Új Szó, 1959. március (12. évfolyam, 59-88.szám)

1959-03-05 / 63. szám, csütörtök

Emlékéremmel kitüntetett Csemadok-tagokkal beszélgettünk DEDÁK SÁNDOR (Losonc) Technikus a losonci járási építkezési vállalatnál. \ Csemadokban szereplőként kezdett dolgozni, majd a színjátszócsoport vezetője és rendezője lett. Az utóbbi időben számos egyfelvonásoson, esztrádműsoron és kultúrbrigádon kívül 3 egész estét betöltő színdarabot rendezett. írással is foglalkozik, most egy háromfelvonásos zenés vígjátékot ír. A rendezést hivatásának érzi, dramaturgiailag is képezi magát. Munkájukról és a műkedvelői színjátszásról ezeket mondta: - Színjátszócsoportunk eddig is tevékenyen dolgozott. Sajnáljuk, hogy munkánkat a színjátszók kerületi szemléjén nem koronázta olyan siker, mint megérdemeltük volna. Mindez nem vette el kedvünket. Csoportunk munkáját tovább javítjuk. Ezentúl nemcsak a mennyiségre fektetünk nagyobb súlyt, hanem a minőségre is ... A műkedvelői színjátszókra, az új ember nevelésében és a kulturális forradalom sikeres befejezésében nagy feladatok várnak. Munkánkhoz mind a járási, mind a kerületi vezetőségtől már eddig is sok segítséget kaptunk. E segítség bizonyára a jövőben sem marad el. Jó lenne azonban, ha a Csemadoknak szakképzett dramaturgjai lennének, akik rendszeresen látogatnák a helyi csoportok színjátszóit és segítséget, módszertani utasítást adnának. E ž sokat segítene a műkedvelői színjátszás megjavításán... A legjobb színjátszócsoportok szemléjét rendszeresíteni kellene. Mindenesetre e szemléken a lehető legnagyobb műgonddal és hozzáértéssel kell bírálni. LELKES ELEK (Mihályfa) Szövetkezeti tag. öt évig a helyi csoport elnöki, majd kultúrfelelősi teendőit végezte. Most ismét a helyi szervezet elnökévé akarják választani. Sok színdarabot, esztrád-műsort és kultúrbrigádot szervezett. Egyes színdaraboknak nemcsak rendezője, hanem szereplője is volt. Helyi csoportjuk minden akcióból kiveszi részét. Az ünnepségeken kultúrműsort adnak, szükség esetén brigádmunkával segítenek a feladatok elvégzésében. A csoport 80 százalékig szövetkezeti tagokból tevődik össze. Szép munkát végeztek a faluszépítési akcióban, és sok siker övezi a szövetkezetben végzett munkájukat. Lelkes Eleknél a szövetkezet és a Csemadok viszonyáról érdeklődtünk. — A Csemadok helyi csoportja és a helyi egységes földmüvesszövetkezet közötti jó viszonyról — mondotta — már magában az is sokat mond, hogy szervezetünk 80 százalékig szövetkezeti tagokból áll. Mondhatnám úgy is, hogy a Csemadok tagsága a szövetkezetben, a szövetkezet tagsága pedig a Csemadokban van. A Csemadok munkája éppúgy függ a szövetkezeti tagok munkájától, mint a szövetkezeti tagok munkája a Csemadok tagokétól. Ezzel el is mondtam mindent, az egymás közötti viszonyról. Dicsérnem a szövetkezet vezetőségét kell, amely mindent megad, hogy csoportunk a lehető legjobban dolgozhassék. Természetesen a Csemadok vezetősége sem marad adós. Ha kell, vasárnap sietünk a szövetkezet sesgítségére. A Csemadoknak és a szövetkezetnek másutt is így kellene dolgoznia. Együtt kell küzdeni a kulturális forradalom megvalósításáért. a falu kulturális életének megjavításáért. Dr. CSANDA SÁNDOR (Bratislava) Főiskolai tanár, tudományos kutató. A Csemadok munkájába már főiskolás korában bekapcsolódott. Jelenleg a Csemadok Központi Bizottságának tagja és a bratislavai városi bizottság elnöke. Dr. Ján Mišianik szlovák irodalomtörténésszel tavaly egy nagy jelentőségű magyar kódexet fedezett fel, amelyben " Balassi Bálint eddig isViliaros napok és hónapok után t íz évvel azelőtt jöttek össze a csehszlovákiai magyar dolgozók legjobbjai, hogy » Győzelmes Február eredményeképpen a párt kezdeményezésére a magyar n.velvű sajtó megteremtése után létrehozzák a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületét. Tíz évvel ezelőtt szövegezték meg a szervezet alapszabályzatát, amely szerint a Csemadok hivatása gondoskodni a csehszlovákiai magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális fejlődéséről, megszervezni közöttük a népnevelési és közművelődési munkát, hozzáférhetővé tenni számukra a tudományt és a művészeteket, a szlovák kulturális értékeknek a magyar, a magyar kultúrértékeknek a szlovák lakossággal való megismertetésével szolgálni a magyar-szlovák közeledés Ügyét, ápolni és megszilárdítani a magyar nemzetiségű dolgozókban a Csehszlovák Köztársaság népeivel való együvé tartozása érzését és a csehA CSEMADOK EMLÉKÉRME szlovák népi demokrácia iránti hűség gondolatát, kiirtani a sovinizmus megnyilvánulásait, megszüntetni a nemzetiségi torzsalkodást. Tiz év telt el a megalakulás: a cél és hivatás kijelölése óta s e tiz év — bátran mondhatjuk — eredményes volt. A Csemadok teljesítette hivatását és a kitűzött cél felé halad. Munkájából százak és ezrek veszik ki részüket és képességük legjavát adva megteremtik a csehszlovákiai magyar dolgozók tevékeny kulturális életét. Ezt értékelve, a szervezetiben kifejtett jó munkájuk elismeréséüi a 10. évforduló alkalmából a Csemadok most emlékéremmel és okirattal jutalmazza legjobb tagjait. A jubileumi évben mintegy 800 tagot jutalmaznak meg. Egyeseket a járási és kerületi konferenciákon már kitüntettek, mások kitüntetésére az április 6-án és 7-én Bratislavában megrendezésre kerülő VII. Országos Közgyűlésen kerül sor. A 10. évforduló alkalmából néhány kitüntetett Csemadok tagot mi is felkerestünk, hogy elbeszélgessünk munkájukról és meghallgassuk egy-egy problémával kapcsolatos véleményüket. meretlen művei is megtalálhatók. A magyar-szlovák irodalmi és történelmi kapcsolatok feldolgozásán fáradhatatlanul munkálkodik. A két nép kulturális kapcsolatairól a közeljövőben jelenik meg egy könyve. Jelenleg tanulmányait rendezi sajtó alá és az első köztársaság magyar irodalmának történetével foglalkozik. A Csemadokban végzett munkája főleg a szervezésben, valamint az irodalmi és kulturális vonatkozású előadások tartásában merül ki. — Mi a véleménye a Csemadok ismeretterjesztő munkájáról? - kérdeztük dr. Csanda Sándortól. — A Csemadok — mondotta — az ismeretterjesztés terén már eddig is jelentős munkát végzett s a jövőben munkája minden bizonnyal tovább javul. Ehhez mindenesetre jó lenne, ha szélesebb körben propagálnák a népnevelő jellegű előadásokat és ha a Csemadok megbízná a legjobb szakelőadókat egy-egy téma kidolgozásával. Az előadást aztán a Természeti és Társadalomtudományi Ismereteket Terjesztő Társasággal közösen kellene sokszorosítani. így az előadók alaposabb munkát végeznének s a sokszorosított előadásokat a vidéki előadók is felhasználhatnák. Véleményem szerint a gondosan kidolgozott és minden szempontból jó előadások megjelentetésével sokat javíthatnánk az ismeretterjesztő munkán. ANDRÁSSY JÁNOS (Nagypaka) Szövetkezeti tag. Falujukban 1950ben alakították meg a Csemadokot. alig 30 taggal. Azóta állandóan a helyi szervezet elnöke. Nehezen indultak, üres termeken kívül semmijük sem volt. A kitartó munka azonban meghozta az eredményt. Sok színdarabot rendeztek, s önerejükből szervezetüket olyanná fejlesztették, hogy ma minden szükséges felszerelésük megvan. Aridrássy János nemcsak az elnöki teendőket végzi. Színdarabokat rendez, irányítja a csoport kulturális életét s (gondja van arra is, hogy falujukban igazi proletár nemzetköziség uralkodjon. Ellensége minndenféle nemzetiségi torzsalkodásnak, nagy része van abban, hogy falujukban a magyarok és szlovákok nemcsak megértik egymást, de közösen dolgoznak, minden megmozdulásban közös erővel vesznek részt. A kapcsolatokról és a Csemadok jövő munkájáról így nyilatkozott: — Falunkban nincs különbség szlovákok és magyarok között. A nézeteltérések megszűntek, a közös ügyért vállvetve dolgozunk. Mi megtanultunk szlovákul, a szlovákok megtanultak magyarul. Csoportunk igazi ápolója a testvériségnek. Példa erre az is, hogy együttesünkben többen szlovák nemzetiségűek. Véleményem szerint a Csemadoknak az elkövetkező években is olyan szellemben kell dolgoznia, hogy a dolgozókat közel hozza egymáshoz, segítse megoldani a nyelvi nehézségeket és a lehető legmesszebbmenően ápolja és fejleszsze a népművészetet, a kultúrát... Az embernek mindent kedvvel kell csinálnia, mindenhez akarat kell. Nálunk akaratban nincs hiány, ezért vannak eredményeink. KÓSA ZOLTÁNNÉ (Somorja) Övónő, a Csemadok járási és kerületi vezetőségének tagja. Tevékeny és sokirányú munkát végez a többi tömegszervezetben is. A Csemadokban végzett munkája főleg a szervezésben és az agitációs munkában merül ki. Felvilágosító munkája közben sosem feledkezik meg a tagtoborzásról és a sajtóelőfizetők gyűjtéséről. Az utóbbi időben Csallóköznádasdon két irodalmi vitaestet rendezett. — Mi a véleménye az irodalmi estekről ? — Már eddigi tapasztalatom szerint is bátran mondhatom, hogy az irodalmi vitaestek nagy népszerűségnek örvendenek. Természetesen nem mindegy, hol és miről rendezünk vitaestet. Mindig azokat a könyveket kell megtalálni és vitára bocsátani, melyeket az olvasók már ismernek, és amelyek kapcsolatban vannak érdeklődési körükkel. Ebben az esetben aztán nem hiányoznak a hozzáértő felszólalások s az irodalmi est betölti nevelő- és ismeretterjesztő hivatását ... A közeljövőben Fučík, valamint Petőfi- és Árany-irodalmi estet készülünk rendezni. Azután a hazai írók műveire kerül sor. Jó lenne, ha több szakelőadó segítene munkánkban s a hazai írók müveiről rendezett estekre maguk az írók is eljönnének. ZSILLA JÓZSEF (Rozsnyó) Nyugalmazott bányamunkás. Jelenleg brigádosként dolgozik a Rozsnyói Egységes Földművesszövetkezet gyümölcsészetében. A járási vezetőség elnöke, a helyi csoport ellenőrző bizottságának tagja. A Csemadokban évek óta fáradhatatlan szorgalommal dolgozik. Beszélgetésünkkor ezeket mondta: — Szervezetünk alapszabályzatilag mondja ki, hogy az egyesület minden tagjának kötelessége a tagdíjat rendszeresén fizetni és a gyűléseken részt venni. Ezt tagjaink is tudják. De azért nem ártana, ha a Csemadoktagok az elkövetkező években mindenütt az eddigiektől is nagyobb odaadással segítenék a szervezetet és tagdíjukat mindig időben rendeznék. Olyan szervezet vagyunk, amelynek rengeteg a kiadása. Nem mindegy azért, hogy fizetjük-e a tagdíjat, vagy sem. Azt szeretnénk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális élete egyre változatosabb és egyre jobb legyen. S ha többet akarunk, többet is kell adnunk... Minden tagnak érdeke, hogy a Csemadok erős, fejlődőképes legyen. MEZEI SÁNDOR (Szilice) Szövetkezeti tag. Falujuk Csemadok csoportjának egyik megalapítója. Több évig a helyi nemzeti bizottság elnökeként dolgozott, de a Csemadokot ekkor is minden erejével segítette. Helyi csoportjuk derekasan kivette részét a faluszépítési akcióból és nagy mértékben hozzájárult a szövetkezeti klub létesítéséhez. A kassai kerületben Szilicén alakult az első szövetkezeti klub. Örültünk, hogy ebben a Csemadoknak is része volt. Korát meghazudtoló fürgeséggel vesz részt minden munkában. Szervez, agitál. Nem rest arra sem, hogy lakásukon keresse fel a tagokat és ott beszélgessen a tennivalókról. Hosszú éveken keresztül így végezte a tagdíjbeszedés fáradságos munkáját is. — Mi a véleménye a szövetkezeti klubról, betölti-e hivatását? - kérdeztük Mezei Sándortól. — A szövetkezeti klub létesítése nagyon okos gondolat. Nálunk nagy népszerűségnek örvend, és minden szempontbői betölti hivatását. Eddig a legtöbbet azzal érte el, hogy a fiatalságot elvonta a kocsmától. Ma már a falu ifjai minden este itt jönnek össze, itt szórakoznak és tanulnak. Én csak azt mondhatom, hogy a Csemadok-csoportok, ahol tehetik, mindenütt szorgalmazzák a szövetkezeti klub létesítését. Ez a munka minden fáradságot megér. Sehol nem •lehet olyan jól szórakozni, művelődni, mint egy gondosan berendezett és jól irányított szövetkezeti klubban. Nálunk a szövetkezeti klub igazi kultúrközpont, ahol mindenki megtalálja, amit keres. A Csemadok csoportok nagyban hozzájárulhatnak, hogy másutt is így legyen. — Ha a helyi csoportok összefognak a helyi szövetkezettel és akaratuk is van, szövetkezeti klubbot könnyen létesíthetnek. Természetesen. ha szükség van rá, nem szabad félni a brigádmunkától sem ... LOVICSEK BÉLA (Zalaba) Tanító, próza- és drámairodalmunk egyik legtehetségesebb fiatal tagja. A Csemadokban évek óta dolgozik. Jelenleg a zalabai helyi csoport kultúrfelelőse. 1957 óta a Csemadok Központi Bizottságának is tagja. Eddig több elbeszélést és két színdarabot írt. A Húsz év után című színműve mind a színjátszók, mind a közönség körében különösen kedvező fogadtatásra talált. — Hogyan érte a siker, írói munkájával a jövőben hogyan akarja segíteni a Csemadokot? — kérdeztük Lovicsek Bélától. — Színdarabom sikere — válaszolta •— természetesen jólesik, és ösztönzést ad a további munkához. A legnagyobb élményem a Húsz év után zalabai bemutatója volt. Itt egy személyben voltam a darab írója, rendezője és főszereplője... Sok az elfoglaltságom. A tanítói és társadalmi teendők elvégzése magában is egész embert követel. írásra bizony kevés időm jut. De azért írok.'Újabb darabokkal szeretnék a Csemadok segítségére lenni, s ezekkel szeretném szolgálni a közös ügyet. Jelenleg egy mai témájú háromfelvonásos vígjátékon és egy kisregényen dolgozom. A regénnyel rövidesen elkészülök. Az a tervem, hogy e témát drámának is feldolgozom. Örülnék, ha a Csemadok helyi csoportjai újabb írásaimat is olyan kedvezően fogadnák, mint a Húsz év utánt... — Nálunk a Csemadok tevékenyen dolgozik és jó a falu kulturális élete. Eredményeinket a jövőben is .tartani szeretnénk Zalabának kulturális téren dicső hagyományai vannak. Nemrégen ünnepeltük a falu első kultúrházának a 60. születésnapját. Ez a múlt arra kötelez, hogy falunk kulturális életét egyre magasabb színvonalra emeljük. KARKUSZ JÁNOSNÉ (Rimaszombat) Vendég látóipari dolgozó. A rimaszombati helyi csoport elnöke és lelke. Együttesük az elmúlt évek során sok színdarabot és más kulturális műsort rendezett. Karkusz Jánosné e munkából mindig kivette a részét. A legtöbb színdarabban főszerepet játszott. Legutóbb Lovicsek Béla Húsz év után című színművének főszerepét alakította sikerrel, pedig rengeteg a munkája. Karkusz Jánosné azonban a fiatalokat is megszégyenítő lelkesedéssel és kitartással vesz részt a kulturális munkában. Élen jár a tagszerzésben s a színjátszásra legtöbb munkája közben is szakít időt. Miért csinálja? — A Csemadoknak — mondotta — hivatása van. Az egyszerű tagoktól függ, hogy hivatását hogyan teljesíti. Én azt szeretném és azért dolgozom, hogy szervezetünk elérje'célját, igazi szószólója és szervezője legyen a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális életének. A színjátszást mindig szerettem. Nincs szebb és nagyobb érzés, mint amikor az ember látja, hogy játékával szórakoztat, nevel és örömet szerez embertársainak ... A Csemadok a kultúra terjesztése és a magyar nemzetiségű dolgozók nevelése terén eddig is szép eredményeket ért el. A jövőben azonban még szebb eredmények születnek, ha a fiatalok is bekapcsolódnak a szervezet életébe és úgy fognak dolgozni, mint az idősebbek. HEGEDŰS JÁNOS (Zselíz) Vasesztergályos. Jelenleg a Zselízi Állami Gazdaság mechanikusa. Többszörös újító. Decemberben múlt hatvanöt éves, de ma is minden téren lankadatlan szorgalommal és kitartással dolgozik. Nagy része van Zsélíz és a helyi csoport kulturális életének fellendítésében. Az Országos Dal- és Táncünnepélyek egyik legtevékenyebb szervezője. A Csemadokban megalakulása óta dolgozik. A zselízi helyi csoport ez idén ismét elnökévé választotta. — 1949-ben — mondotta — részt vettem a Csemadok bratislavai alakuló gyűlésén. Erre a forró légkörű értekezletre ma is élénken emlékszem. Bizony a megalakulás után, mikor az Internacionálét énekeltük, sokunknak kicsordult a könnye. Nehéz volt az indulás, de az út, amit megtettünk, eredményes. A tíz év munkája ezt mindennél jobban mutatja. Nekem az utóbbi években a legnagyobb esemény a Csemadoknak városunkban megrendezett Országos Dal- és Táncünnepélye volt. Az ennek érdekében kifejtett munkát sosem sajnáltam. Pedig sokat fáradtunk. Néha a meg nem értés is akadályozta munkánkat. Az igyekezet azonban meghozta a sikert. Hallom, ez idén már másutt készülnek megrendezni az Országos Dal- és Táncünnepélyt. Ennek egy csöppet sem örülök. Semmi sem fájna jobban, mintha le kellene mondanunk az előkészítés fáradságos, de szép és eredményes munkájáról. S ezzel nemcsak én, de helyi csoportunk minden tagja így van. Munkásokkal és szövetkezeti tagokkal, műszakiakkal és értelmiségiekkel beszélgettünk. Sokféle képesítésű ember, sokféle kérdésről beszélt. A véleményeknek csak egy töredékét jegyeztük le. E rövid megjegyzések azonban így is sokat mondanak a Csemadok munkájával szemben érzett felelősségről. A tagságnak nagy az ereje és a segíteni akarása. Ezt bizonyították, akikkel beszéltünk és ezen a véleményen van még sok-sok Csemadok-tag. S a tagság ereje és segíteni akarása biztosíték arra, hogy a Csemadok az elkövetkező években az eddigieknél is nagyobb eredményeket ér majd el. Ehhez a munkához mi is sok sikert kívánunk az elkövetkező évtizedben a Csemadoknak. BALÄZS BÉIA ÜJ SZÖ 5 * 1959. március 5.