesen szabaddá válik a barnaszén árusítása. 1959. április 1-i hatállyal évi 502 millió korona összterjedelemben emelni kell a harmadik és további gyermekre járó pótlékokat. A pótlékok emelését a családfenntartó brutto fizetése szerint megkülönböztetve kell megvalósítani éspedig úgy, hogy a legtöbb előnyben a kisebb jövedelmű családok részesüljenek. Azoknál a családoknál, amelyekben a családfenntartó havi brutto fizetése nem haladja túl az 1400 koronát, a harmadik és minden további gyermek utáni pótlékot 260 koronára kell emelni (azaz a harmadik gyermek után 120 koronával). A 2200 koronánál kisebb brutto jövedelmű családoknál a harmadjk gyermek után járó pótlékot 230 korona és minden további gyermek után 240 koronára kell emelni. A 3000 koronánál kisebb brutto jövedelmű családcknál a harmadik gyerek utáp járó pótlékot 200 koronára, a negyedik gyerek után 220 koronára, az ötödik és minden további gyerek után 249 koronára kell emelni. Hasonlóképpen emelkednek a járadékoknál kifizetett gyermeknevelési pótlékok is. A mezőgazdasági földterületet haszonélvező alkalmazottak gyermekpótlékai nem emelkednek. Azoknak az egygyermekes családoknak, melyeknél a családfenntartó brutto fizetése túlhaladja a 3000 ko<ronát, nem folyósítanak tovább gyermekpőtlékot. A 3000 koronánál nagyobb jövedelemmel rendelkező kétgyermekes családoknak csak a második gyermekre folyósítanak 100 korona összegű gyermekpótlékot. A 3000 koronánál nagyobb jövedelmű családoknak első és második gyermekére nem folyósítanak gyermekpótlékot. Azoknál a háoom- és többgyerekes családoknál, melyeknél a családfenntartó brutto fizetése túlhaladja a 3800 koronát, a gyermekpótlékok nem változnak. Fel kell emelni azon tanoncok és diákok saját jövedelmének határát, akikre gyermekpótlék jár, mégpedig az eddigi 120 koronáról havi 200 koronára. III. Módosítások a szociális biztosítás terén 1. 1959. április l-l hatállyal: a) emelni kell az 1957. január 1. előtt folyósított összes munkások és alkalmazottak aggsági és rokkantjáradékait, a szociális biztosítás által megszabott minimumra, tehát havi 400 koronára. Ez a járadéknövekedés nem vonatkozik a volt vállalkozókra és a tőkés rendszer képviselőire, továbbá azokra a járadékélvezőkre, akik csak rövid biztosítási idővel rendelkeznek és túlnyomóan az önállóan gazdálkodó személyek jellegével bírnak. b) a JNB-k tanácsainak szociális biztosítási bizottsága által megvalósított egyéni kiválasztással továbbá emelni kell egyes munkások, bányászok és más alkalmazottak 1957. január 1. előtt elismert régi rokkantsági, aggsági és özvegyi járadékait legfeljebb havi 600 koronára, az özvegyi járadékokat pedig havi 420 koronára (a bányászoknál legfeljebb havi 800 koronára, a bányászok özvegyi járadékait pedig havi 560 koronára). Ily módon emelni kell elsősorban azon régi járadékélvező munkások legalacsonyabb járadékát, akiknek a járadék az egyedüli jövedelmi forrásuk, különösen ha további családtagok vannak rájuk utalva. Itt tekintetbe kell venni múltbeli tevékenységeket, részvételüket a fasizmus elleni harcban és jelenlegi részvételüket a köz feladatainak teljesítésében. Az így módosított járadékokat törvényes járadékoknak tekintjük, ezek alapján szabják meg az özvegyi és árvasági járadékokat is. A további években a szocialista építés befejezésében elért gazdasági eredményekkel összhangban folytatni kell a régi rokkantsági és aggsági járadékok, özvegyi járadékok felemelését. úgy, hogy kiküszöbölődjenek a különbségek a munkások és a többi dolgozók járadékai között és fokozatosan kiküszöbölődjék a régi járadékélvezők járedékainak és az új törvény szerint elismert járadékoknak átlagos összegében mutatkozó lényeges különbség. 2. A régi járadékélvezők alacsony járadékainak szabályozásával kapcsolatban meg kell szabni az aggsági és rokkantsági járadékok — beleértve a nyugdíjjavításböl származó járadékok — legmagasabb határát az alábbiak szerint: Az I. munkakategóriában (föld alatt dolgozó bányászok és repülők 2200.— Kčs. A II. munkakategóriában (felszínen dolgozó bányászok, kohászati és az egészségre nézve ártalmas üzemrészlegen dolgozók stb.) 1800.— Kčs. A III. munkakategóriában (többi dolgozók) 1600.— Kčs. Ugyanez vonatkozik a már elismert összes járadékokra is. 3. Azoknál a dolgozó járadékélvezőknél, akiknek igényük van aggsági járadékra, a következőképpen kell módosítani járadékaik kifizetését: Az I. munkakategóriában: az 55. és 60. év között a kereseten kívül a teljes járadékot, ám legfeljebb havi .1200.— koronát kell' kifizetni; a II. munkakategóriában: a 60. és 65. év között a kereseten kívül az aggsági járadék harmadrészét, legfeljebb azonban havi 600 koronát kell kifizetni és a 4 százalékos járadékemelést folyósítani; a III. munkakategóriában: a 60. és 65. év között (nők 55. és 60. év között): a) vagy betudni a 4 százalékos járadékemelkedést a járadékigényjogosultság után végzett munkában eltelt minden egyes évért; b) vagy ha ezt kérik, kifizetni az aggsági járadék egyharmad részét, legfeljebb azonban havi 400 koronát a 4 százalékos növekedés nélkül. Azoknak az alkalmazottaknak, akik az FSZM üzemi bizottságának és a vállalat vezetőségének beleegyezésével 65. életévük után is dolgoznak (bányászok és nők, 60 éven felül) teljes aggsági járadékot kell kifizetni, azonban legfeljebb: az I. munkakategóriában havi 1400 koronát, a II. munkakategóriában havi 1200 koronát, a III. munkakategóriában havi 1000 koronát. Emellett be kell tartani az aggsági járadékra igényjogosult személyek alkalmaztatásának elveit, melyek szerint következetesen ügyelni kell arra, hogy ezeknek további alkalmaztatása megfeleljen gazdaságunk szükségleteinek, a jelenlegi helyi munkaerőhelyzetnek s képességeiknek, szakképzettségüknek és teljesítőképességüknek. Ezekkel az alapelvekkel összhangban a járadékigényre jogosult személyeket főként az anyagi termelés terén kell alkalmazni. A 65 évnél idősebb személyeket (60 évnél idősebb nőket) csak akkor kell meghagyni alkalmazásban, ha manuális jó teljesítő képességű dolgozókról, vagy a termelésben dolgozó mérnöki-műszaki dolgozókról, avagy más szakaszokon nehezen nélkülözhető szakemberekről van szó. 4. A fegyveres erők tagjainak szociális ellátásában az alkalmazottak szociális biztosításához hasonlóan meg kell szabni a járadékok legmagasabb határát és módosítani kell a járadékok kifizetését a dolgozó járadékélvezr'knek. A szociális bíztosítás terén eszközölt ezen módosítások csupán 1939ben mintegy 200 millió korona öszszegű további pénzkiadásokat, a további években pedig mindig 100 mil' Iió koronával nagyobb kiadásokat igéi nyelnek. IV. A munkaidő további lerövidítésének elkészítése A vita igazolta, hogy az életszínvonal általános emelkedésével párhuzamosan fokozódik a munkaidő lerövidítése iránti érdeklődés is. A dolgozók ebben életszínvonaluk emelésének egyik jelentős útját látják. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a dolgozók hozzászólásainak és népgazdaságunk lehetőségeinek megfontolása után megállapítja, hogy a harmadik ötéves tervben megkezdhetjük a munkaidő további lerövidítését. A munkaidő lerövidítése fokozatosan fog megtörténni, ahogy létrejönnek gazdasági feltételei. Emellett elsődlegesen kell lerövidíteni a bányák és a kulcsfontosságú ágak üzemeinek munkaidejét. A munkaidők lerövitéséi elsősorban a belső tartalékok mozgósításával kell biztosítani. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a CSKP KB politikai irodájának feladatává teszi, javaslatot dolgozzon ki és terjeszszen a Központi Bizottság elé a munkaidő további lerövidítésére vonatkozó intézkedések fokozatos megtételére. A lakosság életszínvonalának további emelésére irányuló intézkedések igazolják, hogy a népgazdaság sike res fejlesztésére irányuló törekvés minden dolgozó hasznára válik. Az ötletek, hozzászólások, felajánlások egész sorában, a terv rögzítésében és túlteljesítésében, a szocialista munkaverseny fejlesztésében, a szocialista munka brigádjainak terjedésében megnyilvánult kezdeményezés és aktivitás a népgazdaság még gyorsabb fejlődésének, s ily módon népünk jóléte további állandó fokozódásának biztosítéka. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága egyúttal jóváhagyja a CSKP KB politikai irodája által eléje terjesztett okmányokat, melyek részletesen kidolgozzák a kiskereskedelmi árak leszállítására, a a gyermekpótlékok és a szociális biztosítási járadékok módosítására vonatkozó intézkedéseket és megvalósításukat a kormány feladatává teszi. A CSKP Központi Bizottságának határozata a gyermekpótlék emeléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy döntött, hogy 1959. április 1-től kezdve a többgyermekes családoknál emeli a gyermekpótlékot és néhány további ezzel kapcsolatos intézkedést valósít meg. Erre a célra évente az eddigi összegen felül 502 millió koronát fordít. A CSKP KB megbízza a kormányt, hogy az alábbi elvek alapján hajtsa végre ezt az intézkedést: A három és több gyermekes családoknál a gyermekpótlékot megkülönböztetett módon, a családfenntartó keresete alapját kell megállapítani a következőképpen: 1. Azoknál az alkalmazottaknál, akiknek havi bruttó keresete nem lépi túl az 1400 koronát, az eddigi rendelkezéssel szemben úgy kell módosítani a gyermekpótlékot, hogy — a harmadik gyerekre 120 koronával többet kapnak, vagyis a háromgyermekes családoknál a gyermekpótlék összesen 430 koronát fog havonta kitenni, vagyis 120 koronával többet mint eddig; — a negyedik gyerekre 80 koronával emelkedik a gyermekpótlék, úgyhogy a négygyermekes családoknál a gyermekpótlék összege 690 korona lesz havonként, vagyis 200 koronával több, mint eddig; — az ötödik és minden további gyermeknél 40 koronával emelkedik a pótlék, úgyhogy az ötgyermekes családoknál a gyermekpótlék összege 950 koronát tesz ki, vagyis 240 koronával többet, mint eddig, a hatgyermekes családoknál 1210 koronát, vagyis az eddiginél 280 koronával többet, stb. 2. Az eddigi állapottal szemben a következőképpen kell emelni azon alkalmazottak gyermekpótlékát, akik havonta 1400—2200 koronát keresnek: — a harmadik gyereknél 90 koronával, úgyhogy a háromgyerrekes családok gyermekpótlékának összege havonta 400 korona lesz, vagyis 150 koronával többet, mint eddig; — a negyedik gyereknél 60 koronával, úgyhogy négygyerekes családoknál a gyermekpótlék öszszege havi 640 koronát tesz ki, vagyis 130 koronával többet, mint eddig; — az ötödik és minden további gyereknél 20 koronával, úgyhogy az 5-gyerekes családoknál a gyermekpótlék összege 800 koronát tesz majd ki, vagyis 170-el többet, mint eddig. A hatgyermekes családoknál a gyermekpótlék összege 1120 korona lesz, vagyis 190 koronával több, mint eddig, stb. 3. Az eddigi állapottal szemben a következőképpen kell emelni azon alkalmazottak gyermekpótlékát, akiknek havi brutto keresete 2200—3000 korona havonta. — a harmadik gyereknél 60 koronával, úgyhogy a háromgyermekes családok gyermekpótlékának összege havonta 370 korona lesz, vagyis 60 koronával több, mint eddig; — a negyedik gyereknél 40 koronával, úgyhogy a négygyermekes családok gyermekpótlékának ösz(Folytatás a 4. oldalon) ŰJ SZÖ 3 * 1959- március 8.